Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről

Hatályos: 2021. 05. 28

Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének mértékéről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában, és 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra (a továbbiakban: lakás) és azok bérlőire terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki arra a lakásra, amelyet a bérlő teljes egészében nem lakás céljára használ. Az ilyen lakás bérleti díjának mértékére és megállapításának módjára a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazása során

  • a) lakás alatt a ténylegesen lakás céljára használt, de eredetileg nem lakás céljára szolgáló helyiséget,
  • b) bérlőn a bérlőtársat, a társbérlőt és a lakást jogcím nélkül, illetve bármely más jogcímen használót

is érteni kell.

2. A lakbérfizetési kötelezettség

3. § A bérlő az e rendeletben meghatározott mértékben és módon köteles a bérbeadó részére lakbért fizetni.

4. § (1) A lakbér megállapítása során alkalmazható lakbér-kategóriák:

  • a) szociális helyzet alapján megállapított lakbér ( 5. §),
  • b) költségelven megállapított lakbér ( 6. §),
  • c) piaci alapon megállapított lakbér ( 7. §).

(2) Az adott lakásra irányadó, illetve az adott bérlő esetében alkalmazandó lakbér-kategóriát - az e rendeletben foglaltakon túlmenően - a lakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: lakásrendelet) előírásai szerint kell meghatározni.

3. A lakbér mértéke

5. § (1)[2] A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterület és komfortfokozata alapján a következő:

  • a) összkomfortos lakás esetében 378 Ft/m2
  • b) komfortos lakás esetében 321 Ft/m2
  • c) félkomfortos lakás esetben 153 Ft/m2
  • d) komfort nélküli lakás esetében 102 Ft/m2
  • e) szükséglakás esetében 77 Ft/m2

(2)[3] A félkomfortos-, a komfort nélküli- és a szükséglakásokat elsősorban a szociális helyzet alapján megállapított lakbérek alkalmazásával kell bérbeadni.

(3) A szociális helyzet alapján megállapított lakbér alkalmazásával kell bérbe adni a nyugdíjasházi lakásokat is.

(4)[4] Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fiatalok garzonházában lévő lakások lakbérének havi mértéke 136 Ft/m2.

6. § [5] A költségelven bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő:

  • a) összkomfortos lakás esetében 864 Ft/m2
  • b) komfortos lakás esetében 735 Ft/m2
  • c) félkomfortos lakás esetben 351 Ft/m2
  • d) komfort nélküli lakás esetében 234 Ft/m2
  • e) szükséglakás esetében 175 Ft/m2

7. § (1)[6] A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke a lakás alapterülete alapján komfortfokozattól függetlenül - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem lehet kevesebb, mint:

1400 Ft/m2

(1a) [7] A bérbeadó és a bérlő (leendő bérlő) abban is megállapodhatnak, hogy amennyiben e bérlő a piaci alapon bérbe adott lakásban az (1) bekezdés alapján számított egy évi lakbér összegét meghaladó értékű, a lakhatás feltételeinek biztosítását célzó igazolt beruházást hajt végre, úgy a fizetendő lakbér összegét - a beruházás nagyságrendjéhez igazodó időtartamra - az (1) bekezdésben foglaltakhoz képest legfeljebb 40%-kal csökkentik.

(2) A bérbeadó és a bérlő - a lakás adottságaira tekintettel - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű lakbérben is megállapodhatnak.

4. A lakbért módosító tényezők

8. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérét [ 5. § (1) bekezdés] 30%-kal csökkenteni kell,

  • a) a lakás minősége alapján
    • aa) a félkomfortos-, a komfort nélküli- és a szükséglakás esetében,
    • ab) ha a lakásban csak az elektromos áram vagy a háztartási tüzelőolaj az egyetlen lehetséges fűtési mód,
  • b)[8]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott több lakbért csökkentő tényező együttes fennállása esetében azok közül csak egyet - elsősorban az a) pontban foglaltakat - lehet figyelembe venni.

9. § [9]

10. § Ha a bérlő a 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamely lakbért csökkentő kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe, úgy őt a jogosulatlanul igénybe vett összeg késedelmi kamatokkal növelt összegének visszafizetésére kell kötelezni.

