1. § (1) Nagybörzsöny Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) a településkép védelméről szóló rendelete (a továbbiakban: e rendelet) célja Nagybörzsöny község történelme szempontjából meghatározó épített örökségének, sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetése szabályozásával,
• b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
• c) a településképi követelmények meghatározásával,
• d) a településkép-érvényesítési eszközök részletszabályozásával.

(2) A helyi védelem célja Nagybörzsöny településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti öröksége kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) E rendelet területi hatálya Nagybörzsöny község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(4) E rendelet előírásait Nagybörzsöny Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat Képviselő-testülete) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(5) E rendelet mellékletei az alábbiak:

• a) 1. melléklet: Helyi területi védelem alatt álló terület

2. § E rendelet alkalmazásában

• 1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg;
• 2. Cégtábla: vállalkozás azonosítására, általában nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének, esetleg nyitva tartásának közlésére szolgáló, a vállalkozás székhelyének, telephelyének bejáratánál, a homlokzat síkjában vagy kerítésen elhelyezett tábla;
• 3. Címtábla: jellemzően intézmények, költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak nevére, címére, elérhetőségére, tevékenységére vonatkozó információkat tartalmazó, a homlokzat síkjában, kerítésen, vagy önállóan elhelyezett tábla;
• 4. Építészeti érték: az épített környezet minden olyan tárgyi és szellemi (építészettörténeti, építőművészeti, műszaki-tudományos) építészeti minőséggel rendelkező alkotásokban megjelenő értéke, amelyben a mindenkori társadalom – ezen belül a helyi közösségek – identitása és alkotóképessége fejeződik ki (az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban. Étv.) 2. § 32. pontja szerinti fogalom);
• 5. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége – annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt (az Étv. 2. § 33. pontja szerinti fogalom);
• 6. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, építmények, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az épített örökség kiemelkedő értékű elemei, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, a használat módját, és amelyeket az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletében védelem alá helyezett;
• 7. Helyi védettségű építészeti örökség károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi;
• 8. Jókarbantartás: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka;
• 9. Településkarakter: az épített és a természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természeti környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet;
• 10. Utcaképi védelem: az utcaszakaszok mentén történetileg kialakult beépítési mód, az épületek jellegzetes építészeti arculatának, tömegformálásának, közterületre néző és közterületről látható homlokzatkialakításának, anyag- és színhasználatának megőrzését jelenti.

3. § (1) A helyi védelem feladata

• a) a védelmet igénylő értékes tájképi megjelenés, településszerkezet, utcaképek, épületek és részletek, építmények, egyéb karakterelemek, növény-együttesek, együttesen a védelmet igénylő építészeti örökség körének
  • aa) meghatározása, dokumentálása,
  • ab) védetté nyilvánítása,
  • ac) nyilvántartása,
  • ad) megőrzése és
  • ae) a lakossággal történő megismertetése;
• b) a helyi védettségű építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok megvalósítása érdekében az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletével a védelmet igénylő építészeti örökség elemeit helyi védelem alá helyezi.

4. § (1) Helyi területi védelemben részesül Nagybörzsöny azon része, amelynek történetileg kialakult, jellegzetes

• a) településszerkezete,
• b) telekstruktúrája, beépítési módja,
• c) utca- és térhálózata, utcavonal-vezetése,
• d) utcaképe, vagy utcakép részlete,
• e) település- és tájkarakter elemei,
• f) a tájjal való kapcsolata

megőrzésre, értékóvó fenntartásra és fejlesztésre érdemes.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete helyi területi védelem alá helyezi e rendelet 1. mellékletében meghatározott területet.

(3) Helyi egyedi védelemben részesül a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó helyi egyedi örökségi eleme. A védelem

• a) építmény egészére, építményrészletre,
• b) alkalmazott anyaghasználatra,
• c) tömegformálásra,
• d) homlokzati kialakításra,
• e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
• f) egyedi tájértékre, növényzetre,
• g) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
• h) az a)-g) pontokhoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi védelem alá helyezi e rendelet 2. mellékletében meghatározott értékeket, ingatlanokat.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – Nagybörzsöny Község polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településrendezési eszköz is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajziszámát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajziszámok megjelölésével,
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
• c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• d) a védelemre javasolt érték rövid ismertetését, fényképfelvételt,
• e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, értesítési címét és az értesítés formáját.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajziszámát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajziszámok megjelölésével,
• b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását, az aktuális állapotot bemutató fényképfelvételt,
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét, értesítési címét és az értesítés formáját.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére a kezdeményező tizenöt napon belül nem teljesíti, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
• b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) a kezdeményezőt,
• d) az illetékes építésügyi hatóságot.

