Gölle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (III. 31.) önkormányzati rendelete

Gölle helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2007. 09. 01

Gölle Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2005. (III. 31.) önkormányzati rendelete

Gölle helyi építési szabályzatáról

2007.09.01.

Gölle község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) A rendelet hatálya Gölle község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad

(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

- a külterületi és a belterületi határvonal
- a szabályozási vonalak
- a területfelhasználási módok és határok
- az övezeti és építési övezeti határok, jelek
- az övezeti és építési övezeti előírások
- az építési határvonalak
- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
- a sajátos jogintézmények
- az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
- *
- *
- a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.
A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
*
Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség"-gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.
Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.
A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
A vízerózióra közepesen érzékeny területen minden, egyéb területeken a bruttó 400 m2-es családiház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
*
*
*
*
*
Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélerőmű, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz, valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.
A szélerőműpark telepítésére kijelölt területen a megújuló energiaforrást hasznosító, energiatermelési célú szélerőmű torony, illetve a működéshez szükséges transzformátorállomás – a környezeti engedélyben rögzített feltételekkel – és a hozzá tartozó transzformátor építménye helyezhető el, melyek konkrét helyét az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálatban kell meghatározni. A szélerőműveket -önálló építési telek kialakítása esetén szabadonálló beépítési móddal, max 40 % beépítettséggel, max 160 m építménymagassággal, min. 200 – max 300 m2 telekterületen lehet elhelyezni. -alrészletként történő kialakítás esetén szabadonálló beépítési móddal, max 160 m építménymagassággal lehet elhelyezni.
Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, idegenforgalmi, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A településközpont vegyes területen haszonállat-tartás céljára szolgáló épület és építmény – a saját célra tartott baromfi kivételével – nem létesíthető.
Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építeni csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően szabad. A belterületbe vonás – a fejlesztési szándékok függvényében – fokozatosan, több ütemben történhet.
A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen és a kertes mezőgazdasági területen helyezhető el – a belterületi kertterületek kivételével. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) A település igazgatási területének

a) beépítésre szánt területei

aa) falusias lakóterület (Lf)

ab) településközpont vegyes terület (Vt)

ac) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

ad) ipari gazdasági terület, ezen belül: jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület, illetve mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M); egyéb ipari terület (120 kV-os transzformátorállomás területe) (Gip) ae)

ae) különleges terület, ezen belül

- temető, kegyeleti park (Kü-T)

- idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)
- szennyvíztelep (Kü-SZT)
- családi gazdasági üzemközpont (Kü-CS)
beépítésre nem szánt területei
közlekedési és közműterület, ezen belül: közút (KÖu), közlekedési zöldfelület (KÖz)
zöldterület, ezen belül közpark (Z)
erdőterület, ezen belül: védelmi (Ev), gazdasági (Eg), turisztikai (Et)
mezőgazdasági terület, ezen belül általános mezőgazdasági terület (Má), kertes mezőgazdasági terület (Mk)
vízgazdálkodási terület folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet

b) nem helyezhetők el az OTÉK 14. §. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum*

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Lf1

O

30

4,5

1000

Lf2

O

25

4,5

2000

Lf3

O

25

4,5

2500

Lf4

O

20

4,5

4000
A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m2 feletti része 50 %-ban számítható be. (pl.: 2800 m2-es telken, 1000 m2+(1800 m2/2) =1900 m2 a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 2800 m2-es telek esetén 1900 m2.) Szabadonálló beépítés is engedélyezhető létesíthető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadónál lő lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. Az üzemi, illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága ennél a fenti táblázatban meghatározottnál nagyobb (max 7,5 m) is lehet.
A lakóterület építési telkein 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy, hogy új lakóterület kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen úgy, hogy a lakóépületek traktusszélessége 8,5 m-nél több nem lehet
az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével. A melléképítmények tetőfedése a (d.,) pontban említetteken túl bitumenes zsindely is lehet.
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembevételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §. (6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak.
-a hátsókertet építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
A keresztcsűrös, valamint a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek nem létesíthetők.
A lakóterületen
a teljes közműellátás, és
a burkolt út
biztosítandó.
A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
Falusias lakóterületen nem létesíthető a vonatkozó jogszabály1 hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.
A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Településközpont vegyes terület

