1. §
A rendelet célja Újszentmargita építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése. Az épített környezet esztétikus kialakítása, településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
• b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
• c) településképi követelmények meghatározásával,
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. §
A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

• a) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
• b) a helyi egyedi védett érték védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
• c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

3/A. § ^[1] E rendelet területi hatálya Újszentmargita község teljes közigazgatási területére terjed ki.

4. §
E rendelet alkalmazásában:

• 1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
• 2. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
• 3. Helyi védett érték: helyi területi védelemmel érintett és egyedi védett építmények, építményrészletek, táj- és kertépítészeti alkotások, egyedi tájértékek, növények, szobrok, képzőművészeti alkotások és utcabútorok összessége;
• 4.^[2] Információs célú berendezés: a totemoszlop, az ajánló tábla és az önállóan elhelyezett (saját lábakon álló) CityLight formátumú eszköz;
• 5. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
• 6. Üzletfelirat: Kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 - 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
• 7.^[3] Ajánló tábla: valamely vendéglátó üzlet tevékenységéhez kapcsolódó, kizárólag a tevékenységre vonatkozó, a bejáratnál vagy a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett mobil eszköz;
• 8.^[4] Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla: olyan információt nyújtó közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, információ vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
• 9.^[5] CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 120 cm x 180 cm, látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy legfeljebb 90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
• 10.^[6] Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozóeszköz, magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla;”

5. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség

• a) meghatározása, dokumentálása,
• b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
• c) megőrzése, megőriztetése.

(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

6. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Újszentmargita Község Önkormányzata Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
• b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
• c) a kezdeményezés indoklását,
• d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
• e) értékvizsgálatot,
• f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A jegyző a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára.

(4) A védelem megszűnik, ha

• a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
• b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
• c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát.

(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.

7. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

• a) a védett érték megnevezését,
• b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
• c) fotódokumentációt,
• d) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi),
• e) a helyrajzi számo(ka)t,
• f)^[7] a védelmi nyilvántartási számot.

(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell

• a) helyszínrajzot,
• b) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(4) Terület védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

8. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(2) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéséhez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.

(3) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a tulajdonosokat értesíteni kell

• a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén írásban,
• b) nem egyedi érték esetén az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás dokumentumait a döntés előtt legalább 15 nappal a polgármesteri hivatalban mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(5) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

9. §
A helyi egyedi védelem alatt álló értékek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(3) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(4)^[8] Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.

11. §
A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek az 1. mellékletben lehatárolt

• a) központi lakóterületek,
• b) falusias lakóterületek,
• c) tartalék lakóterületek,
• d) zártkertes területek,
• e) régészeti területek,
• f) természetvédelmi szempontból meghatározó területek.

12. §
Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullámlemez alkalmazása.

13. § (1) Az épületek, építmények szabadon álló építési módban helyezendők el.

(2) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(3) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű formák alkalmazása fogadható el, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet építhető.

(4)^[9]

14. § (1) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.

(2) Utólagos redőny, roló csak a nyílászáróval megegyező színben helyezhető el.

(3) A klímaberendezéseket a szükséges szellőzés biztosításával nem láthatóan kell elhelyezni:

• a) közterületről nem látható homlokzaton, eresz alatt,
• b) bejárati előtető alatt, megfelelő takarással,
• c) a vonatkozó szabályok szerint kialakított tetőfelépítményben,
• d) falnyílásban, a környezetben alkalmazott, fa spalettával takarva.

(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

• a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épületek főgerinceinek irányához,
• b) kialakult párkánymagasságokhoz,
• c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
• d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(5)^[10]

(6) A fásításra, növénytelepítésre javasolt növényfajok listáját az 5. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(7) A tiltott növényfajok jegyzékét a 5. melléklet 2. pontja tartalmazza.

15. § (1) Homlokzatok színezéséhez rikító (nem pasztellszínek) használata nem megengedett.

(2) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3) Az újonnan létesülő épületek tetőhajlásszöge 35-45 fok között alakítható ki.

(4) A földszintes épület tető héjazatául cserép, pala, nád, fémlemez vagy zsindely alkalmazható, a tetőfedő anyagok színe: sárgásvörös, vörös, barna, sötétszürke vagy antracit lehet.

(5) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20%-át meg nem haladó összfelületű egyedi megformálású tetőfelületek fémlemezzel történő fedése megengedett.

(6) Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzat burkolat, mázas kerámia burkolat, falszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

16. § (1) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezésű anyagok alkalmazhatóak.

17. § (1) A helyi egyedi védett építményt bővíteni kizárólag eredeti tömegformájának és homlokzati kialakításának megtartásával lehet. A bővítésnek a régi építmény formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell lennie.