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról Nagybörzsöny község honlapján (a továbbiakban: honlap) tizenöt napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy a védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendelet módosítása keretében rendeli el.

(2) A kezdeményezésben meghatározott érték helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha

• a) az értékvizsgálat és értékvizsgálati adatlap alapján igazolást nyert, hogy az érték a település örökségének kiemelkedő, jellegzetes eleme, és
• b) nem áll országos védelem alatt.

(3) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a védett érték megsemmisült, vagy
• b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy
• c) életveszély elhárítása szükséges.

(4) A helyi védelem alá helyezésről és a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről tájékoztatást kell közzétenni a honlapon a döntés napját követő tizenöt napon belül.

(5) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének tárgykörét az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezéstől függetlenül évente egy alkalommal áttekinti.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értéket egységes megjelenésű táblával meg kell jelölni. A táblán fel kell tüntetni a védelem tárgyának megnevezését és a következő szöveget: Nagybörzsöny Község Önkormányzata helyi védett értéke (évszám).

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, esetlegesen pótlásáról a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot közlő táblát is.

9. § (1) A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban az eredeti rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A használat a helyi védett építmények történeti, építészeti értékeit nem veszélyeztetheti.

(4) A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(5) A helyi védelem alatt álló értéken végzett építési tevékenység során a védett elem karaktere, a védelmet megalapozó jellemző vonásai megőrizendők.

(6) A helyi védettség nem zárja ki az érintett építmény korszerűsítését, belső átalakítását, esetlegesen bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védettség alapját képező elemei, értékei nem károsodnak, illetve az eredeti állapot helyreállítása ezt megköveteli.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész a következő (8) bekezdésben meghatározottak kivételével nem bontható el.

(8) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

• a) a bontani kívánt építményrész az értékvizsgálat alapján építészeti értéket nem hordoz,
• b) a bontás az építmény eredeti rendeltetésének megfelelő használata, vagy az eredeti állapot helyreállítása érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:

• a) a védett érték megnevezését,
• b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
• c) a védett érték azonosító adatait (datálás, stílus, alkotó),
• d) a védelem típusát,
• e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajziszám, utca, házszám, helyszínrajz) és
• f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
• g) az értékvédelmi adatlapot.

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

11. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a hagyományos tájhasználat, a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculat, a településkarakter alapján a településképi szempontból meghatározó területként az alábbiakat jelöli ki:

• a) történeti településközpont,
• b) történeti lakóterület,
• c) halmazos hegylábi lakóterület,
• d) pincesor,
• e) átalakuló, új településrész,
• f) beépítetlen jellegű terület – mezőgazdasági és erdőterület,
• g) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek magukban foglalnak országos védelem alatt álló műemlékeket, műemléki környezeteket, nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, helyi védelem alatt álló értékeket, országos és európai jelentőségű táj- és természetvédelmi területeket is.

(3) A műemlékek, műemléki környezetek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek vonatkozásában e rendelet előírásait a kulturális örökségvédelmi törvény és kapcsolódó jogszabályai előírásaival együtt kell alkalmazni.

(4) A táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek vonatkozásában e rendelet előírásait a természetvédelmi törvény és kapcsolódó jogszabályai előírásaival együtt kell alkalmazni.

(5) A településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeknek minősülnek:

• a) a műemlékek telkei és a műemléki környezetek területe,
• b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területe,
• c) a helyi jelentőségű védett értékek területe,
• d) a NATURA 2000 területek,
• e) a nemzeti park területe (Duna-Ipoly Nemzeti Park),
• f) az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetének területe,
• g) a tájképvédelmi terület.

12. § A település teljes közigazgatási területén az építmények anyaghasználatára vonatkozóan:

• a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
  • aa) élénk, kontrasztos színű anyagok – kivéve a fehér – használata,
  • ab) gazdasági terület kivételével a település történelmi, hagyományos anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) anyagok használata,
  • ac) túlzottan eltérő és sokféle agyag azonos felületen való használata;
• b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
  • ba) pala, hullámpala (kivéve természetes pala),
  • bb) rozsdásodó bádog,
  • bc) műanyag,
  • bd) bitumenes zsindely, bitumenes szigetelőlemez,
  • be) egy tetőzeten különböző színű és eltérő anyagok;
• c) a homlokzati nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:
  • ca) egymással nem harmonizáló anyagok használata,
  • cb) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek;
• d) a kültéri világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
  • da) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű világítás,
  • db) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy az égboltra irányított fény,
  • dc) egyenetlen, magas intenzitású világítás,
  • dd) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők,
  • de) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így a közvilágítás éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.

