1. § (1) E rendelet – a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) – hatálya Nagyszokoly közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület).

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, létesítményt elhelyezni, építési tevékenységet folytatni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű építési előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.

(2) A HÉSZ mellékletei: 1. számú Szabályozási Terv (rajzi munkarészek)

(3) A HÉSZ függelékei:

3. § (1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: (OTÉK) és e rendeletben meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

(3) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás, telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei módosíthatók. A kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.Az irányadó szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azok az építéshatósági eljárás folyamán, megfelelő tervezői alátámasztással változtathatók meg.

(5) Ahol a szabályozás előírja, a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, ott az a települési, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleménye alapján állapítandó meg.

(6) A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár terület-felhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályozás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

4. § (1) A település igazgatási határa nem változik.

(2) A település belterületi határa nem változik.

(3) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

5. § (1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt terület-felhasználások:

(3) A beépítésre nem szánt területek az építési használat szerint lehetnek:

6. § (1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását e rendelet tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb részei, a területegységek, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(3) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásánál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

(5) A keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig közműpótló berendezésbe kell vezetni. A település területén szennyvíz szikkasztó berendezés is építhető, amennyiben a talaj szikkasztásra alkalmas és a szikkasztott szennyvíz a talajt, talajvizet, egyéb felszín alatti vizet, vagy más befogadót károsan nem szennyez. (F-7 függelék 2. pontjában megjelölt jogszabály. Amennyiben a talaj szikkasztásra nem alkalmas, úgy zárt tárolókat kell építeni.

(6) Az egyes építési övezetek előírásaiban meghatározott maximális építménymagasságok értékét az adott épület egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg.

(7) A kialakított telkek szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t, térmértéke pedig az 1800 m²-t.

7. § (1) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a részleges (legalább villany, víz) közművesítettség.

(2) A település területén

8. § (1)³

9. § (1)

(2)

(3) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait az átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(4) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(5) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy, amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna, kitisztítást követően le kell vágni a felhagyott vezetéket.

(6)

(7) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.

(8) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.

10. § (1) A mértékadó oltóvíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a hálózat tervezőjének és építőjének kell biztosítani, az ivóvíz-hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2)⁴

(3) A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás (kút létesítése) és a vízkútfúrás szakmai követelményeit, az engedélyezés feltételeit az F-7 függelék 3. pontjában megjelölt jogszabály tartalmazza.

(4) Vezetékes vízellátás hiányában az ingatlan tulajdonosának, használójának kell a hatályban lévő Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírt oltóvíz mennyiséget biztosítania a mértékadó tűzszakasz alapterülete és a tűzterhelés alapján.

11. § (1) A kisvízfolyások mentén a vízügyi előírások szerinti sáv, karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.

(2) Csapadékvíz, talajvíz a burkolt utakkal feltárt területeken, új, valamennyi beépítésre javasolt területen –a vonatkozó hatósági előírások megtartásával- nyílt árokban is vezethető.

(3) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny és csapadékvizet bevezetni tilos.

12. § (1)

(2) A nagy- és középfeszültségű, oszlopokra épített villamoshálózatokról szóló előírásokat be kell tartani, az ágazati szabványban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni (SZT-n jelölve).

13. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken a hálózat építőjének telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

(2) Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető.

(3)

14. § (1)

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák elhelyezésére vonatkozóan az F-7 függelék 4. pontjában megjelölt jogszabály előírásait kell alkalmazni.

15. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely elsősorban laza beépítésű nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen mezőgazdasági és egyéb építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak szerint:

(3) A falusias lakóterületek építési előírásait az alábbi táblázatok tartalmazzák

16. § (1) Gazdasági területek a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület :

(3) Az ipari terület :

(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási építmények, valamint a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(5) A gazdasági terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-20. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

(3) A különleges sport és temetkezési célú, valamint mezőgazdasági üzemi területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

17/A. §⁵ (1) Településközpont vegyes terület a Szabályozási Terven (SZT-1) Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, amely elsősorban kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont vegyes területen az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

18. § (1) Az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az alábbi övezetekre tagozódik:

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

(4) A település meglévő és tervezett közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(5) A külterületi KÖu jellel jelölt feltáró mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. A külterületi közutak szabályozási szélessége a SZT eltérő jelölése hiányában legalább 12 m.A KÖu jelű külterületi utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén.

(6) Az SZT -n jelölt külterületi útszabályozásokat a következő esetben kell végrehajtani:

(7) A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy az építés a fenti szabályozási szélességek kialakítását nem teszi szükségszerűvé.

(8) A település közlekedési hálózathoz tartozó közterületek keresztmetszetét a településrendezési tervben megjelölt forgalmi besorolás, a közművek helyszükséglete és védőtávolsága, továbbá a jelölt szakaszokon a védőfásítás helyszükséglete figyelembevételével kell méretezni. Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.

(9)

(10) A földutak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

19. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a település jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. A Z-kp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A Z-kp jelű közpark övezetben elhelyezhetők:

(5) Parkoló terület az övezet területének legfeljebb 5%-án alakítható ki.

