1. § A rendelet célja az ingatlanok és közterületek tisztántartásával, a zöldterületek fenntartásával kapcsolatos helyi szabályok megállapítása, továbbá a természeti és épített környezet megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása.

2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Mátraszőlős község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.

3. § E rendelet alkalmazása szempontjából

• a) Köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek-, valamint a közterületek tisztán tartása.
• b) Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban a közigazgatási területen belül közterületként nyilvántartott földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró) tulajdonostól függetlenül.
• c) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg pormentesítése, valamint az ingatlanon fellelhető hulladék elszállítása.
• d) Zöldterület: a szabályozási tervben erre a célra kijelölt terület-felhasználási egység, továbbá ilyen kijelölés nélkül is a lakosság pihenésére, testedzésére, szórakozására, a város szerkezetének tagolására szolgáló, jellemzően növénnyel borított közterület. A zöldterületek körébe tartoznak elsősorban a játszóterek, a sportpályák, a parkok és az ezekhez kapcsolódó sétányok, virággal beültetett területek, továbbá az utak és terek földsávjai, a megkezdett parkosítással érintett, továbbá a roncsolódott zöldterületek, valamint az egyéb zöld növénnyel borított közterületek.
• e) Közforgalmú területsáv: Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, amely két szomszédos ingatlan között helyezkedik el.
• f) Árok: a talaj felszínében kialakított, csapadékvíz elvezetésére vagy elszikkasztására szolgáló csatorna.
• g) Áteresz: nagy teherbírású, általában kör keresztmetszetű műtárgy, amely utak, vasutak, töltések, kapubejárók alatt vezeti át a kisebb csatornák, árkok, vízfolyások vizét.
• h) Nyílt csapadékvíz elvezető rendszer: az árkok és átereszek összessége, mely a keletkezett közterületi csapadékvizet a település befogadó élővizébe vezeti.
• i) Zárt csapadékvíz elvezető rendszer: olyan átereszcsövekből és aknákból álló rendszer, mely a földfelszín alatt vezeti el a csapadékvizet.
• j) Útcsatlakozás: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt) fogalma az irányadó.
• k) csapadékvíz elvezetését akadályozó áteresz, csatornaszakasz: nem megfelelő keresztmetszeti mérettel, fenékmélységgel kialakításra került csatornaszakasz, illetve olyan csatornaszakasz, amelynek tisztítása nem biztosított, a szabad csapadék-vízelvezetést akadályozza.

4. § (1) Mátraszőlős Község köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.

(2) Tilos közterületen a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(3) A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edények, konténerek körül a hulladék, veszélyes hulladék, egyéb lomok elhelyezése ( kivéve az önkormányzat által szervezett lakossági veszélyes hulladék gyűjtést, gumiabroncs gyűjtést, zöldhulladék gyűjtést illetve lomtalanítást ) tilos.

(4) Tilos a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek ablakából, erkélyéről hulladékot, cigaretta csikket illetve bármely anyagot, tárgyat kidobni.

(5) Tilos az úton, járdán, közterületen elhelyezett berendezési, felszerelési tárgyak, műtárgyak, műalkotások beszennyezése, rongálása.

(6) Tilos dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, építési anyagot, hulladékot, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, egyéb anyagot, szennyvizet) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni, bevezetni.

(7) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

(8) Élő vízfolyásba, belvízelvezető csatornába, árokba szennyvizet, trágyalevet vagy más szennyezett folyadékot, egészségre ártalmas anyagot bevezetni vagy egyéb módon kijuttatni tilos.

(9) A parkosított, füves területet rendeltetésellenesen használni, a növényeket rongálni, csonkítani, leszakítani tilos.

(10) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése – kivéve az azonnali hibaelhárítást - és mosása tilos. Amennyiben a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, a jármű tulajdonosa haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni.

(11) Közterületen szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por- és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyezés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

5. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

• a) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv
• b) tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület, térburkolat, illetve lépcső esetében 1 méter szélességű sáv ónos esőtől, jégtől vagy hótól való mentesítéséről, szükség szerint naponta többször is.

(2) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdák burkolatának – ónos esőtől, jégtől vagy hótól – történő, szükség szerinti síkosság mentesítése az üzemeltető kötelessége.

(3) A járdáról letakarított havat közút esetén a járdaszélen kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.

