Kunbaja Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 . (XI.13.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 07. 13

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

a módosításáról szóló 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Kunbaja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kunbaja község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kunbaja község Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Kunbaja község közigazgatási területe.

(6) A Képviselőtestület hivatalának neve: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH)

(7) A KÖH székhelye, pontos címe: 6435 Kunbaja, Rákóczi út 16.

(8) A település fontosabb adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

II. FEJEZET Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A címer leírást és heraldikai értelmezését, a zászló és a pecsét leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

- a testület által adományozott okleveleken;

- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon;

- az előbbieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

(4) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(5) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Kunbaja Község Polgármestere, Bács-Kiskun Megye

III. FEJEZET Kunbaja Község nemzetközi és partnerkapcsolatai

3. § Az önkormányzat hivatalos testvérközségi kapcsolatot tart fenn a németországi Dinkelscherben településsel.

IV. FEJEZET A önkormányzat feladatai és hatáskörei

4. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület – törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit – a hatáskört gyakorló szerv megjelölésével - jelen rendelet 3 számú melléklete tartalmazza

(7) Az átruházott hatáskört gyakorló szerv illetve annak vezetője, elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről - a polgármester, a bizottságok, a jegyző esetében - a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol a képviselő testületnek. A társulások esetében az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, megtett intézkedésekről a társulás vezetője évente legalább egy alkalommal írásban számol be a képviselő testületnek.

V. FEJEZET A képviselőtestület működése

A működés általános szabályai

5. § (1) A Képviselő-testület létszáma hét fő, tagja a polgármester és a megválasztott hat települési képviselő. A tagok nevét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(3) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés

(4) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ban foglaltaknak és jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően.

A Képviselő-testület megalakulása

6. § Az alakuló ülés napirendje:

- a helyi választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a megbízólevelek ünnepélyes átadása;

- a képviselők és a polgármester eskütétele, az esküokmány aláírása;

- egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).

A Képviselő-testület ülései

7. § (1) A Képviselő-testület munkaterv illetve szükség szerint tart ülést. A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület az (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Községháza tanácskozó termében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

A Képviselő-testület munkaterve

8. §

(1) A képviselőtestület működésének alapja éves munkaterv, amely az adott évi rendes ülések konkrét számát és időpontját tartalmazza.

(2) A munkaterv tervezetét minden év december 31-ig – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a bizottságok elnökeivel történt egyeztetés után a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselőtestület elé.

(3) A munkaterv tervezetére javaslatot kell kérni:

- a Képviselő-testület tagjaitól,

- a bizottságoktól,

- a jegyzőtől,

- a szakterületeiket érintően a polgármesteri hivatal előadóitól,

- az intézményvezetőktől,

- a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetőitől,

- helyi önszerveződő közösségektől.

(4) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések helyét, időpontját és napirendjét,

- a napirendi pontok előadóit,

- a napirend tárgyalásához állandó jelleggel meghívottak megnevezését,

- a napirend tárgyalásához eseti jelleggel meghívottak megnevezését.

(6) A polgármester a munkaterv tervezet előterjesztésével egyidejűleg ismerteti a Képviselő-testülettel mindazon véleményeket, javaslatokat, amelyeket a tervezet összeállításánál nem vett figyelembe, és közli a mellőzés indokait is.

(7) A munkatervtől határozatot hoz, attól történő eltérésre csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(8) A munkaterv – elfogadását követően - a község honlapján közzétételre kerül.

A képviselő-testület összehívása

9. § (1) A képviselőtestület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze.

(3) A képviselőtestületet írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.

(4) A képviselőtestület meghívóját és annak mellékleteit – a rendkívüli ülés kivételével – úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülésnap előtt 3 nappal megkapják.

(5) A képviselőtestület meghívójának tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és azok előterjesztését,
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot.

A meghívó mellékletei a napirendek tárgyalásához készített anyagok.

(6) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg. Az írásbeli meghívó mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselőtestület ülésének azonnali megtartását indokolja. Az írásbeli meghívó mellőzése esetén a képviselő-testület összehívása telefonon történik.

(7) A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi ülések meghívójának - telefonos meghívás esetén a meghívás tartalmának - (annak kiküldésével illetve telefonos meghívással egy időben) Kunbaja község honlapján történő közzétételéről.

A meghívottak

10. § (1) A Képviselő-testület üléseinek állandó meghívottjai:

- az önkormányzati képviselők,

- tanácskozási joggal:

- a jegyző,

(2) A Képviselő-testület üléseire - tanácskozási joggal – eseti jelleggel meg kell hívni:

- választókerület országgyűlési képviselőjét,

- nemzetiségi önkormányzat elnökét,

- a bizottságok nem képviselő tagjait.

