Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2021. 06. 16- 2022. 12. 31Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő dolgokra; ingó és ingatlan vagyonra, vagyoni értékű jogokra, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, egyéb értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközökre, valamint az Önkormányzatot külön jogszabály vagy szerződés alapján megillető vagyonra és követelésre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
- 1. ingatlan vagyontárgy: föld, épület, az épületrész, egyéb építmény, közmű és egyéb építményterület, a telek.
- 2. ingó vagyontárgy: különösen a számviteli szabályok szerinti tárgyi eszközök (pl. gépek, berendezések, járművek) az ingatlanok és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, valamint a számviteli szabályok szerinti készletek (pl. áruk, rövid időn belül elhasználódó szerszámok, műszerek, berendezések)
- 3. vagyoni értékű jog különösen
- a) a számviteli szabályok szerinti immateriális javak között nyilvántartott vagyoni értékű jogok a b) pont szerintiek kivételével (pl. bérleti jog, koncessziós jogok, licencek, saját szoftver vásárlás esetén a telepítés joga), valamint
- b) földhasználati, haszonélvezeti és használati, bérleti jogok, a szolgalmi jog (telki szolgalom, közérdekű szolgalmak), az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített – hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog (pl. víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás), valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok [pl. visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog (opció), jelzálogjog, zálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, telekalakítási, építési tilalom, építésügyi korlátozások, stb.]
- 4. portfólió vagyon: a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető üzletrészek, egyéb értékpapírok, kárpótlási jegyek, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzeszközök.
- 5. tulajdonosi jogok: a vagyon megszerzése, birtoklása, használata, hasznainak szedése, a vagyonnal való rendelkezés, a vagyon kezelése, a kötelezettségek keletkeztetése, a követelések elengedése és mérséklése.
- 6. tulajdonosi jogok gyakorlója: aki a nemzeti vagyon felett a helyi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására jogosult
- 7. nyesedék területek: olyan ingatlanok, melyek közterületi kapcsolattal nem rendelkeznek, vagy olyan ingatlanok, ingatlanrészek, melyekre a vonatkozó építési-övezeti előírások alapján épületet vagy építményt nem lehet önállóan elhelyezni.
II. FEJEZET Az önkormányzat vagyona
3. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. § Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
- a) levéltári és tervtári iratanyag
- b) sportpályák és sportcélú létesítmények
- c) Demjén István Református Általános Iskola
Budapest XXII ker. Rákóczi út 16. szám alatti 228882/18 hrsz-ú ingatlan,
d) Budapest-Budafoki Református Egyházközség Halacska Református Óvoda
1221 Budapest, Törley tér 3-4. sz. alatti 220585 hrsz-ú ingatlan
1225 Budapest, Bartók Béla út 4. sz. alatti 231636/9 hrsz-ú ingatlanból a használati szerződésben meghatározott ingatlanrész
e) nem az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv által, alapfeladata ellátásához használt ingatlanok,
f) Káldor Adolf Szakorvosi Rendelőintézet által használt 1221 Budapest, Káldor Adolf utca 5-9. szám alatti, 223560 hrsz.-ú ingatlan.
3. A vagyon átsorolása
5. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Képviselő-testület dönthet
- a) az újonnan szerzett/kialakult vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, illetve forgalomképes üzleti vagyonná nyilvánításáról,
- b) a meglévő vagyon forgalomképességének megváltoztatásáról.
(2) A Képviselő-testület az átminősítéssel kapcsolatos döntését minősített többséggel hozza meg.
(3) Az ingatlan fekvése szerinti kerületi építési szabályzat Szabályozási Tervén javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal ábrázolásával lehetővé tett - közterületet érintő - telekszabályozások végrehajtásához az ingatlanrész forgalomképességének megváltoztatásáról a polgármester dönt.
(4) Jogutód nélkül megszűnő intézmények, gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a megszűnéssel egyidejűleg- be kell sorolni az önkormányzat forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába, vagy üzleti vagyonába.
(5) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, de az alaptevékenységük ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt - a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával - arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok használatában lévő, de az alapító okirat (társasági szerződés) szerinti feladataik ellátásához nem szükséges vagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a gazdasági társaság használatából és a forgalomképes üzleti vagyonba sorolja át.
III. FEJEZET Rendelkezés az önkormányzat vagyonával
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása, rendelkezés a tulajdonos képviseletében
6. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, illetve átruházott feladat- és hatáskörben a Polgármester és a Képviselő-testület bizottságai (továbbiakban: a tulajdonosi jogok gyakorlója) gyakorolják.
(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jogok gyakorlóját – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az adott vagyontárgy értéke alapján kell megállapítani.
5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7. § (1) A vagyon szerzésére, önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, biztosítékul adására és megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) A vagyontárgy értékesítése, megterhelése, vagyontárgy szerzése esetén annak forgalmi értékét
- a) ingatlanvagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés vagy a (7) bekezdésben meghatározott esetekben adó- és értékbizonyítvány alapján
- b) tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapír, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
- a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy a sajtóban közzétett, 3 hónapnál nem régebbi adásvételek vételi középárfolyamán,
c) egyéb társasági részesedés esetén az utolsó lezárt üzleti év értékelése alapján,
d) ingó vagyontárgy esetén az amortizációval csökkentett beszerzéskori érték alapján kell meghatározni.
(3) [1] null
(4) Vagyontárgynak a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli egyéb hasznosítása (bérlet, használat) esetén a vagyontárgy értékén a 12 havi bérleti, használati díjat, ennél rövidebb időre történő hasznosítás esetén a 12 hónapra számított bérleti, használati díj időarányos részét kell érteni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlóját az e szakasz szerint megállapított érték figyelembe vételével az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha az elidegenítés, megterhelés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(6) Ha a tulajdonosi döntés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), értékesítése, hasznosítása, a tulajdonosi jogokat a vagyontömeg együttes értéke határozza meg. Több vagyontárgy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy ezek konzorciuma részére történik.
(7) Ingatlan vagyontárgy értékét 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvánnyal is meg lehet határozni
a) az ingatlan fekvése szerinti kerületi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterületi telekhatár rendezés,
b) nyesedék területek szabályozás végrehajtása érdekében történő értékesítése,
c) az önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlásával történő ingatlan vásárlása, vagy
d) [2] a 13. § (2) bekezdésében, a 13/A. § (1) bekezdésében, valamint az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 22/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontjában és 50. § (3) bekezdésében meghatározott forgalmi érték ellenőrzése,
e) [3] önkormányzati bérlakás elővásárlási jog alapján történő értékesítése.
céljából.
(8) Az ingatlan forgalmi értékének meghatározásával egyidejűleg az ingatlanon található, a fák védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó faállományról, a valós fásítottágról tételes felmérést és fotódokumentációt, vagy ezek helyett fakatasztert kell készíteni.
8. § Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházásáról szóló döntést értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hozza meg, a döntéshez minősített többség szükséges.
6. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
9. § A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki.
7. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
10. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett.
(2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 2. és 3. mellékletét képező árverés és pályáztatás versenyeztetési szabályzat alapján történhet.
(3) Az önkormányzati fenntartású intézmények az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához használják és – alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül – bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére – a (4) bekezdésben foglaltak szerint - tovább hasznosíthatják az intézmények használatában álló korlátozottan forgalomképes vagyont.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott vagyon tovább hasznosítására vonatkozó bérleti, használati szerződés megkötéséről
- a) legfeljebb 1 éves időtartam esetén az intézmény vezetője, a gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
- b) legfeljebb 5 éves időtartam esetén a polgármester,
- c) 5 évet meghaladóan a képviselő-testület
dönt.
(5) Az állami fenntartásban álló intézmények működtetésére szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyon továbbhasznosítására, bérbeadására, tulajdonosi hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozattételre a Polgármester jogosult.
(6) A korlátozottan forgalomképes vagyont érintő tulajdonosi hozzájárulások megadására, bérleti vagy használati szerződés megkötésére az (1) és a (3) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetek kivételével a Polgármester jogosult.
(7) Az önkormányzat a tulajdonában álló közművek tulajdonjogát – működtetés céljából – a Fővárosi Önkormányzat részére ingyenesen ruházza át.
8. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
11. § (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
- a) 20 millió forint értékhatárig a polgármester,
- b) 20 millió forintot meghaladóan és 100 millió forint értékhatárig a vagyon megszerzését, elidegenítését, megterhelését illetően a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság, a polgármester egyetértésével
- c) 100 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(2) Portfólió vagyon estében
- a) 20 millió forint értékhatárig a polgármester,
- b) 20 millió forintot meghaladóan és 50 millió forint értékhatárig a vagyon megszerzését, elidegenítését, megterhelését illetően a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság, a polgármester egyetértésével,
- c) 50 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. § szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével
- a) 20 millió forint értékhatárig a polgármester,
- b) 20 millió forintot meghaladóan és 100 millió forint értékhatárig
- a forgalomképes vagyon megszerzését, elidegenítését és megterhelését illetően a Pénzügyi Bizottság,
- a forgalomképes vagyon bérbe és használatba adását illetően a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság,
a polgármester egyetértésével,
c) 100 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület
gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
(4) A forgalomképes vagyon gazdasági társaságba való beviteléről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.
(5) A lakás és a helyiség vételárának mértékéről a (3) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló szerv – helyiség elidegenítése esetén a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság véleményének ismeretében – dönt.
(6) Amennyiben az elidegenítéssel érintett lakás vagy helyiség olyan ingatlanon fekszik, amelyre vonatkozóan az ingatlan fekvése szerinti kerületi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet telekalakítást ír elő, vagy az ingatlan jelenlegi felhasználási módját, funkcióját a településrendezési eszközök nem teszik lehetővé, az értékesítésről szóló döntés előtt a Városfejlesztési és -üzemeltetési Bizottság véleményét ki kell kérni.
(7) Amennyiben az elidegenítéssel érintett lakás vagy helyiség olyan épületben található, amely műemléki védettség alatt áll, az értékesítésre történő kijelölés előtt be kell szerezni a Városfejlesztési és –üzemeltetési Bizottság véleményét.
12. § (1) A törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó forgalomképes üzleti vagyont értékesíteni kizárólag versenyeztetési eljárás útján
- a) jelen rendelet 2. mellékletét képező Árverési Versenyeztetési Szabályzat szerinti árverési felhívásban meghatározott legjobb ajánlatot tevő részére, vagy
- b) – amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyonelemet az elidegenítésről szóló döntésében önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíti – jelen rendelet 3. mellékletét képező Pályázati Versenyeztetési Szabályzat szerinti pályázati eljárásban részt vevő, legjobb ajánlatot tevő részére
lehet.
(2) Amennyiben törvény az értéket nem határozza meg, a forgalomképes üzleti vagyon értékesítése esetén 25 millió forint értékhatár felett kötelező az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatása.
(3) A tulajdonosi jog gyakorlója dönthet úgy, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon értékesítése az (1) bekezdés szerinti versenyeztetési eljárás lefolytatásával történjen.
13. § (1) Önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában az önkormányzat üzleti vagyonának használatát, a vagyon hasznosítás jogát átengedni kizárólag pályáztatás útján lehet.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – amennyiben az üzleti vagyon forgalmi értéke nem haladja meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt – pályázat nélkül lehet az üzleti vagyont hasznosítani sport-, kulturális-, közérdekű-, gasztronómiai, vagy ünnephez kapcsolódó rendezvények lebonyolítására, vendéglátó ipari célra és közterületen árusítható termékek kereskedelmi tevékenységére, valamint tárolásra legfeljebb 60 napra.
(3) A (2) bekezdés szerinti határozott idejű szerződés a bérlő kérelmére, alkalmanként további 60 nappal meghosszabbítható.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően – amennyiben az üzleti vagyon értéke nem haladja meg a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott értékhatárt – pályázat nélkül lehet hasznosítani közterületi kapcsolattal nem rendelkező, legfeljebb 500 m2 alapterületű ingatlant a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére szabadidős- és kertművelési célra.
13/A. § (1) Magánszemély a szabadidős és kertművelési célra bérbe adott telekingatlan bérleti jogát akkor adhatja át másik személynek, ha a telekingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt. A bérleti jog átadásához az önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(2) A bérleti jog átadásához az önkormányzat elsősorban a bérlő közeli hozzátartozója részére adhat hozzájárulást.
(3) A bérlő halálától számított 60 napon belül az elhunyt bérlő közeli hozzátartozója a bérleti jogviszony folytatására kérelmet nyújthat be. Az új bérlőnek meg kell fizetnie az elhunyt bérlő bérleti díj, használati díj és közüzemi díj hátralékát.
13/B. § A 13. § (2)–(4) bekezdés valamint a 13/A. § rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.
9. Tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan
14. § (1) Az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezet legfőbb szervének – a gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogszabályok és a gazdálkodó szervezet létesítő okirata által - meghatározott jogait a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) Azon gazdálkodó szervezetek estében, amelyek nem az Önkormányzat kizárólagos részvételével működnek, az Önkormányzatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének ülésén a polgármester, vagy az általa megbízott személy képviseli.
10. Tulajdonosi jogok gyakorlása egyéb kérdésekben
15. § (1) Az Önkormányzatot megillető követelés részletekben történő megfizetésére megállapodás, jogviták esetén peres vagy peren kívüli egyezség megkötésére
- a) 10 millió forint értékhatárig a polgármester,
- b) 10 millió forintot meghaladóan és 50 millió forint értékhatárig a polgármester a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság egyetértésével,
- c) 50 millió forintot meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzati vagyon tekintetében fennálló elővásárlási jogról történő lemondás megtételére
- a) 20 millió forint értékhatárig a polgármester,
- b) 20 millió forintot meghaladóan és 100 millió forint értékhatárig a Gazdasági, Vállalkozás- és Turizmusfejlesztési Bizottság a polgármester egyetértésével,
- c) 100 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan pedig a Képviselő-testület jogosult.
(3) Amennyiben az Önkormányzat élni kíván az elővásárlási jogával a tulajdonosi jogok gyakorlására a 11. §-ban meghatározottak az irányadók.
16. § (1) Az Önkormányzat követelésről részben vagy egészben csak az alábbi esetekben mondhat le:
- a) csődegyezségi megállapodásban,
- b) bírói egyezség keretében,
- c) peren kívüli megegyezés során,
- d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés behajthatatlannak minősül,
- e) végrehajtási eljárásban, ha a követelés az eljárás során nem, vagy csak részben térül meg,
- f) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel – vagy aránytalan költségráfordítással – érvényesíthető,
- g) ha a követelés kötelezettje nem fellelhető és ez hitelt érdemlően bizonyított
- h) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében – amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felhívásnak az Önkormányzat eleget tett.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
- a) 10 millió forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
- b) 10 millió forintot meghaladóan és 50 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a Polgármester a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság egyetértésével,
- c) 50 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(3) Az (1) bekezdés a), d)-h) pontjaiban meghatározott esetekben az Önkormányzat követeléseiről
- a) 20 millió forint egyedi forgalmi értékig a polgármester,
- b) 20 millió forintot meghaladóan és 100 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érően a polgármester a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság egyetértésével,
- c) 100 millió forint egyedi forgalmi értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult dönteni.
