Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól

Hatályos: 2021. 06. 15

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Ózd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. mellékletnek I.3.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Igazgatási és Rendészeti Bizottság és a 2. melléklet II.3.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

  • a) [1] Ózd Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), az ózdi roma és német nemzetiségi önkormányzatra, az Ózdi Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal), az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), az önkormányzati részvétellel működő gazdálkodó szervezetekre, valamint az önkormányzati vagyont megállapodás alapján üzemeltető természetes és jogi személyekre, vagyonkezelőre,
  • b) mindazokra a vagyontárgyakra, amelyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlanokra és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdálkodó szervezetekben az Önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az Önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

II. FEJEZET Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. Törzsvagyonná, önkormányzati rendelettel az Önkormányzat vagyonából azok a vagyonelemek minősíthetők, amelyek a közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására, a helyi közösség szükségleteinek kielégítésére, vagy közhasználatra közvetlenül szolgálnak, vagy az Önkormányzat egyéb céljainak megvalósítása érdekében indokolt a törzsvagyonná minősítés.

(2) Az üzleti vagyon körébe az önkormányzati törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyontárgyak tartoznak.

3. § (1) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyakat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A rendelettel forgalomképtelenné minősített vagyontárgyakat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak egyéb módon hasznosíthatók.

4. § (1) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A rendelettel korlátozottan forgalomképessé minősített vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyakat az 5. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a) a forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakkal kapcsolatos tulajdonosi jogkör gyakorlása a 7. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével;
  • b) az önkormányzat üzleti vagyon
    • ba) szerzése, elidegenítése, megterhelése, térítésmentes átvétele, hasznosítása, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével,
    • bb) gazdasági társaság részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása,
    • bc) alapítványba történő bevitele,
    • bd) ingyenes átruházása, használatba adása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) foglaltak szerint, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
  • c) önkormányzati követelésről való lemondás a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatár felett (a költségvetési intézmények esetében a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint);
  • d) koncessziós pályázat kiírása és elbírálása, önkormányzati véleményalkotás az állam nevében kiírásra kerülő – önkormányzatot érintő – pályázatok esetében {a koncesszióról szóló 1991. XVI. törvény hatálya alá tartozó (az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetése) esetekben};
  • e) elvi döntés egyes vagyontárgyak körének privatizálásáról, az értékesítés feltételrendszeréről;
  • f) döntés jogszabály vagy szerződés alapján elállási jog és visszavásárlási jog gyakorlásáról;
  • g) döntés a vagyonkezelési, üzemeltetési, egyéb hasznosítási szerződés megkötéséről és a szerződés főbb tartalmi elemeinek meghatározásáról, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével;
  • h) döntés a vagyontárgyak minősítéséről forgalomképességi szempontból, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével;
  • i) a korlátozottan forgalomképes vagyon törvény által nem tiltott megterheléséről;
  • j) [3] az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az Ózd Kistérség Többcélú Társulása, valamint annak intézményei részére hasznosításra átadott, az Önkormányzat kezelésében lévő, valamint hasznosításból visszavett tárgyi eszközök és készletek selejtezése, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével;
  • k) az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezési jog gyakorlása a Képviselő-testület egyedi határozata alapján történhet, Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) szerint illetékes Bizottság előterjesztésében.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak

  • a) szerzése, elidegenítése, megterhelése, hasznosítása, térítésmentes átvétele (ide nem értve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 42. § 16. pontjában foglaltakat),
  • b) ingyenes használatba adása az Nvt.-ben foglaltak szerint,
  • c) a vagyonkezelési, üzemeltetési, egyéb hasznosítási szerződés megkötése és a szerződés főbb tartalmi elemeinek meghatározása,
  • d) javaslattétel a vagyontárgyak forgalomképességi szempontból történő minősítésére,
  • e) [4] az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok és az Ózd Kistérség Többcélú Társulása, valamint annak intézményei részére hasznosításra átadott, továbbá az Önkormányzat kezelésében lévő, illetve hasznosításból visszavett tárgyi eszközök és készletek selejtezése,
  • f) az intézmények és a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingó vagyon értékesítése, feleslegessé vált eszközök selejtezése

esetében a rendelkezési jog az SZMSZ-ben meghatározott egyedi forgalmi értékhatárig a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot illeti meg.

