1. § (1) E rendelet hatálya Dunaföldvár Város Önkormányzata tulajdonában álló ingatlanokra és ingó vagyontárgyakra, közművekre, pénzvagyonra, értékpapírokra, üzletrészekre, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletének és elidegenítésének szabályozására.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

• a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vagyonára,
• b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára,
• c) az Önkormányzat által vállalkozásba vitt vagyonra,
• d) az Önkormányzatot megillető követelésre.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonjog gyakorlásával összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselő-testület, az e rendeletben meghatározott értékhatár alatt a polgármester rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt döntést a Képviselő-testület írásba foglalt és indokolt előterjesztés alapján hozhatja meg.

3. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyont a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A vagyonkezelésbe átadott ingatlanokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló nagy értékű tárgyi eszközöket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

4. § Az önkormányzat vagyonának kezelői (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv):

• a) a Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal;
• b) az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei);
• c) az önkormányzat gazdasági társaságai;
• d) a jogszabályban meghatározott önkormányzati vagy állami feladatellátást végző, a jogszabályi előírásoknak megfelelő költségvetési szerv.

5. § Amennyiben az önkormányzat tulajdonába vagyontárgy kerül, azt a szerzésről hozott döntésben a képviselő-testületnek e rendelet alapján be kell sorolni a törzsvagyon, vagy az üzleti vagyon körébe.

6. § (1) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonos képviseletét a polgármester látja el.

(2) Az önkormányzat üzleti és korlátozottan forgalomképes vagyonába tartozó vagyoni eszköz tulajdonjoga kizárólag ingatlanszakértői véleménnyel, vagy értékbecsléssel alátámasztott ellenérték fejében ruházható át.

7. § (1) Vagyon tulajdonjogának, vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, ingatlan felajánlás elfogadásáról, idegen vagyon üzemeltetéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Ha bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogáról az önkormányzat vagy intézménye javára ingyenesen vagy kedvezményesen lemondtak, a vagyon vagy használati jog csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával vagy használatával együtt járó kötelezettségek teljesítésére képes.

(3) A vagyon elfogadása vagy használatba vétele előtt a tulajdonosi vagy használói kötelezettségek éves várható becsült összegét az átadónak írásban dokumentáltan a döntést hozó tudomására kell hozni. Terhelt ingatlan esetén a teher jogosultjának írásbeli hozzájárulásának megszerzése is az átadó kötelezettsége.

8. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak, illetve kötelesek a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak:

• a) birtoklására, használatára, hasznainak a szedésére, a birtokvédelemre,
• b) a bérbeadásra, egyéb hasznosításra és
• c) a közterhek viselésére.

(3) Az (2) bekezdésében meghatározott jogokat a vonatkozó jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(4) A vagyonkezelő szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(5) A vagyonkezelő szerv beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben, az üzleti tervében szabályozott módon és keretek között végezhet.

9. § (1) Ingatlanokat elidegeníteni, vásárolni, cserélni csak 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet.

(2) Az 500.000 Ft egyedi értéket meghaladó ingókat elidegeníteni, vásárolni, cserélni csak az önkormányzati működéshez szükséges és indokolt mértékben lehet.

(3) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, amennyiben az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon értékesíthető.

(4) Tőzsdén kívüli forgalmú részvények esetén az eladási ár nem lehet alacsonyabb a piacon kialakult minimum árfolyamnál.

(5) Piacon nem mozgó részvények értékesítése esetén három ajánlatot kell bekérni bróker cégektől.

(6) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése – kivéve a 100 % - os tulajdonú beépítetlen telek esetén -, további megterheléshez való hozzájárulás) a polgármester adja meg.

10. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell az önkéntes teljesítésre történő felhívás kibocsátása mellett.

(2) Behajthatatlan követelésről való lemondás esetén 500.000.-Ft-ig a polgármester, 1.000.000 Ft-ig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, ezen összeg felett a képviselő-testület dönt.

