Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII.22.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról, valamint a parkolóhelyek létesítéséről és használatáról

Hatályos: 2021. 07. 23- 2021. 12. 16

Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (VII. 22.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról, valamint a parkolóhelyek létesítéséről és használatáról1

2021.07.23.

Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete közhatalmi megbízatásának eleget téve, alkotmányos feladatkörében eljárva a településképi, közlekedésbiztonsági, valamint a rendezvények megtartásával kapcsolatos követelmények szempontjából a közterület eredeti funkciójától eltérő használatának, illetve engedélyezésének, a parkolóhelyek létesítésének feltételei és használatának meghatározása érdekében – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 05.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ), a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szabályait figyelembe véve – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 42. § (11) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi körülményekből adódó sajátosságokra tekintettel a következőket rendeli:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Mátraszőlős község közigazgatási területén található valamennyi Mátraszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő közterületre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (a továbbiakban: használó) kiterjed, amennyiben a közterületet eredeti rendeltetésének megfelelően vagy attól eltérő célra használja, vagy kívánja használni.

Értelmező rendelkezések

2. § Jelen rendelet alkalmazásában:

a) árubemutató: üzlet homlokzata előtti terület használata az üzlet által forgalmazott termék bemutatása céljából;

b) építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerinti meghatározás;

c) épület: az Étv. 2. § 10. pontja szerinti meghatározás;

d) jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. függelék II. a. pontja szerinti meghatározás;

e) kerékbilincs: a jármű kerekének külső rögzítésére szolgáló, a járművel történő elhajtás, illetve elvontatás megakadályozására alkalmas olyan műszaki eszköz, amelynek illetéktelenek által történő eltávolítása nem lehetséges vagy aránytalan nehézséggel jár;

f) közreműködő: szerződés alapján – a jegyző utasításainak megfelelően – a jármű elszállítását végző technikai eszköz üzemeltetője, a kerékbilincs alkalmazásánál a rögzítő-szerelő munkafolyamat gyakorlati végrehajtásában segítő személy/ek;

g) közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontja szerinti meghatározás. Út- és járda használatára vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül az ide vonatkozó külön szabályok az irányadók.

h) közterület rendeltetése különösen: közlekedés biztosítása, pihenő- és emlékhelyek kialakítása, közművek elhelyezése;

i) létesítmény: a b) pontban meghatározott építményen kívül minden, az önkormányzat közforgalmú területén elhelyezett tárgy;

j) mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 17. pontja szerinti meghatározás;

k) szabálytalan megállás és várakozás: a kerékbilincs jegyző általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet) 1. § b) pontja szerinti meghatározás.

l) szeszes ital: a Kertv. 2. § 23a. pontja szerinti meghatározás;

m) szexuális termék: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § v) pontja szerinti meghatározás;

n) üzemeltető: a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos, továbbá a tulajdonos bejegyzéséig az érvényes adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetőleg a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó, vagy az, aki a járművet egyéb jogcímen használja;

o) üzemképtelen jármű: az a jármű, amely a közúti forgalomban csak hatósági engedéllyel és jelzéssel rendelkezik, de a jármű műszaki érvényessége lejárt;

p) üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontja szerinti meghatározás;

q) zöldterület: a szabályozási tervben erre a célra kijelölt terület-felhasználási egység, továbbá ilyen kijelölés nélkül is a lakosság pihenésére, testedzésére, szórakozására, a város szerkezetének tagolására szolgáló, jellemzően növénnyel borított közterület. A zöldterületek körébe tartoznak elsősorban a játszóterek, a sportpályák, a parkok és az ezekhez kapcsolódó sétányok, virággal beültetett területek, továbbá az utak és terek földsávjai, a megkezdett parkosítással érintett, továbbá a roncsolódott zöldterületek, valamint az egyéb zöld növénnyel borított közterületek.;

r) településrendezési eszközök: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti meghatározás.

II. Fejezet

A közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használatának általános szabályai

Az engedélyezési eljárás

3. § (1) Közterület rendeltetésétől eltérő használatának engedélyezése olyan önkormányzati hatósági ügy, melyben a jegyző a (2) bekezdésben foglaltak kivételével határozattal dönt.

