Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2015. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről

Hatályos: 2016. 01. 01 - 2016. 12. 31

Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2015. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, a lakbérek mértékéről

Gánt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1.A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Gánt Község Önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokra (a továbbiakban: lakás), valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség) terjed ki.

2. A lakásbérlet szabályai

2. § A lakások felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A lakást

  • a) szociális helyzet alapján,
  • b) lakásgazdálkodási feladatok ellátására:
    • ba) közérdekből
    • bb) elhelyezési kötelezettség és
    • bc) lakáscsere

    jogcímen lehet bérbe adni.

3. § (1) A lakás és helyiség bérbeadásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésekben meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlásához szükséges döntések – pályáztatás, szerződéskötés, üzemeltetés, hátralékok behajtása,– előkészítése és végrehajtása az Csákvári Közös Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

(3) Gánt Község Önkormányzata (a továbbiakban bérbeadó) – az e rendeletben meghatározott, lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével- köteles pályázatra meghirdetni az üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat.

(4) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(5) Önkormányzati lakás szociális és nem szociális jelleggel csak annak adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott pályázati és egyéb feltételeknek megfelel.

(6) Önkormányzati lakás csak határozott időre adható bérbe, a bérleti jogviszony leghosszabb időtartama öt év.

4. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely feltételt a bérleti szerződésbe is bele kell foglalni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségét megszegi bérbeadó jogosult a szerződés felmondására.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett- különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatta.

5. § (1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – a Hivatal útján ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

(2) Amennyiben a rendelet a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, és a bérlő ezen megállapodás hiányában, önhatalmúan jár el, úgy ezt saját kockázatára teszi, és utólagosan megállapodás hiányában semmilyen költséget nem számolhat el a bérbeadóval szemben.

6. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén az a nagykorú Kérelmező jogosult

  • a) aki ingatlantulajdonnal (tulajdonrésszel), haszonélvezeti joggal nem rendelkezik;
  • b) aki esetében a kérelem benyújtásától visszamenőlegesen számítva 10 éven belül közte és az önkormányzat között a pályázónak felróható okból lakásbérleti szerződés nem szűnt meg,
  • c) akinek és a vele együtt költöző személyeknek 3 havi nettó jövedelme alapján számított 1 főre jutó havi nettó jövedelme a kérelem benyújtásakor nem alacsonyabb a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimumnak a 70%-ánál, de nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét – egyedülálló pályázó esetén háromszorosát,
  • d) a lakás bérbeadására pályázatot nyújtott be;
  • e) vállalja a bérleti szerződésből adódó kötelezettségek teljesítését.

(2) A lakás megüresedését követő 15 napon belül a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére pályázatot ír ki. A pályázat nyilvános, közzétételéről a bérbeadó gondoskodik az önkormányzat lapjában, illetve a Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napra történő meghirdetésével.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  • a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit,
  • b) a lakás épületen és településen belüli fekvését pontos címét,
  • c) a lakás lakbérének összegét,
  • d) a szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit,
  • e) a lakás megtekintésének időpontját,
  • f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,
  • g) a bérleti jogviszony időtartamát.

(4) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

  • a) a pályázó személyes adatait és személyes körülményeit,
  • b) a kiírásban szereplő feltételek fennállásának igazolását.

(5) A meghirdetett lakás bérlője az a pályázatot benyújtó személy lesz, akit a bérbeadó az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően – a Hivatal előterjesztése alapján – kiválaszt.

(6) bérbeadó az elbírálás során az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

  • a) a kérelmező által eltartott kiskorú gyermekek száma, valamint az egészségi állapotuk miatt jövedelemmel nem rendelkező és munkaképtelen hozzátartozók száma,
  • b) a kérelmező a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülő,
  • c) a kérelmező és a vele együtt költözők romos vagy egészségre ártalmas körülmények között élnek, illetőleg szükséglakásban laknak,
  • d) az egy szobára jutó bejelentett személyek száma, továbbá az egy személyre jutó lakóterület;
  • e) a jelenlegi lakáshasználat jogcíme,
  • f) a lakásban együtt lakó önálló családok száma,
  • g) az egy főre jutó jövedelem a kérelmező családjában.

