Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(III.4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 06. 15

Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(III.4.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I.

Bevezető Rész

1. § Siófok Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ).

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Siófok város címere:

Álló, csücskös talpú pajzs kék mezejében cölöpszerűen ezüst kopja áll, a pajzstalp közepén lévő zöld hármas halomba tűzve. A kopja csúcsa alatt kettéosztott ezüst lobogó leng a pajzsfő eleje felé. A kopjára nyolcküllős aranykerék van akasztva úgy, hogy a felső fele a pajzsfő, az alsó fele pedig a pajzsderék közepén helyezkedik el. A zöld hármas halomból, annak mindkét oldalán a lobogó alatt azonos magasságban befejeződő, aranylevelű, ezüst termésű babérágak nőnek ki.

(2) Siófok város zászlaja:

Fehér színű, téglalap formájú, a felső részén a város hiteles alakú címerével, az alsó szélén fehér rojtozattal.

(3) Az önkormányzati jelképek használatának módját külön rendelet szabályozza.

(4) Siófok város képviselő-testülete, valamint polgármestere a nemzetközi kapcsolatok és más ünnepi események írásos dokumentumain a város címerével ellátott pecsétet használják.

(5) A képviselő-testület – a polgármester indítványára – ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülésen a polgármester a II. Rákóczi Ferenc fejedelem által adományozott, a város régi pecsétjével díszített láncot viseli.

Ünnepi ülésnek számít az alakuló ülés, a városnapi ünnepség, testvérvárosi szerződéskötés, továbbá a tanácsnoki ülés döntése szerinti jeles alkalom.

(6) Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) Siófok testvérvárosi kapcsolatot tart a finnországi Oulu, a romániai Gyergyószentmiklós, az izraeli Netanya, az amerikai egyesült államokbeli Walnut Creek, a németországi Waldheim, a horvátországi Porecs, az észtországi Pärnu, a franciaországi Saint Laurent du Var városával.

(2) További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

4. § Az önkormányzat hivatalos lapja a negyedévente megjelenő városi közlöny.

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Siófok Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8600 Siófok, Fő tér 1.

(3) Az önkormányzat működési területe: Siófok közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester vezeti. ( Alaptörvény 33. cikk)

(5)[1] A képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal.

A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal) székhelye: 8600 Siófok Fő tér 1.

Telephelye: Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Városőrség (kamera terem)

8600 Siófok, Kálmán Imre sétány 4. sz.

A Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltségei:

Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Siójuti Kirendeltsége

8652 Siójut Kossuth L. u. 14.

Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Balatonvilágosi Kirendeltsége

8171 Balatonvilágos Csók István sétány 38.

(6) A közös önkormányzati hivatal működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.

III.

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

6. § (1) A képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A képviselő-testület ellátja a helyi közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat.

(3) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre. A képviselő-testület által átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármelyik képviselőnek indítványára a képviselő-testület dönt.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább át nem ruházhatóak.

(6) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei:

  • a) rendeletalkotás,
  • b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, munkatervének elfogadása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
  • c) helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím és „Siófokért” kitüntetés adományozása,
  • d)[2] a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adók megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel, vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,
  • e) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, abból történő kiválás,
  • f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
  • g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
  • h) közterület elnevezése, köztéri szobor, emlékmű, műalkotás állítása,
  • i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
  • j) a bíróság ülnökeinek megválasztása,
  • k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
  • l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
  • m) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; valamint méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
  • n) amit törvény, illetőleg önkormányzati rendelet a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
  • o)[3] az önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogok gyakorlása közül döntés az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó 20 millió forint feletti egyedi forgalmi értékhatártól,
  • p) döntés a vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáról, aktualizálásáról,
  • q) koncessziós pályázat kiírása, elbírálása
  • r) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,
  • s) településfejlesztési eszközök, településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezés kezdeményezése,
  • t) munkáltatói jogkör gyakorlása a polgármester felett,
  • u) a képviselő-testület középtávú programjának meghatározása, a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása,
  • v) a polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságainak önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása,
  • w) új testvérvárosi kapcsolat létesítése.

7. § (1) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, ha azok

- a kötelezően ellátandó feladatok megoldását nem veszélyeztetik,

- az ellátásukhoz szükséges feltételek biztosítottak, vagy azokat megteremti,

- a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,

- annak gyakorlása nem sérti a település érdekeit.

- finanszírozása a saját bevételek, vagy erre a célra biztosított külön források terhére biztosítható.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatai lehetnek különösen:

a) a területfejlesztés, a város társadalmi, gazdasági folyamatainak menedzselése, a gazdaság élénkítése, az ehhez szükséges információk és szakmai koordináció biztosítása,

b) a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének támogatása,

c) önkormányzati ösztöndíj pályázat működtetése,

d) a szociális és egészségügyi gondok mérséklését célzó tevékenységek támogatása,

e) a művészi alkotómunka feltételeinek támogatása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,

f) a nemzeti és etnikai kisebbségek életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítése,

g) regionális és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása,

h) társadalmi és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése,

i) helyi médiák működésének elősegítése,

j) ifjúsági és sportfeladatok támogatása, ebben segítő, szervező tevékenység ellátása.

(3) Az aktuális időszak önként vállalt feladatainak konkrét felsorolását az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet tartalmazza.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

8. § (1) A képviselő-testület polgármesterből és 11 települési képviselőből áll. A polgármester és a települési képviselők névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza meg. Az egyszerű többséghez a jelen lévő képviselők fele + 1 szavazat szükséges, a minősített többséghez 7 képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

Alakuló ülés

9. § (1) Az alakuló ülést a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülés összehívásáról és vezetéséről a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2)[4] Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3)[5] Az alakuló ülés első napirendjeként a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(4) Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek.

Az eskü szövege: „Én ……………….. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, ……….. tisztségemből eredő feladataimat a …………………….(település) fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(A megválasztott önkormányzati tisztségviselő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

(5) Az alakuló ülésen vagy az azt követő ülésen a képviselő-testület megalkotja, vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

(6) Az alakuló ülés összehívása során a polgármester eltérhet a rendelet, a képviselő-testület összehívását szabályozó rendelkezéseitől, különösen a meghívó kiküldésre vonatkozó 24. § (5) bekezdésében meghatározott határidő, valamint a 23. § (7) bekezdésében az előterjesztés elkészítésére és benyújtására meghatározott határidő tekintetében. A szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.

A képviselő-testület programja

10. § (1) A képviselő-testület tevékenységét megbízatásának időtartamára szóló program alapján végzi.

(2) A polgármester megválasztásától számított 6 hónapon belül a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatásokból eredő feladatokat és célokat tartalmazó program-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület mandátumának lejárta előtt 3 hónappal értékeli a középtávú programban foglalt célkitűzések megvalósítását.

A munkaterv

11. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében féléves munkatervet fogad el.

(2)[6] A munkaterv tartalmazza:

  • a) az ülések helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit,
  • b) az előterjesztésért felelős személy, az előterjesztés elkészítésében részt vevő szervek és személyek, vagy bizottságok megnevezését,
  • c) az előterjesztések elkészítésének és leadásának határidejét; (a bizottság/ok által tárgyalandó előterjesztések elkészítésének és leadásának határideje az ütemezett bizottsági ülések tervezett időpontja előtt körlevélben kerül meghatározásra),
  • d) kétfordulós tárgyalási mód keretében tárgyalandó napirendek megjelölését,
  • e) a közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét.

(3)[7] A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  • a) a települési képviselőktől,
  • b) a képviselő-testület bizottságaitól,
  • c) az önkormányzati intézményektől.

(4) A munkaterv-tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5)[8]

A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

12. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében.

A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő főbb jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) hatályos szabályozása tartalmazza.

(3) A települési képviselő, a bizottság nem települési képviselő tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit, köteles betartani az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény vonatkozó szabályait.

(4) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a képviselő-testület tevékenységéről. A fogadóóráról és a képviselői tájékoztatásról a lakosságot értesíteni kell az erről szóló hirdetmény város honlapján való közzétételével.

A fogadóóra és a képviselői tájékoztató személyi és tárgyi feltételeit a közös önkormányzati hivatal biztosítja.

(5) A képviselő-testület a döntéshozatalból kizárhatja azt, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) Amennyiben a képviselő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a személyes érintettsége a határozathozatalt követően derül ki, úgy a képviselő-testület a határozatot visszavonhatja, hatályon kívül helyezheti, és kezdeményezheti az adott napirend ismételt tárgyalását.

13. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. Ezen időre kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, amely alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2)[9] A képviselő-testület tagjait - a polgármestert és az alpolgármestert kivéve - tiszteletdíjként havonta a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott köztisztviselői illetményalap háromszoros szorzatának megfelelő alapdíj bruttó összegként (a továbbiakban: alapdíj) illeti meg. A képviselő-testület tagját a képviselő-testület tárgyhavi rendes üléséről történő távolmaradás esetén a tárgyhónapra járó tiszteletdíj a megtartott üléseken való részvétel arányában illeti meg, kivéve, ha önkormányzati érdekből, a polgármester megbízásából van távol.

(3)[10] [11]Ha [12]a települési képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is - havonta az alapdíj 45%-a bruttó összegként illeti meg.

(4)[13] A települési képviselőt a tanácsnoki, bizottsági elnöki tisztségéért az alapdíjon felül havonta az alapdíj 90%-a bruttó összegként illeti meg.

(5) A települési képviselő – a tisztségével összefüggésben ellátott önkormányzati feladataiért, bizonylat alapján, költségei megtérítésére tarthat igényt.

(6) A képviselő-testület felhatalmazza a tanácsnokokat, hogy a bizottsági munkát segítő külső szakértőket munkájukért esetenkénti szakértői díjazásban részesítsék a bizottsági pénzkeret terhére.

(7)[14] [15]A bizottságok nem települési képviselő tagjait (kültag) a bizottságban végzett munkájáért havonta a települési képviselő alapdíja 45 %-ával megegyező mértékű bruttó összegű tiszteletdíj illeti meg.[16]

(8)[17] Amennyiben a települési képviselő, illetőleg a bizottság nem települési képviselő tagja a bizottság tárgyhavi rendes üléséről távol marad, adott tárgyhóra a bizottsági tagságért járó tiszteletdíj a megtartott üléseken való részvételével arányosan illeti meg, kivéve, ha önkormányzati érdekből, polgármesteri megbízásból van távol.

(9) A települési képviselő és a nem települési képviselő bizottsági tag hivatalos célú, az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő külföldi kiküldetése esetén napidíjra jogosult. A napidíj mértékéről és a hivatalos külföldi kiküldetés szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

14. § (1) Települési képviselő a képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől és a bizottság elnökétől, illetve hozzájuk kérdést intézhet.

