Pethőhenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
a település Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról
Hatályos: 2021. 08. 16Pethőhenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete
a település Helyi Építési Szabályzatának jóváhagyásáról
Pethőhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 29. §-a alapján meghatározott partnerek és az ugyanezen Korm. rendelet 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek és az érintett területi és települési önkormányzatok, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:[1]
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. § (1) A helyi építési szabályzat a település teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2)[2] A helyi építési szabályzat 1-3. mellékletét képezi a szabályozási terv, melynek hatálya a szabályozási terven jelölt „szabályozási terv területi határa” jelöléssel lehatárolt területekre terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. § (1)[3]
(2) A település 1. §-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett - csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
A szabályozás elemei
3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) Szabályozási vonal
b) Terület-felhasználási határvonal
c) Övezeti besorolás és a táblázati övezeti előírások
d) Beépítésre szánt terület határa
(2) Irányadó szabályozási elemek:
a) Telekhatár
b) Irányadó telekhatár
c) Megszüntető jel
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes építési hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítási szabályok alapján.
(5) A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerűen együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal- és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően.
Terület-felhasználás
4. § (1) A település közigazgatási területének építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.
(2) A település közigazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:
a) lakó: falusias, Lf
b) település központi vegyes, Vt
c) gazdasági: kereskedelmi szolgáltató, Gksz
d) különleges K.
(3) [4] Beépítésre nem szánt területek
a) közlekedési- és közmű elhelyezési, Köu,
b) zöld, Z
c) mezőgazdasági, M
d) gazdasági erdő, Eg
e) Különleges Kb
A telek alakítás és építés általános szabályai
5. § (1) Építési engedély csak akkor adható, ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás teljes egészében megtörtént és az ingatlan nyilvántartásban átvezetésre került.
(2) A beépítésre szánt területek átmeneti hasznosítása a termőföld használatra vonatkozó szabályok szerint történhet.
(3) Beépítésre szánt területen az övezeti előírásokban meghatározott közművesítettség feltételével adható ki építési engedély.
(4) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
- a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
- b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(5) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni
- a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,
- b) kötelező építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában, a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül, illetve minimum 5 m-es előkerttel lehet.
(6) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott településrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható, a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében a jelenlegi telekalakulat az újraosztási kötelezettség fenntartása mellett részben megtartható, ha a terület rendezése azt indokolttá teszi.
Beépítésre szánt területek
Lakóterületek
6. § (1) A község falusias lakóterületein az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetők el, az egyedi területi előírások figyelembevételével.
(2) Az övezetben alkalmazható beépítési mód, beépítettség, maximális építménymagasság és a kialakítható építési telek minimális és maximális területe a Szabályozási Terven jelölt övezeti besorolás és a (10) pont szerint határozható meg.
(3) Az építési engedélyhez szükséges közművesítettség mértéke:
a) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, falusias lakóterület építési övezeteiben teljes, nyílt csapadék csatorna
hálózatra való rákötés elfogadható.
b) Lf-5, Lf-6, Lf-7, falusias lakóterület építési övezeteiben részleges.
(4) A telken belül legfeljebb két különálló tömegben, maximum három rendeltetési egység helyezhető el az építési helyen belül.
(5) Az épületek csak magas tetővel létesíthetők, kivételt képez a napkollektor elhelyezésére szolgáló, illetve a zöldtetőként kialakított tetőfelület. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
(6) Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magán- útról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak az 1997. évi LXXVIII törvény 22. § (2) bekezdése b), c), és d) pontja szerinti építési tevékenység folytatható.
(7) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető az ily módon használt terület nem haladhatja meg a beépíthető terület 30%-át.
(8) A szükséges parkoló területet minden esetben telken belül kell biztosítani.
(9) A meglévő és újonnan beépülő falusias lakóterületeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Lf-1 jelű építési övezet
Kialakítható legkisebb telekméret 700 m2
Kialakítható legnagyobb telekméret 1500 m2
Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 15 m
Beépítési mód oldalhatáron álló, kialakult
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%
Zöldfelület legkisebb mértéke 40%
b) Lf-2-o, Lf-2-sz, Lf-5-o, jelű építési övezet
Kialakítható legkisebb telekméret 900 m2
Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
Beépítési mód oldalhatáron szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%*
Zöldfelület legkisebb mértéke 50%
*900 m2 feletti telekrésznek csak 15%-a vehető figyelembe
c) Lf-3-o, Lf-3-sz, Lf-6-, Lf-6-sz jelű építési övezet
Kialakítható legkisebb telekméret 1450 m2
Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 18 m
mélységi mérete 50 m
Beépítési mód oldalhatáron álló szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 25%
Zöldfelület legkisebb mértéke 50%
d) Lf-4-sz, Lf-7-sz jelű építési övezet
Kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2
Beépítési mód szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15%
Zöldfelület legkisebb mértéke 70%
(10) hatályon kívül helyezve
Településközponti vegyes területre vonatkozó előírások
7. § (1) A község településközponti vegyes területein az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A településközponti vegyes építési övezetekben építési engedély víz- villany- szennyvízcsatorna, nyílt vagy zárt csapadék csatornahálózatra való rákötés biztosíthatósága esetén adható.
