Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 06. 24 - 2021. 09. 24

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában-, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Téglás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4243 Téglás, Kossuth Lajos utca 61.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe: www.teglas.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: teglasph@teglas.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Téglás város közigazgatási területe, beleértve a bel-, és külterületeket.

2. § (1) Téglás Város Napja május 1-je.

(2) Az önkormányzat testvérvárosai:

  • a) Affalterbach (Német Szövetségi Köztársaság),
  • b) Fulnek (Cseh Köztársaság),
  • c) Ludwin (Lengyel Köztársaság),
  • d) Téglás (Ukrajna).

(3) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(4) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Téglási Polgármesteri Hivatal

(5) A Téglási Polgármesteri Hivatal székhelye: 4243 Téglás, Kossuth Lajos utca 61.

(6) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódását, feladatait, és működésének szabályait határozattal állapítja meg.

(7) A polgármesteri hivatalban a közigazgatási hatósági eljárások során elektronikus ügyintézéssel intézhető ügyek külön rendeletben szabályozottak szerint végezhetők.

(8) A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei

3. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg.

(2) Az önkormányzat az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

  • a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;
  • b) az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Bárczay Anna Városi Óvoda útján;
  • c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről: Közoktatási Megállapodás alapján, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartásába adott intézménye, a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola útján;
  • d)[1] az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal és egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakkal (védőnőkkel);
  • e) a szociális ellátásról: önkormányzati társulás útján fenntartott és működtetett intézmény, a Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ útján;
  • f) a közvilágításról: üzemeltetővel kötött Közszolgáltatási szerződéssel;
  • g) településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját fenntartású intézménye, a Téglási Polgármesteri Hivatal útján;
  • h) a köztemető fenntartásáról: a Sconto Morte Kft. üzemeltetővel kötött Kegyeleti Közszolgáltatási szerződéssel;
  • i) kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: saját fenntartású intézménye, a Téglási Városi Könyvtár és Kulturális Központ útján.
  • j) hulladékgazdálkodásról: a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal kötött közszolgáltatási szerződés útján;
  • k) a gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról, valamint a bölcsődei ellátásról: az önkormányzat által fenntartott intézmény a Téglási Bölcsőde, Családsegítő-, és Gyermekjóléti Szolgálat útján.

(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

  • a) városi sporttelep fenntartásáról: a Téglás Városi Sportegyesületnek történő üzemeltetésbe adásával,
  • b) kedvezményes üdültetés biztosításáról: a résztulajdonban lévő üdülőben az önkormányzati dolgozók és családtagjaik részére,
  • c) helyi lapkiadásról: a rendszeresen havonta megjelenő „Téglási Krónika” helyi újsággal,
  • d) az intézményi főzőkonyhákon lakossági és dolgozói étkeztetésről.

(5) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciószám szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben, az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.

(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) 30 %-al csökkentett tiszteletdíjra jogosult 12 hónapig az a képviselő, aki tárgyévben – orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével – 5 alkalommal hiányzik a testület rendes üléseiről.

(5) Nem jogosult tiszteletdíjra 6 hónapig az a képviselő, aki tárgyévben – orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével – 8 alkalommal hiányzik a testület rendes üléseiről.

(6) 30 %-al csökkentett tiszteletdíjra jogosult 12 hónapig az a bizottsági tag, aki tárgyévben – orvos által igazolt egészségügyi ok kivételével – 5 alkalommal hiányzik a bizottság rendes üléseiről.

(7)[2] A tiszteletdíj csökkentését, megvonását a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság tárgyévet követő év január 31-ig állapítja meg. Képviselő bizottsági munkában történő mulasztása esetén a bizottsági tisztségért járó kiegészítést kell csökkenteni.

3. A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők, képviselő csoportok

5. § [3] (1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 8 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát a I. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

  • a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
  • b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,
  • c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
  • d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

(3) A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

(4) A független képviselők és a politikai pártok képviselői – legalább 3 fővel – képviselői csoportot alakíthatnak. A képviselő csoport tagjai maguk közül megbízott képviselőt választanak.

(5) Megszűnik a képviselői csoport, ha ezt a tagok közös nyilatkozata kimondja vagy, ha a tagok száma három fő alá csökken.

(6) A képviselői csoport megalakítását, megszűnését, képviselőjének nevét, tagjainak névsorát a be- és kilépők nevét a polgármesternek 5 napon belül be kell jelenteni, aki erről a testületet a legközelebbi ülésén köteles tájékoztatni. A megalakulással kapcsolatos bejelentés tartalmazza a frakció elnevezését, képviselőjének nevét, valamint a képviselői csoport névsorát.

(7) A képviselői csoport jogosult a Polgármesteri Hivatal tanácstermében zárt ülésen tanácskozást tartani, valamint képviselői fogadóórát tartani.

(8) A képviselői csoport által egy napirendi ponthoz kialakított módosító indítványt a testületi ülést megelőző napon 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez. Amennyiben erre késedelmesen kerül sor, úgy a polgármester dönthet arról, hogy a napirendi pont tárgyalását elhalasztja a következő testületi ülés időpontjáig.

(9) A képviselő csoportnak a Képviselő-testület működésével kapcsolatos jogait a megbízott képviselője gyakorolja, aki a Képviselő-testületi és bizottsági ülés napirendjének vitája során kifejtheti a képviselői csoport véleményét, álláspontját.[4]

(10) A Képviselő-testület rendes ülésén rendkívüli ügyben, valamennyi napirendi pont lezárását követően a „különfélék” keretében a képviselő felszólalhat (napirenden kívüli felszólalás). A napirenden kívüli felszólalási igényt írásban, a tárgy megjelölésével az ülés megkezdése előtt közölni kell a polgármesterrel.

(11) A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, a „különfélék” keretében, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől vagy a bizottság elnökétől.

(12) A Képviselő-testület rendes ülésén a „különfélék” keretében a képviselő interpellációt intézhet a polgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, vagy a jegyzőhöz önkormányzati feladatkörébe tartozó ügyben. Interpellációnak minősül az intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás. A képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét is tartalmazó interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a hivatali munkaidő vége előtt írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik annak a címzetthez való eljuttatásáról.

Bizottságok

6. § (1)[5] A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  • a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot 5 taggal
  • b) Humán Ügyek Bizottságát 5 taggal

(2) A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát az I. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába kerüljenek bevonásra az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező külső résztvevők is.

(5) A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint határozza meg.

(6) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés előkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:

  • a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,
  • b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni,
  • c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,
  • d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

(7) A munkatervben elfogadott napirendi pontok csak – az előterjesztés tárgya szerint illetékes – bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(8) Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, -módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

(9)[6] A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a vagyonrendelet szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseket.

(10)[7] A polgármester az előterjesztések tartalmáról, azok képviselőknek való megküldését megelőzően egyeztet a bizottságok elnökeivel.

A polgármester, alpolgármester

7. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozzák meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a „Téglás Város Polgármestere” felirat olvasható.

8. § (1) A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a alapján:

  • a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;
  • b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
  • c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;
  • d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
  • e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  • f)[8] gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és a védőnők tekintetében;
  • g)[9] gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főállású alpolgármester és az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői tekintetében.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

  • a) képviseli az önkormányzatot,
  • b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
  • c) segíti a képviselők munkáját,
  • d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
  • e) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
  • f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,
  • g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel – kiemelten a Hajdú-Bihar Megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület képviselőjével –, más település – különösen a Hajdúvárosok Szövetsége és a szomszédos települések – önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

(3) A polgármester a jegyzővel közösen, az intézményvezetők részvételével szükség szerint, de legalább negyedévente intézményvezetői értekezletet tart.[10]

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

(6) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról a költségvetési rendeletben foglaltak szerint, a vagyonnal való gazdálkodásról a vagyonrendeletben foglaltak szerint dönthet.

9. § [11] (1)[12] A képviselő-testület tagjai közül 1 fő főállású és 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)[13] Az alpolgármesterek feladatait és a főállású alpolgármester heti 40 órás teljes munkaidős munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3)[14] A polgármestert távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti, mindkettőjük távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén a polgármestert a főállású alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) A rendelet alkalmazása során tartós akadályoztatásnak minősül a polgármesteri hivatalban történő munkavégzésből, 5 egymást követő munkanapon történő folyamatos távollét.

A jegyző[15]

10. § (1) A polgármester, pályázat alapján – a Kttv. rendelkezései szerint – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat:

  • a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
  • b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;[16]
  • c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
  • d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
  • e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
  • f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
  • g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
  • h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
  • i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
  • j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
  • k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos – a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti – adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

11. § [17] A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a Hatósági Iroda vezetője gondoskodik.

Társulások

12. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

  • a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,
  • b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
  • c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
  • d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,
  • e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

4. A képviselő-testület és a bizottságok működése

Ülések összehívása

13. § (1) A képviselő-testület évente 10 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. A rendes ülésekre rendszerint az adott hónap utolsó harmadában – csütörtök délután 15 órai kezdettel – kerül sor.

(2) A képviselő-testület ülését székhelyén, a városháza tanácstermében tartja, azonban esetenként – a napirend jellegéből adódóan – az más helyszínre is összehívható.

(3)[18] Az üléseket a polgármester, annak távollétében a helyettesítését ellátó alpolgármester, hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(4)[19] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.

(6) A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(7) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

  • a) fegyelmi büntetés kiszabásáról-,
  • b) összeférhetetlenség kimondásáról-,
  • c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha
  • d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.

Nyilvánosság

14. § (1) A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett-, illetve a város honlapján közzétett közleményben a meghívók kipostázásának napján, illetve az ülés összehívásának napján.

(3) A képviselő-testület-, valamint a bizottságainak üléseire a város önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni. Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a Polgármesteri Hivatal – a bemutatott alapító okiratuk és működési célkitűzéseik alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében közzétesz a város honlapján.

(4) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához – tanácskozási joggal – meg kell hívni.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjait, a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek tárgyalása során – amennyiben a bizottság az előterjesztést nem véleményezte – a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.[20]

(6) A Téglási Polgármesteri Hivatal napirend szerint érintett irodavezetőit a képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.[21]

(7) A különböző szakmai kamarákat a tevékenységi körüket érintő előterjesztésekről – annak megküldésével – előzetesen tájékoztatni kell.[22]

(8) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

  • a) a Polgármesteri Hivatal által működtetett városi honlapon történő közzététele,
  • b) a városi újságban a Téglási Krónikában való megjelentetése.[23]

A Képviselő-testület ülésének menete

15. § (1) A képviselő-testület ülésének menete:[24]

  • a) A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.
  • b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.
  • c) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.
  • d) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
  • e) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.
  • f) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, melynek során biztosítja, hogy a vita menete a g)-n) pontok szerinti sorrendben alakuljon.
  • g) A napirend tárgyalása során elsőként a napirend előterjesztője, vagy az általa megbízott személy az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet, vagy ismertetheti a szóbeli előterjesztést.
  • h) A bizottsági vélemények ismertetésére, majd a bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetésére az érintett bizottsági tagok által kerülhet sor.
  • i) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz, aki azokra megadja a választ, vagy a válasz megadására felkéri a jegyzőt, a hivatal irodavezetőjét.
  • j) A képviselői csoportok megbízott képviselői képviselőcsoportonként ismertethetik a képviselőcsoport véleményét.
  • k) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők napirendenként két alkalommal mondhatják el hozzászólásukat. A képviselő és a tanácskozási joggal rendelkező a személyét érintő hozzászólást követően – napirendi pontonként – további egy alkalommal viszontválaszra jogosult.
  • l) A vita lezárása előtt az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról, nyilatkozik azok esetleges befogadásáról.
  • m) A h)-l) pontokban meghatározott véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, valamint a napirenden kívüli felszólalás, kérdésfeltevés és az interpelláció elmondásának szándékát az egyik kéz magasba emelésével kell jelezni, majd a levezető elnök a jelentkezés sorrendjében adja meg a szót akként, hogy kimondja az érintett nevét és azt, hogy részére megadja a szót. Ezt követően nyílik meg a véleményismertetés, kérdésfeltevés, hozzászólás, napirenden kívüli felszólalás és az interpelláció elmondásának lehetősége.
  • n) Aki az ülésen úgy nyilvánít véleményt, tesz fel kérdést vagy mondja el hozzászólását, napirenden kívüli felszólalását, interpellációját, hogy a levezető elnök részére nem adta meg a szót, azt úgy kell tekinteni, hogy nem hangzott el, így azt az ülésről készült jegyzőkönyv sem tartalmazza.
  • o) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a vita bármely szakaszában véleményt nyilváníthat.
  • p) A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.
  • q) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
  • r) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.
  • s) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.
  • t) Az elnök a rendes ülés napirendi pontjainak megtárgyalását követően a „különfélék” keretében tájékoztatást ad a képviselő-testület legutóbbi ülése óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, az önkormányzatot érintő aktuális információkról, valamint biztosítja a képviselők számára a napirenden kívüli felszólalás és kérdésfeltevés, valamint az interpelláció elmondásának lehetőségét.
  • u) Amennyiben a polgármester szerint a megjelölt tárgy nem minősül rendkívüli ügynek és ezért a napirenden kívüli felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
  • v) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, a felszólalással érintett viszontválaszra jogosult.
  • w) A kérdésre annak címzettje az ülésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ ad.
  • x) Az interpelláció címzettje az interpellációra az ülésen, hosszabb felkészülést igénylő ügyben 15 napon belül írásban választ ad, melynek elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja.
  • y) Az ülésről távollévő képviselő által benyújtott interpelláció nem tárgyalható meg, azt a – képviselő jelenlétében tartott – soron következő rendes ülésen kell tárgyalni.