(2) A helyi egyedi védett építmény nem bontható el. Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(3) A helyi védett területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos kontytető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben, hagyományos nyerstégla tornác oszlopokkal és homlokzati díszítőelemekkel.

18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település belterülete alkalmas.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az országos védelem alatt álló területek.

19. § (1)^[12] Cégtáblát, információs célú berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felületű cégtáblák, hirdetőberendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.

(3) A közterületeken a hirdető berendezés, illetőleg a reklám:

• a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
• b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb. A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

(4)^[13] Cégtábla, információs célú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(6)^[14] A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

• a) Reklám- és információs célú berendezést elhelyezése nem megengedett
  • aa) útpálya területén vagy útpálya felett,
  • ab) közúti jelzésen, vagy annak tartóelemén.
• b) Reklám- és információs célú berendezés elhelyezése nem megengedett a közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváró pavilonokkal szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, általában világító hirdetőberendezések kivételével
  • ba) kijelölt gyalogos átkelőhely, ill. útkereszteződéstől 15 m-en belül,
  • bb) közösségi közlekedési eszközök megállójától 15 m-en belül.

(7) Nem megengedett reklám- és hirdetőberendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(8) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(9)^[15] A kihelyezett reklám- és információs célú berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(10) Önkormányzati információs és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(11) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

20. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti

21. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

22. § (1) Új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját elvégezni beépítésre szánt területen kizárólag földkábeles elhelyezéssel lehet.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el.

(4) Épületre szerelt antennatartó szerkezet településképet zavaró módon nem helyezhető el.

(5) Önálló antennatartó szerkezet a település belterületén nem helyezhető el.

(6) Kültéri világítás kialakítása külterületen csak biztonsági szempontok (különösen élet- vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges. Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

23. § (1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

• a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,
• b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,
• c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,

(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető

(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.

(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.

24. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező

• a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és településképi szempontból meghatározó területen található,
• b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 4. melléklete tartalmaz.
• c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén.

(2) A településkép védelme érdekében a települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít településképi követelményekről.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.

(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

(5) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

25. §
A településképi véleményezési eljárás kötelező belterületen álló ingatlan esetén - rendeltetéstől függetlenül

• a) a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítására irányuló építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén, továbbá
• b) a meglévő építmény 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységek esetén.

26. § (1) A településképi véleményezési eljárás megindításához a kérelmező (építtető) a 4. melléklet szerinti kérelmet kitölti és papír alapon nyújtja be a polgármesternek címezve, továbbá a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre hiánytalanul feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) eljárási szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

27. § ^[16] A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

• a) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának változása tekintetében, és
• b) a reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében.

28. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településkép védelméről szóló törvényben, a Kr.-ben és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(3) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterülethasználati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor

(6) A településképi bejelentési eljárás díj és illetékmentes.

29. § ^[17] (1) A polgármester az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki

• a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
• b) a településképi bejelentés elmulasztása,
• c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntéstől eltérő végrehajtás, valamint
• d) az e rendeletben meghatározott valamely településképi követelmény megszegése

esetén.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a jogsértőt a jogszabálysértés megszüntetésére

(3) A polgármester az általa a jogszabálysértés megszüntetésére kiszabott határidő eredménytelen elteltét követően – településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel- a jogsértőt a településképi követelmények teljesítésére kötelezi, egyidejűleg a kötelezettet településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

30. § ^[19] (1) A településképi szempontból meghatározó területeken az egyedi védett építményt érintő területi és egyedi építészeti követelmény be nem tartása miatt kiszabható településkép-védelmi bírság összeg

• a) természetes személy esetén 150.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig,
• b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 200.000 Ft-tól 2.000.000 Ft-ig

terjedhet.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken egyedi védett építményt nem érintő területi és egyedi építészeti követelmény be nem tartása miatt kiszabott településkép-védelmi bírság összeg

• a) természetes személy esetén 100.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig,
• b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig

terjedhet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetekben a településkép-védelmi bírság összeg

• a) természetes személy esetén 100.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig,
• b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig

terjedhet.

31. § ^[21] (1) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.

(2) A polgármester a településképvédelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokat mérlegelve dönt.

(3) A bírságot a bírság összegét megállapító határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt módon kell teljesíteni. A megfizetés elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény végrehajtási szabályai alapján kell eljárni.

(4) A településkép-védelmi bírságról hozott határozattal szemben a közléstől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható Újszentmargita Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a soron következő rendes ülésén hozza meg.

32. §
Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

33. § (1) Hatályát veszti a helyi védetté nyilvánításról szóló 14/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet.

(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 15/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról szóló 4/2008.(II.14.) önkormányzati rendelet.