- a polgármester rendelkezése alapján, a bizottsági elnökök javaslatainak figyelembe vételével meghívandó személyeket,

- a napirend szerinti illetékes intézmény vezetőjét,

- az előterjesztő javaslata alapján azt a személyt, illetve annak a szervezetnek a

vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásánál szükséges,

- egyes napirendi pontok előadóit,

- a KÖH előadóját, ha a napirendi pont érinti a szakterületét.

(3) A helyi önszerveződő közösségek képviselői - tevékenységi körüket érintő előterjesztés tárgyalására – a képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, amely ülésen a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalása során tanácskozási jog illeti meg őket.

(4) Azon helyi önszerveződő közösségek elnevezését, képviselőjének adatait és székhelyük címét, melyek képviselői (3) bekezdés szerint a Képviselő-testület ülésére meghívásra kerülnek, jelen rendelet 5 számú melléklete tartalmazza.

A rendkívüli ülés összehívása

11. § (1) A Képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(2) Az (1) bekezdésben illetve a 9. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.

Az ülések nyilvánossága

12. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarva.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(4) A Képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 1 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a Képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.

(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 3 perc időtartamra.

(6) A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.

(7) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.

(8) A Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.

(9) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

A Képviselő-testület tanácskozási rendje

Az ülés vezetése

13. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke vezeti. Az ülések vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

Határozatképesség

14. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor és az ülés során folyamatosan – a jegyző közreműködésével – vizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha tagjai közül az ülésen – az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, azaz – 4 fő jelen van.

(2) Ha a Képviselő-testületi ülés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(3) Ha a Képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja.

A Napirend tárgyalása előtt

15. § (1) A jegyzőkönyv-hitelesítő személyére a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítő csak képviselő-testületi tag lehet. Egy fő hitelesítőt lehet választani. A képviselő-testület a hitelesítő személyéről vita nélkül dönt. A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásával történő hitelesítése.

(2) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. Az önkormányzati képviselő indokolt sürgős esetben, szóban indítványt tehet a 33. § (1)-(3) bekezdésének megfelelően. A szóbeli indítvány napirendre tűzését a polgármester – az általa előterjesztett napirendi pontok tárgyalását követő napirendi pontként – a képviselő-testület elé terjeszti. Az ülés napirendjét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal fogadja el.

(3) A polgármester a napirend elfogadása után tényszerűen

- tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységről,

- beszámol: a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörbe hozott döntésekről, a kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor azonnali válaszadásra.

(4) A polgármester (3) bekezdésbe foglalt tájékoztatását, beszámolóját követően az 4. § (7) bekezdésében előírt további beszámolók hangzanak el, illetve a határozatok végrehajtásért a 27. § 3) b), c), d) pontja szerint felelős személyek beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

A Napirend tárgyalása

16. § (1) A polgármester az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések felett külön külön vitát nyit, amelynek során:

- az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik,

- a bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági állásfoglalást, véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is,

- a napirend előadójának a Képviselő-testület tagjai, és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre választ kell adni.

(2) A vitában a szót a polgármester adja meg, és ő határozza meg a hozzászólások rendjét. Ha a polgármester a hozzászólást megtagadja, a képviselő vagy a tanácskozási joggal meghívott a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A Képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A vita során bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan és ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(4) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(5) A vita során a képviselők hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(6) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(7) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a rendelet-alkotást, rendelet-módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

(8) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti és javaslatot a 18. § - 22. § szerint szavazásra bocsátja.

(9) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet.

(11) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.

A tanácskozás rendjének fenntartása

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a rendfenntartás során:

- figyelmezteti a hozzászólókat, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó módon nyilatkozik,

- rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testületi tagsághoz méltatlan magatartást tanúsít.

A DÖNTÉSEK MEGHOZATALA

18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos.

(3) A Képviselő-testület név szerinti nyílt szavazással dönt az alábbi esetekben:

a) ha a megválasztott képviselők 1/4-e kéri,
b) kötvénykibocsátás, helyi adó jogcímének és mértékének megállapítása esetén,
c) a Képviselő-testület feloszlatása kérdésében,
d) az önkormányzati vagyon 2 millió forint feletti összeggel való megterhelésénél, elidegenítésénél,
e) 2 millió forint feletti hitelfelvétel esetén,
f) ha ezt törvény előírja.

(4) Név szerinti nyílt szavazás rendelhető el, ha:

a) a polgármester indítványozza,
b) bármelyik önkormányzati képviselő kezdeményezi,
c) bizottság kéri.

(5) A név szerinti szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik, a polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, a polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt:

a) Az Mötv 46. § (2) bekezdésbe foglalt ügyekben, ha a titkos szavazást a megválasztott képviselők 1/4-e kéri, ez esetben a titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület a 21. § (2) bekezdés g) pontja szerinti dönt,
b) ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket, mint szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ennek alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye. A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

- a szavazás helyét, idejét,

- a szavazás kezdetének, végének időpontját,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás tárgyát,

- a szavazás során felmerült körülményeket,

- a szavazás kapcsán tett megállapításokat (érvényes, érvénytelen szavazás),

- a szavazás eredményét.

