Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V.28.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról és a szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 05. 30

Csákvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról és a szociális ellátásokról

Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörében eljáró Csákvár Város Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése értelmében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. §-a, szerint kell értelmezni.

2. § E rendelet alkalmazásában az általános eljárási szabályokat a Szoctv. 5-16. §-a és a a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet(a továbbiakban: 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet) 2. §-a, a 3. § (2)-(4) bekezdései, 4–5. §, 12–13. §-ai a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére vonatkozó szabályokat az Szoctv. 17. §-a határozza meg.

3. § Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete az e rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi támogatásokat nyújtja:

  • a) rendszeres lakásfenntartási települési támogatást,
  • b) rendszeres létfenntartási települési támogatás,
  • c) rendkívüli létfenntartási települési támogatás,
  • d) rendkívüli kárenyhítő települési támogatást,
  • e) rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatást,
  • f) gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatás,
  • g) rendkívüli temetési települési támogatást,
  • h) köztemetés ügyében nyújtott támogatást.

4. § (1) Csákvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Szoctv.-ben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesterre és a Jegyzőre ruházza.

(2) A Polgármester dönt:

  • a) rendszeres létfenntartási települési támogatás,
  • b) rendkívüli létfenntartási települési támogatás,
  • c) rendkívüli kárenyhítő települési támogatásról,
  • d) rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatásról,
  • e) gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatásról,
  • f) rendkívüli temetési települési támogatásról,
  • g) köztemetés ügyében.

(3) A Jegyző dönt a rendszeres lakásfenntartási települési támogatásról,

5. § (1) A települési támogatások iránti kérelmeket a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Igazgatási Irodájánál 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. kell benyújtani, az erre rendszeresített kérelem nyomtatványon. A kérelem nyomtatványok elérhetők a Hivatal ügyfélszolgálatán és a www.csakvar.hu honlapon.

(2) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját és családja vagyoni viszonyairól nyilatkozni, valamint a jövedelmi viszonyairól a jövedelem típusának megfelelő igazolást csatolni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor köteles vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozatot tenni.

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást megállapított települési támogatást – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a Szoctv. 17. § (1) bekezdésének rendelkezései szerinti megtérítésre.

(2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál kérelemre a polgármester méltányosságból engedélyezheti a megtérítés csökkentését, illetve elengedését a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(3) Méltányosság akkor alkalmazható, ha a visszafizetési kötelezettség a kötelezett megélhetését, létfenntartását súlyosan veszélyezteti, vagy visszafizetés esetén a kötelezett ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(4) A (3) bekezdés szerinti súlyos veszélyeztetettségnek minősül különösen, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó jövedelem a visszatérítési kötelezettség figyelembevételével nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5) Részletfizetés engedélyezése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

7. § (1) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról a jegyző gondoskodik.

(2) 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján a havi rendszerességgel adott települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30. napjáig kell folyósítani. A kifizetés elsősorban banki átutalással, indokolt esetben postai úton, vagy házipénztáron keresztül készpénz fizetéssel történhet.

(3) A rendkívüli települési támogatás és a nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése a döntésről szóló határozat véglegessé válásától számított 10 napon belül az (2) bekezdésben meghatározott módokon történhet.

8. § (1) A települési támogatás részben vagy egészben természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. Erről a megállapító határozatban kell rendelkezni. Természetbeni ellátást akkor lehet megállapítani, ha

  • a) a kérelem erre irányul, vagy
  • b) a kérelmező életvitele alapján az ellátás természetbeni megállapítása indokolt.

(2) A települési támogatások esetén a természetbeni ellátás tandíj, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló élelmiszer, ruházat, gyógyszer megvásárlása, egészségügyi szolgáltatás díjának támogatása formájában állapítható meg, amely felhasználása a Csákvári Önkormányzati Társulás Gondozási Központ és Idősek Otthona Család- és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezeti egysége közreműködésével történik.

2. Rendszeres lakásfenntartási települési támogatás

9. § (1) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásokhoz (így különösen a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez) megállapított hozzájárulás.

(2) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell megállapítani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege,

  • a) ha a háztartásban egy személy lakik 2.500,- Ft/hó,
  • b) ha a háztartásban két személy lakik 3.500,- Ft/hó,
  • c) ha a háztartásban három személy lakik 4.500,- Ft/hó,
  • d) ha a háztartásban négy személy lakik 5.500,- Ft/hó,
  • e) ha a háztartásban öt személy lakik 6.500,- Ft/hó,

minden további a háztartásban lakó személy után a támogatás 500,- Ft/hó összeggel növekszik.

(5) A rendszeres lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy évre kell megállapítani.

(6) Rendszeres lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon háztartásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

3. Rendszeres létfenntartási települési támogatás

10. § (1) Rendszeres létfenntartási települési támogatás annak az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, a Szoctv. szerinti vagyonnal nem rendelkező személynek állapítható meg havi rendszerességgel legfeljebb egy év időtartamra, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő személy esetében 200 %-át.

(2) A rendszeres létfenntartási települési támogatás összege legalább 2.000,- forint/hó, de legfeljebb 10.000,- forint/hó.

4. Rendkívüli létfenntartási települési támogatás

11. § (1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként legalább 2 000,- forint, de legfeljebb 10 000,- forint, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 40 000,- forint rendkívüli létfenntartási települési támogatásban részesülhet az a Szoctv. szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetében 250 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen

  • a) többes (iker) szülés;
  • b) tartós (két hetet meghaladó) gyógykezelés, kórházi ápolás,
  • c) hirtelen haláleset,
  • d) bűncselekményi sértettség,
  • e) fizetési hátralék miatt valamely lakásközmű szüneteltetése, kikapcsolása.

(3) Rendkívüli létfenntartási települési támogatás rendkívüli élethelyzet esetén, hivatalból évente személyenként legfeljebb 10.000,- Ft összegben az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi helyzettől függetlenül is megállapítható.

5. Rendkívüli kárenyhítő települési támogatás

12. § (1) Elemi kár esetén a károsultnak 10.000, forinttól – 100.000,- forintig terjedő rendkívüli kárenyhítő települési támogatás állapítható meg.

(2) Elemi károsultnak kell tekinteni azt, akinek elemi csapás következtében ingósága, vagy ingatlana oly mértékben pusztult el vagy károsodott, hogy létfenntartása átmenetileg lehetetlenné, vagy nagymértékben veszélyeztetetté vált és vagyonbiztosítással nem rendelkezett.

(3) Elemi kár igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (így különösen biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv), vagy – ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal – a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál.

6. Rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás

13. § (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermekre tekintettel egy naptári éven belül évi 40 000,- forintot meg nem haladó mértékű rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás állapítható meg annak a gyermeket gondozó személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a család időlegesen létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetet keletkeztető, sürgős anyagi segítséget igénylő, alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen:

  • a) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya gyermekének megtartása,
  • b) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások,
  • c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve
  • d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
  • e) tartós vagy váratlan súlyos betegség, több hetes kórházi ápolás,
  • f) iskoláztatás miatti váratlan kiadások,
  • g) mindkét, vagy az egyedül élő szülő tartós munkanélkülisége.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi települési támogatás egyszeri összege a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez, a felmerülő kiadásokhoz igazodóan gyermekenként nem haladhatja meg a 20 000,- forintot.

7. Gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatás

14. § (1) Gyógyszerköltséghez nyújtott települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, aki alanyi és normatív közgyógyellátásra nem jogosult és

  • a) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülélő személy esetében 400 %-át;
  • b) esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 3.000 Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) Az (1) bekezdésében szabályozott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos illetőleg a kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolást.

8. Rendkívüli temetési települési támogatás

15. § (1) A temetési költségek mérséklése céljából rendkívüli temetési települési támogatásra az a kérelmező jogosult, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy eltemettetésre köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén a 350 %-át.

(2) A rendkívüli temetési települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, temetési számlákat és az eltemettető családjának jövedelemigazolását.

(3) A rendkívüli temetési települési támogatás összege egyszeri 35.000,- forint.

(4) Nem állapítható meg rendkívüli temetési települési támogatás, ha

  • a) az elhunyt életbiztosítással rendelkezett,
  • b) a temetés számlával igazolt költsége a meghaladja a bruttó 330.000,- forintot.

9. Köztemetés

16. § (1) A Polgármester az elhunyt személy köztemetése esetén, az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése alól,

  • a) 50 %-ban mentesíti, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
  • b) teljes egészében mentesíti, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 %-át.

(2) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető személyek esetén a (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(3) Az eltemettetésre köteles személy, a köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet a köztemetés időpontjától számított hat hónapon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

10. Záró rendelkezések

17. § [1]

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


[1] A 17. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.