(2) Ha a közterület útként vagy járdaként funkcionál, a használat engedélyezésére a 18. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy az ügyben a jegyző közútkezelői hozzájárulást ad ki. Út és járda nem közlekedési célú használatára vonatkozóan a kérelmet a 5. melléklet szerinti nyomtatványon a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani, amely az ügyben lefolytatja az eljárást. Út és járda nem közlekedési célú igénybevételéért a 2. mellékletében meghatározott igénybevételi díjat kell fizetni.

(3) Közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedély ideiglenes jelleggel, jelen rendeletben meghatározott időtartamra adható.

(4) Közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó kérelmet a 1. melléklet szerinti nyomtatványon – a tervezett használat előtt legalább 5 nappal korábban – kell benyújtani a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalba, amely az ügyben lefolytatja az eljárást.

(5) Közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni a bekezdésben foglaltak kivételével.

(6) Közterület filmforgatási célú igénybevétele esetén a jóváhagyott hatósági szerződést vagy a jóváhagyást megtagadó nyilatkozatot a jegyző a kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül, sürgős eljárás esetén pedig haladéktalanul megküldi a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak.

(7) Közterület rendeltetésétől eltérő használatáért a 2. mellékletben meghatározott használati díjat kell fizetni, kivéve, ha jelen rendelet másképpen rendelkezik. A használati díj megfizetése alól mentesítést részben vagy egészben a jegyző a polgármester egyetértésével adhat. A díjfizetés alóli mentesítés esetén a használó a terület használatáért mástól díjat nem kérhet.

(8) Közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése alól.

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatáért meghatározott díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg előre, egy összegben, több évre szóló hatósági engedély esetén az adott évre irányadó díjat évente egy összegben előre, a tárgyév február 28. napjáig kell megfizetni.

(2) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál, a létesítmény alapterületét kell figyelembe venni oly módon, hogy minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell venni.

(3) Amennyiben a használati díj Ft/m2/hó összegben van megállapítva, úgy a használati díjat minden megkezdett hónapban egész havi díjként kell megállapítani.

(4) A létesítmény nélküli utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából minimum 5 m2-nek tekintendő.

(5) Hirdetőberendezések kihelyezésénél a hasznos felületet kell a díjszabásnál figyelembe venni.

(6) A használó a használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles megfizetni.

(7) Amennyiben a használó bizonyítottan a közterület tulajdonosának engedélye, hozzájárulása nélkül jogszerűtlenül használja a közterületet, a jogszerűtlen használatnak a hatóság tudomására jutásának napjától kezdődően a használó pótdíjat köteles fizetni a jogszerűtlen használat időtartamára. A pótdíj összege a tényleges használat időtartamára vonatkozóan a 2. mellékletben meghatározott használati díj tízszerese.

(8) A képviselő-testület a rendelet 2. mellékletében meghatározott díjakat minden évben december 31-ig felülvizsgálja, az új díjszabás a következő év január 1. napjával lép hatályba.

A hatósági engedély

5. § (1) Közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedély jelen rendeletben meghatározott feltételekkel adható.

(2) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama öt év.

(3) A közterület-használati engedélyben foglalt jogok és kötelezettségek másra nem ruházhatók át.

(4) A hatósági engedéllyel ellentétes közterület-használat esetén a jegyző jogosult a hatósági engedélyt határozattal azonnali hatállyal visszavonni, amennyiben a használó ismételt felszólítás ellenére sem jelen rendelet szabályai szerint jár el.

(5) Közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használatára vonatkozó hatósági engedély közérdekből határozattal bármikor visszavonható a használati díj időarányos visszafizetése mellett.

A hatósági engedély megszüntetése

6. § (1) Az egy évnél hosszabb időtartamra szóló közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedély az engedély jogosultjának írásbeli kérelme alapján szüntethető meg, amennyiben a jogosult valószínűsíti, hogy a közterület további használata lényeges, jogos érdekét sérti, és az ezt okozó körülmény a hatósági engedély iránti kérelmének benyújtását és az engedély kiadását követően merült fel.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem szerint a hatósági engedély megszüntetését a jegyző mérlegelés alapján, méltányosságból engedélyezi oly módon, hogy a hatósági engedély az (1) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő hónap utolsó napjával szűnik meg.