- a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírását.

20. § (1) Az javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha a Képviselő-testület a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat elfogadta, és a javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket is tartalmazó egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

21. § (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) a Mötv. 50-§-ban szabályozott esetekben valamint, minősített többség szükséges:

a) valamennyi pénzügyi gazdálkodási ügyben
b) hitelfelvétel ügyében,
c) önkormányzati ingatlan feletti rendelkezés esetén,
d) Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
e) helyi népszavazás kiírásához,
f) alapítvány létesítéséhez,
g) titkos szavazás elrendeléséhez,
h) Kitüntető cím adományozásához,
i) belföldi önkormányzatokkal való együttműködési megállapodáshoz,
j) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, illetve a gazdasági társaságba belépés és kilépés kérdéskörében hozott döntéshez.

(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

22. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

VI. FEJEZET A Képviselő-testület döntései

23. § (1) A Képviselő-testület döntései:

- önkormányzati rendelet

- Képviselő-testületi határozat.

24. §

A RENDELET

(1) A rendelet-tervezetet és annak indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet) a KÖH készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A KÖH akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a KÖH készíti el – a Képviselő-testület vagy a polgármester dönthet.

(2) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a KÖH folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.

(3) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés és állásfoglalás kiadása céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elé kell terjeszteni.

(4) A (9) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

(5) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.

(6) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

(7) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(8) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a KÖH lakossági fórumot szervezhet.

(9) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a közszolgálati jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint

c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

25. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról - utalva a mellőzés indokaira is.

26. § (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 11. § (2)¹ bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.

(5) Az elfogadott és kihirdetett rendeletet a Kunbaja község hivatalos honlapján közzé kell tenni

27. §

A Képviselő-testület határozatai

(1) A határozatokat a 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15. § (2)² bek.-ében foglaltak szerint kell megjelölni.

(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.

(3) A végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság elnöke,

d) a jegyző.

(4) A Képviselő-testület határozatait meg kell küldeni a tisztségviselőknek, az állandó bizottságok elnökeinek, valamint a végrehajtás és az érintettek részére történő megküldés végett a KÖH-nek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A Képviselő-testület által elfogadott határozat közzététele a KÖH hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.

(6) Az elfogadott és közzétett határozatot Kunbaja község hivatalos honlapján is meg kell jelentetni.

(7) A (3) bekezdésben jelölt személyek a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a 30. § szerinti formában a 15. § (4) bekezdése szerint beszámolnak a képviselő-testületnek.

VII. FEJEZET A Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

28. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, jegyzet alapján.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

- egy fő jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

- a képviselő-testületi ülésre szóló meghívó,

- jelenléti ív,

- előterjesztések,

- önkormányzati rendeletek, Képviselő-testületi határozatok hiteles szövege,

- titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

- név szerinti szavazásról készült dokumentumok,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó megjegyzését tartalmazó feljegyzés.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve nem szó szerint tartalmazza az ülésen elhangzottakat. A Képviselő-testület bármely tagjának indítványára egyszerű szótöbbséggel az egyes napirendi pontok tárgyalása előtt elrendelheti, hogy a vitában elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készüljön. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző a felelős.

(6) Az érintett képviselő kérheti a jegyzőtől a jegyzőkönyv kiigazítását. A kiigazítás megtagadásának jogszerűségéről – ha az érintett kéri – az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság dönt.

(7) A jegyzőkönyvből a jegyző határozati kivonatot(okat) készít, amelyet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül megküld:

a) a polgármesternek,

b) a végrehajtásban érdekelteknek, ill. a végrehajtásért felelősöknek.

c) a KÖH ügyben érintett előadójának.

(8) A képviselő-testületi ülést követő 10 napon belül a jegyző köteles az aláírásával ellátott jegyzőkönyvet a polgármester részére átadni és egyidejűleg a 16. § (1) bekezdése szerint választott jegyzőkönyv-hitelesítő képviselőkkel egyeztetni a jegyzőkönyv hitelesítés időpontját. A jegyző az ülést követő 15 napon belül a jegyzőkönyvet és mellékleteit a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően felterjeszti az illetékes Kormányhivatalhoz.

(9) A lakosság – a zárt ülés kivételével – betekinthet a Képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, amelyek községi önkormányzat honlapján – aláírásokat követően – közzétételre kerülnek.

VIII. FEJEZET A képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

A képviselő-testületi anyagok általános szabályai

29. § (1) A képviselőtestület elé kerülhetnek:

a) előterjesztés,
b) beszámoló,
c) tájékoztató,
d) képviselői indítvány,

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat – a 33. § (6) bekezdésében meghatározott szóbeli indítvány kivételével - előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére. A jegyző a benyújtott anyagok alapján – az d) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. Az anyagok benyújtásakor – az d) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kiküldésére vonatkozó elírásokra.