4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 16. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 16. §. (2) bekezdés 7 pontja és a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Vt1

O

30

4,5

1000

Vt2

O

25

4,5

5000

Vt3

SZ

30

K

K
Szabadonálló beépítés is létesíthető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók, illetve a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max 8,0 m) is létesíthető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások (tornaterem stb.) indokolttá teszik, továbbá, ha az megfelel az OTÉK 36. §. (2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek
*
A településközpont vegyes területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tornaterem, nagyterem stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
A településközpont vegyes területen az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembevételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §.
bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával tarthatók meg. Új épületek építése esetén a 6 m-nél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő - csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a telek régebbi jogszabályok szerint alakult ki, és szélessége a 12 métert nem éri el.
-a hátsókertet építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
A településközpont vegyes területen:
a teljes közműellátás és
a burkolt út
biztosítandó.
A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. §. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
A területen a zölddel való fedettség minimum 30 % kell legyen.
A területen – az intézményi funkciójú telkeken – beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 200 m2 -e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is
A településközpont vegyes terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymag.
Maximum (m)

Telekterület
Minimum (m2)

Gksz

SZ

30

7,5

5000
Toronyszerű építmény (siló stb.) esetén a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max. 12,0 m) is létesíthető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi
*
A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
legalább a részleges közműellátás és
a burkolt út
biztosítandó
A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
A területen – beültetési kötelezettségként –a teljes telekméret minden 200 m2 -e után 1 db, min. 16/18 törzskör- méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Ipari gazdasági terület

6. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.

(2) Az ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik: jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M); egyéb ipari terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (120 kV-os transzformátorállomás) területe (Gip).

(3) Az ipari gazdasági területeken a meghatározott funkcióval, illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(4) Az ipari gazdasági területekre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag maximum (m)

Telekterület minimum (m2)

Gip-M

SZ

30

7,5

10000

Gip

SZ

50

4,5

4,000
Toronyszerű építmény (siló, szárító, stb.) esetén a maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max. 25,0 m) is létesíthető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
*
Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
Az ipari gazdasági területen:
belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás és
murvás és/vagy burkolt út (külterületen min. 8 m szabályozási szélességgel és a vízelvezetés megoldásával) biztosítandó.
A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
A területen a zölddel való fedettség – a Gip övezet kivételével, ahol min. 25 % – minimum 40 % kell legyen.
A területen (a Gip övezet kivételével, ahol a telephely körül véderdő létesítendő) – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2 -e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is
Az ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

7. § (1) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a kakasdombi idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I1), az inámpusztai volt iskola területén kialakítható idegenforgalmi fogadóhely vagy egészségügyi-rekreációs központ (Kü-I2), valamint a szennyvíztelep (Kü-SZT), valamint a családi gazdasági üzemközpont (Kü-CS) területe.

(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal zárt kerítésként, vagy kerítésszakaszként alakítható ki.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely, az egészségügyi-rekreációs központ és a szennyvíztelep területen a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(5) A családi gazdasági üzemközpont területén – az állattartás, termény- és géptárolás, valamint terményszárítás (mobil szárítóval) céljára szolgáló – nem környezeti hatásvizsgálat köteles, sem egységes környezethasználati engedélyköteles kapacitású épületek és építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(6) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód


Beépítési %
maximum


Építménymag.
maximum (m)


Telekterület
minimum (m2)

Zölddel való fedettség (%)