7. § (1) Önkormányzati lakás közérdekből annak adható bérbe, aki a község költségvetési szerveinél köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll.

(2) Lakás közérdekből az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltető rendelkezésére bocsátani.

(4) A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető, albérletbe nem adható.

8. § A bérbeadó a lakásban a bérleti szerződés megszűnése esetén visszamaradó volt bérlő elhelyezésére csak akkor vállalhat kötelezettséget, ha a szerződés megszűnésére a meghatározott időtartam lejárta miatt került sor, és a bérlő a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Ennek alapján a bérbeadó vállalhatja, hogy a bérlő kérelmére a feltételek változatlansága esetén a lakásra újabb bérleti szerződést köt pályáztatás nélkül.

9. § (1) Lakást elcseréléséről a bérlő írásbeli kérelme alapján a bérbeadó jogosult dönteni.

(2) A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulást meg kell tagadnia, ha

  • a) a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében, vagy
  • b) ha az önkormányzati lakás elcseréléséhez a bérlőtárs nem járult hozzá, illetőleg
  • c) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel:
    • ca) a bérlővel együtt lakó házastársa,
    • cb) örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermeke,
    • cc) gyermeke házastársa,
    • cd) örökbefogadó, mostoha-, nevelőszülője.

(3) Ha a bérbe adó önkormányzati lakás elcseréléséhez hozzájárult, akkor az új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

(4) A bérbeadó a lakás elcseréléséhez hozzájáruló nyilatkozatához 90 napig, illetve jogvita esetén annak jogerős befejezéséig kötve marad. E határidő elteltével - ha a lakást nem cserélik el - a bérbe adó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

10. § (1) A lakásbérleti szerződésben meg kell határozni

  • a) a lakásbérleti jogviszony időtartamát,
  • b) a lakás helyiségeit és azok alapterületeit,
  • c) a lakás komfortfokozatát,
  • d) a lakáshoz tartozó helyiségeket,
  • e) a lakás bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét,
  • f) a külön szolgáltatások körét és díját,
  • g) a lakás birtokbaadásának napját,
  • h) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit,
  • i) a bérlő és a szerződés alapján a lakásba vele együtt költözők nevét és személyes adatait;
  • j) esetleges bérlőtárs feltüntetését,
  • k) a szerződés megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt cserelakásra, illetve azt a kötelezettséget, hogy a határozott idő letelte után a lakást a bérlő köteles elhagyni.

(2) A bérleti szerződéshez mellékelni kell a birtokbaadáskor felvett, a lakás berendezéseinek és tartozékainak tételes felsorolását tartalmazó leltárt, mely tartalmazza a benne felsoroltak műszaki állapotának felmérését is. A leltár a bérleti szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

11. § (1) Ha a házasfelek a bérleti szerződés megkötését követően utólag kérik a bérlőtársi jogviszony megállapítását, a szerződésmódosítás időpontjától minősülnek bérlőtársaknak. Ez az eredeti szerződés egyéb feltételeit nem érinti.

(2) A bérlőtársak jogai és kötelezettségeiegyenlőek, a lakással a bérleti joggal csak együttesen rendelkezhetnek, őket a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségek a bérbeadóval szemben egyetemlegesen terhelik, a bérlőt megillető jogok a bérbeadóval szemben egyetemlegesen megilletik.

(2) A bérbeadó az élettársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést köthet, ha az élettársakkal közös kiskorú gyermekük is együtt lakik a lakásban, és az élettársak egyike sem rendelkezik a községben másik beköltözhető ingatlannal.

(3) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbefogadó-, a mostoha-, és nevelőszülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi vagy lényeges személyi körülmény indokolttá teszi.