(2) A kérdés, felvilágosítás kérés szóban és írásban is előterjeszthető.

(3) A települési képviselő a kérdést, illetve a felvilágosítás kérést a napirendek tárgyalását követően terjesztheti elő.

(4) A kérdésre, illetve a felvilágosítás kérésre az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadása tárgyában az érintett képviselő/k nyilatkozata után külön testületi döntésre nincs szükség.

15. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, a tanácsnokokhoz és a jegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén, vagy a testületi ülést megelőző 21. napig.

Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, illetőleg valamely önkormányzati szervezet (intézmény) hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(2) Nincs helye interpellációnak:

- államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatosan,

- olyan ügyek esetében, melyben az önkormányzatnak vagy szerveinek nincs hatásköre,

- önkormányzati intézmény szakmai és személyi ügyeit érintő kérdésekben.

(3) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 ügyben terjeszthet elő interpellációt. A képviselő-testület tagja az írásban beterjesztett interpellációjának témakörét szóban megjelölheti.

(4) A képviselő-testület tagja ugyanazon ügyben – 1 éven belül – interpellációt ismételten nem terjeszthet elő.

(5) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

(6) A települési képviselő interpellációja kivizsgálásában részt vehet.

(7) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni vizsgálat céljából. Az interpelláció tárgyalását a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén köteles napirendre tűzni.

(8) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció kapcsán hozott határozatok végrehajtásáról a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóban kell jelentést tenni.

16. § Az ülés befejezése előtt, a napirendek után a polgármester, alpolgármesterek, a jegyző, a tanácsnokok és a képviselő-testület tagjai tájékoztatást adnak olyan önkormányzati ügyekről, amelyek külön testületi döntést nem igényelnek.

17. § Az interpellációk, kérdések, bejelentések időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A képviselőtestület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

18. § (1) A képviselő-testület munkaterve, illetve azon kívül felmerülő feladataitól függően szükség szerint is ülésezik, azonban évente legalább 6 ülést köteles tartani.

(2) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1-je és augusztus 20-a között munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3)[18] A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, és a város honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(4)[19] A polgármester a képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról, főbb napirendjeiről, illetve arról, hogy az ülés nyilvános, a lakosságot a város honlapján tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület működésének nyilvánosságával kapcsolatos szabályok megtartásáért a polgármester a felelős.

(6) A képviselő-testület a hallgatóknak kérésükre – egy alkalommal, legfeljebb 5 percig tartó – hozzászólási jogot adhat. A hozzászólási jog megadásáról a testület vita nélkül határoz.

19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

  • a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügyek tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabásakor, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
  • b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,
  • c) vagyonával való rendelkezés esetén, pályázat feltételeinek meghatározásakor, pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) Üzleti érdeket sért a nyilvános tárgyalás, amennyiben az a gazdasági társaság, egyéni vagy társas vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra hozatala esetén a jogosult pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A zárt ülés megtartását a jogosult külön írásbeli kérelmére a képviselő-testület rendeli el.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármester, a jegyző, aljegyző, meghívás esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(6) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül – személyes adat nem hozható nyilvánosságra. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés nyilvános.

Ülések tervezése, előkészítése

20. § (1) A képviselő-testületi ülések a féléves munkatervben foglaltak alapján kerülnek összehívásra.

(2)[20] A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  • a) a jegyzőt,
  • b) a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetőjét,
  • c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
  • d) a Siófoki Üdülőtulajdonosok Egyesületének képviselőjét az üdülőtulajdonosokat érintő kérdéseket tárgyaló testületi ülésekre,
  • e) amennyiben indokolt, a témakör szerint érintett bizottság referensét,
  • f) amennyiben indokolt, a témakör szerint érdekelt személyt, költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet képviselőjét.

Előterjesztések

21. § (1) A képviselő-testület ülésére készített előterjesztéseket a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármester, a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A téma szerint érintett bizottság az előterjesztője azoknak az ügyeknek, melyekben a képviselő-testület a döntési jogkört a bizottságnak átadta. A bizottság terjeszti a képviselő-testület elé elbírálásra az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az a képviselő-testületi bizottság, amelynek feladatkörét az előterjesztés érinti, annak képviselő-testületi tárgyalását megelőzően állást foglal.

(4) A polgármester véleményével láthatja el azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság készít és terjeszt a testület elé.

(5) A téma szerint illetékes bizottság bármely, a képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.

(6) Az önkormányzati intézmény, illetve az egyéb gazdálkodó szerv vezetője az előterjesztője annak a napirendnek, amely kizárólag az adott szervre, vagy az általa végzett tevékenység ellátására vonatkozik.

22. § Az előterjesztésnek tartalmazni kell a jegyző azon nyilatkozatát, mely szerint az törvényességi szempontból megfelelő.

23. § (1) A képviselő-testület elé írásbeli, rendkívüli esetben szóbeli előterjesztés kerülhet. Kizárólag írásban nyújthatók be az alábbi tárgyú előterjesztések:

- rendeletalkotás,

- intézmény alapítása, átszervezése, megszűntetése,

- helyi népszavazás kiírása,

- az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szerződések, teljesítések, kötelezettségvállalások.

(2) Szóbeli előterjesztésnek minősül a testületi ülés napján kiosztott, az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó írásos előterjesztés.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés a következő két részből áll:

a) az első részben:

- utalni kell azon előzményekre, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették,

- ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására,

- elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva,

- a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai-társadalmi hatásokkal, a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével,

- meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,

- az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,

- amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell,

- meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is,

- amennyiben az adott témakörben közmeghallgatást tartottak, ki kell térni az ott elhangzott véleményekre,

- bizottsági állásfoglalást igénylő előterjesztések közül a költségvetési rendelet-tervezet és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezet (zárszámadás) esetében, továbbá, ha ezt a bizottság kéri, csatolni kell a bizottság állásfoglalását, egyéb esetekben a bizottság állásfoglalása szóban vagy írásban is ismertethető.

b) a második rész a határozati javaslat, amely:

- az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot (külön indokolást nem tartalmazhat),

- megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit, a határozat végrehajtásáról szóló beszámoló előterjesztésének határidejét,

- anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén megjelöli azok fedezetének forrásait,

- ha az adott feladat végrehajtásában több szerv, személy, vagy bizottság érintett, a határozati javaslat ezeket külön is megjelöli azzal, hogy a végrehajtás megszervezése és összehangolása kinek a feladata,

- bizottsági állásfoglalást igénylő előterjesztés esetében tartalmazza a bizottság esetleges határozati javaslatot módosító, kiegészítő indítványát is.

c) Rendeletek esetében az előterjesztés tartalmára az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztés rendelet-tervezetet tartalmaz, határozati javaslatot nem.

(4) Szerződéskötés esetén a szerződés tervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni, vagy a szerződés fontos tartalmi elemeinek meghatározásával kell a határozati javaslatot elkészíteni, a szerződés konkrét szövegének elkészítésével pedig a végrehajtásért felelőst megbízni.

(5) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállást és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a tervezett döntés lényegét tartalmazza.

(6) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára egyébként a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók.

(7) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért. A törvényességi záradék az előterjesztés tartalmával összefüggő jogszabályoknak való megfelelést igazolja.

(8) A képviselő-testületi ülésekre készült meghívót és előterjesztéseket meg kell küldeni:

a) a képviselő-testület tagjainak,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

c) az adott napirendi ponttal érintett személyeknek, költségvetési szervek, gazdálkodó szervezetek vezetőinek,

d) a hivatal osztályvezetőinek,

e) a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtárnak.

A képviselő-testületi ülésekre készült meghívót kell megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, a meghívóval együtt a témakör szerint érintett szervezetnek, személynek csak az őket érintő előterjesztés küldendő meg.

A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

24. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tag alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök, tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság Elnöke jogosult a képviselő-testület ülésének összehívására és az ülés levezetésére.

(2) Az ülést össze kell hívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és meghívottak részére elektronikus úton, - technikai problémák felmerülése esetén papíralapon - kell megküldeni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendeket és azok előterjesztőit.

(4) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, melyeket a képviselők az e-mail címükre kapják meg. A megküldés megtörténtéről a hivatal tájékoztatja a képviselőket.

(5) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni - kivéve a rendkívüli ülés meghívóját -, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(6) Rendkívül sürgős esetben a képviselő-testület ülése szóban (telefon útján) 24 órán belüli időpontra is összehívható. Ebben az esetben is el kell készíteni az írásbeli meghívót, és az előterjesztést a határozati javaslattal.

25. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester tagja a képviselő-testületnek.

(2) A polgármester az ülés kezdetekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés során folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A polgármester előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

Napirenden nem szereplő javaslatok megtárgyalásához a jelenlévő képviselők többségének szavazata szükséges.

(5) A képviselő-testület első napirendként dönt az előző ülésen benyújtott interpellációkra írásban adott válaszok elfogadásáról.

(6) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. A vitában elsőként amennyiben szót kér - a téma szerint illetékes tanácsnokot kell meghallgatni. A képviselő-testület úgy is határozhat, hogy több, témájánál összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a polgármester szükség szerint összefoglalót tart.

Önkormányzati rendelet-tervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

Nem konkrét, szövegszerűen megfogalmazott módosító indítvány nem bocsátható szavazásra.

(7) A napirendek végén a képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról.

26. § (1) A polgármester az ülés levezetése során az egyes napirendeknél a 10 perc időtartamot meghaladó hozzászólás esetén a hozzászólás további időtartamát 30 másodpercre korlátozhatja, az előterjesztésekkel kapcsolatos viták indokolatlan elhúzódásakor az ismételt felszólaló hozzászólási időtartamát 1 percben korlátozhatja.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent hallgatóság az adott napirendi pont megvitatását követően kézfeltartással jelezheti, amennyiben az üléshez hozzá kíván szólni. A polgármester a hozzászóláshoz 5 perc időtartamot engedélyezhet. Amennyiben a hozzászólás az ülés elhúzódását eredményezné, a polgármester a hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(3) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyzőnek kötelessége felhívni a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértő döntésekre.

A tanácskozás rendjének fenntartása

27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

- figyelmezteti a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevő hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

- rendreutasítja a képviselőt és azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, illetve a tanácskozás méltóságához nem illő megfogalmazást használ.

(2) A hallgatóság a képviselő-testület ülésén csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A polgármester javaslatára a képviselő-testület az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendbontás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. Amennyiben az ülés félbeszakad, kizárólag újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

Döntéshozatali eljárás

28. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg.

(2)[21] A képviselő-testület érdemi és eljárási döntését alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdés a szavazástól tartózkodók száma miatt nem kapja meg a többségi igen, vagy nem szavazatot, újraszavazás rendelhető el. Az újraszavazás során a képviselő-testület lépcsőzetes szavazással (a legkisebb igen szavazatot kapott javaslat szavazási fordulónként kiesik) dönt olyan kérdésekben, amelyekben csak az egymás utáni többszöri szavazás vezet eredményre.

