1. § A rendelet célja, hogy Ságvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő személyek és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. § ^[1] A rendelet személyi hatálya Ságvár község közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

3. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

• a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem lépi túl,
• b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
• c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
• d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)

4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)-(4) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

(2) Az Önkormányzat pénzbeli ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

• a) születési támogatás,
• b) óvodáztatási támogatás,
• c) iskolakezdési támogatás,
• d) időskorúak támogatása.

(3) Az Önkormányzat pénzbeli ellátásként az alábbi rendkívüli települési támogatásokat nyújtja:

• a) eseti támogatás,
• b) temetési támogatás.
• c) krízistámogatás,

(4) Az Önkormányzat természetbeni ellátásként köztemetést nyújt.

5. § (1) A képviselő-testület a 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott eseti települési támogatások megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a szociális bizottságra ruházza át.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

• a) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott települési támogatások megállapítása,
• b) a 4. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott temetési támogatás megállapítása,
• c) a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott krízistámogatás megállapítása,
• d) a 4. § (4) bekezdésében meghatározott köztemetés elrendelésével és a köztemetés részletekben történő visszafizetésének engedélyezése, vagy elengedése,
• e) a 4. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott soron kívüli döntést igénylő eseti települési támogatások megállapítása,
• f) a 18-19. §-ban meghatározottak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése, méltányosságból történő elengedése, csökkentése, vagy részletekben történő megfizettetése.

6. § (1) Települési támogatásként születési támogatás a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez nyújtott egyösszegű hozzájárulás.

(2)^[2] Születési támogatásra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő szociálisan rászoruló törvényes képviselő, amennyiben a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 250 000 forintot.

(3) A születési támogatást a 2019. január 1-jétől született gyermek után lehet igényelni. A születési támogatást egy gyermek után születését követően csak egyszer és csak egyik törvényes képviselője igényelheti.

(4) Születési támogatásra jogosult az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek alapján a gyermeket örökbefogadó szülő is, akinek örökbefogadott gyermekét a születését követően ideiglenes hatállyal náluk, mint örökbefogadó szülőknél helyezték el.

(5) A születési támogatás gyermekenkénti összege 10 000 forint. Ikerszülés esetén gyermekenként kell a támogatást megítélni.

(6) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli, és örökbefogadott gyermek esetében a gyermek ideiglenes elhelyezéséről szóló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a jövedelemigazolásokat.

(7) A születési támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.

7. § (1)^[3] Települési támogatásként óvodakezdési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki bölcsődés, vagy óvodás korú gyermeke tartásáról saját háztartásában gondoskodik, és gyermeke óvodai, vagy bölcsődei jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az óvodáztatási támogatást egy gyermek után csak egyik törvényes képviselője igényelheti.

(3) Óvodakezdési támogatásban a jelen szakaszban meghatározott azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a 250 000 forintot.

(4) A támogatás összege gyermekenként 6 000 forint.

(5) Az óvodakezdési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az óvodai, bölcsődei jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli valamint a jövedelemigazolásokat.

(6) Nem részesülhet óvodáztatási támogatásban az a kérelmező, aki a tárgyhónapban részesült rendkívüli eseti települési támogatásban óvodáztatásra hivatkozva.

(7) Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.

8. § (1)^[4] Települési támogatásként iskolakezdési támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló törvényes képviselő részére, aki általános, vagy középiskolai, tanulmányokat folytató, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló tartásáról saját háztartásában gondoskodik. A 18. életévét betöltött ságvári lakóhellyel rendelkező tanuló saját jogán is kérheti a támogatást.

(2)^[5]

(3) Iskolakezdési támogatásban a jelen szakaszban meghatározott azon személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetében a 250 000 forintot.

(4) A támogatás összege gyermekenként 6 000 forint.

(5) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet tárgyév augusztus 1-jétől, szeptember 30-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a jogviszonyról szóló igazolást, a gyermek és a törvényes képviselő lakcímkártyáját, a törvényes képviselő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint a jövedelemigazolásokat.

(6) Nem részesülhet iskolakezdési támogatásban az a kérelmező, aki a tárgyhónapban részesült rendkívüli eseti települési támogatásban iskoláztatásra hivatkozva.

(7) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.

