1. § (1) A képviselő-testület működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Böhönye Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8719. Böhönye Fő utca 26.

(4) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szerv: Böhönye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(5) Az Önkormányzat illetékességi területe: Böhönye község közigazgatási területe.

(6) A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggeszti, és a község honlapján www.bohonye.hu közzé teszi.

(7) A képviselő-testület hivatalának neve és címe: Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(8) Hivatal székhelye: 8719. Böhönye Fő utca 26.

(9) Hivatal működési területe: Böhönye, Nemeskisfalud és Szenyér községek közigazgatási területe.

(10) A Hivatal működésének szabályairól a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, valamint a pecsét.

(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat és szervei valamint annak tisztségviselői körbélyegzőin Magyarország címerét kell használni, a használó szerv vagy tisztségviselő feltüntetésével.

3. § Böhönye község hivatalos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a romániai Gyimesközéplok nagyközséggel és a horvátországi Sokolovac községgel.

4. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

5. § (1) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

6. § (1) Az Önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

(2) Az Önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező alapellátási feladatait, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

(3) Az Önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

7. § (1) Böhönye Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátásának módját.

(2) Az Önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

• a) Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése,
• b) rendezvények, közösségi programok szervezése,
• c) közművelődési, kulturális programok támogatása,
• d) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szerveztek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.
• e) önkormányzati elismerések alapítása és az azokkal kapcsolatos döntések meghozatala.

(3) Az ellátandó és a kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testületi hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. §-ban meghatározott időn belül és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

9. § A képviselő-testület: rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

10. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek pontos számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdés szerinti ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet minden év január 31. napjáig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A képviselő-testület július és augusztus hónapban munkaterv szerinti ülést nem tart.

(5) A munkaterv tartalmazza:

• a) az ülések időpontját és helyét,
• b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
• c) az előterjesztő megnevezését,
• d) az előterjesztésben közreműködőket.

(6) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja összeg, amely során javaslatot kérhet:

• a) képviselőktől,
• b) bizottságtól,
• c) Hivatal köztisztviselőitől.

(7) Rendes ülés az előre tervezett napirendeket, és kötelezően megtárgyalandó napirendeket tárgyaló testületi ülés. Minden előre nem tervezett ülés rendkívüli. Csak rendes ülésen tárgyalható a polgármester két ülés közti időben végzett munkájáról szóló beszámoló, a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató.

11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

• a) az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetekben.
• b) ha a polgármester megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.

(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi pont feltüntetésével, a helyszín megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, ennek hiányában a legidősebb képviselő hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyén kívül más helyszínre is össze lehet hívni.

13. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit – főszabályként - a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) Amennyiben a képviselő-testület rendes ülése a munkaterv szerinti időpontra nem kerül összehívásra, a polgármester a munkatervben szereplő időpontot követő 15 napon belül hívja össze a képviselő-testületet.

14. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze és vezeti.

15. § (1) A képviselő-testület rendes üléseinek összehívása történhet elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapú küldeményként. Az összehívás módját a képviselő-testület összehívására jogosult személy határozza meg.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

• a) az ülés helyét,
• b) az ülés időpontját,
• c) a tervezett napirendeket,
• d) a napirendek előadóit,
• e) a képviselő-testületi ülés összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységeibe szükség szerint bevonja a Hivatal tárgy szerint illetékes személyeit, valamint szükség szerint külső szakértőket.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

• a) képviselőknek,
• b) jegyzőnek,
• c) az előterjesztőnek,
• d) akiket az ülés összehívója megjelöl.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseinek összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan elektronikus úton vagy papír alapú küldeményként, a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik. Rendkívüli ülés összehívása esetén el lehet tekinteni a 16. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

(2) Sürgős vagy halasztást nem tűrő esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:

• a) telefonon történő szóbeli meghívással,
• b) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetén is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekinteni 15. § (5) bekezdése szerinti határidőtől.