(4) A hó eltakarítása során gondoskodni kell arról is, hogy az összegyűjtött hó a közszolgálati felszerelési tárgyak, vagy egyéb közérdekű létesítmények (pl. tűzcsap, szeméttároló, gáz- és közmű akna fedőlap, stb.) használatát ne akadályozza.

(5) A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni

• a) útkereszteződésben
• b) úttorkolatban
• c) kijelölt gyalogátkelő helyen
• d) kapubejáró elé annak teljes szélességében
• e) tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé

(6) Síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, salak, fűrészpor stb.) kell csúszásmentessé tenni. A járda felszórására bomló szerves anyag, vagy a burkolatra káros anyag nem alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

6. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

• a) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, – járda hiányában egy méter széles területsáv – továbbá ha zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról, tisztán tartásáról, kaszálásáról, hulladék- és gyommentesítéséről, a hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztántartásáról;
• b) az ingatlan határától az úttestig terjedő területen lévő, valamint az ingatlannal határos nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, gaztalanításáról, az eredeti mélység megtartásával a feliszapolódás megszüntetéséről;
• c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról;
• d) a beépített és a beépítetlen telekingatlan tisztán tartásáról, gyommentesítéséről és a füves területek gondozásáról,
• e) a járdán felburjánzó gyom kiirtásáról, a járda és az úttest közlekedésre alkalmassá tételéről a balesetmentes közlekedést veszélyeztető növények, benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesésével, valamint a közlekedést akadályozó vagy veszélyeztető tárgyak eltávolításával;
• f) útcsatlakozásnál az útburkolatok csatlakozási pontjától mért 5 m távolságban az úttest burkolatmagasságától 60 cm-nél magasabb növényzet 60 cm-re történő visszavágásáról, fák esetében a lombkoronának az úttest burkolatmagasságától számított 2 m-re történő felnyeséséről oly módon, hogy a növényzet, a fa a belátást ne zavarja.

(3) A (2) bekezdésen kívüli speciális eseteket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási, zöldterület gondozási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

(5) Az ingatlantulajdonosok a közterületi sávok takarításából keletkezett szemetet, növényi és egyéb hulladékot, az ingatlanukhoz rendszeresített háztartási hulladékgyűjtő edényben kötelesek elhelyezni.

(6) A rendszeresített háztartási hulladékgyűjtő edényzet befogadó képességét meghaladó hulladék mennyiség hulladéklerakóra történő elszállításáról, elszállíttatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

7. § (1) A szórakoztató-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek, szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – ettől eltérő megállapodás kivételével – a használó köteles folyamatosan tisztán tartani, kaszálni, és a hulladékot eltávolítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott használó köteles az ingatlanról az úttest vagy járda terébe benyúló ágak, cserjék és egyéb növényzet nyeséséről, vágásáról gondoskodni. Útcsatlakozásnál az útburkolatok csatlakozási pontjától mért 5 m távolságban az úttest burkolatmagasságától 60 cm-nél magasabb növényzet 60 cm-re történő visszavágásáról, fák esetében a lombkoronának az úttest burkolatmagasságától számított 2 m-re történő felnyeséséről oly módon, hogy a növényzet, a fa a belátást ne zavarja.

(3) A nyílt piacok és vásárterek tisztán tartásáról a piac, vásártér üzemeltetője köteles gondoskodni.

(4) Közterületen megrendezett sport- és egyéb rendezvény idején a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet biztosítani, valamint a rendezvény idején a terület tisztán tartásáról gondoskodni.

8. § Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében:

• a) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója,
• b) a belterületen lévő és az a) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat a közszolgáltató útján,
• c) vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója,
• d) a külterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.

9. § (1) Az építési, bontási, felújítási munkák végzése esetén az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a terület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell.

(2) Beruházás, felújítás esetén – a munkaterület átadásától a munkaterület visszavételéig – a kivitelezőnek vagy az átadásról szóló jegyzőkönyvben rögzített más átvevőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítójának kell eltakarítani.

10. § Az e rendelet 5. §-ában, a 6. § (1) – (2) bekezdéseiben, a 7. § (1) – (5) bekezdéseiben megjelölt kötelmi körbe nem tartozó közutak, közparkok, egyéb zöldterületek, sétányok, játszóterek, az ezeken keresztül vezető gyalogjárók tisztántartásáról, valamint a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátásáról, a keletkező közterületi hulladék összegyűjtéséről és elszállíttatásáról az önkormányzat gondoskodik.

