1. § A rendelet célja Söjtör község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § A rendelet hatálya Söjtör község közigazgatási területére terjed ki.

5. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Söjtör Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a kezdeményező megnevezését;
• b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
• c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
• d) a védendő érték rövid dokumentálását;
• e) a kezdeményezés indokolását.

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

• a) kezdeményezőt
• b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
• c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
• d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
• e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
• f) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
• b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
• c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

7. § A helyi védett értékekről a jegyzőnek nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

9. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

10. § Külön helyi területi védelem adható a településen belüli egyes területi egységeknek, tömböknek. A védelem ebben az esetben a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

11. § Helyi területi védelem alatt álló területek jelenleg nincsenek a községben, jövőbeni kijelölésük esetén e § módosítása és a kijelölt területek térképi lehatárolásának bemutatása szükséges.

12. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

13. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

14. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

15. § Söjtör település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

• a) Hagyományos lakóterületek
• b) Fejlődő lakóterület
• c) Üdülő terület
• d) Kolóniás jellegű lakóterület
• e) Zöldterület
• f) Gazdasági terület
• g) Természeti terület
• h) Egyéb terület

16. § A 15. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

17. § A területfelhasználási módokat a HÉSZ szabályozási tervlapja tartalmazza.

18. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

19. § Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal vagy ligetszerűen -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi.

20. § A településen a közparkokat, utcafásításokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

21. § A gazdasági területeken építmények csak szabadon álló, míg az ipari területeken oldalhatáron álló beépítési móddal helyezhetőek el.

22. § A Gip2 jelű övezetben a telek belső közlekedési felületének járószintje a 7536 sz. (Bak-Becsehely) országos mellékút koronaszintjétől legalább 1,0 méterrel alacsonyabban helyezkedjen el.

23. § Az Üü jelű övezetben az építményeket az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

24. § Mk2 övezetben az épületeket - a meglévő épületek elhelyezésének figyelembe vételével - oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni.

25. § Máb jelű övezetben épületek szabadon álló beépítési mód szerint helyezhetők el.

26. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

27. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

28. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így e telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

• a) az új épület magassága nem haladhatja meg az egyedi védelem alatt álló lakóépület homlokzatmagasságát, és nem lehet attól több, mint 0,5 m-rel alacsonyabb;
• b) a tető típusát, a tetőgerinc utcavonalhoz viszonyított helyzetét a védett épület ugyanezen tulajdonságai határozzák meg. A tető hajlásszöge a védett épületek tetőhajlásszögéhez képest +- 5%-kal eltérhet, de nem lehet több 45°-nál;
• c) a homlokzatszínezés tekintetében a községben jellemző színektől eltérni nem lehet.

29. § A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

30. § A telkek területeinek zöldfelületként kialakítandó értékek egyszintes növényállományokra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

31. § A szabályozási terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.

32. § Az új közutak zöldsávjaiba fasort kell telepíteni, a fasorok helyét a közművek és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

33. § A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők ( 3. melléklet, ill. http://bfnp.hu/hu/novenyjegyzek). A területen agresszív pollentermő növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.

34. § Az építményeket a következők szerint kell kialakítani:

(1)^[1] a fő funkciójú épület(ek) tetőfedésének anyaga hullámpala, bitumenes hullámlemez vagy fém trapézlemez, ill. ennek egyes változatai nem lehetnek; ugyanakkor ezen épületek lefedésére un. „ acél cserepeslemez” megengedett, az egyébként is elfogadott tetőfedő anyagok színvilágával megegyezően.

(2) a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet);

35. § A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet.

(1) Az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető.

(2) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.

(3) Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m² bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.

(4) Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.

(5) Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

36. § Az Gksz2 jelű övezetben az épületet, építményeket az alábbiak szerint kell kialakítani:

(1) A teherhordó falazat anyaga tégla, fa (boronafal) és/vagy vályog lehet.

(2) A külső homlokzati színezés fehér színű lehet.

(3) Oromfal csak a külső teherhordó fal anyagából, vagy nyersen maradó fából lehet.

(4) A nyílászárók anyaga fa vagy fa mintázatú/hatású műanyag lehet.

(5) Az ablakok szélességi mérete nem lehet nagyobb 90 cm-nél, magassági mérete pedig 120 cm-nél.

(6) Az ablakokat osztott kivitelben kell készíteni, ablaktábla megengedett, redőny nem.

(7) A nyílászárók és a látszó fa homlokzati elemek színezése natúr, sötétbarna vagy sötétzöld lehet.

(8) A tető egyszerű, kontyolás nélküli nyeregtető lehet.

(9) A tetőfedés natúr piros vagy sötétbarna agyag- ill. betoncserép, esetleg zsúp lehet-

(10) A tető hajlásszöge 38° és 42° között lehet, tetőtér beépítés csak térdfal emelés nélkül valósítható meg.