(4) Sürgős és halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

17. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a) a jegyzőt,
• b) az illetékes országgyűlési képviselőt,
• c) a gazdasági vezetőt.

(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

• a) az Önkormányzat intézményének vezetőjét,
• b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

18. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hivatalnál található hirdetőtáblájára az ülést megelőző 3. napig.

19. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a) a képviselő-testület határozatképességének folyamatos figyelemmel kísérése
• b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
• c) napirendenként
  • ca) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
  • cb) a vita összefoglalása
  • cc) az indítványok szavazásra való feltétele,
  • cd) a határozati javaslatok szavaztatása,
  • ce) a szavazás eredményének megállapítása,
  • cf) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
• d) a rend fenntartása,
• e) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• f) tájékoztatás a lejárt idejű határozatokról és az egyéb önkormányzati döntésekről,
• g) az ülés bezárása,
• h) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

21. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésre, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, sorszámozott határozat meghozatalával dönt.

(3) Napirenden kívüli (napirend előtti vagy napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, sürgős intézkedést igénylő ügyben tehető. A napirenden kívüli felszólaláshoz csak a polgármester, illetve a személyében érintett szólhat hozzá legfeljebb kettő percben.

(4) A képviselő-testület ülésének megkezdése előtt, helyben kiosztott anyag tárgyalására - a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak abban az esetben kerülhet sor amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(5) A képviselő-testület ülésén helyben nem kerülhet kiosztásra és tárgyalásra:

• a) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
• b) önkormányzati társulás létrehozásáról, alapító okiratáról, társulási megállapodásról, valamint a társuláshoz való csatlakozásról szóló előterjesztés, társulási megállapodás megkötése.
• c) rendeletalkotás,
• d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. (1) bekezdésében foglalt kinevezés és felmentés,
• e) testvér települési megállapodás megkötése,
• f) 500 000 Ft feletti önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,
• g) 500 000.-Ft összeget meghaladó mértékű költségvetést, vagy vagyont érintő javaslat,
• h) az Mötv. 70. § szerinti közigazgatási per megindítása,
• i) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/F. §-ban foglalt fegyelmi eljárás megindítása.

22. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásból, a napirend megszavazásából, a napirend (benne az egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, a napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll.

(3) A képviselő-testület ülésein jelenlévő, szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy akkor szólalhat fel, ha azt az ülés vezetője engedélyezi. A szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy felszólalásának időtartamát az ülés vezetője határozza meg.

(4) Az ülés vezetője saját személyes véleményét a napirendi pont tárgyalása során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(5) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a napirendi pont tárgyalása során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(6) A napirendi pont tárgyalásánál az érintett a személyével kapcsolatos megjegyzésre legfeljebb egy perces időtartamban reagálhat.

(7) A napirendi pont tárgyalása során a felszólaló a személyiségi jogokat megtartani köteles.

(8) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(9) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(10) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat egy-egy percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(11) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

(12) Bármikor szót kérhet:

• a) az előterjesztő,
• b) bármely képviselő,
• c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni,
• d) adott téma tárgyalásához meghívott személy.

(13) Módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el vagy a napirend tárgyalását elnapolhatja.

(14) Zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(15) A képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(16) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

23. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni:

• a) a rendeletalkotással összefüggő napirendet,
• b) vagyongazdálkodást érintő napirendet,
• c) költségvetéssel kapcsolatos napirendet,
• d) személyi kérdéssel kapcsolatos napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Egyéb esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

24. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a képviselő-testület üléséhez nem illő, sértő kifejezéseket használ,
• b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
• c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(6) Ismételt rendzavarás estén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozattal döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről. A további rendzavarást követően, az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a képviselő-testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

(7) Az ülés vezetője vita nélkül dönt az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatos intézkedéseiről.

(8) A képviselő- testület –bármely tagjának javaslatára –vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

• a) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,
• b) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.

(9) A rendbírság összege alkalmanként 3.000 Ft.

