Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról

Hatályos: 2021. 09. 16- 2023. 06. 30

Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról1

2021.09.16.

Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § és a 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzata Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Onga Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (továbbiakban: közszolgáltatás) biztosításáról Onga város közigazgatási területén.

(2) A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosítják Onga város közigazgatási területén a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, annak rendjét és módját.

(3) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási önkormányzati feladatát a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (székhely: 3700 Kazincbarcika, Eszperantó út 2. sz.) útján látja el.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában: közterület: a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül elérhető vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek forgalom elől el nem zárt részét is.

(2) Egyéb fogalmak tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdése és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdése az irányadó.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

3. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlanhasználónál keletkező települési hulladékra.

(2) A közszolgáltatással ellátott területen az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni és Ht. 32/A. § (2) bekezdése alapján az állam által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására alapított Koordináló szerv (továbbiakban: Koordináló szerv) részére a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(3) Onga város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást közszolgáltatási szerződés alapján kizárólagos joggal a ZV Zöld Völgy Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Közszolgáltató) látja el.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendje

4. § (1) Az ingatlanhasználó és a közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye vagy az a tény hozza létre, hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonatkozásában a közszolgáltatás igénybevételét írásba kell foglalni.

(2) A gazdasági tevékenységgel összefüggésben keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladék tekintetében külön szerződést kell kötni és külön közszolgáltatási díjat kell fizetni azoknak az ingatlanhasználóknak, akik a rendszeresen gyűjtésbe bevont ingatlanon gazdálkodási tevékenységet is folytatnak.

5. § (1) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről Közszolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság és időpont) – a keletkező hulladékmennyiségek figyelembevételével – a közszolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlanhasználókat – változás esetén is – értesíteni.

(2) A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásról a közszolgáltató az ingatlanhasználót a változás bekövetkezése előtt írásban értesíteni köteles.

(3) A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját), a közszolgáltatás által ellátott területre rendszeresített gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát az ingatlanhasználónál keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési, ürítési gyakoriság figyelembevételével Közszolgáltató az Önkormányzattól kapott adatszolgáltatás alapján az Önkormányzattal együttműködve határozza meg.

(4) Közterületen szervezett rendezvény során keletkezett hulladék tárolásáról, szállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a Közszolgáltatóval kötött külön szerződés alapján.

(5) Amennyiben a települési hulladéknak nem minősülő hulladék – árusító, szolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán – közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati engedély jogosultja köteles a hulladék elszállításáról gondoskodni.

Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési hulladékot gyűjteni és a közszolgáltatónak jelen rendeletben meghatározott időközönként átadni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a) a települési szilárd hulladékot az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja az arra rendszeresített gyűjtő edényzetben vagy zsákban.

b) közszolgáltató által nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybe vegye továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizesse.
c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja;
d) a tárolóedények rendeltetésszerű használatáról, tisztántartásáról és megőrzéséről gondoskodjon.
e) az érintett ingatlanon keletkező települési hulladékot elkülönítetten, az elkülönített gyűjtésre rendszeresített és ezen célból átvett gyűjtőedényben gyűjtse.
(2) Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az új ingatlanhasználó nevének és címének a Közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a települési hulladék elszállítása után esedékes közszolgáltatási díjat a nyilvántartásban szereplő ingatlanhasználó köteles megfizetni.
(3) Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök az öröklés arányában kötelezettek, amennyiben nem kérik a közszolgáltatás 9. § szerinti szüneteltetését.
(4) Az ingatlanhasználó köteles haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.
(5) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol életvitelszerűen nem tartózkodnak, illetve nem folytatnak gazdálkodó tevékenységet, így hulladék sem keletkezik.
(6) A gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó többlet települési szilárd hulladék elszállíttatására a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a Közszolgáltató által rendszeresített, külön térítés ellenében rendelkezésre bocsátott műanyag zsák felhasználásával is jogosult.
(7) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bevont területeken tilos
a) a mezőgazdasági termelés során keletkezett növényi hulladék,
b) a kerti hulladék, nyesedék, gally,
c) az avar,
d) az ipari eredetű hulladék,
e) a vegyes hulladék,
f) az árkok, töltések növényzetének égetése.