(2) A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

  • a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,
  • b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,
  • c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,
  • d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,
  • e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,
  • f) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja,
  • g) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt,
  • h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
  • i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  • j) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor az érintett képviselő részére rendbírság szabható ki.

Előterjesztés

16. § (1) Előterjesztésnek minősül:

  • a) a határozati javaslat,
  • b) a rendelettervezet,
  • c) a beszámoló,
  • d) a tájékoztató.

(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

  • a) a képviselő-testület bizottságai,
  • b) a polgármester,
  • c) a képviselő-testületi tag,
  • d) a jegyző,
  • e) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.

(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  • a) a tárgy pontos meghatározását,
  • b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,
  • c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,
  • d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,
  • e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,
  • f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,
  • g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
  • h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,
  • i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,
  • j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az adott költségvetési sort megjelölésével,
  • k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,
  • l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.

Döntéshozatal

17. § (1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 5 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

  • a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
  • b) városrendezési terv elfogadásához,
  • c) alapítvány létrehozásához,
  • d) hitelfelvételhez,
  • e) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),
  • f) helyi népszavazás kiírásához.
  • g) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselők egynegyede azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében névszerinti szavazást tartani nem lehet.[25]

(4) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-al szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Amennyiben az Mötv. szerint az érintett kérésére zárt ülés tartható az érintettnek – a testületi ülés kezdetéig – írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a napirend nyílt ülésen való tárgyalásához nem járul hozzá.

18. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

  • a) a képviselő-testület döntése alapján,
  • b) a polgármester indítványára,
  • c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

Jegyzőkönyv

19. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel és évente beköttet.

(2) A jegyzőkönyvet elektronikus úton – 15 napon belül – meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló felületen, valamint a képviselőcsoportok megbízott képviselőjének.

(3) A testületi ülés nyilvános részéről készült jegyzőkönyv – a lakosság tájékoztatása érdekében – a város honlapjára kerül feltöltésre a testületi anyagokhoz.[26]

(4) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

  • a) a távolmaradt képviselők nevét,
  • b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
  • c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
  • d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,
  • e) a határozathozatal módját,
  • f) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,
  • g) az ülés bezárásának időpontját,
  • h) a kisebbségi véleményt,
  • i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(5) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

  • a) a meghívót,
  • b) a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)
  • c) a jelenléti ívet,
  • d) a névszerinti szavazás jegyzékét,
  • e) a 17. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot,
  • f) a kihirdetett rendeletet.

(6) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.[27]

20. § (1) A bizottság üléséről 1 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 19. § (1) – (3) bekezdés szerint kell továbbítani.

5. A képviselő-testület döntései

21. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint: „Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. (III. 30.) határozata”.

(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

  • a) a képviselő-testület döntését,
  • b) a szükséges intézkedéseket,
  • c) a végrehajtásért felelős megnevezését,
  • d) a végrehajtás határidejét.

(4) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) Nem minősül normatív határozatnak, így nem kell sorszámozással ellátni az alábbi döntéseket:

  • a) az ügyrendi kérdésekben hozott döntés (napirend elfogadása, döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről),
  • b) a tájékoztatók-, beszámolók elfogadása.

22. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

  • a) a polgármester,
  • b) a települési képviselők,
  • c) az önkormányzat bizottságai,
  • d) a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3) A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.

(4) A rendelet 8 napon belül történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

(5) A kihirdetett rendeletet a Nemzeti Jogszabálytár honlapján kell közzétenni.

6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

23. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

24. § (1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

  • a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,
  • b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
  • c) a közvetlen tájékoztatásra,
  • d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

  • a) közmeghallgatás,
  • b) állampolgári közösségek rendezvényei,
  • c) érdekegyeztető tanácskozás.

7. Az önkormányzati gazdálkodás

25. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

  • a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a tervezési irányelveket határozza meg,
  • b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

26. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

27. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.

8. Záró, vegyes rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2019. november 16. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet [28]

A TÉGLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

045120 Út, autópálya építése

045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

053010 Környezetszennyezés csökkentésének igazgatása

062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311 Fogorvosi alapellátás

072450 Fizikoterápiás szolgáltatás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

082044 Könyvtári szolgáltatások

082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

083030 Egyéb kiadói tevékenység

086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

2. melléklet [29]

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Közterület rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezése.

2. Vagyonrendeletben foglalt értékhatáron belül a tulajdonosi hatáskörök gyakorlása.

3. Közútkezelői hozzájárulás megadása.

4. A város jelképei használatának engedélyezése.

5. Eljárás a – nem intézményi kezelésben lévő – lakások és helyiségek bérleti ügyeiben.

6. Rendkívüli települési segélyekkel kapcsolatos döntések meghozatala.

7. Köztemetéssel kapcsolatos döntések meghozatala.

8. A napközbeni ellátásokért fizetendő térítési díjak mérséklése, -elengedése.

9. Tulajdonosi jogok gyakorlása és képviselete az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban, és társulatokban, egyesületekben:

  • a) Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat (Debrecen, Arany János utca 40.)
  • b) Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (Debrecen, István út 136.)
  • c) Debreceni Agglomerációs Hulladékgazdálkodási Társulás (Debrecen, Piac utca 20.)
  • d) Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás (Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.)
  • e) Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Kft. (Hajdúböszörmény, Radnóti utca 1.)
  • f) Hajdúsági és Bihari Víziközmű Szolgáltató Társulás (Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.)
  • g) Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1.)
  • h) Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Intézményfenntartó Társulás (Hajdúhadház, Bocskai tér 1.)
  • i) Dél-Nyírség, Erdőspuszták Leader Egyesület (Nyíradony, Árpád tér 1.)

10. Települési támogatás keretében, a fűtési támogatással, villamos energia támogatással, gyógyszer támogatással kapcsolatos döntések meghozatala.

11. Közbeszerzési eljárások kiírásának elfogadása, elbírálása

12. Intézmény alapító okiratának elfogadása, módosítása

13. Fenntartott intézmény költségvetésének, térítési díjainak elfogadása

14. Fenntartott intézmény vezetőjének kinevezése, felmentése, fegyelmi eljárás lefolytatása.

3. melléklet [30]

