1. § (1) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által meghatározott települési támogatás formái:

• a) lakásfenntartási támogatás
• b) rendkívüli települési támogatás
  • ba) eseti települési támogatás,
  • bb) temetési támogatás,
  • bc) beiskolázási támogatás,
• c) köztemetés.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott ellátások megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetésre kötelezés csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban, valamint a köztemetés és a köztemetés költségének megtérítésére vonatkozó méltányossági ügyekben a Képviselő-testület átruházza a hatáskörét a polgármesterre.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások iránti kérelmeket ügyfélfogadási időben a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani. A kérelmeket postai küldeményként a Hivatal címére (8330 Sümeg, Béke tér 7.) kell feladni.

(2) A szociális rászorultságtól függő kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók. Eljárás hivatalból is indítható.

(3) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének feltárásában.

(4) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell családja – lakásfenntartási támogatás esetében háztartása – jövedelmi viszonyairól és igazolnia kell azokat.

3. § (1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni támogatásban részesülők a lakcímükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) A Hivatal a szociális ellátások megállapításához – amennyiben a kérelmező szociális körülményei nem ismertek, – környezettanulmányt készíthet. Amennyiben a kérelmező az elsőfokú határozatot megfellebbezte, a másodfokú döntés előtt környezettanulmányt kell készíteni. Környezettanulmány készítésére a Napfény Segítő Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozói is felkérhetők.

4. § (1) A pénzbeli támogatás folyósítása a kérelmező lakcímére, az általa megjelölt bankszámlára vagy postacímre utalással történik.

(2) A pénzbeli támogatást, a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell a jogosult részére kiutalni.

(3) A rendszeres pénzbeli ellátást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell.

5. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:

• a) részletfizetés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
• b) csökkentés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
• c) elengedés, ha a kötelezett egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy családjában - a lakásfenntartási támogatás esetében háztartásában - az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át.

6. § (1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítse a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

(2) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve dönt.

7. § Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki maga vagy a családjában, háztartásában élő személy álláskeresőként, illetve munkanélküliként munkahely keresés céljából nem működik együtt a kormányhivatal járási hivatalának hatáskörrel rendelkező szervezeti egységével. Rendszeresen nyújtott települési támogatás esetén az együttműködésnek a támogatás folyósításának időtartama alatt fenn kell állnia. A települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az együttműködést igazoló dokumentumot.

8. § (1) A lakásfenntartási támogatás, a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások – áram-, víz- és csatornadíj, gázfogyasztás, lakbér vagy albérleti díj – viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
• b) egyedül élő esetén annak 250 %-át,

és a háztartás tagjai egyikének sincsen vagyona.

(4) A lakásfenntartási támogatás összege havonta

• a) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át: 5.000,- Ft,
• b) amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át: 4.000,- Ft,
• c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 3.000,- Ft.

9. § Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra

• a) aki albérlőt tart,
• b) ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,
• c) akinek a háztartásában – a gépjárművek forgalmi értékétől függetlenül – kettő vagy ennél több gépjármű van, kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet.

10. § (1) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kezdődően egy év időtartamra kell megállapítani.

(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakáshasználat jogcíméről.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapításához mellékelni kell,

• a) a vagyonnyilatkozatot
• b) a háztartás tagjainak jövedelemigazolását
• c) a kérelmező vagy a kérelmező háztartása tagja nevére szóló közüzemi számlákat,
• d) bérleti szerződést a bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében.

(6) Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakásfenntartás költsége őt terheli.

(7) A szociális bérlakásban élők részére a lakásfenntartási támogatás feltételeként az önkormányzat előírja az előrefizető mérő felszerelésének kötelezettségét. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik előrefizető mérővel, úgy a támogatás megállapítását követő 60 napon belül hivatalos dokumentummal igazolnia kell az előrefizető mérő felszerelését, ellenkező esetben a támogatást meg kell szűntetni.

(8) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy a támogatásra jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül azzal, hogy a támogatásra való jogosultságot és a további folyósítást a hónap utolsó napjával meg kell szüntetni. A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

11. § (1) Rendkívüli eseti települési támogatásra jogosult, aki

• a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy
• b) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

• a) részére rendszeres pénzellátásának megállapítása valamely ok miatt késik,
• b) tartós betegsége, vagy rokkantsága miatt a családjában jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek,
• c) megbetegedése miatt egyszeri, jelentős mértékű gyógyszerkiadása keletkezik,
• d) gyermek fogadásának előkészítéséhez,
• e) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez
• f) családjában elemi kár, vagy baleset következett be,
• g) bűncselekmény áldozatává vált és anyagi segítségre szorul.

(3) Létfenntartási gondoknak tekintendő

• a) az élelmiszerek hiánya,
• b) a megfelelő ruházat hiánya,
• c) a tüzelőanyag hiánya,
• d) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
• e) a lakhatás elvesztésének veszélye.

12. § (1) A kérelmezőt rendkívüli eseti települési támogatásban kell részesíteni a 11. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén, amennyiben

• a) családjában vagy több személyből álló háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
• b) egyedül élő személy vagy gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli eseti települési támogatás összegét a rászorultsághoz igazodóan, egyéni elbírálás alapján kell megállapítani, mely személyenként és alkalmanként legalább 2.000 Ft és legfeljebb 20.000 Ft lehet.

