Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 66/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2020. 10. 05Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 66/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelete
a Budapest főváros területén végzett távhőszolgáltatásról
Budapest Főváros Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (3) bekezdésében, valamint az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya kiterjed a Budapest főváros területén távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező engedélyesekre (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
- a) a hőközpont alkotórészének minősülnek a hőközponthoz tartozó technológiai berendezések: a jelző-, ellenőrző, tágulási, biztonsági vezetékek, a tágulási tartály, a központi légtelenítő berendezés;
- b) a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, amelynek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg;
- c)[1] alapdíj: a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért a közszolgáltatási szerződésben meghatározott légtérfogat (légm3), vagy lekötött legnagyobb hőteljesítmény (MW) után a hőfelhasználástól függetlenül fizetendő díj (Ft/légm3, vagy Ft/MW);
- d) hődíj: a felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 gigajoule-ra megállapított díj (Ft/GJ);
- e) elszámoló számla: részszámlázás esetén az elszámolási időszak leteltét követően a felhasználó vagy a díjfizető részére kiállított számla, amely az elszámolási időszakban a részszámlákban kiszámlázott távhőszolgáltatási díjak és a tényleges mért hőfelhasználás - díjszétosztás esetén abból a díjfizető épületrészére jutó hányad - ellenértékének a különbözetét tartalmazza;
- f) részszámla: az elszámolási időszakon belül a felhasználó vagy a díjfizető részére megállapított havi hőmennyiségről, valamint a fizetendő alapdíjról havonta kiállított számla;
- g) részszámlázás elszámolási időszaka: az év május 1. napjától a következő év április 30. napjáig tartó 12 hónap, 12 hónapnál rövidebb időre vonatkozó elszámolás esetén az év május hónapját követő bármely hónap 1. napja és a következő év április 30. napja közötti időszak;
- h) használati melegvíz-készítési célú fajlagos hőmennyiség: az 1 köbméter közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség (GJ/m3);
- i)[2] tervező: az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti, az országos kamarák által működtetett és közzétett névjegyzékben szereplő tervező.
3. § (1)[3] A meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 500 méteres körzetében, valamint az 1. melléklet szerinti területen az új épületek, létesítmények hőellátó rendszerének tervezése, illetve a meglévő épületek, létesítmények hőellátó rendszerének engedélyhez kötött felújítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergia-ellátás lehetőségét.
(2)[4] E rendelet 1. melléklete tartalmazza azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.
4. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 10. § a) pontjában foglalt kötelezés alapján a felhasználói érdekképviseletek a távhőszolgáltatásra vonatkozó képviselő-testületi előterjesztéseket a Fővárosi Önkormányzat és a fővárosi civil szervezetek kapcsolatrendszerének egyes kérdéseiről, pályázati rendszeréről szóló 61/2008. (XI. 21.) Főv. Kgy. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint véleményezhetik.
(2)[5] A távhőszolgáltató a Tszt. 11. §-ában és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: TKSZ) 26.2. pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettségének körébe tartozó információkat a honlapján teszi közzé, továbbá a honlapon szereplő információkat az ügyfelek számára ügyfélszolgálatain is elérhetővé teszi.
5. § A távhőszolgáltató üzletszabályzata a Tszt.-ben foglaltakon túl tartalmazza a távhőszolgáltató és a felhasználó, díjfizető közötti - jogszabályban vagy a közszolgáltatási szerződésben nem rendezett - további jogokat és kötelezettségeket, így különösen:[6]
- a) az üzletszabályzat tárgyát és hatályát;
- b) a távhőszolgáltató cégazonosító adatait;
- c) az ügyfélszolgálat rendjét;
- d) az alkalmazott ügyfélkapcsolatot érintő formanyomtatványokat;
- e) reklamációk és panaszügyek kezelésének rendjét;
- f) az alkalmazott mérőműszerek adatainak és a zárjegyek számainak nyilvántartási rendjét;
- g)[7] az általános közszolgáltatási szerződés TKSZ-ben nem szabályozott tartalmi elemeit;
- h)[8] az egyedi közszolgáltatási szerződés TKSZ-ben nem szabályozott tartalmi elemeit;
- i) az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott környezeti levegő havi középhőmérsékletének közzétételi módját;
- j) jogszabályban nem szabályozott, szüneteltetéssel, korlátozással kapcsolatos további szabályokat.
1. Csatlakozás
6. § (1) Az új vagy többlet távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosának kérelme tartalmazza a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.
(2) A távhőszolgáltató Budapest főváros területén csatlakozási díjat kérhet az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától, az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához.
(3) A csatlakozási díj - mint legmagasabb hatósági ár, amely nem tartalmazza az általános forgalmi adót - mértéke a felhasználó ellátása érdekében szükséges
(4) A bejelentett új vagy többlet hőteljesítmény-igény kielégítésére, a csatlakozási díj megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak szerződést kell kötnie.
(5) A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.
2. Bekapcsolás
7. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 54. § (4)-(5) bekezdése szerinti üzembe helyezési és bekapcsolási eljárásban való közreműködésért díjat nem számíthat fel.
(2) A Tszt. 54. § (5) bekezdése szerinti bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőközponti mérőeszközök esetében a hőfogyasztásmérő-kör elemeit képező áramlásmérőt, hőérzékelőpárt és számítóegységet, valamint a használati melegvíz-felhasználást mérő hőközponti vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából zárjeggyel köteles ellátni.
(3) A távhőszolgáltató az üzletszabályzata szerinti jegyzőkönyvet köteles kiállítani a felszerelt mérőműszerek adatairól és a zárjegyek számairól.
(4) A (2)–(3) bekezdés épületrészenkénti mérés esetén az épületrészek hőmennyiségmérőire is vonatkozik.
3. Vételezés
8. § [11] A távhőszolgáltató - a TKSZ 12.1. pontjában foglaltak alkalmazásával - a szolgáltatói berendezések üzletszabályzatban meghatározott csatlakozási feltételei szerinti, az adott területre vonatkozó, a külső hőmérséklet változását követő primer előremenő hőhordozó közeg hőmérsékletváltozásának megfelelően olyan mennyiségű távhőt köteles szolgáltatni, amennyi a felhasználói berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a felhasználó igénye szerint a közszolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatási célok kielégítéséhez szükséges.
9. § Ha a felhasználónak a hőhordozó közegre rendkívüli esemény bekövetkezése miatt szüksége van, a távhőszolgáltató tényleges költségeinek megfizetése ellenében és a távhőszolgáltató közreműködésével azt a szükséges mértékben igénybe veheti.
10. § (1) Ugyanazon hőközpontból való hőellátás esetén a távhőszolgáltató a vételezni kívánt távhő mértékére, az annak változtatására, a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben elégíti ki.
(2) Az ugyanazon hőközpontból ellátott felhasználók az (1) bekezdésben foglaltakról a távhőszolgáltatóval kötött megállapodásban csak egységesen, a felhasználók képviselője útján rendelkezhetnek.
11. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy az egy hőközpontból ellátott felhasználók az előzőekről egyhangúlag nem rendelkeznek, valamint a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi, akkor a távhőszolgáltató:
- a)[12] a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével a mindenkori pillanatnyi külső hőmérséklet által vezérelten és annak megfelelő mértékben folyamatosan teljesíti;
- b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti;
- c)[13] a fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével a mindenkori pillanatnyi külső hőmérséklet által vezérelten és annak megfelelő mértékben, és a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett:
- a)[14] lakószobákban, irodahelyiségekben átlagosan legalább +20 °C,
- b) a lakószobának nem minősülő, vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben átlagosan, szabványban rögzített tervezői előírásokban meghatározott
belső hőmérséklet eléréséhez szükséges.
