1. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
• b) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.
• c) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.
• d) Zártsorú épület elhelyezés: olyan zártsorú beépítési móddal szabályozott építési helyen belüli épületelhelyezés, mely a városközpontban és a városközpont külső oldalához csatlakozó kisvárosias lakóövezetben került szabályozásra, ahol az ingatlanok számottevő része a korábbi szabályok szerint oldalhatáron álló beépítési mód szerint épült be. A teljes zártsorúsítás elérése- és az épület-elhelyezés hézagokkal történő tagolásának lehetővé tétele érdekében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet által megengedett épület elhelyezési lehetőségeken kívül az épület-elhelyezés helyi szabályokkal is kiegészült.
• e) Lakózóna: Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része, ahol az építési övezetben megengedett (lakókörnyezetet nem zavaró hatású) rendeltetések építményei elhelyezhetők, de állattartó épület nem helyezhető el. Az állattartó épületeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni. A lakózóna kijelölése a telek e részén megfelelő biztonságot jelent, az egyébként elhelyezhető épületekkel szemben. A lakózóna kijelölése ugyanakkor nem zárja ki a mögötte lévő gazdasági zóna ugyancsak lakó funkcióként való használatát, lakóépület építését sem!
• f) Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldalt jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.
• g) Csurgó távolság: Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az oldalhatáron történő épületelhelyezés sajátos módjának fogalma, amikor az épület nem közvetlenül az építési oldalt képező telekhatáron, hanem attól 0,5- 1,0 méter távolságra kerül elhelyezésre. Ebben az esetben elegendő, ha az épület egy pontja illeszkedik legalább e meghatározott vonalra, és az épület oldalfalának többi pontja, ettől mindenütt távolabb van.

2. § (1) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a város Településképének védelméről szóló (továbbiakban TvR) Rendelete és jelen Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján szabad.

(2) E rendeletet az „országos településrendezési és építési követelményekről” alkotott 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel, és „Balmazújváros Város Településképének védelméről” alkotott 13/2018.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) JELEN RENDELET

• 1. melléklete: Sz-1 Külterület szabályozási terv (M= 1:20 000);
• 2. melléklete: Sz-2 Belterület szabályozási terv (M= 1: 4 000);
• 3. melléklete: Építési övezetek előírásai (1-5 táblázat)
• 4. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap)
• 5. melléklete: Előkertek szabályozása (A/3 méretű tervlap)
• 6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek
• 7. melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

(4) A szabályozási terven ábrázolt vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

3. § (1) Beépítésre szánt területek

• a) lakóterület, ezen belül
  • aa) kisvárosias lakóterület Lk
  • ab) kertvárosias lakóterület Lke
  • ac) falusias lakóterület Lf
• b) vegyes terület
  • ba) településközpont vegyes terület Vt
  • bb) intézmény terület Vi
• c) gazdasági terület, ezen belül
  • ca) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz
  • cb) általános gazdasági terület Gá
  • cc) ipari gazdasági terület Gip
• d) különleges terület K, ezen belül
  • da) Rekreációs célú különleges terület Krek
  • db) Mintafarm különleges terület K-mf
  • dc) Városgazdálkodási célú különleges terület K-vg
  • dd) Állatmenhely különleges terület K-ám
  • de) Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kid
  • df) Közmű különleges terület K-köz
  • dg) Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére és hulladékudvar kialakítására szolgáló terület Ksz
  • dh) Mezőgazdasági üzemi különleges terület Kmü
  • di) Hétvégiházas üdülőterület Üh

  kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (jelen rendelet) mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.

(2) A szabályozási terven megjelenő szabályozási előírások, követelmények megváltoztatásához, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt építési övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. (Az építési övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)

5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód:

6. § (1) Az új magánutak létesítésének szabályai:

• a) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélességet az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közműigények egységes figyelembe vételével kell meghatározni.
• b) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.
• c) Az ingatlan-nyilvántartásban magánútként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.

8. § A közterület-szélesítéssel érintett teleksávon, valamint az utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában új közműbekötést a szabályozási vonal, mint jövőbeni közterületi telekhatár figyelembevételével kell létesíteni.

9. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a HÉSZ előírásaival összhangban történhet. Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új és visszamaradó telek eléri az építési övezetben előírt telekterületet és szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) 10 %-kal csökkenthető, ha a telek megosztására más mód nincs.

(3) Nyeles telek alakításának szabályai:

• a) Kertvárosias lakóövezetekben, ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de utcai homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.
• b) Kisvárosias és falusias övezetekben, az a) pont szerinti feltételek teljesülése esetén, csak akkor alakítható nyeles telek, ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását irányozza elő.
• c) A telek nyúlványos része legalább 3,0 m szélességű és legfeljebb 50 m hosszúságú. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.

10. § (1) Telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben, építési övezetben előírt minimumnál, de az előírt mértéket jobban megközelíti. Telekrész csak akkor csatolható el, ha a megmaradó telek területe és szélessége az előírtaknak megfelelő marad.

(2) Az előírástól kisebb telekmélységgel már kialakult telek felosztása akkor engedélyezhető, ha a területe és legkisebb telekszélesség megfelel az előírásoknak.

(3) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az előírt legkisebb alakítható telekterületnél, de továbbra is beépíthető marad.

11. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

12. § (1) A teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények:

• a) A lakást tartalmazó ingatlanokat, a szabályozási terv szerinti közterület határán kerítéssel kell lezárni. Ez alól kivételt képeznek, a mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő tanyák, ahol nem kötelező kerítést építeni, illetve a művelésből kivett terület határvonalán is el lehet a kerítést helyezni.
• b) A belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítésmezők kialakítására deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon és a c) pont feltételeit kielégítő fémlemezen kívül, más anyag nem alkalmazható.
• c) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítés lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.
• d) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítések színének az épület homlokzatával összehangolva kell készülnie.
• e) A kerítésben, annak részeként hulladéktartály tároló elhelyezhető.

(2) A településképi szempontból meghatározó területnek minősülő Településközpont vegyes és Kertvárosias építési övezetekben, közterület határán elhelyezkedő kerítésekre, kapukra vonatkozó követelmények:

• a) A településképi szempontból meghatározó területeket a TvR határozza meg.
• b) A kapukat és a kerítéseket a környezetében kialakult magassághoz illeszkedően, nem kialakult beépítésű területek esetében 1, 8 m magasságúra kell építeni. Ettől eltérni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételével nem megengedett.
• c) A közösségi-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenység esetén, az előkertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni, ilyen esetekben fedett, vagy nyitott terasz is kialakítható.

13. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken az övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési célú, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

14. § (1) Műemléki értékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme:

• a) A Világörökségi Helyszínen (a következőkben VH-n) lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben építhető, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar stb.). A korlátozás nem vonatkozik pásztorszállásokra, mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet szállására, meglévő tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy db lakás/ lakóépület építésére.
• b) A VH területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb építmény) helyezhető el, az építési övezeti előírások keretei között.

(2) Hagyományos pásztorépítmények megőrzése - új építmények hagyományőrző kialakítása:

• a) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó külön előírások:
  • aa) Legeltetéses állattartás céljára új építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az érintett, egy gazdálkodó által legeltetésre használt területen nincs a szükséges rendeltetés céljára megfelelő, vagy alkalmassá tehető meglévő hagyományos pásztorépítmény.
  • ab) Állattartó telepek nem használhatók állattartáson és az ahhoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő rendeltetéseken kívül más tevékenységre (tároló, gépállomás, gépszín stb.)
  • ac) Szilárd alapzatú épület körüli járdát kivéve gyalogutak kialakítására csak téglaburkolat alkalmazható.

15. § A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat a TvR szabályozza.

16. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(6) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben építmény nem helyezhető el.

17. § (1) A HNP Világörökségi Helyszín területén és annak tervezett védőövezetében (Mkor-VH és Mkor-V mezőgazdasági övezetek), a fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások, világítási szabályok betartása szükséges.