(11) Tetőablak kizárólag tetősíkba illeszkedő lehet, az oromfal nyílása(i) nem lehet(nek) nagyobb(ak) 90/120 (=szélesség/magasság) cm-nél.

37. § A Gip2 jelű övezetben az épületet, építményeket az alábbiak szerint kell kialakítani:

(1) A teherhordó falazat anyaga tégla, fa (boronafal) és/vagy vályog lehet.

(2) A külső homlokzati színezés fehér színű lehet.

(3) Oromfal csak a külső teherhordó fal anyagából, vagy nyersen maradó fából lehet.

(4) A nyílászárók anyaga fa vagy fa mintázatú/hatású műanyag lehet.

(5) Az ablakok szélességi mérete nem lehet nagyobb 90 cm-nél, magassági mérete pedig 120 cm-nél.

(6) Az ablakokat osztott kivitelben kell készíteni, ablaktábla megengedett, redőny nem.

(7) A nyílászárók és a látszó fa homlokzati elemek színezése natúr, sötétbarna vagy sötétzöld lehet.

(8) A tető egyszerű, kontyolás nélküli nyeregtető lehet.

(9) A tetőfedés natúr piros vagy sötétbarna agyag- ill. betoncserép, esetleg zsúp lehet.

(10) A tető hajlásszöge 38° és 42° között lehet, tetőtér beépítés csak térdfal emelés nélkül valósítható meg.

(11) Tetőablak kizárólag tetősíkba illeszkedő lehet, az oromfal nyílása(i) nem lehet(nek) nagyobb(ak) 90/120 (=szélesség/magasság) cm-nél.

38. § A Szabályozási Terven „---tv---„ határvonallal jelölt Tájképvédelmi területen belül utcafronton elhelyezkedő épületek homlokzati megjelenítése kizárólag vakolt felületű lehet.

(1) Az építményeket kizárólag 35-45°-os hajlásszögű, utcára merőleges gerincű nyeregtetővel szabad építeni – keresztirányú „szárny” megengedhető.

(2) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 méter lehet és kizárólag legalább 50%-ban áttört kivitelben vagy élősövényből készülhet; tömör tégla vagy betonkerítés nem engedélyezhető.

(3) Új, a tájképet jelentősen megváltoztató (10,0 méternél magasabb, 500 m² bruttó alapterületnél nagyobb, a terepalakulatokhoz nem illeszkedő, stb.) épületek, építmények építése esetén az épületek tömegképzése, homlokzati és építészeti kialakítása, anyaghasználata egyszerű, feltűnésmentes legyen. A közterületről látható épületek, építmények és tetőfelületek színezése a környező természeti terület alapszíneihez hasonló legyen (pl.: zöld, barna, okker, stb.). A homlokzati felületeken üveg alkalmazása megengedhető. Feltűnő, rikító, zavaró színeket és mintákat nem lehet alkalmazni.

(4) Az engedélyezés során a tájba illesztést igazolni kell, ezért a tervdokumentációnak színesen kidolgozott látványtervet vagy fotomontázst kell tartalmaznia.

(5) Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

• 39. Máb jelű övezetben lakóépület kizárólag a gazdasági épülettel egy telken belül helyezhető el;

(1) Az övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m legyen;

(2) az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb 20,0 méternél;

(3) az építménymagasság a 7,5 m-t nem haladhatja meg;

(4) a telek beépítése nem lehet nagyobb 5%-nál

(5) Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tárolók, állattartó épületek, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek anyaga vályog, tégla vagy fa, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

40. § Az Üü jelű övezetben az építményeket az alábbiak szerint kell elhelyezni és kialakítani:

(1)^[2] az épületek tetőfedése hullámpala, bitumenes hullámlemez és fém trapézlemez ill. ennek egyes változatai nem lehetnek,

(2) a tető hajlásszöge 25-45° közötti lehet (e szabály alól kivételt képez az előtető, a teraszlefedés, a melléktömeget képező – pl. torony jellegű - épületszárny és egyéb melléképítmények, melyek tetőhajlásszöge 5-50° is lehet),

41. § Az Má1 és Má2 övezetben az előkert mérete legalább 10,0 m legyen;

(1) az oldal- és hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 10,0 méternél, sem az oldal- ill. hátsókertre néző homlokzat tényleges építménymagasságánál;

(2) az építménymagasság a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(3) Az új épületek tetőfedése, anyaghasználata, formai kialakítása – a gazdasági épületek (tároló, állattartó épület, stb.) kivételével, mely könnyűszerkezetes csarnok is lehet – a vidékre jellemző megoldással készüljön. Ennek megfelelően a külső falszerkezetek homlokzati síkja vakolt felületű, a tetőfedés anyaga agyag- vagy betoncserép, cserepeslemez (pl.: Lindab), a tető hajlásszöge 35-45° közötti legyen.

(4) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

42. § Mk2 övezetben az épületeket a következő paraméterek betartásával lehet elhelyezni és kialakítani:

(1) Az előkert legkisebb mérete 2,0 méter.

