Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII.1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Hatályos: 2021. 07. 16- 2021. 12. 31

Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 90. § (3) bekezdésében, 92. §(1) bekezdés b) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, és a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (3) bekezdésében 131. § (1) bekezdésében, 148. § (5) bekezdésében, 151. § (2f) bekezdésében, és a 151. § (4a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában szabályozott feladatkörében eljárva, a 26. §- 28. § vonatkozásában a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hozzájárulásával a következőket rendeli el:

1. § (1) A képviselő-testület az e rendelet alapján arra jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő élethelyzetére figyelemmel szociális ellátást nyújthat, a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást biztosít.

(2) Szociális rászorultság esetén a képviselő-testület - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint

  • a) rendkívüli települési támogatást,
  • b) települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni formában nyújt 6-8 §-ban meghatározottak szerint.

(3) A szociálisan rászorultak részére a képviselő-testület - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint - települési támogatásnak nem minősülő természetbeni támogatásként tűzifa támogatást nyújt.

(4) A képviselő-testület a gyermekek védelme érdekében

  • a) természetbeni ellátásként
    • aa) gyermekétkeztetést, és
    • ab) szünidei gyermekétkeztetést biztosít
  • b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közül
    • ba) gyermekjóléti szolgáltatást,
    • bb) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

2. § A rendelet hatálya kiterjed a Népjóléti Szolgálat intézményt fenntartó Kemenesaljai Szociális Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulásban résztvevő településekre - az adott szociális ellátás vonatkozásában - a társulási megállapodás szerint.

I. FEJEZET Általános eljárási szabályok

1. Eljárás megindítása

3. § (1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat. Személyes gondoskodás nyújtására irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél is be lehet nyújtani.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben ( a továbbiakban: Gyvt.) vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolnia következők szerint:

  • a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,
  • b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,
  • c) amennyiben a kérelmező, illetve családtajgai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,
  • d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – így különösen nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel vagy a Nyugdíjfolyósító szerv által kiállított éves igazolással kell igazolni.

4. § (1) Az ellátás megállapítása iránt folyó eljárásban a körültekintő elbírálás érdekében – ha e rendelet másként nem rendelkezik – szükség szerint környezettanulmány végezhető.

(2) A települési támogatás felhasználását a jegyző eseti jelleggel ellenőrizheti.

(3) A havi rendszerességgel folyósított szociális és gyermekvédelmi ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

(4) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, a (3) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

II. FEJEZET Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

2. Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok

5. § (1) A képviselő-testület

  • a) a települési támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálását;
  • b) a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálását;
  • c) települési támogatásnak nem minősülő egyéb támogatási iránti kérelmek elbírálása;
  • d) a személyi térítési díj mérséklésére, elengedésére irányuló kérelmek elbírálását;
  • e) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezése, a részbeni vagy a teljes elengedése iránti kérelmek elbírálását;
  • f) az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről történő gondoskodást (köztemetés) a polgármester hatáskörébe ruházza át.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

3. Rendkívüli települési támogatás

6. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül álló esetén 300 %-át.

(2) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki az önkormányzat által felkínált egyszerűsített foglalkoztatást nem fogadja el, vagy az Mt. 52 § (1) bekezdésében a munkavállalóra előírt kötelezettségeit nem tartja be.

(3) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdés rendelkezését abban az esetben, ha a kérelmező a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy

  • a) táppénzben,
  • b) rokkantsági ellátásban,
  • c) rehabilitációs ellátásban,
  • d) fogyatékossági támogatásban,
  • e) vakok személyi járadékában,
  • f) baleseti járadékban részesül.

(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás biztosításának engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik, aki erről ad hoc munkacsoport véleményét kérheti ki.

(5) Az ad hoc munkacsoport tagja az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a részönkormányzat vezetője, a Kemenesszolg Kft. ügyvezetője, a Városgondnokság igazgatója, a jegyző, az aljegyző, a szociális csoportvezető és a szociális ügyintéző.