(4) A bérbeadó, a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke) valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha a gyermek illetőleg az unoka:

  • a) 18. életévét betöltötte
  • b) a bérlővel legalább 5 éve együtt lakik.

(5) Bérlőtársi szerződés köthető a lakásban lakók (lakást igénylők) együttes kérelmére testvérek esetében is.

(6) Amennyiben a bérlő a megüresedett lakrész bérleti jogát elfogadja, azt az általa addig bérelt lakrésszel együttesen önálló bérleményként biztosítani, és a lakásbérleti szerződést ennek megfelelően módosítani kell.

12. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyes jogait és kötelezettségeit a képviselő-testület útján teljesíti. A bérleti szerződés keletkezésére, módosítására, megszűnésére vonatkozó jognyilatkozatokat a polgármester teszi meg.

(2) Ha a bérleti szerződés megkötésekor a bérbeadó és a bérlő azt állapítják meg, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, az eltéréseket közös jegyzőkönyvbe foglalják a hiányosságok részletezésével.

(3) Az álláspontok jelentős eltérése esetén a bérlő visszaléphet a szerződéskötéstől.

(4) Amennyiben a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodik abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, úgy ennek számlával igazolt költségeit csak lakbérbeszámítás útján lehet megtéríteni.

(5) A bérbeadó és a bérlő közötti megállapodásnak minden esetben tartalmaznia kell:

  • a) a hiányosságok tételes felsorolását,
  • b) a szükséges munkák felsorolását,
  • c) a munkák befejezési határidejét,
  • d) a bérlő által átvállalt munkák várható költségkihatásait, és hogy
  • e) a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(6) Amennyiben a munkák elvégzését a bérlő vállalja, úgy a birtokbaadástól kezdve köteles lakbért fizetni.

(7) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges műszakilag igazolt többletkiadásainak a beszámítására tarthat igényt.

(8) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét - a bérlő írásbeli kérelmére - indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(9) A lakbért a bérlő minden naptári hónap 15. napjáig köteles előre egy összegben megfizetni a bérleti szerződésben meghatározott módon.

13. § (1) A lakáshoz tartozó helyiség nem lakás célú felhasználására engedélyt kell kérni a bérbeadótól.

(2) A lakáshoz tartozó helyiség nem lakás célú felhasználására csak akkor adható engedély, ha az abban végezni kívánt célra, a módosított használatbavételi engedély is kiadható.

(3) A helyiség bérletére a nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkozó bérleti díjakat kell alkalmazni.

(4) A lakáshoz tartozó helyiség más célú hasznosítását a bérbeadó is kezdeményezheti, amennyiben azt a bérlő nem lakás céljára használja. A bérbeadó a bérleti szerződésben kikötheti a szerződés módosításának kezdeményezését arra az esetre, ha a lakáshoz tartozó helyiség hasznosítása a bérlő megváltozott körülményei miatt részére feleslegessé vált.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

  • a) konkrét megjelölését,
  • b) befejezésének határidejét,
  • c) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját,
  • d) továbbá azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(3) A lakás átalakításához a bérbeadó csak azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha ezáltal a lakás rendeltetésszerű használatra kedvezőbbé válik, fenntartása nem válik költségesebbé, és annak költségei a bérlőt terhelik.

(4) Korszerűsítés esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhat abban, hogy a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt a korszerűsítést megelőző komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, amennyiben a költségeket a bérlő viselte.

(5) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést - az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően - módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

15. § (1) A bérlő, a bérbe adott lakás alapterületének legfeljebb 50 %-át, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja úgy, hogy az albérlőre legalább 6 m2 lakószoba jusson, és a főbérlőnek egy önálló szoba a rendelkezésére álljon.

(2) A bérbeadó csak abban az esetben adhatja meg hozzájárulását a lakás albérletbe adásához, ha az albérlőként szerződni kívánó félnek a bérbeadóval szemben, bármilyen jogügyletből eredő, lejárt tartozása nem áll fenn.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott albérleti jogviszonyt csak határozott időre, és legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnéséig terjedően lehet létesíteni.

