1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Celldömölk Város Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9500 Celldömölk, Városháza tér 1.

2. § Hatályát veszti: 2017-09-15.

3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület decemberi ülése elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításához a jegyző javaslatot kér:

• a) a települési képviselőktől
• b) a bizottságoktól
• c) a településrészi önkormányzattól
• d) az önkormányzati intézmények vezetőitől

(3) A munkaterv tartalmazza:

• a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
• b) a napirendi pontok előadóit,
• c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
• d) a napirend előkészítésének határidejét.

(4) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább tíz ülést tart.

(5) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

4. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését levélben hívja össze.

(2) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Rendkívüli ülés tartása esetén az ülés 24 órán túli időpontra összehívható.

(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(4) A képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal – elektronikus levélben- meg kell hívni:

• a) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,
• b) a jegyzőt, aljegyzőt,
• c) a bizottságok nem képviselő tagjait,
• d) a részönkormányzat nem képviselő tagjait,
• e) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjét,
• f) a napirend előterjesztőjét,
• g) a napirend tárgya szerinti illetékeseket,
• h) az intézmények vezetőit,
• i) a közös hivatal irodavezetőit,
• j) a belső ellenőrt.

(5) A meghívó megküldésével kell értesíteni a Vas Népe c. napilapot, az Új Kemenesalja városi lap főszerkesztőjét, az önkormányzati televíziót a testületi ülések helyéről, időpontjáról, és a megtárgyalásra kerülő napirendekről.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell, amit az önkormányzat hivatalos honlapján tesz közzé.

(7) Sürgős esetekben a polgármester dönthet az ülés telefonon történő összehívása mellett is. Az ülés határozatképesség esetén megtartható a telefonon jelzett időpontban.

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Városfejlesztési és Költségvetési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az ülésvezető

• a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
• b) megnyitja az ülést,
• c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
• d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
• f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
• g) az ülést berekeszti.

(3) A testület ülésének napirendjére és azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a testület állapítja meg.

(4) A képviselőtestület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A napirendek tárgyalásának sorrendje felcserélhető, amelyre az ülés vezetője tesz javaslatot, amennyiben a napirendi pont cseréjével bármely képviselő nem ért egyet abban az esetben a cseréről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.

(6) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
• d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.

(7) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(8) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

(9) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(10) A Képviselő-testület ülésén a Celldömölk székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(11) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

6. § (1) Az előterjesztés két fő részből áll az előterjesztő részből és a határozati javaslatból. Az előterjesztésnek a helyzetképen túl, indokolnia kell a határozati javaslatot, határozati javaslatokat.

7. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, de az önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel halasztást nem tűrő tárgyalást igényel.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

• a) a polgármester
• b) az alpolgármester
• c) a bizottságok elnökei
• d) a képviselők
• e) a jegyző
• f) a részönkormányzat vezetője.

(3) A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző nap12 órájáig kell a polgármesternek távollétében a jegyzőnek írásban benyújtani.

(4) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkora sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

(6) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni róla.

(7) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, akkor azt első napirendi pontként kell megtárgyalni.

(8) A sürgősség elfogadásáról a testület dönt.

8. § (1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.

(2) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(5) A kérdésekre az előadó köteles választ adni.

(6) A válaszadás után a hozzászólások következnek. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(7) A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(8) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.

(9) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(10) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.

(11) A vita lezárására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet.

(12) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(13) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(14) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze.

(15) A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(16) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, ill. a napirend előadója javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

(17) A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(18) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(19) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata /minősített többség/ szükséges a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl:

• a) kitűntetés, díszpolgári cím adományozásához,
• b) a képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának elfogadásához,
• c) az önkormányzati vagyon értékesítéséhez,
• d) hitelfelvételhez,
• e) testületi hatáskörök átruházásához, a hatáskör visszavonásához,
• f) helyi népszavazás kiírásához.

9. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. Szavazatukat aláírásukkal hitelesítik.

10. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

11. § A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

12. § (1) A képviselőtestület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések, megalkotott rendeletek egy példányát és a jelenléti ívet.

(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti. A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az Önkormányzat honlapján.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

13. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) Az alsósági és az izsákfai városrészt érintő ügyekben, városrészi tanácskozás tartható, amelyet kezdeményezhet a polgármester, valamint a városrész önkormányzati képviselője.