(6) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy részére települési támogatás állapítható meg.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

  • a) betegség miatt,
  • b) gyermek hátrányos helyzete miatt,
  • c) munkanélküliség miatt,
  • d) közüzemi díj hátralék kifizetéséhez anyagi segítségre szorul.

(8) A rendkívüli települési támogatás összegét, a körülmények figyelembevételével, mérlegelési jogkörében a képviselő-testület állapítja meg alkalmanként 3000 Ft és 10.000 Ft- közötti összegben. Egy naptári éven belül ugyanazon kérelmező évi támogatásának együttes összege nem haladhatja meg a 70.000 Ft-ot, kiskorú gyermeket nevelő családok esetében a 80.000 Ft-ot.

(9) A Polgármester rendkívüli települési támogatásban részesítheti egyedi kérelem alapján méltányosságból, évente egy alkalommal a szociális körülményeinek figyelembevételével alkalmanként jelentkező többletkiadások esetén, így különösen

  • a) tárgyévben újonnan diagnosztizált betegség következtében megnövekedett gyógyszerköltségek viseléséhez, amennyiben a havi gyógyszerköltség meghaladja a család egy főre jutó havi jövedelmének 10 %-át. Krónikus betegségre tekintettel háziorvos vagy szakorvos által rendelhető rendszeresen felírt gyógyszerek költségéhez, vagy rendszeresen alkalmazott gyógyászati segédeszköz költségének viseléséhez is nyújtható a támogatás;
  • b) közeli hozzátartozó halálesetéhez kapcsolódó temetési költségek viselésének enyhítése céljából, amennyiben nem éri el a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át;
  • c) saját tulajdonú ingatlanban bekövetkező elemi káresemény elhárításához,
  • d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
  • e) a gyermek súlyos betegsége miatt anyagi segítségre szorulnak.

(10) A (9) bekezdés alapján nyújtott támogatás éves összege – az (11) bekezdésben foglaltak kivételével – 10000 Ft és 50000 Ft között állapítható meg.

(11) Elemi kár esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül, illetve közeli hozzátartozó esetén, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti a rendkívüli települési támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszöröséig terjedhet.

(12) A (9) bekezdésben meghatározott szociális körülmények alátámasztása érdekében a Polgármester elrendelheti környezettanulmány készítését.

(13) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

7. § (1) A 6. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 3. §-ban meghatározottakon túl a háziorvos igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről, valamint a gyógyszertár igazolását a havonta rendszeresen szedett gyógyszerek egy havi költségéről.

(2) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell 6. § (9) bekezdés b) pontjában az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a temetés költségeit igazoló számlát.

(3) A rendelet 6. § (9) bekezdés c)–e) pontjai esetében a kérelmezőnek a támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az állapot fennállásáról szóló igazolást.

III. FEJEZET Természetbeni települési támogatás

4. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A képviselő-testület támogatást nyújt a lakbér-, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás -, a távhő - szolgáltatás, a csatornahasználat költségeihez.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben megjelölt közüzemi szolgáltatások kérelem benyújtását megelőző –a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy nevére szóló- hónapra szóló számlát vagy az előrefizetős fogyasztásmérő feltöltéséről szóló bizonylatot.

(4) Közös háztartásban élőnek kell tekinteni a kérelmezővel azonos lakcímen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket.

(5) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában – a szolgáltatóhoz történő közvetlen utalással - a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(6) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

  • a) 5000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
  • b) 4000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a és 200 %-aközött van,
  • c) 3000 Ft, amennyiben a kérelmező egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a felett van,
  • d) egyedül élő kérelmező esetén az a), b), c) pontokban meghatározott összeg 75 %-a.

(7) A lakásfenntartási támogatást a benyújtást követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani.