(3) A 11. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények esetén, a polgármester a kérelmező életkörülményeinek mérlegelésével, a (2) bekezdésben meghatározottaknál magasabb összegű, de legfeljebb 100.000,- Ft rendkívüli eseti települési támogatást állapíthat meg.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott esetben nem kell alkalmazni.

(5) A 11. § (2) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállását igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.

(6) Házipénztárból

• a) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet figyelembe vételével megállapított, vagy
• b) a 11. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt létfenntartási gond miatt megállapított,
• c) a 12. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben megállapított

rendkívüli eseti települési támogatást lehet kifizetni, feltéve, hogy a határozat jogerős.

13. § (1) A rendkívüli eseti települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani.

(2) A rendkívüli települési támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

• a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul,
• b) a kérelem a gyermekek étkezési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul,
• c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy az ügyfél a pénzbeli támogatást nem a kérelemben megjelölt célra, vagy gyermeke(i) ellátására fordítja.

(3) Amennyiben nincs lehetőség a rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátásként történő biztosítására, a támogatott részére elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolás elmulasztása esetén a következő rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elutasításra kerül.

14. § (1) A 11. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel kért rendkívüli települési támogatást tüzelőutalvány formájában (a továbbiakban: tüzelő támogatás) kell nyújtani.

(2) A tüzelőutalvány értéke: 25.000 Ft.

(3) A tüzifát a tüzelőutalvány ellenében a Sümegi Közszolgáltató Kft. biztosítja.

(4) A tüzifa elsősorban darabolás, hasogatás nélkül kerül kiutalásra.

(5) Kizárólag a 70 év feletti kérelmezők jogosultak konyhakész tüzelőre.

(6) Amennyiben a 70 év alatti kérelmező egészségi állapota indokoltá teszi, a polgármester dönthet a kérelmező részére konyhakész tüzelő odaítéléséről. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell egészségi állapotát.

(7) Az utalvány másra át nem ruházható, illetve csak személyazonosító igazolvánnyal együtt érvényes.

(8) Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.

(9) A tüzelő utalvány három részből áll, azok és azok adattartalma a következő:

• a) Tőszelvény:
  • aa) sorszám,
  • ab) utalvány értéke,
  • ac) segélyezett neve, lakcíme,
  • ad) kibocsátó önkormányzat megnevezése.
• b) Tüzelőutalvány:
  • ba) kibocsátó önkormányzat megnevezését,
  • bb) utalvány sorszámát,
  • bc) utalvány elnevezését, névértékét,
  • bd) beváltás helyét,
  • be) a segélyezett nevét,
  • bf) a segélyezett személyazonosító igazolványának számát,
  • bg) a kiállítás keltét,
  • bh) a kiállító aláírását,
  • bi) a Hivatal hivatalos bélyegzőjét.
• c) Ellenőrző szelvény:
  • ca) kibocsátó önkormányzat megnevezése,
  • cb) utalvány sorszáma,
  • cc) utalvány értéke,
  • cd) segélyezett neve és lakcíme,
  • ce) kiállítás kelte,
  • cf) kiállító aláírása,
  • cg) a Hivatal hivatalos bélyegzője.

(10) A tüzelőutalvány átvételét a jogosultnak aláírásával igazolni kell, az utalványról a bizonylati rendnek megfelelően nyilvántartást kell vezetni.

(11) Egy családnak egy naptári évben egy alkalommal nyújtható tüzelőutalvány.

15. § (1) Az elhunyt eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, temetési támogatásra jogosult az a sümegi lakhellyel rendelkező személy, aki Sümegen életvitelszerűen tartózkodott elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek

• a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
• b) egyedül élő esetén annak 400 %-át.

(3) A kérelemhez a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell a temetés költségeiről –a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen elő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát. Amennyiben a haláleset nem Sümegen történt mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot is.

(4) A temetési támogatás összege 35.000 Ft.

(5) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséhez szükséges, a temetési támogatás, előleg formájában is megállapítható. A temetési költségeket igazoló számlát az eltemettető, a temetést követő 8 napon belül köteles csatolni az előleget megállapító dokumentumhoz.

(6) Nem állapítható meg az elhunyt eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás annak, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(7) A támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 90 napon belül lehet benyújtani.

16. § (1) Az önkormányzat az iskoláztatással kapcsolatos kiadások enyhítése érdekében beiskolázási támogatásban részesíti azokat az általános iskolás és nappali tagozaton tanuló középiskolás gyermekeket nevelő családokat, akiknek a családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő szülő esetében annak 300 %-át.

(2) A támogatás iránti kérelmeket augusztus és szeptember hónapokban lehet benyújtani.

(3) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként, amennyiben a gyermeket nevelő családban az egy főre jutó jövedelem

• a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: 6.000,- Ft,
• b) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 5.000,- Ft,
• c) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 4.000,- Ft,
• d) meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át: 3.000,- Ft.

17. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége teljesítéséhez, az eltemettetésre köteles személy kérelmére maximum tizenkét havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az eltemettetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

19. § Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.