Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011.(IX.28.) önkormányzati rendelete

Nagyszokoly Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 06. 03- 2024. 07. 31

Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2011.(IX.28.) önkormányzati rendelete

Nagyszokoly Község Helyi Építési Szabályzatáról

2021.06.03.

Nagyszokoly Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, illetve az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3). bekezdés c.) pontjában biztosított jogkörében megalkotja Nagyszokoly Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és jóváhagyja a község közigazgatási területére szóló Szabályozási tervlapokat.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet – a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) – hatálya Nagyszokoly közigazgatási területére terjed ki (a továbbiakban: a terület).

A RENDELET ALKALMAZÁSA

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításával területet felhasználni, telekalakítást végrehajtani, létesítményt elhelyezni, építési tevékenységet folytatni, illetve arra építési, hatósági engedélyt adni, az általános érvényű építési előírásoknak e rendelet, valamint a vonatkozó településrendezési tervek együttes alkalmazásával lehet.

(2) A HÉSZ mellékletei: 1. számú Szabályozási Terv (rajzi munkarészek)

a) Teljes közigazgatási terület SZT-1 M=1:10 000

b) Belterület és környéke BSZT-1 M=1:3500

(3) A HÉSZ függelékei:

a) F-1 fogalom meghatározások

b) F-2 a HÉSZ-hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája

c) F-3 művi értékvédelem – országosan védett műemlék épület

d) F-4 művi értékvédelem – helyi védelem (javasolt)

e) F-5 régészeti területek

f) F-6 helyi természeti védelemre javasolt terület

g) F-7 vonatkozó jogszabályok

Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozás elemei az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú kormányrendeletben (a továbbiakban: (OTÉK) és e rendeletben meghatározott szabályozási eszközök területi alkalmazásával jönnek létre.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- Jelölt szabályozási szélesség

- A meglévő belterület határa

- Beépítésre szánt és nem szánt terület határa

- Övezet, építési övezet azonosítója, jele, és határa

- Védőterületek, védőtávolságok, védősávok

- A védett területek határa

(3) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás, telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei módosíthatók. A kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv, szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.Az irányadó szabályozási elemek tájékoztató jellegűek, azok az építéshatósági eljárás folyamán, megfelelő tervezői alátámasztással változtathatók meg.

(5) Ahol a szabályozás előírja, a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, ott az a települési, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleménye alapján állapítandó meg.

(6) A szabályozási terven jelölt meglévő telekhatár és irányadó telekhatár terület-felhasználási egységen belül a telekre és a beépítésre vonatkozó szabályozás figyelembevételével akkor változtatható meg a településrendezési tervek módosítása nélkül, ha a környezet beépítéséhez való illeszkedés a telekegyesítés vagy telekosztás során megvalósul.

Közigazgatási határ, bel- és külterület

4. § (1) A település igazgatási határa nem változik.

(2) A település belterületi határa nem változik.

(3) Területet belterületbe vonni kizárólag a meglévő belterülethez csatlakozóan, ütemezetten, az igényeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan-nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

II. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

A területek lehatárolása, tagozódása, terület-felhasználása, kialakítása

5. § (1) A területegységen elhelyezhető létesítmények meghatározását ezen rendelet tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt terület-felhasználások:

a) lakóterület: falusias lakóterület jele: Lf

b) gazdasági terület: ipari terület jele: Gip

c) különleges terület:

ca) mezőgazdasági üzemi terület jele:K-mü;

cb) sportolási célú jele:K-sp;

cc) temetkezési célú (temető, kegyeleti park) jele:K-t.

d)1 vegyes terület: településközponti vegyes terület jele: Vt

(3) A beépítésre nem szánt területek az építési használat szerint lehetnek:

a) Közlekedési terület közúti közlekedési terület jele: KÖu

b) Zöldterület közpark, közkert jele: Z-kp

c) Erdõterület

ca) védelmi (védett és védő) jele: Ev

cb) gazdasági jele: Eg

d) Mezőgazdasági területek

da) általános mezőgazdasági övezet jele: Má

db) zártkerti kertes mezőgazdasági övezet jele: Mk-1

dc) belterületi kertes mezőgazdasági övezet jele: Mk-2

e) Vízgazdálkodási területek jele: V

A területegységek építési használatának általános szabályai

6. § (1) Az övezetek és övezeten belüli jelölések (az OTÉK szabályozását kiegészítő) leírását e rendelet tartalmazza.