(3) A hatósági engedély (2) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az engedély jogosultja köteles az eredeti állapotot saját költségén, megtérítési és egyéb igény nélkül helyreállítani. A helyreállítási kötelezettségnek az engedély jogosultja a megszüntetésről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles eleget tenni, melynek megtörténtét a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalba írásban be kell jelenteni.

(4) A közterület eltérő használatáért előre befizetett használati díj fennmaradó részét a hatósági engedély megszüntetését követően, a (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal visszatéríti az engedély jogosultja részére.

(5) A közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedély meghosszabbítása iránti kérelem elutasítható, amennyiben településképi szempontból kifogásolható a használat meghosszabbítása. Ez esetben az engedély az abban meghatározott használati időtartam utolsó napján megszűnik.

(6) A hatósági engedély (5) bekezdés szerinti megszüntetése esetén az engedély jogosultjának kötelezettségeire a (3) bekezdés szabályai az irányadók.

Közterület rendeltetésétől eltérő használatának szabályai

7. § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérően csak úgy lehet használni, hogy a többi terület rendeltetésszerű használatát ne zavarja. Használati engedély nélküli vagy egyéb okból jogszerűtlen, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő használat esetén – ha a használat nem épületre vonatkozik – az önkormányzat vagy az általa megbízott szerv a jogszerűtlen használatot a használó költségére megszüntetheti, a jogszerűtlenül elhelyezett tárgyakat, eszközöket eltávolíttathatja, azokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: PTK.) ide vonatkozó rendelkezései szerint birtokolhatja. Ez esetben a PTK 5:9 § (3) bekezdése értelmében a birtokos jogállására a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók. A jogszerűtlenül elhelyezett eszközök tárgyak elszállítása, tárolása esetén a tárolás díja 1.000 /m2/nap, de legalább 1.000 Ft/nap azzal, hogy minden megkezdett m2 egy egész m2-nek számít. A tárolás díját a tárolás megkezdésének napjától kell számítani.

(2) Amennyiben közterületen közterület-használati engedély nélkül épületet létesítettek és az ügyben az eljárás nem tartozik más szerv hatáskörébe – a Képviselő-testület dönt az épület tulajdonosának kötelezéséről, az engedély nélküli használat megszüntetésének és az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. Ez esetben az épület tulajdonosát az 6. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek terhelik. A kötelezés önkormányzati hatósági ügy, melyben az eljárást a Jegyző folytatja le az Ákr. szabályai szerint.

(3) Mutatványos, cirkuszi tevékenység csak olyan közterületen folytatható, ahol azt a településrendezési eszközök nem tiltják.

(4) Közterületen építési eszközök, anyagok tárolására engedély csak indokolt esetben adható és az építési anyag csak rendezett módon tárolható. Felújítás, bontás során keletkezett anyag csak konténerben és legfeljebb 30 napig tárolható. Az engedély megadása során figyelembe kell venni a köztisztasági követelményeket. A használó köteles a közművek biztonságos üzemeltetésének a feltételeiről gondoskodni.

(5) Amennyiben az eltérő használat során a gyalogos közlekedésre szolgáló közterület teljes szélességében érintett, és a gyalogos közlekedés máshova nem terelhető, úgy a használó köteles a gyalogosok számára átjárót létesíteni a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

(6) A használó köteles az igénybe vett területet és környezetet folyamatosan tisztán tartani és a keletkezett hulladék, szemét összegyűjtéséről gondoskodni. A mobil, mozgatható árusító helyeket naponta – az árusítás befejezése után – a közterületről el kell távolítani.

(7) A használó köteles a közterület használati engedélyt, valamint az egyéb dokumentumokat (vállalkozói igazolvány, működési engedély stb.) a helyszínen tartani, és azokat a jegyző, a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

(8) Közterület használati engedély adható filmforgatás célú igénybevételre, a 17. §-ban meghatározott feltételek szerint.