(8) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(9) A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni azon hónap végével, amikor a jogosult lakóhelyét vagy tartózkodási helyét megváltoztatta.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

IV. FEJEZET Települési támogatásnak nem minősülő

5. Tűzifa támogatás

9. § (1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló, egyéb célra nem hasznosított faanyagát vissza nem térítendő természetbeni támogatásként tűzifaként biztosítja a Celldömölk város közigazgatási területén életvitelszerűen lakó és ott lakcímmel rendelkező szociálisan rászorult személyeknek.

(2) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(3) Nem jogosult szociális célú tűzifa támogatásra az a személy, család azon ingatlan vonatkozásában, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető.

(4) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra, amelyben életvitelszerűen senki sem él, a támogatás nem kérhető.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

10. § (1) A támogatás megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. A benyújtott kérelmekről a polgármester nyilvántartást vezet és a támogatás a rendelkezésre álló famennyiség függvényében kerül megállapításra.

(2) A kérelmeket a fűtési idényben (október 15-től április 15. napjáig), egy ízben (október 15-től április 15. napjáig) lehet benyújtani Celldömölk Város Polgármesteréhez.

(3) A kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki a kérelmek érkezési sorrendjében dönt a jogosultságról a beérkezéstől számított 15 napon belül.

(4) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(5) Egy alkalommal adható mennyiség felső határa 5 mázsa.

(6) A jogosultságról való döntést követően a rendelkezésre álló famennyiség figyelembevételével külön rendelkezik a polgármester a tűzifa kiszállíttatásáról.

(7) A tűzifa átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

6. Köztemetés

11. § (1) A polgármester gondoskodik Celldömölk Város Önkormányzata illetékességi területén elhunyt személy közköltségen, hamvasztással történő eltemettetéséről.

(2) A köztemetés során biztosítani kell a sírhelymegváltás, valamint a hamvasztásos temetés és gyászszertartás költségeit.

(3) A természetben nyújtott köztemetés költsége legfeljebb 240000 forint.

(4) A hamvakat tartalmazó urnát az eltemettetésre köteles személynek – kérésére – ki kell adni.

V. FEJEZET A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

12. § (1) Celldömölk Város Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében valamennyi szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapellátást és egyes szakosított ellátási formákat a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Szociális alapszolgáltatások:

  • a) étkeztetés
  • b) házi segítségnyújtás
  • c) családsegítés
  • d) közösségi ellátások
  • e) támogató szolgáltatás
  • f) nappali ellátás
    • fa) idős személyek nappali ellátása
    • fb) fogyatékos személyek nappali ellátása

(3) Gyermekjóléti alapellátások:

  • a) gyermekjóléti szolgáltatás:
    • aa) Család- és Gyermekjóléti Központ ellátja az óvodai- és iskolai szociális segítő tevékenységet, és a szociális diagnózis feladatellátást
    • ab) Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
  • b) gyermekek napközbeni ellátása:
    • ba) Bölcsőde
    • bb) Mini bölcsőde

(4) Szakosított ellátások:

  • a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás a Gondozóház Szalóky S. u. 1. (Népjóléti Szolgálat keretében)
  • b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:
    • ba) Idősek Otthona II. Szalóky S. u. 1.
    • bb) Idősek Otthona Nemesdömölki u. 15.

7. Általános szabályok (Népjóléti Szolgálatnál biztosított ellátásoknál)

13. § (1) A személyes gondoskodás intézményi ellátásának körébe tartozó ellátási formák igénybevétele önkéntes – a jogszabályban meghatározott körben - írásbeli kérelem alapján történik. A szóban előterjesztett kérelmet az intézményvezető kérheti írásban is.

(2) A jogosultak részére egyszerre több ellátási forma is biztosítható.

(3) Az ellátásokért – a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a közösségi ellátás kivételével – térítési díjat kell fizetni.

(4) Az ellátást meg kell szüntetni, ha:

  • a) az ellátás feltételei nem állnak fenn,
  • b) az egyes ellátási formákról külön szabályozott esetekben,
  • c) a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével önhibájából legalább három hónapja késedelembe esett.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnése esetén

  • a) a személyes használati tárgyak, és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről,
  • b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről,
  • c) az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve a törvényes képviselőjét.

