„(1) A helyi védelem célja Taktaharkány nagyközség képe és történeti szempontjából meghatározó – a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett – épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és karbantartottságuk biztosítása, valamint a természeti emlékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, továbbá a fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.”

„(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

• a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,
• b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, valamint a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.”

„(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.”

„(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, valamint hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

• a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
• b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
• c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
• d) az a)–c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.”

„(1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata helyi védelem alá helyezte (évszám)”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.”

„(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes (évszám)” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.”

„(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.”

„(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.”

„(1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.”

„(2) A nyilvántartás tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését,
• b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
• d) a védelem típusát,
• e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám),
• f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
• g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
• h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
• i) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
• j) a helyreállítási javaslatot,
• k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
  

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az önkormányzati főépítész, amennyiben az Önkormányzat által nincs alkalmazásban főépítész, akkor a jegyző gondoskodik.”

„(1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

• a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
• b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
• c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
• d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését,
  az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.”

„(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

• a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
• b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.”

„(1) A jegyző a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében településképet rontó állapotú építmények esetén, ha:

• a) az állagmegóvás hiánya miatt az építmény, településképi elem műszaki, építészeti részletek esztétikai állapota leromlott:
  • aa) a homlokzati elemek (különösen vakolat, díszítőelem, lábazat, oromzat) hiányosak, töredezettek,
  • ab) a színezés kopott, fakó, hiányos,
  • ac) a nyílászáró kopott, sérült,
  • ad) a tetőfedés hiányossága miatt a tető beázik,
  • ae) a tetőfedés alatt a lécezés deformálódása miatt a tetőzet sérült,
  • af) az ereszcsatornák hiányosak, valamint a csapadékvíz-elvezetés szabálytalanul történik,
  • ag) a kerítés és kapu elemei hiányosak, sérültek, a festés lekopott,
  • ah) a kémények sérültek,
• b) az építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen, vagy szakszerűtlen,
• c) a telek és építmény használati módja nincs összhangban a védett érték eredeti rendeltetésével, vagy a védett értéket bármilyen módon veszélyezteti (különösen rontja a településképet, a használat veszélyezteti a védett homlokzati elemeket, kerítést),
• d) az építmény, vagy részleteinek megjelenése, kialakítása, anyaghasználata, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,
• e) az építmény környezete a fenntartás hiánya miatt elhanyagolt, a jogszabály szerinti zöldfelület kialakítása, a hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
• f) az építkezéssel érintett telek és környezete az átmeneti állapot ideje alatt nincs a jogszabályoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
• g) bármilyen olyan tárgyat, berendezést (különösen közmű-becsatlakozás berendezései, műholdvevő, reklám) helyeztek el a védett épület homlokzatán, vagy a kerítésen, mely nincs összhangban a helyi építészeti örökség védelmével.”

„(2) Az (1) bekezdés alapján a helyrehozatali kötelezettségről szóló döntés kiterjedhet

• a) az állagmegóvás hiánya miatt a településképet rontó, védett értéket zavaró építmények, építészeti részletek (különösen homlokzat, nyílászárók, tető, kémény, kerítés) átalakítására, felújítására, állagának javítására,
• b) az építmények településképi megjelenését, védett értékek érvényesülését zavaró berendezések, tárgyak eltakarására, áthelyezésére, vagy elbontására,
• c) a védett értéket veszélyeztető, településképet rontó használat részleges, vagy teljes megszüntetésére és az eredeti rendeltetés visszaállítására, vagy védett értéket nem veszélyeztető, jogszabályokkal összhangban lévő funkció elhelyezésére,
• d) a telek zöldfelületének, növényzetének, előkertjének fenntartására, helyrehozatalára, a növényzet pótlására,
• e) a szabálytalanul eltávolított védett építészeti részletek helyrehozatalára,
• f) a védett épület tömegétől, homlokzati kialakításától idegen toldalékok, építmények elbontására, átalakítására,
• g) az épület, építmény stílusától, jellegétől idegen, előírásoktól eltérő anyaghasználat (különösen tetőhéjalás, kerítés, támfal kialakítása) megváltoztatására,
• h) a helyi építészeti hagyományoktól eltérően kialakított utcai homlokzati nyílászárók, idegen homlokzati díszítőelemek, kémények átépítésére,
• i) a helyi védelem alatt álló területeken az adott terület jellemző beépítésétől, épületeitől épülettömegében, építménymagasságában, homlokzati kialakításában jelentősen eltérő, a hagyományos településkép érvényesülését jelentősen befolyásoló építmények, épületrészek átalakítására, elbontására.