(2) A különböző célú közterületek, továbbá a területegységek közhasználatra kijelölt egyéb részei, a területegységek, azok sajátos felhasználását, építési használatuk módját a szabályozási terv jelöli.

(3) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásánál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni.

a)2 Új beépítés esetén az oldalkert 5 m -nél, a hátsókert 6 m- nél kisebb nem lehet, kivéve akkor, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik.

b) A település már beépült részein az előkert meghatározásakor a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni úgy, hogy az előkerti határvonal az adott építési telek mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telek kialakult építési vonalába kerüljön.

c)

d)

(4) Az élő vízfolyással érintett új telekosztás és beépítési előfeltétele a szabályozási terv szerinti mederrendezési és tereprendezési munkálatok elvégzése.

(5) A keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig közműpótló berendezésbe kell vezetni. A település területén szennyvíz szikkasztó berendezés is építhető, amennyiben a talaj szikkasztásra alkalmas és a szikkasztott szennyvíz a talajt, talajvizet, egyéb felszín alatti vizet, vagy más befogadót károsan nem szennyez. (F-7 függelék 2. pontjában megjelölt jogszabály. Amennyiben a talaj szikkasztásra nem alkalmas, úgy zárt tárolókat kell építeni.

(6) Az egyes építési övezetek előírásaiban meghatározott maximális építménymagasságok értékét az adott épület egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg.

(7) A kialakított telkek szélessége nem haladhatja meg a 40 m-t, térmértéke pedig az 1800 m2-t.

A területegységek építési használatának különleges szabályai

7. § (1) A beépítésre szánt területek beépítési feltétele a részleges (legalább villany, víz) közművesítettség.

(2) A település területén

a) a telkek utcai telekhatárán gépjármű tároló kapuja nem helyezhető el.

b) Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű várakozókat elsősorban az építményhez tartozó építési telken belül kell biztosítani.

A telek beépítésének feltételei

8. § (1)3

KÖZMŰVESÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

9. § (1)

(2)

(3) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait az átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(4) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(5) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy, amennyiben a bontás a környezet aránytalan rombolásával járna, kitisztítást követően le kell vágni a felhagyott vezetéket.

(6)

(7) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció alapján végezhetők.

(8) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.

Vízellátás – tűzvédelem

10. § (1) A mértékadó oltóvíz szükségletet a vonatkozó rendeletben foglalt Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján a hálózat tervezőjének és építőjének kell biztosítani, az ivóvíz-hálózaton föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2)4

(3) A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás (kút létesítése) és a vízkútfúrás szakmai követelményeit, az engedélyezés feltételeit az F-7 függelék 3. pontjában megjelölt jogszabály tartalmazza.

(4) Vezetékes vízellátás hiányában az ingatlan tulajdonosának, használójának kell a hatályban lévő Országos Tűzvédelmi Szabályzatban előírt oltóvíz mennyiséget biztosítania a mértékadó tűzszakasz alapterülete és a tűzterhelés alapján.

Szenny- és csapadékvíz elvezetés

11. § (1) A kisvízfolyások mentén a vízügyi előírások szerinti sáv, karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szabadon hagyandó.

(2) Csapadékvíz, talajvíz a burkolt utakkal feltárt területeken, új, valamennyi beépítésre javasolt területen –a vonatkozó hatósági előírások megtartásával- nyílt árokban is vezethető.

(3) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny és csapadékvizet bevezetni tilos.

Villamos energia ellátás

12. § (1)

(2) A nagy- és középfeszültségű, oszlopokra épített villamoshálózatokról szóló előírásokat be kell tartani, az ágazati szabványban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni (SZT-n jelölve).

Földgázellátás

13. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken a hálózat építőjének telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

(2) Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető.

(3)

Hírközlés

14. § (1)

(2) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák elhelyezésére vonatkozóan az F-7 függelék 4. pontjában megjelölt jogszabály előírásait kell alkalmazni.