(3) Az övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi épületeknél (templom, kápolna) a torony magasságának figyelmen kívül hagyásával állapítandó meg.
(4) A településközponti vegyes területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Kialakítható legkisebb telekméret 600 m2
Kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 25 m
Beépítési mód oldalhatáron álló, kialakult
Megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%
Zöldfelület legkisebb mértéke 10%
(5) Az építési hely meghatározása: az alábbi szabályok szerint az épületek elhelyezhetők:
- Az előkert mérete a meglévő utcasorhoz igazodjon, illetve minimum 5 m.
- A hátsó kert minimum 6 m.
- Az oldalkert minimális mérete 5 m.
Gazdasági területekre vonatkozó előírások
8. § (1) Gazdasági területen térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.
(2) Gazdasági területen a szükséges parkoló területet az építési telken belül biztosítani kell.
(3) Gazdasági terület övezetiben az építési engedélyi eljárás során a létesítményekhez tartozó reklámhordozók szerkezeti- és a reklámfeliratok grafikai terveit is csatolni kell engedélyezési tervdokumentációhoz.
(4) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. §-ában meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(5)[5] Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Gksz Gksz-2
Kialakítható telekméret minimum 1000 m2 minimum 3000 m2
Beépítési mód szabadon álló szabadon álló
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m 7,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mérete 40 % 60 %
Zöldfelület legkisebb mérete 30 % 20 %
Különleges területek
9. § (1) K jelű terület, a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetők el maximum 3%- os beépítettségig. A területen a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani.
(2) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterületek
10. § (1) Közlekedési és közmű területein az OTÉK 26. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények, és a (3) pontban felsorolt építmények helyezhetők el kivéve a vízi és légi közlekedés létesítményeit.
(2)[6] Közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélessége:
Köu-1 M9-es gyorsforgalmi út szabályozási terv szerint
Köu-2 76-os, forgalmi út 40 m
Köu-3 összekötő út belterületi szakasz - kialakult, új nyomvonal esetén 22 m
Köu-4 kiszolgáló út - kialakult, új nyomvonal esetén 12 m
Köu-5 kerékpárút 3 m
Köu - 6 mezőgazdasági út kialakult, új nyomvonal esetén 6 m
(3) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.
(4) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével.
(5) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.
(6) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(7) A települések csapadékvízét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.
(8) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek, vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.
(9) A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
(10) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét.
(11) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat.
(12) A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.
(13) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani (HÉSZ 4. számú függeléke).
(14) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.
(15) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(16) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. {123/197. (VII.18.) Korm. rendelet 4 sz. melléklet}
Zöldterületek és zöldfelületi létesítmények
11. § (1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra fel nem használható. A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(3) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, max 4 m építménymagassággal.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A pótlás során a kivágott fával egyenértékű faállomány ültetése szükséges. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.
(5) Közpark kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. A kertépítészeti terveket csak Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő, bejegyzett táj- és kertépítő tervező készítheti (K1, vagy K2 névjegyzéki szám).
Mezőgazdasági terület
12. § (1) A szabályozási tervvel érintett mezőgazdasági területek:
a) általános,
b) kertes mezőgazdasági terület lehetnek.
(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági övezet területén
a) a Natura2000 természeti védettség alá nem tartozó területeken
aa) a beépíthető legkisebb telek területe 1 ha ,
ab) lakóépület nem helyezhető el,
ac) az OTÉK szerinti birtokközpont az előzőek figyelembevételével kialakítható;
b) a Natura2000 természeti védettség alá tartozó,
ba) szántó művelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület 3 % megengedett legnagyobb beépítettséggel létesíthető,
bb) rét és legelő művelési ágban lévő területen épületeket elhelyezni nem lehet.
(3) Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK 29. §-a szerint lehet építési tevékenységet végezni az alábbi előírások figyelembe vételével:
a) A területen lakóépület csak a részleges közművesítettséggel ellátott területen építhető, ha szilárd útburkolat biztosítja a terület megközelíthetőségét.
b) Kerítés építése nem engedélyezhető.
c) Az épület építménymagassága max. 3,5 m.
d) Egy telken több épület is elhelyezhető az OTÉK 29. § szerint engedélyezett mértékig, de egy épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t.
Vízgazdálkodási területek
12/A. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, töltései, holtágai, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő patakok és árkok területe.
(2) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, a 012 és 013 hrsz.-ú területen törpe villamos erőmű építményeinek elhelyezését. Az elhelyezhető építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet kialakítani. Ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(3) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez
- a) a Zala folyó és a patakok, egyéb vízfolyások mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell, arra vonatkozóan szolgalmi jogot kell bejegyezni. Azokon a partszakaszokon, ahol ez a terület nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;
- b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méter , egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méter széles parti sávot kell biztosítani.