16/A. § A vagyonkezelési jog megszerzésére, gyakorlására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
11. Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)[4]
(3) A 7. § (7) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
1. melléklet
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemek
1. Városház tér 11.
A kerület közigazgatási központjának építészetileg , városképileg meghatározó épülete. Környezetével együtt műemléki védettséget is élvez. 1928-ban egy gyárépületből alakították ki, magyaros népies stílusban, egyedi megoldásokkal.
2. Terv u. 15. WOLF sírkápolna
1873-ól Kistétény önálló település volt. Községháza, iskolája temetője volt. A temetőhöz tatozott a kápolna. A temetést 1951-ben szüntették meg, és 1988-ban végleg felszámolták a nyughelyeket. A Wolf sírkápolna maradt meg, néhány szép síremlékkel a régi temető egyetlen emlékeként. A sírkápolna a XIX. században épült.
3. Nagytétényi út 283. zsinagóga
Az 1700 –a évek közepétől a településen belül a zsidó felekezetűek saját anyakönyvet vezettek, és saját temetőjük volt. A Nagytétényben lévő imaházat 1958. után felszámolták. Az épületet kulturális célja tervezi használni az Önkormányzat, megőrizve a jellemző építészeti jegyeket.
A Zsinagógára 2010. 09.06-tól 2025.09.06-ig elidegenítési tilalom áll fenn MNV Zrt és az Önkormányzat között kötött ingatlan átruházási megállapodás alapján.
4. Veréb u. 4.
Budafokon évszázadok óta alkalmazták a kőbevájt és kőből épített házakat. A barlanglakások elődei voltak a természetes barlangoknak. A promontori mészkő könnyen bányászható építőanyag volt. A bányászat következményeként a fővárosban egyedülálló pincerendszer alakult ki. A kőbevájt lesüllyesztett barlangutcák, lakások nagy része 1960-as években betömedékelésre került. A barlanglakás múzeum ezek emlékét őrzi, és mutatja meg az utókornak.
Ezek az ingatlanok a kerületre jellemező, a múltnak emléket állító egyedi emlékek, melyek megtartása és védelme indokolt.
2. melléklet
Árverési Versenyeztetési Szabályzat
1. A Szabályzat célja
1.1. Ezen Árverési Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a résztvevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét. Az árverési versenyeztetés jogi jellegénél fogva ajánlati kötöttséget keletkeztet a Kiíró felé az árverési felhívásban foglaltakra.
1.2. E szabályzat alkalmazásában:
1.2.1. Kiíró: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően az önkormányzati ingatlanvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója.
1.2.2. Kötött vevős értékesítési mód: olyan értékesítési mód, amelynek során az Önkormányzat az ingatlanvagyont annak jogi jellege, természetbeni elhelyezkedése vagy egyéb ok miatt csak meghatározott ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonosai részére tudja értékesíteni különösen az alábbiakban felsorolt esetekben:
1.2.2.1. nyesedék területek értékesítése valamint nyesedék területek szabályozás végrehajtása érdekében történő eladása;
1.2.2.2. ingatlanhányadok, ingatlanok cseréje;
1.2.2.3. közös tulajdon megszüntetésével járó értékesítés, tulajdoni hányad értékesítése tulajdonostárs részére;
1.2.2.4. kártalanítási eljárást megelőző értékesítés;
1.2.2.5. kommunális vagy infrastrukturális fejlesztés céljából történő értékesítés.
1.2.3. Ajánlattevő: aki az árverési felhívás alapján vételi szándéknyilatkozatot nyújt be, az árverési dokumentációt átvette és az árverési biztosítékot megfizette.
1.2.4.Ajánlat: a résztvevőnek az árverésen tett szóbeli kötelezettségvállalása.
1.2.5. A zártkörű árverés olyan értékesítési mód, amely során az ingatlan értékesítése annak jogi jellege, természetbeni elhelyezkedése vagy egyéb ok miatt csak meghatározott ingatlanok tulajdonosai részére lehetséges, a vételárra a közvetlenül meghívottak tehetnek ajánlatot.
2. Az árverési versenyeztetési eljárás
2.1. Az árverési versenyeztetés formái: nyilvános vagy zártkörű árverés.
2.2. Nyilvánosan meghirdetett árverésen kerülnek értékesítésre az Önkormányzat tulajdonában levő üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanok, kivéve a zártkörű árverésen értékesített ingatlanok.
2.3. A versenyeztetés – a 2.4. pontban foglaltak kivételével - nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a nyilvános árverésen ajánlattevőként bárki részt vehet, aki a szabályzatban foglaltaknak eleget tett. Zártkörű árverésen az vehet részt, aki arra meghívást kapott. Az árverésen a jegyzőkönyvvezetőn, a jogi képviselőn, a jegyzőkönyv hitelesítőin, az ajánlattevőkön és azok kísérőjeként megjelenő személyeken kívül más személy nem lehet jelen.
2.4. Zártkörű árverésen kerülnek értékesítésre az 1.2.2. pontban meghatározott ingatlanok.
3. Az árverés meghirdetésének módja és tartalma
3.1 Az árverés meghirdetése nyilvános árverési felhívás közzétételével történik az alábbi módokon:
3.1.1. a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,
3.1.2. a Városházi Híradó című helyi lapban (ha ennek megjelenési határideje ezt lehetővé teszi),
3.1.3. az önkormányzat hivatalos honlapján és egyéb akadálytalanul hozzáférhető internetes oldalon.
3.2. Az árverési felhívás jellegének megfelelően szükség szerint a 3.1. pontban foglaltakon felül a Kiíró döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.
3.3. A hirdetmények 3.1. pont szerinti kifüggesztésének vagy megjelenésének napja és az árverés napja között legalább 15 napnak kell eltelni, kivéve a 12.3. pontban szabályozott esetet.
3.4. Az árverési felhívásnak tartalmaznia kell:
3.4.1. a Kiíró megnevezését, székhelyét, telefonos és elektronikus elérhetőségét;
3.4.2. az értékesítéssel érintett önkormányzati ingatlanvagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését,
3.4.3. az önkormányzati ingatlanvagyon kikiáltási árát;
3.4.4. az árverés időpontját és helyét;
3.4.5. az árverésen történő részvétel részletes feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének helyét és határidejét, és a – a dokumentáció dologi költségét fedező - díját, ami árverésenként 10 ezer forint + ÁFA,
3.4.6. arra való utalást, hogy az árverési dokumentáció 3.4.5. pont szerinti díja a Kiírót illeti meg, és csak akkor fizethető vissza az ajánlattevőnek, ha a kiíró az árverést a 11. pont alapján eredménytelennek nyilvánítja vagy visszavonja. Ebben az esetben a dokumentáció díjának banki utalásáról vagy – a postai költség levonása után – postai úton történő visszafizetéséről az eredménytelenné nyilvánítás vagy visszavonás napjától számított 5 munkanapon belül intézkedni kell,
3.4.7. az ajánlati biztosíték összegét, befizetésének helyét, határidejét;
3.4.8. vételi szándéknyilatkozat benyújtásának helyét és idejét.