7. § (1) [5] A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon – tulajdonjog változásával nem járó – hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményeire, hivatalára, valamint a vagyont kezelő gazdálkodó szervezetre bízza, melyek a használatukban lévő önkormányzati vagyont működésük érdekében önállóan használhatják.

(2) [6] Az intézmények és a Polgármesteri Hivatal használatában lévő ingó vagyon értékesítését, feleslegessé vált eszközök selejtezését, más önkormányzati költségvetési szerv részére történő hasznosítását, átadását

  • a) 1 M Ft egyedi bruttó értékhatárig a vagyont használó szerv vezetője engedélyezi,
  • b) 1 M Ft egyedi bruttó értékhatár felett a 6. § (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az értékesítésből, selejtezéséből származó bevétel az Önkormányzatot illeti meg, de a bevétel kizárólag vagyonszerzésre, vagy karbantartási, felújítási munkák finanszírozására használható fel.

(4) Az ingó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgyról szakértői véleményt kell beszerezni, és az alapján kell az adott vagyontárgy forgalmi értékét meghatározni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az ingó vagyon elidegenítése előtt 15 nappal az intézmény tájékoztatni köteles a Jegyzői Iroda Belső Ellenőrzési Csoportját az elidegenítés módjáról és várható időpontjáról.

8. § (1) Az önkormányzati tulajdoni hányaddal működő gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó szervezet a rábízott önkormányzati vagyonnal – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik.

(2) [7] A gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontja) bízott vagyont az Önkormányzat

  • a) a társaság megszüntetése,
  • b) a társaság átalakulása, átszervezése,
  • c) a társaság tevékenységi körének megváltozása,
  • d) a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon törvényes előírásoknak megfelelő rendezése,
  • e) a települések közötti vagyonmegosztás,
  • f) önkormányzati vagyoni érdek

esetén vonhatja el, és az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért az elvont vagyon erejéig kezesként felel. Az elvonás folytán a hitelezőket ért kárért az Önkormányzat tartozik felelősséggel.

(3) [8] A Szervezet, a Társulás, valamint intézményei részére kezelésbe, üzemeltetésbe átadott, önkormányzati tulajdonba kerülő, de a Szervezetnek, Társulásnak még át nem adott, vagy vagyonkezelésből visszavett tárgyi eszközök és készletek selejtezési szabályai az Ózd Város Önkormányzata tulajdonában lévő felesleges vagyontárgyak hasznosítására, selejtezésére vonatkozó polgármesteri és jegyzői együttes utasításban kerülnek meghatározásra.

(4) [9] A Szervezet a Társulás és intézményei selejtezési eljárása során a Selejtezési Bizottság elnökének és tagjainak kijelölése a Polgármester hatáskörébe tartozik.

9. § (1) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot megillető önkormányzati tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogok gyakorlására – azoknál a társaságoknál, ahol az önkormányzati tőkerészesedés 10 % alatt van – a Polgármester, vagy az általa, az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti meghatalmazott jogosult, aki a társaság taggyűlésén vagy közgyűlésén hozott, Önkormányzatot érintő határozatról a legközelebbi Képviselő-testületi ülésen tájékoztató keretében írásban beszámolni köteles.

(2) [10]

(3) Elővásárlási jog gyakorlásához szükséges jognyilatkozatok, valamint az egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére a Polgármester jogosult.

(4) [11] A Polgármester saját hatáskörében az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – a mindenkori éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatok keretén belül, 10 (tíz) millió Ft összeg erejéig – szerződést köthet, kötelezettséget vállalhat. A megkötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén tájékoztatni kell.

