Celldömölk Város Önkormányzata képviselő-testületének 20/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 07. 15 - 2022. 01. 05

Celldömölk Város Önkormányzata képviselő-testületének 20/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Celldömölk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Celldömölk Város Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9500 Celldömölk, Városháza tér 1.

2. § Hatályát veszti: 2017-09-15.

2. A Képviselő-testület munkaterve

3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület decemberi ülése elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításához a jegyző javaslatot kér:

  • a) a települési képviselőktől
  • b) a bizottságoktól
  • c) a településrészi önkormányzattól
  • d) az önkormányzati intézmények vezetőitől

(3) A munkaterv tartalmazza:

  • a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
  • b) a napirendi pontok előadóit,
  • c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
  • d) a napirend előkészítésének határidejét.

(4) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább tíz ülést tart.

(5) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

3. A képviselő-testületi ülés összehívása

4. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését levélben hívja össze.

(2) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Rendkívüli ülés tartása esetén az ülés 24 órán túli időpontra összehívható.

(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(4) A képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal – elektronikus levélben- meg kell hívni:

  • a) a nem a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert,
  • b) a jegyzőt, aljegyzőt,
  • c) a bizottságok nem képviselő tagjait,
  • d) a részönkormányzat nem képviselő tagjait,
  • e) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjét,
  • f) a napirend előterjesztőjét,
  • g) a napirend tárgya szerinti illetékeseket,
  • h) az intézmények vezetőit,
  • i) a közös hivatal irodavezetőit,
  • j) a belső ellenőrt.

(5) A meghívó megküldésével kell értesíteni a Vas Népe c. napilapot, az Új Kemenesalja városi lap főszerkesztőjét, az önkormányzati televíziót a testületi ülések helyéről, időpontjáról, és a megtárgyalásra kerülő napirendekről.

(6) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell, amit az önkormányzat hivatalos honlapján tesz közzé.

(7) Sürgős esetekben a polgármester dönthet az ülés telefonon történő összehívása mellett is. Az ülés határozatképesség esetén megtartható a telefonon jelzett időpontban.

4. A Képviselő-testület ülése

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Városfejlesztési és Költségvetési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az ülésvezető

  • a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
  • b) megnyitja az ülést,
  • c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
  • d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
  • e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
  • f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
  • g) az ülést berekeszti.

(3) A testület ülésének napirendjére és azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a testület állapítja meg.

(4) A képviselőtestület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A napirendek tárgyalásának sorrendje felcserélhető, amelyre az ülés vezetője tesz javaslatot, amennyiben a napirendi pont cseréjével bármely képviselő nem ért egyet abban az esetben a cseréről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.

(6) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

  • a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
  • b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
  • c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
  • d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.

(7) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(8) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

(9) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(10) A Képviselő-testület ülésén a Celldömölk székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(11) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

Az előterjesztés

6. § (1) Az előterjesztés két fő részből áll az előterjesztő részből és a határozati javaslatból. Az előterjesztésnek a helyzetképen túl, indokolnia kell a határozati javaslatot, határozati javaslatokat.

Előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely képviselő,

d) a képviselőtestület bizottsága,

e) részönkormányzat,

f) a jegyző.

(2) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő(k) vagy a bizottságok, részönkormányzat által előzetesen javasolt

a) beszámoló

b) tájékoztató

c) indokolással alátámasztott rendelet-tervezet

d) egyéb határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés.

(3) Az éves munkatervben bizottsági véleményezésre javasolt napirendek csak a bizottságok előzetes véleményével terjeszthetők a képviselőtestület elé. A (2) bekezdésben meghatározott munkatervben nem szereplő előterjesztések a polgármester engedélyével bizottsági vélemény nélkül is a képviselő-testület elé terjeszthetők.

(4) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot minden esetben írásban kell benyújtani.