8. § (1) Közterületet rendeltetésétől eltérő célra használni végleges hatósági engedéllyel és a közterület-használati díj megfizetése ellenében a 2. mellékletben meghatározott használati esetekben lehet.

(2) A használó csak a számára kijelölt helyet foglalhatja el.

9. § Nem adható közterület rendeltetésétől eltérő használatára hatósági engedély az alábbi esetekben:

a) közterületen történő zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlása, szexuális áru bemutatása és értékesítése;

b) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezése;

c) a településképi követelményeket nem kielégítő építmények, berendezések, anyagok elhelyezése;

d) sátorgarázs létesítése;

e) lakókocsiból történő árusítás, kivéve az önkormányzat által szervezett községi rendezvények idején;

f) elárusító helyek, üzletek környékén áru- és göngyölegtárolás;

g) üzlet homlokzatával érintkező közterületre való kitelepülés, ha a kitelepülő az üzlet üzemeltetésére nem rendelkezik érvényes működési engedéllyel vagy üzlet bejelentéssel;

h) közterület rendeltetésétől eltérő használatára vonatkozó hatósági engedéllyel ellentétes vagy hatósági engedély nélküli közterület-használatot megvalósító kérelmező esetén a jogszerűtlen közterület-használat megvalósítását követő három évig.

Közterület rendeltetésétől eltérő használati díj fizetése nélküli használatának szabályai

10. § Közterület rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély alapján használati díj megfizetése nélkül a 7. §-ban foglaltakat figyelembe véve az alábbi esetekben használható:

a) a 8. §-ban meghatározott esetekben, amennyiben a polgármester a használati díj fizetése alóli mentesítéshez határozatával hozzájárult;

b) közfeladatot ellátó intézmény által szervezett rendezvény esetén, a 11. § i) pontja szerinti szabályozás kivételével.

Közterület rendeltetésétől eltérő engedély nélküli és használati díj megfizetése nélküli használatának szabályai

11. § Közterület rendeltetésétől eltérően közterület-használati engedély és használati díj megfizetése nélkül a 7. §-ban foglaltakat figyelembe véve az alábbi esetekben használható:

a) köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezése;

b) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alappal rendelkező zászlórúd elhelyezése;

c) köztárgyak (padok, figyelmeztető- és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok) elhelyezése;

d) közfeladatot ellátó szervek, magánszemélyek részére szállított tüzelő vagy egyéb anyag, tárgy közterületen történő tárolása, rakodása, ha annak időtartama a 12 órát nem haladja meg;

e) építőanyag, építéshez szükséges szerkezet 24 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezése - magánszemélyek esetében -, ha az a tevékenység a forgalmat, közlekedést nem zavarja;

f) közművek vezetékeinek meghibásodása esetén 72 órát meg nem haladó igénybevétel oly módon, hogy a közműtulajdonos vagy közmű üzemeltető legkésőbb a hiba elhárítását követő 5 napon belül köteles adatszolgáltatást nyújtani az általa üzemeltetett közművezetékek meghibásodásának helyszíneiről;

g) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, árusító- és bankautomata létesítése, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;

h) önkormányzati beruházás megvalósítása;

i) az önkormányzat vagy a közfeladatot ellátó intézmények által szervezett rendezvényen az önkormányzat vagy a közfeladatot ellátó intézmények által nyújtott kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenység;

j) önkormányzati hirdetés, hirdetőberendezés elhelyezése.

Közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használatára vonatkozó kérelem alaki és tartalmi kellékei

12. § (1) A kérelmet a 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) közterület-használati díj megfizetését igazoló bizonylatot;

b) 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, melyen a kérelemben szereplő terület helye, mérete be van jelölve;

c) az elhelyezni kívánt berendezés, egyéb tárgy tervei olyan méretarányban, amely a részleteket is egyértelműen ábrázolja;

d) közútkezelői hozzájárulást, amennyiben a közterület-használat közutat érint;

e) idényjellegű és alkalmi árusítás esetén az árusító eszköz megjelenését ábrázoló tervet, fényképet;

f) vendéglátó-ipari előkert esetén nyilatkozatot a nyitva tartás időtartamáról;

g) élelmiszer, élelmiszer jellegű termék árusításához szükséges állategészségügyi hatósági engedélyt;

h) a tevékenység gyakorlására jogosító okiratokat bemutatás céljából;

i) a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó közterület-használat vonatkozásában településképi határozatot.

