1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonberény Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Balatonberény Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonberény község közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.

5. § Az önkormányzat hivatalos lapja a havonta megjelenő Berényi Hírlap.

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, és a község honlapján www.balatonbereny.hu teszi közzé.

7. § Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: 8649 Balatonberény, Kossuth tér 1. szám alatti hivatali épület földszintjén lévő hirdetőtábla.

8. § A Balatonberényi Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

9. § (1)^[1] Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

• a) Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése,
• b) rendezvények, közösségi programok szervezése,
• c) közművelődési, kulturális programok támogatása,
• d) térfigyelő rendszer működtetése,
• e) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,
• f) idegenforgalom, turizmus,
• g) önkormányzati elismerések,
• h) strandok fenntartása, működtetése
• i) ingyenesen az önkormányzat tulajdonába adott állami vagyon megállapodás szerinti működtetése, fenntartása.

(1a)^[2] Önszerveződő közösségek a Balatonberényben székhellyel rendelkező bíróság által bejegyzett egyesületek és alapítványok.

(2) Az ellátandó, és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

10. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

11. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

• a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
• b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

12. § A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

• a) az ülések időpontját, helyét
• b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
• c) az előterjesztő megnevezését,
• d) az előterjesztésben közreműködőket,
• e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
• f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

• a) települési képviselőknek,
• b)^[3] önszerveződő közösségek képviselőinek,
• c) érintett előadóknak,
• d) intézményvezetőknek
• e) Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal vezetőjének

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

• a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
• b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
• c)^[4]

(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.

(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

15. § (1)^[5] Az alakuló ülést a polgármester a választás jogerőssé válását követő 15 napon belüli időpontra hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről.

(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

• a) önkormányzati képviselők eskütétele
• b) a polgármester eskütétele
• c) a polgármester ciklusprogramjának ismertetése
• d) a hatályos szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata
• e) az alpolgármester megválasztása és eskütétele
• f) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása
• g) az alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása
• h) polgármester, alpolgármester költségtérítése

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Mindhárom eset egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke látja el e feladatot.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül más helyszínre is össze lehet hívni.

17. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton írásos meghívó küldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5)^[6] A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal kell elektronikus úton megküldeni, melyről a hivatal útján a jegyző gondoskodik.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a) a képviselőknek,
• b) a jegyzőnek,
• c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,
• d) a nem állandó meghívottaknak
• e) az előterjesztőknek
• f) Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal vezetőjének
• g) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(7) A (6) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• b) egyéb szóbeli meghívással.

(3)^[7] A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 19. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a) a jegyzőt,
• b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
• c)^[8]

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

• a)^[9] az önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetőjét,
• b)^[10] akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg
• c)^[11] tevékenységi körükben az önszerveződő közösségek képviselőit.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

• a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
• b) a meghívó honlapon történő közzététele.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

23. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• b) jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése,
• c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• d) napirendenként
  • da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
  • db) a vita összefoglalása,
  • dc) az indítványok szavazásra való feltevése,
  • dd) a határozati javaslatok szavaztatása,
  • de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
• e) a rend fenntartása,
• f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
• g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• i) az ülés bezárása,
• j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), e), f), i) pontokban meghatározott feladatok.

24. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

25. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.

(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.

(3) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

26. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

27. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.

(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

(6)^[12] A nyílt és zárt ülésekről videó-felvétel készül.

(7)^[13] A nyílt ülések videó-felvételei a Youtube csatornán közzétételre kerülnek, melyről a lakosságot tájékoztatni kell.

28. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

29. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• c) a téma ismertetése,
• d) a jogszabályi háttér bemutatása,
• e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
• k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 28. §-ában, valamint a 29. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

30. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

31. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

32. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

33. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a) a határozat szövege,
• b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
  • ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
  • bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

34. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

35. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

36. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

37. § (1) A képviselő-testület döntései

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2)^[14] Rendelet alkotását a polgármester, a települési képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző és az önszerveződő közösségek vezetői kezdeményezhetik. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

38. § (1) A képviselő-testület a 36. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

39. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az adhoc Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

40. § Az ülés vezetője a 37-38. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

41. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A határozatok jelölése a következő formában történik:

42. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján gondoskodik. A kifüggesztés időtartama 15 nap, a jegyző a határozatra rávezeti a kifüggesztés, valamint a levétel időpontját.

(3) A jegyző a testületi ülést követő 15 napon belül intézkedik a képviselő-testület határozatainak az önkormányzat honlapján történő megjelentetéséről.

(4) A határozat-nyilvántartás formája: elektronikusan

• a) a határozatok nyilvántartása évente, sorszám szerint,
• b) a határozatok határidő nyilvántartása.

43. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik:

44. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

45. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 6 hónapra 25 %-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

46. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A hozzászólást a 27. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.

(5) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját, illetve a természetbeni juttatását. A képviselőtestület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.

47. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

48. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

49. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

50. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

51. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, és évente be kell köttetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell köttetni. A jegyzőkönyveket ülésenként folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselők kérése alapján

• a) a képviselői indítványokat,
• b) a képviselői hozzászólásokat,
• c) a képviselői interpellációkat.

52. § Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak köztisztviselő jelenlétében lehet megtekinteni.

53. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

54. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

56. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

57. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

58. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

60. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

61. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

• a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• b) az önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

62. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.

(3) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(4) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

63. § A képviselő-testület szervei:

• a) a polgármester
• b) a képviselő-testület bizottsága,
• c) a jegyző,
• d) a közös önkormányzati hivatal,
• e) a társulás.

64. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

65. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 16. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

66. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden hónap harmadik csütörtöki nap 9-11 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

67. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

• a) szociális ügyek,
• b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

• a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
• b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

68. § (1) A társadalmi megbízatású alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap harmadik csütörtöki nap 14 -15 óra között.

69. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

70. § A képviselő-testület állandó bizottsága:

• a) Pénzügyi, Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Bizottság, amely 5 tagú (3 képviselő és 2 külső tag)
• b) Szociális, Egészségügyi, Kulturális és Oktatási Bizottság, amely 3 tagú (2 képviselő és 1 külső tag)

71. § (1) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(3) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(4) A bizottság a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tart, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadja a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

72. § (1) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

• a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
• b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
• c) a háromnegyedéves gazdálkodásról szóló tájékozató véleményezése,
• d) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
• e) felhalmozási kiadások előterjesztésének előzetes írásos véleményezése,
• f) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
• g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:

• a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
• b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
• c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
• d) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület elé az pénzügyi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések

• a) az éves költségvetési terv,
• b) a féléves költségvetési beszámoló,
• c) az éves zárszámadási rendelet,
• d) a környezetvédelmi, idegenforgalmi területet érintő rendeletei,
• e) polgármester illetményére, jutalmára vonatkozó javaslat,

73. § (1) A szociális bizottság feladatai

• a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
• b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
• c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
• d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
• e) javaslattétel a szociális és gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
• f) a szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
• g) a szociális, gyermekvédelmi egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,
• h) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.

(3) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.

(4) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási feladatot ellátó intézménye képviselőjét.

74. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
• g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
• h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

75. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

76. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

77. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal (8648 Balatonkeresztúr, Ady Endre u. 52.)

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

78. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

• a) Balatoni Szociális Társulás 8648 Balatonkeresztúr Ady Endre u. 52.
• b) Marcali Kistérségi Többcélú Társulás 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.
• c) Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.
• d) Balatonszentgyörgy Környéki Önkormányzatok Társulása

79. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

80. § (1) Ez a rendelet 2019. október 28-án 16 óra 31 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (X.22.) önkormányzati rendelete.