(10) A rendbírság a kiszabást követően esedékes tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor kerül levonásra.

25. § (1) A polgármester ülésenként egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 15 percben, melynek az időtartamát is köteles megállapítani. További szünetekről a képviselő-testület dönthet.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben, ha azt legalább 2 képviselő kéri, vagy ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

26. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.

(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő testület külön vita és felszólalás nélkül határoz. Ebben az esetben a képviselő testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.

(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítésekre és módosító javaslatokra vonatkozóan.

(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.

(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy a szavazás előtt kérheti 5 perc szünet elrendelését, amelyet az ülést vezető köteles megadni.

(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabály sértő javaslatok, továbbá jogszabálysértő működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző hozzászólását követően a polgármester felhívja a javaslattevőeket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.

(7) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.

27. § (1) A képviselők a napirendről szóló döntés meghozatala előtt bármikor javasolhatják a téma napirendről való levételét, amelyről a képviselő- testület vita és felszólalás nélkül határoz.

(2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pont megtárgyalását a következő rendes ülésre elnapolhatja. Az elnapolásról a testület vita és felszólalás nélkül határoz.

(3) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.

(4) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.

28. § (1) A képviselő személyes érintettségére vonatkozóan az Mötv. 49. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és az 6 hónapon belül a képviselő-testület tudomására jut, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 12 hónapra legfeljebb 20%-kal csökkentheti.

(3) Az (2) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

29. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésében meghatározott döntéseit

• a) nyílt szavazással, ezen belül:
  • aa) nem név szerinti nyílt szavazással,
  • ab) név szerinti nyílt szavazással,
• b) titkos szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszról, majd a nem szavazatokról, végül a tartózkodásról kell szavaztatni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni –elegendő csupán arra utalni –ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során írásban félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(4) A polgármester először –az elhangzás sorrendjében külön-külön –az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(5) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által javasolt és a képviselő testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.

(6) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(7) Az Önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörében további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(8) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint az, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

30. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság gondoskodik. Amennyiben e tevékenységében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság akadályoztatva van, a képviselő testület a feladat ellátásra, a polgármester javaslatára - nyílt szavazással -szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő választ (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett két egymást metsző vonallal (X, +) jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg, vagy nem állapítható meg egyértelműen, hogy szavazatát mire adta le vagy nem két egymást metsző vonallal szavaz.

(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye hányan vettek részt a szavazásban, mennyi az igen, a nem és a tartózkodom szavazat. A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

31. § Az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület az elhangzott javaslatot elfogadta vagy elutasította.

32. § A képviselő-testület döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel vagy minősített többséggel hozza.

33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv.-ben meghatározottakon túl: gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez,

• a) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,
• b) fegyelmi eljárás megindításához,
• c) a képviselő rendbírsággal való sújtásához.
• d) amennyiben a vagyontárgy értéke a költségvetési törvényben meghatározott, az ellenérték fejében történő hasznosítással és elidegenítéssel kapcsolatos kötelező versenyeztetést megalapozó értékhatárt meghaladja: az önkormányzati vagyontárgy visszterhes szerződéskeretében történő elidegenítéséhez, hasznosításának átengedéséhez, valamint gazdasági társaságba viteléről, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jogának átengedéséről szóló döntéshez, továbbá az elővásárlási jogról való lemondáshoz,
• e) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, forgalmi értéktől alacsonyabb értéken történő elidegenítéséhez valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,
• f) az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához.

34. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

35. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontonként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan vettek részt a szavazásban, hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a képviselők kérése alapján:

• a) a képviselői indítványokat,
• b) a képviselői hozzászólásokat,
• c) a képviselői interpellációkat.

36. § (1) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglalt személyeken túl a jegyzőkönyv hitelesítőknek is alá kell írniuk.

(2) Jegyzőkönyv hitelesítéssel a képviselő-testület a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a Szociális Bizottság elnökét bízza meg.