(3) Városrészi tanácskozásra meg kell hívni az adott városrész lakosságát és képviselő-testület tagjait, jegyzőt.

(4) Közmeghallgatás és a városrészi tanácskozás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.

(5) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama öt perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.

(6) A közmeghallgatás, valamint a városrészi tanácskozás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább tíz nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

(7) A tájékoztatást az Új Kemenesalja elnevezésű önkormányzati lapban és a város honlapján is meg kell jelentetni.

14. § (1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot, /frakciót/ hozhatnak létre. A frakcióalakítás főbb szabályai:

• a) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó települési képviselők csak egy képviselő csoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy csoportnak lehet a tagja. Egy csoportot legalább 3 képviselő alkot.
• b) A megalakulástól számított 15 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének, tagjainak nevét.
• c) A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó /független/ képviselőket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat.
• d) A képviselőcsoport alakításának a joga - a feltételek megléte esetén - megilleti a független képviselőket is.

15. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

• a) a Városfejlesztési-, Költségvetési és Jogi -Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma 9 fő,
• b) a Humán Szolgáltatások Bizottsága, melynek létszáma 9 fő,
• c) a Beszerzési Bizottság, melynek létszáma 5 fő.

(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(4) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(5) A bizottságok nem képviselő tagjainak megbízatása a következő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáig szól. A bizottság tagja tisztségéről lemondhat, a bizottság tagjának megbízatását a képviselőtestület visszavonhatja.

(6) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választanak, vagy alelnököket választhatnak.

(7) Az ülést a bizottság elnöke a rendelet 4. § (2) bekezdésekben meghatározottak szerint hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával kézhez kapják.

(8) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Az ülésvezető személyéről ebben az esetben a bizottságok elnökei állapodnak meg.

(9) A bizottság tagja a bizottsági üléseken köteles részt venni. A bizottság tagja az ülés megkezdése előtt 24 órával köteles a bizottság elnökét, vagy a közös hivatal titkárságát értesíteni, amennyiben a bizottság ülésén nem tud részt venni.

(10) A bizottsági ülések időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, alpolgármestereket a jegyzőt, a közös hivatal irodavezetőit, a belső ellenőrt, az önkormányzati intézmények vezetőit, az önkormányzat részesedésével működő gazdasági társaságok vezetőit, az ülést megelőzően 3 nappal korábban értesíteni kell. A bizottság ülésére meg kell hívni a részönkormányzat vezetőjét, ha a bizottság településrészt érintő kérdést tárgyal.

(11) A bizottsági üléseken, lehetőség szerint részt vesz a polgármester vagy az alpolgármester, valamint a jegyző vagy az aljegyző, illetve az általuk megbízott irodavezető, vagy szakreferens. A bizottsági üléseken kötelesek részt venni az önkormányzati intézmények vezetői, az intézményüket érintő napirendi pontok tárgyalásakor.

(12) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat azokban az esetekben, amelyekben azt a Mötv. a képviselő-testület részére kötelezővé teszi, illetve megengedi.

(13) A zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(14) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

18. § Hatályon kívül helyezve.

19. § Hatályon kívül helyezve.

20. § (1) Ellátja a Celldömölk Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatában a bizottság részére meghatározott feladatokat.

(2) A bizottságok működésére vonatkozó szabályokat a Beszerzési Bizottság esetében a Celldömölk Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. § (1) A képviselőtestület a település történetileg elkülönült részén élő lakosság önszerveződő képességének erősítése céljából közös településrészi önkormányzatot hoz létre Alsóság és Izsákfa városrészekben.

(2) A településrészi önkormányzat elnevezése: Alsósági-Izsákfai Részönkormányzat

(3) A településrészi önkormányzat 11 főből áll. Ebből 6 fő önkormányzati képviselő,3 fő alsósági lakos, 2 fő izsákfai lakos.

(4) Hatályon kívül helyezve.

(5) Hatályon kívül helyezve.

(6) Hatályon kívül helyezve.

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester munkájának segítésére 2 alpolgármestert választ.

(2) Egyik alpolgármester a nem képviselő tagok közül is választható.