(3) Behajthatatlan követelésnek minősül az a követelés:

• a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján vélelmezhető),
• b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
• c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
• d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
• e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
• f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
• g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(4) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani a (2) bekezdésben meghatározott értékhatár felett a Képviselő-testület jogosult, amennyiben a lemondás az önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű előnnyel jár.

(6) A Képviselő-testület a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről:

• a) csődegyezségi megállapodásban;
• b) bírói egyezség keretében;
• c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg;
• d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költség ráfordítással érvényesíthető;
• e) ha a kötelezett nem lelhető fel, mivel a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.

(7) Pénzügyi követelés vagyoni megváltására, engedményezésre, tartozásátvállaláshoz való hozzájárulására, faktorálási műveletre a Képviselő-testület jogosult.

(8) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat vagyonkezelő szervei kezelik.

(9) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi vagyonkezelő szervezet minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

(10) A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani és a kötelezettel szemben (az elévülés időhatárain belül) jogilag követelésnek kell tekinteni.

(11) Az Önkormányzatot terhelő követelés elismerésére a Polgármester 500 000 Ft-ig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság előzetes véleményének kikérése után abban az esetben jogosult , ha döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti és a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll.

(12) Az Önkormányzatot terhelő követelés elismeréséről 500 000 Ft felett a Képviselő-testület dönt, a döntéshez igénybe vehet szakértői véleményt.

11. § (1) Adásvételi ügyekben a fizetés határideje a szerződés aláírását követően legfeljebb 30 nap. Ettől eltérő határidőt és feltételt csak rendkívül indokolt esetben, önkormányzati érdekből kifolyólag a képviselő-testület engedélyezhet. Az önkormányzati érdeket az eseti döntésben nevesíteni kell.

(2) Fizetési késedelem esetén a Polgári Törvénykönyv által meghatározott mindenkori késedelmi kamatot kell felszámítani.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban megőrzéséről, fenntartásáról, pótlásáról, és működéséről a vagyonkezelőnek gondoskodni kell.

12. § (1) Dunaföldvár Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 56/C. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt közzétételi kötelezettségének hivatalos honlapján (www.dunafoldvar.hu) tesz eleget.

(2) A szerződések és támogatások közzétételéről a polgármester gondoskodik.

13. § (1) Közvetett támogatásnak minősül, ha a képviselő-testület önkormányzati vagyont ingyenesen használatba ad, illetve az őt megillető bevételről teljesen vagy részlegesen lemond.

(2) A közvetett támogatásokról a kötelezettségvállalók (a kötelezettségvállalást előkészítők) naprakész nyilvántartást kötelesek vezetni. A közvetett támogatás tényét, összegszerűségét igazoló iratokat a támogatás alapjául szolgáló szerződéssel együtt a képviselő-testületi döntést előkészítő és végrehajtó a döntést követően legkésőbb 20 napon belül a pénzügyi – és adó iroda részére köteles eljuttatni.

(3) A közvetett támogatások kimutatását a zárszámadáshoz csatolni kell.

14. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei részére a képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a használat jogánál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elősegítve szolgálhatja, a kötelező feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti.

(4) Az önkormányzat vagyonkezelő szerveitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

15. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a feladatellátásukhoz - az alapító okiratban foglaltak szerint – biztosított ingó és ingatlan tárgyakat bevételeik növelése érdekében csak a polgármester előzetes engedélyével adhatják bérbe. Az előzetes hozzájárulás alapján megkötött szerződés a polgármester „jóváhagyom” záradékával lesz érvényes.

(2) Az önkormányzat által fenntartott vagyonkezelő szerv épülete nem önkormányzati alapítású nevelési-oktatási intézmény telephelyeként, csak a képviselő-testület előzetes engedélyével jelölhető meg. Az igénybevétel feltételeit rögzítő megállapodást a Képviselő- testület hagyja jóvá és a polgármester írja alá.

(3) Az ingatlan és ingó vagyon bérbeadás útján történő hasznosításának feltétele, hogy a bérlet tárgyával összefüggésben a bérbe adót terhelő karbantartási, fenntartási, üzemben tartási és egyéb költségek a bérlet idejével arányosan a bérleti díjban megtérüljenek.