(4a) [12] A Polgármester saját hatáskörében a (4) bekezdésben meghatározott összegű pályázati összköltségvetés erejéig önkormányzati vagyongyarapodásra irányuló pályázat benyújtásáról dönthet, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett. A Polgármester az elnyert pályázat támogatási szerződését kizárólag a Képviselő-testület egyetértését követően írhatja alá.

(5) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

  • a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, és
  • b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz, és nem zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

IV. FEJEZET Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

10. § A fejezet rendelkezéseit az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és helyiségekre kell alkalmazni.

11. § (1) [14] Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek cseréjét, elidegenítését, valamint ingatlan megvásárlását a Polgármesteri Hivatal – a lakások és helyiségek mindenkori kezelőjével, üzemeltetőjével (a továbbiakban: kezelő) együttműködve –a tulajdonosi jogkör 6. § szerinti gyakorlója döntése alapján bonyolítja.

(2) [15] Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek cseréje, elidegenítése, valamint ingatlan megvásárlása esetén a forgalmi értéket

  • a) az 5 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok esetén adó- és értékbizonyítvány alapján,
  • b) az 5 millió forint nettó értéket meghaladó ingatlanok esetén hivatalos ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés alapján kell meghatározni.

1. A lakások és ezekhez tartozó közös használatra szolgáló helyiségek és területek elidegenítésének feltételei

12. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás vételára legalább a forgalmi érték 100%-a.

(2) A vételár önálló ingatlan esetén tartalmazza az önálló lakás és a hozzátartozó föld vagy telek, társasházi ingatlannál pedig az önálló albetét és a közös tulajdoni hányad vételárát.

(3) A kezelő tájékoztatja a jogosultat a lakás vételáráról, a forgalmi értéknél figyelembe vett körülményekről, megfizetésének feltételeiről, továbbá a szerződéses nyilatkozatot a jogosultnak megküldi.

(4) A jogosult elővásárlási jogával a vételár összegét tartalmazó eladói ajánlat kézhezvételétől számított 30 napig írásban élhet.

13. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek a 12. §-ban meghatározott lakás vételárának 20 %-át kell egy összegben megfizetni.

(2) A vevő részére a vételár 80 %-ának erejéig, legfeljebb 15 évi időszakra – a vevő jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vételével - részletfizetési kedvezmény adható.

14. § (1) A vételárnak egy összegben történő megfizetése esetén– a vevő jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vételével - a vevő részére árengedmény adható.

(2) A vevő a vételárhátralékot a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamattal köteles megfizetni.

(3) A vételár teljes megfizetéséig az ingatlanra az Önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről az Önkormányzat gondoskodik.

15. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások akkor idegeníthetők el, ha:

  • a) az épületben lévő már megvásárolt lakásokat figyelembe véve az értékesítés indokolt,
  • b) a lakás bérbeadás útján 3 hónapon belül nem volt hasznosítható,
  • c) a lakás műszaki állapota miatt a helyreállítás nem volna gazdaságos, vagy
  • d) egyéb önkormányzati érdek esetén.

16. § (1) A 15. §-ban meghatározott lakás vételára legalább a forgalmi érték 100%-a.

(2) [16] A tulajdonosi jogkör 6. § szerinti gyakorlója a vevő kérelmére legfeljebb egy éves időtartamra részletfizetést vagy halasztott fizetést adhat.

17. § (1) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében nyújtott állami támogatással felépített összkomfortos lakásokat 20 évig bérlakásként kell működtetni és 20 évig nem értékesíthetők.

2. A helyiségek és hozzájuk tartozó területek elidegenítésének feltételei

18. § (1) [17] A helyiség vételára legalább a forgalmi érték 100 %-a. A tulajdonosi jogkör 6. § szerinti gyakorlója a vevő kérelmére legfeljebb a vételár 50 %-áig és legfeljebb egy éves időtartamra részletfizetést vagy halasztott fizetést adhat.

(2) A vevő a vételárhátralékot a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamattal köteles megfizetni.

