Ják Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI.29.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Hatályos: 2021. 07. 20

Ják Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésben, 29. § (1)-(2) bekezdésben, 131. § (1) bekezdésben, 148. § (5) bekezdésben, 151. § (2f) bekezdésben és a 151. § (4a) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 § (1) bekezdés 8. és 8. a) pontjában szabályozott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az ellátások igénylésének, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátás iránti kérelmeket a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén (9798 Ják, Kossuth Lajos utca 14.) lehet előterjeszteni (a továbbiakban: Hivatal) az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványokon:

  • a) a települési támogatás és rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt az 1. melléklet,
  • b) a köztemetés költségei alóli mentesítés iránti formanyomtatványt a 2. melléklet,
  • c) a szociális étkeztetés iránti formanyomtatványt a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A családsegítés és házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Hivatalhoz címezve kell benyújtani.

2. § (1) A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, a kérelmekhez minden esetben mellékelni kell a háztartásban élők jövedelemigazolását, az alábbiak szerint:

  • a) a keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló munkáltatói igazolást,
  • b) rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt,
  • c) a Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan,
  • d) a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,
  • e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szt.) 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot,
  • f) az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát,
  • g) a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet,
  • h) az állam által megelőlegezett gyermektartás-díjról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot,
  • i) a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy szelvényt, vagy átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot.

(2) A rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a jövedelemigazoláson túl a kérelemhez csatolni kell a kérelem alapját szolgáló tények igazolására:

  • a) a keresőképtelenséget alátámasztó háziorvosi vagy szakorvosi igazolást,
  • b) az étkeztetést biztosító intézmény térítési díj kimutatását,
  • c) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolását,
  • d) a temetéshez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a temetési költségről a kérelmező nevére – a temetési szolgáltatást végző szerv által – kiállított számla eredeti példányának hitelesített másolatát. Amennyiben a haláleset nem Ják község közigazgatási területén történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását jogosult ellenőrizni.

(4) Abban az esetben, ha a kérelmező vagyoni helyzetéről, életviteléről olyan információ jut a jegyző tudomására, mely esetén felmerül az eltitkolt jövedelem, vagy a hamis nyilatkozatadás gyanúja, a jegyző köteles a szükséges eljárásokat kezdeményezni.

3. § Az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás megállapításáról a képviselő-testület rendkívüli képviselő-testületi ülésén dönt.

4. § (1) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

  • a) eseti jelleggel vagy
  • b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(2) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

  • a) természetben vagy
  • b) pénzbeli ellátás formájában.

5. § (1) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás összege - az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtandó települési támogatás kivételével – alkalmanként legfeljebb 60.000 Ft.

(2) A meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás havi összege legfeljebb 30.000 Ft.

6. § (1) A megállapított ellátás összegének kifizetéséről, utalásáról a jegyző gondoskodik a határozatban megjelölt személy részére.

(2) A pénzbeli települési és rendkívüli települési támogatás a polgármester döntését követő 15 napon belül, a havi rendszerességgel megállapított támogatás első alkalommal a polgármester döntését követő 15 napon belül, a további támogatás minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre bankszámlára utalással vagy készpénzben.

7. § (1) Az ellátás felhasználását a polgármester ellenőrizheti, ennek keretében kötelezheti a kérelmezőt, hogy a rendkívüli települési támogatás kérelemben megjelölt célra történő felhasználását 30 napon belül igazolja.

(2) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fent, az ellátás megszüntetése iránt kell intézkedni. Amennyiben a rendszeres és eseti jelleggel települési és rendkívüli települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára eső támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(3) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésében együttműködni.

8. § A rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint, ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

9. § A Képviselő-testület a Szt. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

10. § (1) A Képviselő-testület külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokra vonatkozó igényt a hatályos jogszabályok szerint nyilvántartásba kell venni.

(3) Az Szt. 115/A §-a és a fenntartó döntése alapján térítésmentesen biztosítandó valamennyi e rendelet alapján nyújtandó személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. r. 1. sz. melléklete II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(4) A Polgármester a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások igénybe vevőjével megállapodást köt, mely tartalmazza az igénybe vevő személyi adatait, a nyújtott szolgáltatást, annak térítési díját, díjkedvezményét vagy díjmentességét, a díjfizetés elmulasztása esetén az eljárás menetét, a jogviszony létrejöttének idejét, a megszüntetés módjait, a szolgáltatás elleni panasz beterjesztésének módját, és annak kivizsgálását, az ellátott jogai biztosításának módozatait, a díjfizetés kötelezettségének módozatait, és esetleges egyéb kötelezettségeit, az adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályokat.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének általános esetei:

  • a) határozott idejű igénybevétel esetén a határozott idő lejártával,
  • b) az ellátott halálával,
  • c) a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelmére,
  • d) az ellátott súlyos kirívó magatartásával az ellátás nyújtását lehetetlenné teszi,
  • e) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

II. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

2. Települési támogatás

11. § Települési támogatás nyújtható:

  • a) karácsonyi támogatásként,
  • b) ápolási támogatásként.

12. § (1) A Képviselő-testület az idősek karácsonyi támogatásaként legfeljebb 30.000 Ft összegű települési támogatást nyújt évente egy alkalommal a 70 évnél idősebb jáki lakosoknak.

(2) A karácsonyi támogatás igénybevételéhez a jogosultságot a személyi igazolvány és a lakcímkártya alapozza meg.

(3) A kérelem minden év október 20. napjától november 30. napjáig adható be a Hivatalban.

13. § (1) Ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, állandó és tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozást végzi, és a beteg ápolása miatt szociálisan rászorult.

(2) A kérelmező szociálisan rászorult, ha

  • a) a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, illetve az ápolási támogatást igénylő hozzátartozón kívül nincs az ápolt személy családjában olyan személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat ellátja és
  • b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása az önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás igénybevételével vagy a családon belül elvárható segítséggel nem biztosított.

(3) Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(4) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

  • a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
    • aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladhatja meg,
    • ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladhatja meg,
    • ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
  • b) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
  • c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,
  • d) az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalták.

(5) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

  • a) az ápolt személy meghal,
  • b) az ápolt személy egy hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
  • c) a jogosult a kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha
    • ca) az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartását az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy
    • cb) az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja.

3. Rendkívüli települési támogatás

14. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Rendkívüli települési támogatást különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

  • a) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány, hosszan tartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség, baleset, haláleset,
  • b) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag rehabilitációjának biztosítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása céljából,
  • c) elemi kár elhárítása, rendkívüli ok bekövetkezése esetén,
  • d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások keletkeznek, óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
  • e) hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, gyermekét egyedülállóként nevelő szülő,
  • f) lakhatás elvesztésének veszélye, a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
  • g) megfelelő élelmezés, megfelelő ruházkodás hiánya, napi megélhetési gondok,
  • h) jövedelem igazolt elvesztése,
  • i) aktív korúak ellátásában részesülő személy,
  • j) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg,
  • k) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége,
  • l) elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás céljából.

(3) A (2) bekezdés a-k) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásban elsősorban azt részesíti, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme -az elemi kár esetén nyújtandó rendkívüli települési támogatás kivételével - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át, egyedül élő esetén a 650%-át nem éri el.

15. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az elhunyt jáki lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó jáki lakóhellyel rendelkező más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozót, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(2) A 17. § (2) bekezdés l) pontja szerinti rendkívüli települési támogatást a haláleset anyakönyvezését követő 3 hónapon belül lehet igényelni.

(3) A 17. § (2) bekezdés l) pontjában meghatározott esetben a települési támogatás összege: 25.000 Ft.

16. § A Képviselő-testület hivatalból, valamint a nevelési oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, védőnő, természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére a rendeletben foglaltak figyelembevételével állapíthat meg rendkívüli települési támogatást.

III. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

4. Köztemetés költségei alóli mentesítés

17. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

  • a) részben mentesítheti az eltemetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át.
  • b) egészben mentesíti az eltemetésre köteles személyt, amennyiben családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és sem az eltemettetésre köteles személy, sem a családja nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A Képviselő-testület a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(3) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat véglegessé válását követő hónap 15. napja.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

IV. FEJEZET SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

5. Ellátási formák

18. § (1) A személyes gondoskodás ellátási formáin belül, ugyanazon jogosultat - az összes szociális körülmények ismeretében- többféle ellátási forma is megillethet.

(2) A Képviselő-testület az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

  • a) szociális étkeztetés
  • b) házi segítségnyújtás
  • c) családsegítés.

6. Szociális étkeztetés

19. § (1) A Képviselő-testület az Szt 62. §-ában foglaltak szerint napi egyszeri meleg étkezést (ebédet) biztosít térítési díj ellenében a szociálisan rászorultaknak a Kommunális Építő és Üzemeltető Szervezet (a továbbiakban: KÜÉSZ) útján.

(2) Szociálisan rászorultnak tekintendő az,

  • a) aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíj korhatárt betöltötte,
  • b) akinek az egészségi állapota háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján indokolja,
  • c) az, aki érzékszervi – így különösen látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben nem, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során – és fogyatékosságát hitelt érdemlő módon igazolja, így különösen ellátást megállapító határozattal, orvosi szakvéleménnyel stb.
  • d) az a pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, akinek az állapota háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján indokolja.
  • e) aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül, és hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés b) -d) pontjában foglalt feltétel fennállását a háziorvos, vagy szakorvos által kiadott szakvéleménnyel kell igazolni.

(4) A szociális étkeztetés intézményi térítési díját a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

7. Házi segítségnyújtás

20. § A házi segítségnyújtás Ják Község Önkormányzata által foglalkoztatott házi segítségnyújtást ellátó személy útján vehető igénybe.

8. Családsegítés

21. § Az Szt. 64. §-a szerinti családsegítési szolgáltatás az önkormányzat költségvetési szerve útján vehető igénybe.

V. FEJEZET SZOCIÁLIS FELADATOKAT SEGÍTŐ TESTÜLETI SZERV

9. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, szervezete

22. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) működtet.

(2) A Kerekasztal feladata a Szolgáltatástervezési Koncepció Képviselő-testületi elfogadását követően, az abban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(3) A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

  • a) az Önkormányzat Polgármestere,
  • b) az Önkormányzat Alpolgármestere,
  • c) a Szociális-, Foglalkoztatási- és Idősügyi Bizottság elnöke,
  • d) a Jáki Nagy Márton Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola igazgatója
  • e) a Jáki Százszorszép Óvoda vezetője
  • f) a Karitász vezetője
  • g) a családsegítő.

(4) A Kerekasztal ülését a Polgármester vezeti, és hívja össze, aki egyben a Kerekasztal elnöke is. A Polgármester akadályoztatása esetén feladatait az Alpolgármester látja el.

(5) A Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról, különösen a tanácskozásról készült jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik.

II. GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK

VI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

10. Ellátási formák, az ellátások igénylésének általános szabályai

23. § (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

  • a) természetbeni ellátások:
    • aa) gyermekétkeztetés
    • ab) szünidei étkeztetés
  • b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások
    • ba) - gyermekek napközbeni ellátása
    • bb) - gyermekjóléti szolgálat

(2) A gyermekjóléti ellátás iránti kérelmeket a Hivatalban kell előterjeszteni.

11. A Gyvt. szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályai

24. § A Gyvt. szerinti e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele:

  • a) igénybevételre vonatkozó kérelmet szóban vagy írásban kell benyújtani,
  • b) a kérelmezőt és törvényes képviselőjét a Gyvt. 33. §-a szerinti tájékoztatással kell ellátni, az igénylő sürgős, rendkívüli élethelyzete esetén külön eljárás nélkül is biztosítani kell az ellátást, ha az ellátás elmaradása a rászorulónak életét, testi épségét, egészségi állapotát veszélyezteti.
  • c) az ellátás megszűnésének esetei, módja:
    • ca) önkéntes ellátás esetén az igénylő, illetve törvényes képviselője lemondásával,
    • cb) hatósági határozattal történő ellátásnál: a hatóság megszüntető határozatával,
    • cc) az ellátott halálával,
    • cd) az illetékes intézmény jogutód nélkül megszűnésével,
    • ce) határozott idő esetén a határozott idő lejártával.

VII. FEJEZET TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

12. Gyermekétkeztetés

25. § (1) A Képviselő-testület gyermek étkeztetést biztosít a gyermekek részére a KÜÉSZ útján.

(2) A gyermekek étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

13. Szünidei étkeztetés

26. § (1) A szünidei gyermekétkeztetést a szülő vagy más törvényes képviselő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 7. melléklete szerinti nyilatkozattal igényelheti a Hivatalban.

(2) Ha az intézményi, vagy szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett, az intézményi étkeztetés esetén az intézmény vezetőjénél, szünidei gyermekétkeztetés esetén a Hivatalban kell bejelenteni a távolmaradást, és annak várható időtartamát, valamint a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

VIII. FEJEZET A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

14. A gyermekek napközbeni ellátása

27. § Igény esetén a Képviselő-testület a Gyvt. 41-43. §-ában foglaltak szerint szervezi és biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.

15. A Gyermekjóléti Szolgálat

28. § A Gyermekjóléti Szolgálatot az önkormányzat költségvetési szerve útján biztosítja.

IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015 (II.28.) önkormányzati rendelete.

30. § Ez a rendelet 2021. július 20-án lép hatályba.

1. melléklet

KÉRELEM Települési és rendkívüli települési támogatás megállapításához

Szoc _1 melléklet.docx

2. melléklet

KÉRELEM Köztemetés költségei alóli mentesítéshez, részletfizetés engedélyezéséhez

Szoc_2. melléklet.docx

3. melléklet

KÉRELEM Szociális étkeztetés ellátás igénybevételéhez

Szoc_3. melléklet a .. .2021. (VI. ...) R-hez_JÁK.docx

4. melléklet

A szociális étkeztetés és a gyermekétkeztetés intézményi térítési díja

Szoc_4. melléklet a .. .2021. (VI. ...) R-hez_JÁK.docx