Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2020. (V.27.) önkormányzati rendelete

A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2020. 05. 28

Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2020. (V. 27.) önkormányzati rendelete

A települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Zalaszabar Község Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított szociális célú települési támogatás keretében nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módos közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaszabar község területén életvitelszerűen élő állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.). 3. § (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6. §- ban meghatározott személyekre.

(2) Életvitelszerűen él Zalaszabar településen az a személy, aki számára zalaszabari lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Sztv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Garabonci Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszabari Ügyfélszolgálati Irodájában, valamint Garabonci Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(5) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(7) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(8) Amennyiben az érdekelt az Sztv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(9) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(10) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(11) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

4. § (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5. § Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott - kérelmeket a 6. §.(1) bekezdés 2.)-4.) pontjában foglalt támogatások tekintetében a jegyző, a 6. §.(1) bekezdés 1.) és 5.) pontjában valamint a 6. §. (2) bekezdésben foglalt támogatások tekintetében a polgármester bírálja el.

Az ellátások rendszere

6. § A képviselő-testület az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alapján a következő települési támogatásokat nyújthatja:

(1) Az önkormányzat által megállapított ellátásokat az Önkormányzati Hivatal utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat a jogszabályban meghatározottak szerint.

1) óvodai támogatás és iskoláztatási támogatás

2) beteggondozási támogatás

3) gyógyszerköltség támogatás

4) lakásfenntartási támogatás

5) egyszeri karácsonyi támogatás

A képviselő-testület az Szt. 45. § (3) és (4) bekezdései alapján az alábbi rendkívüli települési támogatást nyújtja:

1) temetési támogatás

2) eseti rendkívüli támogatás

II. FEJEZET Települési támogatások Óvodai és Iskoláztatási támogatás (pénzbeli támogatási forma)

7. § (1) Települési támogatás formájában adható óvodai támogatás és iskoláztatási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

(2) A rendszeres óvodai nevelésben és iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege óvodai nevelésben részesülő gyermek esetében legfeljebb 15.000.- általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb 25 000 Ft, közép- és felsőfokú nappali oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb 35 000 Ft.

(4) A kérelem benyújtható minden év augusztus 15-től – szeptember 30-ig.

Beteggondozási támogatás

8. § (1) A Képviselőtestület beteggondozási támogatást állapít meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 §-ában meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,
  • b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) Az beteggondozási támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

  • a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója
  • b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét,
  • c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(6) A beteggondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

  • a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  • b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  • c) az ápolt személy meghal,

(7) Az ápolt személy halála esetén a beteggondozási támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

Gyógyszerköltség támogatás (pénzbeli ellátási forma)

9. § (1) Gyógyszerköltség támogatására jogosult az:

  • a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és
  • b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 30 %-át.

és (gyógyszer költség igazolása a háziorvos által kiadott havi rendszeresen felírt gyógyszer alapján a gyógyszertár által kiállított gyógyszerköltség igazolása alapján történik)

c) családja az Szt.4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 10 000 Ft.

A támogatás időtartama 12 hónap, folyósítására a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően kerül sor minden harmadik hónap 15-ig (3 havi egy összegben).

(3) A támogatás iránti kérelem jogosultság esetén ismételten igényelhető.

Lakásfenntartási támogatás (elsősorban természetbeni támogatási forma)

10. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújt. E támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, szemétszállítás díj és a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtott támogatásnak minősül.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik a Szt.4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3a) Ha a háztartás

a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3b) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft/m2

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, valamint a legmagasabb összege 10 000.-Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

J-0,5 NYM
─────


x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(6/a) Felhívom a szolgáltatót, hogy amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában érvényesítse, vagy. amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesítse.

(8) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani

(9) A kérelmezőt a lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg

11. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Egyszeri karácsonyi támogatás

11/A

(1) Az önkormányzat a szociális ellátásra biztosított központi költségvetési keretösszeg év végi maradványa terhére karácsonyi támogatást nyújthat az arra jogosult személynek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra az jogosult, aki(nek)

családjában –kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók- az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg.

(3) Az azonos lakóingatlanban élő személyek közül csak egy kérelmező részére állapítható meg a támogatás.

(4) A támogatás évente egy alkalommal, jogosultanként legfeljebb 50.000 Ft összegben, pénzbeli vagy természetbeni ellátásként is megállapítható.

II. Rendkívüli települési támogatás

Temetési segély

12. § (1) Egyszeri temetési segélyben részesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedülállóként 400 %-át.

(3) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

  • a) a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
  • b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni.

(5) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege 50.000.-Ft.

(6) A helyben szokásos temetési költség a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszöröse.

(7) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

Eseti rendkívüli támogatás

13. § (1) Eseti rendkívüli támogatásban részesíthető az, aki:

  • a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy

ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, rövid ideig tartó kórházi kezelés, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,

b) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és családja az Szt.4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik.

14. § (1) Az eseti támogatásra való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%- át.

(2) Egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 180%- át.

(3) Az eseti támogatás egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb 5 alkalommal adható, melynek mértéke összességében az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Azon személyek, akik az önkormányzattól –vagy a Járási Hivataltól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, települési támogatás évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(5) Az eseti települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 15.000 Ft lehet.

(6) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az települési támogatás. Ebben az esetben az települési támogatás összege maximum 50.000 Ft-ig terjedhet.

14/A. §

Köztemetés

15. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

16. § (1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási formákat biztosítja:

a.) étkeztetés,

a) házi segítségnyújtás,

c.) családsegítés,

d.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

Étkeztetés

17. § (1) Az étkeztetés keretében az Sztv. 62. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultakról kell gondoskodni.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(7) Az étkeztetést az Önkormányzat az általa fenntartott Napköziotthonos Óvoda Zalaszabar konyhájáról biztosítja.

(8) Amennyiben a jogosult egészségi állapota miatt nem képes az ételt elszállítani, úgy az az önkormányzat gondoskodik az étel ingyenes házhoz szállításáról

Házi segítségnyújtás

18. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a Szociális Alapellátó Szolgálat 8749. Zalakaros Zrínyi utca 2. közreműködésével látja el, az Sztv. 63. §-ban meghatározottak szerint.

Családsegítés

19. § (1) Az Önkormányzat az Sztv. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait Szociális, Család-és Gyermekjóléti Szolgálat Pacsa 8761 Pacsa, Csány L. u. 1. közreműködésével látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

20. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete közreműködésével nyújtja, az Sztv. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint.

Intézményi térítési díjak

21. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Az intézményvezető és az ellátást igényvevő között kötendő megállapodás

22. § (1) A szolgáltató az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. § és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

  • a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
  • b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
  • c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
  • d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
  • e) az ellátás megkezdésének időpontjára;
  • f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;
  • g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

23. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. §és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni

b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe

c) elhalálozik

d) kéri az ellátás megszüntetését

(3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltató hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a szolgáltató írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114. - 119. §-ában foglaltak az irányadóak.

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a jogosultakra kedvezőbb. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti, a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet

25. § Ez a rendelet 2020. május 28-án lép hatályba.

1. melléklet

Szociális étkeztetés:Intézményi térítési díj: 400 Ft/nap A térítési díj az ÁFÁ-t nem tartalmazza!