19. § (1) Az Nvt. 14. § (4) bekezdésben szereplő értékhatárt meg nem haladó értékű helyiségek esetén, a jogosult elővásárlási jogával a vételár összegét és módját tartalmazó eladói ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül, írásban élhet.

(2) A jogosult az önkormányzati helyiség megvásárlására vonatkozó ajánlat elfogadása esetén, az elfogadástól számított 30 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni, mely egy alkalommal, különös méltánylást érdemlő esetben további 30 nappal meghosszabbítható.

20. § Megüresedett helyiség a 24. §-ban szabályozottak szerint kerül elidegenítésre.

V. FEJEZET Gazdálkodási szabályok

21. § (1) [18] A tulajdonosi jogkör 6. § szerinti gyakorlója az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy forgalomképesség szerinti minősítésére a megszerzéssel egyidejűleg tesz javaslatot. A minősítés meghatározó szempontja a vagyontárgy rendeltetése.

22. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a kezelésében lévő vagyon rendeltetésszerű használatáért, annak alapító okiratban rögzített szerinti alaptevékenységek, vállalkozási tevékenységek ellátása érdekében történő hasznosításáért. A vállalkozási tevékenység az intézmény alaptevékenységének ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) A tartósan feleslegessé vált vagyont, annak egy részét a Képviselő-testület a költségvetési szervtől, vagy a nem költségvetési rend szerint gazdálkodó szervezettől elvonhatja, felhatalmazhatja a vagyonkezelőt annak más módon történő hasznosítására, selejtezésére.

(3) Az önkormányzati vagyont kezelő szervezet a használatában lévő átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait bérbeadás útján, az Nvt. 11§ (10) bekezdésben foglaltak szerint hasznosíthatja.

(4) [19] Az üresen álló, 25 M Ft-os forgalmi értéket el nem érő vagyontárgyak kezelő szervezet által történő bérbeadása az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 5/2016. (III.11.) önkormányzati rendelet szabályai szerint történik.

23. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona – a rendeletben szabályozott feltételek szerint – vállalkozásba fektethető. A vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(2) Önkormányzati vagyon vállalkozásba csak részletes, előzetes gazdasági számítások végzése után fektethető.

(3) [20] Önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítése, cseréje, valamint ingatlanvásárlás esetén a forgalmi értéket hivatalos ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecsléssel alátámasztva kell meghatározni, kivéve a 11. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben, ahol a forgalmi érték meghatározása adó- és értékbizonyítvány alapján történik.

24. § (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, hasznosítási jogát átengedni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó bruttó értékű vagyontárgy esetén csak versenyeztetés útján lehet.

(1a) [21] Nem kell versenyeztetést lefolytatni az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti értékű ingatlan egy részének (helyiségének) hasznosítása esetén abban az esetben, ha:

  • a) a hasznosított ingatlanrész (helyiség) értéke nem haladja meg az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt, és
  • b) a hasznosítás nem folyamatos időtartamra történik.

Az ingatlanrész (helyiség) értékének az ingatlan bruttó értékből visszaosztott négyzetméter-arányos értékét kell tekinteni.

(2)[1] Az (1) bekezdés alkalmazásában versenyeztetésnek minősül a nyilvános (nyilvános pályázat és az árverés), és a zártkörű versenytárgyalás (zártkörű pályázat). A Versenyeztetési Szabályzat a rendelet 6. mellékletét képezi.

(3) Ingatlan értékesítése esetén az induló árat hivatalos - ingatlanforgalmi szakértő által készített – értékbecsléssel alátámasztva kell meghatározni.

(4) Amennyiben ingatlan értékesítésére versenytárgyalás nélkül kerül sor, legfeljebb az ingatlan forgalmi értéke 15 %-ának megfelelő bánatpénz köthető ki.

24/A. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati tulajdonú építési telek kedvezményes értékesítéséről dönthet a külön önkormányzati rendeletben meghatározott feltételekkel.

(2) Az önkormányzati tulajdonú építési telek forgalmi értékének meghatározásakor a 23. § bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzati tulajdonú építési telek kedvezményes értéke a (2) bekezdés szerinti forgalmi érték 10%-ától nem lehet kevesebb.