AZ ELŐTERJESZTÉS

30. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselőtestület bizottsága, az önkormányzati képviselő és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A képviselőtestület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselőtestületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,
e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely a döntést indokolja,
f) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,
g) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
h) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,
i) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó

írásos dokumentumok,

j) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat,

amely

ja) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza

a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

jb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,

k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arra való utalás, hogy az eljárás iratanyaga a KÖH-ben tekinthető meg.

(4) A képviselőtestület elé kerülő előterjesztésnek az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell,

(5) Az rendelet alkotására irányuló előterjesztést (tervezetet) a tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság és az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság előzetesen véleményezi, arról állásfoglalást fogad el a 24. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával lehet benyújtani.

(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(8) A képviselőtestület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további – nem állandó - meghívottak a KÖH-nél tekinthetnek be a pályamunkákba.

(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

A BESZÁMOLÓ

31. § (1) A beszámoló:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselőtestület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) a képviselőtestület és szervei tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények vezetői, a 4. § (4) bekezdése szerinti társulások képviselői jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselőtestület határozatot hoz.

A TÁJÉKOZTATÓ

32. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselőtestület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni:

a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
c) a képviselőtestület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.

(3) Tájékoztató benyújtására a 30. § (1) bekezdésében meghatározottak valamint az önkormányzati intézmények vezetői jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselőtestület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselőtestület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.

INDÍTVÁNY

33. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselőtestület ülését megelőző napon.

(3) A képviselői indítvány vonatkozhat:

a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselőtestület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselőtestület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselőtestület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.

(6) Az (1) és (3) bekezdésnek megfelelő Indítvány a 15. § (2) bekezdésben foglaltak szerint a Képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető. Indítvány szóbeli előterjesztése esetén a döntési javaslatot az indítványozó, a jegyző közreműködésével az ülésen írásba foglalja, ezt követően kerül sor a (4) bekezdés vagy az (5) bekezdés szerinti döntésre.

IX. FEJEZET A képviselők jogállása

34. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak ( Mötv. 32. § (1) bek.).

(2) A települési képviselőt a Mötv 32. § (2) bekezdésébe, és jelen rendeletbe foglalt jogok és kötelességek illetik meg.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.

35. §

Személyes érintettség

(1) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő a napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottsága hatáskörébe tartozik.

(3) A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság személyes érintettségi ügyben folytatott eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság személyes érintettségi eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben-hatályban tartásáról.

(5) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának Ügyrendi és Gazdasági Bizottság általi megállapítása esetén a Képviselő-testület külön határozattal az érintett képviselő vonatkozásában megállapítja személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának tényét és a kötelezettség szegő képviselő egyhavi képviselői tiszteletdíját megvonja. Ismételt kötelezettség szegés esetén a megvonás – a leírt eljárás során – újra megállapítható.

(6) A polgármester és az alpolgármester esetében lefolytatása kerülő személyes érintettségi eljárásan a (2)-(5) bekezdésekben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a) az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás a polgármester esetében a havi polgármesteri illetményből egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.

b) az (5). bekezdésbe foglalt egyhavi képviselői tiszteletdíj megvonás az alpolgármester esetében a havi alpolgármesteri tiszteletdíjból egyhavi képviselői tiszteletdíjnak megfelelő összeg megvonását jelenti.

36. §

Összeférhetetlenségi eljárás

(1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 36. § és 40. §-ba foglalt összeférhetetlenségi előírások alkalmazandók.

(2) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 37. §-ban foglalt kötelezettsége teljesítése során szükségessé váló, a törvényben előírt módon kiállított nyilatkozatát a képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnak adja át.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a képviselő-testület Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnak adja át kivizsgálásra. A Ügyrendi és Gazdasági Bizottság a vizsgálat eredményét – törvény eltérő rendelkezése hiányában – döntés céljából a képviselő-testület elé terjeszti. a képviselő-testület az Mötv. 37. § (2) bekezdése szerint eljárva határozatot hoz az összeférhetetlenségi ügyben.

37. §

Méltatlanság

(1) Az önkormányzati képviselőre, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 38. §-ba foglalt méltatlanságra vonatkozó előírások alkalmazandók.

(2) A méltatlansági eljárásra az összeférhetetlenségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

38. §

Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

(1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. §-ba foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot Ügyrendi és Gazdasági Bizottság tartja nyilván, őrzi, ellenőrzi és jár el az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságára az Mötv.39. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi és Gazdasági Bizottságnál bárki kezdeményezheti, amely eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Mötv. 39. § (5) bekezdésébe foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

X. FEJEZET A Képviselő-testület bizottságai

39. § (1) A Képviselő-testület döntés kezdeményező, előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület bizottságai lehetnek állandó és ideiglenes bizottságok.

(3) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint a felét a önkormányzati képviselők közül kell megválasztani.

(4) A nem önkormányzati képviselő tag (továbbiakban: külsős tag) jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(5) A bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza,

Állandó bizottságok

40. § (1) A Képviselő-testület – feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

- Ügyrendi és Gazdasági Bizottság,

- Humánszolgáltatási Bizottság.

- ³

A Képviselő-testület az állandó Bizottságok létszámát 3 (három) főben határozza meg.

(2) Az állandó bizottságok jogai:

- döntések a hatáskörükbe utalt ügyekben,

- a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése során megvitatják és állást foglalnak a feladatkörükbe tartozó ügyekben, beleértve a Képviselő-testület határozati javaslatainak a véleményezését is,

- előkészítik a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

- közreműködnek a feladatkörükbe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, a rendelet tervezeteket véleményezik illetve azokkal kapcsolatban állásfoglalást adnak ki,

- ellenőrzik a KÖH a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját,

- javaslatot tesznek a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(3) A bizottság működése során külső szakértőt is igénybe vehet.

(4) A bizottság tagjait polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület választja meg..

Ideiglenes bizottságok

41. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a Képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.

A bizottságok szervezete és működése

42. § (1) Egy önkormányzati képviselő legfeljebb három állandó bizottságnak lehet tagja, elnök azonban csak egy bizottságban lehet. Az állandó bizottsági tagság nem érinti az ideiglenes bizottsági tagságot.

(2) A bizottság ülését a bizottsági elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a képviselő-testületi bizottsági tag látja el.

(3) A bizottság elnöke a bizottsági ülést köteles összehívni:

- a polgármester indítványára az Mötv. 61. § (1) bekezdése szerinti határidőben,

(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára az Mötv. 60. §-ban foglaltakat valamint jelen rendelet képviselő-testületre vonatkozó szabályit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni az illetékes kormányhivatalnak.

(5) A bizottságok belső működésük további szabályait – az Mötv. és jelen SZMSZ keretei között – saját maguk állapíthatják meg.

(6) A képviselő-testület a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak, külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapít meg.

43. §

A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok

(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az Mötv. 40. §-ban és jelen rendeletben előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

XI. FEJEZET Az önkormányzat tisztségviselői

A polgármester

44. § (1) Kunbaja Község polgármestere megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv.71. §-ban meghatározottak szerint külön képviselő-testületi határozatban megállapított illetményre és költségtérítésre jogosult.

(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi és Gazdasági Bizottság elnöke helyettesíti.

(4) A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.

(5) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, és működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(6) A polgármester Mötv. 65. §- 67. §-ban megfogalmazott feladatain túl, főbb feladatai különösen:

- a település fejlődésének elősegítése,

- az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,

- demokratikus hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

- a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szerzése,

- a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés

kialakítása.

(7) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő főbb feladatai:

- a testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

- a képviselők munkájának segítése,

- testület döntéseinek előkészítése, végrehajtása, illetve végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.

(8) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

- felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz,

- indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását.

45. § A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az Mötv.72. §-ba valamint jelen rendeletbe foglalt önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.

Az alpolgármester

46. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.⁴

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve – előkészítő, összehangoló jellegűek.

Részt vesz

- a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

- segíti a bizottságok és képviselők munkáját.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízásban látja el feladatát.

(4) Az alpolgármester az Mötv. 80. §-a alapján külön képviselő-testületi határozatban megállapított tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult.

(5) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(6) ⁵

A tanácsnok

47. § A képviselő-testület a polgármesternek vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választ. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.

A jegyző

48. §

⁶

(1) Az Mötv. 82. §-83. §-a szerinti pályázat és eljárás alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyző kerül kinevezésre. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdéseiben illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt feladatokat, amelynek során jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamban – a jegyzőre vonatkozó képesítési szabályoknak megfelelő a KÖH-nél foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő látja el a jegyző feladatait.

XII. FEJEZET A Közös Önkormányzati Hivatal

49. §

⁶

(1) A Képviselő-testület Tataháza Község Önkormányzatának képviselő-testületével kötött külön megállapodás szerint az Mötv. 85. §-ban foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoz létre – Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – Mötv. 84. § (1) bekezdésébe foglalt feladatok ellátására.

(2) A Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv.

(3) A jegyző ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről.

XIII. FEJEZET A Társulások

50. §

. ⁶

(1) A képviselő-testület és más helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre figyelemmel az Mötv. 89. §-92. §-ban foglaltakra.

(2) Az önkormányzat társulásainak felsorolását, mint az önkormányzat szerveit jelen rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a társulások megnevezésével.

XIV. FEJEZET A Nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok

A Nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

51. §

⁶

(1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése érdekében együttműködik a Kunbajai Német Önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a Kunbajai Német Önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

a) a helyiséghasználatot, és

b) a KÖH közreműködésével

ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint

bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

Együttműködés a Nemzetiségi önkormányzattal

52. §

⁶

(1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a KÖH köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti

kezdeményezéssel kapcsolatos Képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

XV. FEJEZET Lakossággal való kapcsolati formák

Közmeghallgatás

53. §

⁶

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület döntése előtt közmeghallgatást kell tartani:

- a település általános rendezési tervének jóváhagyásakor,

- a jelentősebb fejlesztésekhez kapcsolódóan,

- jogszabályok által kötelezően előírt esetekben.

(3) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha :

- a Képviselő-testület előzetesen úgy döntött,

- a települési képviselők fele indítványozza,

- a településen a választásra jogosultak 15%-a az ügy tárgyának megjelölésével írásban kéri.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről – legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt - hirdetéssel és plakátok útján, községi honlapon történő közzététellel a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek, maximum 5 percben hozzászólhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre Képviselő-testület üléseiről készülő jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megfelelően alkalmazandóak. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt kérdéseket és javaslatokat az illetékes bizottságnak, a polgármesternek, a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatalnak meg kell vizsgálniuk és 15 napon belül a választ írásban meg kell adniuk a kérdés feltevőjének. A válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást kell adni.

Falugyűlés

54. §

⁶

(1) A képviselőtestület, a polgármester közreműködésével évente egy alkalommal összehívja a Falugyűlést

(2) A Falugyűlés előkészítésével, szervezésével és vezetésével kapcsolatos feladatokat polgármester végzi el.

(3) A Falugyűlésre kerülő napirendet a képviselőtestület állapítja meg és az előterjesztéseket véleményezi.

(4) A Falugyűlésen elhangzott javaslatok nyomán tett intézkedésekről – a helyben szokásos módon hirdetőtábla útján, községi honlapon történő közzététel útján – a lakosságot tájékoztatni kell.

Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel

55. §

⁶

(1) Kunbaja Község Önkormányzat Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében.

Az együttműködés célja és rendeltetése:

- tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

- a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

- a lakossági közügyek intézésébe való bevonás.

(2) A helyi önszerveződő közösségek képviselői a 10. § (3) bekezdése szerint meghívottként, tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésein.

(3) A lakosság egészét vagy nagyobb csoportját érintő helyi közügyekben a döntés előkészítése során a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

(4) A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig –anyagilag is támogathatja a helyi társadalmi szervezetek tevékenységét.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az önkormányzat időszakos újságjában, és az internetes honlapon való megjelentetése.

XVI. FEJEZET Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a rendelet 2014. november 13. napján 14⁴⁵ órakor lép hatályba

(2) Hatályát veszti:

1. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati rendelet
2. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati rendeletet módosító 5/2012.(IV.25.) önkormányzati rendelet
3. a Képviselőtestület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011.(III.30.) önkormányzati rendeletet módosító 13/2013.(I.4.) önkormányzati rendelet

^[1] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[2] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[3] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[4] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[5] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[6] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[7] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[8] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[9] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[10] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[11] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[12] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[13] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

^[14] A rendelet szövegét a 8./2019.(XI.26.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2019.11.27-től

1. melléklet

A Kunbaja községre vonatkozó fontosabb adatok

A településsel határos más települések:

Csikéria, Bácsszőlős, Bácsalmás, Madaras, Államhatár

A település jellege: ipari, mezőgazdasági

A településen a főbb munkáltatók:

Kunbaja Község Önkormányzata,

Csenger Árpád Csaba

Kiss Kereskedelmi Bt.

„Hírös Diák” Alapítvány

KT-ELEGANT Kereskedelmi és szolgáltató Kft.

Kunglobál foglalkoztató és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.

HIBRO 2013 Kft.

Napsugár Sertés Farm Kft.

A település vonzáskörzetbe tartozása: Kunbaja község Bácsalmás város vonzáskörzetébe a Bácsalmási Járásba tartozik.

A foglalkoztatottság helyzete: A munkanélküliség magas, az országos átlag másfélszeresét meghaladja.

A belterület nagysága: 205 ha 1887 m2

Az oktatás, művelődés intézményei:

„Aranyfürt” Óvoda, Egységes- Óvoda Bölcsőde

Bácsalmási Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kunbajai Általános Iskolája

„Összefogás” Közösségi Ház

Az egészségügyi, szociális és sport ellátás jellemzői, intézményei:

Egészségügyi ellátás: háziorvosi, fogorvosi, védőnői szolgálat üzemel. A gyógyszerellátás a községben a közforgalmú patika működésével megoldott.

Szociális ellátás: a „Szivárvány” Szociális Szolgáltató Központ biztosítja a szociális és gyermekjólléti alapellátást.

Sport: A községben 1916. óta működik a Sport Egyesület. Jelenleg működő szakosztályai: futball, asztalitenisz, csúszókorong és szabadidő sport.