(3) A jegyzőkönyvet a (2) bekezdésben foglalt személyek akadályoztatása esetén a bizottságokba tartozó – a képviselő-testület által a képviselő-testület ülésén megválasztott tag hitelesíti.

(4) A jegyzőkönyvet a hitelesítők részére annak elkészültét követően soron kívül, de legkésőbb a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztési határidő előtt legalább 2 nappal aláírásra a rendelkezésre kell bocsátani azzal, hogy a kézhezvételt követő napon az aláírt jegyzőkönyvet vissza kell juttatni a hivatal részére.

(5) A jegyzőkönyv közokirati jellegének biztosítására vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.

(6) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A betekintési jog az Önkormányzat székhelyén, a Hivatal ügyfélfogadási idejében biztosított. A jegyzőkönyvekről írásos kérelem esetén - térítésmentesen - másolat készíthető. A jegyzőkönyvek anyagát csak a hivatal köztisztviselőjének jelenlétében lehet megtekinteni.

37. § (1) A képviselő-testület döntései:

• a) a határozat,
• b) a rendelet.

(2) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

38. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(2) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét, valamint az indokolást és az előzetes hatástanulmányt tartalmazza.

(3) A rendelet-tervezet elkészítésével a képviselő-testület döntése alapján megbízható a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is.

(4) A rendelet-tervezet elkészítését követően a jegyző törvényességi szempontból történő felülvizsgálatát (3) bekezdésben foglalt előkészítés esetén is biztosítani kell oly módon, hogy az elkészített rendelet-tervezetet a képviselő-testületi ülésre vonatkozó meghívó kiküldését megelőzően legalább 3 munkanappal a jegyző rendelkezésére kell bocsájtani.

39. § A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a képviselő testület elé.

40. § (1) A jegyző gondoskodik a döntések (határozatok és rendeletek) helyben szokásos módon – Hivatal előtti hirdetőtáblán - történő kihirdetéséről.

(2) Az alkalmazható kihirdetési módok:

• a) kötelező jelleggel a Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
• b) nem kötelező jelleggel az Önkormányzat honlapján való közzététel.

(3) A rendelet nyilvántartás formái:

• a) a rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendelet módosító rendeletekre való hivatkozással,
• b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.

41. § (1) A határozatokat Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A képviselő-testület határozatainak kivonatát meg kell küldeni a témában érintett személyek részére.

(3) A határozat nyilvántartási formái:

• a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
• b) a határozat kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben.

42. § (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

• a) napirend előtti felszólalás,
• b) előterjesztés,
• c) beszámoló,
• d) tájékoztató,
• e) képviselői indítvány,
• f) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján az f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően–gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor –az f) pont kivételével– figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére vonatkozó szabályokra.

43. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. Egyéb esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is.

44. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

• a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• c) téma ismertetése,
• d) a jogszabályi háttér bemutatása,
• e) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása,
• f) anyagi kihatású döntésnél az Önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, melyek segítik a döntéshozatalt,
• h) határozati javaslat vagy határozati javaslatok,
• i) rendelet-tervezet,
• j) rendelet tervezetnél előzetes hatástanulmány, indokolás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazott kötelező tartalmi elemeket, kivéve a j) pontban foglaltakat.

45. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testületi tag feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell.

(4) Az előterjesztést a feladat-és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.

(5) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(6) A képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni.

(7) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS" megjelölést kell alkalmazni.

46. § (1) Rendelet megalkotására, módosítására vagy határozathozatalra az önálló vagy együttes képviselői indítványt, előterjesztést, legkésőbb a benyújtást követő 30 napon belül napirendre kell tűzni.

(2) A rendelet-tervezeteket a tárgy szerint illetékes bizottság előzetesen megvitatja.

(3) Az indítványt a polgármesternek és a jegyzőnek kell benyújtani.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) Halaszthatatlan, rendkívüli helyzet megoldására vonatkozó határozathozatalra irányuló indítvány írásban, sürgősségi indítványként is benyújtható, azzal, hogy a sürgősség indokát meg kell jelölni.

