2. § (1) A települési támogatások iránti kérelmet a Mátészalkai Polgármesteri Hivatalhoz kell előterjeszteni. A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az 1. mellékletet képező jövedelem- és vagyonnyilatkozatot. Amennyiben kérelem külön nem érkezik, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot – tartalma miatt – kérelemként kell elfogadni. A jövedelem-és vagyonnyilatkozatot a jövedelem típusának megfelelő igazolással vagy annak fénymásolatával, valamint az egyes ellátásoknál meghatározott okmányokkal, dokumentumokkal kell benyújtani. Jövedelem-és vagyonnyilatkozat nélkül e rendeletben szabályozott ellátások nem állapíthatóak meg.

(2)^[3]

(3)^[4]

(4)^[5]

(5) A benyújtott kérelem, valamint jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján az ellátást megállapító a kérelmező lakó- illetve tartózkodási helyén helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, e rendelet szerinti 2. mellékletét képező jegyzőkönyvben (továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.

(6) A jövedelem-és vagyonnyilatkozat, valamint a környezettanulmány csak akkor mellőzhető, ha azok elkészítésének késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelés során azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából mindkettőt pótolni kell.

(7) Nem szükséges új környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező vonatkozásában bármilyen támogatás esetén 1 évnél nem régebbi környezettanulmány rendelkezésre áll, és az ügyfél körülményeiben jelentős változás nem következett be.

(8)^[6]

4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület e rendeletben meghatározott feltételek szerint

• a) települési támogatást
  • aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
  • ab) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
  • ac) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
  • ab) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére, valamint
• b) rendkívüli települési támogatást

biztosít (továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő települési támogatások).

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások postai úton, vagy a kérelmező nyilatkozatának megfelelően folyószámlára kerülnek kifizetésre, kivéve, ha a határozatban feltüntetésre kerül a készpénzben történő kifizetés engedélyezése.

(3) A képviselő-testület e rendeletében meghatározott rendkívüli települési támogatást, az éves elfogadott szociális keret ismeretében kiegészítheti, a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka Családsegítő Központ javaslata, közreműködése alapján.

(4) A (3) bekezdésben foglalt támogatások megállapíthatósága tekintetében a szociális ügyekkel foglalkozó mindenkori képviselő-testület bizottsága véleményét ki kell kérni.

5. § ^[8] (1) Lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez nyújt támogatást.

(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz, a szolgáltató részére történő folyósítással, előre fizetős mérőóra feltöltésével kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és sem neki, sem a háztartás tagjai egyike sem rendelkezik a mindenkor hatályos Szt. -ben meghatározott vagyonnal.

(4) A támogatás megállapításához a szükséges jövedelem-és vagyonnyilatkozaton, valamint jövedelemigazolásokon túl a kérelmezőnek csatolnia kell a szolgáltató által kiküldött számlafénymásolatot, amelyre a támogatás nyújtásának megállapítását kéri.

(5) A támogatás egy hónapra jutó alapösszege jövedelemkategóriák szerint az alábbiak:

6. § (1) A Képviselő-testület a 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó együtt lakó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulásként települési támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdés szerint települési támogatásra jogosult a hozzátartozó (Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 8:1) bekezdés 2. pont), ha tartósan beteg 18. életévét betöltött személy gondozását, ápolását végzi, feltéve, ha

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében 200%-át, és
• b) a Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során tartósan beteg személy az, aki előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó települési támogatás megállapítása iránti kérelméhez csatolni kell, a háziorvos 3. melléklet szerinti

• a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,
• b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(5) Nem jogosult a 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó települési támogatásra, ha:

• a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban,
• b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
• c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
• d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,
• e) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn,
• f) a Szt. 41. § szerinti ápolási díjra jogosult.

(6) A 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó települési támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni, ha

• a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
• c) az ápolt személy meghal,
• d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
• e) az (5) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(7) A 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó települési támogatásra való jogosultsága az ápolási kötelezettség nem teljesítése esetében akkor nem áll fenn, illetve az arra való jogosultság akkor szűnik meg, ha az ápolást végző személy több, egymást követő napon nem gondoskodik

• a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,
• b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénes körülményeiről,
• c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről (orvosi, egészségügyi ellátás biztosításáról).

A fentiekről az ápolás helyszínén végzett környezettanulmány készítése során kell meggyőződni. A kötelezettség nem teljesítésének megállapítására legfeljebb 3 alkalommal történő ellenőrzés és a helyszínen történő figyelmeztetés után kerül sor.