Gazdasági erdőterület
Az Eg jelű gazdasági erdő övezetében az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő, és az előzőekhez kapcsolódó turisztikai célú kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű épület, valamint közmű és út építményei helyezhetők el.
Különleges beépítésre nem szánt terület[7]
12/B. § A különleges beépítésre nem szánt rekultiválandó szeméttelep területén építményt elhelyezni nem lehet.
A környezet és természet védelme
Általános követelmények
13. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő tájvédelmi létesítmények működőképességét.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területi beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
(6) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi rendeleteket be kell tartani.
(7) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén védelmi övezetet kell meghatározni.
(10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek
Hatályon kívül helyezve
Speciális eljárási szabályok
Hatályon kívül helyezve
Kulturális örökségvédelem és az építészeti örökség helyi értékvédelme
14. § Régészeti lelőhelyek területén 30 cm mélységet meghaladó, talajbolygatással járó vagy végleges eltakarást eredményező tevékenységet csak engedéllyel lehet elvégezni. Régészeti érdekű területek jegyzékét a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza. Amennyiben a felsorolt területeken kívül kerülnek elő régészeti emlékek, a leleteket veszélyeztető tevékenységet azonnal abba kell hagyni és jelenteni kell a területileg illetékes múzeumnak.
Tűzvédelem
15. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok állapítják meg.
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Hatályon kívül helyezve
(4) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(5) Hatályon kívül helyezve
(6) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell, létesíteni illetve üzemben tartani.
(7) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
Egyéb rendelkezések
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
Helyi közút céljára történő lejegyzés
16. §
Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § alapján a következő telkek a szabályozási terv szerinti út kialakítására szükséges részét az 1997. évi LXXVIII. törvény 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság az Önkormányzat javára lejegyzi a következő területeket:
a) A Rákóczi Ferenc utcában a 359-36; a Dózsa Gy. utcában a 21//3; hrsz-ú telek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
b) A Béke utcában a 0123/5-9, 197,198, 1954/1,1954/3, 1956, 1957, 1961, 1962/1, 1963, 1966 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
c) A Béke utca és a temető közötti út kialakítása céljából a 273, 274, 277-280, 283-291, 293 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
d) A Béke út és a Cigányhegy közötti út kialakítása, valamint az 1845 hrsz-ú út bővítése céljából a 1842-1844, 1846/1,2, 1849/1, 1850/1, 1851/1, 1852/1, 1853/1, 1854/1, 1855/1, 1856/1,2, 1857/1, 1858/1, 1860/4, 1861/1, 1862/1, 1867/1, 1869, 1874/1, 1875/1,1876, 1881,1883,1884, 1885 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
e) A Cigányhegyen az 1846/3 hrsz-ú út megszélesítéséhez az 1846/2, 1848/1, 1849/1, 1850/1,1851/1, 1852/1, 1853/1, 1854/1, 1855/1, 1856/1,2, 1857/1, 1858/1, 1870, 1873, 1890, 1894,1899, 1900/2, 1901, 1903, 1904/1,2, 1908, 1909, 1911, 1913/2-5, 1915/1,2, 1916/1,2, 1917/1,2,4,5, 1919/1,2, 1920, 1922-191928, 1940/1 1940/3, 151-154 hrsz telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét, valamint az 1848/2, 1849/2, 1850/2, 1851/2, 1852/2, 1853/2, 1854/2, 1855/2, 1856/3,4, 1857/2, 1858/2, 1860/2, 1861/2, 1862/3,4, 1867/2, 1874/2, 1775/2, 1877/2, 1878/2, 1880/2, 188/2, 1891/2, 1892/2, 1893/2 hrsz-ú telkeket.
f) Cserlapon az 1703 hrsz-ú út szélesítéséhez az1694, 1696/2, 1697/2, 1697/5, 1698/2, 1700, 1601/2,3, 1701/1,4,6, 2851/2,4,5,6,7,9, hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
g) Cserlapon az 2802 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2813,2814, 2815, 2822 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
h) Cserlapon az 2872 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2828-2836, 076/4 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
i) Cserlapon az 2838 hrsz-ú út szélesítéséhez a 2839-2845, 2847-2849, 2822-2827, 2836hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét,
j) Cserlapon az 071/1 hrsz-ú út szélesítéséhez a 076/1, 078/10 hrsz-ú telkek szabályozási vonallal lehatárolt részét.
Záró rendelkezések
17. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon rendelkezik.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát vesztik a 8/1997. (XII. 1.) sz. rendeletek területre vonatkozó szabályozásai.
Deák István György polgármester Dr. Ürmösiné Kőmíves Eleonóra jegyző
1. függelék
2. függelék
1. melléklet a 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 7/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelethez