1. § A rendelet hatálya kiterjed

• a) Csurgó Város közigazgatási területén élő, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre,
• b) az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Csurgó Város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte,

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénybevétele iránti kérelmeket, valamint a települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmeket a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(3) A települési támogatás és rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet írásban elsősorban a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet előterjeszteni.

(4) A benyújtott kérelmek alapján a döntés-előkészítő eljárás lefolytatása az (1) bekezdésben megjelölt szerv feladata.

(5) A települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését követő 21 napon belül dönteni kell.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemről a kérelem beérkezését, vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül dönteni kell.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem, valamint a települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

• a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait, és
• b) az ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti adat, illetve igazolás esetén

4. § (1) „ A települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy év időtartamra kell megállapítani. A rendszeres ellátás folyósítása utólag, minden hónap 10. napjáig a közüzemi szolgáltatóhoz, illetve lakbér támogatás esetén Csurgó Város Önkormányzatának számlájára való utalással történik.

(2) A rendkívüli települési támogatás ellátás kifizetése a határozat meghozatalát követő 15 napon belül a házipénztárból vásárlási utalvány formájában történik.

(3) A létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a rendkívüli települési támogatás a döntést követően a házipénztárból (vásárlási utalvány, illetve készpénz formájában) azonnal kifizethető, erről a megállapító határozatban külön rendelkezni kell.

(4) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, amely tartalmazza:

• a) kérelmező alapvető személyazonosító adatait,
• b) kérelmező állampolgárságát, bevándorolt vagy menekült jogállását,
• c) kérelmező belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét, tartózkodási jogcímét,
• d) kérelmező tartására köteles személy (ek) alapvető személyazonosító adatait,
• e) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi, vagyoni adatokat.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet.1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § ^[2] A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

(2) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

• a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
  • aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
  • ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).
• b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező egyedülálló, rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

10. § (1) A települési támogatás a Képviselő-testület által a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez való hozzájárulás.

(2) A települési önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, lakbér kiadások mérsékléséhez települési támogatást nyújt.

(3) A települési támogatást a Képviselő- testület természetbeni szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtja, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyeztetik.

11. § (1) A települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

• a) (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(6) A települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

12. § (1) A települési támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(3) A települési támogatást a kérelem beérkezését követő hó 1. napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(4) A települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) Az (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

13. § (1) A települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A települési támogatás megállapításához a kérelemhez mellékelni kell:

• a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
• b) a közüzemi szolgáltató által kiállított számlát, amely tartalmazza a felhasználó, fogyasztó azonosítására alkalmas adatokat, valamint szükséges még
• c) az Szt. 18. § l.) és la.) pontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása, vagy másolatának csatolása.

(3) Ha a települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(4) A kérelemhez becsatolt közszolgáltatási szerződéshez képest történt szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(5) A települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(6) A települési támogatásra való jogosultságot, illetve az ellátás összegének folyósítását a képviselő-testület megszünteti, ha az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vették igénybe. Egyúttal az igénybe vevőt kötelezi a jogosulatlanul a szolgáltatónak utalt összeg megtérítésére.

14. § Csurgó Város Önkormányzatának képviselő-testülete a települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

15. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatást állapíthat meg:

• a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,
• b) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatásra,
• c)^[3] elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra,
• d)^[4] rendkívüli méltánylást érdemlő esetben.

(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek – a 18. §- ban foglalt kivétellel -, aki az 9. § (2)-(3) bekezdése szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(3) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – a 17. §-ban foglalt kivétellel - nem lehet kevesebb, mint 4.000 Ft és a 8.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára rendkívüli települési támogatás egy naptári éven belül maximum két alkalommal adható azzal, hogy egy naptári negyed éven belül támogatás csak egy alkalommal állapítható meg.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 3 hónapon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén - nem állapítható meg.

(6) A települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(7) A Képviselő- testület rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

16. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapításához csatolni kell az 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatás egyszeri összege gyermekenként nem lehet kevesebb 4.000 Ft-nál, a legmagasabb összege a 8.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre tekintettel, saját jogán kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

17. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az a csurgói lakos eltemettető, aki Csurgón élő hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodott, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

• a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át,
• b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez (rendelet melléklete) csatolni kell a kérelmező és családja temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

• a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át;
• b) 15 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;
• c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át;
• d) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a Somogy Temetkezési Kft. által évente kiadott tájékoztatója alapján kerül megállapításra.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(6) Ha a rendkívüli települési támogatás megállapításának idejéig a temetési számlák még nincsenek kifizetve, úgy a támogatást az eltemetést biztosító temetkezési vállalkozás felé kell átutalni.

18. § ^[5] (1) Az Önkormányzat kérelemre, -évente legfeljebb két alkalommal- rendkívüli méltánylást érdemlő esetben méltányossági rendkívüli települési támogatást nyújthat azon életvitelszerűen a településen lakó személy részére, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori garantált bérminimum havi bruttó összegét nem haladja meg.

(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetnek számít különösen:

• a) elemi csapás,
• b) hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány,
• c) betegség,
• d) baleset,
• e) haláleset,
• f) munkahely elvesztése,
• g) egyéb.

(3) A támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

19. § A Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapításához, elutasításához kapcsolódó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

20. § Az Szt.-ben meghatározott köztemetés esetén az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti a település polgármestere:

• a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%.-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, továbbá
• b) vagyonnal nem rendelkezik és
• c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

22. § E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

23. § Hatályát veszti Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

• a) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete,
• b) az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 19/2013 (XI.29.) önkormányzati rendelete.