III. Fejezet

Terület felhasználás

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias Lakóterület

15. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, amely elsősorban laza beépítésű nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen mezőgazdasági és egyéb építmények is elhelyezhetők.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak szerint:

- lakóépület,

- mező és erdőgazdálkodási üzemi építmény

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- szálláshely-szolgáltató épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, oktatási, egyházi, egészségügyi, szociális épület,

- sportlétesítmény,

- üzemanyagtöltő állomás

(3) A falusias lakóterületek építési előírásait az alábbi táblázatok tartalmazzák

a)Falusias lakóterület (Lf)

Az építési
övezet

Az építési telek

Az épület

Övezeti jel

A beépítés módja

A kialakítható újtelek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Megengedett építménymagasság

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Lf

O

800

18

40

30

30

50

3,5

6,0

b)Kialakult falusias lakóterület (Lf-k)

Az építési
övezet

Az építési telek

Az épület

Övezeti jel

A beépítés módja

A beépíthetõ telek legkisebb telekterülete (m2)

A beépíthetõ telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Megengedett építménymagasság

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Lf-k

K(O)

K(600)

K
(14)

K
(45)

30

30

50

3,5

4,5

(4)Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.
(5)Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése
a)új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben
b)önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén.
(6)Az övezetben elhelyezkedő épületen kívül, az azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:
a)a (6) b, pontja szerinti járműtároló
b)háztartással kapcsolatos tároló épület
c)barkács műhely
d)a környezetet nem zavaró hatású kézműipari tevékenység műhelye
e) a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei
f)kereskedelmi, szolgáltató épület.
(7)Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek elhelyezhetők

Gazdasági területek

16. § (1) Gazdasági területek a Szabályozási Terven Gip jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület :

a) ipari terület

(3) Az ipari terület :

a) egyéb terület

(4) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási építmények, valamint a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(5) A gazdasági terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési
övezet

Az építési telek

Az épület

Övezeti jel

A beépítés módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új teleklegkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Megengedett építménymagassága

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Gip

SZ

2000

20

40

30

40

40

3,0

9,0

Különleges területek

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-20. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

a) K-sp jelű sportolási célú különleges területek:

aa) A terület a sportolás, és az azt kiszolgáló és kiegészítő építmények elhelyezésére szolgál.

b) K-t jelű temetkezési célú különleges területek:

ba) A terület a temetkezés kegyeleti épületei, az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál;

c) K-mü jelű mezőgazdasági üzemi terület:

ca) A terület az állattartás, takarmánytárolás, gabonatárolás és szárítás, valamint ezen tevékenységek kiszolgáló és kiegészítő épületeinek, építményeink elhelyezésére szolgáló terület;

cb) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló új épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 500 méteres távolságon belül nem helyezhető el;

cc) A legnagyobb építménymagasság meghatározott értéke, csak gazdasági célú építményen, technológiai okokból legfeljebb 1,5-szeres mértékben léphető túl.

(3) A különleges sport és temetkezési célú, valamint mezőgazdasági üzemi területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési
övezet

Az építési telek

Az épület

Övezeti jel

A beépítés módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (ha)

A kialakítható új teleklegkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Megengedett építménymagassága

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

K-sp

SZ

0,5 ha

50

-

15

10

60

3,5

8,0

K-t

SZ

1 ha

-

-

15

10

40

3,5

5,0

K-mü

SZ

1 ha

-

-

30

10

40

3,5

8,0

17/A. §5 (1) Településközpont vegyes terület a Szabályozási Terven (SZT-1) Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, amely elsősorban kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont vegyes területen az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
egyéb közösségi szórakoztató épület
sportépítmény
és az ezekhez szükséges kiszolgáló létesítmények.
(3)A településközpont vegyes terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet

Az építési telek

Az épület

Övezeti jel

A beépítés módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %

A legkisebb kialakítandó zöldterület %

Megengedett építménymagasság

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)

Vt

Sz

1000

-

-

40

40

20

-

4,5

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ TERÜLETEK

18. § (1) Az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az alábbi övezetekre tagozódik:

a) közúti közlekedési övezet jele: KÖu,

b) A közúti közlekedési területek a Szabályozási Terven a KÖu jellel, megkülönböztetett területek.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

c) igazgatási épület

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(4) A település meglévő és tervezett közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) a 6407 és 6409 számú utak külterületi szakasza K.V.B, belterületi szakasza B.V.c.B

b) belterületi kiszolgáló-lakóút B.VI.d

c) tervezett összekötőút (Nagyszokoly– Fürged) K.V.B

d) tervezett kerékpárút (Nagyszokoly - Iregszemcse) K. IX. , B.IX.