(8) A 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére nyújtott települési támogatás havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(9) A 18. életévét betöltött tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére megállapított települési támogatás havi összege, a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (8) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(10) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(11) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére megállapításra kerülő települési támogatás esetén rendkívüli települési támogatáson kívül más települési támogatás nem állapítható meg.

(12) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére a települési támogatást az ápolt tartós betegségének fennállásáig, de legfeljebb egy évre lehet megállapítani.

(13) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatás iránti kérelem a jogosultsági időtartama alatt, annak lejártát megelőző egy hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(14) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére megállapított települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

7. § (1) Gyógyszer-kiadások viseléséhez települési támogatás a szociálisan rászorult krónikusan beteg személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében nyújtott hozzájárulás.

(2) Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a vényköteles társadalombiztosítás által támogatott, tartósan alkalmazott gyógyszer szükségletre vonatkozó adatokat tartalmazó 4. melléklet szerinti háziorvosi igazolást, valamint az ez alapján kiállított gyógyszertári igazolást.

(3) Gyógyszer-kiadások viseléséhez települési támogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetében annak 225 %-át, és a havi rendszeres gyógyszer költségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, feltéve, ha a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(4) Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

8. § (1) A képviselő-testület lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó önhibáján kívül hátralékot felhalmozó személyek részére megállapított települési támogatás a kérelmező és háztartása által lakott helyiség lakhatásának megőrzése érdekében biztosított hozzájárulás. Önhibának minősül, ha rendszeres pénzellátással és jövedelemmel nem rendelkező kérelmező vagy a háztartásában élő személy, az állami foglalkoztatási szervnél nem regisztrált.

(2) A képviselő-testület lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyt és háztartást települési támogatásban részesíti,

• a) akinek
  • aa) adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot, de legfeljebb 200.000 Ft, ás a (3) bekezdés meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább
    6 havi vagy
  • ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
• b) akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 175 %-át, egyedül élő esetén a 225 %-át, valamint
• c)^[9] aki a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben szabályozott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, valamint sem neki, sem a háztartásában élő személyeknek a mindenkor hatályos Szt.- ben meghatározott vagyona nincs,
• d) és aki vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított települési támogatás különbözetének (továbbiakban önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, és ez a vállalás, a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatos fizetési kötelezettség mellett a háztartás jövedelmi viszonyait figyelembe véve, teljesíthető.

(3) A rendelet alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

• a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz, áram, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtés díjtartozás),
• b) közösköltség-hátralék,
• c) lakbérhátralék.

(4) A települési támogatás időtartama legfeljebb 12 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(5) Az önrész megfizetése történhet

• a) egy összegben, vagy
• b) legfeljebb 12 havi részletben, az adós vállalásától függően.

(6) Ha az eredeti vállalástól eltérően a támogatás időtartama alatt az önrész egy összegben kifizetésre került, az önkormányzat által megállapított támogatás, vagy annak még fennálló része egy összegben utalandó ki.

(7) A támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósság típusba tartozó hátralék megfizetésére, amelyhez kapcsolódóan települési támogatásban nem részesül.

(8) A települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakásrészeit.

(9) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó részére megállapított települési támogatás esetén a jogosult

• a) adósságkezelési tanácsadásban,
• b) és települési támogatásban

részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. Ennek érdekében önkormányzat a szolgáltatókkal keret-megállapodást köt.

(10)^[10] A támogatási összeg az adósságkezelés körébe tartozó adósság 50 %-a, de legfeljebb 100.000,- Ft. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható, az adós vállalásától függően.

(11) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék rendezésére irányuló eljárást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az adósságkezelési szolgáltatást végző tanácsadó továbbítja a Polgármesteri Hivatalhoz, mely eljárás, a kérelem és a javaslat hivatalhoz történő beérkezésétől indul.

(12) A támogatásra irányuló kérelem benyújtása év közben folyamatosan történik. Az eljárás során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakásban tartózkodásának jogcíméről, valamint csatolnia kell,

• a) a hitelező által a tárgyhónapban kiállított iratokat az adósság jogcíméről és az összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,
• b) a lakás nagyságát alátámasztó hiteles dokumentumot,
• c) az adósságkezelési tanácsadó által hitelesített együttműködési megállapodást,
• d) az adósságkezelési tanácsadó támogató javaslatát,
• e) a kérelmező nyilatkozatát az önrész és az együttműködési kötelezettség vállalásáról,
• f) az állami foglalkoztatási szerv igazolását a jelentkezési, vagy együttműködési kötelezettség teljesítéséről.