(3)[15] Az (1) bekezdés b) pontja esetében használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás keretében a távhőszolgáltató annyi hőmennyiséget szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél, a hőközpont csatlakozási pontnál mérve, legalább +40°C használati melegvíz-hőmérséklet eléréséhez szükséges.
4. Szüneteltetés, korlátozás
12. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.
(2)[16] A felhasználó jogosult a távhővételezés szüneteltetését igényelni a tulajdonában, üzemeltetésében lévő berendezések terv szerinti átalakításának, karbantartásának, felújításának idejére. Az átalakítás, karbantartás, felújítás (a továbbiakban együtt: átalakítás) miatti szüneteltetés időtartama - a távhőszolgáltatóval történt eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb 2 naptári évig terjedhet.
(3)[17] A terv szerinti átalakítási munkákat május 16-a és szeptember 14-e közötti időszakban - más megállapodás hiányában 8 napon belül - kell elvégezni.
(4)[18] A terv szerinti átalakítási munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást legalább 8 nappal korábban írásban tájékoztatja.
(5) A váratlan meghibásodásról, a meghibásodás okáról és a hiba kijavításának kezdetéről a felhasználó és a távhőszolgáltató egymást haladéktalanul kötelesek tájékoztatni és a hibát a lehető legrövidebb időn belül megszüntetni.
13. § (1) A hőtermelő létesítményeknél országos tüzelőanyag-hiány miatt fellépő termeléskiesésről, a korlátozás szükséges mértékéről és területi kiterjedéséről a távhőszolgáltató haladéktalanul tájékoztatja a főpolgármestert.
(2) A távhőszolgáltató az üzletszabályzatában a következő fokozatok szerint állapítja meg a felhasználók (1) bekezdés szerinti korlátozásának feltételeit, sorrendjét és a korlátozás további szabályait:
- a) 1. fokozat: az egyéb felhasználók - kivéve a külön kezelt intézmények - hőfelhasználásának 50%-os korlátozása;
- b) 2. fokozat: az egyéb felhasználók - kivéve a külön kezelt intézmények - hőközpontjaiban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőellátásának felfüggesztése és a fűtési célú hőfelhasználásának 50%-os korlátozása;
- c) 3. fokozat: az 1. és 2. fokozaton túl a lakossági felhasználókat ellátó hőközpontokban a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás felfüggesztése;
- d) 4. fokozat: az 1–3. fokozatokon túl a lakossági felhasználók fűtési célú távhőszolgáltatásának 20%-os csökkentése;
- e) 5. fokozat: az 1–4. fokozatokba tartozó valamennyi felhasználó részére - kivéve a külön kezelt intézményeket - a távhőszolgáltatás szükséges mértékű, arányos csökkentése.
(3) A távhőszolgáltató a felhasználóktól a (2) bekezdés szerinti fokozatba soroláshoz a hőfelhasználásuk sajátosságaira vonatkozó adatokat kérhet.
5. Felhasználói berendezés működtetése, fenntartása, átalakítása
14. § (1) A hőközpont és berendezéseinek fenntartása és üzemeltetése, egyéb megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.
(2)[19] A több épület vagy építmény hőellátására létesített szolgáltatói hőközpontból, valamint a távhővel ellátott épülettől független más, nem távhővel ellátott épületben lévő hőközpontból kiinduló, a hőhordozó közeget az ellátott épületekbe továbbító távhővezetéknek az egyes épületeken átmenő szakaszai által az épületekből elfoglalt térrészlet után a távhőszolgáltatót fizetési kötelezettség nem terhelheti, továbbá a távhőszolgáltató fenntartási és üzemeltetési költséget sem számíthat fel az érintett felhasználó részére.
15. § (1) A felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak előzetesen, legalább 30 nappal korábban írásban bejelenteni a távhővel ellátott felhasználási helyen történő felhasználói berendezések átalakítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést meg kell tenni abban az esetben is, ha a felhasználó olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást kíván végezni, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, vagy a hőteljesítmény-igényét megváltoztatja. A megváltozott távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
(3)[20] Az átalakításról a tervező által készített tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza az épület megváltozott hőszükségletével kapcsolatos számításokat, hőátalakítással történő távhőszolgáltatás esetén a hőközponti berendezések, hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén a hőfogadói berendezések szükségszerű cseréjének igényét, a cserével érintett berendezések konkrét műszaki paramétereinek megadásával együtt.
(4) Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.
(5) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közszolgáltatási szerződést módosítani kell, különösen:[21]
- a) a megváltozott légtérfogatra,
- b) a megváltozott hőteljesítmény-igényre,
- c) épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre,
- d) a hődíj új szétosztási arányaira
is kiterjedően.
6. Mérés
16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy önálló ingatlanként bejegyzett több épület egy felhasználási helynek minősül.
(2) Az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében felhasználói hőközpont létesítése és abban hőmennyiségmérő felszerelése is szükséges.
(3) A hőközponti mérés alapján történő távhőszolgáltatás esetében a hőmennyiségmérés helye a felhasználói, vagy a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége.
(4) Valamennyi mérőeszközt az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.
(5) Épületrészenkénti mérés alapján történő távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve úgy kell felszerelni, hogy az adott épületrész egészének a fűtési és a használati melegvíz-szolgáltatás célú hőmennyiségre kiterjedő távhőfelhasználását mérje.
17. § A szolgáltatói hőközpontból való távhőellátás esetén az ellátott épületben a költségek megosztásához használt eszközök helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.
II. FEJEZET Közszolgáltatási szerződés[22]
7. A közszolgáltatási szerződés tartalma[23]
18. § (1)[24] A távhőszolgáltatási közszolgáltatási szerződésnek a TKSZ 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület fűtési- és használatimeleg-víz-igényével összefüggő kapcsolatot tarthatja.
(2)[25] A közszolgáltatási szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők személyét a felhasználó közli a távhőszolgáltatóval.
(3)[26] A szolgáltatás igénybevételével létrejött közszolgáltatási szerződésre e rendelet, továbbá a távhőszolgáltató üzletszabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. A közszolgáltatási szerződés módosításának különös esetei[27]
19. § [28] A távhőszolgáltató a felhasználó igénybejelentését követően legkésőbb 60 napon belül megküldi a módosított közszolgáltatási szerződés tervezetét, és - egyéb rendelkezés hiányában - a mindkét fél általi aláírást követően alkalmazza a módosított szerződés szerinti számlázást.
20. § (1)[29] Abban az esetben, ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását tartalmazza, a felhasználó a távhőszolgáltatónál kezdeményezheti a hődíj szétosztási arányainak megváltoztatását.
(2) A távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
9. A közszolgáltatási szerződés épületrész leválása miatti módosítása[30]
21. § (1)[31] A felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátásának megszüntetéséhez a közszolgáltatási szerződés módosítása szükséges. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az általános és az egyedi közszolgáltatási szerződés módosítására is irányadóak.
(2)[32] A távhőszolgáltató a felhasználó írásos bejelentésére 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződés módosításának feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni. A felhasználó köteles nyilatkozatot tenni a Tszt. 38. § (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről.
(3) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény - eltérő megállapodás hiányában - mind a fűtési célú, mind a használatimelegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.
(4) A Tszt. 38. § (5) bekezdés d) pontja szerinti költségviselési kötelezettség a távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont átalakításának költségeire is vonatkozik.
22. § (1) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét úgy, hogy
- a)[33] a hőleadó berendezéseket és az azokat ellátó vezetékeket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről, és a leválasztott berendezéseket, vezetékeket el kell bontani;
- b)[34] a leváló épületrészben a további távhőt vételezők ellátását szolgáló átmenő alap-, felszálló, ág- és légvezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni;
- c) az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein - beleértve a hőközpontot is - az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó a tervező által készített tervet köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelynek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét - beleértve a hőközpontot is - érintően a tervnek tartalmaznia kell különösen:
- a) a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat;
- b) a leválasztás miatt szükséges átalakításokat;
- c) a beszabályozási tervet.
(4) Amennyiben a terv szerinti átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy a más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles - az üzletszabályzatában meghatározott módon - a felhasználóval írásban közölni ennek tényét, és annak megszüntetésére a felhasználót felszólítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti munkálatok befejezését a felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező, valamint a kivitelezést ellenőrző műszaki ellenőr nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a távhőszolgáltatónak benyújtott és a távhőszolgáltató által elfogadott terveknek megfelelően és szakszerűen készült el.
(6) A távhőszolgáltató a bejelentést követő nyolc - munkanapon belül a munka terv szerinti megvalósítását a helyszínen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzíti.
(7)[35] A távhőszolgáltató a (6) bekezdés szerinti jegyzőkönyv alapján a felhasználó kezdeményezését követő 8 napon belül megküldi az érintett felhasználó közszolgáltatási szerződése módosításának tervezetét.
(8)[36] A felhasználó vagy a díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá a távhőszolgáltató és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.
(9) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti munkálatok a távhőszolgáltató által elfogadott kiviteli tervtől eltérően, vagy nem szakszerűen készültek el, az elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és a kivitelezés közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.
10. Szerződésszegés
23. § (1) Lakossági felhasználó - a Tszt. 49. § (2) bekezdésének b)-e) pontjai szerinti - szerződésszegése esetében a távhőszolgáltató a fűtési célú hőellátásához szükséges hőmennyiséget legfeljebb 50%-kal csökkentheti, a használatimelegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást pedig teljes mértékben megszüntetheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az adott felhasználási helyen közfeladatként oktatási, egészségügyi, valamint szociális alapszolgáltatást folytató egyéb felhasználóra is vonatkoznak.
(3)[37] Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a távhőszolgáltató - e rendelet 24. §-ban meghatározott - közszolgáltatási szerződés felmondására vonatkozó jogosultságát.
(4) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti szolgáltatást olyan műszaki megoldásokat alkalmazva valósítja meg, hogy annak következményei a szerződésszegést elkövető díjfizetőket terheljék.
(5) Ha a távhőszolgáltató az (1)–(2) és (4) bekezdések szerinti munkálatok elvégzéséről dönt, akkor azokat a felhasználói berendezéseken is elvégzi.
(6) Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető az (5) bekezdés szerinti munkálatok elvégzését nem teszi lehetővé, a távhőszolgáltató jogosult a Tszt. 51. § (8) és (9) bekezdésében foglalt eljárást kezdeményezni.
11. [38] A közszolgáltatási szerződés felmondása
24. § (1)[39] A távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben mondhatja fel, a Tszt. 51/A. §-ában foglalt korlátozás figyelembevételével.
(2)[40] A felhasználó az általános közszolgáltatási szerződés felmondását a Tszt. 38. § (2) bekezdésében felsorolt feltételek szerint kezdeményezheti.
(3)[41] Az egyedi közszolgáltatási szerződés 6 hónapi felmondási idővel mondható fel. A Tszt. 38. § (2) bekezdésében felsorolt feltételek az egyedi közszolgáltatási szerződés felmondására is irányadóak.
(4)[42] A távhőszolgáltató a felhasználó írásos bejelentésére 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétét jogosult vizsgálni azzal, hogy az épület elbontása, illetve használhatatlanná minősítése esetén a távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában és 38. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltekinthet.
(5) A Tszt. 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak a távhőszolgáltató tulajdonában lévő felhasználói hőközpont megszüntetésének költségeire és a hőközpont távhőszolgáltatónál nyilvántartott könyv szerinti értékére is vonatkoznak.
(6) A felmondás miatt szükséges munkálatokat a tulajdonát képező hőközpontban a távhőszolgáltató végzi el.
(7)[43] Ha a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van (társasház, szövetkezeti ingatlan, a Ptk. 5:73. §-a szerinti közös tulajdon), a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét, és erről köteles a távhőszolgáltató részére nyilatkozatot tenni.
III. FEJEZET Díjfizetés
12. Díjalkalmazási és díjfizetési feltételek
25. § (1) A távhőszolgáltatásért a felhasználó vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat fizet (alapdíj és hődíj a továbbiakban együtt: távhőszolgáltatási díj).
(2) A távhőszolgáltatási díj nem tartalmazza a használatimelegvíz-szolgáltatáshoz felhasznált vezetékes ivóvíz víz- és csatornadíját.
(3) A távhőszolgáltató jogosult a részére a víz- és a csatornaszolgáltató által kiszámlázott víz- és csatornadíjat a felhasználó vagy a díjfizető részére közvetített szolgáltatásként továbbszámlázni, ha a távhőszolgáltató a felmelegítéshez szükséges vezetékes ivóvizet a saját nevén nyilvántartott vízmérőn keresztül biztosítja.
(4) A távhőszolgáltató a lakossági távhőszolgáltatási díjat alkalmazza a lakossági felhasználó vagy díjfizető részére.
(5) A távhőszolgáltató a külön kezelt intézményi távhőszolgáltatási díjat alkalmazza a külön kezelt intézménynek minősülő felhasználó vagy díjfizető részére.
(6) A távhőszolgáltató a nem lakossági távhőszolgáltatási díjat alkalmazza a (4) és (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb felhasználó vagy díjfizető részére.
(7)[44] A felhasználónak vagy a díjfizetőnek a (4)–(6) bekezdések szerinti besorolása hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lap másolata, vagy használatbavételi engedély vizsgálata alapján állapítható meg.
(8) A felhasználói berendezések feltöltéséhez, üzemeltetéséhez szükséges vezetékes ivóvíz térítésmentes biztosítása az érintett ingatlan tulajdonosainak feladata.
(9) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett - a számla keltétől számított 8 naptári napnál nem rövidebb - fizetési határidő lejártáig kell megfizetni.
26. § (1) A felhasználók az általános díjtételek helyett a választható alap- és hődíjtételek megfizetését a következő feltételek együttes fennállása esetén választhatják:
- a) a felhasználó 12 naptári hónapra vállalja a távhő-szolgáltatási díjak havi egy összegben való, díjfizetőkre történő szétosztás nélküli megfizetését;
- b) a Ptk.-ban szabályozott közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársai megjelölik azon képviselőjüket, aki a számla kiegyenlítéséről gondoskodik;
- c) a felhasználó a távhőszolgáltatóval az a-b) pontokra vonatkozóan külön megállapodást köt.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megállapodás hatálya a lejáratát követően további 12 hónapra meghosszabbodik, ha a lejáratát megelőzően legalább 30 nappal egyik fél sem kezdeményezi annak felmondását.
(3) Az (1) bekezdés szerinti új megállapodás legkorábban az előző megállapodás lejártát követő 12 hónap elteltével köthető.
26/A. § [45] A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatási díjtól lefelé a 2. mellékletében szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételek megkülönböztetésmentes alkalmazásával térhet el. Vita esetén a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania, hogy az e rendeletben szabályozott díjeltérést megfelelően alkalmazta.
13. Az alapdíj fizetése
27. § (1)[46] A felhasználó az alapdíjat mindaddig köteles megfizetni, ameddig hatályos közszolgáltatási szerződése van.
(2) Az alapdíjat akkor is meg kell fizetni, ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a távhőszolgáltatás.
(3)[47] Ha a felhasználó év közben köt vagy mond fel általános közszolgáltatási szerződést, a szerződéskötés, vagy a felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak csak az arányos részét kell megfizetnie.
(4) Az alapdíjnak csak a megkezdett hónap időarányos részét kell megfizetni a díjfizető személyében történő változás esetében is, kivéve, ha a régi és új díjfizető írásban ettől eltérően rendelkezik.
(5) A felhasználó vagy a díjfizető az alapdíjat:
- a) a TKSZ 2.1.1.2. pontjában foglalt hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetén a tulajdonában álló épület, épületrész légtérfogata után fizeti (Ft/légm3);
- b) a TKSZ 2.1.1.1. pontjában foglalt hőátalakítás nélküli távhőszolgáltatás esetén - más megállapodás hiányában - az épületre lekötött legnagyobb hőteljesítmény, vagy az épületre lekötött legnagyobb hőteljesítményből a tulajdonát képező épületrészre légtérfogat-arányosan jutó hőteljesítmény után fizeti (Ft/MW).
(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti alapdíjfizetés alapjául nem vehető figyelembe:
- a) a közös használatra szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt helyiségeinek légtérfogata;
- b) az éléskamra vagy kamraszekrény, valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része.
(7) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti alapdíjfizetés alapjául 60 százalékban vehető figyelembe a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogata, ha az oda előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel (pl.: villamos hősugárzóval) tervezték.
(8) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a távhőszolgáltatás
- a) csak fűtési célú, úgy fűtési alapdíjat,
- b) csak vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, úgy vízfelmelegítési alapdíjat,
- c) fűtési- és vízfelmelegítés-szolgáltatás célú, úgy az a) és b) pontoknak megfelelő együttes alapdíjat
kell fizetni.
(9) A felhasználó vagy a díjfizető az éves alapdíj 1/12-ed részét a tárgyhónapban, a hó első napját követően, előre fizeti a távhőszolgáltatónak.
(10)[48] Ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem tartalmazza, abban az esetben a felhasználó a közszolgáltatási szerződésben meghatározott alapdíjat havonta egy összegben köteles megfizetni.
14. A hődíj fizetésének szabályai
28. § (1)[49] Ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását nem tartalmazza, akkor a felhasználó az elszámolási mérőn mért hőfelhasználás hődíját egy összegben havonta köteles megfizetni.
(2)[50] Ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatási díj díjfizetők közötti szétosztását tartalmazza, akkor a hőközpontban mért fogyasztás hődíját a közszolgáltatási szerződésben foglalt szétosztási arányoknak megfelelően - ennek hiányában az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm3) arányában - kell a díjfizetőknek megfizetni.
(3) Ha a felhasználó a fűtésre és a használatimelegvíz-készítéshez felhasznált hőmennyiség szétosztására nem közöl külön-külön arányokat, a távhőszolgáltató mindkét hőmennyiség szétosztására a felhasználó által megadott arányt alkalmazza.
(4) A szolgáltatói hőközpontban a távhőszolgáltató a fűtési célra és használatimelegvíz-készítés céljára külön-külön meghatározott hőmennyiségeket az ellátott épületek hőfogadójában felszerelt költségmegosztók mérési adatai alapján, költségmegosztók hiányában az érintett felhasználók egymás közötti megállapodása szerint - megállapodás hiányában az épületek alapdíjszámítás alapját képező légtérfogata arányának megfelelően - a felhasználók között szétosztja.
(5) A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatási díjfizetési kötelezettség szempontjából az ellátott épületrészen (lakáson, az egy önálló rendeltetési egységet képező, nem lakás céljára szolgáló helyiségeken) belül az egyes helyiségek ellátottsági különbségét nem veheti figyelembe.
(6)[51] A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás ellátási módjától függetlenül a hőátalakítással megvalósuló távhőszolgáltatás esetében alkalmazott hődíjat köteles számlázni a felhasználó, díjfizető részére, kivéve a nem hatósági áron nyújtott távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, díjfizetőket. A nem hatósági áron nyújtott távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználók, díjfizetők esetében az alkalmazott hődíj vonatkozásában a távhőszolgáltató a számlázás során az Üzletszabályzatában, valamint a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően jár el.
29. § (1) A felhasználó vagy a díjfizető a hődíjat a tárgyhót követően havonta utólag fizeti.
(2) A hődíj számlázása történhet:
- a) havonkénti mérés alapján, vagy
- b) részszámlák és elszámoló számla kiállításával.
(3) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a (2) bekezdés szerinti választásáról a távhőszolgáltatónak az üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelően nem rendelkezik, akkor a hődíjat a (2) bekezdés b) pontja szerint fizeti.
30. § A távhőszolgáltató elkülönítve számlázza a fűtési célra és a használatimelegvíz-szolgáltatási célra felhasznált hőmennyiséget.
31. § (1) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében, felhasználóváltozáskor a korábbi és az új felhasználó a mérőállást és a változás időpontját közösen írásban rögzíti, és 15 napon belül a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a távhőszolgáltató a korábbi felhasználó részére végszámlát készít, legkésőbb az adat bejelentését követő 60 napon belül.
(2) Ha a leolvasás az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetében a felhasználó érdekkörében felmerült okból meghiúsul, akkor a távhőszolgáltató jogosult az elszámolás alapját képező hőmennyiséget a TKSZ 23.1. pontja szerint meghatározni.
15. Díjvisszatérítés és pótdíjfizetés
32. § (1)[52] Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 72 órát meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz bejelentésétől kezdve a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részének - háromszorosát fizeti vissza.
(2)[53] A felhasználónak pótdíjat kell fizetnie, ha a hőközpontot a felhasználó vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt túllépi. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény-felhasználóra vonatkozó - kedvezmény nélküli - éves alapdíj kétszeresének tizenketted része. A teljesítmény-túllépés pótdíját a távhőszolgáltató havonta állapítja meg, és annyiszor számíthatja fel, ahány hónapban a jogosulatlan igénybevétel megtörtént.
(3) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, akkor a meghatározott éves alapdíj - a szerződésszegés időtartamával arányos rész - háromszorosát pótdíjként fizeti meg.
IV. FEJEZET Számlázás
16. Általános számlázási előírások
33. § A távhőszolgáltató számlája - az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott kötelező adattartalmon túl - különösen az (1)-(4) bekezdések szerinti adatokat tartalmazza.
(1) Havonkénti mérés alapján történő számlázás esetén:
- a) az elszámoláshoz alkalmazott hőmennyiségmérő-leolvasás időpontját és az ehhez tartozó mérőállást;
- b) a felhasznált hőmennyiséget;
- c) az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetét kivéve az egy-egy felhasználóra vagy díjfizetőre jutó:
- ca) fűtési célú hőfelhasználási arányokat és hőmennyiséget;
- cb) használatimelegvíz-készítési célú hőfelhasználási arányokat és hőmennyiséget.
(2) Részszámlázás alapján történő számlázás esetén a részszámla az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetét kivéve az egy-egy felhasználóra vagy díjfizetőre jutó:
- a) fűtési célú hő részmennyiséget;
- b) használatimelegvíz-készítési célú hő részmennyiséget.
(3) Az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén történő részszámlázáskor az egy-egy felhasználóra jutó hő részmennyiséget.
(4) Részszámlázás alapján történő számlázás esetén az elszámoló számla
- a) az elszámoláshoz alkalmazott hőmennyiségmérő-leolvasás időpontját és az ehhez tartozó mérőállást;
- b) az elszámolási időszakban felhasznált hőmennyiséget;
- c) az épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetét kivéve az egy-egy felhasználóra vagy díjfizetőre jutó:
- ca) az elszámolási időszakban a fűtési célú hőfelhasználási arányokat és hőmennyiséget;
- cb) az elszámolási időszakban a használatimelegvíz-készítési célú hőfelhasználási arányokat és hőmennyiséget;
- d) az elszámolási időszakban a részszámlák által számlázott hőmennyiségek és díjak összesítését;
- e) az elszámolási időszakra vonatkozó, d) pont szerinti összesítés és a felhasználóra vagy a díjfizetőre jutó tényleges hőfogyasztás különbözetét és ennek díját.
17. Hőmennyiségek meghatározása
34. § (1) A távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből külön-külön határozza meg a fűtési célra és a használatimelegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget.
(2) Fűtési- és használatimelegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatás esetén a fűtési célra felhasznált hőmennyiséget a távhőszolgáltató minden olyan hónapban, amikor fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatási célú hőfelhasználás egyaránt történik, a TKSZ 18.2.3. pontja szerint határozza meg.
(3) A (2) bekezdés esetén a használatimelegvíz-készítés céljára felhasznált hőmennyiséget a távhőszolgáltató a TKSZ 18.3.3. pontja szerint határozza meg.
(4) A használatimelegvíz-készítési célú fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató - a felhasználó ellátását biztosító hőközpontban, június 1. és augusztus 31. közötti időszakban hitelesen mért adatok alapján - évente állapítja meg.
(5) A távhőszolgáltató a használati melegvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiséget a (4) bekezdés szerinti fajlagos hőmennyiség alapján állapítja meg az év további részében is.
(6) A (4) bekezdés szerint megállapított fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató évente október 31-ig az ügyfélszolgálati irodáin hozzáférhetővé, a honlapján közzé teszi, és az október havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően alkalmazza.
18. Havonkénti mérés szerinti számlázás
35. § (1) Havonkénti mérés szerinti számlázás esetén a távhőszolgáltató a felhasználónak értékesített hőmennyiséget - ideértve az épületrészenkénti mérés esetét is - a felhasználási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés leolvasásából havonta állapítja meg.
(2) A távhőszolgáltató a díjfizetőknek értékesített hőmennyiséget a hőközpontban mért hőmennyiségből, a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában e rendelet 28. § (2) bekezdése szerint állapítja meg.
19. Részszámlázás
36. § (1) Részszámlázással történő számlázás esetén a felhasználó vagy a díjfizető az elszámolási időszak első hónapjától az elszámolási időszak utolsó előtti hónapjáig tartó hónapokra a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított hőfelhasználást tartalmazó részszámlák alapján részfizetést teljesít.
(2) A részszámlákban a fűtési célú hő és a használatimelegvíz-készítési célú hő részmennyiségeket külön kell megállapítani a következők szerint:
- a) a fűtési célú hő részmennyiség az elszámolási időszakot megelőző azonos időszak tényfelhasználásának - díjszétosztás esetén abból az épületrészre jutó mennyiségnek - 1/12-ed része;
- b) a használatimelegvíz-készítési célú hő részmennyiség az elszámolási időszakot megelőző azonos időszak tényfelhasználásának - díjszétosztás esetén abból az épületrészre jutó mennyiségnek - 1/12-ed része;
- c) amennyiben nem áll rendelkezésre az a) és b) pont szerinti tényfelhasználás - díjszétosztás esetén abból az épületrészre jutó mennyiség -, az elszámolási időszakra időarányosan tervezett vagy várható hőfelhasználást kell a tényfelhasználás helyett alapul venni.
(3) Ha a felhasználó vagy a díjfizető az év május hónapját követően igényli a hődíj 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti részszámlák és elszámoló számla alapján történő számlázását, akkor a részszámlákban a fűtési célú hő és a használatimelegvíz-készítési célú hő részmennyiségeket külön-külön kell megállapítani úgy, hogy az egyhavi részszámlán elszámolt hő részmennyiség az elszámolási időszakból hátralévő hónapok előző elszámolási időszak azonos hónapjaiban számlázott tényfogyasztásának - díjszétosztás esetén abból az épületrészre jutó hőmennyiségnek - egyhavi átlaga legyen.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti tényfelhasználás - díjszétosztás esetén abból az épületrészre jutó hőmennyiség - nem áll rendelkezésre, akkor az elszámolási időszakra időarányosan tervezett vagy várható hőfelhasználást kell alapul venni.
(5)[54] A távhőszolgáltató a felhasználó vagy díjszétosztás esetén a díjfizető kezdeményezésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított egy hónapra jutó, havi azonos mértékű hőfelhasználást egy elszámolási időszakon belül legfeljebb két alkalommal módosíthatja. A távhőszolgáltató a módosítást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.
(6) A távhőszolgáltató az elszámolási időszak hónapjainak számánál eggyel kevesebb számú részszámlát bocsát ki.
(7) A távhőszolgáltató az elszámolási időszak utolsó napjára, vagy a számlázás megszűnésének időpontjára vonatkozóan elszámoló számlát bocsát ki.
(8) Az elszámolási időszakra a távhőszolgáltató által a felhasználónak értékesített hőmennyiséget a távhőszolgáltató a felhasználási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés leolvasásából állapítja meg. Díjszétosztás esetén, a díjfizetőknek értékesített hőmennyiséget a távhőszolgáltató a hőközpontban mért hőmennyiségből a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt szétosztási arányoknak megfelelően, megállapodás hiányában e rendelet 28. § (2) bekezdése szerinti arányt alkalmazza.
V. FEJEZET Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hó első napján lép hatályba.
(2) E rendelet 29. § (3) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.
(3) E rendeletet a hatálybalépésekor fennálló közüzemi szerződésekre is alkalmazni kell.
(4)[55]
1. melléklet a 66/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
Területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján távhőszolgáltatás fejlesztésére kijelölt, kiemelten kezelendő területek Budapest főváros területén
1. I. kerület:
1.1. A Szent Gellért rakpart – Hegyalja út – Naphegy utca – Mészáros utca – Győző utca – Márvány utca – Alkotás utca – Krisztina körút – Vérmező út – Margit körút – Csalogány utca – Fazekas utca – Batthyány utca – Iskola utca – Batthyány tér – Angelo Rotta rakpart – Sztehlo Gábor rakpart – Friedrich Born rakpart – Raoul Wallenberg rakpart – kerülethatár – Szent Gellért rakpart által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
2. II. kerület:
2.1. A Szilágyi Erzsébet fasor – Garas utca – Fillér utca – Rókushegyi lépcső – Alvinci út – Tulipán utca – Felvinci út – Marczibányi tér – Aranka utca – Tulipán utca – Bimbó út – Mechwart liget – Margit körút – Szász Károly utca – Varsányi Irén utca – Kapás utca – Csalogány utca – Széna tér – Vérmező út – Várfok utca – Széll Kálmán tér – Szilágyi Erzsébet fasor által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
2.2. Az Árpád fejedelem útja – Zsigmond köz – Frankel Leó út – Kavics utca – Szeréna út – Csejtei utca – Pusztakúti út – Szépvölgyi út – Árpád fejedelem útja által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
3. III. kerület:
3.1. A Szépvölgyi út – Seregély utca – Kecske utca – Doberdó út – Kiscelli utca – Kolostor út – Tégla utca – Feltáró út – Bécsi út – Péterhegyi lejtő – Nagybátonyi utca – Farkastorki út – Farkastorki lejtő – Laborc utca – Bécsi út – Orbán Balázs út – Csillaghegyi út – Törökkő utca – Pomázi út – Aranyhegyi út – Arnyhegyi lejtő – Gúla utca – Taliga utca – Ürömhegyi lejtő – Saroglya köz – Saroglya utca – Mészkő utca – Öregbükk utca – Apátkút utca – Héthalom utca – Pusztakúti út – Ürömi út – Rókavár utca – Márton köz – Márton út – Mező utca – Óbor utca - Honvéd utca – Kőbánya utca – Iskola utca – Rózsadomb utca – Üst utca – Perje utca – Verem utca – Donát utca - Meggy utca – Pusztadombi utca – Ország út – Batthyány utca Hadrianus utca – Királyok útja – Seneca köz – Kossuth Lajos üdülőpart – Vesta köz – Királyok útja – Sinkovits Imre utca – Árpád utca – Álmos utca – H5 HÉV vonal – Szentlélek tér – Árpád fejedelem útja – Szépvölgyi út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
3.2. A Szentendrei út – Rozgonyi Piroska utca – Római-part – Nánási út – Pók utca – Szentendrei út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
4. IV. kerület:
4.1. Az Íves út – Mogyoródi patak – Külső Szilágyi út – Szilágyi utca – Árpád út – MÁV vasútvonal (Nyugati pályaudvar – Vác) – Madridi utca – Dugonics utca – Újpalotai út – Balzsam utca – Váci út – Károlyi István utca – Attila utca – Deák Ferenc utca – Görgey Artúr utca – Corvin utca – Bajza József Utca – Vécsey Károly utca – Blaha Lujza utca – Fóti út – Bajza József utca – Tábor utca – Pálya tuca – Erdősor út – Sporttelep utca – Óceánárok utca – Megyeri út – Íves út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
5. V. kerület:
5.1. A József Attila utca – Bajcsy – Zsilinszky út – Erzsébet tér – Károly körút – Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút – Pesti alsó rakpart – Jane Haining rakpart – Eötvös tér – József Attila utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
5.2. A Szent István körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Bank utca – Szabadság tér – Széchenyi utca – Széchenyi rakpart – Kossuth Lajos tér – Balassi Bálint utca – Markó utca – id. Antall József rakpart – Szent István körút által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
6. VI. kerület:
6.1. A Dózsa György út – Városligeti fasor – Bajza utca – Podmaniczky utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
7. VIII. kerület:
7.1. Az Üllői út – Kisfaludy utca – Baross utca – Horváth Mihály tér – Tavaszmező utca – Mátyás tér – Szerdahelyi utca – Karácsony Sándor utca – Baross utca – Szeszgyár utca – Kőris utca – Orczy út – Benyovszky Móric utca – Könyves Kálmán körút – Üllői út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
8. IX. kerület:
8.1. A Boráros tér – Ferenc körút – Mester utca – Thaly Kálmán utca – Üllői út – Határ út – Gyáli út – Ecseri út – Aszódi utca – Szerelvény köz – Szerkocsi utca – Gyáli úti felüljáró – Könyves Kálmán körút – Gizella sétány – Boráros tér által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
9. X. kerület:
9.1. A Könyves Kálmán körút – Kőbányai út – Horog utca – Kolozsvári utca – Jászberényi út – Maglódi út – Újhegyi út – Korall utca – Ökrös utca – Harmat utca – Hangár utca – Gyula utca – Gyömrői út – Kerülethatár – Alsó erdősor utca – Ferihegyi repülőtérre vezető út – Vaspálya utca – Sibrik Miklós út – Gergely utca – Szlávy utca – Petrőczy utca – Kelemen utca – Kápolna tér – Ihász utca – Vaspálya utca – Száva utca – MÁV vasútvonal – Kőér utca – Üllői út – MÁV vasútvonal – Fertő utca – Vajda Péter utca – Könyves Kálmán körút által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
9.2. Az Örs vezér tere – Kerepesi út – Rákos-patak – Halas utca – Gyógyszergyári utca – Fehér út – Örs vezér tere által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
10. XI. kerület:
10.1. A Villányi út – Budaörsi út – Hegyalja út – Avar utca – Somlói út – Kelenhegyi lépcső – Mányoki út – Kelenhegyi út – Szent Gellért tér – Szent Gellért rakpart – kerülethatár – Raoul Wallenberg rakpart – Valdemar és Nina Langlet rakpart – Henryk Slawik rakpart – Kopaszi gát – Duna folyam – Hunyadi János út – Építész utca – Szerémi út – Kitérő út – Kerülethatár – Méhész utca – Ringló út – Marokszedő utca – Hunyadi Mátyás út – Hárfa utca – Fonyód utca – Vasvirág sor – Szerelmey Miklós utca – Nyírség utca – Hajtány sor – Andor utca – Somogyi út – Kelenföldi út – Etele tér – Vasút utca – Kelenföldi út – MÁV (Kelenföld- Ferencváros) vasútvonal – Hídvég utca – Hamzsabégi út – Ajnácskő utca – MÁV (Kelenföld-Déli pályaudvar) vasútvonal – Alsóhegy utca – Villányi út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
10.2. A Rimaszombati út – Péterhegyi út – Őrmezei út – Balatoni út – Dobogó út – M1-M7 autópálya – Lépés utca – Szőlőlugas utca – Medvetalp utca – Facsemete utca – Rózsabarack utca – Suháng utca – Nagyida utca – Baradla utca – Oltvány utca – Hajtás utca – Beregszász út – Előpatak utca – Sasadi út – Sümegvár utca – Pannonhalmi út – Budaörsi út – Március utca – Május utca – Rimaszombati út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
11. XII. kerület:
11.1. A Szilágyi Erzsébet fasor – Krisztina körút – Csaba utca – Várfok utca – Vérmező út – Krisztina körút – Magyar Jakobinusok tere – Városmajor utca – Szamos utca – Szilágyi Erzsébet fasor által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
11.2. A Nagyenyed utca – Alkotás utca – Márvány utca – Győri út – Avar utca – Hegyalja út – Jagelló út – Böszörményi út – Nagyenyed utca által határolt terület, beleértve a határoló utak mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
12. XIII. kerület:
12.1. A Népfürdő utca – Vizafogó utca – Cserhalom utca – Hajókovács utca – Danubius utca – Meder utca – Váci út – Balzsam utca – Újpalotai út – Dugonics utca – Béke utca – Kámfor utca – Násznagy utca – Mosoly utca – Dolmány utca – Reitter Ferenc utca – Kámfor utca – Tatai utca – Frangepán utca – Reitter Ferenc utca – Vágány utca – Dózsa György út – Szabolcs utca – Bulcsú utca – Lehel utca – Váci út – Szent István körút – Carl Lutz rakpart – Dráva utca – Népfürdő utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
13. XIV. kerület:
13.1. A Dózsa György út – Szabó József utca – Szabó József köz – Stefánia út – Egressy út – Hungária körút – Jurisich Miklós utca – Francia út – Mogyoródi út – Róna utca – Egressy út – Nagy Lajos király útja – Bosnyák tér – Csömöri út – Rákospatak utca – Vezér utca – Bonyhádi út – Cinkotai út – Fogarasi út – Körvasút sor (kerülethatár) – Kerepesi út – Dózsa György út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
13.2. A Tahi utca – Tatai utca – Kámfor utca – Madridi utca – Rákos-rendező pályaudvar (kerülethatár) – Szuglói körvasútsor – Erzsébet királyné útja – Mexikói út – Szőnyi út – Rákospatak utca – Tahi utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
13.3. A Dózsa György út – Vágány utca – Hungária körút – Thököly út – Dózsa György út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
14. XV. kerület:
14.1. A Szentmihályi út – Szilas park – Szilas patak – Páskom-liget – Szentmihályi út – Erdőkerülő utca – Zsókavár utca – Páskom park – Hűtő utca – Késmárk utca – Fázis utca – Vasgolyó utca – Adria utca –Lőcsevár utca – Rákospalotai Körvasútsor – Pestújhelyi út – Adria utca – Árva vár utca – Tóth István utca – M3 autópálya bevezetőszakasz – Rákospalotai körvasútsor – Madridi utca – XV. kerület határ – Pázmány Péter utca – Arany János utca – Rákos út – Szerencs utca – Pöltenberg Ernő utca – Szentmihályi út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
14.2. A Visonta utca – MÁV vasútvonal – Csömöri patak – Külső Fóti út – Szántóföld utca – Esthajnal utca – Vághó Ferenc utca – Vácrátót tér – Károlyi Sándor út – Töltés utca – MÁV vasútvonal (Nyugati pályaudvar – Vác) – Harsányi Kálmán utca – Visonta utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
15. XVI. kerület:
15.1. A Nefelejcs utca – Rózsa utca – Pirosrózsa utca – Cziráki utca – Devecseri utca – Kerepesi út – Szolnoki út (kerülethatár) – Körvasút sor (kerülethatár) – Nefelejcs utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
16. XVII. került:
16.1. A Pesti út – Napkelte utca – Domaszék utca – Ferihegyi út – Kölcsey utca – Petőfi utca – Tessedik tér – Bulyovszky utca – Táncsics Mihály út – Flamingó köz – Szürkebegy utca – Kövirigó utca – Vadkacsa utca – 48-as Hősök tere – 513. utca – 524. utca – 525. tér – 506. utca – Pesti út - Keresztúri út – MÁV (Rákos – Hatvan) vasútvonal – Rákos-patak – Kaszáló utca – Ferihegyi út – Pesti út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
16.2. A Cinkotai út – Rákos-patak – Rétsár utca – Vasút sor – MÁV (Rákos – Hatvan) vasútvonal – Fülöpszállás utca – Rákos-patak – Cinkotai út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
16.3. A Cinkotai út – MÁV (Rákos-Hatvan) vasútvonal – Vidor utca – Cinkotai út – Gyöngy tyúk utca – Vargha Gyula utca – Heltai tér – Kecel utca – Liszt Ferenc utca – MÁV (Rákos-Hatvan) vasútvonal – Cinkotai út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
17. XVIII. kerület:
17.1. A Nefelejcs utca – Kerülethatár – Alsó erdősor – Jegenye fasor – Mikszáth Kálmán utca – Nefelejcs utca – Gyöngyvirág utca – Tulipán utca – Thököly út – Üllői út – Vasvári Pál utca – Kossuth Lajos utca – Városház utca – Margó Tivadar utca – Kele utca – Cziffra György utca – Kolozsvár utca – Darányi Ignác utca – Parázs utca – Hunyadi László utca – Dembinszky utca – Vaslemez utca – Reviczky Gyula utca – Liszt Ferenc utca – Üllői út – Lenkei utca – Fáy utca – Kártoló utca – Malomkő utca – Nefelejcs utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
18. XIX. kerület:
18.1. Az Üllői út – Ferihegyi reptérre vezető út – Alsó erdősor utca – Csillag utca – Áron utca – Bem utca – Igló utca – Üllői út – Vas Gereben utca – Esze Tamás utca – Határ út – Üllői út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
18.2. A Kolozsvár utca – Méta utca – Temesvár utca – Kassa utca – Kolozsvár utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
19. XX. kerület:
19.1. A Helsinki út – Közműtelep utca – Vízisport utca – Csepel átjáró – Helsinki utca – Soroksári út – Határ út – Kende Kanuth utca – Nagysándor József utca – Török Flóris utca – Pöltenberg utca – Vörösmarty utca – Tinódi utca – Helsinki út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
20. XXI. kerület:
20.1. A Karácsony Sándor utca – Gyepsor utca – Corvin út – Védgát utca – Duna utca – Gubacsi híd – Duna utca – Dunadűlő út – Szigetbecse utca – Késmárki utca – Szebeni utca – Domb utca – Erdőalja út – Völgy utca – Arany János utca – Szabadság utca – Plútó utca – Csepeli út – II. Rákóczi Ferenc út – Klapka utca – Tinódi utca – Rév utca – Vas Gereben utca – Salak utca – Varrógépgyár utca – Tanműhely köz – Posztógyár utca – Bajáki Ferenc utca – Karácsony Sándor utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
21. XXII. kerület:
21.1. A Méhész utca (kerülethatár) – XXII. és XI. kerület határ – Budapest – Érd vasútvonal – Városház tér – Mária Terézia utca – Kuruc köz – Magdolna utca – Kölcsey utca – Savoyai Jenő tér – Plébánia utca – Panoráma utca – Baross utca – Tompa utca – Csipkebogyó utca – Gerinc utca – Orsovai utca – Ady Endre út – Méhész utca által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
21.2. A Nagytétényi út – Minta utca – Dózsa György út – IX. utca – Rózsakert utca – X. utca – XVI. utca – XVII. utca – Bíbic utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – Park utca – Nagytétényi út által határolt terület, beleértve a határoló utak, terek mindkét oldalán elhelyezkedő ingatlanok területét.
2. melléklet a 66/2012. (IX. 18.) önkormányzati rendelethez
A hatósági ártól lefelé történő eltérés és annak feltételei külön kezelt intézmények esetén
1. Alapdíjkedvezmény biztosításának feltételei:
1.1. A felhasználó új felhasználónak minősül (a távhőellátás igénybevételére vonatkozó írásbeli bejelentése benyújtását megelőző 5 (öt) éven belül az adott felhasználási helyen a felhasználó vagy jogelődje nem vette igénybe a FŐTÁV Zrt. távhőszolgáltatását).
1.2. Az új felhasználó a közszolgáltatási szerződés/előszerződés megkötésének időpontjában külön szövegezett nyilatkozata alapján Tszt. 3. § w) pontja szerinti külön kezelt intézménynek minősül.
1.4. A távhőszolgáltatási díj kiegyenlítése felhasználóhelyenként történik, nem épületrészenkénti díjszétosztás alapján.
1.5. Felhasználónak nincs távhőszolgáltatásidíj-tartozása: új felhasználónak vagy jogelődjének ugyanazon felhasználó más felhasználási helye, illetve épületrésze vonatkozásában nincs 30 (harminc) napon túli számlatartozása a FŐTÁV Zrt. és hátralékkezelő cége felé a közszolgáltatási előszerződés/szerződés megkötésének időpontjában.
1.6. Az új felhasználó vállalja az alapdíjkedvezmény elvesztését a közszolgáltatási szerződésben az alábbiak szerint: amennyiben a felhasználó vagy az adott Felhasználási hely tekintetében a Tszt. 3. § b) pontja szerinti díjfizető (a továbbiakban: díjfizető) a távhőszolgáltatási díj számlán megjelölt fizetési határnap (esedékesség) tekintetében 30 (harminc) napot meghaladó késedelembe esik, majd a Távhőszolgáltató írásbeli felszólítása ellenére 30 (harminc) napon belül sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy az alapdíjkedvezmény a fentiek szerinti fizetési határidő leteltét követő 12 (tizenkettő) hónapra, vagy amennyiben a közszolgáltatási szerződés hatálya ennél rövidebb időszak, akkor ezen időtartamra megszűnik. Amennyiben a felhasználó vagy a díjfizető a közszolgáltatási szerződés hatálya alatt ismételten, a fentiek szerint késedelembe esik, úgy fentiek szerinti felszólításban meghatározott fizetési határidő leteltét követő hónap első napjával a közszolgáltatási szerződésben meghatározott alapdíjkedvezmény véglegesen megszűnik.
1.7. Az új felhasználó meghiúsulásikötbér-fizetési kötelezettséget vállal a közszolgáltatási szerződésben arra az esetre, amennyiben a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmondja, vagy a létrejött közszolgáltatási szerződéses jogviszony a felhasználó vagy a díjfizető érdekkörében felmerülő bármely okból megszűnik, vagy megszüntetésre kerül. Mértéke: a Távhőszolgáltatót terhelő teljes beruházási költség (távhőszolgáltatási vezeték tervezése, vezetékjog alapítása, beszerzési/közbeszerzési költségek, vezeték kivitelezése, hőközponti szerelvények, hőközpont tervezése, létesítése, elbontása) összege, valamint a már nyújtott alapdíjkedvezmény, továbbá a szerződés felmondásának időpontja és a közszolgáltatási szerződés lejárta közötti időszakra kiszámított, kedvezmény nélküli alapdíj 30%-a.
2. Alapdíjkedvezmény mértéke:
2.1. Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás igénybevételéhez szükséges beruházás költségét teljes mértékben az új felhasználó viseli
2.1.1. hőátalakítás nélküli alapdíj, általános forgalmi adót visszaigénylő felhasználók esetén:
A | B | C | |
1. | 30% | 10-499 kW | 5 év |
2. | 40% | 10 év | |
3. | 50% | 500-999 kW | 5 év |
4. | 60% | 10 év | |
5. | 60% | 1000-1999 kW | 5 év |
6. | 70% | 10 év | |
5. | 70% | 2000 kW- | 5 év |
6. | 80% | 10 év |
2.1.2. hőátalakításos alapdíj, lekötött hőteljesítmény alapú szerződéssel, általános forgalmi adót visszaigénylő felhasználók esetén:
A | B | C | |
1. | 35% | 10-499 kW | 5 év |
2. | 45% | 10 év | |
3. | 55% | 500-999 kW | 5 év |
4. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 1000-1999 kW | 5 év |
6. | 75% | 10 év | |
5. | 75% | 2000 kW- | 5 év |
6. | 85% | 10 év |
2.1.3. hőátalakításos alapdíj, légtérfogat alapú szerződéssel, általános forgalmi adót visszaigénylő felhasználók esetén, a 2014. január 1. előtti építésű épület vonatkozásában:
A | B | C | |
1. | 35% | 300-15 999 lm3 | 5 év |
2. | 45% | 10 év | |
3. | 55% | 16 000-32 999 lm3 | 5 év |
4. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 33 000-65 999 lm3 | 5 év |
6. | 75% | 10 év | |
5. | 75% | 66 000 lm3- | 5 év |
6. | 85% | 10 év |
2.1.4. hőátalakításos alapdíj, légtérfogat alapú szerződéssel, általános forgalmi adót visszaigénylő felhasználók esetén, a 2014. január 1. utáni építésű épület vonatkozásában:
A | B | C | |
1. | 35% | 200-10 999 lm3 | 5 év |
2. | 45% | 10 év | |
3. | 55% | 11 000-21 999 lm3 | 5 év |
4. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 22 000-43 999 lm3 | 5 év |
6. | 75% | 10 év | |
5. | 75% | 44 000 lm3- | 5 év |
6. | 85% | 10 év |
2.1.5. hőátalakítás nélküli alapdíj, általános forgalmi adót vissza nem igénylő felhasználók esetén:
A | B | C | |
1. | 20% | 10-499 kW | 5 év |
2. | 30% | 10 év | |
3. | 40% | 500-999 kW | 5 év |
4. | 50% | 10 év | |
5. | 50% | 1000-1999 kW | 5 év |
6. | 60% | 10 év | |
5. | 60% | 2000 kW- | 5 év |
6. | 70% | 10 év |
2.1.6. hőátalakításos alapdíj, lekötött hőteljesítmény alapú szerződéssel, általános forgalmi adót vissza nem igénylő felhasználók esetén:
A | B | C | |
1. | 15% | 10-499 kW | 5 év |
2. | 30% | 10 év | |
3. | 45% | 500-999 kW | 5 év |
4. | 55% | 10 év | |
5. | 55% | 1000-1999 kW | 5 év |
6. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 2000 kW- | 5 év |
6. | 75% | 10 év |
2.1.7. hőátalakításos alapdíj, légtérfogat alapú szerződéssel, általános forgalmi adót vissza nem igénylő felhasználók esetén, a 2014. január 1. előtti építésű épület vonatkozásában:
A | B | C | |
1. | 15% | 300-15 999 lm3 | 5 év |
2. | 30% | 10 év | |
3. | 45% | 16 000-32 999 lm3 | 5 év |
4. | 55% | 10 év | |
5. | 55% | 33 000-65 999 lm3 | 5 év |
6. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 66 000 lm3- | 5 év |
6. | 75% | 10 év |
2.1.8. hőátalakításos alapdíj, légtérfogat alapú szerződéssel, általános forgalmi adót vissza nem igénylő felhasználók esetén, a 2014. január 1. utáni építésű épület vonatkozásában:
A | B | C | |
1. | 15% | 200-10 999 lm3 | 5 év |
2. | 30% | 10 év | |
3. | 45% | 11 000-21 999 lm3 | 5 év |
4. | 55% | 10 év | |
5. | 55% | 22 000-43 999 lm3 | 5 év |
6. | 65% | 10 év | |
5. | 65% | 44 000 lm3- | 5 év |
6. | 75% | 10 év |
2.2. Abban az esetben, ha a távhőszolgáltatás igénybevételéhez szükséges beruházás költségét a Távhőszolgáltató viseli, a felhasználónak nyújtott alapdíjkedvezmény csökkentésre kerül az adott felhasználó távhőszolgáltatásba történő bekötéséhez szükséges beruházás pénzáramának szerződéskötés időpontjában esedékes - a közszolgáltatási szerződés megkötésekor irányadó jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt, de legfeljebb 8%-kal a futamidőre diszkontált - jelenértékével.