(6) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 45. §-ában, valamint 46. § (1) – (2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(7) Az (5) bekezdés szerinti sürgősségi indítványt a benyújtás követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 15 napon belül napirendre kell tűzni.

47. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő- testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez, interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is előadhatja.

(2) Az interpellált a Képviselő- testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.

(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a Képviselő-testület soron következő ülésén napirendre tűzi.

(4) A válasz után –az írásban adott válasz esetében is –az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról.

(5) Az interpelláció alapján a Képviselő- testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással.

48. § Kérdés feltevésére és megválaszolására a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy:

• a) a képviselő viszontválaszra nem jogosult,
• b) a kérdésre adott írásbeli választ a képviselő- testület csak akkor tűzi napirendjére, ha azt a képviselő beadványában kifejezetten kéri,
• c) a képviselő- testület napirendjére vett írásbeli válasszal együtt a képviselő kérdését is meg kell küldeni a Képviselő- testület tagjainak és ebbe külső szakértő is bevonható.

49. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait.

(2) A polgármester munkarendje megegyezik a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal munkarendjével.

(3) A polgármester a polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az önkormányzatot, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését. A fentieken túl, gondoskodik a képviselő-testület működéséről, annak nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

(4) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van, az ügyrendi bizottság elnökének.

50. § (1) A polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túl további feladatai:

• a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és a bizottsági tagok bizottsági munkáját,
• b) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület, bizottságok munkájával kapcsolatban,
• c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• d) fogadóórát tart,
• e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája: minden héten hétfő és szerdai nap 08.00-10.00 óra.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

• a) szociális ügyek,
• b) gyermekvédelmi ügyek.

(5) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(6) A polgármesterre átruházott hatásköröket jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva dönt:

• a) az Önkormányzat vagy intézményei által vagy közreműködésével benyújtandó saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,
• b) a képviselő-testület által elfogadott beszerzési szabályzat alapján a hatáskörébe utalt beszerzésekről,
• c) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos ügyekben,
• d) az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon történő fakivágással kapcsolatos ügyekben.
• e) Önkormányzati vélemény szomszédos önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelete előkészítéséhez, megalkotásához, vélemény, egyetértési jog gyakorlása más önkormányzati rendelet alkotásához.
• f) Költségvetési kiadásokat nem érintő kérdésekben önkormányzati támogatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötése,
• g) Támogatási nyilatkozatok, különböző akciókhoz, felhívásokhoz való csatlakozás, ha annak forrásai biztosítottak.
• h) Önkormányzatnak nyújtott pénzbeli vagy természetbeni támogatások elfogadása.

(8) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.

(9) A polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat.

(10) A polgármester negyedévente beszámol – ha van - az önkormányzat bírósági pereinek az állásáról.

51. § (1) A képviselő-testület a tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik, ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

(3) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(4) Amennyiben a polgármester a jelen rendeletben meghatározott fogadóóráján nem tud részt venni, vagy a polgármester az ülés összehívásában és vezetésében akadályoztatva van, úgy e határköreit az alpolgármester gyakorolja.

52. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésén kívül kiemelt feladatai:

• a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásáról,
• b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• c) gondoskodik a hivatal dolgozóinak továbbképzéséről,
• d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
• e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
• f) a bizottság döntéseiről határozat nyilvántartást vezet.

53. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában megjelölt közszolgálati tisztviselőt bízza meg.

54. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal létszámát a képviselő-testület mindenkori költségvetési rendeletében állapítja meg.

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatároz. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.

(5) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatok ellátásáról szerződés útján gondoskodik.

55. § A képviselő-testület az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak tagja:

• a) Marcali Kistérségi Többcélú Társulás.
• b) Böhönye és Környéke Önkormányzati Társulás.
• c) Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

56. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

57. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl köteles:

• a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• b) az Önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni,
• c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• d) tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni,
• d) a képviselő köteles az Mötv. 38. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételét kezdeményezni és abban szerepelni.