(3) Az alpolgármester megválasztására a polgármester indítványa alapján titkos szavazással kerül sor.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi irodavezető látja el.

23. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9500 Celldömölk, Városháza tér 1.

24. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit:

• a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése,
• b) a szabad pénzeszközök terhére banki lekötések jóváhagyása,
• c) közterület használat engedélyezése,
• d)^[1] a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2021.(VII.1.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározottakat,
• e) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és annak egyes szabályairól szóló 22/2013 (X.30.) önkormányzati rendelet 42. §-ában meghatározottakat,
• f) a nem kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati ingatlanok bérbeadása.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll.

(3) A képviselő-testület a bizottságaira ruházza az alábbi hatásköreit:

• a) Humán Szolgáltatások Bizottsága:
  • aa) dönt a BURSA HUNGARICA felsőoktatási ösztöndíj pályázatok elbírálásáról a képviselőtestület által jóváhagyott keretösszeg felhasználásával
  • ab) dönt a helyi települési értékké nyilvánításról.
  • ac) ellátja a települési értéktár bizottsági teendőket
• b) Városfejlesztési és Költségvetési Bizottság:
  • ba) megadja a tulajdonosi hozzájárulást a közterületen lévő fák kivágásához,
  • bb) dönt városképi okból, az épített környezet védelme érdekében a hulladékgyűjtő edények közterületen

25. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

• a) a képviselő,
• b) a bizottság,
• c) a polgármester vagy
• d) a jegyző.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

(4) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.

(5) A rendelet kihirdetése – a megalkotását követő első munkanapon –a Celldömölk, Városháza tér 1. szám alatt található önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. Gondoskodni kell azonban a rendeletnek az Új Kemenesaljában és a Városi Honlapon történő közzétételéről is.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben a rendelet kihirdetésének időpontjául a (6) bekezdésben meghatározottól eltérő időpont is megjelölhet.

(7) A rendeletet záradékkal kell ellátni, amely tartalmazza a kihirdetés idejét.

(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.

27. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni.

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét.

(3) A határozatokról tárgymutatós nyilvántartást kell vezetni.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.

28. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Városfejlesztési-, Költségvetési és Jogi- Ügyrendi Bizottság, elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Városfejlesztési-, Költségvetési és Jogi- Ügyrendi Bizottság, elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az Ügyrendi és Jogi Bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.

29. § (1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a két egymást követő igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.

(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.

(4) A tiszteletdíj-csökkentésről és annak mértékéről a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot, arról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

30. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

• a) Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi feladatokat ellátó Népjóléti Szolgálat fenntartása, valamint az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezése,
• b) Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata a Celldömölki Város Óvoda fenntartása, a teljeskörű óvodai nevelő tevékenység biztosítása a hatályos jogszabályok és nevelési programok alapján.
• c) ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata Nyugat Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű, hatékony és célszerű megoldása.

(2) A társulási tanácsokba Celldömölk Város Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(3) Akadályoztatása esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésre jogosult személyeket.

31. § (1) Celldömölkön Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik, a működés feltételeit Celldömölk Város Önkormányzata teremti meg.

(2) Celldömölk Város Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére ülései, valamint fogadóórái megtartásához a Közös Hivatal 120. számú tárgyaló termét– térítésmentesen – biztosítja.

(3) Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját a jegyző által megbízott személy segíti.

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat adminisztratív feladataihoz szükséges tárgyi feltételeket a Közös Önkormányzati Titkársága biztosítja.

(5) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája.

32. § (1) A rendelet 2014. november 13. 15 óra 30 perckor lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Celldömölk Város Önkormányzata Képviselő-testületének –a 21/2007.(IX.19.) sz., 25/2007.(X.10.) sz., 4/2008.(I.30.) sz., 16/2008. (IV.30.) sz., 20/2008.(VII.2.) sz., 28/2008.(IX.26.) sz., 13/2009.(IV.3.) sz., 43/2009.(XII.18.) sz., 19/2010.(IX.17.) sz., 20/2010.(X.15.) sz., 23/2010.(XI.4.) sz., 33/2010.(XII.16.) sz. rendeletekkel módosított- az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2007. (III.29.) önkormányzati rendelete.