(3) Építési engedélyköteles építmény közterületen való elhelyezéséhez a polgármesternek az 3. melléklet szerinti tulajdonosi hozzájárulása szükséges. A tulajdonosi hozzájárulás nem mentesíti a használót a közterület-használati engedély beszerzése és a használati díj megfizetése alól.

A közterület használatának ellenőrzése

13. § (1) A közterület-használat jelen rendeletben foglalt szabályainak betartását a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi.

(2) Közterület rendeltetésétől eltérő célú használata esetén az ellenőrzésre jogosult hatósági eljárást kezdeményezhet, valamint a jogszerű használat helyreállítása érdekében a hatáskörébe tartozó intézkedéseket megteszi.

III. Fejezet

A közterület rendeltetésétől eltérő használatának különös szabályai

A játszóterek használata

14. § (1) A játszótéri eszközök, sporteszközök kizárólag a rendeltetésüknek megfelelően, az állaguk megóvása mellett használhatóak, szülői, kísérői felügyelettel vagy anélkül, de a szülő, gondviselő felelőssége mellett.

(2) A játszótéri játékokat, eszközöket 14 éven aluli gyermekek használhatják azzal, hogy használatuk során figyelembe kell venni a játszótéri eszközön vagy e célból kihelyezett táblán feltüntetett súlykorlátozó előírásokat is.

(3) A játszótérre üveget, illetve sérülést, balesetet okozó tárgyat vagy oda nem illő eszközt bevinni tilos.

(4) A játszótereken alkoholt vagy más bódító hatású anyagot fogyasztani, szemetelni, valamint a játszótéri játékokat beszennyezni tilos.

Közterületi rendezvények engedélyezésének és megtartásának szabályai

15. § (1) Közterületi rendezvény megtartására abban az esetben adható engedély, ha a kérelemben megjelölésre kerül:

a) a főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik;

b) a résztvevők várható száma;

c) a rendezvény megtartásához szükséges technikai eszközök felsorolása, az azok működéséhez szükséges közművek megjelölése.

(2) A rendezvény megtartásához szükséges külön engedélyek beszerzése a rendező feladata. Közterület-használati engedély alapján a rendezvény csak akkor kezdhető meg, ha annak megtartásához szükséges és végleges külön engedélyek rendelkezésre állnak. Ezek meglétét az engedélyező hatóság ellenőrizheti.

(3) A rendezvényen lévő árusok, mutatványosok, egyéb használók által használandó eszközök, berendezések, építmények telepítésének, felszerelésének időtartama – legfeljebb 3 napig – díjmentes.

(4) A rendezvény befejezését követően az árusok, mutatványosok, egyéb használók által telepített eszközök, berendezések, építmények bontásának, elszállításának időtartama – legfeljebb 2 napig – díjmentes.

(5) Az árusok, mutatványosok, egyéb használók által ténylegesen használt területet annak elfoglalásakor a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi, az elfoglalt közterület nagyságát jegyzőkönyvben rögzíti és erről a rendezvény szervezőjét a jegyzőkönyv átadásával haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzést követő napon tájékoztatja. A rendezvény szervezője a 4. § (1) bekezdése szerint előre befizetett díj és a jegyzőkönyvben megállapított használat után még fizetendő esetleges díjkülönbözetet legkésőbb a rendezvényt követő kettő munkanapon belül köteles megfizetni Mátraszőlős Község Önkormányzata Költségvetési Elszámolási számlájára (továbbiakban: önkormányzat számlája).

(6) Mutatványos és cirkuszi tevékenység, valamint rendezvényekhez kapcsolódó árusítás és szórakoztató tevékenység folytatása esetén a közterület használója köteles a közterület-használati díj 20 %-ának megfelelő összeget takarítási díj jogcímén - a közterület-használati díj befizetésével egyidejűleg - az önkormányzat számlájára befizetni.