3.5. A zártkörű árverésre a nyilvános árverésre vonatkozó eljárási szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
3.5.1. az árverés tényét rövid közlemény formájában kell nyilvánosságra hozni az Önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján az ajánlattevők egyidejű meghívásával,
3.5.2. az ajánlattevőket közvetlenül, tértivevényes levél kézbesítésével kell meghívni,
3.5.3. a meghívóhoz csatolni kell az árverési felhívást, amely tartalmazza az ingatlan címét, helyrajzi számát, a kikiáltási árat, az árverés helyét és időpontját, az ajánlati biztosíték összegét, megfizetésének módját és idejét, valamint a vételi szándéknyilatkozat benyújtásának helyét és idejét.
3.5.4. az árverés időpontját legkorábban az értesítés kézbesítésétől számított tizenötödik napban kell meghatározni,
3.5.5. az árverési dokumentációért ellenértéket nem lehet felszámolni,
3.5.6. az árverés visszavonása esetén az ajánlattevőket közvetlenül, tértivevényes levél kézbesítésével értesíteni kell.
4. Az árverési dokumentáció tartalma
4.1. Az árverési dokumentációnak tartalmaznia kell:
4.1.1. az értékesítendő önkormányzati ingatlanvagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű-ellátottsága, lakás esetén komfortfokozata, az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, értékbecslés elkészítésekor a műszaki állapota, övezeti besorolás, az ingatlanra vonatkozó korlátozások) meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát,
4.1.2. az adásvételi szerződés tervezetét, mely tartalmazza legalább a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;
4.1.3. az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, a 6.4. pontban foglaltakra való figyelmeztetést;
4.1.4. a vételi szándéknyilatkozatok benyújtásának határidejét, helyét és módját;
4.1.5. az árverés helyét és idejét;
4.1.6. az árverésre meghirdetett önkormányzati ingatlanvagyon megtekinthetőségének módját és időpontját;
4.1.7. az ajánlati kötöttség idejét;
4.1.8. a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy
4.1.8.1. az árverés eredménytelenségét a 11.2. pont alapján az árverést követő 30 napon belül megállapíthatja vagy a 11.3. pont alapján az árverési felhívást az árverés megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja,
4.1.8.2. kijelentse azt, hogy önmagában az árverés lefolytatása, és a szerződéskötésre jogosult személy/személyek megállapítása alapján szerződéskötési kötelezettsége csak abban az esetben keletkezik a Kiírónak, amikor az árverés eredményességéről dönt,
4.1.8.3. az árverés első helyezettjének visszalépése esetén jogosult az árverés soron következő helyezettjével szerződést kötni.
4.1.9. a vételi szándéknyilatkozat érvénytelenségének feltételeit;
4.1.10. az árveréssel kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát;
4.1.11. esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások, stb.).
5. Az árverésen való részvétel feltételei:
5.1.Az árverési eljárás résztvevője természetes személy és átlátható szervezet lehet. Az adásvételi szerződést azokkal a személyekkel kell megkötni, akik a vételi szándéknyilatkozatot benyújtották.
5.2. A vételi szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell:
5.2.1. Társas vállalkozás esetén a cégjegyzékszámot; ha a cégbejegyzési eljárás még folyamatban van, akkor cégbejegyzés iránti kérelem cégbírósági lajstromszámát, továbbá a képviselő aláírási címpéldányát, aláírási mintáját.
5.2.2. Egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számot.
5.2.3. Külföldi ajánlattevőnek belföldi kézbesítési címmel rendelkező kézbesítési megbízottat kell megnevezni.
5.3. Aki az árverésen részt kíván venni, annak
5.3.1. az 5.1. pontra figyelemmel vételi szándéknyilatkozatot kell benyújtania, és az ajánlati biztosítékot be kell fizetnie az árverést megelőző nap 16:00 óráig;
5.3.2. a dokumentációban ismertetett árverési és szerződéskötési feltételeket írásbeli nyilatkozattal el kell fogadnia;
5.3.3. az árverésen a felhívásban megjelölt helyen és időpontban meg kell jelennie; személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél bemutatásával; lakcímét, személyi azonosítóját érvényes hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell,
5.3.4. be kell mutatnia az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatósága által kiadott nemleges adóigazolást,
5.3.5. igazolnia kell, hogy nincs Kiíróval szemben bármilyen jogcímen lejárt tartozása,
5.3.6. nyilatkoznia kell arról, hogy az általa képviselt társaság nem áll kényszertörlési-, felszámolási-, végelszámolási- vagy csődeljárás alatt.
6. Ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték
6.1. Az ajánlati kötöttség: a nyertes és a második helyezett ajánlattevő az eredményesnek nyilvánított árverés napjától számított 60 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 60 napig – kötve van ajánlatához, kivéve ha ezen határidőn belül a Kiíró az árverésen nyertes ajánlattevővel szerződést köt.
6.2. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
6.3. Az ajánlati biztosíték: a felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét a Kiíró határozza meg, de az nem lehet több a bruttó forgalmi érték vagy a kikiáltási ár 20%-ánál.
6.4. A Kiíró az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja
6.5. A Kiíró a nem nyertes ajánlattevők részére az árverés megtartását követő 5 munkanapon belül visszautalja a befizetett ajánlati biztosítékot.
6.6. Amennyiben a Kiíró az árverést eredménytelennek nyilvánítja (11.1.- 11.2. pont) vagy visszavonja ( 11.3. pont), az ajánlati biztosítékot az eredménytelenné nyilvánítás vagy visszavonás napjától számított 5 munkanapon belül fizeti vissza.
6.7. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati biztosíték összegét postai úton kívánja átvenni, az ajánlati biztosíték összegét csökkenteni kell a postai szolgáltatási díjjal.
6.8. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, az ajánlati biztosítékot elveszti. Az elvesztett ajánlati biztosíték a Kiírót illeti meg.
7. Árverési felhívás visszavonása
7.1. A Kiíró az árverési felhívást az árverés megnyitásáig jogosult indokolás nélkül visszavonni.
7.2. A felhívás visszavonása esetén az Önkormányzat hirdetőtáblájára elhelyezett hirdetményt át kell húzni, mellette meg kell jelölni a visszavonás dátumát.
7.3. A hirdetményt a 3.1.3. pontban megjelölt egyéb elektronikus fórumokról haladéktalanul el kell távolítani, nyomtatott sajtó esetén – amennyiben arra a megjelenés előtt még lehetőség van – értesíteni kell a visszavonásról a sajtószervet. Az ajánlattevőket írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, a befizetett ajánlati biztosítékokat 3 munkanapon belül vissza kell utalni.
8. Az árverés lebonyolítása
8.1. Az árverést a Kiíró székhelyétől eltérő helyen is lehet tartani.
8.2. Az árverésről jegyzőkönyvet, valamint jelenléti ívet kell készíteni. A szándéknyilatkozatot benyújtó, ajánlati biztosítékot igazoltan befizető személyek, amennyiben ajánlatot kívánnak tenni, kötelesek a jelenléti ívet az árverés megnyitásakor aláírni. Aki a jelenléti ívet nem írja alá az árverés megnyitásakor, vagy a részvételi feltételeknek teljes körűen nem tett eleget, ajánlattételre nem jogosult.
8.3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
8.3.1. az árverés időpontját, helyét;
8.3.2. az árverés tárgyát;
8.3.3. az árverést vezető személy nevét;
8.3.4. a jegyzőkönyvvezető nevét;
8.3.5. a jegyzőkönyvet hitelesítő személyek nevét;
8.3.6. a helyszínen elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat;
8.3.7. a bruttó kikiáltási árat;
8.3.8. licit-lépcsőket.
8.4. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és az árverési dokumentációt.