(6) Az igénylő felvételéről, a fizetendő személyi térítési díj összegéről, valamint az ellátás megszüntetéséről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

(7) A fizetendő személyi térítési díjat az Szt. 115. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatosan jelen rendelet alapján az intézményvezető mérsékelheti feltéve, ha az Szt. 114. § (3) bekezdésében meghatározott ingyenes ellátásban az ellátott nem részesíthető.

(8) Az ellátásra jogosult vagy törvényes képviselője az intézményvezető jogszabálysértőnek vélt intézkedése ellen, illetve intézkedésének elmulasztása miatt a polgármesternél felülvizsgálatot kezdeményezhet.

(9) Az intézményvezető az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az elmaradt térítési díj behajtása iránt intézkedik vagy javaslatot tesz a behajthatatlan, illetőleg a 100 e Ft-ot meg nem haladó térítési díj elengedése iránt a fenntartó felé.

8. Étkeztetés

14. § (1) A képviselőtestület az Szt. 62. §-ában meghatározott étkeztetést a törvényi szabályok szerint az alábbi feltételekre is figyelemmel biztosítja.

(2) Szociálisan rászorult személy, aki az alábbi feltételek közül legalább egynek megfelel

  • a) 80 év feletti,
  • b) hajléktalan,
  • c) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud,
  • d) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (5) bekezdése szerint igazolja,
  • e) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja, szociális étkeztetésben részesül.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést helyben fogyasztással vagy étel elvitellel, valamint az ételt házhozszállítással biztosítja. Az étel házhozszállítása az étkeztetést igénybe vevő lakóhelye elhagyásával kapcsolatos képességéről szóló nyilatkozata alapján biztosítható 30 napnál rövidebb időtartamig.

(4) Az étkeztetést igénybe vevő 30 napon túl jogosult az étel házhozszállítására, amennyiben

  • a) a rendelet 14. § (2) bekezdés a), b), d), e) pontja alapján szociálisan rászorult személynek minősül,
  • b) a rendelet 14. § (2) bekezdés c) pontja alapján szociálisan rászorult személy részére az orvos igazolja, hogy lakóhelye elhagyására egészségi állapota miatt nem képes.

(5) A szociális helyzet miatti rászorultságot:

  • a) jövedelemnyilatkozattal, nyugdíjszelvénnyel,
  • b) az egészségi állapot miatti rászorultságot a 14. § (2) bekezdés c)–e) pontjaiban meghatározott igazolással,
  • c) a kort személyi igazolvánnyal,
  • d) a hajléktalanságot lakcímkártyával, hatósági igazolással kell igazolni.

(6) Szociális helyzet miatti rászorultság 14. § (2) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott feltételei évente felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, úgy az intézményvezető, a felülvizsgálatot követő hónap 1. napjától az ellátást megszünteti.

(7) Az étkeztetés meleg ebédet jelent, melyet a Népjóléti Szolgálat biztosít.

(8) Ha az ellátásra jogosult

  • a) az étkeztetési hely házirendjét megsérti vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegetőmagatartást tanúsít, vagy
  • b) a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be, vagy
  • c) lakóhely elhagyás képességével kapcsolatos nyilatkozatban valótlan adatokat közöl az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben pedig megszüntetheti az étkeztetés biztosítását, az étel házhoz szállítását.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

9. Házi segítségnyújtás

15. § (1) A képviselőtestület az Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtásban részesülő:

  • a) egyéni szükséglet szerinti gondozásra, és
  • b) egyéni szükséglete szerinti segítésre az Szt. feltételeinek megléte mellett jogosult.

(3) A házi segítségnyújtás keretében biztosított szociális segítésért, illetve személyi gondozásért a 5. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.

(4) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelem-, és háziorvosi igazolással kell igazolni.

