Tarcal község Önkormányzatának Képviselőtestülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 3.§ 6. pontjában, 6.§ (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.§ A rendelet hatálya Tarcal község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2.§ Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről a lakbér mértékéről és a lakások elidegenítéséről szóló 27/2004. (XII.20.) sz. önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

3.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Tarcal Község Képviselőtestülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei látják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselőtestületet Tarcal község polgármestere képviseli.

(2) A képviselőtestület kizárólagosan jogosult az egyszázezer forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselőtestület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

1. A képviselőtestület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

2. A képviselőtestület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

3. Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

4. Az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében  közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

5. Településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;

6. Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

7. Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;

8. Szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;

9. Egyszázezer forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

5.§ A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselőtestületnek a rendelet 4.§ (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységről.

6.§ A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

I. Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

7.§ Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdont képező nemzeti vagyonelemek (1.sz. melléklet)

8.§ (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9.§ A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.

II. Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

10.§ A Képviselőtestület egyedileg határozatban állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

11.§ (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3.§ (1) bekezdés 19. b.) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6 %-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv.         3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

12.§ (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselőtestület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

13.§ A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

14.§ (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselőtestület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

vételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

III. Fejezet

A hasznosítás szabályai

15.§ (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselőtestület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

            - vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

            - forgalmi értékének megjelölése,

            - a hasznosítás módja,

            - a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselőtestületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

16.§ A 15. § (1) bekezdése foglalt versenyeztetést a rendelet 4. sz. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

17.§ A rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes valamint üzleti vagyonelemeket a Képviselőtestület határozatával jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

1. / a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,
2. / forgalmi értékének megjelölése,
3. /  forgalmi értékből kedvezmény nyújtása esetén a kedvezmény mértékének és feltételeinek meghatározása,
4. / pályázat esetén a versenyeztetésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
5. / az átruházás módja,

f./csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

 17/A.§ (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló ingatlan beruházási, fejlesztési célú értékesítése esetén az ingatlan forgalmi értékéből támogatásként:

                        a./ beruházásösztönző,

                        b./ munkahelyteremtő

 kedvezményt nyújthat az értékesítésről szóló kijelölő határozatában meghatározott mértékben.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény mértéke

1. / beruházásösztönző kedvezmény esetén a forgalmi érték legfeljebb 50%-a,
2. / munkahelyteremtés esetén (napi 8 órás foglalkoztatást biztosító álláshelyenként) minimálisan 12 havi foglalkoztatás vállalásával, 500.000,- Ft/fő,
3. / mindkét kedvezmény biztosítása esetén a forgalmi érték legfeljebb 75%-a.

18.§ (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselőtestületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, a Pályázati Szabályzat előírásai szerint értékesíthető.^[1]

18.§ (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem átruházását, ha törvény vagy a képviselőtestület átruházásról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban az átruházás lehetőségét nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

19.§ Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

20.§ (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) A vagyontárggyal való rendelkezéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a.) értékpapír, részesedés, üzletrész esetén az értékesítési döntés meghozatalának napján irányadó forgalmi érték alapján,

b.) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, illetve ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

VI. Fejezet

A vagyonszerzés szabályai

21.§ (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselőtestület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselőtestület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

            - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,

            - forgalmi értékének megjelölése,

            - a szerzés módja,

            - az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

            - az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

22.§ Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatába, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselőtestület a polgármester javaslata és a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

VII. Záró rendelkezések

23.§ (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 15. § (1)-(2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

24.§ (1) E rendelet hatályba lépésének napján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 28/2004. (XII.20.) önkormányzati rendelet.

(2) A 28/2004. (XII.20.) önkormányzati rendelet 5.§-a, 6.§-a 2013. január 1-jén veszti hatályát.

Szilágyi Péter sk.                                                                       Dr. Kovács Zoltán sk.

alpolgármester                                                                               jegyző