Az infrastruktúra főbb jellemzői:

Az úthálózat milyensége, volumene:

földút: 6,500 fm,

szilárd burkolattal ellátott út: 12,500 fm.

A vízellátás:

Víztisztító állomással felszerelt komplex vízhálózati rendszer.

A csatornarendszer:

Nincs

Az energiaellátás:

2. melléklet

Kunbaja község címerének, zászlajának és pecsétjének leírása

Kunbaja község címere:

Csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs kék mezejében két, részben takarásban lévő bíborszínű márványoszlop között – melyekre jobbról balra, illetve balról jobbra zöld indájú, négy-négy zöld levéllel és négy-négy aranyló fürttel szőlőveszők futnak fel – ötágú (3 levél, 2 gyöngy) rubinnal díszített, bíbor bélésű, nyitott arany korona lebeg, melyet (arany markolatával a pajzstalpban) kétélű egyenes kardpenge döf át.

A pajzson szembenéző, vörös bélésű, arany pántos sisak helyezkedik el, pereme ezüst, nyakában arany medalion lóg, színe természetes. A sisakon a címerképet ismétlő korona van. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

A település e jelképe beszélő címer, ugyanis ősi, megtartó jellemzőit fejezi ki szimbólumaiban. A kard az avarok vitézségét és a szabad királyi harcosok, a kunok emlékét idézi, a korona a szent királyokra utal, akik már számon tartották a községet. A két bíbor oszlop a hitet és a honhoz való hűséget, a márvány a kitartást jelképezi, amelyek nélkül ez az évezredet átvészelő szívósság, és az a virágzó élet, amelyre a bőségesen termő szőlőtőkék utalnak, elképzelhetetlen lett volna. Mert pusztították a vidéket tatárok és törökök, rácok és labancok, eladományozták többször is a XVII-XVIII. Század folyamán, pereskedtek érte évtizedekig, de az ezeréves alapot semmi meg nem ingathatta.

Egy-egy címer motívumai, a történeti anyaga nemcsak egy meghatározott eseményre, szituációra, vagy korszakra vonatkoztatható, hanem többféle értelmezést is lehetővé tesz. Ebben a címerben az oszlopok a már említettek mellett kifejezhetik azt is, hogy a nemzet tartóoszlopai – akik visszavezethetők egészen Szent Istvánig -, a honfiak és a betelepülők, az idegenek voltak, akik a nemzet testévé, a magyar etnogenezis részévé váltak. Jelen esetben a német etnikumra utalhat az egyik tartópillér, mint a kunbajai nemzetfenntartó elemek egyik összetevője. A szőlő mint motívum utalhat a föld termékenységére, a földművelésre, amiből a közösség nagy része él-élt, de utalhat arra is, hogy azt a szőlőkultúrát, amely ma jellemző a betelepülő németek honosították meg.

A pajzsra helyezett sisak a hősökre emlékeztet, akik – különösen az I. és a II. világháborúban – e vidékről a vérüket ontották, életüket adták a hazáért, szeretteikért. Ugyanígy emléket állít a településről és az országból jogtalanul kitelepített családoknak is. A reá helyezett korona a település autonómiáját hivatott kifejezni.

Kunbaja község zászlaja, lobogója

A zászló (labarum) fehér színű, felső harmadon a rúdra merőleges tengelyű címerrel, alsó harmadon pedig KUNBAJA felirat arany színnel, alsó élén arany színű rojtozattal.

Lobogó alakban használva a címer 90 fokkal elfordul, a rúddal párhuzamos tengelyen helyezkedik el, s alá kerül a KUNBAJA felirat arany színnel. Ebben az esetben rojtozat nincs.

Kunbaja község pecsétje

Kerek pecsét, középen a község címere foglal helyet, körfelirat pedig „Kunbaja Község Önkormányzata”.

3. melléklet

Képviselő-testület átruházott hatáskörei – a hatáskört gyakorló szerv megjelölésével.

A Humánszolgáltatási Bizottságra átruházott hatáskörök:

A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 45. § (1) bekezdésében biztosított I. fokú hatáskörét az alábbi ügyekben a Humánszolgáltatási Bizottságra ruházza át:

- Önkormányzati segély

A polgármesterre átruházott hatáskörök:

A Képviselő-testület az önkormányzati segély Szt. 45. § (1) bekezdésében meghatározott kamatmentes kölcsön formájában történő nyújtásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

4. melléklet ^[1]

A Képviselő-testület tagjainak névsora

1. Halász István polgármester

2. Patocskai Tibor alpolgármester

3. Halászné Piukovics Erika képviselő

4. Kern István képviselő

5. dr. Lovas László képviselő

6. Nagyné Simon Hajnalka képviselő

7. Pálosi Jánosné

5. melléklet

Azon helyi önszerveződő közösségek elnevezése, a közösség képviselőjének adatai és a közösség székhelyének címe, amelyek közösségek képviselői az Önkormányzat Képviselő-testületének ülésére (tevékenységi körüket érintő előterjesztés tárgyalására - a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalása során tanácskozási joggal) meghívásra kerülnek:

Bokréta Művelődés és Hagyományőrző Egyesület

képviseli: Horváth Imréné székhely: Kunbaja, Rákóczi út 22.