• a) Általános előírás, hogy a VH-t övező területeken létesített tartós használatú mesterséges világítótestek ne rontsák észrevehető mértékben a fényforrás 500 méteres sugarán kívül az éjszakai égbolt és az éjszakai táj képét. Ezen szabályozás tekintetében az észrevehető mérték a fényforrás közvetlen látványát, és/vagy az égbolt mért fénysűrűségének 1%-os növekedését jelenti.)
• b) A VH-t övező területeken állandó kültéri világítást csak a közlekedés biztonsága érdekében, valamint járdák és parkolók esetében lehet létesíteni.
• c) Indokolt, tartós kültéri megvilágításhoz (ha az nem eleve oldalirányú megvilágítás) csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítóeszközöket lehet használni, amelyeket olyan módon kell kialakítani és karbantartani, hogy fényük a vízszintes sík fölé közvetlenül ne vetülhessen. A világító szerelvényenkénti legnagyobb megengedett fényáram 1600 lumen. Előírás, hogy meleg fényű LED-ek vagy lámpák kerüljenek alkalmazásra. A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3.300 Ko) legyen.
• d) A külterületi telephelyeken folyamatosan működő kültéri világítást nem szabad használni.

(2) Új világítás tervezésénél betartandóak a 211/2012. Korm. sz. rendelet 4. § (2) d) előírásai.

18. § (1) Építési Övezeten belüli ökológiai zöldterület:

19. § (1) A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Balmazújváros Városi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

(2) Elővásárlási jog: jelen rendelet 6. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

20. § A beültetési kötelezettség jogintézménye a közérdekű környezetalakítás érdekében rendelhető el. Ennek értelmében az ingatlan növényzettel történő beültetését rendelheti el a polgármester, hatósági döntéssel. Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat.

21. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

22. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

• a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,
• b) Településközponti vegyes és központi vegyes terület: teljes közművesítés,
• c) Gazdasági területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen részleges közművesítettség
• d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítettség.

(2) Általános előírások

• a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
• b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
• c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
• d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető

(3) Ivóvízellátás

• a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
• b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás

• a) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Felszíni vízelvezetés

• a) A csapadékvíz-elvezetést a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megoldani.

23. § (1) Belterületen állattartó épület (az idegenforgalmi célú lótartás épületének kivételével) csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.

(2) A lakótelken az előírt számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell:

• a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként;
• b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként vagy
• c) gépjárművel megközelíthető, min. 3,0 x 5,0 méter nagyságú szabad területen.

Külön épületben gépjárművet csak 400m2-nél nagyobb telken lehet elhelyezni.

(3) Építési vonal

• a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
• b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:
  • ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület szélességének legalább 80% a-nak a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
  • bb) A már kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.
  • bc) Az utcavonaltól hátrébb, a Hész szöveges rendelkezésében meghatározott (előkert vonalát jelentő) építési vonalra, elegendő az utcai homlokzat legalább egy pontjával illeszkedni, de az utcai homlokzat többi pontja az építési vonal elé nem kerülhet.

24. § (1) Az előkertek szabályozását e rendelet 5. melléklet „Előkertek szabályozása” tartalmazza. Az előkert méretét (3,0 m, vagy 5,0 m, vagy 0,0 m) az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) Előkert nélküli beépítés – utcavonalon álló épület elhelyezéssel
• b) Előkert nélküli beépítés - választható (utcavonalon álló, vagy attól 3,0 m távolságra álló épület elhelyezéssel)
• c) Előkertes beépítés.

26. § (1) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult épületmagassága nagyobb, mint a szabályozásban megengedett legnagyobb épületmagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, de nem növelhető. Lapostetős épületre – az (a) pont szerintiek betartásával– magastető építhető.

• a) A jelenleg megengedettnél magasabb lapostetős épületnél magastető építése esetében a bővítés legfeljebb 1,0 m-rel növelheti a meglévő épületmagasságot.
• b) Az e rendelet hatálybalépése előtti, előírásoknak megfelelően épült épületek az épületmagasság növelése nélkül, illetve az a) pont szerinti engedmény figyelembe vételével bővíthetők.

(2) Az előírt minimális épületmagasság követelménye nem vonatkozik az egyes építési telkeken elhelyezhető különálló melléképítményekre.

(3) Lakóterületen középület (oktatási, egészségügyi, igazgatási) esetében, az erre a célra kialakított telken az épületmagasság 8,5 m-re növelhető szabadonálló épületelhelyezés mellett.

27. § A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

• a) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, csak épület alatt helyezhető el. Önállóan épület nélkül, a földalatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely, zöldségverem, trágyatároló kivételével terepszint alatti építmény nem építhető.
• b) Terepszint alatti építmények a lakóterületeken csak az építési helyen belül, de a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m távolságra építhető.

28. § (1) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető 60 cm-nél nagyobb kiülésű, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját nem érinti, valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti, a közterület szélessége a 12,0 m-t eléri, vagy meghaladja. Zárt erkély közterület felé nyúló része a homlokzati hossz 4/5-ét foglalhatja el, a telekhatártól legalább 3,0 m kivételével, 3,0 m fölötti űrszelvény biztosításával. A kiülése a közterület felé legfeljebb 1,0 m lehet.

(2) Vendéglátó terasz közterületen történő elhelyezésének szabályai:

• a) Vendéglátó terasz közterületen - a burkolt köztér kivételével- csak közterület alakítási terv alapján helyezhető el
• b) Vendéglátó terasz zárt kialakítással közterületen nem létesíthető.
• c) Vendéglátó terasz közterületen csak akkor létesíthető, ha a terasz ülőhelyeit is számításba véve a szükséges illemhely kapacitás 20 m-es körzeten belül biztosított.
• d) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület mellett visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább
  1,6 m.

29. § (1) A kismélységű telkek beépítése:

• a) Ha a telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.
• b) Ha a telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt oldalkert jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
• c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.

(2) A vasúti területre lenyúló telkek beépítése:

• a) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik (hátsókert nincs).

(3) Lakóházakra, utcákra telekvéggel forduló telkek (kétutcás telek) beépítése:

• a) A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésénél az előírt előkertet kell tartani.
• b) Két utcára néző telkeken mindkét utca felől építhető főrendeltetésű épület is, előírás szerint.
• c) Állattartó melléképítmény mindkét utca felől 20,0 m távolságnál közelebb nem helyezhető el.

30. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

• a) Lk-1 Kisvárosias lakóterület, (belvárosi többszintes, „telepszerű”)
• b) Lk-1g Kisvárosias lakóterület (garázsok építésére szánt terület)
• c) Lk-1x Kisvárosias lakóterület (5,0-12,5 m épületmagasság)
• d) Lk-1xx Kisvárosias lakóterület (6,0-12,5 m épületmagasság)
• e) Lk-1B Kisvárosias lakóterület (Intenzív beépítésű új lakóterület)
• f) Lk-2A Kisvárosias (zártsorú beépítési móddal, max. 1 emeletes)
• g) Lk-2B Kisvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, földszintes)
• h) Lk-2C Kisvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, max.1 emeletes)
• i) Lk-3 Kisvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, általános)
• j) Lk-3x Kisvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, apró telkes)
• k) Lke-1 Kertvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, max.1 emeletes)
• l) Lke-2 Kertvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, földszintes)
• m) Lke-2x Kertvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, HNP panoráma)
• n) Lke-3 Kertvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, általános)
• o) Lf-3 Falusias (általános)
• p) Lf-4 Falusias (nagy telkes)

31. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 12,5 m épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál. Az övezetbe a városközpont többszintes beépítésű „lakótelepe”, a Bocskai István- Dózsa György - Kossuth tér-Illyés Gyula utcák által határolt terület tartozik.

34. § (1) Az övezetbe a városközpont új intenzív beépítésű lakóterülete tartozik, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méter épületmagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) A területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

35. § (1) Több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 6,5 méter épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

36. § (1) Az építési övezetbe a városközponthoz csatlakozó, vagy attól távolabb elhelyezkedő kisvárosias, földszintes beépítésű lakóterületek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető.

(2) a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

37. § (1) Az építési övezetbe a kisvárosias lakóterületekhez csatlakozó, kertvárosias lakótömbök tartoznak, ahol az egy telken, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.

(2) a) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

38. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A város szélén elhelyezkedő, falusias használatú területeken került kijelölésre, ahol az egy telken, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.

(2) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:

39. § (1) Balmazújváros területén a lakóterületek és intézmények, vegyesen történő elhelyezésére, elsősorban a városközponton belül,

40. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 16 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:

41. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, egyházi, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

42. § (1) A gazdasági területek tagozódása:

43. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Elhelyezhető:

44. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

45. § (1) Az építési övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Teljes közművesítettséggel lehet az épületeket elhelyezni az ipari szennyvizek előtisztítása mellett.

(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(6) A szabályozási terv a lakóterületekkel határos ipari gazdasági területeken, a lakóterület védelme érdekében, IG-Z-jelű „Telken belüli védőzónát” jelölt ki. A védőzónára vonatkozó rendelkezéseket, a Hész 19. § (3) bekezdése tartalmazza.

(7) Az IG-2 jelű építési övezetben szabályozási tervben kijelölt „Ipari gazdasági területen belüli védő zöldterület” „IG-Z*”jelű telken belüli védőzóna, egyben beépítési lehetőség nélküli, beültetési kötelezettséget is jelent. E terület a telek zöldterületi fedettségébe beszámítható.

46. § (1) Az építési övezetbe, azok az ipari területek tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása folyik, melyek mezőgazdasági és mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak.

(2) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(3) A szakhatósági előírások alapján – amennyiben szükséges – védőterületet kell kialakítani. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül a szolgálati lakás kivételével lakó és szállás épület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A gépjárművek elhelyezését az építési telkeken belül szükséges biztosítani.

(5) A teljes közművetítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők abban az esetben, ha a keletkező szennyvizek gyűjtése, ártalmatlanítása környezetterhelési problémákat nem okoz.

47. § (1) Az övezetbe az szerinti olyan egyéb ipari területek tartoznak, ahol a településgazdálkodással kapcsolatos, gazdasági tevékenységek is folytathatók, ahol ennek érdekében kiegészítő környezetvédelmi szabályokat is be kell tartani.

(2) Az övezet az ipari, az energiaszolgáltatási, és a településgazdálkodás (bontott építési törmelék és építési hulladék hasznosítását végző üzem) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben (az Oték. 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével) kivételesen elhelyezhető a gazdálkodási tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 db lakás, szociális épületek.

(4) Az övezet telkeinek azon részén, mely IG-3 –jelű (mezőgazdasági –ipari) övezettel határos, a telek szélétől számított 15,0 m távolságig kétszintű védő zöldterületet kell kialakítani. Toxikus porszennyezéssel járó technológia nem helyezhető el, szilárd, nem toxikus porszennyezéssel járó technológia csak az IG-3 övezetben elhelyezhető tevékenységekre is figyelemmel, a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartva helyezhető el.

(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

48. § (1) A város területén azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, vagy településrendezési adottságuk a fejlesztési célok illetve helyi sajátosságok figyelembevételével egyedi.

(2) Beépítésre szánt különleges területek:

• a) Krek-1 Rekreációs célú különleges terület (Strand- és gyógyfürdő,

49. § (1) Az építési övezet elsősorban a strand- és gyógyfürdő, sport és rekreációs célú, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szállás jellegű, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a- strand- és gyógyfürdő, sport valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szállás jellegű és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

50. § (1) Az építési övezet elsősorban a sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

51. § (1) Az idegenforgalmi jelentőségű gazdasági övezetbe (továbbiakban: KÜ-id-1) Vásártér utca- Nádudvari út- Szoboszlói utcák közötti tömb szabályozási terven kijelölt önálló tömbrésze tartozik.

(2) Az építési övezetben olyan idegenforgalmi jelentőséggel, helyi hagyományokkal is rendelkező mezőgazdasági termékfeldolgozó, hasznosító kisüzem építményei helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely megjelenését tekintve alkalmazkodik a szomszédos nemzeti parki területek látványához, a hagyományos népi feldolgozó tevékenység fejlődésének, múltjának látogatók számára történő bemutatását is lehetővé teszi, és az alkalmazott technológiát figyelembe véve nincs zavaró hatással a szomszédos lakóterületre sem. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

• a) Az építési övezetben elhelyezhető:

52. § (1) Az idegenforgalmi jelentőségű övezetbe a Balmazújvárosi út- Keleti utca és a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozó „Nagyszik” közötti, szabályozási terven kijelölt belterületi ingatlanok tartoznak.

(2) Az övezetben olyan építmények helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely összhangban áll a természettel, az ember és természet egészséges kapcsolatának nagyközönség előtti bemutatását is lehetővé teszi. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

• a) Az építési övezetben elhelyezhető:

53. § (1) A település belterületétől ÉK-i irányban, a 3317 sz. közút és a Keleti Főcsatorna között kijelölt terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet úgynevezett „biogazdaság” és megújuló energiaforrások hasznosításának építményei valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, zöld, parkosított környezetben.

• a) Az építési övezetben elhelyezhető:

54. § (1) Az építési övezet a területigényes közmű létesítmények (pl: szennyvízátemelő, fűtőmű, trafó állomás, stb.) számára került kijelölésre.

(2) Csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

55. § (1) A település üzemeltetéséhez szükséges tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) a) A település üzemeltetéséhez szükséges tevékenység építményei közül azon tevékenységek építményei helyezhetők csak el, melyek a közelben lévő vízműkutakat, védett ivóvízbázist, lakóterületet nem veszélyeztetik, azokra semmilyen káros hatással nincsenek.

• a) Az építési övezetben a hulladékgazdálkodás, feldolgozás építményei nem helyezhetők el.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

56. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasághoz kapcsolódó, környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység, a tulajdonos számára szolgáló különálló lakóépület és szociális célú létesítmény elhelyezésére kijelölt terület tartozik.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a mezőgazdasági üzemi tevékenység építményei a védőtávolságot igénylő mértékű állattartás, trágyatárolás építményeinek kivételével.

• a) Az építési övezetben a fentieken kívül elhelyezhető:

57. § (1) Az építési övezet az állat menhely létesítmények számára biztosít helyet.

(2) A funkciónak megfelelő épületek, építmények és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(5) Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.

(6) A telket minden oldalon zajterhelést gátló, legalább 1,8 méter magasságú kerítéssel kell körül határolni.

(7) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

58. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére valamint hulladékudvar kialakítására) szolgáló területek. A területen csak a technológia működtetéséhez szükséges valamint az őrzéshez szükséges karbantartásához építmények helyezhetők el. A területet védő fásítással kell körbevenni, legalább 10 méter szélességben.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőterületet biztosítani kell.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

59. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet,

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető:

60. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a saját tevékenységet szolgáló mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható.

(2) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(3) A Világörökségi Helyszín (VH) területén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó egyedi előírások. A Hész. 14,§. – 15. § szerint.

61. § (1) A város igazgatási területén üdülési, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezése céljából, üdülőterületi építési övezetek kerültek kijelölésre, a következők szerint:

• a) Üh-1 Hétvégi házas (Sziki horgásztó- Keleti- főcsatorna melletti)
• b) Üh-2 Hétvégi házas (Kadarcsi tó partján lévő)

62. § (1) Az építési övezetben legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületek, kerti építmények, helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá a terület rendeltetésével összhangban álló kiszolgáló építmények, valamint a horgászathoz, vízi sportoláshoz kapcsolódó építmények is.

(2) Az üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el. Ez alól kivételt jelent, a lovas turizmus célját szolgáló lóistálló létesíthető.

(3) A területen épületet csak részleges közművesítettség birtokában lehet elhelyezni.

(4) A Keleti Főcsatorna és a Kadarcsi víztározó már beépített part menti területein a beépítettség legnagyobb mértékén kívül az össze s többi építési övezeti paraméter szabályozatlan, ezért az Étv. Településrendezési illeszkedési követelményei alkalmazandók, e paraméterek megállapításánál.

63. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg az 5%-ot, különleges beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre.

• a) Kb-tem Temető különleges területe
• b) Kb-kegy Kegyeleti park különleges területe
• c) Kb-id Idegenforgalmi hasznosítású -beépítésre nem szánt- terület
• d) Kb-id/VH Idegenforgalmi hasznosítású -beépítésre nem szánt- terület
• e) Kb-En Napelempark különleges területe
• f) Kb-Kt Burkolt köztér
• g) Kb-Ktf Burkolt fásított köztér
• h) Kb-Lov Lovas turizmus/ lovarda területe

64. § (1) Az övezetbe a temetők tartoznak.

(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

• a) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 5 %-a.
• b) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

65. § (1) Az övezetbe a kegyelet parkok tartoznak.

(2) A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el, de új temetések nem engedélyezhetők.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

• a) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

(4) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

66. § (1) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(2) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket legfeljebb 2 ha egybefüggő területen lehet elhelyezni.

(4) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

67. § (1) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, vendéglátó, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket a meglévő, egybefüggő területen, telekmegosztás nélkül lehet elhelyezni.

(4) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

68. § (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetben a napelempark műtárgyai és működtetéséhez szükséges járulékos építmények helyezhetők el.

(3) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 méter.

69. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt közterületekre került kijelölésre, melyek jelentős mértékben burkoltak, kisebb- nagyobb mértékben fásított, parkosított területek, de a környezetükben elfoglalt helyzetük miatt a pihenés- kikapcsolódás, szórakozás célját szolgáló építmények elhelyezése is igény.

(2) a) az övezetben elhelyezhető

70. § (1) A területen a lovas turizmushoz, lovas sport építményei, lovarda, pihenő, sport, és ezekhez kapcsolódó vendéglátó rendeltetés építményei helyezhetők el.

(2) Az épületeket a telekhatártól legalább a meghatározott épületmagasság felénél távolabb, a terület max. 10 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 8,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket a meglévő, egybefüggő területen, telekmegosztás nélkül lehet elhelyezni.

71. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

• a) Köu-1 Közúti közlekedési terület – országos fő- és mellékút
• b) Köu-2 Közúti közlekedési terület – települési gyűjtőút
• c) Köu-3 Közúti közlekedési terület – mezőgazdasági fődűlőút
• d) Köu-4 Közúti közlekedési terület – kiszolgáló utca
• e) Köu-5 Közúti közlekedési terület – Gyalogos és vegyes használatú út,
• f) Kerékpár utak
• g) KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület.

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

• a) Országos mellékút 30 m
  • aa) 3318 sz. út (Böszörményi utca menti szakasza)
  • ab) 3316 sz. út (Csegei utca menti szakasza, Debreceni utca Keleti utcától

  Debrecen felé eső szakasza, kivéve a szab. terven jelölt 25 m szélességű szakasz, Veres P. utca Bimbó köz és Kossuth tér közötti szakasza)

72. § (1) A „Z-kp”- jelű övezetbe a nagyobb kiterjedésű közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok, míg a „Z-kk”-jelű övezetbe a kisebb kiterjedésű közkertek tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekes székkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A „Z-kp”és „Z-kpx”-jelű övezetben elhelyezhető:

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)
• b) vendéglátó épület, újságot, ajándéktárgyat, édességet, virágot árusító kereskedelmi rendeltetésű épület, nyilvános illemhely
• c) a terület fenntartásához szükséges épület (ek).

(4) a (3) bekezdés c) pont szerinti építmények, a „Z-kpx” jelű övezetben, csak a közparkban már megvalósult épületekhez kapcsolódóan helyezhetők el.

(5) A „Z-kk”-jelű övezetben elhelyezhető:

• a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)

(6) Épületek a terület max. 3%-os beépítettségével helyezhetők el, a „Z-kk”-jelű övezetben legfeljebb 3,0 m, a „Zkp”- jelű övezetben 4,5 m legnagyobb épületmagassággal.

(7) A legkisebb zöldfelület aránya „Z-kp”-jelű övezetben 70%, a „Z-kk”-jelű övezetben 60%.

73. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

• a) Ev Védelmi erdő
• b) Eg Gazdasági erdő
• c) Ek Közjóléti erdő

övezetek kerültek lehatárolásra

(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:

• a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.
• b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
• c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.
• b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.

74. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást, állattenyésztést, és halászatot továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

• a) M-VH Mezőgazdasági terület - HNP Világörökségi Helyszínen
• b) Mgy-V Mezőgazdasági terület - többségében gyep, HNP védőövezetében
• c) Msz-V Mezőgazdasági terület - többségében szántó, HNP védőövezetében
• d) Mgy-1 Mezőgazdasági terület - többségében gyep, általános
• e) Msz-1 Mezőgazdasági terület - többségében szántó, általános
• f) Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület is.

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

75. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínen lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv egyedi szabályozást alkalmaz, és ennek megfelelő helyi szabályozás kidolgozását írja elő.

(2) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, mely alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

(3) Az övezetben (a VH területén) az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények csak a legalább 300 000 m² (30 ha) nagyságú és legalább 200m szélességű földterületen, illetve a meglévő (korábban, vagy jelenleg is beépített) tanyahelyeken, a kezelő (Világörökségi Gondnokság) véleményének kikérésével, a területi építészeti-műszaki tervtanács (tájegységi tervtanács) ajánlása (elfogadó véleménye) esetén, a VH kiemelkedő egyetemes értékeinek sérelmét nem okozó helyen és módon lehet.

(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.

(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra.

(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 14. §. VH területére vonatkozó külön előírásait is be kell tartani.

(7) A világörökségi helyszínen a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 17. §.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.

76. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító), többségében szántó művelésű, mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4) A (3) bekezdés előírása alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol az építmények elhelyezhetőségének alsó korlátja 3000 m², és a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

(5) Birtokközpont nem alakítható.

(6) Az épületeket maximum 4,5 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a épületmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)

77. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító), többségében gyep-legelő művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. A fentiekben felsorolt építmények a 6000m²-nél nagyobb telkek esetében helyezhetők el, a földterület legfeljebb 3%-os beépítettségével.

(3) A (2) bekezdés előírása alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol az övezetben megengedett tevékenységet szolgáló építmények a telekterület legfeljebb 10%. beépítettségével helyezhetők el.

(4) Birtokközpont nem alakítható.

(5) Az épületeket maximum 8,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra. (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a épületmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)

78. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, az előírt beépíthetőség által elfoglalt terület felét. Az övezetben elhelyezhető továbbá a helyben megtermelt áru értékesítésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmust szolgáló szállásjellegű épületek is.

(3) Épületeket szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületekkel, a telekterület legfeljebb 3 %-os beépítésével lehet elhelyezni, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

• a) A legalább 2000 m2-t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből udvar célára kivett telek a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető.
• b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett telek a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

79. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolság igénye miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, a beépíthető terület felét.

(3) Épületek legalább 0,6 ha (6000m2) nagyságot elérő területen helyezhetők el, 3% beépíthetőség mellett, melyből lakóépület 1,5% beépíthetőséggel építhető, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

• a) A legalább 2000 m2-t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből udvar célára kivett telek a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető.
• b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett telek a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

(4) Az épületeket maximum 8,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra.

80. § (1) Birtokközpont kialakításának feltételei:

• a) Birtokközpont csak az Mgy-1 és Msz-1 mezőgazdasági övezetekben alakítható, a b) pont szerinti korlátozások figyelembe vételével.
• b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetében birtokközpont csak művelésből kivett területen alakítható.

81. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, vagy a hagyományos szőlőskertek.

(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális épületmagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,3 m lehet. A legkisebb beépíthető terület legalább: 720 m². 10 m-es minimális telekszélesség mellett.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(5) Az épületeket a kialakult építési oldalt képező telekhatártól 1,5 méter csurgó távolságra kell elhelyezni.

82. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe.

83. § (1) A város igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

84. § (1) Az országos – és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

• a) Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó előírások:
  • aa) Az övezetben a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat is be kell tartani, melyeket a TvR tartalmaz.
  • ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
• b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó helyi előírások:

85. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Balmazújváros város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 46/2000.(IV.28.) Önk. rendelete.