(7) Amennyiben az árusok, mutatványosok, egyéb használók a rendezvény előkészítésére illetve rendezvény után a bontási munkálatokra a (3)–(4) bekezdésben meghatározott díjmentes időtartamon túlmenően tovább használják a közterületet és ennek tényét a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzése során megállapítja, valamint jegyzőkönyvben rögzíti, úgy a ténylegesen használt teljes időtartam díjköteles.

16. § (1) Rendezvényen a használó csak a kijelölt helyet foglalhatja el, a rendezvény teljes időtartama alatt köteles a helyszínen tartózkodni és azt csak akkor hagyhatja el véglegesen, ha erre a rendezvény szervezője engedélyt adott.

(2) Közterületi rendezvényen minden 50 fő után egy rendezőt kell biztosítani.

(3) A rendezvény teljes időtartama alatt és az azt meghaladó egy órában a rendezők kötelesek biztosítani a rendet és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást. A rendezőknek meg kell akadályozni a szándékos rongálásokat és gondoskodniuk kell a 6. mellékletben lévő Önkormányzati Rendezvények Szabályzata betartásáról.

(4) A rendezvény területének folyamatos tisztántartásáról a rendező köteles gondoskodni megfelelő számú hulladékgyűjtő kihelyezésével, folyamatos ürítésével. Az igénybe vett területet és az elvonulási útvonalakat – a rendezvényt követő nap 6.00 óráig az eredeti rendeltetésnek megfelelő állapotba kell visszaállítani.

(5) A rendezvény ideje alatt az illemhelyek üzemeltetését a rendezőnek kell biztosítania.

(6) A közterület kiemelt rendezvények, ünnepségek céljára történő igénybevétele esetén rendezvény a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályok betartása mellett 10.00 órától legfeljebb másnap 01.00 óráig tartható.

A közterület filmforgatási célú igénybevétele

17. § (1) Mátraszőlős Község Önkormányzata tulajdonában lévő közterületeknek a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás, forgatás céljából történő igénybevétele vonatkozásában a rendelet szabályai az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a filmforgatás nem tartozik a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá, és az közterületen valósul meg, úgy a használó a 15. §-on kívüli, vonatkozó szabályainak betartásával használhatja a területet.

(3) A filmforgatás célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról, annak megtagadásáról, díjfizetési mentesség megállapításáról Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(4) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt díjtételek mindenkori mértéke alapján kell meghatározni, a díjat a kérelmező a forgatás megkezdésének napján köteles kifizetni.

(5) A fizetendő díj 50 %-kal csökken, ha a film forgatásának célja Mátraszőlős község történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, nevezetességeinek, a Mátraszőlősi székhellyel működő önkormányzati és államigazgatási szervek tevékenységének, költségvetési szervek tevékenységének bemutatása.

(6) Díjfizetés alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, tudományos, az ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások.

(7) A filmforgatás célú közterület-használat ideje nem haladhatja meg a 10 munkanapot. Az önkormányzat által szervezett rendezvényeket nem zavarhatja.

(8) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen események esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(9) A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani.

(10) Ha az Mktv. szerinti engedély kérelem beérkezésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van kiadva, akkor a közterület-használatot meg kell tagadni.

(11) A közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra az Mktv. és annak felhatalmazása alapján kiadott, a törvény végrehajtásáról szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

Közút, járda nem közlekedési célú igénybevétele

18. § (1) A közút, járda területének nem közlekedési célú igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Az igénybevételi díj összegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben az igénybevételi díj Ft/m2/hó összegben van megállapítva, úgy az igénybevételi díjat minden megkezdett hónapban egész havi díjként kell megállapítani.

(4) A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén a 3. § (1) bekezdésében foglaltakon túl egyebekben a közúti közlekedésről szóló külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

IV. Fejezet

Járművek tárolására és parkolóhelyek létesítésére vonatkozó szabályok

Járművek tárolása és üzemképtelen járművek elszállítása

19. § (1) 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó súlyú jármű – autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, járműszerelvény, nehéz pótkocsi és lakókocsi, valamint munkagép – közterületen nem tárolható. Tárolásnak minősül, ha a jármű egy óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen várakozik.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 10 napig, közterület-használati engedéllyel legfeljebb 30 napig tárolható. A hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek tárolására a KRESZ 59. § (3) bekezdésének szabályai az irányadók.

20. § A közterületen szabálytalanul elhelyezett járművek vonatkozásában a jegyző a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-ában foglaltak szerint jár el. A járművek elszállítása esetén a kerékbilincs jegyző általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X.16.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) szabályai az irányadók.

A járművek elindulását gátló kerékbilincs alkalmazása

21. § A jegyző a közterületen szabálytalanul elhelyezett járműre – amennyiben rendőrségi intézkedés nincs folyamatban – az IRM rendelet és a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos eljárás során alkalmazandó kiegészítő és eltérő közigazgatási hatósági eljárási szabályokról szóló 512/2017. (XII.29) Korm. rendelet szabályai szerint kerékbilincset helyezhet el, továbbá elrendelheti a jármű elszállítását.

A parkolóhelyek létesítési hozzájárulása és összegének felhasználása

22. § (1) Ha az építtető az általa beépítésre szánt területen vagy meglévő épület nagyobb parkoló-igénnyel járó bővítése, továbbá rendeltetési mód változtatás esetén nem tudja biztosítani a parkolóhelyeket, az önkormányzattal megállapodást köteles kötni arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat a beépítésre szánt területtől legfeljebb 500 m-es körzeten belül megépíti a közterületek közlekedésre szánt területén az építtető helyett a szükséges számú parkolóhelyeket, amennyiben a megépítés feltételei az önkormányzat számára adottak.

(2) Új építmény, vagy funkcióváltás engedélyezésének feltétele a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban előírt számú parkolóhely biztosítása.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott számú parkolóhelyet az építtetőnek elsősorban saját telkén belül kell (felszíni, vagy térszint alatti parkolóban) biztosítania. Amennyiben igazoltan és indokoltan ez a telken belül csak részben, vagy egyáltalán nem biztosítható, a szükséges számú parkolóhely az (1) bekezdés szerint közterületen is megépíthető, illetve kijelölhető.

(4) Az építtető az (1) bekezdésben foglalt esetben létesítési hozzájárulást fizet az önkormányzatnak, amelynek összegét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a befizetett létesítési hozzájárulás teljes összegének megfizetését követően egy éven belül a közterületek közlekedésre szánt területén kialakítja a szükséges parkolóhelyeket.

(6) Az építtető az (1) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával és a létesítési hozzájárulás megfizetésével teljesíti a szükséges parkolóhelyek kialakítását.

(7) A közterületek közlekedésre szánt területének felhasználásával kialakításra kerülő parkolóhelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak, az építtető sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez.

(8) Az (1) bekezdés szerinti parkolási igényű létesítmény tulajdonosa, illetve bérlője változása esetén – amennyiben nem merül fel többlet igény, illetve nem történt visszatérítés – nem kell létesítési hozzájárulást fizetni.

(9) Az építtetők által befizetett létesítési hozzájárulások összegét kizárólag parkolóhelyek kiépítésére lehet fordítani.

(10) Amennyiben a parkolási igény a létesítési hozzájárulás befizetését követően csökken az építtető által a parkolóhelyre befizetett létesítési hozzájárulás csökkenéssel arányos részét a befizetéskori összeg alapulvételével az önkormányzat visszafizeti.

(11) Ha az építtető településrendezési célból ingyenesen felajánlja az önkormányzatnak az ingatlan egy részét közterület céljára, akkor a saját költségére az önkormányzat által ellenőrzött és meghatározott módon megépítheti a kialakított közterületen a szükséges parkolóhelyeket.

(12) A létesítési hozzájárulások befizetéséről, az önkormányzat általi visszafizetésekről, a parkolóhelyekről a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(13) A képviselő-testület jelen rendelet 4. mellékletében foglalt létesítési hozzájárulás összegét minden év november 30. napjáig felülvizsgálja, a létesítési hozzájárulás újonnan megállapított összege a következő év január 1. napjától lép hatályba.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a közterület filmforgatási célú igénybevételről szóló 5/2013. (VII. 29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

24. § Ez a rendelet 2021. július 23-án lép hatályba.

1

Az önkormányzati rendeletet a Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2021. december 17. napjával.