Zalacséb Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII.19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott települési és gyermekvédelmi támogatásokról, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2021. 07. 21

Zalacséb Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VII. 19.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott települési és gyermekvédelmi támogatásokról, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

2021.07.21.

Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) és 29. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekedés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8., 8a. és 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ELSŐ RÉSZ

A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat települési támogatás egyes pénzbeli és természetbeni formáit, a nyújtott szociális szolgáltatásokat és a gyermekvédelmi alapellátásokat; azok igénybevételének és érvényesítésének módját, a jogosultsági és eljárási szabályokat, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait. Továbbá, hogy az Önkormányzat segítséget nyújtson a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok részére a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében.

(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.

(3) E rendeletben szabályozott támogatások, ellátások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.

(4) A rendelet alkalmazása során érvényesíteni kell az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) rendelkezéseit. A fogyatékossága, életkora, illetve szexuális irányultsága miatti tulajdonsága, illetve a bőrszíne, az egészségi állapota, a családi állapota, az anyasága (terhessége), az apasága és a nemi identitása miatt kedvezőbb bánásmódban részesíthető a személy, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet területi hatálya Zalacséb Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya Zalacséb Község Önkormányzata által biztosított

a) Pénzben és természetben nyújtott rendszeres és átmeneti települési támogatásokra

b) Pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatásokra

c) Szociális szolgáltatásokra

d) Gyermekjóléti alapellátásokra és szolgáltatásokra terjed ki.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) a Zalacséb Községben élő és lakóhellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdés szerinti személyekre

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdése szerint Zalacséb közigazgatási területéne lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó gyermekre, fiatal felnőttre, és szüleire, ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik.

c) a Gyvt. 4. §-ában jelzett személyekre.

d) A nappali tagozaton az állami felsőoktatási intézményekben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében), továbbá az oktatásért felelős Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben az államilag finanszírozott és költségtérítéses teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező első alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben tanulmányokat folytató Zalacsébi állandó lakhellyel rendelkező személyekre.

e) Az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert érettségizett zalacsébi állandó lakhellyel rendelkező pályázókra, akik a következő tanévben felsőoktatási intézményben teljesidejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál a Szoctv. 4. §-ában, és a Gyvt. 5. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. „A" típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalacsébi lakóhellyel rendelkező, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgató;

2.B” típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalacsébi lakóhellyel rendelkező, a pályázati kiírás tanévében utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, vagy felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizett, aki a pályázati kiírást követő tanévtől kezdődően felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kíván részt venni;

3. jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, figyelemmel az Szt. 4. § (1a)-(1c) bekezdésben foglaltakra

4. vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon

5. család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége

6. egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy

7. közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy

8. háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége

9. egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy

10. egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik

11. egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:96 § és a 4:97. §-ban meghatározott személy

12. élettárs: Ptk. 6:514 szerinti élettárs és a 2009. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett élettársi életközösség

13. gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek

14. gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, hajadon, nőtlen, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van;

15. környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi lakás – egyéb körülményeit – továbbá az ügyre vonatkozó adatokat, lényeges nyilatkozatokat, és megállapításokat.

16. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző

17. különös méltánylást érdemlő eset: különösen fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése;

18. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

19. váratlan kiadás: előre nem látható nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a család létfenntartását;

Az ellátások igénylésének részletes szabályai

4. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A Rendeletben szabályozott támogatások, ellátások iránti kérelmet, ha magasabb szintű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, Zalacséb Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) címezve lehet benyújtani.

(3) A kérelmező a kérelemhez köteles saját maga, családja, vagy a háztartás tagjainak személyi adatairól, tanulói/hallgatói jogviszonyairól, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adataira vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat csatolni.

(4) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, a Szoctv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerinti igazolásokat vagy azok másolatát. Ezek a következők:

a) keresőtevékenységről a munkáltató igazolását,

b) egyszerűsített foglalkoztatásról a munkaszerződést, ezek hiányában a munkáltató által kiállított bizonylatot, továbbá a kifizetés összegének igazolását,

c) egyéni és társas vállalkozás esetén az adóbevallással lezárt időszakról az állami adóhatóság igazolását, az adóbevallással le nem zárt időszakról a könyvelő igazolását,

d) őstermelő esetén az állami adóhatóság igazolását, adóbevallás hiányában az őstermelő nyilatkozatát, továbbá az őstermelői igazolvány és a betétlap másolatát,

e) nyugellátásról, nyugdíjszerű szociális ellátásról a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, továbbá a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását,

f) tartásdíjról az annak megállapításáról szóló bírósági ítéletet/ gyámhivatali jegyzőkönyvet, továbbá a postai feladóvevény, vagy a folyószámla kivonat másolatát, személyes átadás esetén a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és a megfizetés módjáról,

g) munkanélküli esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított hatósági bizonyítványt a folyósított ellátás tartamáról és összegéről, illetve az álláskeresőként nyilvántartás tényéről és idejéről.