13. § (1) E rendelet 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott területeken a közös területi építészeti követelmények az alábbiak.

(2) A településképet meghatározó beépítés telepítési módjára vonatkozó követelmények:

• a) A településképet meghatározó beépítés telepítési módja a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló, utcavonalas, vagy minimális mélységű előkertes beépítés.
• b) Az a) pont szerinti, történetileg, hagyományosan kialakult beépítési módot és az utcánként jellemző utca felőli építési vonalat meg kell őrizni.
• c) Az építmények telepítésénél a természetes terepfelületre való illesztést kell alkalmazni, támfalak, rézsűk kialakítása helyett.

(3) A településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma: földszint, földszint és tetőszint, a többszintes tetőtér kizárásával. Meghatározó területenként a hagyományos beépítésre jellemző legnagyobb beépítési magasság nem haladható meg.

(4) A településképet meghatározó kerti építményekre, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

• a) Azok a kerti építmények, műtárgyak, amelyek a közterületről láthatóak, illetve amelyekre rálátás nyílik a magasabban fekvő területi elhelyezkedésük miatt, a településkép elemei, ezért esztétikus kialakításukat kell biztosítani.
• b) Létesítésükkor a természetes anyaghasználatot kell biztosítani.

(5) A településképet meghatározó kerítéskialakításra vonatkozó követelmények:

• a) Településképet meghatározó kerítésnek számít az utcafronti kerítés, valamint az oldal- és hátsó telekhatáron álló kerítés közül az, amelyikre közterületről rálátás nyílik.
• b) A településképet meghatározó kerítést
  • ba) áttört formában,
  • bb) terméskő (oszlop, lábazat anyagaként), fa (léc, deszka), fém (pálcázat), sövénynövények alkalmazásával,
  • bc) az épülettel összhangban álló anyag- és színhasználat alkalmazásával

  kell kialakítani.

(6) Közterület alakítási terv készítésére kijelölt terület a történeti településközpontban a Hunyadi tér közterülete.

14. § (1) E rendelet 11. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott területeken a településképhez való illeszkedés biztosítása, a településkép védelme érdekében a közös egyedi építészeti követelmények az alábbiak.

(2) Építési tevékenységgel érintett építmény anyaghasználatára vonatkozó követelmények:

• a) Építőanyagként elsősorban a hagyományos, eredetileg használt (építéskori) anyag,
• b) az előző pontban meghatározottól eltérő anyag esetében azzal harmonikus egységben lévő, természetes (pl. terméskő, tégla, fa, cserép), minőséget képviselő, időtálló anyagok, valamint
• c) a környezetükkel harmonizáló anyagok

használata megengedett.

(3) Építési tevékenységgel érintett épület tömegformálására vonatkozó követelmények:

• a) Az épület szélességi és hosszanti méretének hagyományosan kialakult arányától, az alapterület és térfogat hagyományos arányától való eltérés nem megengedett.
• b) Az épület bővítése (igény esetén) a hátsókert irányába, illetve az utcai homlokzattól legalább 7 m-rel hátrahúzott merőleges udvari épületszárny létesítésével megengedett.
• c) Az utcafronti épületszélesség és az oldalkert szélesség utcaképre jellemző, hagyományos arányától való eltérés nem megengedett.
• d) A szomszédos épületekkel nem harmonizáló utcafronti homlokzati arány kialakítása nem megengedett.
• e) A szomszédos, illetve az utcaképet meghatározó épületek épület- és gerincmagasságához nem illeszkedő kialakítás nem megengedett.
• f) Az épület tetőzetének kialakítása, vagy alakítása során a hagyományos magastetős (40–45° közötti hajlásszöggel) kialakítási módtól való eltérés nem megengedett.
• g) A tetőforma kialakítása, vagy alakítása során a hagyományos nyeregtető, illetve annak oromfalas és kontyolt (teljes- vagy csonkakontyolt: felülcsapott, alulcsapott) alváltozatai alkalmazásától való eltérés nem megengedett. A nyeregtető középtengelyesen szimmetrikus kialakításától való eltérés, fél nyeregtető kialakítása nem megengedett. A tetőgerinc hagyományos irányának – amely a telek homlokvonalához képest merőleges az utcafronton egytraktusos épület esetében, párhuzamos a két-, vagy többtraktusos épület esetében – kialakításától való eltérés nem megengedett.
• h) Tetőtérbeépítés esetén tetőablak kialakítása a tetősíkban elhelyezve, vagy az udvari homlokzaton a hagyományos szénabedobó mintájára megengedett.

(4) Építési tevékenységgel érintett épület településkaraktert befolyásoló homlokzatkialakítására vonatkozó követelmények:

• a) A lakóépületek hagyományos utcai homlokzatának kialakítására jellemző a kifutó oldaltornác, illetve az oldaltornácot lezáró bejárati ajtó és a két téglalap alakú, többosztású ablak alkotta nyílásrend, az oromfalas kialakítás, esetleg vakolat-tagolással, díszítéssel, kicsiny padlásnyílással. Ezen jegyeket még hordozó homlokzatkialakítás esetében, az ezektől való eltérés nem megengedett.
• b) Tetőtérbeépítés esetén az utcai oromfalon ajtónyílás, loggia, erkély létesítése, kontyolt tetőfelületen tetőablak kialakítása nem megengedett.
• c) Az utcai homlokzat nyílászáróinak cseréje esetén az eredeti anyaghasználattól, nyílásrendtől és aránytól való eltérés nem megengedett.
• d) Utcafronti homlokzaton gépjárműtároló bejáratának kialakítása nem megengedett.
• e) A lakóépületek hagyományos udvari homlokzatán jellemző az oszlopos, mellvédes, vagy anélküli, nyitott oldaltornác kialakítása. Az oldaltornác megszüntetése, zárt térré alakítása, eredeti tagoltságának megváltoztatása nem megengedett.
• f) Épületek közterületről látható homlokzatai anyag- és színhasználatánál a fehér, vagy valamely halvány földszínű (világossárga, bézs stb.) vakolat, a terméskő lábazat, a deszkázott oromfal, a pikkelyes, cserép fedésű tetőzet kialakítása megengedett.
• g) Közterületről látható homlokzaton, tetőzeten szerelt műszaki eszközök, antenna, antennatartó szerkezet, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék-elvezető, szabadon szerelt vezeték elhelyezése nem megengedett.
• h) Napenergia-kollektor és napelem elhelyezése az utcai homlokzat kivételével, az épület architektúrájához illeszkedő kialakítással megengedett.
• i) Tájékoztató, cég- és címtábla elhelyezése csak az eredeti homlokzatkarakter érvényesülése mellett megengedett.

(5) Építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjára vonatkozó követelmények:

• a) A fás szárú növényfajok telepítésénél a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos, a településen jellemző, magas haszon (gyümölcsfák), vagy díszítő értékkel bíró növényfajok telepítése megengedett.
• b) Allergizáló és invazív növényfajok telepítése nem megengedett.
• c) Fasor esetében a pótlás azonos fajú egyedekkel megengedett.
• d) Zöldfelületen burkolt felület kialakítása csak a használathoz szükséges minimális mértékben megengedett. Burkolat kialakítása természetes, vagy azt a hatást keltő anyag használatával megengedett (kő, bazalt, gránit, gránitzúzalék, égetett agyag).

15. § (1) E rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen e rendelet 13. § és 14. § előírásait az alábbi kiegészítő előírásokkal együtt kell alkalmazni.

(2) A Pincesor területén a hagyományosan kialakult állapotnak megfelelően, jellemzően közterületi tömbtelken lévő úszótelkeken egy, vagy több egységet magában foglaló, mezőgazdasági célú, illetve ideiglenes, üdülési – pihenési célú tartózkodásra alkalmas, szabadonálló pinceházak, présházak, (zártsorú) pincesorok és terepszint alatti, a szőlőműveléshez szükséges, illetve mezőgazdasági termények tárolására alkalmas, kiterjedt hálózatot alkotó lyukpincék találhatók. Az épületek halmazosan, többnyire a terepszintet követve, illetve a földalatti pincerendszerhez illeszkedve helyezkednek el. A fent leírt telekszerkezet, beépítési mód, a beépítés telepítési módja, a pinceházak, pincesorok egységes építészeti jegyei a terület egyedi karakterét adva jelentős értéket képviselnek, ezért megőrzésük kötelező.

(3) A Pincesor épületei, építményei közötti területek átjárhatóságát, közterület jellegét és természetközeli állapotát biztosítani kell.

(4) A köz- és magánterületek hagyományos használatától való eltérés során keletkezett, jelenleg megtűrt állapotként kezelendő kerítések áttört formájú, fa, és/vagy sövénynövény anyaghasználatú kialakításától való eltérés nem megengedett.

(5) Korábban lebontott, megsemmisült, vagy romos pinceház helyén történő új épület létesítése során annak anyaghasználata, befoglaló alaprajzi mérete, épület- és gerincmagassága, tetőformája, jellemző homlokzati kialakítása meg kell, hogy egyezzen az eredeti pinceépületével, amennyiben az eredeti épületről nem állnak rendelkezésre adatok, akkor az új épületnek a szomszédos pinceépületekhez kell illeszkednie.