(4) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére nem vállalhat kötelezettséget.

16. § A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad bérbe, ha a bérlő

  • a) vállalja az új lakásra vonatkozó feltételeket,
  • b) a másik lakás bérbevétele mellett pénzbeli térítést nem igényel,
  • c) a korábban használt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak üresen átadja,
  • d) a község területén nincs másik beköltözhető lakása.

17. § (1) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználót vagy a bérlet folytatására nem jogosult örökösöket köteles felhívni a lakás 30 napon belüli kiürítésére és elhagyására. Egyúttal felhívja az érintett jogcím nélküli használó vagy örökös figyelmét a jogkövetkezményekre.

(2) A határidő eredménytelen eltelte után az üzemeltető haladéktalanul köteles eljárást indítani a lakás kiürítése és elhagyása érdekében.

(3) A lakás használat díja a jogcím nélküli használat:

  • a) második hónapjának végéig a lakbérrel azonos összeg
  • b) második hónap végétől a lakbér kétszerese,
  • c) tizenkettedik hónap végétől a lakbér ötszöröse.

18. § A lakbér mértéke:

  • a) összkomfortos lakás esetén : 439,-Ft/m2/hó
  • b) komfortos lakás esetén: 391,-Ft/m2/hó
  • c) félkomfortos lakás esetén: 147,-Ft/m2/hó
  • d) komfort nélküli lakás esetén: 70,-Ft/m2/hó
  • e) bútorozott lakás estén: 571,-Ft/m2/hó

3. A helyiségbérlet szabályai

19. § A helyiségek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

20. § A helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait ezen alcímben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

21. § A fizetendő bérleti díjban és éves emelésének mértékében a bérbeadó és a bérlő a szerződés megkötésekor állapodnak meg.

22. § (1) A megüresedett vagy újonnan létesült helyiség bérleti jogát a bérbeadói jogokat gyakorló által meghirdetett pályázat útján lehet megszerezni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

  • a) a helyiség pontos címét, alapterületét, felszereltségi állapotát,
  • b) a helyiségben folytatható tevékenységi kört,
  • c) a bérleti szerződés időtartamát,
  • d) az esetlegesen kötelezően elvégzendő építési, helyreállítási munkák meghatározását,
  • e) a pályázatra jogosultak körét,
  • f) a fizetendő bérleti díj mértékét,
  • g) a bérleti jog megváltásának díját, és az óvadék összegét,
  • h) a pályázat benyújtásának módját, határidejét,
  • i) a pályázati tárgyalás idejét és helyét,
  • j) a helyiség megtekinthetőségének módját.

(3) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet.

(4) Pályázni az jogosult, aki:

  • a) pályázati feltételeket elfogadja,
  • b) nyilatkozik a helyiségben tervezett tevékenységéről és igazolja, hogy a tevékenységre jogosult,
  • c) bérleti díj tartozása nincs.

23. § (1) Önkormányzati helyiségre a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 5 évre szólóan, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell megkötni.

(2) Határozatlan időre kell megkötni a bérleti szerződést, ha az Önkormányzat jogszabályban előírt elhelyezési kötelezettségét teljesíti.

(3) A helyiség a bérlő részére további öt évi időtartamra pályázati eljárás nélkül is bérbe adható, amennyiben a bérlő a szerződésből fakadó minden kötelezettségét teljesítette és a felek - a bérleti jogviszony megszűnése előtt legalább három hónappal - a további bérleti díjban megállapodtak.

(4) Nem lehet a helyiséget bérbe adni annak a természetes, jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, akinek, vagy amelynek az Önkormányzattal szemben, bármilyen jogügyletből eredő, lejárt tartozása van mindaddig, amíg tartozását nem egyenlíti ki.