(5) A házi segítségnyújtást a Népjóléti Szolgálat biztosítja.

(6) A házi segítségnyújtást az intézményvezető megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszűntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza.

(7) A segítségnyújtás megtagadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

10. Családsegítés

16. § A képviselőtestület az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítést a törvényi szabályok szerint a Népjóléti Szolgálat útján biztosítja. A Népjóléti Szolgálat gyermekvédelmi feladatainak ellátását a Család- és Gyermekjóléti Központjának, valamint a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatának működésével biztosítja. A Család- és Gyermekjóléti Központon belül valósul megy az óvodai- és iskolai szociális segítő tevékenység, valamint a szociális diagnózis feladatellátás is.

11. Közösségi ellátások

17. § A képviselőtestület az Szt. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a törvényi szabályok szerint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, illetve jogutódjával kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

12. Támogató szolgáltatás

18. § A képviselőtestület az Szt. 65/C. §-ában meghatározott támogató szolgáltatást a törvényi szabályok szerint, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal, illetve jogutódjával kötött finanszírozási szerződés alapján biztosítja.

13. Nappali ellátás

19. § (1) A képviselőtestület az Szt. 65/F. §-ában meghatározott nappali ellátást a törvényi szabályok szerint az Idősek Klubjaiban és a Fogyatékosok Napközbeni Ellátása keretében az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) Nappali ellátás keretében:

  • a) a fogyatékosok esetén napi egyszeri étkeztetés,
  • b) szabadidős programok, foglalkoztatás (sajtótermékek, könyvek, kártya és társasjátékok, tömegkommunikációs eszközök igénybevételének lehetősége, közösségi programok.)
  • c) egészségügyi ellátás (alapellátáshoz, szakellátáshoz jutás megszervezése, felvilágosító előadások tartása, tanácsadás, gyógytorna)
  • d) hivatalos ügyek intézése,
  • e) mentálhigiénés ellátás kerül a jogosultak részére biztosításra.

(4) A jogosult amennyiben

  • a) kéri az ellátás megszüntetését,
  • b) gondozásra, ápolásra szorul és ez házi segítség nyújtáson keresztül valósul meg,
  • c) gondozásra, ápolásra szorul és emiatt bentlakásos intézménybe kerül felvételre,
  • d) fertőző betegségben szenved,
  • e) közveszélyes vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja és beilleszkedni nem tud vagy nem akar,
  • f) a közösség sérelmére szabálysértést, vagy bűncselekményt követett el megszűnik az ellátása.

(5) Annak a jogosultnak, aki:

  • a) az ellátást ittas állapotban veszi igénybe,
  • b) az alapvető közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be,
  • c) agresszív magatartással zavarja a közösséget,
  • d) az ellátott az intézmény házirendjében előírt szabályokat súlyosan megsérti azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátást.

(6) A (4) bekezdés d), e), f) pontjában és a (5) bekezdésében foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

14. Idősek Otthona

20. § (1) A képviselőtestület az Szt. 67. §, 68. §-aiban meghatározott tartós bentlakásos ápolást, gondozást biztosító ellátást (Idősek Otthona) a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Nemesdömölki u. 15. és a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményeiben.

(2) Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.

(3) A nyilvántartásba vétel feltétele az, hogy a felvételhez tartozó orvosi javaslat megfelelő legyen az intézményi típushoz (mely helyszíni előgondozással és az intézmény orvosa felülvizsgálatával felülbírálható.)

(4) Az intézmény az Idősek Otthonában lakó részére a szociális törvényben meghatározott teljes körű ellátását biztosítja.

(5) Az ellátott amennyiben

  • a) kéri az ellátás megszűntetését,
  • b) másfajta ápolást, gondozást nyújtó ellátásra lesz jogosult,
  • c) magatartásával az intézmény házirendjét, illetve a közösségi együttélés szabályait megszegi, vagy cselekménye veszélyezteti az intézmény működését megszűnik az ellátás.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén jegyzőkönyvet kell készíteni.

15. Gondozóház

21. § (1) A képviselőtestület az Szt. 80. §, 82. §-aiban meghatározott bentlakásos átmeneti ápolást elhelyezést biztosító intézményi ellátást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja a Celldömölk, Szalóky S. u. 1. szám alatt lévő intézményében.

(2) Az ellátás igénybevétele a felsőbb szintű jogszabályi kereteken belül az intézményvezető és az ellátott közti megállapodás függvénye.

(3) Amennyiben a jogosult:

  • a) szociális, családi és egészségügyi helyzete rendeződik,
  • b) összeférhetetlen magatartása a többi ellátott nyugalmát zavarja,
  • c) a házirendet több esetben szándékosan megszegi meg kell szüntetni az ellátást.

(4) Annak a jogosultnak, aki:

  • a) az ellátás igénybevétele során ittas állapotban botrányos magatartást tanúsít,
  • b) az alapvető közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátását.

(5) Az ellátás megadásáról az intézményvezető jegyzőkönyvet köteles készíteni.

16. Gyermekvédelmi ellátások

22. § Az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján:

  • a) gyermekjóléti szolgáltatás,
  • b) gyermekek napközbeni ellátása,
  • c) gyermekétkeztetés ellátási formákat biztosítja.

17. Gyermekjóléti szolgáltatás

23. § (1) Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Népjóléti Szolgálat keretein belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladatainak ellátása során szervezi és koordinálja az érintett szakterületek részéről igénybe vehető segítséget a gyermek érdekében (így különösen a védőnői szolgálattal, a házi gyermekorvossal, a közoktatási intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal).

18. Gyermekek napközbeni ellátása

24. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását a képviselőtestület bölcsődei ellátás és mini bölcsőde formájában (a továbbiakban együtt: bölcsőde) biztosítja.

(2) A bölcsőde feladata a felsőbb szintű jogszabályokban meghatározott korú gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi, szellemi fejlődésének segítése, életkori és egyéb sajátosságok figyelembevételével.

(3) A bölcsődei felvételről, a kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről a Népjóléti Szolgálat vezetője dönt.

19. Gyermekétkeztetés

25. § (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést természetbeni ellátásként, vásárolt szolgáltatással, illetve főzőkonyha működtetésével biztosítja.

(2) A Képviselő-testület a szünidei gyermekétkeztetést a Városi Óvoda útján biztosítja napi déli ebéd főétkezés keretében a celldömölki hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek részére.

(3) A nyári szünidei gyermekétkeztetést minden évben a nyári szünet teljes időtartamára biztosítja.

(4) Az intézményi gyermekétkeztetés iránti igényt a közoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani.

(5) A szünidei gyermekétkeztetés iránti kérelmet a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

20. Gyermekétkeztetés és bölcsődei ellátás térítési díja

26. § (1) A gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A Képviselő-testület az intézményi térítési díjak összegét a 4. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A bölcsődei alapdíj fizetési kötelezettség a bölcsődei felvételtől annak megszűnéséig tart, függetlenül attól, hogy a gyermek igénybe vette-e a szolgáltatást, vagy sem. Az alapdíj mértéke azonban csökken 25 Ft/nap összeggel, ha a gyermek nem veszi teljes hónapban igénybe a szolgáltatást. A kedvezmény érvényesítésekor figyelembe kell venni a betegségek, távollétek miatti lemondási szabályokat.

21. Szociális szolgáltatások intézményi térítési díja

27. § A Képviselő-testület Celldömölk város területén, továbbá a társulási megállapodás alapján a társult települések területén is – az Szt.-ben meghatározott feltételekre figyelemmel – a Népjóléti Szolgálat útján biztosított ellátás esetén, az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért

  • a) az étkeztetésért,
  • b) a házi segítségnyújtásért,
  • c) a Támogató Szolgáltatásban a szállításért,
  • d) a nappali ellátás keretében biztosított étkeztetésért,
  • e) az Idősek Otthonában történő ellátásért,
  • f) a Gondozóházi ellátásért,
  • g) fogyatékosok nappali ellátása keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat állapít meg.