11. § (1) Az ingatlan határánál olyan növényzet telepíthető - az e rendelet 1. mellékletében előírt telepítési távolságok betartása mellett -, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Szomszédos ingatlan tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak a tulajdonos engedélyével lehet megvalósítani.

(3) Közterületre fát, cserjét ültetni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete engedélyével lehet, az e rendelet 1. mellékletében előírt telepítési távolságok betartása mellett. A kérelmet e rendelet 2. mellékletben szereplő nyomtatványon kell benyújtani a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalba. A társasházak esetében a kérelemhez mellékelni kell a társasház közgyűlési határozatát, más közös tulajdon esetében minden tulajdonos egyetértő nyilatkozatát.

(4) Közterületen fa, cserje a következő feltételekkel ültethető:

• a) vonalas létesítmények (utak, vasutak, vezetékes közművek), hírközlési objektumok - vonatkozó előírások szerinti - védőtávolságát meg kell tartani, ezen létesítmények üzemeltetőivel, kezelőjével való egyeztetést igazolni kell amennyiben azokat nem az önkormányzat üzemelteti;
• b) a meglévő utcai fasorba a Helyi Építési Szabályzat zöldterületek kialakítására vonatkozó előírása szerinti fafaj ültethető;
• c) légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges;
• d) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra vonatkozó, hatályos előírásokat, valamint e rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjában és 8. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(5) Zöldterületre haszonnövényt ültetni tilos.

(6) A növények telepítésekor figyelembe kell venni e rendelet előírásain túlmenően a Helyi Építési Szabályzatban foglalt rendelkezéseket és az egyéb, külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket.

12. § (1) Az ingatlan előtti közterületre kiültetett növények gondozásáról - a növényzet sajátosságának megfelelően - az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodni. A füves területek gondozásánál tekintettel kell lenni a terület gyommentesítésére, különösen a pollenallergiát okozó növények elleni mentesítésre.

(2) Közterületre kiültetett növény (fa, cserje) az önkormányzat tulajdonába kerül, közérdekből azzal az önkormányzat szabadon rendelkezik.

(3) Közterületen fát kivágni a külön jogszabályban foglalt szabályok szerint engedély birtokában lehet. A fakivágási engedély iránti kérelmet a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet benyújtani. A társasházak esetében a kérelemhez mellékelni kell a társasház közgyűlési határozatát, más közös tulajdon esetében minden tulajdonos egyetértő nyilatkozatát.

(4) Az engedély nélküli fakivágás esetén a szabálysértő köteles a fa, cserjeérték összegét is megfizetni vagy ezen összegnek megfelelő értékű fát ültetni, azt pótolni. A pótlás nem tekinthető teljesítettnek, ha az ültetést, pótlást követő vegetációs időszak kezdetén a fa, cserje nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.

13. § (1) Helyi közút, illetve kapubejáró alatti áteresz minimális mérete 300 mm átmérőjű körszelvény vagy minimum 300 mm oldalméretű négyszögszelvény. Az átereszt a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal által megadott fenékmélységgel kell elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdés előírásainak meg nem felelő átereszeket a kapubejáró tulajdonosa, illetve egyéb, az ingatlan tulajdonosa által megvalósított zárt csapadékcsatorna esetében a csapadékvíz elvezetését akadályozó átereszt, illetve zárt csapadékcsatornát köteles haladéktalanul elbontani, ennek hiányában a bontási munkákat Mátraszőlős Község Önkormányzata elvégeztetheti az ingatlantulajdonosok költségére.

(3) Az általános szabályoktól eltérni csak érvényes közútkezelői és vízkezelői engedély birtokában lehet, melyet külön kérelemre Mátraszőlős község polgármestere a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal útján ad ki.

(4) Az árok karbantartását (feliszapolódás megszüntetése) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

(5) A helyi közút alatti átereszek, közterületek előtti árokszakaszok, illetve zárt csapadékcsatornák tisztítását és karbantartását Mátraszőlős Község Önkormányzata saját vagy külső szerv bevonásával végzi.

14. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.

15. § Ez a rendelet 2021. július 23-án lép hatályba.