11. § [10] (1)[11] A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbérének havi mértéke - a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményeket figyelembe véve - nem lehet kevesebb, mint:

  • a) összkomfortos lakás esetében 265 Ft/m2,
  • b) komfortos lakás esetében 225 Ft/m2,
  • c) félkomfortos lakás esetében 107 Ft/m2,
  • d) komfort nélküli lakás esetében 71 Ft/m2,
  • e) szükséglakás esetében 54 Ft/m2.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez az 5. § (4) bekezdésében meghatározott eset.

4/A. [12] A lakbér felülvizsgálata

11/A. § [13] (1)[14] Határozatlan-, vagy két évet meghaladó határozott időtartamú bérleti jogviszony esetében, amennyiben a lakás lakbére a szociális helyzet alapján került megállapításra, úgy a szociális helyzet alapján megállapított lakbér alkalmazására való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során azt kell vizsgálni, hogy a bérlő és a vele együtt lakó személyek, a felülvizsgálat időpontjában megfelelnek-e a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, a lakásrendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételeknek. A felülvizsgálat során nem kell vizsgálni a lakás szobaszámára és alapterületére vonatkozó feltételeket.

11/B. § [15] (1) Amennyiben a 11/A. § szerinti felülvizsgálat időpontjában fennállnak a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, a lakásrendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakás lakbére - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - továbbra is a szociális helyzet alapján kerül megállapításra.

(2) Amennyiben a 11/A. § szerinti felülvizsgálat időpontjában nem állnak fenn a szociális helyzet alapján történő bérbeadás alapjául szolgáló, a lakásrendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételek, úgy a lakás lakbérét - a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kezdődően - a költségalapon megállapított lakbér alkalmazásával kell meghatározni.

(3) A felülvizsgálatot követő hónap első napjától kezdődően a lakbért akkor is a költségalapon megállapított lakbér alkalmazásával kell meghatározni, ha a felülvizsgálat időpontjában

  • a) a bérlő a lakás hasznosításával összefüggésben a nyugdíjminimum összegét meghaladó havi jövedelemhez jut, vagy
  • b) a bérlőnek a lakás bérleti jogra vonatkozóan tartási vagy életjáradéki szerződése áll fenn.

11/C. § [16] (1) A 11/A. § szerinti felülvizsgálatot - a határidő lejártát megelőzően legalább 30 nappal - a bérlő köteles a bérbeadónál kezdeményezni a lakbér-kategória megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi és vagyoni körülményeket alátámasztó okiratok és igazolások benyújtásával. A kérelem benyújtásának kötelezettségére és annak időpontjára a bérlő figyelmét a bérleti szerződés megkötésekor vagy a lakbér felülvizsgálatakor írásban fel kell hívni.

(2) Amennyiben a bérlő a felülvizsgálat iránti kérelmét vagy az annak alapjául szolgáló igazolásokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem nyújtja be, úgy a lakás lakbérét - az elmulasztott határidőt követő hónap első napjától kezdődően - a költségalapon megállapított lakbér alkalmazásával kell meghatározni.

11/D. § [17] A 11/A. § szerinti felülvizsgálathoz szükséges, a bérlő és a vele együttlakó személyek jövedelmi és vagyoni helyzetének megállapítására és igazolására a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

5. A külön szolgáltatások díja

12. § A bérlő - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben és az e rendeletben meghatározott módón - a lakbéren felül köteles a bérbeadónak megtéríteni a külön szolgáltatások díját is.

13. § [18] Társasházban lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának havi mértéke

  • a) a társasházközösség által megállapított havi közös költség 90%-a, és
  • b) az adminisztrációs költségek fedezésére lakásonként további 1000 forint.

14. § [19] (1) A nem társasházban lévő lakások esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján - közös tulajdonú épület esetében a tulajdonostársak eltérő megállapodása hiányában - a tulajdoni hányadok arányában kell megállapítani. A számítás során az épületben lakásonként el nem különíthetően mért (számított) adatokból a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső hányadot figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adminisztrációs költségek fedezésére lakásonként havonta további 1000 forintot kell felszámítani a külön szolgáltatások díjába.