24. § (1) A bérbeadó pályázat útján történő bérbeadás esetén a pályázati kiírásban meghatározott állapotban és felszereltséggel, leltár és állapotrögzítő jegyzőkönyv felvétele mellett köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem igényelheti, hogy az önkormányzat a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenységének megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(3) A bérlő köteles gondoskodni:

  • a) a helyiség burkolatainak karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről,
  • b) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújítási, pótlási és csere kötelezettségek teljesítéséről,
  • c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket kizárólagosan használ, illetve tart üzemben a bérlő,
  • d) az épületrész, továbbá a bérleményhez tartozó közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról, megvilágításáról, a nem háztartási szemét - amely a bérlő tevékenységével függ össze - elszállításáról.

25. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

26. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadó és a befogadott a befogadást írásban köteles a bérbeadói hozzájárulás megadása végett a bérbeadóhoz bejelenteni, és közösen kérni a hozzájárulás megadását.

(3) A hozzájárulás iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tevékenységet, amelynek folytatása céljára a befogadás történik, valamint meg kell jelölni, hogy a befogadás alapján a befogadottat milyen terjedelmű használat illeti meg, valamint azt, hogy a befogadás ingyenesen, vagy visszterhesen történik. Visszterhes befogadás esetén azt is, hogy a befogadottat a használatért a bérlővel szemben milyen ellenszolgáltatás terheli.

(4) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

  • a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
  • b) a felek bérlőtársi szerződést kötöttek,
  • c) a befogadott személy vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén elhelyezési igény nélkül a helyiséget 15 napon belül kiürítve elhagyja,
  • d) a bérlő vállalja, hogy a bérbeadó Önkormányzat által megemelt bérleti díjat fizeti.

(5) A bérbeadó köteles megtagadni a hozzájárulást, ha a befogadás jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésére - különösen e rendeletnek az albérletre és a bérleti jogviszony átruházásaira vonatkozó szabályai megkerülésére - irányul.

27. § (1) A bérlő a több helyiségből álló bérleményének egy részét, az albérlőnek az albérleti szerződésben meghatározott tevékenysége gyakorlásának céljára, a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Helyiséget albérletbe adni csak határozott időre, és legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnéséig terjedően lehet.

(3) Az albérlet a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

(4) Helyiséget albérletbe adni csak olyan tevékenység folytatása céljára lehet, melyet jogszabály nem tilt, és - engedélyhez kötött tevékenység esetén - melynek az albérelt helyiségben való folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel az albérlő rendelkezik.

(5) Az albérletbe adáshoz a bérbeadói hozzájárulást csak akkor lehet megadni, ha

  • a) az albérleti szerződés és létesíteni kívánt albérleti jogviszony megfelel az e rendeletben foglaltaknak, valamint
  • b) a szerződő feleknek a bérbeadóval szemben bérleti díj tartozása nincs, továbbá
  • c) a szerződő feleknek közüzemi díj tartozása nincs, továbbá
  • d) a szerződő felek helyi adó, vagy egyéb adók módjára behajtandó köztartozása nincs, valamint
  • e) a szerződő feleknek az önkormányzattal szemben egyéb jogviszonyból fakadó tartozása nincs.

(6) Az (5) bekezdés b)-e) pontban írott feltételek fennállásáról a szerződő feleknek a bérbeadónál írásban nyilatkozniuk, valamint e feltételek fennállását hitelt érdemlő módon igazolniuk kell.

4. Az önkormányzati lakások elidegenítéséről

28. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és elidegenítésével kapcsolatos jogokat és kötelességeket az önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

29. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakásra elővásárlási jog illeti meg:

  • a) a bérlőt,
  • b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,
  • c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
  • d) az a)- c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2) Bérlőtársak esetén a vételi szándék bejelentésének módjai:

  • a) mindkét fél írásban bejelenti, vagy
  • b) bérlőtárs javára történő lemondás esetén a lemondó bérlőtárs erről szóló személyes jognyilatkozatot tesz a Hivatalban.