28. § (1) A képviselő-testület a biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait az 5. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg, amennyiben az ellátott rendszeres havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 220%-át, az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.

(2) Az önkormányzat a Támogató Szolgálat szállító szolgálatáért egységesen a jövedelemtől függetlenül 80 Ft/km-t állapít meg térítési díjként, kivéve a fejlesztő foglalkozásokra, illetve speciális oktatási intézménybe való szállítás esetén akkor, ha a szülő utazási kedvezmény igénybevételére jogosult a gyermeke után. Ez esetben 20 Ft/km/fő a szállítási térítési díj (a szállítási térítési díj megállapítása a kistérségi gyermekek esetében is Celldömölk- Szombathely viszonylatában történik, kivéve, ha a gyermek lakóhelye a Celldömölk – Tokorcs- Nagysimonyi- Sárvár- Szombathely útvonalon közelebb esik a szombathelyi célállomáshoz). A sümegi kistérség ellátásával kapcsolatos személyi szállítás esetén a szállítási kilométerek kiszámítása a Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Veszprém Megyei Kirendeltsége által elfogadott távolságok figyelembevételével történik. Egyedi méltányosság gyakorlására az intézményvezetőnek ezen ellátási területen is lehetősége van.

(3) A Népjóléti Szolgálatba, illetve közreműködésével szerveződő egyéb rendezvényekre történő szállítás intézményi térítési díja ingyenes.

(4) Az Egészségbiztosítási Pénztár által utólag – a Népjóléti Szolgálat által kiállított számla ellenében – megtérítésre kerülő szállítási költségek esetén a szállított személyek, illetve törvényes képviselőjük a szállítási költséget kötelesek a számla kiállításával egy időben megfizetni. Ennek elmulasztása esetén az intézmény megtagadja a teljesítés igazolását, a számla kiállítását.

(5) Abban az esetben, ha az ellátott, illetve törvényes képviselője a felszólítás ellenére térítési díj hátralékát nem fizeti meg, az ellátásból való kizárását követően újbóli ellátására csak akkor van lehetőség, ha korábbi tartozását rendezi.

22. Szociálpolitikai kerekasztal

29. § (1) Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szociálpolitikai kerekasztalt működtet.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának, és módosításainak véleményezése, az abban meghatározottak megvalósulásának, végrehajtásának figyelemmel kísérése, értékelése.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

  • a) Celldömölk Város Önkormányzata Humán Szolgáltatások Bizottságának Elnöke,
  • b) Népjóléti Szolgálat igazgatója,
  • c) Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal szociális csoportjának vezetője,
  • d) Népjóléti Szolgálat iskolai és óvodai szociális segítője,
  • e) celldömölki általános iskolák ifjúságvédelmi felelősei,
  • f) Népjóléti Szolgálat Érdekképviseleti Fórumának elnöke.

(4) A kerekasztal vezetője Celldömölk Város Polgármestere.

(5) A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést a kerekasztal vezetője hívja össze és vezeti le. A kerekasztal akkor határozatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van.

(6) A kerekasztal véleményét egyszerű szótöbbséggel alakítja ki.

(7) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a kerekasztal vezetője, valamint a jegyzőkönyv vezetője ír alá és hitelesít.

(8) A szociálpolitikai kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

30. § Ez a rendelet 2021. július 15-én lép hatályba.

31. § (1)[1]

(2)

1. melléklet

KÉRELEM - települési támogatás megállapításához

1 melléklet

2. melléklet

KÉRELEM - A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez természetben nyújtott települési támogatáshoz

2 melléklet

3. melléklet

TŰZIFA TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM

3 melléklet

4. melléklet

Gyermekétkeztetés és bölcsődei ellátás intézményi térítési díjai

4 melléklet

5. melléklet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

5 melléklet


[1] A 31. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.