8.5. Az árverésen az önkormányzat jogi képviselőjének jelenléte kötelező.
8.6. Az árverés megnyitásakor a jogi képviselő személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány alapján azonosítja a megjelent ajánlattevőket. Az árverésen jelen lévő jogi képviselő jogosult a vételi ajánlathoz csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizni.
8.7. Az árverés megnyitását követően az árverést levezető személy megnevezi az árverésre kínált önkormányzati ingatlanvagyont és annak kikiáltási árát, valamint ismerteti a licitlépcsőket.
8.8. Licitálni kizárólag a kikiáltási ártól felfelé lehet.
8.9. A licitet vezető személy az árat előre meghatározott licit-lépcsőknek megfelelően emeli. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy melyik ajánlattevő melyik licitlépcsőnél szállt ki a licitből.
8.10. A licitet addig kell folytatni, amíg egy ajánlattevő marad.
8.11. Az árverés nyertese, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi.
8.12. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a legmagasabb, és a második legmagasabb vételi ajánlatot tevő személy nevét, valamint az általuk megajánlott bruttó vételárat.
8.13. A második helyezettet nyilatkoztatni kell arról a jegyzőkönyvben, hogy amennyiben az első helyezettel bármely okból nem jön létre az adásvételi szerződés, úgy ajánlatát fenntartja-e az általa megajánlott áron.
8.14. A jegyzőkönyvet az árverés lezárásakor a jegyzőkönyvet vezető személy és a jogi képviselő hitelesíti.
9. Az árverés érvényessége
Az árverés érvényes, ha az árverési felhívás közzététele és az árverés lefolytatása a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt. Érvénytelen az árverés összeférhetetlenség felmerülése (
14. pont) vagy az
1.1. pont szerinti elvek (azonos és egyenlő feltételek biztosítása az ajánlattevők részére, nyilvánosság és az egyenlőség elvének biztosítása) megsértése esetén.
10. Az árverés eredményessége
10.1. Az árverés – a 11.2.- 11.3. pont szerinti kivételekkel – eredményes, amennyiben legalább egy ajánlattevő az árverésen ajánlattétel céljából megjelenik, és a részvételi feltételeknek maradéktalanul eleget tesz, valamint legalább a kikiáltási árat megajánlja. Az árverés eredményességéhez valamennyi feltétel együttes teljesítése szükséges.
10.2. Az árverés eredményességét legkésőbb az árverést követő 30. napig meg kell állapítani és erről legkésőbb az árverést követő 35. napon az árverés valamennyi résztvevőjét elektronikus levélben tájékoztatni kell. Amennyiben az ajánlattevő gazdasági társaságnak minősül, abban az esetben a tájékoztatást ajánlattevő hivatalos cégkapu elérhetőségén keresztül kell megküldeni.
11. Az árverés eredménytelensége
11.1. A Kiíró az árverést eredménytelennek nyilvánítja, ha
11.1.1. az árverés időpontjában nem jelent meg egyetlen ajánlattevő sem, vagy megjelent ugyan, de az 5.3. pont szerinti feltételeket nem teljesítette, vagy a 8.5. pont szerint személyazonosságát nem tudta igazolni,
11.1.2. kettő vagy több ajánlattevő egyszerre száll ki a licitből és nem vállalják tovább a licitet, ezáltal nincs árverési nyertes,
11.1.3. a résztvevőnek az árverés lebonyolítását súlyosan megzavaró viselkedése miatt az árverést nem lehetett tovább folytatni.
11.2. Kiíró legkésőbb az árverést követő 30. napig eredménytelennek nyilváníthatja az árverést, ha az árverés lezárását követően az ingatlannal kapcsolatban olyan körülmény merül fel vagy olyan tulajdonosi döntés születik, amely az önkormányzati ingatlan-vagyon értékesítését nem teszi lehetővé.
11.3. Az árverési felhívás 7.1. pont szerinti visszavonás esetén az árverés érvénytelenségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. Eljárás eredménytelen árverés esetén
12.1. Ha az árverés eredménytelen, az első árverés időpontjától számított 60 napon belül új árverési időpontot kell kitűzni annak megtartására, amennyiben a Kiíró az értékesítési szándékot továbbra is fenntartja.
12.2. Amennyiben a második árverés eredménytelen, a Kiíró dönt arról, hogy az ingatlan árverezését újra nem tűzi ki, hanem az ingatlant a második eredménytelen árverés időpontját követően legfeljebb hat hónapig a kikiáltási áron hirdeti eladásra a 3.1. pontban meghatározottak szerint.
12.3. Amennyiben a korábban kétszer eredménytelenül meghirdetett önkormányzati ingatlanra vételi szándék érkezett és a második eredménytelen árverés időpontjától hat hónap még nem telt el, a Kiíró új árverést tűz ki. Az árverés kitűzése és az árverés időpontja között a folyamatos hirdetésre tekintettel legalább tíz napnak kell lennie. A Kiíró az új árverési felhívást a 3.1. pontban meghatározott módokon köteles közzétenni.
13. Eljárás érvényes és eredményes árverés esetén – a szerződés megkötése
13.1 A Kiíró a szerződést eredményes árverés esetén az árverés nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel az árverési dokumentációban szerepel - az árverés soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata érvényes és a második helyezett ajánlattevő erről nyilatkozott az árverési jegyzőkönyvben.
13.2. Az árverés nyertese, amennyiben a vételi szándéknyilatkozatban erről nem nyilatkozott, az árverést követő 3 munkanapon belül köteles a szerződés megkötéséhez a szükséges adatait a Kiírónak, illetve a szerződéskötéssel megbízottnak átadni.
13.3. Kiíró az árverés eredményessé nyilvánításától számított nyolc napon belül köteles az adásvételi szerződés tervezetét megküldeni a nyertes ajánlattevőnek és az adásvételi szerződést legkésőbb az árverés napjától számított 45 napon belül megkötni.
14. Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a versenyeztetés lebonyolításában az a természetes személy, szervezet vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is ajánlattevő vagy
14.1. annak közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont),
14.2. annak munkavégzésre irányuló jogviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja,
14.3. annak más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,
14.4. akitől bármely oknál fogva nem várható el az árverés szabályos lebonyolítása.
15. A Vevő az adásvételi szerződés aláírásától számított 5 munkanapon belül köteles az árverést megelőzően általa megfizetett ajánlati biztosítékot kiegészíteni az árverésen kialakult vételárra, és azt az Önkormányzat számlájára átutalni vagy befizetni.
3. melléklet
Pályázati Versenyeztetési Szabályzat
1. A Szabályzat célja
1.1. A Pályázati Versenyeztetési Szabályzat célja, hogy meghatározza önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének, hasznosításának módját, az előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa a pályázók számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, továbbá érvényesítse a nyilvánosság és az egyenlőség elvét.
1.2. Az e szabályzat szerinti pályázati versenyeztetés jogi jellegénél fogja ajánlati kötöttséget keletkeztet a pályázó felé a benyújtott pályázatában foglaltakra.
2. Fogalom meghatározások
2.1. Ajánlatkérő: A vagyonrendeletben meghatározott értékhatártól függően a tulajdonosi jogok gyakorlója.
2.2. Pályázó: Aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz.
2.3. Nyilvános pályázat: Ha a pályázók köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott pályázói körbe tartozók száma nem ismert.