VI. FEJEZET Az önkormányzati vagyonkezelés szabályai

25. § (1) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme érdekében történhet. A pályázati eljárást megelőzően kötelező a vagyonértékelést elvégeztetni.

(2) [23] A vagyonkezelői jog létesítése előtt az Önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni, kivéve, ha a vagyonkezelési szerződés önkormányzati társulással, költségvetési szervvel, az önkormányzat 100% tulajdonában lévő gazdálkodó szervvel, vagy önkormányzati intézménnyel kerül megkötésre, ekkor a vagyon nyilvántartási értéken kerül átadásra.

(3) A vagyonkezelő köteles az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelői jogot – a vagyonkezelési szerződés megkötését követően – bejegyeztetni.

(4) [24] A vagyonkezelő által a vagyon vagyonkezelésbe adásakor fizetendő egyszeri ellenértéket a vagyonkezelésbe adott vagyon piaci értékének arányában kell megállapítani, kivéve a (2) bekezdésben szereplő szervezetek esetében, ahol a bruttó könyv szerinti érték arányában kell megállapítani. A vagyonkezelés időtartama alatt fizetendő időszaki díjat a vagyon használatából, működtetéséből származó bevétel alapján kell meghatározni. A vagyonkezelői jog ingyenesen csak közfeladat ellátásához létesíthető, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(5) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerinti gondoskodik.

(6) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – ha önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerződés azt megengedi –harmadik személy közreműködésével látja el. A harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

(7) A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

(8) A vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenérték (vagyonkezelői díj) ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

26. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

  • a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátandó egyéb tevékenységeket,
  • b) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
  • c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
  • d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
  • e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, kijelölés esetén az ingyenesség vagy az ellenérték tényét,
  • f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
  • g) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
  • h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
  • i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
  • j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
  • k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.

(2) A vagyonkezelői jog megszűnik:

  • a) határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
  • b) határozatlan időtartamú vagyonkezelési szerződés esetén a szerződés felmondásával,
  • c) rendkívüli felmondással a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ötv.) és az Nvt.-ben meghatározott esetekben,
  • d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével,
  • e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, valamint
  • f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén.

(3) A felmondási idő jogszabály vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

  • a) rendes felmondás esetén hat hónap,
  • b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4) és (5) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit.

(4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.

(5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg.

(6) A helyi önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodnia kell annak az ingatlan – nyilvántartásból való törlésről.

27. § (1) A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente legalább egyszer, a tárgyévet követő év február 15-ig köteles a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól Ózd Város Önkormányzatának Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.

(2) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.

(3) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyző felelős.

(4) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(5) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

  • a) a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
  • b) a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.

(6) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

(7) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

  • a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
  • b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
  • c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

VII. FEJEZET A vagyon nyilvántartásával, kimutatásával és leltár készítésével kapcsolatos rendelkezések

28. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.06.) Korm. rendeletelőírásainak megfelelő ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza.

(2) A vagyont használó gazdálkodó szervek kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani, minősíteni az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök és források értékelésének szabályzata alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon tényleges állapotában, értékében bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított 90 napon belül az ingatlanvagyon-kataszteren át kell vezetni. A változást az önkormányzati költségvetési intézmény, egyéb gazdálkodó szerv, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő 60 napon belül – okirattal igazolva – köteles jelenteni a Jegyzőnek, aki a változások kataszteren és földhivatali ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéséről a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(4) Az önkormányzat az

  • a) ingatlan és ingó vagyonát bruttó és nettó értéken,
  • b) portfólió vagyonát bekerülési értéken tartja nyilván.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyonnyilvántartásban, az ingatlanvagyon-kataszterben és a rendelet megfelelő mellékletében át kell vezetni, a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

29. § (1) A vagyonkimutatás az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31.) meglévő aktuális állapot szerinti kimutatás, melyet az éves zárszámadáshoz mellékelni kell.