(5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie:

a) a tárgykör valósághű bemutatására

b) megfelelő következtetések levonására

c) a legcélszerűbb döntések meghozatalára

(7) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

a) felépítése:

aa) a tárgy pontos meghatározása,

ab) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

ac) annak megjelölése, hogy a képviselőtestület vagy szervei, ill. jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

ad) az eltérő vélemények megjelölése és annak indoklása,

ae) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltűntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b) a határozati javaslatnak:

ba) szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

bb) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,

bc) konkrétan meg kell határoznia a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

bd) ha a döntésnek és/vagy végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

be) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott határozatok sorsát részben vagy egészben hatályon kívül helyezni, módosítani, kiegészíteni/,

bf) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt,

bg) meg kell jelölni a végrehajtás határidejét.

(8) A képviselőtestület határozata végrehajtásáért felelősként jelölhető meg a polgármester, a képviselőtestület bizottsága, a képviselő-testület részönkormányzata, önkormányzati intézmény vezetője, a jegyző.

Sürgősségi indítvány

7. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, de az önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel halasztást nem tűrő tárgyalást igényel.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

  • a) a polgármester
  • b) az alpolgármester
  • c) a bizottságok elnökei
  • d) a képviselők
  • e) a jegyző
  • f) a részönkormányzat vezetője.

(3) A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző nap12 órájáig kell a polgármesternek távollétében a jegyzőnek írásban benyújtani.

(4) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkora sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

(6) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni róla.

(7) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, akkor azt első napirendi pontként kell megtárgyalni.

(8) A sürgősség elfogadásáról a testület dönt.

8. § (1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.

(2) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(5) A kérdésekre az előadó köteles választ adni.

(6) A válaszadás után a hozzászólások következnek. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(7) A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(8) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.

(9) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(10) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.

(11) A vita lezárására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet.

(12) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(13) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(14) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze.

(15) A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(16) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, ill. a napirend előadója javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

(17) A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(18) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(19) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata /minősített többség/ szükséges a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl:

  • a) kitűntetés, díszpolgári cím adományozásához,
  • b) a képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának elfogadásához,
  • c) az önkormányzati vagyon értékesítéséhez,
  • d) hitelfelvételhez,
  • e) testületi hatáskörök átruházásához, a hatáskör visszavonásához,
  • f) helyi népszavazás kiírásához.

9. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. Szavazatukat aláírásukkal hitelesítik.

10. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

11. § A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

12. § (1) A képviselőtestület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések, megalkotott rendeletek egy példányát és a jelenléti ívet.

(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti. A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az Önkormányzat honlapján.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

6. Közmeghallgatás, városrészi tanácskozás

13. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) Az alsósági és az izsákfai városrészt érintő ügyekben, városrészi tanácskozás tartható, amelyet kezdeményezhet a polgármester, valamint a városrész önkormányzati képviselője.

(3) Városrészi tanácskozásra meg kell hívni az adott városrész lakosságát és képviselő-testület tagjait, jegyzőt.

(4) Közmeghallgatás és a városrészi tanácskozás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.

(5) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama öt perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.

(6) A közmeghallgatás, valamint a városrészi tanácskozás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább tíz nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

(7) A tájékoztatást az Új Kemenesalja elnevezésű önkormányzati lapban és a város honlapján is meg kell jelentetni.

7. A képviselőtestület képviselő csoportjának létrehozása

14. § (1) A képviselő-testületben a képviselettel rendelkező pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolása céljából képviselőcsoportot, /frakciót/ hozhatnak létre. A frakcióalakítás főbb szabályai:

  • a) Egy bejegyzett párthoz, társadalmi szervezethez tartozó települési képviselők csak egy képviselő csoportot alakíthatnak. Egy képviselő csak egy csoportnak lehet a tagja. Egy csoportot legalább 3 képviselő alkot.
  • b) A megalakulástól számított 15 napon belül be kell jelenteni a megalakulás tényét a polgármesternek. A bejelentés tartalmazza a képviselőcsoport elnevezését, vezetőjének, vezető-helyettesének, tagjainak nevét.
  • c) A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó /független/ képviselőket, ha azok bejelentik a csatlakozási szándékukat.
  • d) A képviselőcsoport alakításának a joga - a feltételek megléte esetén - megilleti a független képviselőket is.

8. A Képviselő-testület bizottságai