6/A. §2 (1) Nem kötelező a hulladékkezelési közszolgáltatást külön igénybe venni és azért díjat fizetni azon gazdálkodó szervezet (gazdálkodó szervezet alatt értendő a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § rendelkezésében felsoroltak) ingatlanhasználónak, akinek a székhelye, telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi. Egy lakóingatlan kapcsán legfeljebb kettő gazdálkodó szervezet vonható ki így, a díjfizetési kötelezettség alól, amennyiben a gazdálkodó szervezet(ek) termelődő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét, és a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény közszolgáltatási díját fizeti vagy vállalja megfizetni.

(2) Amennyiben természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedény után fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, abban az esetben a 6/A. § (1) bekezdésben szabályozottakon túlmenően az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezetnek sem kötelező a közszolgáltatás igénybe vétele.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatában álló ingatlanban van – feltéve, hogy az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező összes háztartási hulladékhoz hasonló hulladék mennyiségnek megfelelő mennyiségre kötött közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ezután a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatást nem kötelező külön is igénybe vennie. Erről mind a gazdálkodó szervezetnek, mind pedig az ingatlan tulajdonosának, használójának magánokiratba foglalva köteles nyilatkoznia, mely alapján a közszolgáltató felé a jegyző igazolást állít ki.

(4) A díjfizetés 6/A. § (1)-(2)-(3) bekezdéseiben történő mentesítéséhez az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást, mely igazolás birtokában a gazdálkodó szervezetnek kell kezdeményezni a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést. A kiállított igazolást a gazdálkodó szervezet az érvényesítés évét megelőző év december 1. illetve december 31. napja között kell, hogy benyújtsa igazolható módon a közszolgáltató felé. Amennyiben az ingatlanhasználat a gazdálkodó szerv részéről a szolgáltatási területen év közben kezdődik, illetve fejeződik be, abban az esetben a bekövetkezés tényétől számított 15 napon belül köteles ezt az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet igazolni a közszolgáltató felé. A mentesítés legkorábbi időpontja a jegyzői igazolás közszolgáltatóhoz történő benyújtásának a napja.

(5) Választása szerint nem terheli külön díjfizetési kötelezettség azon gazdálkodó szervezet ingatlanhasználót, aki székhelyén a cég levelezésének bonyolításán kívül más tevékenységet nem végez és közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre kerül, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhitelű nyilvántartási dokumentummal alátámasztott igazolással a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól hatályos.

A közszolgáltatás díja, a díjfizetés szabályai

7. § (1) A közszolgáltatás díját a Koordináló szerv által kiállított számla alapján

a) a természetes személy ingatlanhasználók két havonta utólag,

b) a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek a megkötött közszolgáltatási szerződésben rögzítettek szerint fizetik meg.

(2) A lakóközösségek (társasházak, lakásszövetkezetek stb.) által közösen használt gyűjtőedények után a közszolgáltatás díja – a Koordináló szerv által kiállított számla ellenében – lakóegységek alapján fizetendő.

(3) Az ingatlanhasználó köteles a számlát a Koordináló szerv által kiállított számlán szereplő határidőre megfizetni.

(4) Díjhátralék keletkezése esetén a beszedésről a 2016. március 31. napjáig kiállított számlák vonatkozásában Közszolgáltató, a 2016. április 1. napjától kiállított számlák vonatkozásában a Koordináló szerv intézkedik.

Eltérő űrtartalmú gyűjtőedény igénylése, a díjfizetés szüneteltetése

8. § (1) Amennyiben az ingatlanhasználó legalább két naptári hónap időtartamra az addig általa igénybevett edénytől eltérő térfogatú vagy darabszámú gyűjtőedény elszállítását igényli, ez irányú változtatási igényét a Közszolgáltatóval az ezt megelőző hónap 15. napjáig írásban kell közölnie.

(2) Ha az ingatlanhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentésében nem jelöli meg az új rendszeres közszolgáltatásra vonatkozó igényének időtartamát, a közszolgáltató mindaddig a bejelentés szerint teljesít, amíg az ingatlanhasználó más tartalmú bejelentést nem tesz.

9. § (1) Ingatlanhasználó igényelheti a szolgáltatótól a közszolgáltatás és a díjfizetési kötelezettség szüneteltetését, amennyiben az ingatlant 60 napot meghaladó tartamban nem lakja, egyéb módon nem hasznosítja, és az ingatlanban más részére sem biztosít lakhatást vagy az ingatlan hasznosítási lehetőségét nem biztosítja.

(2) Ingatlanhasználó legalább 15 nappal a kívánt időpont előtt írásban kérelmezheti Közszolgáltatónál a közszolgáltatás szüneteltetését, mely kérelméhez csatolnia kell teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, mely szerint az érintett ingatlan vonatkozásában semmilyen közszolgáltatást nem vesz igénybe.

(3) A szünetelés kérelmezése esetében Közszolgáltató a bejelentés időpontjában még ki nem számlázott hónapokra érvényesíti a díjfizetés szüneteltetését.

(4) Természetes személy ingatlanhasználó évente köteles közüzemi számlákkal, valamint a mérőórák állásáról szóló okirattal igazolni a szüneteltetés jogalapjának fennálltát, mely időszak alatt is jogosult Közszolgáltató ellenőrizni a szünetelés fennállásának jelen rendeletnek való megfelelőségét. Nem természetes személy ingatlanhasználó a települési önkormányzat által kiadott igazolással évente köteles igazolni Közszolgáltató felé a szüneteltetés jogalapjának fennálltát.

(5) Amennyiben a szünetelés feltételeiben változás következik be az ingatlanhasználó köteles azt a Közszolgáltatónak haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül bejelenteni.

(6) Amennyiben a szünetelés ideje alatt települési hulladék kerül kihelyezésre úgy – az ingatlan-tulajdonos egyidejű értesítése mellett – a Közszolgáltató a hulladékot elszállítja, valamint adatszolgáltatással él a Koordináló szerv felé, aki az adatszolgáltatásban megjelölt időponttól kezdve a hulladékszállítási díjról számlát állít ki.

A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

10. § (1) A Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározottak szerint köteles gondoskodni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátásáról.

(2) Közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni, kötelessége az ürítés közbeni állagmegóvás, valamint a szakszerűtlen ürítésből eredő rongálások megakadályozása.

(3) A Közszolgáltató a gyűjtőedényt kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni, és az ürítés során esetlegesen kihullott hulladékot a szállító jármű személyzete köteles összetakarítani.

11. § Közszolgáltató köteles eleget tenni a Ht. 32/A. § (4) bekezdésben foglalt, Koordináló szerv felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének.

A lomtalanítás alá tartozó szilárd hulladékra vonatkozó külön rendelkezések

12. § (1) Az ingatlanokon felhalmozódó, a rendszeres gyűjtőjárat méreténél, mennyiségénél fogva nem elszállítható települési hulladék szervezett összegyűjtéséről és elszállításáról (lomtalanítás) közszolgáltató, a polgármesterrel egyeztetett módon évente egy alkalommal gondoskodik.

(2) A hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által előzetesen megjelölt időpontban, helyen és módon helyezheti ki elszállítás céljából.

(3) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

A hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló gyűjtőedények rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek

13. § (1) Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt, valamint gyűjtőedény hiányában a Közszolgáltató által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott, hulladékgyűjtés céljára gyártott hulladékgyűjtő zsákot vehet igénybe.

(2) A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására köteles a rendelkezésére bocsátott egyedi azonosító jellel ellátott vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló, illetve az egyedi kódszámmal ellátott elkülönített gyűjtésre szolgáló edényzetet használni.

(3) A gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére az ingatlanhasználó a Közszolgáltató által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott hulladékgyűjtés céljára gyártott hulladékgyűjtő zsákot köteles igénybe venni.

(4) A vegyes hulladék ürítésének gyakorisága minimum heti 1 alkalom. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék ürítésének gyakorisága kéthetente 1 alkalom. Amennyiben a hulladék szállítása a közszolgáltató hibájából elmarad, 24 órán belül pótolni köteles.

(5) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter /fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(6) Ha az ingatlanhasználó a közszolgáltató felé a valóságnak nem megfelelő mennyiséget vagy adatot közöl, és ennek folytán az átadott hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, a közszolgáltató - az ingatlanhasználó megkeresésével egyidejűleg – jogosult a ténylegesen elszállításra kerülő mennyiségről adatot szolgáltatni a Koordináló szerv felé, mely adatszolgáltatás alapján a Koordináló szerv a tényleges űrmértékű mennyiségnek megfelelően állítja ki a számlát.

(7) Azon ingatlanok használói, ahol a hatósági nyilvántartás alapján az ingatlanban a bejelentett lakosok száma 1 fő, a 60 literes edényzet utáni díjfizetést kérelmezheti a közszolgáltatónál. A jogosultság fennállását az önkormányzat által kiállított igazolás alapján kell az ingatlanhasználónak a közszolgáltató felé igazolnia.

14. § Az elkülönített gyűjtési rendszer bevezetését követően a jegyző hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rend. rendelkezéseinek megfelelően.

A hulladék gyűjtésére és elszállítására szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

15. § (1) Az ingatlanhasználó az átvett gyűjtőedényeket az ingatlan területén belül köteles tárolni. A gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizárólag közterület használati engedély alapján lehet.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a nem közterületen tárolt gyűjtőedényt a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, és azt az ürítés napján a közterületről eltávolítani. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

16. § (1) A gyűjtőedényben elhelyezhető települési hulladék súlya:

a) 60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 15 kg,
b) 120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 25 kg,
c) 240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 50 kg,
d) 770 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 175 kg,
e) 1 100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg,
f) 4000 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 3000 kg lehet.
(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(3) Tilos a gyűjtőedénybe veszélyes hulladékot, állati tetemet, haszonállati ürüléket, fertőző anyagot, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, valamint olyan hulladékot elhelyezni, amely veszélyezteti a gyűjtőedények ürítését végző személyek testi épségét vagy egészségét, illetve a hulladékgyűjtő járműben rongálódást okozhatnak.

A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések

17. § (1) A települési hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását Közszolgáltató a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás tulajdonában lévő Sajókazai Hulladékkezelő Centrumban végzi el.

(2) A hulladék ártalmatlanításáról, illetve hasznosításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

18. § Az ingatlanhasználó az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési hulladékot – negyedévente 250 kg mennyiségben – a 17. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménybe saját maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti lakcímkártya, valamint a közszolgáltatás megfizetését igazoló készpénzátutalási megbízás feladóvevény felmutatásával.

19. § A hulladékká vált fenyőfák térítésmentes összegyűjtését és ártalmatlanításra történő elszállítását Közszolgáltató oly módon végzi el, hogy a lakossági gyűjtőedény mellé kihelyezett fenyőfákat külön díj felszámolása nélkül minden év január 31. napjáig elszállítja.

19/A. §3 (1) Az Ongai Polgármesteri Hivatal az Ongai Polgárőr Egyesület bevonásával rendszeresen bejárást tart a település közterületein az elhagyott hulladék felderítése érdekében.

(2) A tudomására jutott hulladékkal kapcsolatban eljárást kezdeményez az arra hatáskörrel és illetékessel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalnál.

Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Onga Város Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 10/2014. (IV. 9.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 21.) önkormányzati rendelete.

1

Az önkormányzati rendeletet az Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. július 1. napjával.

2

A 6/A. §-t az Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2021. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

A 19/A. §-t az Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.