58. § (1) A képviselőket, képviselői munkájukért tiszteletdíj illeti meg, melynek havonkénti alapdíja 20.000.- Ft, azaz húszezer forint.

(2) Amennyiben a képviselő bizottságnak is tagja, a tiszteletdíj az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 45%-ával növekszik.

(3) A bizottság elnökének tiszteletdíja az alapdíjon felül - több tisztség, bizottsági tagság esetén is az alapdíj 90 %-ával növelendő.

(4) A nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja az alapdíj 45 %-a.

(5) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.

(6) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.

(7) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.

59. § (1) A képviselő részére a feladatainak maradéktalan ellátásához a technikai, adminisztrációs feltételeket a Hivatal biztosítja.

(2) A tiszteletdíjak havi számfejtéséről a Hivatal gondoskodik, és teljesíti a kifizetést. A költségtérítések elszámolási ideje a benyújtástól számított 3 munkanap.

(3) Amennyiben a képviselő-testület tagja az ülésekről 2 alkalommal igazolatlanul távol marad, tiszteletdíját a képviselő-testület 25 %-kal csökkentheti 6 hónap időtartamra. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés illetve a megvonás újra megállapítható.

60. § (1) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság megnevezése, tagjainak száma:

• a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, amelynek létszáma: 3 fő.
• b) Szociális Bizottság, amelynek létszáma: 3 fő.
• c) Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság, amelynek létszáma: 3 fő.

(3) A bizottságokra átruházott képviselő-testületi hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

61. § A képviselő- testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladat-és hatáskört, amelyet önkormányzati döntés számukra meghatároz. E körben a bizottságok:

• a) döntenek a képviselő- testület által részére átruházott hatáskörökben,
• b) részt vehetnek a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörükbe tartozó szükség szerinti módosításában,
• c) véleményezik
  • ca) a képviselő- testület elé kerülő előterjesztések feladatkörükbe tartozó kérdéseit,
  • cb) a hatályos önkormányzati rendeletek feladatkörükbe tartozó szükség szerinti módosítását
• d) ellenőrzik a bizottság döntéseinek végrehajtását,
• e) beszámolnak éves tevékenységükről,
• f) kezdeményezik a szakterületéhez tartozó önkormányzati rendeletek szükség szerinti módosítását.

62. § (1) A Bizottság a képviselő- testületi döntésre előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben előterjesztés benyújtására –a benyújtásra jogosultakon túl a bizottsági elnök is jogosult.

(2) A bizottság üléseit az elnök –az ülést megelőzően legalább két nappal – írásban vagy hírközlési eszközön (telefon, sms, stb.) keresztül hívja össze.

(3) A jegyző - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.

(4) A bizottság határozatot hoz.

(5) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi feltételeket a hivatal útján, a jegyző biztosítja.

63. § (1) A bizottság elnöke:

• a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
• b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
• c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
• d) képviseli a bizottságot,
• e) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerinti ügyintézőivel.

(2) bizottság elnök akadályoztatása esetén annak helyettesítését a bizottsági tagok közül a testület tagjai közül megválasztott legidősebb bizottsági tag látja el.

64. § A bizottság tagja:

• a) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
• b) az elnök a polgármester megbízása alapján képviselheti a bizottságot.

65. § A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

• a) lemondással,
• b) a képviselői mandátum megszűnésével,
• c) a Képviselő- testület megbízatásának megszűnésével,
• d) az összeférhetetlenség kimondásával,
• e) visszahívással.

66. § (1) A Képviselő- testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő- testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ezen rendelet vagy a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában.

67. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.

68. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

69. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésén előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(5) A közmeghallgatás rendjének fenntartására vonatkozó szabályok a 43. §-ban foglaltakkal azonosak.

70. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek számára egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

71. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

72. § A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

73. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Böhönye Község Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2015. (XII.1.) önkormányzati rendelet.