(5) Nem rendelhető el újraszavazás olyan napirendek esetében, amelyekben név szerinti szavazás történt. Újraszavazás elrendelése esetén a napirend felett vitát újra nyitni nem lehet.

(6) Határozatképesség hiánya esetén a napirendet a képviselő-testület a következő ülésen újratárgyalja.

(7) Amennyiben a képviselő-testület döntését a polgármester az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - kivéve a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló döntést - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezés az ülést követő három napon belül nyújtható be. A képviselő-testület a kezdeményezés benyújtását követő 15 napon belül dönt.

(8) Amennyiben a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat mindazon ügyben, mely az önkormányzat feltétlen érdekét szolgálja, és a döntés vagyonkiadással, tulajdonjog változással nem jár. Nem hozható döntés a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben. Döntést hozhat továbbá a polgármester mindazon ügyben, mellyel az önkormányzatot károsodástól óvja meg. A polgármester döntéséről köteles a képviselő-testületet utólag, a következő ülésen tájékoztatni.

29. § (1) A képviselő-testület minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

- önkormányzati rendeletalkotás, módosítás,

- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

- önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez csatlakozás, abból történő kiválás,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

- intézmény alapítása, átszervezése, megszűntetése,

- kizárás a döntéshozatalból, ha az ügy a képviselőt vagy hozzátartozóját személyesen érinti,

- zárt ülés elrendelése,

- helyi népszavazás kiírása,

- középtávú program elfogadása,

- nem képviselő bizottsági tag visszahívása,

- korlátozottan forgalomképes ingatlanok egészének elidegenítése,

- a költségvetésben nem szereplő, 10 millió forintot meghaladó kötelezettségvállalásról,

- önkormányzati képviselő kizárásáról

- képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapításáról,

- képviselői megbízatás megszűnéséről,

- önkormányzati kitüntetés alapításáról, adományozásáról.

(2) A szavazás történhet:

a) szavazatszámláló gép alkalmazásával, üzemképtelenség esetében

b) kézfelemeléssel.

(3) Szavazni csak személyesen lehet.

(4) A képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára.

Név szerinti szavazás elrendeléséről, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület esetenként dönt.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a települési képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, illetve a tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben.

30. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. meg.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el mindazon ügyekben, melyek elbírálása zárt ülésen történik. A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel alpolgármestereket választ.

31. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A polgármester először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot.

(4) Bármely képviselő kérésére - nyílt szavazás esetén - az ülés jegyzőkönyvében név szerint kell rögzíteni szavazatának mikéntjét, ha nem a határozatnak megfelelően szavazott.

31/A. § [22] (1) A képviselő-testület a jegyzőkönyvek hitelesítésére saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.

(2) A jegyzőkönyv-hitelesítők személyére bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A polgármester a jegyzőkönyv-hitelesítők személyét név szerint teszi fel szavazásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazásra feltenni csak jelen lévő képviselő nevét lehet.

A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

32. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)[23] A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni. A szavazógépes szavazás jegyző által hitelesített számítógépes listáját a keletkezést követő 1 évig meg kell őrizni.

(3) A testületi ülések jegyzőkönyvének tartalmaznia kell:

- az ülés helyét és időpontját,

- a megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét, illetve az ülésen tanácskozási joggal megjelent szervek, személyek nevét,

- a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

- az előterjesztéseket,

- a hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, hozzászólásuk, továbbá a tanácskozás lényegét, a kérdésekre adott választ,

- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

- a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselők nevét, a kizárás indokát,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

- szavazás számszerű eredményét,

- a hozott határozatok és rendeletek szó szerinti szövegét,

- a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

- név szerinti szavazás eredményét a név és a szavazat rögzítésével.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítők írja alá.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv 1 példányát a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár számára is rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével - ügyfélfogadási időben a hivatalban és a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtárban, a bizottságok üléséről készült jegyzőkönyvek a hivatalban tekinthetők meg.

(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal részt vevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetője tekinthet be.

(8) A testületi ülés jegyzőkönyve eredeti példányához mellékelni kell:

- a meghívót,

- az előterjesztéseket,

- a jelenléti ívet,

- a név szerinti szavazásról készült névsort,

- képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

33. § A jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát - a nyilvános és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve - mellékleteivel együtt évente bekötteti. A bekötött jegyzőkönyvek biztonságos tárolásáról, őrzéséről gondoskodni kell.

34. § A képviselő-testületi ülés előterjesztései, jegyzőkönyvei, döntései megtekinthetők a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtárban, arról másolat készíthető. A nyilvános, közérdekű adatot tartalmazó döntésről írásbeli megkeresésre a kérelem beérkezését követő 15 napon belül a jegyző ad írásbeli tájékoztatást.

Önkormányzati határozatok

35. § (1) A határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal vannak ellátva. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, hónapját és napját, a felelős személyét, valamint a határidőt.

(2)[24] A képviselő-testület számozott határozattal, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a

  • a) napirend elfogadása,
  • b) ügyrendi kérdések,
  • c) a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről,
  • d) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok esetében.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

A lejárt idejű határozatról az előterjesztő jelentést készít, mely tartalmazza a határozat végrehajtási ideje lejáratának időpontját, a teljesítés rövid leírását, nem teljesítés esetén pedig annak okát.

(4) Negyedévente az önkormányzat közlönyében kell megjelentetni az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi határozatokat.

Az önkormányzat közlönyét meg kell küldeni:

- a képviselő-testület tagjainak,

- a bizottságok kültagjainak,

- a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetőjének,

- a Dél-Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtárnak,

- az önkormányzati intézmények vezetőinek,

- a hivatal osztályvezetőinek.

Határozatok végrehajtása

36. § (1)[25] A képviselő-testület rendelete hatályosulását, határozata végrehajtását, vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

- a polgármestert,

- az alpolgármestert,

- bármely bizottságát,

- a tanácsnokot,

- a települési képviselőt,

- a jegyzőt,

- az önkormányzati intézmények vezetőit,

- az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit.

(2) A képviselő-testület azon határozatait, melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani.

A képviselő-testület egyéb határozatait az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést.

(3) A képviselő-testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni. A képviselő-testület rendelete vagy határozata végrehajtásával, a végrehajtás ellenőrzésével megbízhat e célra létrehozott ideiglenes bizottságot is.

(4) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

(5) Amennyiben a végrehajtásért felelős személy, illetve bizottság esetében a bizottság elnökének mulasztása miatt nem hajtották végre a hozott határozatot, az erről szóló beszámoló keretében a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A felelősségre vonásról a képviselő-testület dönt.

V.

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

37. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

- polgármester,

- képviselő-testület bizottsága,

- tanácsnok,

- települési képviselő,

- jegyző,

- helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,

- civil szervezetek képviselői.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki a kezdeményezést az illetékes bizottságok, és a hivatal bevonásával a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről és annak törvényességi vizsgálatáról, előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A rendelet előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a rendelet tervezet társadalmi, gazdasági hatásait, környezeti és esetleges egészségi következményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a rendelet szükségességére, az alkalmazásához szükséges szervezeti, pénzügyi, tárgyi feltételeire is.

(6) A tervezethez indokolást kell csatolni, amelyben az előterjesztő bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, melyek a jogi szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a várható hatásokat.

38. § (1)[26]

(2)[27]

(3) A rendelet-tervezetet írásos indokolással, előterjesztéssel együtt kell a képviselő-testület

elé terjeszteni.

(4) A rendelet az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

39. § (1) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a jegyző terjeszti a testület elé.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3)[28] Az önkormányzati rendelet kihirdetése a hivatal hirdetőtábláján történik. A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelet az önkormányzat honlapján közzétételre kerüljön.

(4) Az önkormányzati rendeletet a kihirdetést követően meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

(5) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi annak helyesbítését. A rendelet a hatálybalépést megelőzően legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető.

(6) A helyesbítés megjelenéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(7)[29] Az önkormányzati rendeletet külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(8) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(9) A jegyző utasítása alapján a rendelet előkészítője a rendelet kihirdetését követően szükség szerint, de legalább 2 év elteltével utólagos hatásvizsgálatot folytat le, melynek során összeveti a rendelet megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal. Az utólagos hatásvizsgálat eredményéről határozati formában a képviselő-testület dönt.

A hatályos önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni (hatályosulási vizsgálat).

VI.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

40. § [30]

A közmeghallgatás

41. § (1) A képviselő-testület évente legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelet-alkotás előtt. A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyben is előírhatja közmeghallgatás tartását. A közmeghallgatás megtartására egyébként a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.

(3) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(4) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján kell közzétenni az ülés előtt legalább 8 nappal. A közmeghallgatást olyan időpontra kell kitűzni, hogy az adott ügyben döntést hozó képviselő-testületi ülést megelőzze.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésre, javaslatra a közmeghallgatáson, vagy 15 napon belül kell válaszolni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatáson elhangzott hozzászólásokat, javaslatot értékeli és kijelöli azt a személyt, aki a közmeghallgatás során elhangzott hozzászólások tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedéseket előkészíti.

VII.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

A polgármester

42. § (1) A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2)[31] A polgármester fő feladatai a jogszabályban meghatározottakon túl:

  • a) pályázat alapján, határozatlan időre kinevezi a jegyzőt,
  • b) a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben döntéseket hoz, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, a hivatal ügyintézőjére,
  • c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
  • d) egyetértési jogot gyakorol a hivatal köztisztviselője, alkalmazottja, kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához,
  • e) a polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó szabályok szerint,
  • f) képviseli az önkormányzatot azokban a nemzetközi, országos és regionális érdekképviseleti szövetségekben, melyekhez az önkormányzat csatlakozott,
  • g) biztosítja a településfejlesztés és közszolgáltatások szervezését, segíti a települési képviselők és bizottságok munkáját,
  • h) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
  • i) elismerő oklevelet, címet adományozhat a városért végzett kiemelkedő tevékenységért,
  • j)[32] a költségvetési rendelet végrehajtása körében az önkormányzati üzleti vagyon elidegenítése és vagyon szerzése, valamint a beszerzések, beruházások és üzemeltetési feladatok végrehajtása a polgármester feladata.

(3)[33]

(4) Ellátja mindazon az önkormányzati vagyont érintő feladatokat, melyeket az önkormányzati vagyonról szóló hatályos önkormányzati rendelet a hatáskörébe utal.

(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(6)[34] A polgármester illetményét a Mötv. hatályos szabályozása állapítja meg.

(7)[35] A vagyonhasznosítás során az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó nyolcmillió forint egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester dönt.

Az alpolgármester

43. § [36] (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ. A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.

(2) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, tisztségét főállásban látja el. Azon alpolgármester, akit a képviselő-testület tagjai közül választottak, tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

A jegyző

44. § (1) A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A pályázati felhívás tartalmát a székhelytelepülés polgármestere határozza meg és gondoskodik a közzétételről.

(2)[37] A jegyzői feladatokat a székhelytelepülés jegyzője látja el. A jegyző vezeti a hivatalt.

(3)[38]

(4)[39] A jegyzői feladatok ellátását a hivatal állandó kirendeltségei hatáskörébe tartozó feladatok ellátása tekintetében jegyzői referensek segítik.

(5) A jegyző fő feladatai:

  • a) dönt a hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben,
  • b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,
  • c) gondoskodik a székhelytelepülés és az állandó kirendeltségek önkormányzatainak működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
  • d) tanácskozási joggal részt vesz a székhelytelepülés szerinti képviselő-testület és bizottságai ülésein, a kirendeltségek képviselő-testületi ülésein történő részvételt személyesen, referens vagy az általa megbízott köztisztviselő útján biztosítja,
  • e) jelzi a képviselő-testületeknek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő,
  • f) évente beszámol a képviselő-testületeknek a hivatal tevékenységéről,
  • g) előkészíti döntésre a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
  • h) döntést hoz azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek adnak át,
  • i) döntést hoz a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,
  • j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
  • k) kapcsolatot tart a sajtóval,
  • l) rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól,
  • m) a hivatal közreműködésével előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testületek és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • n) gondoskodik arról, hogy a hivatalban az információ-áramlás megfelelő legyen,
  • o) ellátja az igazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,
  • p) gondoskodik a hivatal szervezeti-, működési szabályzatának és szabályzatainak folyamatos karbantartásáról.

(6) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűntetéséig ellátni.

Az aljegyző

45. § (1) A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A pályázati felhívás tartalmát a székhelytelepülés polgármestere határozza meg és gondoskodik a közzétételről.

(2)[40] A hivatalt létrehozó és fenntartó önkormányzatok megállapodása alapján, a székhelytelepülés aljegyzője látja el az aljegyzői feladatokat.

(3) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal

46. § (1) Siófok Város Önkormányzata, Siójut Község Önkormányzata, és Balatonvilágos Község Önkormányzata létre hozták a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalt az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására. A hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatal a közigazgatási feladatok hatékony és takarékos ellátását végzi, biztosítja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésére való előkészítésével összefüggő feladatok ellátását, illetve végzi a végrehajtásukból eredő teendőket. A hivatal a vonatkozó szabályozásnak megfelelően közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(3) A hivatal szervezeti tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A hivatal szervezeti felépítését a jelen SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal feletti irányítási jogosítványokat Siófok Város Önkormányzatának polgármestere gyakorolja. Ennek keretében a jegyző javaslatára a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munka-, és ügyfélfogadási rendjének meghatározására előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek.

(5) A hivatal bármelyik kirendeltség szerinti polgármesterének indítványára a polgármester egyeztető tárgyalást hív össze a kezdeményezéstől számított 8 napon belül.

(6) A polgármester a képviselő-testület döntései alapján és saját hatáskörben irányítja a hivatalt.

(7) A jegyző javaslatainak figyelembevételével a polgármester meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzati feladatok szervezésében, döntések előkészítésében, végrehajtásukban.

Önkormányzati Társulás

46/A. § [41] (1) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás. A társulás székhelye: 8600 Siófok, Fő tér 1.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás feladata a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 27. pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása, mely a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

(4) A képviselő-testület a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó hatáskörét átruházza a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra.

46/B. § [42] (1) Az önkormányzat részvételével működő önkormányzati társulás a Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás. A társulás székhelye: 8640 Fonyód, Fő u. 19.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott társulás célja és feladata a Balaton vízminőségének védelme, a térség fejlődésének elősegítése érdekében a települési önkormányzatok hiányzó szennyvízcsatorna-hálózatainak kiépítése, rekonstrukciója és új szennyvíztisztító telepek építése, illetve a térség szennyvíztisztító telepei terhelésének megfelelő technológia biztosítása.

(3) A képviselő-testület a KEOP-7.1.20-2008-0151 számú támogatási szerződésben meghatározott beruházások előkészítésével, a kivitelezéshez szükséges feltételek biztosításával összefüggő, a társulás társulási megállapodásában felsorolt feladat- és hatásköröket a Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulásra átruházza.

A képviselő-testület bizottságai

47. § (1) Siófok Város Önkormányzatának képviselő-testülete a következő bizottságokat hozza létre:

  • a) Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság
  • b) Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság
  • c)[43] Humán Bizottság
  • d) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
  • e) Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság.

(2)[44]

(3) A bizottságok részletes feladat-és hatáskörét, valamint az önálló döntési jogköröket a bizottságok Ügyrendje tartalmazza. Az Ügyrend elkészítéséért a bizottság elnöke a felelős.

(4)[45] A bizottsági elnökei egyidejűleg tanácsnoki tisztséget töltenek be. E tisztségüknél fogva képviselik a bizottságokat.

(5) A tanácsnokok ülését a polgármester hívja össze - szükség szerint - a tárgyalásra indítványozott témák egyidejű megjelölésével.

A tanácsnokok ülésén a polgármester, az alpolgármesterek és a tanácsnokok szavazati joggal, a jegyző tanácskozási joggal vesz részt.

(6) A tanácsnokok ülése a polgármester és a képviselő-testület részére - egyes lényeges, kiemelkedően fontos döntések meghozatalához - fogalmaz meg javaslatot, állásfoglalást. A tanácsnoki ülés javaslatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(7) A képviselő-testület felhatalmazása alapján a bizottság egyes kiemelten fontos feladat eredményes ellátása érdekében a bizottság tagjai közül albizottságot hozhatnak létre, amelynek vezetője a képviselő-testület tagja, tagjainak több mint a fele csak települési képviselő lehet. Az albizottság külső tagjait a bizottság elnökének felkérése alapján a bizottság választja meg.

(8) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Tanácsnok

47/A. § [46] (1)[47] A képviselő-testület a városban élő időskorúak és fogyatékkal élők helyi esélyegyenlőségének javítására, folyamatos figyelemmel kísérésére időskorúak és fogyatékkal élők tanácsnokát választja.

(2) A tanácsnokot a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi, az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában azonnali betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a tanácsnokot a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg. A tanácsnok évente egyszer írásban számol be a képviselő-testületnek az általa végzett munkáról.

(3) A tanácsnoknak kérésére az általa megjelölt, (1) bekezdés szerinti iratról az illetékes iroda három napon belül költségmentes iratmásolatot köteles biztosítani. A feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben a tanácsnok soron kívüli írásbeli tájékoztatást kérhet a polgármestertől és a jegyzőtől. A címzett az érdemi tájékoztatást három munkanapon belül írásban köteles megadni.

(4) A tanácsnok a 13. §-ban foglalt díjazással folytatja a képviselői munkáját.

Képviselőcsoportok

47/B. § [48] (1) Ugyanazon jelölőszervezet által a képviselő-testületbe jutott képviselők képviselőcsoportot (továbbiakban: frakció) alkothatnak. A frakció megalakulásához a megválasztott képviselők 25%-a, azaz minimum 3 fő szükséges.

(2) A frakció megalakulását a képviselőcsoport egy tagja a megalakulást követően, a képviselő testület nyilvános ülésén jelenti be.

(3) A képviselőcsoport tagjai közül frakcióvezetőt választ. A frakcióvezető személyét a megalakult frakció a képviselő-testület nyilvános ülésén jelenti be.

48. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(2) A bizottság elnöke, tagja megbízatásáról írásban lemondhat. Az írásbeli lemondó nyilatkozatot a polgármesternek kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban megjelölt időpontban, a lemondást követő egy hónapon belül, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének időpontjában szűnik meg.

(3) A bizottságok választott kültagjai – megválasztásukat követően – a képviselő-testület előtt tesznek esküt. A kültag, amíg esküt nem tett, a bizottság munkájában nem vehet részt.

(4)[49] Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet a Humán Bizottság ülésein.

(5) A bizottság a feladatkörét érintő ügyekben kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bizottságokra delegált hatásköröket kivéve a bizottság feladatát érintő kérdésekben a képviselő-testület a bizottság állásfoglalásának megismerését követően jogosult dönteni.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a hivatal látja el.

49. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(2) A bizottság ülésének összehívására, határozatképességére, és határozathozatalára, döntéseinek végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, valamint a jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet a jegyző 15 napon belül megküldi a kormányhivatalnak.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság által hozott döntés végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséből pénzügyi alapot különít el bizottságai részére és annak bizottságok közötti felosztását külön határozza meg. A képviselő-testület a bizottságokat a részükre biztosított keretösszeg felhasználására önálló döntési jogkörrel ruházza fel. A bizottsági pénzeszközök felhasználásáról szóló beszámolót az éves zárszámadás keretében – a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság előterjesztése alapján – a képviselő-testület hagyja jóvá.

Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság

50. § (1)[50] A bizottság létszáma 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag pedig nem települési képviselő.

(2) Fő feladatai:

  • a) Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetésének tervezetét és zárszámadását.
  • b) A Hivatal közreműködésével ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek gazdálkodását, a bizottságok és a polgármester részére biztosított pénzeszközök felhasználását.
  • c) Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
  • d) A tulajdonos pénzügyi-ellenőrzési jogait gyakorolja – az ügyvezető beszámoltatásával - a város saját alapítású gazdasági társaságai felett.
  • e) Véleményezi és ellenőrzi az árhatósági feladatok ellátását, ellátja a képviselő-testület által átruházott árhatósági feladatokat.
  • f) Elfogadja az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok üzleti terveit és a mérlegbeszámolókat.
  • g)[51] Gyakorolja az önkormányzat tulajdonosi jogait a vagyonrendeletben meghatározottak szerint.
  • h) Véleményezi az önkormányzati vagyongazdálkodási stratégiát, kezdeményezi annak esetleges felülvizsgálatát.
  • i) Évenként értékeli a vagyonhasznosítás módszereit és gyakorlatát.
  • j) Negyedévente beszámol a képviselő-testületnek az önkormányzati vagyon hasznosításáról saját hatáskörében jóváhagyott szerződésekről.
  • k) Ellátja a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
  • l) A különböző vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyak átminősítéséről, egyes vagyoncsoportok közötti átsorolásáról dönt.
  • m) Jogosult a lobbista meghallgatására, ha a lobbista kezdeményezi a meghallgatást.
  • n) Az önkormányzat adósságrendezésének érdekében adósságrendezési albizottságot hozhat létre.

Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság

51. § (1)[52] A bizottság létszáma: 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag pedig nem települési képviselő.

(2) Fő feladatai:

  • a) Kezdeményezi, figyelemmel kíséri és ellenőrzi az idegenforgalom terén az önkormányzatra háruló feladatok végrehajtását.
  • b) Együttműködik a vendéglátás, a kereskedelem és az idegenforgalmi egyéb tevékenység fejlesztése érdekében az illetékes kamarákkal, valamint más civil szervezetekkel.
  • c) Javaslatot tesz, illetve kidolgozza Siófok város arculattervének irányát, elbírálja a tárgyban beérkező pályázatokat.
  • d) Rendszeres kapcsolatot tart a helyi idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozó vállalkozókkal, valamint civil szervezetekkel.
  • e) Az idegenforgalmi szezon fokozott biztonságára kidolgozandó intézkedésekre javaslatot tesz, kapcsolatot tart a rendőrkapitánysággal, együttműködik a rendőri szervekkel a közbiztonság területén.
  • f) Véleményezi, kiegészíti a képviselő-testület számára készített előterjesztéseket.

Humán Bizottság[53]

52. § (1)[54] A bizottság létszáma: 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag pedig nem települési képviselő.

Egészségügyi és szociális területeket érintően a bizottság főbb feladatai:

a) Véleményezi Siófok Város Gondozási Központjának költségvetési-tervezetét, az anyagi, műszaki, szervezeti és személyi feltételek meglétét.

b) Véleményezi a Gondozási Központ intézményvezetői álláshelyének betöltésére kiírt pályázati felhívást és a beérkező pályázatokat.

c) Előkészíti és szervezi az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatait.

d) Ellátja a képviselő-testület által átruházott feladatokat.

e) Megvizsgálja az egészségügyi és szociális témakörébe tartozó bejelentéseket.

f) Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységére, ezen belül a rendelkezésre álló eszközök racionális felhasználására, továbbá a szociális intézményrendszer fejlesztésére.

g) Figyelemmel kíséri a munkanélküliség alakulását, javaslatot tesz csökkentésének módjaira.

h) Gondoskodik az önkormányzati lakástámogatási rendszer működtetéséről.

i) Figyelemmel kíséri a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság élet- és munkakörülményeit.

j) Figyelemmel kíséri a város munkaképes korú lakossága munkalehetőségeit.

k) Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.

Köznevelést és közművelődést érintően a bizottság főbb feladatai:

a) Megvizsgálja, melyek azok az önkormányzat által fenntartott köznevelési és közművelődési intézmények, amelyek fejlesztésére szükség van, prioritásokat határoz meg.

b) Véleményezi a köznevelési és közművelődési intézmények költségvetés-tervezetét, az anyagi, műszaki, szervezeti és személyi feltételek meglétét.

c) Véleményezi a köznevelési és közművelődési intézmények intézményvezetői álláshelyének betöltésére kiírt pályázati felhívást és a beérkező pályázatokat.

d) Ellátja a képviselő-testület által átruházott feladatokat.

e) Megvizsgálja a köznevelést és közművelődést érintő témakörben tett azon bejelentéseket, melyek elbírálása az önkormányzat hatáskörébe tartozik.

f) Véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.

g) Döntésre előkészíti a szociális ösztöndíj pályázatot.

Sporttal kapcsolatban a bizottság főbb feladatai:

a) Döntésre előkészíti a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról.

b) Szervezi, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban, a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel való együttműködést.

c) Figyelemmel kíséri az önkormányzat tulajdonát képező sportlétesítmények működtetését.

d) Döntésre előkészíti a helyi sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket tartalmazó helyi rendeletet.

e) Előkészíti és segíti a sportkörök működéséhez szükséges feltételek megteremtését.

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

53. § (1)[55] A bizottság létszáma: 8 fő. Elnökből és 7 tagból áll, akik közül az elnök és 4 tag települési képviselő, 3 tag pedig nem települési képviselő.

(2) Fő feladatai:

  • a) Városfejlesztési koncepciók, tervek véleményezése, kiegészítése, előterjesztése.
  • b) Városrendezési tervek véleményezése, kiegészítése, előterjesztése.
  • c) Közlekedésfejlesztési, szervezési elgondolások kialakításának véleményezése, kiegészítése, előterjesztése.
  • d) Kommunális és közműfejlesztési megvalósítási elgondolások és tervek, a megvalósítási ütemezések véleményezése, kiegészítése, előterjesztése.
  • e) Közmű-nyilvántartási elgondolások, tervek véleményezése, a korszerű nyilvántartási rendszerek bevezetésének kezdeményezése.
  • f) Műemléki és helyi védelem alá helyezett, továbbá meghatározó városképi jelentőségű építmények állapot-megőrzésére, az e kategóriába besorolni javasolt építményekre vonatkozó elgondolások véleményezése.
  • g) Közterület-fenntartási tevékenység – fejlesztés, tervezés, megvalósítás – véleményezése, a képviselő-testület számára készített beszámolók értékelése, előterjesztése.
  • h) Környezetvédelmi elgondolások, tervek véleményezése, kiegészítése, előterjesztése.
  • i) A képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.
  • j) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.

Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság

54. § (1)[56] A bizottság létszáma: 3 fő. Elnökből és 2 tagból áll, akik mindegyike csak települési képviselő lehet.

(2) Fő feladatai:

(3) A képviselő-testület tagjának magatartására vonatkozóan tett bejelentések, panaszok, vélemények, valamint a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés megvizsgálása.

  • a) Önkormányzati intézményvezetők azon magatartása, tevékenysége ellen tett bejelentések, panaszok megvizsgálása, amelyek nem képezik fegyelmi eljárás megindításának alapját
  • b) Előzetesen állást foglal a nem képviselő-testületi hatáskörbe tartozó pályázat elbírálásával kapcsolatosan.
  • c) Előzetesen véleményezi az önkormányzat, vagy az önkormányzat többségi tulajdonú gazdasági társaságai, és a települési képviselők, a bizottságok nem települési képviselő tagjai, illetve közeli hozzátartozóik, valamint a köztisztviselők és közeli hozzátartozóik, továbbá az önkormányzati intézmények közalkalmazottai és azok közeli hozzátartozói között kötendő szerződéseket.
  • d) Előzetesen állást foglal az önkormányzati intézményvezetők közeli hozzátartozóinak az általuk vezetett intézményeken belüli alkalmazása esetén.
  • e) Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket és az eljárás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.
  • f) Gondoskodik a polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaik vagyonnyilatkozatainak zárt borítékban történő átvételéről. A vagyonnyilatkozatok megfelelő őrzéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik a hivatal köztisztviselője útján.
  • g)[57]

(4) A bizottság etikai eljárását bármely települési képviselő, illetőleg bárki kezdeményezheti írásbeli kérelem alapján. Az eljárás lefolytatásának előfeltétele, hogy a bejelentő személy kétséget kizáróan megállapítható legyen, és az eljárásban szükséges közreműködést vállalja.

(5) A bizottság a kérelemben foglaltak részletes vizsgálata és az érintett települési képviselő személyes meghallgatása után határozatot hoz, melyben állást foglal abban a kérdésben, hogy a kifogásolt magatartás vagy tevékenység megvalósít-e etikai vétséget. Jogszabálysértés esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet kell megkeresni - a polgármester útján - a megfelelő eljárás lefolytatására.

(6) A bizottság etikai határozata ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A bizottság határozata ellen az eljárásban érdekeltek terjeszthetnek elő fellebbezést. A képviselő-testület határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(7) A bizottság elrendelheti határozatának nyilvános közzétételét.

(8) A bizottság működéséhez szükséges szakmai segítséget a jegyző köteles biztosítani.

Közbeszerzési Előkészítő és Értékelő Testület

55. § [58]

Közbeszerzési Döntéshozó Testület

56. § [59]

VIII.

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

A gazdasági program

57. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program meghatározza az önkormányzat mindazon célkitűzéseit, feladatait, figyelembe véve a költségvetési lehetőségeit, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságokat, melyek az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósulását szolgálják.

A gazdasági program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a településfejlesztési, városüzemeltetési, adópolitika célkitűzéseit, a közszolgáltatás biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

Az önkormányzat költségvetése

58. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza a költségvetését, mely fedezetet tartalmaz a kötelező és önként vállalt feladatok finanszírozására.

(2) A hivatal költségvetése tartalmazza a kirendeltségek kiadásait, bevételeit elkülönítve.

(3) A Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal, a kirendeltségek fenntartásával, működésével összefüggésben keletkezett kiadások viselésére a vonatkozó tárgyban kötött megállapodások alapján kerül sor.

(4) A jegyző által előkészített költségvetési koncepciót a polgármester terjeszti - az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság kivételével - a képviselő-testület valamennyi bizottsága elé kötelező megtárgyalás végett.

(5) A költségvetés tárgyalása során a koncepció készítéséhez a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak elemzése alapján a bevételek és kiadások figyelembe vételével kell az anyagot összeállítani.

59. § (1) A második alkalommal a képviselő-testület a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja.

A költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetés elfogadását követő 45 napon belül terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg a háromnegyed éves helyzetéről adott év november 30-áig tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A polgármester kezdeményezi a költségvetési rendelet módosítását a képviselő-testület elé történő előterjesztéssel, ha év közben a körülmények akként változnak meg, hogy ezek az önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

(4) A költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet a képviselő-testület előtti tárgyalást megelőzően a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottságnak kötelező megtárgyalni.

Az önkormányzat vagyona

60. § Az önkormányzat vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

A gazdálkodás ellenőrzése

61. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottsága, valamint előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített és belső ellenőrzés útján biztosítja.

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

62. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének Siófok Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 40/2011.(XII.16.) rendelete.

1. függelék

A POLGÁRMESTER ÉS A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK NÉVSORA[60]

Dr. Lengyel Róbert polgármester

Balogh Renáta[61]

Dr. Nagy Ferenc Gábor

Dr. Safar Ahmed

Gencsi Attila

Jánossy Gábor Attila

Juhász Attila

Kecskésné Gigler Anikó[62]

Kenyér Anikó Mária

Kocsisné Várnagy Tünde Csilla

Virág Erzsébet

Völgyi Lajos

2. függelék

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK KORMÁNYZATI FUNKCIÓK SZERINTI BESOROLÁSA[63][64][65][66][67][68]

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

031030 Közterület rendjének fenntartása

031060 Bűnmegelőzés

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042180 Állat-egészségügy

042220 Erdőgazdálkodás

043510 Villamosenergia-ipar igazgatása és támogatása (kivéve minisztérium: 011120)

043610 Egyéb energiaipar igazgatása támogatása

045120 Út, autópálya építése

045130 Híd- alagút építése

045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása

046010 Hírközlés és az információs társadalom fejlesztésének igazgatása és támogatása

047320 Turizmus fejlesztési támogatások és tevékenységek

049010 Máshová nem sorolt gazdasági ügyek

051010 Hulladékgazdálkodás igazgatása

051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása

061020 Lakóépület építése

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063020 Víztermelés, - kezelés, - ellátás

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

074051 Nem fertőző megbetegedések megelőzése

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

082044 Könyvtári szolgáltatások

082 091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082094 Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés

083020 Könyvkiadás

083030 Egyéb kiadói tevékenység

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

094280 Hallgatók lakhatásának biztosítása

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása

104030 Gyermekek napközbeni ellátása

104031 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104036 Munkahelyi étkeztetés bölcsődében

105020 Foglalkoztatás elősegítő és egyéb támogatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

1. melléklet 1. melléklet a 9/2013. (III. 04.) önkormányzati rendelethez[69]

2. melléklet

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEKKEL KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ VEZETŐ BEOSZTÁSÚ MUNKAVÁLLALÓK, AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁRA LÉTREHOZOTT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, VALAMINT A KÖNYVVIZSGÁLÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZEMÉLY VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉGE ÉS ANNAK GYAKORISÁGA[70]

1. Évente:
- Siófok Város Óvodájának intézményvezetője
- Siófok Város Csicsergő Bölcsődéjének intézményvezetője
- Kálmán Imre Kulturális Központ igazgatója
- A Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet, Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház igazgatója
- Siófok Város Gondozási Központjának intézményvezetője
- Balaton-parti Kft. ügyvezetője
- SIÓKOM Nkft. ügyvezetője
- Siófoki Temetkezési Kft. ügyvezetője
- TERMOFOK-SIÓ Kft. ügyvezetője
- Siófoki Vízilabda Kft. ügyvezetője
- könyvvizsgáló.

2. A gazdálkodó szervezetek esetében a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget a gazdálkodó szervezet alapító okiratában kell előírni.

4. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK[72]

A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Engedélyezi a város címerének és zászlajának használatát[73]

- Az intézményvezetők tekintetében engedélyezi a hivatalos külföldi kiutazást[74]

- Kijelöli - a protokoll sorrend figyelembevételével – a hivatalos külföldi kiküldetésbe kiutazó küldöttség vezetőjét, amennyiben a küldöttséget nem ő vezeti.[75]

- Az önkormányzat tulajdonában álló lakások vagy helyiségek bérlete tárgyban alkotott önkormányzati rendelet alapján:

- megállapodik a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, kivéve azon esetet, amikor pénzbeli térítés megállapítására kerül sor;

- a garzonlakások fiatalok részére történő bérbeadása esetén a lakás bérlőjét kijelöli;

- a rendeletben meghatározott esetben felmondási jogot gyakorol;

- dönt a bérbeadói hozzájárulásokról;

- a rendeletben meghatározott esetekben megköti a bérleti szerződést;

- ellátja mindazokat a bérbeadói feladatokat, amelyeket a rendelet nem utal más szerv feladatkörébe[76]

- A fiatalok garzonlakása bérletére meghatározott időtartamú bérleti szerződést a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt felmondhatja az önkormányzat tulajdonában álló lakások vagy helyiségek bérlete tárgyában alkotott önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben.[77]

- Nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a bérlő személyét pályázati eljárás esetén a polgármester jelöli ki, illetve amennyiben a pályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, a bérlő személyére javaslatot tesz.[78]

- A helyiségre vonatkozó bérleti szerződést felmondhatja, ha a helyiségben a bérlő olyan tevékenységet folytat, amelyhez a bérbeadó nem járult hozzá, vagy üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal másokat zavar.[79]

- Dönt a menetrendszerű helyi közlekedésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint benyújtott utazási támogatási kérelmekről.[80]

- Kiadja a díjmentes parkolásra jogosító igazolványt a parkolás szabályozásáról és a várakozás rendjéről szóló rendeletben meghatározott körben.[81]

- A parkolás szabályozásáról és a várakozás rendjéről szóló rendelet hatálya alá tartozó várakozóhelyek esetében – kérelemre – engedélyezheti a várakozási területeknek nem a rendelet szerinti várakozási célból történő használatát díjfizetés ellenében, amennyiben a használat nem akadályozza nagymértékben Siófok városában a parkolást.[82]

- A városban történő eseti rendezvények idejére – kérelemre - engedélyezheti az érintett várakozási területek, vagy azok egy részének díjfizetési mentességét, amennyiben a rendezvényt a Képviselő-testület támogatja.[83]

- A rendelet hatálya alá tartozó, behajtási tilalommal érintett közterületre önkormányzati érdekből díjmentesen behajtási engedélyt adhat ki.[84]

- Jogosult az önkormányzat tulajdonában lévő útra ideiglenes forgalomkorlátozást, forgalmi rend-változást elrendelni, melyről a helyi lakosságot, rendőrséget, a Városőrséget a helyben szokásos módon, a város honlapján kötelező tájékoztatni.[85]

- Engedélyezi a mutatványos berendezések elhelyezését és üzemeltetését[86], településképi, műszaki és környezetvédelmi okokból elrendelheti az észlelt szabálytalanságok azonnali megszüntetését, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően elhelyezett vagy működtetett berendezések azonnali eltávolítását[87]

- Településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát kötelezheti:

- az építmény, építményrész: felújítására, átalakítására, elbontására, a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,

- a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,

- a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,

- az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére.[88]

- A polgármester az ingatlan tulajdonosát a településképi kötelezéssel egyidejűleg valamint a kötelezés hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetére a településkép védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezheti.[89]

- A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú, kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építményekre önkormányzati hatósági döntéssel helyrehozatali kötelezettség írhat elő[90]

- A kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanokon az érdekeltek kérelmére történő lejegyzés esetén dönt a kiszolgáló és lakóút céljára szükséges terület átvételéről.[91]

- Eljár a filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott valamennyi képviselő-testületi hatáskörben.[92]

- Elbírálja a Siófokon székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdasági társaság kérelmét a gazdasági társaság által meghatározott várakozási területen meghatározott számú parkolóhely használatára egyedileg legyártott parkoló kártya kiadására, és megköti az erre vonatkozó megállapodást[93].

- Jogosult díszsírhely adományozására, a díszsírhely feletti rendelkezési jog gyakorlására és a díszsírhellyel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére.[94]

- A gyermekek védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló önkormányzati rendelet alapján benyújtott kérelem elbírálása.[95]

- A polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, amennyiben annak költsége a 200 000 forintot nem haladja meg.[96]

- Az önkormányzat tárgyévre vonatkozó költségvetése végrehajtása körében gyakorolja Siófok Város Önkormányzata tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott átruházott hatásköröket.

- A vagyonhasznosítás során az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó nyolcmillió forint egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester dönt.[97]

- Dönt az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó, 1 millió Ft forgalmi értékhatárt el nem érő ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.[98]

- Dönt a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról nettó ötszázezer forint értékhatárig.[99]

- Az önkormányzati költségvetési szerv és intézmény a feleslegessé váló befektetett eszközök értékesítését vagy selejtezését nettó 500.000.-Ft egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett a polgármester hozzájárulásával végezheti.[100]

- Dönthet az önkormányzati vagyon gyors hasznosítására vagy elidegenítésére vonatkozó versenyeztetés képviselő-testület vagy bizottság döntését megelőzően történő lefolytatásáról, amennyiben a gyors versenyeztetés alkalmazása az önkormányzat számára előnnyel járhat.[101]

- A polgármester és a vagyonkezelők közül az Önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői 20.000.-Ft erejéig mondhatnak le az önkormányzatot, illetve intézményüket illető követelésről.[102]

- Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonalas jellegű létesítmények, építmények létesítéséhez, bővítéséhez vagy áthelyezéséhez valamint építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedélyezési eljáráshoz önkormányzati tulajdonú ingatlanokra az Önkormányzattól, mint ingatlantulajdonostól az építtetőnek (vagy közműszolgáltatónak) vagy az erre felhatalmazott tervezőnek a kérésére tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.

- Gyakorolja az Önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzatból megvalósuló beszerzéseknél a beszerzési szabályzatban foglalt alábbi ajánlatkérői hatásköröket[103]:

- Gyakorolja az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő zöldfelületek tekintetében a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott tevékenységekhez szükséges hozzájárulással, megállapodás kötésével kapcsolatos hatáskört.[104]

A PÉNZÜGYI ÉS TULAJDONOSI BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Az önkormányzat tulajdonában álló lakások vagy helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében gyakorolja az önkormányzati rendeletben meghatározott alábbi hatásköröket:

- Az általa meghatározott, rendkívül indokolt esetben, figyelemmel az önkormányzat által ellátandó közérdekű feladatokra, valamint a pályázati eljárás eredménytelensége esetén a helyiség pályázati eljárás nélkül bérbe adható, melynek bérlőjét kijelöli[105].

- Kijelöli:

- a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulásával egyidejűleg;[106]

- a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodással egyidejűleg;

- a bérleti jogviszony felmondással történő megszűnése esetén, ha a volt bérlő a felajánlott cserelakást elfogadja, az elfogadástól számított 30 napon belül ,

- közérdekből megvalósuló bérbeadás esetén[107]

- a lakás egyéb jogcímen történő bérbeadása esetén[108]

a lakás bérlőjét.