(6) A zöldterületi övezet felhasználása csak kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(7) A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

20. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek. jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak, az erdőterületeken épület nem építhető.

(2) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges.

(3)⁶

(4) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(5) E területen csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(6) A védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos erdő borítottság érdekében az erdő felújítást a lehetõségekhez mérten természetes felújító módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) kell végezni.

(7) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

(8)

(9) A mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m²-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőterületre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.A területen épületet elhelyezni nem lehet.

21. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi terület-felhasználási egységekbe osztja:

(3) Az alábbi általános építési előírásokat valamennyi mezőgazdasági övezetben érvényesíteni kell:

22. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet (Má)

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető építmények:

23. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezetben létesíthető birtokközpont beépítési paramétereit és a legkisebb beépíthető birtoktest méretét az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

24. § (1) Az övezethez tartozó, beépíthető minimumot el nem érő telekterületek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe. Az övezetben birtokközpont céljára telek nem alakítható ki.

(2) Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, napkollektor, kerti építésű tűzrakó -hely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, max. 5m² alapterületű jégverem és zöldséges -verem, komposztáló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

25. § (1) Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosítás meghatározott építményei helyezhetõk el egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magas tetős kivitelben.

(2) Az övezetben telkenként egy épület helyezhető el. Pince az épület alatt és önállóan is létesíthető.

(3) Az övezetben az 1.500 m²-nél kisebb telkeken új épület nem helyezhető el. Az 1.500 m² –nél kisebb, de 720 m² –nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, de további növelése (építménymagasság növelés, szintterület bővítés, hozzá és ráépítés) az épülettömeg és a homlokzatok változtatása nélküli tetőtér beépítés kivételével, nem lehetséges.Az ilyen telkeken felépítmény nélküli pince és a telek max. 10 %-át lefedő fóliasátor építhető.

(4) Az övezet 3.000 m²-t meghaladó méretű, ültetvényművelésű telkein a gazdasági épülettel egy tömegben egy lakó rendeltetésű egység is létesíthető.

(5) Az övezetben üzemszerű haszonállattartást szolgáló épület nem helyezhető el.

(5) Az övezet normatív előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

26. § (1) Az övezet területén épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A meglévő épületek felújíthatók, de alapterületük és tömegük nem növelhető.

27. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven (V) jellel szabályozott terület-felhasználási egység a folyóvizek medre és parti sávja, valamint a vízbeszerzési területek a szabályozási terven (V) jellel jelölt terület, amely területbe a települési vízmű kutak területe tartozik. A V jelű övezetbe tartoznak az alábbi területek

(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. Az F-7 függelék 5. pontjában megjelölt jogszabály határozza meg a használat korlátait.

(4) A területen építményt elhelyezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

28. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.Az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a település területén végzett tevékenység következtében.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. A beruházások megvalósítása során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(4) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(5) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettõl eltérő megoldást tesznek szükségessé.

(6) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(7) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

29. § (1) ⁹

30. § (1) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(2) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

31. § (1) A területen a kisvízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A befogadóba csapadékvíz csak tisztán, illetve a vonatkozó jogszabályi előírásokban vagy vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvíz közművekkel nem ellátott területeken a rendszer kiépítéséig a közműpótló használata kötelező. A közcsatorna kiépítését követő 90 napon belül kötelezni kell a kapcsolódó ingatlanokat a hálózati rákötésre.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(6) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.A felszín alatti vizekkel érintkező térszínt alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

(7) Felszín alatti vízbeszerzésre vonatkozóan az alábbi jogszabályi elõírásokat kell betartani:

(8) A belterület vízelvezetése nem terhelheti a termőföldeket.

(9) Gondoskodni kell a vízelvezetõ rendszer folyamatos fenntartásáról.

32. § (1) A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.

33. § (1)¹⁰

(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell betartani:

34. § (1) A helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4)¹¹

(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(6) A közutak külterületi szakasza mentén, ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő a közút területén.

35. § (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemzõ természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

(2)

(3)

(4)¹²

(5)

36. § (1) .

(2)

(3)

(4)¹³

37. § (1) A 128/48 hrsz-ú földrészlet, valamint a szerkezeti és szabályozási tervlapokon lehatárolt földtani veszélyforrásokkal terhelt területrészek kivételével az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló az F-7 függelék 11. pontjában megjelölt jogszabályban /Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció/ előírtak teljesítésével kezdeményezhető az építési tevékenység engedélyezése a település területén.

38. § (1) Repülőtér környezetében a repülés biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km-es távolságon belüli terület, amely

(2) A repülőtér építési telkének szélétől mért:

(3) 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg 1000 m-en belül az oldalsávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték (a továbbiakban együtt: szabadvezeték) és az ahhoz tartozó átalakító és kapcsoló-berendezés, továbbá terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény (kábel, csatorna stb.) sem létesíthető.

39. § (1) Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni. A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe.

40. § (1) Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadást követő 60. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.