(5) A külterületi KÖu jellel jelölt feltáró mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. A külterületi közutak szabályozási szélessége a SZT eltérő jelölése hiányában legalább 12 m.A KÖu jelű külterületi utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén.

(6) Az SZT -n jelölt külterületi útszabályozásokat a következő esetben kell végrehajtani:

a) az út részleges, vagy teljes felújításakor

b) az érintett útszakaszon a határos területek funkcióváltására, beépítésére, átépítésére kerül sor.

(7) A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy az építés a fenti szabályozási szélességek kialakítását nem teszi szükségszerűvé.

(8) A település közlekedési hálózathoz tartozó közterületek keresztmetszetét a településrendezési tervben megjelölt forgalmi besorolás, a közművek helyszükséglete és védőtávolsága, továbbá a jelölt szakaszokon a védőfásítás helyszükséglete figyelembevételével kell méretezni. Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.

(9)

(10) A földutak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

ZÖLDTERÜLETEK

19. § (1) A zöldterületi övezetekbe tartozó területek a település jellemzően növényzettel fedett közhasználatú területrészei. A Z-kp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként funkcionáló közterületek, vagy közhasználatra átadott területek.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A Z-kp jelű közpark övezetben elhelyezhetők:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér),

b) vendéglátó, valamint

c) a terület fenntartásához szükséges épület,

(5) Parkoló terület az övezet területének legfeljebb 5%-án alakítható ki.

(6) A zöldterületi övezet felhasználása csak kertészeti kiviteli terv alapján történhet.

(7) A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Övezet jele

A kialakítható új telek telekterülete m2

Beépítési mód

Beépítettség %

Legkisebb zöldfelület (%)

Beültetési kötelezettség
%

Megengedett
legnagyobb
építmény
magasság
(m)

Legkisebb

Legnagyobb

Terepszint

Alatt

Felett

Z-kp

3000
(vagy kialakult)

-

Sz

2

2

75

50

4,5

ERDŐTERÜLETEK

20. § (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek. jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak, az erdőterületeken épület nem építhető.

(2) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges.

(3)6

(4) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (védett és védõ), (Ev)

b) gazdasági, (Eg)

(5) E területen csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények, építmények helyezhetők el, az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(6) A védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos erdő borítottság érdekében az erdő felújítást a lehetõségekhez mérten természetes felújító módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) kell végezni.

(7) A 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken

a) gazdasági és oktatási – kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5 % - os beépítettséggel

b) egészségügyi - szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5 % -os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 4,5 m építménymagassággal.

(8)

(9) A mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőterületre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.A területen épületet elhelyezni nem lehet.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

A MEZÕGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

21. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi terület-felhasználási egységekbe osztja:

a) általános mezőgazdasági övezet (Má)

b) zártkerti kertes mezőgazdasági övezet (Mk-1)

c) belterületi kertes mezőgazdasági övezet (Mk-2)

(3) Az alábbi általános építési előírásokat valamennyi mezőgazdasági övezetben érvényesíteni kell:

a) az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

b) .

c) az épületek létesítése során figyelembe kell venni a környezetvédelmi védőtávolságokra, közlekedés és közműbiztonsági övezetekre vonatkozó előírásokat.

ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET

22. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet ()

(2) Az jelű általános mezőgazdasági övezetben elhelyezhető építmények:

a)A művelési ágnak megfelelő, 1 db 300 m2 –t meg nem haladó, gazdasági épület (növénytermesztést, vagy állattartást szolgáló építmény) helyezhető el legfeljebb 1 %-os beépítettséggel, amennyiben a földrészlet nagysága meghaladja az 30000 m2-t, átlagos szélessége eléri a 60 m-t. Az övezethez tartozó, 3 ha-t el nem érő területegységek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe. Az övezetben birtokközpont céljára önálló telek alakítható ki, amelyre külön előírások vonatkoznak.
b)Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
c)A 3 ha -nál kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem lehetséges.
A beépíthetőség alsó határát el nem érő földrészlet önállóan nem építhető be, területének legfeljebb 5%-án fóliasátor létesíthető
(3)Az övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Az övezet

A telek

Az épület

Övezeti jel

Beépítési mód

A beépíthető új telek mérete (m2)

A megengedett legnagyobb
beépítettség a terepszint*

Megengedett
legnagyobb építmény-magassága (m)

Legkisebb

Legnagyobb


Felett
(%)


Alatt
(%)

gazdasági épület vagy lakó+gazdasági épület (tanya) építése esetén

gazdasági épület

SZ

30.000

-

1,0

1,0

6,0

.7
(4)8 A (3) bekezdésben meghatározott övezet területén kialakított birtokközpont telkére külön előírások vonatkoznak.

ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI BIRTOKKÖZPONT ÖVEZETE

23. § (1) Az jelű általános mezőgazdasági övezetben létesíthető birtokközpont beépítési paramétereit és a legkisebb beépíthető birtoktest méretét az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák.

Az övezet

A telek

Az épület

Övezeti
jel

Beépítési
mód

A beépíthető új telek mérete
(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint*

Megengedett legnagyobb építmény-magassága (m)

Legkisebb

Legnagyobb


Felett
(%)


Alatt
(%)

gazdasági építése esetén

gazdasági
épület

gazdasági+
lakóépület -

SZ

15.000

-

15
de max. 2.500 m2

5
de max. 500 m2

7,5*

7,5*

(2)A birtokközponton gazdasági épület építhető. A gazdasági épület legfeljebb 2 lakás rendeltetési egységet is magában foglalhat és ehhez kapcsolva a haszonállattartás építményei is elhelyezhetők.
(3)A birtokközpont területén levő díszkert (sport- játszó-, és pihenőkert) részesedése nem haladhatja meg a telekterület 5 %- át.
(4)A birtokközpont telke lekeríthető. A kerítéshossz legalább 75 %-án fasor, vagy fásítással kombinált cserjesáv telepítendő.
(5)A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó magas-építményeknek (a kerítés kivételével) legalább 500 m-re kell lennie a meglévő és a terven ábrázolt belterület határától, illetve legalább 200 m-re bármilyen természeti területtől.
(6)A legnagyobb építménymagasság meghatározott értéke, csak gazdasági célú építményen, technológiai okokból legfeljebb 1,5-szeres mértékben léphető túl.
(7)A birtokközpont épületeinek összes alapterülete nem haladhatja meg a 2.500 m2-t, az épületek a telekterület legfeljebb 5 %-ig alápincézhetők. Ezen kívül felépítmény nélküli pince a telekterület újabb legfeljebb 5 %-ig, legalább 60 cm földtakarással, gyepesített felülettel kialakítható.
(8)A telek gyep (rét, legelő) és nádas, illetve vízállás, mocsár és erdő művelési ágú területeinek művelési ága nem változtatható meg.

KERTES MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

24. § (1) Az övezethez tartozó, beépíthető minimumot el nem érő telekterületek birtokközpont képzés esetén birtoktestként vehetők figyelembe. Az övezetben birtokközpont céljára telek nem alakítható ki.

(2) Az övezetben az építési telken, építési területen álló épületek mellett a telek területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, napkollektor, kerti építésű tűzrakó -hely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, max. 5m2 alapterületű jégverem és zöldséges -verem, komposztáló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet

25. § (1) Az övezet területén csak a mezőgazdasági hasznosítás meghatározott építményei helyezhetõk el egy épülettömegben, tájba illő, földszintes, magas tetős kivitelben.

(2) Az övezetben telkenként egy épület helyezhető el. Pince az épület alatt és önállóan is létesíthető.