(3) A nyugdíjasházi lakások, valamint az Önkormányzat által fenntartott vagy tulajdonolt intézmények épületében található gondnoki szolgálati lakások esetében - amennyiben azok bérlője magánszemély - a külön szolgáltatások díjának meghatározásánál az abban elszámolt közüzemi szolgáltatások díjai tekintetében a lakossági tarifákat kell alkalmazni.

15. § [20] (1) A közüzemi szolgáltatók, illetve a díj beszedésére jogosult szervezetek (a továbbiakban együtt: szolgáltatók) által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő közvetlenül a szolgáltatók részére köteles megfizetni.

(2) Amennyiben a távhőszolgáltatás vagy bármely más közüzemi szolgáltatás díját a szolgáltató - jogszabály vagy a bérbeadóval (tulajdonossal) kötött megállapodás alapján - a bérbeadó felé számlázza, úgy azt a bérbeadó, mint külön szolgáltatást, illetve külön szolgáltatás díját áthárítja a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő bérlőre.

16. § (1) A külön szolgáltatásokért járó díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket, így különösen a bérleti szerződés felmondásának szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére nem fizeti meg és emiatt a bérbeadónak a meg nem fizetett díjakért - külön jogszabály előírásai szerint - a szolgáltatók felé helytállási kötelezettsége vagy bármilyen felelőssége (fizetési kötelezettsége) keletkezik.

(3) A bérbeadó által a (2) bekezdés szerint a szolgáltatók felé megfizetett összeget a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a szolgáltató a díjakat közvetlenül a Bérbeadó felé számlázta ki.

6. A lakáshasználati díj

17. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy az e rendeletben meghatározott mértékben és módon köteles megfizetni a lakáshasználati díjat.

(2) A lakást jogcím nélkül használó személy a lakáshasználati díjon felül köteles megfizetni a lakásra megállapított külön szolgáltatás díját is.

18. § (1) Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó személy korábban a lakás bérlője volt, úgy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakáshasználati díj mértéke megegyezik az általa korábban fizetett lakbér összegével.

(2) Amennyiben a lakást jogcím nélkül használó személy korábban nem volt bérlő, úgy a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakáshasználati díj mértéke megegyezik

  • a) összkomfortos és komfortos lakás esetében az adott lakásra költségelven megállapított lakbér összegével,
  • b) más lakás esetében az adott lakásra az 5. § (1) bekezdés c)-e) pontja alapján megállapított lakbér összegével,

(3)[21] A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított lakáshasználati díjat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - 50%-kal kell emelni.

(4)[22] A lakáshasználati díj (3) bekezdés szerinti emelése - kérelemre - mellőzhető, amennyiben a lakást jogcím nélkül használó személy korábban a lakás bérlője volt és

  • a) a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbítását szabályszerűen kezdeményezte,
  • b) a bérbeadó a bérleti jogviszony időtartamának meghosszabbításához hozzájárult és
  • c) az új bérleti szerződés késedelmes aláírására a bérlő érdekkörén kívül eső okból került sor.

19. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a 8. § (1) bekezdésében meghatározott lakbért csökkentő kedvezményeket nem veheti igénybe.

(2) A lakáshasználati díjra egyebekben a lakbérre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. A fizetési kötelezettség közlése

20. § (1) A lakbér mértékét és változását a bérbeadó írásban közli a bérlővel.

(2) Amennyiben a bérlő e rendelet alapján lakbérkedvezményre vagy a szociális rendelet alapján lakbértámogatásra jogosult, úgy a bérlővel a kedvezmény (támogatás) nélküli lakbér összegét, illetve a kedvezmény (támogatás) összegét is közölni kell.

21. § (1) A bérbeadó a külön szolgáltatások díját - társasház esetében - a társasházi közös költségek változásával együtt, azzal megegyező időpontban módosítja.

(2) A bérbeadó a külön szolgáltatások díjának változásáról és annak időpontjáról a soron következő számlával egyidejűleg értesíti a bérlőt, egyben ezzel együtt kiszámlázásra kerül a változás időpontjától az értesítés megküldéséig esedékessé vált összeg, illetve esetleges csökkenés esetén a különbözet jóváírásra kerül,

8. A fizetési kötelezettség teljesítése

22. § (1) A bérlő a lakbért és a külön szolgáltatások díját (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) együttesen köteles megfizetni.

(2)[23] A fizetési kötelezettségének a bérlő havonta, előre, egy összegben köteles eleget tenni. Az adott hónap fizetési kötelezettségét tartalmazó számlát a bérbeadó - nyolc napos fizetési határidővel - minden hónap 10. napjáig állítja ki.

23. § A fizetési kötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjáig, illetve a lakás tényleges visszaadásának napjáig áll fenn.

24. § (1) A fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(2) A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

25. § (1) E rendelet végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A lakbérek és a külön szolgáltatások díjának megállapításáról, közléséről és beszedéséről - e rendelet keretei között - a bérbeadó az UV Újpesti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: UV Zrt.) útján gondoskodik.

(3) -(4)[24]

9. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - 2012. március 1. napján lép hatályba.

(2)[25]

27. § (1) Az e rendeletben meghatározott lakbéreket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - első alkalommal a 2012. március havi lakbérek vonatkozásában kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a piaci alapon bérbe adott lakás lakbére e rendelet hatályba lépésekor meghaladja a 7. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket, úgy a lakbért továbbra is az e rendelet hatályba lépését megelőzően megállapított összegben kell megfizetni.

(3)[26] Az egyes lakásügyi tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelettel 2021. január 1. napjától megállapított R. 6. §-a és 7. § (1) bekezdése szerinti lakbér mértékek legkorábban a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetését követő kilencvenedik napot követő naptól alkalmazandók.

(4)[27] A (3) bekezdésben meghatározott időpontig a R. 2021. január 1. napjáig hatályos 6. § és 7. § (1) bekezdésében meghatározott lakbér mértékeket kell alkalmazni.

28-30. §[28]

31. § [29]

Dr. Vitáris Edit
jegyző

Wintermantel Zsolt
polgármester

Záradék

A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján 2011. december 19. napján.

Dr. Vitáris Edit
jegyző


[1] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2020. X. 31-től.
[2] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 5. §. Hatályos: 2021. I. 1-től.
[3] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2012. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2012. IV. 3-tól. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[4] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2). Hatályos: 2013. IV. 1-től. A lakbéreket első alkalommal a 2013. április havi lakbérek vonatkozásában kell alkalmazni.
[5] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 6. §. Hatályos: 2021. I. 1-től.
[6] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 7. §. Hatályos: 2021. I. 1-től.
[7] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2013. IV. 1-től. A lakbéreket első alkalommal a 2013. április havi lakbérek vonatkozásában kell alkalmazni.
[8] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete 68. § c). Hatálytalan: 2015. III. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete 67. § (2).
[9] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatálytalan: 2015. XI. 28-tól.
[10] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2015. XI. 28-tól.
[11] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében meghozott Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2020. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2021. I. 1-től.
[12] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §.
[13] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §.
[14] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2019. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 16. §. Módosította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2020. (X. 30.) önkormányzati rendelete 8. §.
[15] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §.
[16] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §.
[17] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 6. §.
[18] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2).
[19] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2).
[20] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §. Hatályos: 2017. VIII. 1-től. Lásd: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 5. § (2).
[21] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1). Hatályos: 2016. V. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[22] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2). Hatályos: 2016. V. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[23] Megállapította: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatályos: 2016. III. 1-től.
[24] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete 3. §. Hatálytalan: 2015. XI. 28-tól.
[25] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében megalkotott Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §. Hatálytalan: 2021. V. 28-tól.
[26] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében megalkotott Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2021. V. 28-tól.
[27] Beiktatta: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Polgármesterének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglalt jogköre alapján a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében megalkotott Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §. Hatályos: 2021. V. 28-tól.
[28] Hatályon kívül helyezte: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 7. §. Hatálytalan: 2017. VIII. 1-től.
[29] Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. III. 2-től.