BIZOTTSÁGOK FELADATKÖRE

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

  • a) Véleményezi az éves költségvetési tervjavaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolót.
  • b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
  • c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
  • d) Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.
  • e) Figyelemmel kíséri évközben a gazdálkodás menetét.
  • f) Javaslatot tesz hitelek felvételére.
  • g) Figyelemmel kíséri a városfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását, a város területén lévő üzemek. vállalatok fejlesztési tevékenységét, ennek kapcsán javaslatot tesz a képviselő-testület felé a fejlesztési tevékenység koordinálására, egyes fejlesztési feladatok közös kooperációban való megvalósítására.
  • h) Közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában.
  • i) Figyelemmel kíséri a városrendezési terv betartását és javaslatot tesz a városrendezési terv figyelembevételével a jelentősebb létesítmények építési helyére, vizsgálja és javasolja építési tilalom elrendelését, illetve feloldását.
  • j) Ellenőrzi a közterületek rendjét, tisztaságát, környezet-, és természetvédelmet.
  • k) Az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek hasznosítására javaslatot tesz és figyelemmel kíséri a hasznosítás módját.
  • l) Megvizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit, erről jelentést ad az önkormányzatnak.
  • m) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait.
  • n) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket.
  • o) Figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveinek, valamint bizottságainak szabályszerű működését.
  • p) Kidolgozza az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatát és vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására.

2. Humán Ügyek Bizottsága:

  • a) Ellátja a szociálpolitikai és családvédelmi tevékenységgel kapcsolatos bizottsági feladatokat.
  • b) Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal szociálpolitikai, családvédelmi tevékenységét.
  • c) Hátrányos helyzetű lakosok körülményeinek folyamatos figyelemmel kisérése, a problémák megoldásához javaslatok, javaslat programok kidolgozására, pályázatok megírására.
  • d) Javaslatot tesz veszélyeztetett helyzetű kiskorúak, egyedülállók, idősek ellátására, problémáik megoldására.
  • e) Ellátja az egészségügyi tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
  • f) Figyelemmel kíséri a város közegészségügyi helyzetének alakulását, a lakosság egészségügyi helyzetét.
  • g) Figyelemmel kíséri a település foglalkoztatási helyzetét.
  • h) Közreműködik a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésében.
  • i) Kapcsolattartás a helyi rendőrkapitánysággal.
  • j) Előkészíti a közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.
  • k) Ellátja az oktatás, közművelődés és sporttevékenység felügyeletével kapcsolatos bizottsági feladatokat.
  • l) Figyelemmel kíséri az óvodák, iskolák, napközi otthonok, művelődési ház, mozi és a városi könyvtár tevékenységet.
  • m) Ellenőrzi a polgármesteri hivatal művelődésügyi, oktatási, és sportigazgatási tevékenységet, segítséget nyújt ezek minél jobb ellátásához.
  • n) Figyelemmel kíséri és koordinálja az egyesületi- és iskolai sport tevékenységet, a tömegsport tevékenységet.
  • o) Elfogadja a város éves közművelődési programjának a tervezetét.

[1] A rendelet 3. § (2) bekezdés d) pontját a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[2] A rendelet 4. § (7) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[3] A rendelet 5. §-át a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[4] A rendelet 5. § (9) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[5] A rendelet 6. § (1) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[6] A rendelet 6. § (9) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 5. § c) pontja módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[7] A rendelet 6. § (10) bekezdését a 9/2021. (VI.24) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[8] A rendelet 8. § (1) bekezdés f) pontját a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[9] A rendelet 8. § (1) bekezdés g) pontját a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[10] A rendelet 8. § (3) bekezdését a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[11] A rendelet 9. §-át a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[12] A rendelet 9. § (1) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[13] A rendelet 9. § (2) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[14] A rendelet 9. § (3) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[15] A rendelet 10. §-ának alcímét a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[16] A rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontját a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[17] A rendelet 11. §-át a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[18] A rendelet 13. § (3) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 5. § d) pontja módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[19] A rendelet 13. § (4) bekezdését a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 5. § e) pontja módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[20] A rendelet 14. § (5) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[21] A rendelet 14. § (6) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[22] A rendelet 14. § (7) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[23] A rendelet 14. § (8) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[24] A rendelet 15. § (1) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[25] A rendelet 17. § (3) bekezdését a 8/2020. (V.28.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2020.07.01-től.
[26] A rendelet 19. § (3) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[27] A rendelet 19. § (6) bekezdését a 21/2020. (X.30.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2020.10.31-től.
[28] A rendelet 1. mellékletét a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[29] A rendelet 2. mellékletét a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.
[30] A rendelet 3. mellékletét a 9/2021. (VI.24.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2021.06.24. 16:00-tól.