9. § (1)^[6] Települési támogatásként időskorúak támogatása nyújtható azon szociálisan rászoruló, 75. életévét betöltött lakos részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, egyedül élő esetében a 250 000 forintot.

(2)^[7] Az időskorúak támogatás iránti kérelmet tárgyév július 1-jétől, augusztus 31-ig terjedő időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a lakcímkártyát, és a jövedelemigazolásokat.

(3) A támogatás összege 6 000 forint.

(4) Az időskorúak támogatása iránti kérelmet csak abban az évben lehet elbírálni, amely évben a Képviselő-testület az adott évi költségvetési rendeletében a szükséges forrást nevesítve biztosítja. A támogatási kérelmek odaítélése az adott évi forrás kimerüléséig történik.

10. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli eseti települési támogatás nyújtható, azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján eseti támogatást kell nyújtani annak a személynek,

• a) akinek legalább két hónapos közüzemi díjtartozása van,
• b) aki közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,
• c) akinek egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
• d) aki gyermeke iskoláztatásáról, étkeztetéséről, ruháztatásáról nem tud megfelelően gondoskodni, és a tárgyhónapban nem nyújtott be kérelmet óvodáztatási, vagy iskoláztatási támogatásra,
• e) aki válsághelyzetben lévő várandós anya, gyermekének megtartásához,
• f) aki nevelésbe vett gyermeket, és a gyermek családjával való kapcsolattartásához támogatásra szorul,
• g) akinél a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadása keletkezik,
• h) akinek a családjában a gyermek fogadásának előkészítéséhez támogatás szükséges,
• i) akinek gyermeke hátrányos helyzetű,
• j) akinél lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnésének esete áll fenn,
• k) akinél az alapvető élelmiszerek megvétele átmenetileg nem biztosított,
• l) akinek a tüzelőanyag vásárlása nehézséget okoz,
• m) aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi.

(3) Eseti támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 forint összeget,
• b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 95 000 forint összeget.

(4) Az eseti támogatás egy családon belül évi két alkalommal nyújtható, összege legalább 2 000 forint, de legfeljebb 30 000 forint lehet.

(5) Az eseti támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat, valamint az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülését igazoló iratokat.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásként temetési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, aki az elhunyt személy hozzátartozójaként az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 80 000 forint összeget,
• b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 95 000 forint összeget.

(3) Temetési támogatásként legfeljebb 40 000 forint állapítható meg. A temetési települési támogatás iránti kérelem a temetési számla kiállítását követő 3 hónapon belül nyújtható be. A kérelemhez - a szükséges jövedelemigazolások mellett - a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.

12. § (1) Pénzbeli ellátásként rendkívüli települési krízistámogatásra jogosult - jövedelemére tekintet nélkül - az a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került személy,

• a) akinél gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel,
• b) aki hosszabb ideig történő kórházi kezelés, tartós betegség miatti jelentős jövedelem kieséssel küzd,
• c) aki elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti jelentős anyagi kárt szenvedett,
• d) aki egyéb, igazolt rendkívüli méltánylást igénylő élethelyzetbe került.

(2) A krízistámogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, évente több alkalommal is nyújtható.

13. § (1) Természetbeni ellátásként köztemetést az önkormányzat az Szt. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja. A köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) Hagyaték hiányában, illetve ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére engedélyezhet:

• a) részletfizetést, ha az eltemettetésre kötelezett havi jövedelme egyedül élő esetén a 95 000 forint összeget nem éri el, vagy családjában egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a 80 000 forint összeget,
• b) a megfizetés alól teljes mentességet, ha az eltemettetésre kötelezett igazolt, rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került.

14. § (1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozó támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.

(4) A szociális bizottság a hatáskörébe tartozó támogatási kérelmek észszerű határidőben történő elbírálása érdekében havonta két bizottsági ülést tart.

15. § (1) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

16. § (1) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.

(2) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.

17. § (1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Hivatal pénzügyi ügyintézőjének közreműködésével a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel, vagy átutalással történik.

(2) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

18. § A jelen rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását - a jogosultság megállapítását követően is - a jegyző bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.

19. § (1) Amennyiben a 18. § szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A visszafizetésre kötelezett és családja jövedelmi viszonyainak vizsgálatára a Szt. 17. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(3) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

20. § (1) Ez a rendelet a 2019. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egy időben hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 05.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) korm.rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.