(13) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik a vállalt önrész megfizetésének időtartamával. A jogerősen megállapított támogatás folyósítására havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kerül sor, melyről a követelés jogosultja részére kell gondoskodni.

(14) A települési támogatást megállapító határozatot minden érintettnek meg kell küldeni. Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont személy a határozat kézbesítését követően 5 munkanapon belül köteles felkeresni az adósságkezelési tanácsadót.

(15) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.

(16) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(17) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a települési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

(18) Amennyiben a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó részére megállapított települési támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásban részesülő személy lakcíme illetékességet érintően megváltozik, vagy meghal, úgy a támogatás folyósítása a változás hónapjának utolsó napjával kerül megszüntetésre.

(19) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó részére megállapított települési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

• a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
• b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg
• c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,
• d) aki a lakása egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, vagy más módon hasznosítja,
• e) aki a lakására tartási-, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött,
• f) ha a jogosult nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt.

Az adósságcsökkentési támogatás e bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(20) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó részére megállapított települési támogatás lezárásától - ide nem értve az (19) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(21) A (19) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és

• a) a (19) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,
• b) a (19) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

(22) A települési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósításra került.

(23) A (19) bekezdés alkalmazásában az időtartam a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó részére megállapított települési támogatás megszüntetéséről rendelkező határozatban a záró időpontként megjelölt napot követő első munkanaptól kell számítani.

(24) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy részére megállapított települési támogatás jogosultjának lakhatási támogatás nem állapítható meg, illetve a korábbi lakhatási támogatás jogosultságát meg kell szüntetni. A megszüntetés időpontja a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó települési támogatásának megállapítását megelőző hónap utolsó napja.

(25) A Képviselő-testület a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka keretében adósságkezelési tanácsadást működtet.

9. § (1) Adósságkezelési tanácsadásnak minősül a takarékos gazdálkodásról, pénzelosztásról, életmód formálásáról szóló tanácsadáson való részvétel, amely lehet egyéni és csoportos.

(2) Az adósságkezelési tanácsadó tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, prevenciós lehetőségekről.

• a) Az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának

10. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy köteles együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval, melynek keretében köteles:

• a) hozzájárulni az adósságra vonatkozó adatok és információk tanácsadó által történő megismeréséhez és nyilvántartásához,
• b) aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
• c) havonta legalább egy alkalommal az adósságkezelési tanácsadóval személyesen találkozni és őt tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint a befizetések tényét igazoló dokumentumok minden hónap 25. napjáig történő bemutatására.

(2) A települési támogatásban részesülő személy a támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a követelés jogosultjával szerződést köt, melyet haladéktalanul köteles bemutatni az adósságkezelési tanácsadónak.

11. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg,

• a) ha az egy főre jutó családi havi jövedelem, gyermeket gondozó család esetében, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
• b) ha az egy főre jutó családi havi jövedelem, a gyermeket nem gondozó család esetében, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át,
• c) temetési hozzájárulás címén, ha az egy főre jutó családi havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jellege mellett – az éves költségvetési előirányzat erejéig - jövedelemkiegészítő támogatásként havi rendszerességgel, meghatározott időszakra.

(4) A létfenntartást veszélyeztető, vagy a rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) ha a család bármely tagja 3 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült,
• b) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges akut megbetegedése során keletkezett gyógyszer, továbbá gyógyászati segédeszköz, szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,
• c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• e) gyermek táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétája,
• f) hozzátartozói haláleset,
• g) családban élő gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, térítési díjának fizetésével, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,
• h) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál fennálló díjhátralékok rendezéséhez előrefizetős fogyasztást mérő készülék működtetéséhez,
• i) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti.

(5) Nem állapítható meg a hozzátartozók körében történt halálesetre tekintettel a rendkívüli települési támogatás, amennyiben

• a) a kérelmet a temetést követő 60 napon túl nyújtották be,
• b) a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült, vagy
• c) az eltemettetővel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn.

(6) Nem állapítható meg továbbá rendkívüli települési támogatás gyógyszertámogatásként és gyógyászati segédeszköz beszerezése címén, amennyiben a nevezett személy gyógyszer-kiadás viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem benyújtásakor a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően - különösként csatolni kell:

• a) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által küldött tájékoztatást, igazolást,
• b) az érintett egészségügyi intézményi igazolást,
• c) a váratlan költségekről szóló igazolást,
• d) a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz szükségletről, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását,
• e) a táv- vagy gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolását, vagy számláját, egyéb fűtési módozat esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlát,
• f) a halotti anyakönyvi kivonatot, amennyiben a haláleset nem Mátészalkán történt,
• g) a gyámhivatali határozatát,
• h) az oktatási intézménytől, az iskolaköteles korhatárt betöltött gyermek esetében iskolalátogatási igazolást a tanulói, hallgatói jogviszonyról, igazolást a fizetendő térítési, képzési díj összegéről,
• i) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát,
• j) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát,
• k) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
• l) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást,
• m) a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányát.

(8) A hozzátartozói halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege, valamint a támogatás megállapításáról rendelkező határozat száma az eredeti temetési számlára rávezetésre kerül.

(9) Havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás főként gyermek-nevelési többletköltségre, gyermekintézményi térítési díjra, elhúzódó orvosi/kórházi kezelésekre, elemi kár helyreállítására állapítható meg. Ezen állapotok fennállását, folyamatosságát a tényleges helyzetnek megfelelő dokumentumokkal kell igazolni.

(10)^[11] A rendkívüli település támogatás összege:

• a) a (4) bekezdésben szabályozott esetekben, kivéve az f), i) pontokat és a kamatmentes kölcsön formájában megállapított rendkívüli települési támogatást, esetenként 5.000,- Ft, egy naptári évben a támogatás legfeljebb 30.000,- Ft;
• b) a (4) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-a;
• c) a (4) bekezdés i) pontjában szabályozott esetben egy összegű támogatás megállapításának indokoltsága esetén egy naptári évben egy alkalommal 30.000,- Ft.

(11) A rendkívüli települési támogatás – a kérelmező erre irányuló kérésére – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amennyiben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. rendelkezései szerint letiltás alól nem mentes, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó jövedelemmel rendelkezik.

(12)^[12] Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás egy naptári évben, kizárólag az előző naptári évben nyújtott kamatmentes kölcsön megtérítését követően, egyszer állapítható meg, és összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszerese.

(13) A kölcsönt a felvételt követő 2. hónaptól számítva maximum 12 hónap alatt kell visszafizetni. A kölcsön visszafizetésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

(14) A temetési költségek finanszírozása érdekében nyújtott rendkívüli települési támogatás legkisebb összegéről a helyben szokásos, legolcsóbb temetési költségekről írásban, az önkormányzat minden év január 15. napjáig történő megkeresésére, a helyi temetkezési szolgáltatók nyújtanak tájékoztatást, melyből az önkormányzat számára legkedvezőbb ajánlat fogadható el.

(15) A gyógyszertámogatásként és gyógyászati segédeszköz beszerezéséhez megállapított támogatás esetén a célzott támogatás felhasználását a megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül a megvásárlást igazoló számlát a megállapítónak be kell mutatni. Erről a megállapító határozatban rendelkezni kell.

(16)^[13]

12. § (1) A szociális rászorultságtól függő rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen élelmiszerutalvány, Erzsébet-utalvány, a tankönyv, tüzelő vásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) A természetbeni ellátás kiszolgálásában, amennyiben a tényállás tisztázása során indokolttá válik, a jogosultságról szóló határozat egy példányával kérhető a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka Családsegítő Központ közreműködése. A Családsegítő Központ közreműködését az ellátásban részesülő életvitele indokolhatja. Közreműködés alatt az utalványok célravezető felhasználásában tett intézkedést, illetve utalvány-felhasználás elszámoltatását kell érteni.

13. § (1) Az eltemettetésre köteles személy a megtérítési kötelezettség alól egészben vagy részben –amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – mentesíthető:

• a) a megtérítési összeget elengedhető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egy és félszeresét, és a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik,
• b) a megtérítési összeget 50 %-ban csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik,
• c) a megtérítési összegnek részletekben történő visszafizetését engedélyezhető.

14. § (1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott I. fokú feladat- és hatásköreit

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a jegyzőre ruházza át,
• b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás, a gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyeknek nyújtott települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás esetében a polgármesterre ruházza át.

(1a) A Képviselő-testület a Szt.-ben a köztemetés elrendelésére, és e rendeletben a köztemetés megtérítésére vonatkozó I. fokú feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A II. fokú döntés előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladatát képezi.

(3) A Képviselő-testület a

• a) lakhatási támogatással kapcsolatos megállapodások megkötésével a jegyzőt,
• b) hátralék csökkentésére vonatkozó támogatással kapcsolatos keret-megállapodások megkötésével a polgármestert, valamint
• c) a Családsegítő Központtal az adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodás megkötésével a polgármestert bízza meg.

15. § (1) A rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2015. február 28. után benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 27/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet 5. § (15) bekezdése 2015. december 01. napjával hatályát veszti.