Kü-T

SZ

10

4,5

K

50

Kü-I1

O,SZ

15

4,0

2000

50

Kü-I2

SZ

25

7,5

K

50

Kü-SZT

SZ

10

4,5

1000

40

Kü-CS

SZ

30

7,5

10000

40
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság (max 8,0 m) is létesíthető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (harangtorony, sportcsarnok stb.), továbbá, ha az megfelel az OTÉK 36. §. (2) bekezdéseiben foglalt követelményeknek.
*
A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, fazsindely, nádtető, zsúp, fémlemezfedés; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezedéssel is építhető. A különböző fesztávú épületekkel beépülő ingatlanokon a 8 m-nél kisebb fesztávú épületeket is lehet a csarnokkal azonos hajlásszögű és fedésű tetővel fedni.
A 4,5 m maximális építménymagasságú övezetekben az építmények közötti legkisebb távolság legfeljebb 6 m lehet. Ha a szomszédos építmények között nem biztosítható a minimum 6 m távolság, akkor az építményeket tűzfalas kialakítással kell létesíteni.
A különleges területen:
belterületen a teljes közműellátás, külterületen – a szélerőművek területének kivételével, ahol csak a villamosenergia-ellátás – legalább a részleges közműellátás
a burkolt út
biztosítandó.
A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – az OTÉK 42. §. (11) bekezdés előírásai szerint – helyi parkolási rendeletben szabályozott módon, a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

8. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(5) Új út kialakítása esetén használatba vételi engedély csak az előírt növényállomány elültetését követően adható ki.

(6) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.

(7) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b, c pontja szerinti létesítmény.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági, a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel hogy a turisztikai rendeltetésű erdőterületen építményt 5 ha-nál nagyobb telken lehet építeni.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(4) Az Eg-1, Et-1, Ev-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett - erdőterületen

a) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b) a művelési ágak megváltoztatása, épület, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(5) Az Eg-2 övezeti jelű – helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett - erdőterületen a művelési ágak megváltoztatása, illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(6) *

(7) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Má általános mezőgazdasági terület
-Má-0 építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület
-Má-00 építési lehetőség nélküli, szélerőmű környezete által érintett általános mezőgazdasági terület
-Má-1 ökológiai hálózat, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett általános mezőgazdasági terület
-Má-2 helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett általános mezőgazdasági terület
-Mk kertes mezőgazdasági terület
-Mk-0 építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület
A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.
A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Általános mezőgazdasági terület

12. § (1) Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen

a) 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad

b) 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el

c) 1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.

(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:

a) szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg

b) gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg

c) szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2 %-át, illetve a 650 m2-t nem haladhatja meg

d) művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 650 m2-t nem haladhatja meg.

(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága legfeljebb 7,5 m, toronyszerű építmény (siló, szárító, stb.) esetén – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb (max 25,0 m) is lehet.

(5) Az általános mezőgazdasági területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, zsúp, nád; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(6) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 500 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(7) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(8) Az Má-00 övezeti jelű, – építési lehetőség nélküli, szélerőmű park telepítésére kijelölt terület által érintett – általános mezőgazdasági területen a (7) bekezdés 8 előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy itt szélerőművek, és azok kiszolgáló létesítményei is építhetők úgy, hogy új villamosenergia-ellátási, távés hírközlő vezetékek létesítése – a120 kV-os transzformátorállomáshoz lecsatlakozó új 120 kV vezeték kivétel – csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A 120 kV-os transzformátorállomáshoz lecsatlakozó új 120 kV vezeték légvezetékként létesíthető. Ennek biztonsági övezetén belül a transzformátorállomás körüli véderdőben nyiladékot kell hagyni.

(9) Az Má-1 övezeti jelű – ökológiai hálózat, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett – általános mezőgazdasági területen

a) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

b) a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(10) Az Má-2 övezeti jelű –helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett – általános mezőgazdasági területen a művelési ágak megváltoztatása, épület illetve közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

Kertes mezőgazdasági terület

13. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 11. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

a) lakóépület nem építhető, kivéve Inámpusztát, ahol 2750 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 450 m2-t nem haladhatja meg.

b) a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m2 , úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet

c) gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t, valamint a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 5,5 m-t.

d) a 720 m2-nél nagyobb, de az 1500 m2-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők

e) a területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található.

(3) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területeken

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni

b) a tető hajlásszöge 35-45o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, színes síkpala, nád vagy zsúpszalma.