2.4. Meghívásos pályázat: Az ajánlatkérő az érdekelteket – megfelelő határidő tűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag az Ajánlatkérő által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
3. A pályázati versenyeztetési eljárás alapvető jellemzői
3.1. A pályáztatás célja: az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosítása, értékesítése.
3.2. A pályáztatás típusai:
3.2.1. nyilvános pályázati felhívás,
3.2.2. meghívásos pályázati felhívás,
3.3. Amennyiben a szabályzat egy ponton belül kizárólag a „pályázat” megjelölést használja, az adott pontban foglaltakat a 3.2.1. és a 3.2.2. pont szerinti pályázati típusra vonatkozónak kell tekinteni. Amennyiben egy adott pont szabályai a két típusú pályáztatás esetén eltérnek, ezt a szabályzat külön jelöli.
4. A pályáztatás jellege
4.1. A pályázati felhívás főszabály szerint nyilvános. A nyilvánosság azt jelenti, hogy a pályázati felhívást nyilvánosan, a lehető legszélesebb körben kell meghirdetni, és pályázatot bárki benyújthat, aki a jelen szabályzatban foglalt feltételeknek megfelel.
4.2. Meghívásos pályázati eljárás alkalmazására akkor kerülhet sor, ha
- a) az önkormányzati vagyon jellege, leghatékonyabb hasznosítása, értékesítése előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé,
- b) önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik,
- c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
4.3. A pályázatot két fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben a második fordulóban – az Ajánlatkérő által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott pályázók vehetnek részt. Többfordulós pályázat esetén a pályázati felhívásnak és a 8. pontban foglalt pályázati dokumentációnak (a továbbiakban együtt: pályázati kiírás) tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.
5. A nyilvános pályázati felhívás meghirdetése és tartalma
5.1. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni
5.1.1. a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,
5.1.2. a Városházi Híradó című helyi lapban (ha ennek megjelenési határideje ezt lehetővé teszi),
5.1.3. az önkormányzat hivatalos honlapján és egyéb akadálytalanul hozzáférhető internetes oldalon.
5.2. A pályázati felhívás jellegének megfelelően szükség szerint az 5.1. pontban foglaltakon felül az Ajánlatkérő döntése szerint más helyen és módon is meghirdethető.
5.3. A pályázati felhívás kifüggesztésének valamint a médiában való megjelentetésnek az időpontja és a pályázat benyújtásának határideje között legalább 15 napnak kell eltelni.
5.4. A nyilvános pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
5.4.1. az Ajánlatkérő megnevezését, székhelyét,
5.4.2. a pályázati eljárás formáját (hasznosítás vagy értékesítés),
5.4.3. az értékesítéssel vagy hasznosítással érintett önkormányzati ingatlanvagyon cím és helyrajzi szám szerinti megjelölését,
5.4.4. a pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét, helyét,
5.4.5. hasznosítás esetén a bérleti díjat, értékesítés esetén a minimum eladási árat, amennyiben azt az Ajánlatkérő előzetesen meghatározta, és közölni kívánja a résztvevőkkel,
5.4.6. a pályázati ajánlatok bontási időpontját, helyét,
5.4.7. a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az értesítés módját,
5.4.8. a pályázaton való részvétel részletes feltételeit tartalmazó, 8. pont szerinti dokumentáció beszerzésének helyét, idejét és módját, amennyiben nem ingyenes, az összegét, ami nem haladhatja meg a 10 ezer forint + ÁFA összeget.
6. Meghívásos pályázati felhívás
6.1. Meghívásos pályázati hasznosítás vagy értékesítés esetén az Ajánlatkérő a kijelölt személyeket egyidejűleg és közvetlenül írásban hívja fel a pályázat benyújtására. Meghívásos pályázat során a pályázat benyújtására legalább kettő pályázót kell külön-külön írásban meghívni. A meghívásos pályázati felhívás ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint a nyilvános pályázati felhívás, és a kiküldött meghívásoknak azonosaknak kell lenniük.
6.2. Meghívásos pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra hozni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő - 15 napig tartó - kifüggesztéssel.
8. A pályázati dokumentáció tartalma
8.1. A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell:
8.1.1. az értékesítésre vagy hasznosításra kerülő önkormányzati ingatlanvagyon részletes leírását (az ingatlan-nyilvántartási adatokat: cím, helyrajzi szám, az ingatlan jellege, alapterülete, közmű-ellátottsága és az ingatlan helyiségeinek száma, méretei, műszaki állapota, az ingatlan beépíthetőségének mértéke), meg kell jelölni továbbá a per-, teher- és igénymentesség állapotát, annak bármilyen korlátozását;
8.1.2. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben, a súlyozás mértékét meghatározva;
8.1.3. az értékesítésre (minimum ár, fizetés módja, pénzügyi garanciák) vagy a hasznosításra vonatkozó fontosabb feltételeket (bérleti díj, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a szerződés időtartama, a szerződés lényeges feltételeinek ismertetése);
8.1.4. az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, a 10.3.2. pontban foglaltakra való figyelmeztetést;
8.1.5. a pályázati ajánlatok benyújtásának idejét, helyét és módját;
8.1.6. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, idejét, módját és az arra szóló felhívást, hogy a pályázó vagy képviselője a bontásnál jelen lehet;
8.1.7. a pályázók értesítésének módját;
8.1.8. az ingatlan megtekinthetőségének módját;
8.1.9. az ingatlan felújítására vonatkozó követelményeket (felújítási kötelezettség tartalma, beépítési terv, hasznosítási javaslat);
8.1.10. a pályázat elbírálásának időpontját, helyét, az eredményhirdetés módját és idejét;
8.1.11. az ajánlati kötöttség idejét;
8.1.12. az Ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy
8.1.12.1. a pályázat eredménytelenségét indokolás nélkül megállapíthassa, vagy a pályázati felhívást a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt indokolás nélkül visszavonja,
8.1.12.2. szükség esetén a pályázótól a pályázat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérjen,
8.1.12.3. a nyertes pályázó visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni.
8.1.13. a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;
8.1.14. a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámot;
8.1.15. esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások).
9. A pályázaton történő részvétel feltételei
9.1. A pályázaton történő részvételhez közölni szükséges:
9.1.1. Társas vállalkozás a cégjegyzékszámát; ha a cégbejegyzési eljárás még folyamatban van, akkor cégbejegyzés iránti kérelem cégbírósági lajstromszámát, cégkapu elérhetőségét, továbbá a cégképviseletre jogosult képviselő aláírási címpéldányát, aláírási mintáját.
9.1.2. Egyéni vállalkozó esetén a nyilvántartási számot.
9.1.3. Külföldi ajánlattevőnek belföldi kézbesítési címmel rendelkező kézbesítési megbízottat kell megnevezni, továbbá hiteles magyar fordításban benyújtani a 9.1.1. pont szerinti dokumentumokat.
10. Az értékesítésre vonatkozó pályázati ajánlat, az ajánlati kötöttség, az ajánlati biztosíték
10.1. A pályázati ajánlat kötelező tartalmi elemei:
10.1.1. a pályázó neve, lakóhelye, székhelye, telefonszáma, e-mail címe;
10.1.2. természetes személy esetén a személyazonosságot igazoló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél; lakcímet, személyi azonosítót tartalmazó érvényes hatósági igazolvány száma,
10.1.3. társas vállalkozás esetén a képviselő aláírási címpéldánya, aláírási mintája,
10.1.5. a pályázó rövid bemutatása;
10.1.6. a megajánlott bérleti díj, vételár vagy ellenszolgáltatás összege;
10.1.7. a pályázati ajánlat pénzügyi feltételei, a fizetés módja és ütemezése;
10.1.8. a befizetett ajánlati biztosíték igazolása;
10.1.9. a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozat;
10.1.10. nyilatkozat a pályázati kiírásban szerepelő – elsősorban az ingatlan funkciójára, beépítésére, hasznosítására vonatkozó – kötelezettségek vállalásáról;
10.1.11. igazolás arról, hogy a pályázónak Ajánlatkérővel szemben nincs lejárt tartozása,
10.1.12. az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat adóhatósága által kiadott nemleges adóigazolás;
10.1.13. nyilatkozat arról, hogy pályázó nem áll kényszertörlési-, felszámolási-, végelszámolási- vagy csődeljárás alatt,
10.1.14. együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség, vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium), és tagjai által benyújtott pályázat esetén annak tudomásul vétele, hogy a benyújtók felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.