(3) Az építmények, részletek helyrehozatala során törekedni kell a védett értékkel (településképpel, építészeti örökséggel) összhangban lévő minél nagyobb fokú esztétikai érték és összkép elérésére, szükség szerint az érintett építészeti részletek teljes átalakításával, a zavaró részletek, toldalékok, építmények elbontásával, vagy átalakításával, a hiányzó építmények, hiányos részletek pótlásával, a zöldfelület felújításával. Ennek érdekében a helyrehozatal során – a védett építészeti részletek megtartása mellett – ügyelni kell különösen a helyi hagyományokon alapuló színezés, anyaghasználat, a hagyományos építészeti formák, díszítő elemek alkalmazására.

(4) Amennyiben olyan mértékű az állagmegóvás hiánya, hogy az érintett építmény felújításával sem érhető el teljes biztonsággal a településkép elvárható javulása, úgy a helyrehozatal a meglévő épület elbontásával és új épület építésével is végre hajtható.

(5) A kötelezettség teljesítése – a tulajdonos kérésére – ütemekre és szakaszokra bontva is elvégezhető.”

„(1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat támogatást adhat.”

„(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

• a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
• b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
• c) a tényleges munka szabályszerűen, megfelelő mennyiségben és minőségben kerül elvégzésre.”

„(1) A lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét, színét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. Amennyiben műszakilag megoldható, a berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, valamint a kerítésbe kell beépíteni a közmű-üzemeltetők előírásait figyelembe véve.”

„(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen légvezeték vagy aszfaltburkolatú út nem helyezhető el.

(3) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, valamint országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, valamint közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(5) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(6) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

(7) A gázhálózat-rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.

(8) A középnyomású gázhálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseknek a telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat a gázszolgáltató előírásait figyelembe véve kell telepíteni. Lehetőség szerint ezen berendezések a telkek udvarán növényzet takarásában helyezendők el, valamint az épületek homlokzatán takartan az épülettel szerves egységet képező módon, kivéve, ha műszaki okból nem lehetséges.

(9) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(10) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket, valamint tartozékait közterületre kell áthelyezni.

(11) Műholdvevő, valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.

(12) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.

(13) Távközlési torony elhelyezésének helyi szabályai:

• a) Meglévő építményen belül bárhol építhető.
• b) Meglévő építmény legfeljebb 6,0 méter magas felépítményeként a természeti területek kivételével bárhol létesíthető.
• c) Önálló építményként belterületen nem, külterületen a természeti területek és 500 méteres körzetük kivételével bárhol elhelyezhető.

(14) Természeti védelem alatt álló területeken és azok 200 m-es körzetében széltorony, szélerőmű és hírközlő torony nem helyezhető el.”

„(1) A település beépítésre szánt területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.”

„(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint az Önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen, vagy az épület közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetések szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.

(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(4) Az épületek tetőzetén reklám- és hirdetőtábla, hirdetési berendezések, építmény, fényreklám, fényfelirat nem helyezhető el.

(5) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

(6) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, valamint fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(7) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.”

„(1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet, hirdető-berendezés, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.”

„(2) Magánterületről – homlokzatról, kerítésről – közterület fölé beálló csak az ingatlanon lévő létesítmény cégére, lógója lehet legfeljebb A1-es ívméretben (840x597 mm).

(3) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:

• a) a csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
• b) nem alakíthatók ki villogó effektussal,
• c) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

(4) A0-ás (841x1189 mm), valamint ezt meghaladó ívméretű óriásreklám nem helyezhető el.

(5) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(6) Reklámcélú védőháló, valamint ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Ennek elhelyezését az Önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti.

(7) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

(8) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, valamint kulturális rendezvényt hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.”

„(1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni az Önkormányzattól, ha:

• a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
• b) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
  • ba) a beépítés telepítési módját,
  • bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
  • bc) az építmény tömegformálását,
  • bd) az építmény homlokzat kialakítását.
  • be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
• c) A rendelet 2.melléklete szerinti védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén,
• d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
• e) Lakóépület magastetőtől (25-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
• f) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
• g) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
  • ga) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
  • gb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,”

„(2) Az Önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:

• a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
• b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.

(3) A rendeletben meghatározottak szerint az eseti eltérések főépítészi konzultációt követően lehetségesek.”

„(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

• a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat, illetve amennyiben a javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, akkor a tervezett megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.”

„(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
• b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
• c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
• d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
• g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
• h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
• i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
• j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét”

„(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.”

„(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

• a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
• b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, kilátását,
• c) teljesíti-e a műemléki és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
• d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
• f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
• g) ^[1] a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
• h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
• i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
• j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.”

„(1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.”

„(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

• a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
• b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
• c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat,
• d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, valamint településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
• b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak,
• c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
• d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

(4) A jegyző megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

• a) nem felel meg e rendeletben előírt követelményeknek,
• b) a tervezett építési tevékenység, valamint hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
• c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, valamint, ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, továbbá nem korlátozza.”

„(1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul:

• a) bejelentés, vagy
• b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése alapján.”

„(2) A településképi kötelezésről a jegyző önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(3) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.”