(2)[2] A vagyonkimutatás a rendelet 7. melléklete alapján az önkormányzati vagyont

  • a) törzsvagyon, ezen belül
    • aa) forgalomképtelen és
    • ab) korlátozottan forgalomképes,
  • b) üzleti vagyon

tagolásban tartalmazza.

(3) A vagyonkimutatásban az ingatlanokra vonatkozó kötelezettségeket, terheket is fel kell tüntetni.

(4) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon-kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

(5) A vagyonkimutatást a zárszámadáshoz mellékelni szükséges.

(6) A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

30. § Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról, a nevesíthető vagyoni értékű jogokról a Jegyző két évente átfogó leltárt készít. Kivételt képeznek az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök, melyekről a Jegyző, a december 31-i fordulónapra vonatkozóan évente átfogó leltárt készít.

VIII. FEJEZET Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

  • 1. Ózd Város Önkormányzatának tulajdonáról és a vagyongazdálkodás főbb szabályairól szóló 1/2009.(II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
  • 2. a Rendelet módosításáról szóló 11/2009.(X.2.) önkormányzati rendelet,
  • 3. a Rendelet módosításáról szóló 2/2010.(II.26.) önkormányzati rendelet,
  • 4. a Rendelet módosításáról szóló 8/2010.(V.21.) önkormányzati rendelet,
  • 5. a Rendelet módosításáról szóló 15/2010.(XI.5.) önkormányzati rendelet.

[1] Módosította: 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2015. január 31-től.

[2] Megállapította: 8/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. április 30-tól.

[3] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[4] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[5] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[6] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[7] Módosította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[8] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 4. §. (1) bekezdése. Hatályos 2019. december 14-től.

[9] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 4. §. (2) bekezdése. Hatályos 2019. december 14-től.

[10] Hatályon kívül helyezte: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 9. §. (2) bekezdése. Hatálytalan: 2019. december 14-től.

[11] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 5. §. (1) bekezdése. Hatályos 2019. december 14-től.

[12] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 5. §. (2) bekezdése. Hatályos 2019. december 14-től.

[13] Megállapította: 23/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. november 30-tól.

[14] Megállapította: 8/2016. önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[15] Megállapította: 15/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos 2019. december 14-től.

[16] Megállapította: 8/2016. önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[17] Megállapította: 8/2016. önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[18] Megállapította: 8/2016. önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[19] Megállapította: 8/2016. önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[20] Megállapította: 23/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2013. november 30-tól.

[21] Beiktatta: 8/2016. önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2016. április 30-tól.

[22] Beiktatta: 6/2016. (IV.18.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2016. április 19-től.

[23] Megállapította: 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdés. Hatályos: 2015. január 31-től.

[24] Megállapította: 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdés. Hatályos: 2015. január 31-től.

1. melléklet

Törvény alapján forgalomképtelen ingatlanok

Vagyonrendelet_1 melléklet.pdf

1_mell.pdf

2. melléklet

Helyi rendelet alapján forgalomképtelen ingatlanok

Vagyonrendelet_2 melléklet.pdf

2_mell.pdf

3. melléklet

Törvény alapján korlátozottan forgalomképes ingatlanok

Vagyonrendelet_3 melléklet.pdf

3_mell.pdf

4. melléklet

Helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes ingatlanok

Vagyonrendelet_4 melléklet.pdf

4_mell.pdf

5. melléklet

Üzleti vagyon (forgalomképes)

Vagyonrendelet_5 melléklet.pdf

5_mell.pdf

6. melléklet [3]

Versenyeztetési szabályzat

Vagyonrendelet_6 melléklet.pdf

7. melléklet [4]

A vagyonkimutatás tartalmi és szerkezeti követelményei

Vagyonrendelet_7 melléklet.pdf


[1] A 24. § (2) bekezdése az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 29. § (2) bekezdése az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 6. mellékletet az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (6) bekezdése iktatta be.
[4] A 7. mellékletet az Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VI. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (7) bekezdése iktatta be.