(3) Önkormányzati lakás értékesítése esetén az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a lakás vételárát, a jogszabályokban biztosított kedvezményeket. Az ajánlati kötöttség az elővásárlásra jogosult részére történő közléstől számított 30 napig áll fenn.

(4) Az önkormányzati lakás vételárát – ha a lakást az e rendelet alapján arra elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg –a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

  • a) az épület településen belüli fekvése,
  • b) az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága,
  • c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése, a felújítása óta eltelt idő,
  • d) a lakás alapterülete és komfortfokozata,
  • e) a lakottság ténye

figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) A vételár megállapításakor, ha a lakást az e rendelet alapján elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített – a bérbeadó által jóváhagyott – értéknövelő beruházásainak értékét.

(6) Az adásvételi szerződés az elővásárlási jog jogosultjával csak akkor köthető meg, ha a lakásra bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

(7) A lakás megvásárlására kötött minden szerződésben ki kell kötni, hogy

  • a) a vevő tulajdonjogát az ingatan-nyilvántartásba csak akkor lehet átvezetni, ha a teljes vételárat, részletvásárlás esetén az első vételárrészletet teljesítette,
  • b) részletvásárlás esetén a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék fenntartásáig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni,
  • c) a terhelési tilalom alól a lakás felújítására, korszerűsítésére kötött kölcsönszerződés alapján, a kölcsönt nyújtó pénzintézet javára jelzálogjog bejegyzésre hozzájárulás adható.

30. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése esetén a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt önkormányzati lakás tulajdonjoga pályázat útján szerezhető meg, ha

  • a) a lakás üresen áll,
  • b) a vételi vagy elővásárlási joggal rendelkező az Ltv-ben és e rendeletben számára biztosított lehetőséggel nem élt, és a lakást harmadik személy lakottan kívánja megvásárolni.

(2) Az üresen álló és pályázat útján megszerezhető lakás esetében a vételárat egy összegben, a szerződés aláírásakor kell megfizetni.

(3) A vevő alaposan megindokolt kérelmére, a Képviselő-testület egyedi döntésével a vételár 50%-ának befizetését követően részletfizetést engedélyezhet a vételár hátralévő részére, legfeljebb 3 éves időszakra, a Ptk-ban meghatározott kamat megfizetése mellett.

(4) Részletfizetés engedélyezése esetén

  • a) a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék erejéig az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására a vételárhátralék fenntartásáig elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni;
  • b) a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.

5. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatos jogokat és kötelességeket a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az adásvételi szerződés csak akkor köthető meg, ha a helyiségre bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

32. § (1) Azokat az üresen álló helyiségeket, amelyeket a képviselő-testület értékesítésre kijelölt, – ha nincs elővásárlásra jogosult – árverés útján kell értékesíteni.

(2) Elővásárlás esetén az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a helyiség vételárát. Az ajánlati kötöttség az elővásárlásra jogosult részére történő közléstől számított 30 napig áll fenn.

33. § (1) A helyiség vételárát az ingatlanforgalmi szakértő szakvéleményének alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevőnek a vételárat egy összegben ki kell egyenlítenie.

6. §

Záró rendelkezések

34. § (1) A rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

35. § Hatályát veszti

  • a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjáról szóló 3/1995.(III.1.) önkormányzati rendelet,
  • b) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérleti díjáról szóló 3/1995.(III.1.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2011. (XI. 21.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások

Cím

Státusz

1.

8082 Gánt, Béke tér 22.

szolgálati lakás

2.

8082 Gánt, Béke tér 23.

szolgálati lakás

3.

8082 Gánt, Béke tér 1/1.

szociális lakás

2. melléklet

Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek

Sor-
szám

Cím

Státusz

1.

8082 Gánt, Béke tér 20.

bérelhető helyiségek

2.

8082 Gánt, 165/6/A/1 hrsz.

üzlethelyiség