(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(5) Inámpusztán a 2750 m2-nél kisebb területen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti lakó- és melléképületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthetők.

Vízgazdálkodási terület

14. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok2,3 előírásait kell alkalmazni.

(2) *

(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

IV. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

15. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.

V. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

16. § (1) A belterületi beépítésre szánt területeken – a terv távlatában –a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos-energia és vezetékes gáz)

b) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban8 4 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c) közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)

d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés megoldott legyen.

Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
beépíthetőségnek.
A külterületi beépítésre szánt területeken – a szélerőmű területének kivételével, ahol csak a villamos-energia ellátás biztosítandó – legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében
a közüzemi villamos-energia szolgáltatás
a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés
a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen. Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
beépíthetőségnek.
A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően rákötés egy éven belül kötelező.
A szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani.
A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály szerint.
A belterületen, a szőlőhegyeken, az ökológiai hálózat által érintett területeken, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a szélerőműpark telepítésére kijelölt területen illetve a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – új táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

17. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó nem létesíthető.

(3) A jelenlegi dögkutak megszüntetendők. Az állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.

VI. Fejezet

Környezetvédelem

18. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok5,6 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(3) Levegő – védelmi szempontból, a levegő – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.

(7) A településen a zajvédelem az országos előírás 9 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6518 számú összekötőút menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(10) A falusias lakóterületeken az alábbi “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].

Természet- és tájvédelem

19. § (1) A településen az ökológiai hálózat által érintett területeket, és a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, a helyi jelentőségű védett természeti értékek tételes felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) *

(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.

(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

(5) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(6) Táj- és településkép-védelmi okokból

-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

20. § (1) *

(2) A településen országos védelem alatt álló műemlék a katolikus templom (Tsz.:4466, hrsz.:541).

(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket, valamint a műemléki környezetet a szabályozási tervek, a helyi védelem alatt álló művi értékek tételes felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) *

(6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeumma kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály10 alapján. A beruházónak a megfelelő feltárás teljes költségét biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni.)

(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály10 szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki az illetékes múzeum és örökségvédelmi hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeken a művelési ág változtatásához ki kell kérni az illetékes örökségvédelmi hatóság előzetes véleményét.

(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek tájékoztató jelleggel tartalmazzák.

VII. Fejezet

Sajátos jogintézmények

21. § (1) *

(2) *

(3) *

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező három szintes növénytelepítés – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken. A beültetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli, és azt az építési engedély hatályba lépésétől számított max 3 éven belül meg kell valósítani.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn

a) az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el.

b) az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

Záró rendelkezések

22. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(2) *

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet 2005. május 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a „Gölle község helyi építési szabályzatáról” szóló 3/1998.(V. 6.) számú rendelet.

1 „A termőföldről” szóló 1994. évi LV. tv. 3. §. (e) bekezdés
2 „Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról” szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 7. §.(1) bekezdés 2.sz.melléklet
3 „Tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról” szóló 166/1999.(XI.19.) Kormányrendelet
4 „A környezeti hatásvizsgálatról” szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet
5 „A környezeti hatásvizsgálatról” szóló 20/2001.(II. 14.) Korm. rendelet
6 „A hullámterek, a parti sávok és a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról” szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet
7 „A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról” szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet
8 „Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról” szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46-49. §.
9 „Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról” szóló 35/1996.(XII.29.) BM rendelet 46-49. §.
10 „A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM
rendelet
11 „A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet
12 „A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet
13 „A környezeti hatásvizsgálatról” szóló20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
14 „ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról” szóló 21/2001 (II.14.) Kormányrendelet
15 „ A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló14/2001. (V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
16 „A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet
17 „Az Országos Területrendezési Tervről” szóló 2003.évi XXVI.tv.
18 „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001.évi LXIV.törvény
19 „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001.évi LXIV.törvény
20 „A kulturális örökség védelméről” szóló 2001.évi LXIV.törvény 21 „A szabálysértésekről” szóló 1999. évi LXIX: törvény 16. § bekezdés

1. melléklet

Természet- és tájvédelem

1. Nemzeti Ökológiai Hálózat területei

07/25, 053/1/a (megosztva), 055/a-f, 057/1/b, 057/2/b, 061 (megosztva), 062/2,a,b, 062/3, 062/4/a, 063/1,2, 064/a,b, 065, 066 (megosztva), 068/a,b,c,d,f,g,h,j,k,l,m,p, 078 (megosztva), 081/1, 081/3, 081/4, 083/1, 083/3, 088/1, 088/2, 088/2/a, 088/3, 088/4, 0172, 0202 megosztva), 0210, 0210, 0211/1/a,b,c,0211/2, 0211/3 (megosztva), 0211/5, 0211/8 megosztva), 0215, 0216/1, 0216/2, 0216/3, 0216/4, 0216/5, 0216/6, 0217/3, 0217/4, 0217/6, 0217/7, 0217/8, 0221/1,2, 0222, 0223, 0224, 0225, 0226 (megosztva),0227/2, 0227/3, 0227/4, 0227/5/b, 0228, 0229/1, 0229/2, 0229/3

2. Helyi jelentőségű természetvédelmi területek

09/5/b, 09/6/b, 09/9/b, 09/11/b,c, 09/12/b, 09/13/b,c, 09/14/b,c, 011/2, 011/3, 011/4/a-d, 011/5/a-d, 011/6, 011/7, 011/8, 012, 013/13, 013/14/b, 013/15/b, 013/16/b, 013/17/b, 013/19/b, 013/20/b, 013/21/b, 014, 015/1/b, 015/2/b, 015/2/c, 021, 022/1/c, 022/3/a, 022/4/a, 022/5/a,025, 026/1/b, 026/3/b, 026/4/b, 028/1 (megosztva), 028/2/b, 028/3/b, 028/5/b, 028/7/b, 028/8/b, 030/26, 35/1/a, 35/1/b, 35/1/c, 35/2, 053/1/a (megosztva), 054, 055/a-f, 057/2/b, 061, 062/4/a,b, 063/1, 063/2, 063/3, 064/a,b, 065, 068/a,b,c,d,f,g,j,k,l,m,p, 07/25, 078, 0796/a (megosztva), 080, 081/1-3, 082, 083/1/a,b, 083/3/a-d, 088/2, 088/2/j, 088/3/f, 088/3/k, 088/3/l, 088/4, 0100/82, 0172, 0202 (megosztva), 0210, 0211/1,0211/2, 0211/5, 0211/8, 0215, 0216/1, 0216/2, 0216/3, 0216/4, 0216/5, 0217/2, 0217/3, 0217/4, 0217/6, 0217/7, 0217/8, 0221/1-2, 0221/3 (megosztva), 0222, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227/1, 0227/2, 0227/3, 0227/4, 0227/5/b, 0228, 0229/1, 0229/2, 0229/3

3. Helyi jelentőségű védett természeti értékek:

Latin név

Magyar név

Törzsátmérő (cm)

Hrsz

1.

Juglans regia 2 db

Dió

50

05/1

2.

Tilia cordata fasor

Kislevelű hárs fasor

50-60

0202

3.

Platanus hispanica

Platán

60

039

4.

Platanus hispanica 3 db

Platán

50

0104/6

5.

Populus x canadensis 3 db

Kanadai nyár

90-100

079 a

6.

Quercus robur 3 db

Kocsányos tölgy

80

088/2 b

7.

Castanea sativa

Szelídgesztenye

45

710 a

8.

Juglans regia

Dió

70

705 a

9.

Cerasus avium

Cseresznye

40

705 a

10.

Juglans regia

Dió

40

707 a

11.

Juglans regia

Dió

40

707 a

12.

Juglans regia

Dió

80

711 a

13.

Juglans regia

Dió

80

712 a

14.

Juglans regia

Dió

50

712 a

15.

Juglans regia

Dió

70

735 a

16.

Juglans regia

Dió

40

740 a

17.

Cerasus avium

Cseresznye

50

803

18.

Juglans regia

Dió

50

792

19.

Juglans regia

Dió

60

779 a

20.

Juglans regia

Dió

70

778 a

21.

Cerasus avium

Cseresznye

40

760 a

22.

Juglans regia

Dió

60

1032

23.

Juglans regia

Dió

50

1014 b

24.

Salix alba

Fehér fűz

40

1012

25.

Juglans regia

Dió

60

1010 a

26.

Juglans regia

Dió

60

1005 a

27.

Juglans regia

Dió

80

1003 b

28.

Ulmus sp.

Szilfa

50

999

29.

Malus sp.

Almafa

60

996 a

30.

Juglans regia

Dió

50

996 a

31.

Juglans regia

Dió

50

987 c

32.

Juglans regia

Dió

50

985 c

33.

Juglans regia

Dió

50

980 c

34.

Juglans regia

Dió

50

965 b

35.

Juglans regia

Dió

50

964 d

36.

Juglans regia

Dió

60

959 c

37.

Malus sp.

Almafa

40

955 b

38.

Juglans regia

Dió

50

953 b

39.

Juglans regia

Dió

60

77

40.

Tilia cordata

Kislevelű hárs

40

77

41.

Tilia cordata

Kislevelű hárs

40

77

42.

Juglans regia

Dió

80

77

43.

Kettős Tilia cordata fasor 2 db

Kislevelű hárs

40-60

77

44.

Aesculus hippocastanum 3 db

Vadgesztenye

40

34

45.

Tilia cordata

Kislevelű hárs

35

544

46.

Juglans regia

Dió

35

34

47.

Juglans regia

Dió

40

544

48.

Tilia cordata 3 db

Kislevelű hárs

60

541

49.

Tilia cordata 3 db

Kislevelű hárs

40

550

50.

Pinus strobus

Simafenyő

40

0100/122 a

51.

Tilia cordata 4 db

Kislevelű hárs

40

0100/60

1. Helyi jelentőségű egyedi tájértékek

013/6 löszfal

068/p löszfal

2. melléklet

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Országos védelem alatt álló műemlék

1., katolikus templom (tsz:4466) Hősök tere 541 hrsz

2. Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:

1 hrsz, 138 hrsz, 139 hrsz, 140 hrsz megosztva, 141/1 hrsz, 142 hrsz, 143/1 hrsz, 454 hrsz, 455 hrsz, 456 hrsz, 457 hrsz, 539 hrsz, 540/1 hrsz megosztva, 542/1,2 hrsz, 543/2 hrsz megosztva, 546/1 hrsz, 546/2 hrsz, 547 hrsz, 549 hrsz megosztva