(2) Az oldalkert mérete megegyezik az épület oldalkert felé néző homlokzatának tényleges építménymagasságával.

(3) A hátsókert mérete nem lehet kisebb 20 méternél.

(4) A gazdasági épület alapterülete a nettó 75 m²-t nem haladhatja meg.

(5) Terepszint alatti épület a fő funkciójú épület alapterületén belülről indulva létesíthető (azaz a pince és a gazdasági épület különállóan nem építhető, csak egy tömegben).

(6) Az építménymagasság legfeljebb 4,0 méter lehet.

(7) A gazdasági épületek homlokzati megjelenítése felmenő fal esetében vakolt homlokzati felületképzésű és fehér színű lehet.

(8) Az ablak mérete nem haladhatja meg vízszintesen a 80 cm-t, függőlegesen pedig a 120 cm-t, és kizárólag osztott üvegezéssel készülhet (álosztás megengedhető).

(9) A nyílászárók színezése nyers fa, sötétbarna, bordó vagy sötétzöld lehet.

(10) A látszó fa szerkezetek színezése a nyílászárók színével egyezzen meg.

(11) A padlástéri oromfalon legfeljebb kettő, és legfeljebb egyenként 0,05 m² névleges méretű szellőzőnyílás jelenhet meg.

(12) Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.

43. § Eg jelű övezetben az épületeket tájba illő formában kell kialakítani:

(1) Lehetőség szerint a falszerkezetek fából (pl. gerendaház), vagy téglából készüljenek, akár vakolat nélküli, nyersen maradó felületképzéssel.

(2) A homlokzati vakolat, ill. a festés színe fehér lehet (kombinálható téglavörös színnel).

(3) A tetőfedés anyaga fazsindely, sötétbarna vagy téglavörös agyag- ill. betoncserép lehet.

(4) A nyílászárók anyaga fából legyen, de megengedhető a fa mintázatú műanyag nyílászáró is; az ablakok osztott üvegezéssel, natúr, fehér, sötétzöld, sötétpiros vagy sötétbarna színben készüljenek.

(5) Kémény külső (tetőn kívüli) szakaszát vagy burkolatát nyersen maradó téglából kell készíteni.

(6) Könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető gazdasági erdő övezetben.

44. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

45. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

46. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

47. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.

(3) Ha az építészeti értéket az épület tömege lépezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

48. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

49. § (1) Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közművek (hálózatok és műtárgyak) számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben — ha az ágazati előírások azt megengedik — szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

50. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) új és átépítendő villamosenergia ellátási hálózatot, valamint vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor lehetőség szerint kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni, az útépítéshez kapcsolt beruházásként.

(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás és vezetékes hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítási és utcabútorozási lehetőségek biztosítására. Új hálózat építése esetén a villamosenergia elosztási, a hírközlési, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

51. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, illetve mérőberendezés, szerelt külső kémény, nyomásszabályzó, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

52. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

53. § Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak az önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhető el. 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen csak településrendezési tanulmány, külterületen tájrendezési tanulmány alapján kiadott építési engedéllyel létesíthető.

54. § Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

55. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

56. § A település közterületein hirdető-, reklámberendezés elhelyezése a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 14/2017. (X. 12.) rendelet előírásai szerint, közterület használati díj megfizetésével engedélyezhető.

57. § (1) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

• a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el és
• b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Helyi védettség alatt álló épület környezetében közterületről látható hirdető berendezés, felirat, reklám, cégér és egyéb szerelvény csak a környezethez illeszkedő módon helyezhető el.

58. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

• a) a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,
• b) az gátolja a kilátást,
• c) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

59. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

60. § Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

61. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

62. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

• a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
• b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

63. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

• a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
• b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
• c) műszaki leírás;
• d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):

64. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

65. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

• a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
• b) Műemléki védelem alatt álló, nyilvántartott egyedi tájértékek listáján szereplő vagy helyi védelemre javasolt építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
• c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
• d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.

66. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Söjtör Község Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

67. § (1) A tervdokumentációnak a 71. §-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

68. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

• a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
• b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.

(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

• a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
• b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
• c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását
• d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

69. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

• a) Helyi védett épület esetében

70. § E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

• a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
• b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
• c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

71. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

• a) műszaki leírást,

72. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

• a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek,
• b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek.

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

73. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

• a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
• b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
• c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

74. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

75. § Hatályát vesztik e rendelet hatályba lépésével a Helyi Építési Szabályzatról szóló 7/2007 (V. 22.) önkormányzati rendelet alábbi rendelkezései: 6. § (8), 7. § (6), 9. § (8), 11. § (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9), 12. § (9), 17. § (4), 22. § (2) a), 24. § (7) a) d) e) f) g), 24. § (8), 25. § (4) a)-g), 27. § (4) (5), 37. § (1) b)