(3) Az övezetben az 1.500 m2-nél kisebb telkeken új épület nem helyezhető el. Az 1.500 m2 –nél kisebb, de 720 m2 –nél nagyobb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, de további növelése (építménymagasság növelés, szintterület bővítés, hozzá és ráépítés) az épülettömeg és a homlokzatok változtatása nélküli tetőtér beépítés kivételével, nem lehetséges.Az ilyen telkeken felépítmény nélküli pince és a telek max. 10 %-át lefedő fóliasátor építhető.

(4) Az övezet 3.000 m2-t meghaladó méretű, ültetvényművelésű telkein a gazdasági épülettel egy tömegben egy lakó rendeltetésű egység is létesíthető.

(5) Az övezetben üzemszerű haszonállattartást szolgáló épület nem helyezhető el.

(5) Az övezet normatív előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

Az övezet

A telek

Az épület

Övezeti
jel

Beépítési
mód

A beépíthetõ telek mérete
(m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség a terepszint

Megengedett
legnagyobb építmény
-magassága (m)

Felett
(%)

Alatt
(%)

Legkisebb

Legnagyobb

gazdasági épület építése esetén

gazdasági épület

Mk-1

SZ/O

500

-

3,0

1,0

3,5

Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet

26. § (1) Az övezet területén épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A meglévő épületek felújíthatók, de alapterületük és tömegük nem növelhető.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

27. § (1) Vízgazdálkodási terület a szabályozási terven (V) jellel szabályozott terület-felhasználási egység a folyóvizek medre és parti sávja, valamint a vízbeszerzési területek a szabályozási terven (V) jellel jelölt terület, amely területbe a települési vízmű kutak területe tartozik. A V jelű övezetbe tartoznak az alábbi területek

a) a Szürke víz patak és a Gonozdi patak medre,

b) a Gonozdi patakon létesült halastó területe

c) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás érdekében 5-5 m szélességű parti sávot kötelezően fenn kell tartani

(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. Az F-7 függelék 5. pontjában megjelölt jogszabály határozza meg a használat korlátait.

(4) A területen építményt elhelyezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

A föld védelme

28. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.Az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a település területén végzett tevékenység következtében.

(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(3) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után. A beruházások megvalósítása során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(4) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(5) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettõl eltérő megoldást tesznek szükségessé.

(6) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(7) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

29. § (1) 9

A levegőtisztaság védelme

30. § (1) A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(2) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme

31. § (1) A területen a kisvízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.

(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(3) A befogadóba csapadékvíz csak tisztán, illetve a vonatkozó jogszabályi előírásokban vagy vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(4) A szennyvíz közművekkel nem ellátott területeken a rendszer kiépítéséig a közműpótló használata kötelező. A közcsatorna kiépítését követő 90 napon belül kötelezni kell a kapcsolódó ingatlanokat a hálózati rákötésre.

(5) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.

(6) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók.A felszín alatti vizekkel érintkező térszínt alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

(7) Felszín alatti vízbeszerzésre vonatkozóan az alábbi jogszabályi elõírásokat kell betartani:

- Az F-7 függelék 7. pontjában megjelölt jogszabály vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági jogkörök

- vízgazdálkodásról szóló az F-7 függelék 8. pontjában megjelölt jogszabály (vízjogi engedélyezés)

- az F-7 függelék 9. pontjában megjelölt jogszabály (locsolási célú vízhasznosítás)

(8) A belterület vízelvezetése nem terhelheti a termőföldeket.

(9) Gondoskodni kell a vízelvezetõ rendszer folyamatos fenntartásáról.

A területek zaj- és rezgés elleni védelme

32. § (1) A környezetbe zajt illetve rezgést kibocsátó, és a zajtól illetve rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj illetve rezgésterhelési határértéket.

Kommunális hulladék elhelyezése

33. § (1)10

(2) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell betartani:

a) tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése,

b) tilos a veszélyes hulladékot a kommunális hulladék közé juttatni,

c) a veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró módon, és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.

Táj- és természetvédelem, az élővilág védelme

34. § (1) A helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, illetve követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve. A terület felhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges terület felhasználás során egyaránt biztosítani kell.

(4)11

(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

(6) A közutak külterületi szakasza mentén, ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából fasor, illetve többszintes kialakítású zöldsáv telepítendő a közút területén.

Települési környezet- és táj- védelem, látványvédelem

35. § (1) A területen fokozottan kell védeni a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemzõ természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

(2)

(3)

(4)12

(5)

Az épített környezet értékeinek védelme, kulturális örökségvédelem

36. § (1) .

(2)

(3)

(4)13

Felszínmozgásos területek általános előírásai

37. § (1) A 128/48 hrsz-ú földrészlet, valamint a szerkezeti és szabályozási tervlapokon lehatárolt földtani veszélyforrásokkal terhelt területrészek kivételével az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló az F-7 függelék 11. pontjában megjelölt jogszabályban /Építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció/ előírtak teljesítésével kezdeményezhető az építési tevékenység engedélyezése a település területén.

V. Fejezet

REPÜLŐTÉR VÉDŐÖVEZETE

A repülőtér védőövezetének általános előírásai

38. § (1) Repülőtér környezetében a repülés biztonságát szolgáló védőterület a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km-es távolságon belüli terület, amely

a) légi megközelítési sáv: a légi megközelítés(ek) irányában a repülőtér üzemi területének szélétől, a repülés irányától jobbra és balra mért 15-15 %-os széttartású terület, ezt 1 %-os emelkedésű sík (akadálysík) határolja,

b) oldalsáv: a védőterületnek a megközelítési sávon kívüli része, ezt a repülőtér vonatkozási pontjától 4 km távolságig 1 %-os emelkedésű kúpfelület, majd a 4 km sugáron kívül (40 m magasságtól kezdődő) 5 %-os emelkedésű kúpfelület (akadálysík) határolja.

(2) A repülőtér építési telkének szélétől mért:

a)14 15.000 m-en belül 40 m-nél, azon kívül pedig külterületen 50 méternél, belterületen 100 m-nél magasabb építményt csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal eseti előírásai szerint szabad létesíteni.

b) 13 km-es körzetében hulladéklerakó hely nem jelölhetõ ki a mindenkor hatályos törvény és az ICAO előírásai alapján.

c) 10 km- es körzetben szélerőmű (telep) nem létesíthető.

(3) 5000 m-en belül a légi megközelítési sávban, illetőleg 1000 m-en belül az oldalsávban erősáramú szabadvezeték és távközlési légvezeték (a továbbiakban együtt: szabadvezeték) és az ahhoz tartozó átalakító és kapcsoló-berendezés, továbbá terepszint alatti nyomvonal jellegű építmény (kábel, csatorna stb.) sem létesíthető.

VI. Fejezet

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Alkalmazási rendelkezések

39. § (1) Az épület homlokzatához csatlakozó 5 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 méter mélységig a terepszint süllyesztésével (bevágás, angolakna) kialakuló építménymagasság értéke az előírások alkalmazása szempontjából figyelmen kívül hagyható.

(2) A kötelező zöldfelület (zöldfelületi minimum) számításánál teljes területi értékkel csak a növényzet telepítésére alkalmas, legalább 100 cm termőtalaj vastagságú, burkolatlan felületeket lehet figyelembe venni. A számításnál a nem szilárd burkolatú felületek (kőzúzalék, kavics) sem vehetők figyelembe.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadást követő 60. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet15

1. függelék

A HÉSZ FÜGGELÉKEI:
F-1 fogalom meghatározások: E rendelet alkalmazásában
-a rendeltetési és építési réteg összekapcsolásával előálló területi egység
-a beépítésre szánt területen az építési övezet
-a beépítésre nem szánt területen az övezet
g )Övezeti határvonal: egy területegységen belüli eltérő övezeteket elválasztó (határ) vonal. Övezeti határvonal választja el a szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltérő övezetekbe sorolt területeket.

2. függelék

A HÉSZ - hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája:

Rendeletszám:

Témakör:

13/2007. (IX.13.)

Temetőkről és temetkezésről

11/2005. (IX.30.) 1. számú melléklete

Hulladékgazdálkodásról

7/2005. (III.11.) rendeletével módosított 5/2001. (IX.26.) egységes szerkezetben

Az állatok tartásáról

13/2005. (X.29.) rendeletével módosított 8/1995. (IV.12.) egységes szerkezetben

Közterület használatról

3. függelék

Művi értékvédelem – országosan védett műemlék épület:
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint Nagyszokoly országos művi értékvédelem alá eső épületei.

S.sz.

Mûemlék védelmi
törzsszám

Cím

Ház
szám

Hrsz.

Funkció

megjegyzés

1.

M 4244

Deák F. utca

330

263

R.k. templom

Középkori

5. függelék

Régészeti területek:

Tor
ma
s.sz.

KÖH
Azon.
szám

Lelőhely
megnevezés

Besorolása

Lelőhely
veszélyezettsége

Hrsz.

1.

317.

20484

Kelta és
római
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

059/7, 059/8

2.

318.

23771

Kelta és
római
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

059/5,059/6,
159/7

3.

319.

23772

Péceli kultúra

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

073/86-
073/103

4.

320/
a.

23773

Neolitikum,
őskor

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

073/112

5.

322.

23777

Római
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0118/27-29

6.

324.

23779

Római kori és
középkori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0131/16-21

7.

01.

-

Középkori
település

Nyilvántartott
(R)

A lelőhely fedett,
további földmunka
veszélyezteti

R.k. templom
és környéke

8.

02.

20497

Népvándorlá
s, középkor

Régészeti
érdekű
lelőhely (Re)

A lelőhely fedett,
további földmunka
veszélyezteti

Simon Zsófia
kertje

9.

-

76127

Őskori, késő
vaskori,
római kori és
Árpád-kori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0228/22,
0228/23
Szérük – alja
- dűlő

10.

-

76129

Őskori és
római kori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0217
Kövérkúti
dűlő I.

11.

-

76137

Árpád kori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
mûvelés(mélyszántás)

0217
Kövérkúti
dűlő II.

12.

-

76139

Őskori, római
kori, és
középkori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0158/100,
0159, 0162,
0163/9,
0163/16,
0170
Alsó–
Szentmárton
(Fornádi-földek)

13.

-

76131

Római kori és
középkori
település

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0149/6,
0149/7,0153
Károli rét
(Alsó -
Szentmártoni
-rétek)

14.

-

76133

Római kori
település
épülettel

Nyilvántartott
(R)

Mezőgazdasági
művelés(mélyszántás)

0131/22,
0131/23
Felső-
Szentmártoni
lap I.

7. függelék

A vonatkozó rendeletek listája:

1. Az építészeti örökség, és kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törv.

2. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22. ) Korm. rendelet, melynek 24. § 2. bekezdése a szikkasztásról rendelkezik

3. A vízkútfúrás szakmai követelményeiről, az engedélyezés feltételeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet

4. A közszolgálati táv – és hírközlési antennák elhelyezésére vonatkozó 2003. évi C. tv. 94. §- 97. §

5. A vízmedrek parti sávjára vonatkozó előírásokat tartalmazó 21/2006. ( I.31.) Korm. rendelet

6. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törv. és a végrehajtásra kiadott 153/2009. (XI.13.) FVM rendelet

7. A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági jogkörökről szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletIII. 24. § c. pontja

8. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 28. § 1.pont

9. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. Korm. rendelet 60-61. §-ai.

10. A termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. Törvény

11. Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 37/2007. (XI.13.) ÖTM rendelet 5. sz. melléklet III. fejezet

12. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet

13. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (VII.25.) KvVM rendelet

3. melléklet17

Helyi természeti védelemre javasolt természeti terület:

A

B

C

1a

Művelési ág megnevezése

Hrsz

védendő növény

1b

közterület (közpark)

417

vadgesztenye fasor

1

Az 5. § (2d) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 6. § (3) bekezdés a) pontja a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 8. § (1) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 10. § (2) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 17/A. §-t a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 20. § (3) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

7

A 22. § (3) bekezdésében megjelölt lábjegyzetet a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

8

A 22. § (4) bekezdést a Nagyszokoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

9

A 29. § (1) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

10

A 33. § (1) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

11

A 34. § (4) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

12

A 35. § (4) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

13

A 36. § (4) bekezdését a Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.

14

A Nagyszokoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-a szerint módosított szöveg.

15

Kiegészítette: 7/2021. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 4. § paragrafusa. Hatályos: 2021. június 3.

16

Módosította: 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. július 5.

17

Módosította: 11/2017. (VII. 5.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. július 5.