(4) A polgármester dönthet a szerződéses jogviszony fennállásnak időtartamára - erre irányuló kérelem esetén - a székhelyhasználat engedélyezéséről.

16. § (1) A vagyonkezelő szerv csak az alapító okiratban meghatározott vállalkozási tevékenységet folytathatja.

(2) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért a vagyonkezelő szerv vezetője felel.

(3) A vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozási tevékenységet terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt kötelező a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni.

(4) A vagyonkezelő szerv társadalmi szervezetet csak a képviselő-testület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet közvetett támogatására is.

17. § (1) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a vagyonkezelő szerv használatában lévő 100.000,- Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a vezető saját hatáskörében értékesítheti. Az ebből származó bevétel az adott vagyonkezelő szerv költségvetését illeti meg.

(2) A vagyonkezelő szervek használatában lévő 100.000.- Ft feletti és 500.000.-Ft egyedi értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyakat a polgármester saját hatáskörében értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

(3) A vagyonkezelő szervek használatában lévő 500.000.-Ft feletti ingó vagyontárgyakat kizárólag a képviselő-testület értékesítheti, a bevétel felhasználásának egyidejű meghatározásával.

18. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon megszerzéséről, értékesítéséről és hasznosításáról és ezek feltételeinek megállapításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az üzleti vagyon hasznosítása során az önkormányzat:

• a) gazdasági társaságot alapíthat,
• b) tulajdonjogát másra átruházhatja,
• c) vagyonrészének birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedheti,
• d) vagyonát ingyenesen vagy ellenérték fejében üzemeltetésre vagy vagyonkezelésbe adhatja, és
• e) vagyontárgyat biztosítékul adhat, vagy más módon megterhelhet.

(3) Ingatlan, ingóság önkormányzat részéről a szerzést kezdeményező kérelmére történő eladása esetén az értékbecslés, szakértői vélemény díja a szerzést kezdeményezőt terheli.

19. § Az önkormányzat pénzeszközeinek lekötéséről, állampapírok, kincstárjegyek, banki betétek és értékpapírok, valamint befektetési alapok tekintetében összeghatár nélkül a polgármester dönt és döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak vonatkozásában a vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha azt jogszabály kötelezően előírja, az önkormányzati közfeladat vagy önként vállalt feladat hatékonyabban végezhető el. A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.

(2) A közművek vagyonkezelési és hasznosítási feladatait az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el. A közművek, és üzleti vagyonba tartozó vagyonelemek - koncessziós szerződést nem jelentő - bérletbe (használatba) adására, illetve üzemeltetésre történő átadására a Képviselő-testület jogosult. A víziközmű vagyon üzemeltetője a Mezőföldvíz Kft.

(3) A vagyonkezelő a hasznosításában lévő önkormányzati vagyonnal feladata ellátásának veszélyeztetése és az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül e rendelet és a vonatkozó jogszabályok keretei között gazdálkodik. Köteles az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételt a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására fordítani.

(4) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásbeli hozzájárulását, ha az költségvetési forrást igényel.

(5) A vagyonkezelő köteles a jogszabályokban és a vagyonkezelői szerződésben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségeknek eleget tenni, tűrni a tulajdonosi ellenőrzést és együttműködni az ellenőrzés lefolytatásában.

(6) A vagyonkezelő vezetője felelős a kötelezettségek teljesítéséért, aki a feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében, vagy a tulajdonosi taggyűlés során az éves beszámoló keretében köteles számot adni.

(7) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont érintő változásokat a vagyont nyilvántartónak 30 napon belül bejelenteni.

21. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve más módon történő hasznosítása- a hasznosítást elhatározó döntés alapján - nyilvános pályázati úton (árveréssel) történik, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. A pályázati felhívás közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(2) Nem kell pályázatot kiírni

• a) ingó vagyontárgy 500.000.- Ft egyedi érték alatti értékesítés esetére,
• b) telek-kiegészítések, idegen tulajdonú felépítmények alatti, illetve előtti földterületek hasznosítása esetére,
• c) vagyontárgyak vállalkozásba vitelére,
• d) értékpapírok és részvények elidegenítésére,
• e) ha a képviselő-testület önkormányzati üzleti érdekből indokolt egyedi döntéssel rendelkezik a pályázat mellőzéséről és
• f) osztatlan közös tulajdoni rész eladása esetén.

(3) A pályázatot, árverési hirdetményt a határidő, illetve az eseményt megelőzően legalább 30 nappal előbb közzé kell tenni. A közzététel a városi honlapon, a helyi újságban, a városi televízióban és a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyben szokásos módon történik.

(4) Pályázat, árverés esetén (továbbiakban: versenyeztetés) a pénztárba történő befizetendő "bánatpénz" összegéről a pályázat kiírásakor a polgármester döntése alapján kell határozni. A bánatpénz az árverés nyertesénél a vételárba, vagy a bérleti díjba beszámítandó, a többi résztvevő esetében visszajár. A licitálás során a kikiáltási ár emelésének lépcsőit azonos nagyságban, az induló nettó licitárral arányban kell megállapítani a polgármester döntése alapján, mértéke annak 1 -5 %-a. A pályázati eljárás költségeinek fedezése céljából a pályázóknak eljárási költséget kell fizetniük, amelynek összege a közigazgatási alapeljárási illeték ötszöröse.

(5) A döntési hatáskörrel rendelkező jogosult

• a) az értékbecsült árnál magasabb eladási árat vagy induló licitárat megállapítani,
• b) az értékbecsült árnál alacsonyabb eladási árat vagy induló licitárat kizárólag a képviselő-testület állapíthat meg abba az esetben, ha az első liciten az ingatlan, ingó dolog nem kelt el. A második licittől kezdődően árlejtés is alkalmazható. Amennyiben árlejtéses eljárásra kerül sor, úgy annak lépcsőit azonos nagyságban az induló licitárral arányban kell megállapítani, mértéke annak 1-5 %-a. Árlejtés alkalmazása esetén, az arról döntő Képviselő-testületnek egyedileg kell meghatároznia a legalacsonyabb eladási árat, amely nem lehet kevesebb az alapul szolgáló értékbecslésben meghatározott ár 50 %-ánál.
• c) az ingatlant átruházni az a) és b) pontban foglaltak mellett a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékazonosságának figyelembe vételével.

(6) A döntési hatáskörrel rendelkező jogosult az ajánlati kötöttség idejének meghatározására, amely 8 naptól 3 hónapig terjedhet.

(7) Az adásvételi szerződés megkötésére - a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval - a polgármester jogosult.

(8) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon értékesítése esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a versenyeztetés alkalmazása kötelező.

(9) Beépítetlen lakótelek esetén beépítési kötelezettséget kell előírni, melynek időtartama az adásvételi szerződés aláírásától számított 4 év. Ettől való bármely eltérést a képviselő-testület engedélyezheti. A beépítési kötelezettség teljesítésének biztosítékául elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre. A beépítési kötelezettség teljesítését jogerős, használatbavételi engedéllyel kell igazolni. Amennyiben a vevő a beépítési kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget és az építkezést nem kezdte meg, az ingatlan tulajdonjoga az eladási ár kamatmentes visszafizetése mellett visszaszáll az önkormányzatra. Az eladási árból le kell vonni az adásvételi szerződés aláírásától számított telekhasználati díjat, mely az adott időszakban üres telekre érvényes bérleti díj alapul vételével kerül megállapításra.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyon-nyilvántartási feladatait a jegyző látja el.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról a 147/1992. (XI.6.) Korm. rendeletalapján felvezetett ingatlan katasztert a jegyző vezeti.

(3) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással való egyezőségért a jegyző felel.

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

24. § (1) A jelen rendelet rendelkezései nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött és folyamatban lévő jogügyleteket.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2013.(VII.01.) önkormányzati rendelet.