- a rendeletben meghatározott esetekben jogosult a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei tárgyában történő megállapodás megkötésére;[109]

- Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeiről szóló önkormányzati rendelet alapján jogosult a lakások elidegenítésének lebonyolításával megbízandó ingatlanközvetítésre jogosult szervezet kiválasztására.[110]

- Dönt az önkormányzat forgalomképes vagyona körébe tartozó, 5 millió Ft forgalmi értékhatárt el nem érő ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról.[111]

- Dönt az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról nettó ötszázezer forinttól hárommillió forint értékhatárig.[112]

- Dönt az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok tekintetében, az önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról, telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról nettó ötszázezer forint értékhatárig.[113]

- Dönt az önkormányzati költségvetési szervek valamint az önkormányzati vagyont kezelő gazdasági társaságok önkormányzat ingó vagyona körébe tartozó feleslegessé vált vagyontárgyainak értékesítéséhez vagy selejtezéséhez való hozzájárulásról nettó 3 000.000.-Ft egyedi könyv szerinti bruttó értékhatár felett[114]

- Dönt a vagyonhasznosítás során az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról nettó nyolcmillió forint értékhatártól nettó huszonöt millió forint értékhatárig.[115]

- Dönt az önkormányzati üzleti vagyon tulajdonjog változásával nem járó, - vagyonrendelet vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl - egyéb módon történő hasznosításáról.[116]

- Jóváhagyja az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok éves üzleti terveit és az ügyvezetők éves tevékenységről szóló beszámolóit.[117]

- Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben az önkormányzati alapítású és 100%-ban Siófok Város Önkormányzatának tulajdonában álló és az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok esetében a vagyonrendeletben a társaságok legfőbb szervének hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi jogokat.[118]

- Gyakorolja az önkormányzat tulajdonosi jogával összefüggő, vagyonrendeletben felsorolt alábbi ellenőrzési jogokat:

- szükség szerint, de évente tájékoztatást kér a polgármester hatáskörébe tartozó ingatlanok hasznosításáról, a hasznosítás során keletkezett fizetési hátralékok nagyságáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről;

- éves beszámolót kér az önkormányzati értékpapírok hasznosításáról;

- legalább évente egyszer értékeli az önkormányzati lakások értékesítésének menetét és a lakbér-hátralékok mértékét;

- a nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésének menetéről és az önkormányzati tulajdonban maradó üzlethelyiségekkel kapcsolatos beruházások, fejlesztések helyzetéről évi egyszeri alkalommal ismertetőt kér;

- éves jelentést kér a közterület-hasznosításról, a keletkezett díj hátralék nagyságáról és a beszedésre tett lépésekről.[119]

- Jogosult az önkormányzatot, illetve az önkormányzati intézményt illető, polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követelés elengedésére 500.000.-Ft értékhatárig .[120]

- Jóváhagyja a Siófok Kártya Általános Szerződési Feltételek mellékleteit[121]

- Siófok Város közigazgatási területén a közterületi ingatlanokon kialakított személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű várakozóhelyek használatára különleges személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozóval vagy vállalkozással szerződés kötésére irányuló pályázati felhívást közzéteszi, elbírálja a pályázatot.[122]

- Gyakorolja az Önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzatból megvalósuló beszerzéseknél a beszerzési szabályzatban foglalt alábbi ajánlatkérői hatáskört[123]:

- dönt nettó 15 000 001 forint becsült beszerzési értékhatártól 25 000 000 forintig a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról.

- Az önkormányzat tulajdonában lévő területek tekintetében gyakorolja a parkolóhelyek létesítésének helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott alábbi hatáskört:

- a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének figyelembe vételével dönt a parkolóhely megváltáshoz szükséges önkormányzati hozzájárulás megadásáról[124]

A HUMÁN BIZOTTSÁGRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Kijelöli az önkormányzat tulajdonában álló lakások vagy helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén, a megüresedett lakás bérlőjét.[125]

- Az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítése tekintetében, ha a lakás bérlője és a vele egy háztartásban élő családtagok 1 főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 80 %-át nem éri el és ingatlanvagyonnal nem rendelkeznek, engedélyezheti, hogy a rendeletben meghatározott feltételektől az elidegenítéssel megbízott szerv a vevő javára az ott meghatározott mértéktől legfeljebb 10 %-kal eltérjen.[126]

- Tárgyalja és elfogadja a közművelődési intézmények munkatervét.[127]

- Elbírálja a civil szervezetek támogatására a képviselő-testület által megállapított bizottsági keretből kiírt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat és dönt az egyes civil szervezetek számára megítélt támogatás összegéről.[128]

- A Humán Bizottság részére a költségvetési rendeletben meghatározott bizottsági keret tekintetében a bizottság hatáskörébe tartozik a civil szervezeteknek nyújtható támogatás megállapítása.[129]

- Elbírálja a bölcsődei felvételről szóló döntés ellen benyújtott fellebbezéseket.[130]

- Elbírálja a városban működő, közművelődési célú civil szervezetek támogatásra kiírt pályázatra beérkezett pályázatokat[131].

- Elfogadja a közművelődési intézmény éves munkatervét[132]

- Tárgyalja és dönt a közművelődési intézmény vezetője által a tárgyévben a közművelődési intézmény által végzett tevékenységről, a közművelődési megállapodásban részt vevők által pedig a velük kötött megállapodásban rögzített feladatok teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról.[133]

- Dönt Siófok Város Ösztöndíjának és a Szakképzési Ösztöndíjnak az odaítéléséről, megállapítja a nyertes pályázók támogatásának összegét.[134]

- Dönt az országos és megyei tanulmányi versenyeken a Siófok Város Ösztöndíjáról, Szakképzési Ösztöndíjáról, valamint az országos és megyei tanulmányi versenyen kiemelkedő eredmények jutalmazásáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő tanulónak, tanárnak az önkormányzati rendeletben meghatározott mértékű jutalmazásáról.[135]

- Meghatározza a Siófok Város Ösztöndíjáról, Szakképzési Ösztöndíjáról szóló rendelet alkalmazásában helyi hiányszakmának tekintendő szakmákat.[136]

- Elbírálja a Bursa Hungarica ösztöndíjra benyújtott pályázatokat.[137]

- A bölcsődei ellátást a bizottság a kérelmező szociális rászorultsága alapján biztosította, az ellátásért térítési díj fizetése nélkül biztosítja, melyről a bölcsődei felvételről szóló határozatban rendelkezik.[138]

- Határozattal dönt arról, ha az ellátott gyermek családjának körülményeiben bekövetkezett változás alapján a gyermek részére az ellátás szociális rászorultság alapján tovább nem biztosítható. A határozatban a szülőt egyúttal tájékoztatja, hogy a kérelmére az ellátás folyamatosan biztosítható, ha a térítési díj megfizetését vállalja.[139]

- Határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről, ha a kötelezett a gyermekétkeztetés térítési díjának kivételével a személyi térítési díj összegét vitatja.[140]

- A sportról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat éves költségvetésében biztosított támogatási keret terhére dönt a rendelet (1) bekezdés hatálya alá nem eső

- utánpótlás nevelés,

- az EU versenyjogának megfelelően versenysport

- szabadidősport,

- fogyatékosok sportjának,

- kiemelt rendezvények támogatásáról,

- sportszervezetek önkormányzati tulajdonú létesítményhasználatáról

- sportszervezetek által fenntartott vagy üzemeltetett sportlétesítmények fejlesztéséhez való pénzügyi hozzájárulásról.[141]

Idegenforgalmi és Rendészeti BizottságRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Elbírálja a civil szervezetek támogatására a képviselő-testület által megállapított bizottsági keretből kiírt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat és dönt az egyes civil szervezetek számára megítélt támogatás összegéről.[142]

Városfejlesztési és Környezetvédelmi BizottságRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Elbírálja a civil szervezetek támogatására a képviselő-testület által megállapított bizottsági keretből kiírt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat és dönt az egyes civil szervezetek számára megítélt támogatás összegéről.[143]

A JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján átruházott hatáskörébe tartozik az önkormányzati rendeletekben szabályozott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén az eljárás lefolytatása és a jogkövetkezmény megállapítása.

- Megállapítja a Siófok Város Önkormányzata által biztosítható települési támogatásokról szóló önkormányzati rendelet alapján adható települési támogatásokat.[144]

- A köztemetés költségeinek megtérítésére az eltemettetésre köteles személyt kötelezi.[145]

- Kérelemre a közköltségen történő eltemettetés költségeinek részben vagy egészben történő elengedését különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti.[146]

- A közköltségen történő eltemettetés költségének megtérítésére – erre irányuló kérelem esetén - legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet.[147]

- Dönt a Hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn túl történő anyakönyvi események, és a névadás vagy házassági évforduló iránti kérelmekről.[148]

- Elrendelheti az általa engedélyezett közterület használatának szünetelését.[149]

- Dönt az egy évet meg nem haladó tartamú, és 2000 m2területnagyságot el nem érő közterületekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulás tárgyában[150]

- A többlakásos lakóépületben üzemelő vendéglátó üzletek vendéglátó teraszára adott közterületi használati hozzájárulásban a Jegyző a terasz működésével, nyitva tartásával kapcsolatban korlátozásokat állapíthat meg a lakók pihenéshez való jogának biztosítása érdekében a hely sajátosságait figyelembe véve.[151]

- Dönt a behajtási tilalommal érintett közterületre a behajtási vagy útvonalengedély kiadásáról, vagy a kérelem elutasításáról.[152]

- Eljár a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének a hozzájárulása kiadása ügyében.[153]

- Gyakorolja a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és létesítéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket.[154]

- Megállapítja a Siófok Város Önkormányzata által biztosítható születési támogatásról szóló önkormányzati rendelet alapján adható támogatást.[155]

A DÉL-BALATONI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK:

- Hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése, illetve arról való gondoskodás

- Hulladékgazdálkodási létesítmények létrehozása, közös működtetése a képviselő-testületek által elfogadott társulási megállapodásban, és a feladat ellátásához kapcsolódóan kötött megállapodásokban foglaltak szerint

- A hulladékról szóló törvényben meghatározott önkormányzati hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, a közszolgáltatás biztosítása

- A települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására a közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződés megkötése[156]

Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás

- A képviselő-testület a KEOP-7.1.20-2008-0151 számú támogatási szerződésben meghatározott beruházások előkészítésével, a kivitelezéshez szükséges feltételek biztosításával összefüggő alábbi feladat- és hatáskörét a Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulásra átruházza:[157]

- beruházás terveztetése, költségvetés összeállítása, a támogatásokra pályázat benyújtása,

- a megvalósulás és a kivitelezések folyamatos ellenőrzése,

- a beruházások finanszírozása, az önkormányzati saját erők és támogatások összehangolt biztosítása a pénzügyi ütemezés szerinti kifizetések és teljesítések igazolása után,

- Magyar Államkincstárral, központi alapokkal, pénzintézetekkel való kapcsolattartás, beszámolási kötelezettség teljesítése,

- a megvalósult létesítmények, eszközök átvétele.


[1] Módosította a 14/2018. (VI. 01.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. június 2-ától.
[2] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[3] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[4] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[5] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[6] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[7] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[8] Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2015. március 28-ától.
[9] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől. A 13. § (2) bekezdése a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[10] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[11] A 13. § (3) bekezdésének alkalmazását felfüggesztette 2020. november 16. napjától a veszélyhelyzet megszűnése Magyarország Kormánya általi kihirdetésének napjáig a 47/2020.(XI.13.) önkormányzati rendelet 2. § -a, hatályos 2020. november 16-tól.
[12] Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a alapján e bekezdés 2021. június 15-től újra alkalmazandó.
[13] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől. A 13. § (4) bekezdése a Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2021. (V. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[14] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[15] A 13. § (7) bekezdésének alkalmazását felfüggesztette 2020. november 16. napjától a veszélyhelyzet megszűnése Magyarország Kormánya általi kihirdetésének napjáig a 47/2020.(XI.13.) önkormányzati rendelet 2. § -a, hatályos 2020. november 16-tól.
[16] Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2021. (VI. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-a alapján e bekezdés 2021. június 15-től újra alkalmazandó.
[17] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[18] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[19] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[20] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[21] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[22] Beiktatta a 22/2014. (XII. 04.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. december 4-én 16 óra 05 perctől.
[23] Módosította a 14/2018. (VI. 01.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. június 2-ától.
[24] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[25] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[26] Hatályon kívül helyezte a 22/2014. (XII. 04.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. december 4-én 16 óra 05 perctől.
[27] Hatályon kívül helyezte a 22/2014. (XII. 04.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. december 4-én 16 óra 05 perctől.
[28] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[29] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[30] Hatályon kívül helyezte a 24/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2017. szeptember 30-ától.
[31] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[32] Beiktatta a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[33] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[34] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[35] Beiktatta a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[36] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[37] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[38] Hatályon kívül helyezte a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[39] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[40] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[41] Beiktatta a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[42] Beiktatta: a 2/2020. (I. 31.) ör. 1. §-a Hatályos:2020. február 1-től
[43] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[44] Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2016. április 30-ától.
[45] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[46] Beiktatta a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[47] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[48] Beiktatta a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[49] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[50] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[51] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[52] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[53] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[54] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[55] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[56] Módosította a 9/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. április 30-ától.
[57] Hatályon kívül helyezte a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[58] Hatályon kívül helyezte a 14/2018. (VI. 01.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2018. június 2-ától.
[59] Hatályon kívül helyezte a 14/2018. (VI. 01.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2018. június 2-ától.
[60] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[61] Módosítva a képviselő-testület 2019. november 28.-i nyilvános ülése jegyzőkönyve alapján
[62] Módosítva a képviselő-testület 2019. november 28.-i nyilvános ülése jegyzőkönyve alapján
[63] Módosította a 24/2013. (V. 23.) önkormányzati rendelet, hatályos 2013. május 24. napjától.
[64] Módosította a 20/2014. (XI. 13.) önkormányzati rendelet, hatályos 2014. november 13-án 15óra 24 perctől.
[65] Módosította a 8/2015. (III. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. március 28-ától.
[66] Módosította a 13/2015. (V. 29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2015. május 30-ától.
[67] Módosította a 147/2020. (XII. 15.) számú polgármesteri határozat, hatályos 2021. január 1-jétől.
[68] Módosította a 10/2021. (I. 20.) számú polgármesteri határozat, hatályos 2021. január 20-ától.
[69] Hatályon kívül helyezte a 9/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelet, hatálytalan 2016. április 30-ától.
[70] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[71] Módosította a 17/2019.(X.29.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. október 29-én 13 óra 40 perctől.
[72] Megállapította: 1/2020. (I.31.) ör. 2.§-a Hatályos:2020. február 1-től
[73] Hatáskört megállapította: 5/1991. (III. 14.) ör. 5. §-a
[74] Hatáskört megállapította: 37/1997.(XII.23.) ör. 2. § (4) bekezdése
[75] Hatáskört megállapította: 37/1997.(XII.23.) ör. 3. § (1) bekezdése
[76] Hatáskört megállapította: 3/1994. (II. 17.) ör. 3. § (4) bekezdése
[77] Hatáskört megállapította: 3/1994. (II. 17.) ör. 16. § (4) bekezdése
[78] Hatáskört megállapította: 3/1994. (II. 17.) ör. 35. § (2) bekezdése
[79] Hatáskört megállapította: 3/1994. (II. 17.) ör. 40. § -a
[80] Hatáskört megállapította: 43/2005. (XII. 16.) ör. 8/A. § (3) bekezdése
[81] Hatáskört megállapította:16/2018. (VI.1.) ör. 20. § (1) bekezdése
[82] Hatáskört megállapította:16/2018. (VI.1.) ör. 38. § (1) bekezdése
[83] Hatáskört megállapította:16/2018. (VI.1.) ör. 38. § (3) bekezdése
[84] Hatáskört megállapította:15/2013. (IV.2.) ör. 2. § (2) bekezdése
[85] Hatáskört megállapította:15/2013. (IV.2.) ör. 2. § (1) bekezdése
[86] Hatáskört megállapította:1/2018. (I. 30.) ör. 20. § (6) bekezdés e) pontja
[87] Hatáskört megállapította:1/2018. (I. 30.) ör. 20. § (9) bekezdés
[88] Hatáskört megállapította:1/2018. (I. 30.) ör. 85. § (1) bekezdése
[89] Hatáskört megállapította:1/2018. (I. 30.) ör. 85. § (2) bekezdése
[90] Hatáskört megállapította:1/2018. (I. 30.) ör. 87. §
[91] Hatáskört megállapította: 23/2005. (IV.29.) ör. 80. § (2) bekezdése
[92] Hatáskört megállapította: 8/2017. (III. 31.) ör. 1. § -a
[93] Hatáskört megállapította:16/2018. (VI.1.) ör. 24. § (2) bekezdése
[94] Hatáskört megállapította: 33/2016. (XII.19.) ör. 59. § (1) bekezdése
[95] Hatáskört megállapította:30/2007. (IX.28.) ör. 3. § -a
[96] Hatáskört megállapította:1/2016. (II.29.) ör. 15. § (5) bekezdése
[97] Hatáskört megállapította: 1/2020. (I. 31.)ör. 30.§ (4) bekezdése a) pontja
[98] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 16. § (4) bekezdés a) pontja
[99] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 29. § (2) bekezdés a) pontja
[100] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 28. § (6) bekezdés a) pontja
[101] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 36. § (1) bekezdése
[102] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 55. § (6) bekezdése
[103] Hatáskört megállapította: 26/2020. (VI. 16.) ör. 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2020. június 17.-étől
[104] Hatáskört megállapította:38/2020. (IX. 28.) ör. 17. § (3) bekezdése
[105] Hatáskört megállapította:3/1994. (II. 17.) ör. 38. § -a
[106] Hatáskört megállapította:3/1994. (II. 17.) ör. 15. § (3) bekezdése
[107] Hatáskört megállapította:3/1994. (II. 17.) ör. 11/C. § (3) bekezdése
[108] Hatáskört megállapította:3/1994. (II. 17.) ör. 3. § (2) bekezdése
[109] Hatáskört megállapította:3/1994. (II. 17.) ör. 3. § (2) bekezdés a) pontja
[110] Hatáskört megállapította:8/1995. (III. 23.) ör. 2. § (3) bekezdése
[111] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 16. § (4) bekezdés b) pontja
[112] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 29. § (2) bekezdés b) pontja
[113] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 29. § (3) bekezdése
[114] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 28. § (6) bekezdés b) pontja
[115] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 30.§ (4) bekezdése b) pontja
[116] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 30.§ (5) bekezdése
[117] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 31.§ (2) bekezdése
[118] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 31.§ (3) bekezdése
[119] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 33.§ -a
[120] Hatáskört megállapította:1/2020. (I. 31.)ör. 55.§ (5) bekezdése
[121] Hatáskört megállapította:13/2011 (V. 13.) ör. 5. § (5) bekezdése
[122] Hatáskört megállapította:15/2017. (IV. 28.) ör. 4. § (3)-(4) bekezdése
[123] Hatáskört megállapította: 26/2020. (VI. 16.) ör. 1. § (2) bekezdése Hatályos: 2020. június 17.-étől
[124] Hatáskört megállapította:52/2020.(XII. 14.) ör. 9. § (2) bekezdése Hatályos:2021. január 1.-től
[125] Hatáskört megállapította: 3/1994. (II. 17.) ör. 3. § (3) bekezdése
[126] Hatáskört megállapította: 8/1995. (III. 23.) ör. 5. § (5) bekezdése
[127] Hatáskört megállapította: 6/2019. (IV. 29.) ör 10. § (3) bekezdés
[128] Hatáskört megállapította: 16/2016. (V.27.) 9.§ (4) bekezdése
[129] Hatáskört megállapította: 16/2016. (V.27.) ör. 7.§ (2) bekezdése
[130] Hatáskört megállapította: 34/2016. (XII.19.) ör. 16.§ (4) bekezdése
[131] Hatáskört megállapította: 4/2019. (IV.29.) ör. 15.§ (3) bekezdése
[132] Hatáskört megállapította: 4/2019. (IV.29.) ör. 10.§ (3) bekezdése
[133] Hatáskört megállapította: 4/2019. (IV.29.) ör. 11.§ -a
[134] Hatáskört megállapította: 32/2016. (XII.19.) ör. 16.§ (1)-(2) bekezdése
[135] Hatáskört megállapította: 32/2016. (XII.19.) ör. 20.§ (3) bekezdése
[136] Hatáskört megállapította: 32/2016. (XII.19.) ör. 14.§ (1) bekezdése
[137] Hatáskört megállapította: 28/2017. (IX.29.) ör. 6. § (1) bekezdése
[138] Hatáskört megállapította: 34/2016. (XII.19.) ör. 19.§ (6) bekezdése
[139] Hatáskört megállapította: 34/2016. (XII.19.) ör. 19.§ (7) bekezdése
[140] Hatáskört megállapította: 34/2016. (XII.19.) ör. 20.§ (1) bekezdése
[141] Hatáskört megállapította: 46/2013.(XII.13.) ör. 4. § (1) bekezdése
[142] Hatáskört megállapította: 16/2016. (V.27.) 9.§ (4) bekezdése
[143] Hatáskört megállapította: 16/2016. (V.27.) 9.§ (4) bekezdése
[144] Hatáskört megállapította: 1/2016.(II.29.) ör. 3. § (3) bekezdése
[145] Hatáskört megállapította: 1/2016.(II.29.) ör. 15. § (1) bekezdése
[146] Hatáskört megállapította: 1/2016.(II.29.) ör. 15. § (2) bekezdése
[147] Hatáskört megállapította: 1/2016.(II.29.) ör. 15. § (3) bekezdése
[148] Hatáskört megállapította: 20/2016. (VI.29.)ör. 3. § (4) bekezdése
[149] Hatáskört megállapította: 7/2017. (III.31.) ör. 27. § (1) bekezdése
[150] Hatáskört megállapította: 7/2017. (III.31.) ör. 21. § (1) bekezdése
[151] Hatáskört megállapította: 7/2017. (III.31.) ör. 45. §
[152] Hatáskört megállapította: 15/2013. (IV.2.) ör. 3. § (4) bekezdés
[153] Hatáskört megállapította: 9/2017. (III.31.) ör. 5. § (2) bekezdés
[154] Hatáskört megállapította:38/2020. (IX. 28.) ör. 17. § (3) bekezdése
[155] Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Siófok Város Önkormányzata által biztosítható születési támogatásról szóló 15/2021. (V.27.) önkormányzati rendelete 7. §-a alapján megállapított szöveg.
[156] Hatáskört megállapította: 9/2013. (III. 4.) ör. 46/A. § (2) bekezdés
[157] Hatáskört megállapította: 9/2013. (III. 4.) ör. 46/B. § (3) bekezdés