Három Generáció Kunbajáért Egyesület

képviseli: Szabó Erika székhely: Kunbaja, Szabadság tér 5.

Kunbajai Kittenberger Kálmán Vadásztársaság

képviseli: Horváth János József székhely: Kunbaja, Damjanich u. 74.

Kunbajai Polgárőr Egyesület

képviseli: Kovács Mihály székhely: Kunbaja, Polgármesteri Hivatal

Kunbajai Sport Egyesület

képviseli: Nagy István székhely: Kunbaja, Szabadság tér 16.

Mozgáskorlátozottak Kunbajai Egyesülete

képviseli: Szabó László székhely: Kunbaja, Bajcsy-Zsilinszky u. 6.

Német Hagyományőrző Egyesület

képviseli: Nagy István székhely: Kunbaja, Kossuth Lajos u. 3.

Nyugdíjasok Egészségmegőrző Egyesülete

képviseli: Szabó László székhely: Kunbaja, Bajcsy-Zsilinszky u. 6.

6. melléklet

A Képviselőtestület bizottságai, feladat és hatásköre

Ügyrendi és Gazdasági Bizottság

A bizottság feladat és hatásköre:

1. Véleményezi a szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

2. Ellenőrzi a képviselőtestület és szervei szabályszerű működését. A szabályzat előírásainak megsértése esetén intézkedést kezdeményez.

3. Vizsgálja a képviselőtestület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását.

4. Ellenőrzi a képviselőtestület által átruházott hatáskörök gyakorlását.

5. Vizsgálja a képviselőtestületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését.

6. Felszólítja a polgármestert és a képviselőket a határidőn belüli vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre. A vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnöke veszi át és vezeti a szükséges nyilvántartásokat. A jogszabályoknak megfelelően kezeli a vagyonnyilatkozatokat.

7. Eljár összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárásokban.

8. Ellenőrzi más képviselő-testületekkel, gazdasági szervezetekkel, pénzintézeti szervekkel kötött megállapodásokat és azok végrehajtását.

9. Javaslatot tesz bizottság létrehozására, működésük feltételeinek kialakítására, munkatervének összeállítására.

10. Javaslatot tesz zárt ülés elrendelésére, valamint rendkívüli ülés létrehozására.

11. Figyelemmel kíséri a KÖH hatósági tevékenységét.

12. Közreműködik a képviselőtestület rendeleteinek előkészítésében.

13. Ellátja a képviselőtestület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.

14. Véleményezi a foglakoztatási jogviszony létesítésére vonatkozó, képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázatokat.

15. Elvégzi a képviselőtestület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket.

16. Megtárgyalja és véleményezi az éves költségvetést, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról készült előterjesztést.

17. Megtárgyalja a KÖH-nél és az önkormányzati intézményeknél végzett pénzügyi ellenőrzési jelentéseket, az ellenőrzések tapasztalatait, és intézkedéseket javasol rá.

18. A képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb pénzügyi kérdéseket döntésre előkészíti.

Humánszolgáltatási Bizottság

A bizottság feladat és hatásköre:

1. A bizottság munkáját Kunbaja község Önkormányzatának hatályos rendeletei alapján végzi, mely a szociális igazgatást és a szociális ellátásokat szabályozza.

2. Dönt az önkormányzati segély odaítéléséről.

3. Összehangolja a kulturális programokat.

4. Összehangolja a sport programokat.

5. Figyelemmel kíséri a község kulturális és sport életét, támogatja az egyesületek, csoportok munkáját.

6. Közreműködök a község kulturális koncepciójának a kidolgozásában.

7. Közreműködök a község sport koncepciójának kidolgozásában.

8. Közreműködik a község Helyi Esélyegyenlőségi programjának felülvizsgálatában.

9. Előzetesen véleményezi az oktatási-nevelési intézmények, a védőnői szolgálat, a szociális szolgáltató központ, valamint az IKSZT szakmai munkájáról szóló beszámolót.

10. Kezdeményezi, lehetőségeihez mérten segíti a településen a nevelőszülői hálózatban való részvételt.

11. Figyelemmel kíséri és támogatja a község fiataljainak előmenetelét, a községben való letelepedési lehetőségeiket.

7. melléklet

Az önkormányzat társulásai, a társulások megnevezésével.

Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás

„Banat – TriplexConfinium” Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési

Csoportosulás (BTC EGTC)

Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Felső-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége

Felső-Bácskai Vidékfejlesztési Egyesület

Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

[1] A 4. melléklet a Kunbaja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2021. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.