(5) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(6) Az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén

a) a tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rehabilitációs járadék, vagy a megváltozott munkaképesség miatt megállapított hozzátartozói nyugellátás folyósítását igazoló irattal,

b) az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható.

(7) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a háztartás tagja által (bírásági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(8) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

(9) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségeknek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

a) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

b) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(10) E rendeletben meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárától különösen indokolt esetben 3 %-kal el lehet térni.

(11) A vagyoni helyzettől függő szociális és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

5. § (1) Havi rendszerességgel adott támogatás esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, eseti segély, gyógyszertámogatás esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(4) Az R. 11. § (1) bekezdés ca-cc) pontjában foglalt, pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át. Megállapítására elsősorban természetbeni ellátásként kerülhet sor.

(5) Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező tartási, öröklési, életjáradéki szerződés jogosultja vagy kötelezettje.

6. § (1) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

(2) Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt igazolják, a megállapított támogatás folyósítása a több önkormányzat együttműködésével fenntartott mindenkori Szociális Intézményfenntartó Társulás Támasz Alapszolgáltatási Intézménye (a továbbiakban: TÁMASZ) családgondozója útján is történhet. Ez esetben a pénz felhasználásáról a családgondozó köteles elszámolni.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult az ellátás folyósítása alatt Zalacsébről elköltözik, a jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

7. § (1) A véglegesen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a) rendszeres támogatás esetén – kivéve a b)-c) szerinti esetet - utólag, minden hónap 5. napjáig,

b) Bursa Hungarica ösztöndíj esetén az Általános Szerződési feltételekben foglalt időpontig,

c) egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül a jegyző gondoskodik folyószámlára utalással vagy postai illetve pénztári kifizetéssel.

(2) Ha a havi rendszeres ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

(3) A támogatás célzott felhasználása érdekében az átmeneti segély felvételére a rászoruló segítője, pártfogója és családgondozója, átmeneti segély esetén a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható.

(4) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

8. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni,

a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,

b) ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,

c) ha az igénylő nem, vagy csak településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szálló,

d) köztemetés ügyében indult eljárásokban.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megállapítása

9. § (1) A hatáskör gyakorlója az Ákr. 6. §-ban szabályozott jóhiszeműség megsértése esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésre kötelezi az igénybevevőt.

(2) Indokolt esetben a polgármester részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.

(3) Indokolt esetben a Képviselő-testület engedélyezi a visszafizetésre kötelezett összeg elengedését, amennyiben a visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.

(4) A részletfizetés engedélyezésére, továbbá a visszafizetésre kötelezett összeg elengedésére a Gyvt. 133. § (5) bekezdésének figyelembe vételével kerülhet sor.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester –, a lakásfenntartási támogatás kivételével – az e rendeletben foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet.

Hatásköri szabályok

10. § (1) Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendeletben meghatározott ellátások esetében az önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete jár el.

(3) Szükség esetén a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához további mellékletek bekérését is elrendelheti.

(4) E rendeletben szabályozott ellátások esetében a Szoctv 18–24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

Az ellátások rendszere

11. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

a) Természetben nyújtható rendszeres települési támogatás

aa) lakhatási támogatás

ab) gyógyszertámogatás

b) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás

ba) folyamatos segély

bb) pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön

c) Pénzbeli vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás

ca) eseti segély

cb) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása

d) Az Szoctv-ben meghatározott szabályok alapján szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

e) Szociális alapszolgáltatások

ea) Falugondnoki szolgálat

eb) Étkeztetés

ec) Házi segítségnyújtás

ed) Családsegítés

ee) Idősek nappali ellátása

f) Gyermekjóléti szolgáltatás

(2) A 11. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) A falugondnoki szolgálatot az önkormányzat önállóan működteti.

(4) E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalacséb Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

II. Fejezet

MÁSODIK RÉSZ - Támogatások, szolgáltatások

Lakhatási támogatás

12. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorulók részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség (továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos áram- vagy gázdíj költségéhez természetben biztosított támogatás.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester lakhatási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a személynek, akinek

a) egyszemélyes háztartásában a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és kizárólag öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül, és vagyonnal nem rendelkezik;

b) háztartásában az a) pont alá nem tartozó esetben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a háztartás egyik tagjának sincs vagyona.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 3. § (3) bekezdésére – a háztartásban élők jövedelemigazolását,

b) a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot és az ahhoz kapcsolódó közüzemi számlát.

(4) A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy évre lehet megállapítani a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll.

(5) A lakhatási támogatás havi összege 3.000,- Ft, melyet havonta utólag, minden hónap 5. napjáig a szolgáltató számlájára kell utalni.

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő személyek és háztartások számától.

Gyógyszertámogatás

13. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében –gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,

ab) többszemélyes család esetén a nyugdíjminimum 250 %- át,

b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége eléri az 5.000.- Ft-ot, és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át,

b) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.

(4) Gyógyszertámogatásra jogosult a fentieken kívül az a 70 éven felüli, vagy rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő igénylő, aki vagyonnal nem rendelkezik és jövedelme nem haladja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti összeget, gyógyszerköltsége azonban legalább 1.000.- Ft, de nem éri el az 5.000.- Ft-ot.

(5) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet 4. § (2) bekezdésére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,

b) e rendelete 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát, miszerint a jogosultság megállapításához e rendelet 13. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolást az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv kiadhatja a hivatal számára.

(6) A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától, az adott hónapban még fennálló jogosultság esetén a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani. A támogatás havi összege

a) a (2)–(3) bekezdés alapján megállapított jogosultság esetén a (2) bekezdés b) pontja szerint igazolt

aa) 5000 - 6000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 3.000.- Ft

ab) 6001 - 8000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 4.000.- Ft

ac) 8001 - 10000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 6.000.- Ft,

ad) 10001 – 12000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 8.000.- Ft,

ae) 12001 Ft feletti gyógyszerköltséghez 10.000.- Ft.

b) a (4) bekezdés alapján megállapított jogosultság esetén 3.000.- Ft.

(7) A gyógyszertámogatás kifizetésére félévente előre, első alkalommal a határozat véglegessé válását követően, majd a jogosultsági időszak második félévének első napjától kerül sor.

(8) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

(9) A támogatott kötelezhető arra, hogy a támogatás felhasználásáról a nevére vagy TAJ számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámoljon.

(10) Annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget egy éven belül újabb támogatás nem állapítható meg.

Folyamatos segély

14. § (1) Folyamatos segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg elsősorban annak a rászorulónak, aki

a) nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan, így létfenntartása veszélyeztetve van,

b) pályakezdő munkanélküli, aki munkanélküli ellátásra nem jogosult és önhibáján kívül nem tud elhelyezkedni,

c) rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, más szociális ellátásra nem jogosult.

(2) A folyamatos segélyként nyújtott támogatás legfeljebb 12 hónapra, de ezen belül rövidebb időtartamra is megállapítható.

(3) A folyamatos segély havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

(4) A folyamatos segélyben részesíthető az a rendkívüli élethelyzetbe került kérelmező is, akinek megélhetése önhibáján kívüli okból tartósan veszélyben van. A kérelmek elbírálásánál a 11. § (2) bekezdésében foglalt jövedelmi határ az irányadó.

Pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön

15. § (1) A rendkívüli települési támogatás – pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön formájában is adható, ha a kölcsönben részesülő megállapodásban vállalja, hogy a kölcsön összegét egy év alatt - havi egyenlő részletekben - visszafizeti.

(2) A kérelmek elbírálásánál a 11. § (2) bekezdésében foglalt jövedelmi határ az irányadó.

(3) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról haladéktalanul gondoskodni kell. A kölcsön egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza. A kölcsön összege legfeljebb 200.000,- Ft lehet.

(4) A törlesztő-részlet kifizetésére eseti segély nem nyújtható.

(5) A kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(6) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető.

(7) A döntésre jogosult különösen indokolt esetben egyedi elbírálás alapján a kölcsön 50 %-ának erejéig engedélyezheti a tartozás elengedését. Különösen indokolt esetnek minősül elsősorban az, ha a kedvezményezett önhibáján kívül olyan anyagi és szociális helyzetbe került, hogy maga vagy családja létfenntartása veszélyeztetve van.

Lakhatási krízisalap szolgáltatás

16. § (1) A szociálisan rászoruló családok közül azoknak, akik fel nem róható krízishelyzet miatt a lakhatással kapcsolatos kiadásaikból legfeljebb három havi tartozást halmoztak fel, a lakhatás megőrzése érdekében lakhatási krízisalap támogatás állapítható meg.

(2) Szociálisan rászoruló az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500 %-át,

b) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) A támogatás a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjából, legfeljebb három havi hátralékhoz nyújtható.

(4) Krízishelyzetnek minősül különösen:

a) munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés(igazolt álláskeresési támogatásra jogosultság, vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési okirattal)

b) elemi kár (árvíz, talajvíz, tűzvész, villámcsapás stb.)

c) a háztartásban vagy családban haláleset történt, amely miatt jövedelemcsökkenés, jelentős többletkiadás állapítható meg

(5) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

a) a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a háztartásban élők jövedelemigazolásait,

b) rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,

c) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot,

d) a követelés jogosultja által kiállított igazolást, ami tartalmazza az adósság megnevezését, keletkezésének kezdő dátumát, a hátralékkal érintett hónapokat és a hátralék fennálló összegét, valamint a támogatás utalásához szükséges számlaszámot.

(6) A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum 700 %-a. Formája kamatmentes kölcsön, melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 8 napon belül a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, vagy szervezet számlájára kell utalni. A kölcsön visszafizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a támogatás kifizetését követő negyedik hónapban kell megkezdeni.

(7) Ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyszemélyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 400 %-át,

b) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, a hatáskör gyakorlója a kölcsön legfeljebb 75 %-áig a visszafizetéstől eltekinthet.

Bursa Hungarica pályázati támogatás

17. § A képviselő-testület a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg terhére - ha a döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a szociálisan rászoruló pályázót, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: ÁSZF) és az önkormányzat „a felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók számára kiírt BURSA HUNGARICA felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat elbírálására" megalkotott szabályzatában foglaltaknak.

Eseti segély

18. § (1) Eseti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező krízishelyzetbe vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg feltéve, hogy családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) Krízishelyzetnek kell tekinteni különösen, ha kérelmező vagy családja

a) betegségével kapcsolatos gyógyszereit nem tudja kiváltani (felírt vények bemutatása esetén),

b) kórházi kezelést, műtéti beavatkozást, gyógyászati segédeszközt, rehabilitációt vesz igénybe (vonatkozó igazolások bemutatásával),

c) munkanélkülivé vált (igazolt álláskeresési támogatásra való jogosultság vagy az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködésről szóló okirattal igazolja),

d) kötelező iskoláztatással kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni (közoktatási intézmény igazolása alapján),

e) elemi kár érte,

f) Eseti segély nyújtható azon kérelmezőnek, akinek többletkiadása keletkezett

fa) élelmiszerre,

fb) ruhaneműre,

fc) tüzelőre,

fd) a válsághelyeztben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

fe) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

ff) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,

fg) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,

fh) vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt,

fi) és egyéb, a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra.

(3) Az eseti segély formájában nyújtott rendkívüli települési támogatás családonként egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható összeg – az (5) bekezdés kivételével - nem lehet kevesebb tízezer forintnál, éves összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át.

(4) Elemi kár esetén az eseti segély mértéke legfeljebb 200.000,- Ft lehet.

(5) Az eseti segély alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg.

(6) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben vagy egészben természetbeni támogatásként.

(7) Természetbeni ellátás formái különösen:

a) élelmiszer-csomag

b) tüzelőanyag biztosítása

c) gyermekintézmények térítési díjának átvállalása

d) tankönyvek megvásárlása

e) utalványok beszerzése (élelmiszer, tüzelőanyag, tanszervásárlás)

(8) Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani az abban leírt mellékletekkel együtt.

(9) Az eseti segélynél utólagos elszámolási kötelezettség is előírható.

Gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása

19. § (1) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása formájában nyújtott rendkívüli települési támogatásra jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, ha a Szoctv. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának keretösszege (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladhatja meg családonként

a) az egy gyermekes család és várandós anya esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,

b) a kettő gyermekes család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át, és

c) a három vagy több gyermekes család és az átmeneti, tartós nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

(3) Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben (gyermeket egyedül nevelő szülő vagy gyám, három vagy több gyermekes család, súlyos fogyatékos, regisztrált és együttműködő munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetben lévő) a polgármester e § (2) bekezdésben foglaltaktól 30 %-kal felfelé eltérhet.

(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, az kiadható részben vagy egészben természetbeni támogatásként.

Köztemetés

20. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembe vételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, vagy a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(4) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent. Nincs helye elengedésnek, ha a kötelezett által örökölt hagyaték értéke meghaladja a megtérítendő köztemetési költség összegét.

III. Fejezet

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Étkeztetés

21. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak főétkezésként a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, illetve akut vagy krónikus megbetegedésben szenved és ezért önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni. Egészségi állapot miatti rászorultságot a háziorvosi/kezelőorvosi igazolással kell igazolni, az érvényességi idő feltűntetésével.

(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékát, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegségét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott dokumentummal igazolja.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

(6) Az étkeztetést – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent – a TÁMASZ biztosítja, házhoz szállításáról a falugondnok útján az önkormányzat gondoskodik.

(7) Ha az étkeztetésben részesülő személy egészségi állapota indokolja a szakorvos javaslata alapján az ellátást igénylő részére diétás étkezést kell biztosítani. Munkaszüneti és pihenőnapon való étkeztetésre az a munkanapokon is ellátásban részesülő személy jogosult, aki az étkezést önmaga számára biztosítani nem tudja és nincs olyan hozzátartozója, aki az étkeztetéséről gondoskodna.

(8) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak.

Házi segítségnyújtás

22. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Szoctv. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat szociális intézményfenntartó társulás keretében fenntartott TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménye útján biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki a háziorvos közreműködésével elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát.

(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak.

(5) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha a szociális szolgáltató intézmény szabad kapacitással rendelkezik és az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

Családsegítés

23. § (1) A családsegítést az önkormányzat a önkormányzat szociális intézményfenntartó társulás keretében fenntartott TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménye útján biztosítja.

(2) A TÁMASZ az Szoctv. 64. § (1)-(8) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek pénzbeli és természetbeni segítséget nyújthat.

(3) A természetbeni segítségnyújtás részletes feltételeit - TÁMASZ krízissegély szabályzatban határozza meg.

(4) A családsegítés szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

Idősek nappali ellátása

24. § (1) Az időskorúak nappali ellátása keretében kell biztosítani a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek napközbeni tartózkodásának lehetőségét.

(2) Az időskorúak nappali ellátását a TÁMASZ az ellátási területén működő, Szakmai Programjában ismertetett Idősek Klubjaiban biztosítja.

(3) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az a rászoruló, aki

a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ben meghatározottak alapján a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, illetőleg a 65. életévét betöltötte,

b) egyedülálló,

c) több igénylő esetén alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

(4) Nem vehető fel az idősek klubjába az a személy, aki egészségi állapota, összeférhetetlen magatartása, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan. Ha a kérelmező pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved ellátásáról más intézmény keretében kell gondoskodni.

(5) Az időskorúak nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmet a TÁMASZ vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint az intézményi jogviszony megszüntetéséről.

(6) Az időskorúak nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjakat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak

Gyermekjóléti szolgáltatás

25. § (1) A TÁMASZ a Gyvt. 39. § (2)–(4) bekezdései, a 40. § (2) bekezdése, valamint 40/A. § (2) bekezdése és a Szoctv. 64. § (4), (7) bekezdése által meghatározott feladatokat látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele térítésmentes.

IV. Fejezet

FALUGONDNOKI SZOLGÁLTATÁS

26. § A falugondnoki szolgáltatás célja:

a) a község intézményhiányaiból eredő települési hátrányok enyhítése

b) az alapvető szükségleteket kielégítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása;

c) a szociális alapellátások színvonalának javítása, jobb életminőség eléréséhez segítségadás,

d) a településen lakó családok életfeltételeinek javítása,

e) a helyi társadalmi és civil szféra erősítése a jobb életminőség elérése érdekében,

f) biztosítani a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését.

A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok, a közvetlen, személyes szolgáltatás alapfeladatai

27. § (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:

a) közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így

ca) az óvodába, iskolába szállítás

cb) az egyéb gyermekszállítás.

(2) A falugondnok elsősorban az alapfeladatnak minősülő szoláltatásokat köteles ellátni, a kiegészítő feladatnak minősülő lakossági szolgáltatások, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások, valamint a szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások csak akkor teljesíthetők, ha azok biztosítása az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti.

Közreműködés az étkeztetésben

28. § Az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás igény szerint biztosítja az étel házhoz szállítását.

Közreműködés a házi segítségnyújtásban

29. § A házi segítségnyújtásban való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás kérelemre ellátja:

a) a házi gondozó ellátotthoz való szállítását, és/vagy

b) a házi gondozó munkájába tartozó – nem szakmai jellegű – alább felsorolt feladatokat:

ba) fűtés előkészítés (favágás, fa behordás),

bb) bevásárlás, takarítás,

bc) szennyes összegyűjtése, mosodába szállítása,

bd) gyógyszer kiváltás,

be) orvos lakásra hívása,

bf) hivatalos ügyek intézése.

Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásban

30. § A közösségi és szociális információk szolgáltatásában való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás kérelemre tájékoztatást nyújt:

a) a szociális é gyermekvédelmi törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban,

b) a helyben igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások köréről, feltételeiről és az igénybe vétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről.

Háziorvosi rendelésre, az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás

31. § (1) Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás biztosítása során a falugondnoki szolgáltatás feladata:

a) a betegek háziorvosi rendelőbe, illetve egyéb egészségügyi intézménybe szállítása, mely az érintett személy településről intézményig, illetve onnan lakóhelyre szállítását jelenti,

b) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szállítási feladatot a falugondnok csak a polgármester által kapott felhatalmazás alapján, átruházott hatáskörben hozott határozata alapján kell teljesíteni.

(3) A szállítás során figyelembe kell venni:

a) az igénylő egészségi állapotát,

b) a kezelés jellegét (szükséges, ajánlott, rehabilitációs jelleg stb.),

c) az igénylő és családja szociális helyzetét.

(4) Az egészségi állapot, a kezelés jellege, valamint a szociális helyzet megítélése során szükség szerint ki kell kérni a háziorvos, a házi gondozó véleményét.

A gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása

32. § (1) A gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása a rászoruló személy számára a gyógyszer kiváltásával a gyógyászati segédeszköz beszerzésével, illetve azok házhozszállításával történik.

(2) A gyógyszerkiváltás történhet:

a) a vény átadásával a falugondnoknak, illetve

b) az orvosi rendelés alkalmával az orvosnál hagyott vények alapján.

(3) A falugondnok az átvett illetve az összegyűjtött vényeket heti egy alkalommal kiváltja majd a gyógyszereket, illetve a beszerzett gyógyászati segédeszközöket az ellátottak számára házhoz szállítja.

Az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása

33. § (1) A falugondnoki szolgáltatás ellátja az óvodás- és iskoláskorú gyermekek nevelési intézménybe, valamint az intézményből a településre történő szállítását a beiratkozási körzeten belül.

(2) A falugondnoki szolgálat egyéb, az (1) bekezdésben nem megjelölt nevelési, oktatási intézménybe történő rendszeres szállítási feladatot egyedi képviselő-testületi határozat alapján végezhet. Ez a feladatellátás a falugondnoki szolgálat számára a határozatban foglaltaknak megfelelően lehet kötelező, illetve nem kötelező feladat.

(3) A (2) bekezdés szerinti szállítási szolgáltatásért a képviselő-testület határozatában térítési díj fizetési kötelezettséget is előírhat.

(4) A falugondnoki szolgáltatás ellátja továbbá az óvodáskorú, valamint az általános iskoláskorú gyermekek alkalmankénti szállítását (színház, versenyek, stb.)

A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatás kiegészítő feladatai

34. § A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatás kiegészítő feladatai:

a) a közösségi, művelődési, sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) közreműködés a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókkal, intézményekkel.

A közösségi, művelődési, és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése

35. § (1) A falugondnok feladata az önkormányzati által közzétett és meghirdetett rendezvények – közösségi, művelődési, sport és szabadidős tevékenységek – szervezésében, lebonyolításában való részvétel. A szervezésben, lebonyolításban való részvétel konkrét feladatait a polgármester, vagy a képviselő-testület kijelölt tagjai irányításának megfelelően kell ellátni.

(2) Önkormányzati rendezvények többek között:

a) képviselő-testületi ülés,

b) közmeghallgatás,

c) falugyűlés,

d) egyéb lakossági fórum,

e) falu- és családi nap,

f) télapó és karácsonyi ünnepség.

(3) A rendezvényre szállítás a rendezvényekre vonatkozó közigazgatási területet érintő szállítási feladatot jelent, ahol a közzététel tartalmazza a személyszállítási feladat falugondnoki szolgálat keretében való megoldását is. A személyszállítás történhet:

a) meghatározott gyülekező helyről a rendezvényre, és/vagy

b) rendezvényről meghatározott település részre, lakóházhoz.

(4) A feladat ellátása az (1) bekezdésben fennálló feltételek teljesülése esetében a falugondnok számára kötelező feladat.

Az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása

36. § A falugondnoki szolgáltatás feladata a lakossági igények továbbítása az önkormányzat felé, valamint segítséget nyújtani a hivatalos ügyek intézésében, így az önkormányzathoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatban a különböző ellátások igényléséhez szükséges iratok beszerzésében.

A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó, az önkormányzati feladatokat segítő, közvetett szolgáltatások

37. § A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó – az önkormányzati feladatokat segítő – közvetett szolgáltatások:

a) közreműködés önkormányzati intézményi ételszállításban,

b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

c) a falugondnoki szolgáltatás működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.

Az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére

38. § A falugondnoki szolgáltatás a lakosság részére tájékoztatás nyújt különösen:

a) az önkormányzat által szervezett programokról,

b) a képviselő-testületi ülések időpontjáról,

c) a lakosságot érintő egyéb információkról.

A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó, egyéb szolgáltatási feladatok

39. § A falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:

a) személyszállítási feladatok,

aa) nappali ellátást nyújtó szociális intézménybe történő szállítás,

ab) önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás,

b) önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok,

c) egyéb, nem részletezett, szolgáltatás jellegű feladatok.

A falugondnoki szolgálat önkormányzati feladathoz tartozó szállítási feladatai

40. § A falugondnoki szolgáltatás az önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatai között ellátja a helyi ellátáshoz szükséges szállítási, árubeszerzési feladatokat.

Egyéb szolgáltatás jellegű feladatok

41. § A falugondnoki szolgáltatás ellátja az egyéb, a 27–40. §-ban nem tartozó feladatokat, ha az nem ellentétes a rendelet 1. §-ában meghatározott céllal.

A falugondnoki szolgáltatás igénybevételének módja

42. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében nyújtott ellátások igénybevétele önkéntes, az eljárás az ügyfél kérelmére indul.

(2) A szolgáltatások igénybevétele iránti igényeket a falugondnoknál kell bejelenteni írásban vagy szóban, személyesen vagy telefonon. Az igények elbírálása fontossági szempont alapján történik, előnyben kell részesíteni a szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó igényeket.

(3) A falugondnok számára a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 39. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint vezetett tevékenységnaplóban dokumentálja tevékenységét, melyet köteles napi szinten vezetni. Az adott napi teljesítés igazolására a polgármester vagy alpolgármester jogosult.

(4) A falugondnok által vezetendő tevékenységi naplót a szolgáltatást igénybe vevőnek nem kell aláírnia.

(5) A falugondnoki szolgálat igénybevétele térítésmentes.

(6) A falugondnoki szolgáltatás megszűnik:

a) kérelmező halálával,

b) kérelmező lemondása által,

c) ha az ellátásban részesülő személy a szolgáltatásra nem szorul rá.

A falugondnoki szolgálat ellátása

43. § (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével látja el. A falugondnok feladatait a munkaköri leírásban, a Falugondnoki Szolgálat Szakmai Programjában, e rendeletben, valamint a vonatkozó egyébe jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével kell ellátnia.

(2) A falugondnok a feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott munkarend szerinti időben köteles ellátni.

(3) A falugondnok tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(4) A falugondnoki szolgáltatás nyújtását az önkormányzat nem szüneteltetheti.

Záró rendelkezések

44. § Hatályát veszti a 3/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet s települési támogatásról.

45. § Ez a rendelet 2021. július 21-én lép hatályba.

1. melléklet

Jövedelemnyilatkozat

2. melléklet

Vagyonnyilatkozat

3. melléklet

Kérelem települési támogatás megállapítására

4. melléklet

Támogatási kérelem