3. Helyi jelentőségű művi értékek:

1. Polgármesteri hivatal Petőfi u.2/b. 3 hrsz

2. Lakóépület Petőfi u.8. 6 hrsz

3. Gazdasági épület Petőfi u.16. 10 hrsz

4. Lakó-, gazdasági épület Petőfi u.22. 14 hrsz

5. Lakó-, gazdasági épület Petőfi u.34. 20 hrsz

6. Lakóépület Petőfi u.36. 21 hrsz

7. Kálvária Temető 35/1 hrsz

8. Kereszt Temető 35/1 hrsz

9. Kápolna Temető 35/1 hrsz

10. Kereszt Temető 35/1 hrsz

11. Kereszt Temető 35/1 hrsz

12. Gazdasági épület Rákóczi u.14. 52 hrsz

13. Lakóépület Rákóczi u.22. 58 hrsz

14. Lakóépület Rákóczi u.32.. 66 hrsz

15. Lakóépület Rákóczi u.29. 99 hrsz

16. Lakóépület Rákóczi u.21. 103 hrsz

17. Lakó-, gazdasági épület Rákóczi u.11. 108 hrsz

18. Lakóépület Rákóczi u.9. 109 hrsz

19. Lakóépület Rákóczi u.7. 110 hrsz

20. Lakóépület Rákóczi u.1. 113 hrsz

21. Lakó-, gazdasági épület Petőfi u.33. 122 hrsz

22. Lakóépület Petőfi u.25. 126/2 hrsz

23. Lakó-, gazdasági épület Petőfi u.15. 130/1 hrsz

24. Lakó-, gazdasági épület Petőfi u.3. 136 hrsz

25. Lakóépület Árpád u.2. 144 hrsz

26. Lakóépület Árpád u.4. 145/1 hrsz

27. Lakóépület Árpád u.18. 152 hrsz

28. Lakó-, gazdasági épület Árpád u.24. 154 hrsz

29. Lakóépület Árpád u.26. 155 hrsz

30. Lakóépület Árpád u.28. 156 hrsz

31. Lakóház Árpád u.50. 166/1 hrsz

32. Gazdasági épület Árpád u.62. 171 hrsz

33. Kereszt Árpád u.110 253 hrsz

34. Lakó-, gazdasági épület Dózsa Gy.u.4. 290/1 hrsz

35. Lakó-, gazdasági épület Ady E.u.37. 299 hrsz

nyárikonyha

36. Lakó-, gazdasági épület Ady E.u.23. 316 hrsz

nyárikonyha

37. Általános iskola Árpád u.23. 444 hrsz

38. Fekete István emlékmúzeum Árpád u.1. 455 hrsz

39. Lakóépület Kossuth Lu.26. 470 hrsz

40. Lakó-, gazdasági épület Kossuth Lu.36. 478/2 hrsz

41. Lakóépület Kossuth L.u.46. 484 hrsz

42. Lakóépület Kossuth L.u.41. 518 hrsz

43. Lakóépület Kossuth Lu.35. 521 hrsz

44. Lakóépület Kossuth Lu.31. 523 hrsz

45. Lakó-, gazdasági épület Kossuth Lu.27. 525/3 hrsz

46. Gazdasági épület Kossuth Lu.25. 526/1 hrsz

47. Kereszt Hősök tere 541 hrsz

48. Szobor Hősök tere 541 hrsz

49. Szobor Hősök tere 541 hrsz

50. Présház Szőlőhegy 610 hrsz

51. Présház Szőlőhegy 637 hrsz

52. Présház Szőlőhegy 656 hrsz

53. Présház Szőlőhegy 678 hrsz

54. Présház Szőlőhegy 705 hrsz

55. Présház Szőlőhegy 707 hrsz

56. Présház Szőlőhegy 762 hrsz

57. Kereszt Szőlőhegy 778 hrsz

58. Présház Szőlőhegy 794 hrsz

59. Présház Szőlőhegy 806 hrsz

60. Présház Szőlőhegy 836 hrsz

61. Présház Szőlőhegy 837 hrsz

62. Présház Szőlőhegy 985/d hrsz

63. Kereszt Szőlőhegy 990/b hrsz

64. Kereszt Külterület 07/1 hrsz

65. Kápolna Külterület 033 hrsz

66. Víztorony Cserepes puszta 096/1 hrsz

67. Kereszt Temető 0100/26 hrsz

1. Általános iskola Kossuth L.u.15. 0100/82 hrsz

4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

1.) 053/1-2

2.) 048/1-2; 049; 053/2.

3.) 048/1-2; 049; 056.

4.) 059; 060.

5.) 060.

6.) 060.

7.) 048/18-19.

8.) 030/7, 10, 26.

9.) 07/9, 16-23; 0229/1-2.

10.) 0227/5.

11.) 09/4-6, 9, 11-14.

12.) 09/9, 11-13.

13.) 020/3; 030/26.

14.) 020/2-3.

15.) 013/21; 024; 036; 041/1; 045, 0102, 0116/19.

16.) 072/2; 100/22-26, 28, 134-137.

17.) 013/19, 21.

18.) 013/16-17, 19-21.

19.) 013/14.

20.) 084/2-3.

21.) 0216/1.

22.) 0209/3-4, 7.

23.) 0209/5-7; 0189/3-4, 0202

24.) 0192/2-3.

25.) 0140/2; 0148-0149.

26.) 0169/1.