10.2. Az ajánlati kötöttség
10.2.1. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
10.2.2. A pályázó pályázati ajánlatához a pályázati dokumentációban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 120 napig – illetve ha harmadik személy részére jogszabályban vagy szerződésben elővásárlási (elő-bérleti) jog van biztosítva, az arról lemondó jognyilatkozat kézhezvételétől számított 20 napig – kötve van.
10.2.3. Az ajánlati kötöttség alól kivételt jelent, ha az Ajánlatkérő a 10.2.2. pont szerinti határidőn belül a pályázaton nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázókkal írásban közli, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította vagy az eljárást visszavonta.
10.2.4. Amennyiben a pályázó az ajánlati kötöttségének ideje alatt pályázati ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.
10.3. Az ajánlati biztosíték
10.3.1. A felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összegét az Ajánlatkérő határozza meg, de az nem lehet több az önkormányzati ingatlanvagyon forgalmi értékének 20%-ánál.
10.3.2. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték után költséget nem számol fel, kamatot nem fizet, kivéve, ha a visszafizetési határidőt elmulasztja.
10.3.3. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot és a pályázati dokumentáció díját a pályázati felhívás visszavonása, vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén a visszavonást vagy eredménytelenné nyilvánítást követő 8 munkanapon belül visszafizeti.
10.3.4. A pályázatok elbírálását követően - a nem nyertes pályázók részére - az Ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot 8 munkanapon belül visszafizeti. Az Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték visszafizetését átutalással díjmentesen teljesíti. Amennyiben a pályázó az ajánlati biztosíték visszafizetését postai úton kéri, a visszafizetésre kerülő összegből le kell vonni a postai szolgáltatás díját.
10.3.5. A nyertes pályázó által fizetett ajánlati biztosíték szerződéskötéskor bérbeadás esetén óvadéknak, értékesítés esetén vételárelőlegnek minősül. Amennyiben a szerződés megkötésére a nyertes pályázónak felróható okból nem kerül sor, az ajánlati biztosíték teljes összege az Ajánlatkérőt illeti.
11. A pályázatok, ajánlatok beérkeztetése, felbontása, elbírálása
11.1. A pályázatok beérkezése
A pályázatok beérkezésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen, az ott megjelölt határideig kerül sor. A pályázati ajánlatokat zártan, cégjegyzés vagy név nélküli borítékban, - az Ajánlatkérő előírása alapján - legfeljebb három példányban, az adott pályázatra való utalással, személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. A pályázatok beérkezése során az Ajánlatkérő képviselője az átvétel időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
11.2. A pályázatok felbontása
11.2.1. A pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az Ajánlatkérő a felhívásban megjelölt időpontban bontja fel. A pályázatok felbontásánál az Ajánlatkérőn, illetve az őt képviselő személyeken továbbá az önkormányzat jogi képviselőjén túl jelen lehetnek a pályázók, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.
11.2.2. A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint a pályázati ajánlat fontosabb jellemzőit (felkínált vételárat, bérleti díjat, annak megfizetésének módját és időpontját, hasznosítás módját). A pályázó a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.
11.2.3. Az Ajánlatkérő a pályázatok felbontásakor megállapítja, hogy mely pályázatok feleltek meg a kiírásban és jelen Szabályzatban foglaltaknak, azaz mely pályázatok érvényesek, és mely pályázatok érvénytelenek, a kiírásban vagy a Szabályzatban foglalt feltételeknek való meg nem felelés miatt.
11.2.4. A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az Ajánlatkérő jegyzőkönyvet köteles készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a 12. pontban meghatározott valamennyi adatot. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti, az Ajánlatkérő egy képviselője és az önkormányzat jogi képviselője hitelesíti.
11.2.5. A pályázatok felbontása minden esetben az önkormányzat jogi képviselője közreműködése mellett történik, de az Ajánlatkérő – amennyiben azt a pályázattal érintett ingatlan jelentősége igényli – közjegyző közreműködését is igénybe veheti.
11.3. A pályázatok elbírálása
11.3.1. A pályázatokat a vagyonrendeletben meghatározott értékhatároknak megfelelően a tulajdonosi jogkör gyakorlója bírálja el.
11.3.2. Amennyiben az Ajánlatkérő a Képviselő-testület, úgy a pályázatokat a Pénzügyi és Átláthatósági Bizottság (PB) véleményezi és köteles az elbírálásra vonatkozó javaslatot – az előterjesztések rendjére vonatkozó szabályok megtartására figyelemmel – a Képviselő-testület soron következő ülésére előterjeszteni. Amennyiben a döntési javaslat előkészítésére nem áll rendelkezésre elegendő idő, a javaslatot a következő képviselő-testületi ülésre kell előkészíteni.
11.3.3. A pályázatokat a pályázati ajánlattétel benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 90 napon belül el kell bírálni.
11.3.4. Az Ajánlatkérő jogosult megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
11.3.5. A pályázatok elbírálása során az Ajánlatkérő írásban felvilágosítást kérhet a pályázótól a pályázatban foglaltak pontosítása érdekében.
11.3.6. Az Ajánlatkérő kizárólag a kiírásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázatokat.
11.3.7. A pályázatok elbírálásakor az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is. Meg kell jelölni azt a második helyezettet, akivel az Ajánlatkérő szerződést kötne abban az esetben, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna vagy attól a szerződéskötés után a nyertes részéről történő nem teljesítés végett az Ajánlatkérő elállna.
11.3.8. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének céljára használhatják fel.
12. Értékelési jegyzőkönyv
12.1 A pályázatok értékeléséről, elbírálásáról jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
12.1.1. a bírálat helyét és idejét,
12.1.2. a jelenlevőket,
12.1.3. a pályázó nevét, adatait,
12.1.4. a pályázat rövid értékelését, az értékelési szempontok szerint,
12.1.5. a pályázó kötelezettségvállalásait,
12.1.6. arra utalást, hogy a pályázat megfelel-e a kiírásban szereplő feltételeknek ,
12.1.7. érvénytelen pályázat esetén az érvénytelenség indokát,
12.1.8. eredménytelen pályázati eljárás esetén ennek indokát,
12.1.9. értékesítés esetén a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló mellék - kötelezettségvállalásokat),
12.1.10. a kikötött biztosítékok megfelelőségét,
12.1.11. a legelőnyösebb pályázatra vonatkozó javaslat, döntés indokát,
12.1.12. a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyezett pályázó megjelölését (ha erre mód van),
12.1.13. egyéb, a bírálók által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
12.2. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívást, a dokumentációt, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv egy példányát és a benyújtott pályázatok egy-egy eredeti példányát.
13. Érvénytelenség, eredménytelenség
13.1. A pályázati eljárás érvényessége
A pályázati eljárás érvényes, ha a pályázati felhívás kiírása és a pályázat elbírálása a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően történt.
Érvénytelen a pályázati eljárás, ha az eljárás során sérül a Szabályzatban foglalt eljárásrend valamely eleme.
13.2. A pályázat érvénytelensége
Érvénytelen a pályázat, ha
13.2.1. a pályázatot a pályázati kiírásban meghatározott határidő letelte után nyújtották be;
13.2.2. biztosítékadási kötelezettség esetén az ajánlati biztosítékot a pályázó nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta az Ajánlatkérő rendelkezésére;
13.2.3. a pályázó a megvásárolni kívánt önkormányzati ingatlanvagyon vagy annak ajánlati árát nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, továbbá, ha a megajánlott vételár az Ajánlatkérő által elvárt minimum árat nem éri el;
13.2.4. a pályázó nem tett kötelező erejű jognyilatkozatot a pályázatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget;
13.2.5. a pályázat 13.2.1.- 13.2.4. pontokban felsoroltakon túlmenően nem felel meg a kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak.
13.3. A pályázati eljárás eredménytelensége
Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
13.3.1. a pályázatra nem nyújtottak be érvényes ajánlatot,
13.3.2. a pályázat eredménytelenségét az Ajánlatkérő indokolás nélkül megállapította,
13.3.3. a pályázati felhívást a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt indokolás nélkül visszavonta az Ajánlatkérő.
14. A pályázat eredményének közlése
A pályázat eredményességét legkésőbb a beadási határidőt követő 90. napig meg kell állapítani és erről legkésőbb a beadási határidőt követő 95. napon a pályázati eljárás valamennyi résztvevőjét elektronikus levélben tájékoztatni kell. Amennyiben az ajánlattevő gazdasági társaságnak minősül, a tájékoztatást a hivatalos cégkapu elérhetőségén keresztül kell megküldeni.
15. A szerződés megkötése
15.1. Az Ajánlatkérő vagy annak megbízottja a szerződést – amennyiben a pályázati eljárás érvényes és eredményes – a pályázat nyertesével köti meg. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a pályázati dokumentációban szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak pályázata érvényes és erről az Ajánlatkérő az elbíráláskor határozott.
15.2. A nyertes pályázóval a szerződést az Ajánlatkérő a pályázat eredményessé nyilvánításától számított 30 napon belül köti meg.
15.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsul, vagy a pályázat aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az Ajánlatkérő a szerződéstől elállt, vagy a felek felbontották azt, az Ajánlatkérő jogosult új pályázatot kiírni.
16. A pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvek, dokumentumok és a pályázati ajánlatok kezelése
16.1. A pályázó a pályázatok felbontásáig köteles titokban tartani pályázati ajánlata tartalmát, és az Ajánlatkérő által a rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra. Ha a pályázó vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az Ajánlatkérő a pályázatot érvénytelennek nyilváníthatja.
16.2. Az Ajánlatkérő a pályázatok tartalmát kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén a pályázóval külön meg kell állapodnia.
17. Összeférhetetlenség
Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázati eljárás lebonyolításában az a természetes személy, szervezet, vagy képviselőjük vesz részt, aki maga is pályázó vagy annak
17.1. közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont)
17.2. munkavégzésre irányuló jogviszony alapján felettese, vagy alkalmazottja,
17.3. más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,
17.4. akitől bármely oknál fogva nem várható el a pályázati eljárás szabályos lebonyolítása.
4. melléklet
A vagyonkezelés megszerzésére, gyakorlására és ellenőrzésére vonatkozó szabályzat
1. Vagyonkezelői jog létrejötte
1.1 Az üzleti és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, valamint vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyonra a jelen szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni. Az e szabályzat szerinti rendelkezéseket a jogszabály alapján létrejövő vagy már létrejött vagyonkezelői jogra is alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy vagyonkezelési szerződés megkötésre került vagy sem.
1.2 A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a vagyonkezelési szerződésnek vagy a vagyonkezelői jogot alapító jogszabálynak, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes, jogszabályba ütköző vagy szerződésellenes használat, vagy általa harmadik személynek biztosított használat következménye.
1.3 Az önkormányzati vagyont vagyonkezelési szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.
1.4 Vagyonkezelői jog megszerzésére irányuló pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról, a vagyonkezelői jog minimális ellenértékéről, a pályázat eredményének megállapításáról és a vagyonkezelési szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
2. A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei
2.1 A vagyonkezelő köteles
2.1.1 teljesíteni a vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségeket a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint;
2.1.2 gondoskodni a vagyonkezelésében álló önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról;
2.1.3 teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget;
2.1.4 a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni;
2.1.5 teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
2.2 A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.
3. A vagyonkezelő tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettsége
3.1 A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
3.1.1 ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult;
3.1.2 ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor;
3.1.3 ha 60 napon túl lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;
3.1.4 ha ellene végrehajtási eljárás indult;
3.1.5 ha a szerződés időtartama alatt a vagyonkezelésébe vett vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonából bármely módon - hatósági határozat, jogszabályi rendelkezés, káresemény miatti megsemmisülés - kikerül;
3.1.6 ha a szerződés tárgyát képező ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból - művelési ág változás, telekmegosztás, területváltozás - megváltoznak;
3.1.7 mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.
3.2 Ha a vagyonkezelő a 3.1 pontban foglalt tájékoztatási, vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének a vagyonkezelési szerződésben előírt határidőre nem tesz eleget, a polgármester tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
4. A vagyonkezelői jog ellenértéke
A vagyonkezelői jog átadása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - ellenérték fejében történik. A vagyonkezelői jog ellenértékének megállapításához a vagyonkezelői jog megszerzésére irányuló pályázat kiírása előtt ingatlanforgalmi értékbecslést kell beszerezni.
5. A vagyonkezelés ellenőrzése
5.1 A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelési intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
5.2 A polgármester az ellenőrzés jogának gyakorlását – ideértve annak egyes részjogosítványait is – az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján gyakorolja, s egyes jogosítványok gyakorlására harmadik személynek – e rendelet képviseleti jogra vonatkozó szabályai szerint – meghatalmazást adhat, vagy harmadik személy szakértőként történő igénybevétele mellett dönthet.
5.3 Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője jogosult
5.3.1 az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni;
5.3.2 az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentésre észrevételt tenni;
5.4 Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője, dolgozója köteles:
5.4.1 az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
5.4.2 az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani;
5.4.3 az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció - iratok, okmányok, adatok - teljességéről nyilatkozni;
5.4.4 az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni;
5.4.5 az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.
5.5 A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év május 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet.
5.6 Amennyiben a polgármester az általa végzett tulajdonosi ellenőrzés alapján a vagyonkezelő részéről mulasztást, szerződésszegést, vagy az Önkormányzat érdekeit sértő eljárást észlel, köteles a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni és intézkedését kezdeményezni. Rendkívüli sürgősség esetén, vagy az Önkormányzatot fenyegető azonnali kár elhárítása érdekében a polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatás mellett azonnali intézkedéseket jogosult kezdeményezni.
6. A vagyonkezelés megszűnése
6.1 A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti.
6.2 Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel - felmondással - nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de a felek kötelesek a vagyonkezelési szerződést módosítani.
6.3 A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.
6.4 A vagyonkezelő az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az önkormányzati vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével - csökkenésével vagy növekedésével - a szerződés szerint elszámolni.
6.5 Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenében végzett tevékenység ellátásával összefüggésben vállalt kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a szerződésben rögzített ellenérték, és a ténylegesen elvégzett tevékenység értékének különbözetét az Önkormányzatnak - a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon - köteles megtéríteni.