(6) A Pincesor egységes kialakítású épületeinek meghatározó helyi jellegzetességei a kis léptékű tömeg, a fehér, vakolt, illetve vakolatlan terméskő falazatok, a 35–45°-os hajlásszögű, egyszerű nyeregtetős tetőforma cserépfedéssel, a deszkázott, vagy vakolt falazott oromfalas kialakítás, a kisméretű homlokzati nyílások, fa nyílászárók. A Pincesor területén megengedett építési tevékenységek során a fent leírt építészeti karakterjegyektől való eltérés nem megengedett.

(7) A közterületi zöldfelületek füvesített kialakítása megengedett (az eredeti állapotnak megfelelően), a fásítás nem megengedett.

(8) A pinceépületek bejárata előtti kisebb területek és a fontosabb közlekedési vonalak esetleges burkolása legfeljebb 50 %-os burkolati fedettséggel és természetes kő, egyéb kőzet, vagy tégla alkalmazásával megengedett.

16. § (1) E rendelet 4. § (4) bekezdésében meghatározott és a 2. mellékletében felsorolt helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak.

(2) Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló épület, objektum anyaghasználataként az eredeti (építéskori) építőanyag, vagy, ha az már nem elérhető, az azzal azonos és azzal harmonikus egységben lévő anyagok használata kötelező.

(3) Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló épület tömegformálására vonatkozó követelmények:

• a) Az épület tömegét az eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.
• b) Abban az esetben, ha a védelem nem terjed ki az épület egészére, illetve kifejezetten a tömegformálásra, igény esetén az épület bővítése megengedett e rendelet 14. § (3) b) pontja szerint, a védettség alapját képező elemek, értékek megtartásának biztosítása mellett.
• c) Az épület tetőzetének kialakítási módját, tetőformáját, illetve annak alváltozatát, a tetőgerinc irányát, a tetőgerinc magasságát, a tetősík egységességét az eredeti állapotnak megfelelően kell megtartani.
• d) Az épület tetőterének beépítése csak az eredeti tetőforma, tetőhajlásszög, gerincmagasság megtartása mellett, tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazásával megengedett.

(4) Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatkialakítására vonatkozó követelmények:

• a) Az épület utcai és udvari homlokzatának kialakítására jellemző eredeti karakterjegyeket, a nyílásrendet és a nyílások arányát, a díszítést, tagozatokat, a színezést meg kell őrizni.
• b) A kiemelt karakterjegynek számító, a lakóházak utcai homlokzatán elhelyezett „halottasajtó” védett építészeti elem. Megőrzése kötelező, korábbi átalakítás esetén az eredeti állapot helyreállítandó.
• c) Tetőtérbeépítés esetén az utcai oromfalon ajtónyílás, loggia, erkély létesítése, kontyolt tetőfelületen tetőablak kialakítása nem megengedett.
• d) Épület utcai és udvari homlokzatának eredeti nyílászáróit javítani kell, csere szükségessége esetén az eredeti nyílásrend, arány és forma, valamint az anyaghasználat megőrzése kötelező.
• e) A lakóépületek hagyományos udvari homlokzatán jellemző oszlopos, mellvédes, vagy anélküli nyitott oldaltornác – az utcai homlokzaton bejárati ajtóval – kialakítása megtartandó, az oldaltornác zárt térré alakítása, eredeti tagoltságának megváltoztatása nem megengedett.
• f) Közterületre néző és közterületről látható homlokzaton, tetőzeten szerelt műszaki eszközök, antenna, antennatartó szerkezet, klímaberendezés, szellőző, szerelt égéstermék-elvezető, szabadon szerelt vezeték elhelyezése nem megengedett.
• g) Napenergia-kollektor és napelem az utcai homlokzat kivételével, az épület architektúrájához illeszkedő kialakítással elhelyezhető, olyan módon, hogy a védelem alapját képező értékek érvényesülését ne akadályozza.

(5) Építési tevékenységgel érintett helyi egyedi védelem alatt álló érték telkén (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjára vonatkozó követelmények:

• a) A fás szárú növényfajok telepítésénél a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos, illetve a településen jellemző, magas haszon (gyümölcsfák), vagy díszítő értékkel bíró növényfajok telepítése megengedett.
• b) Allergizáló és invazív növényfajok telepítése nem megengedett.
• c) A meglévő értékes növényzetet meg kell tartani.
• d) Az épületek közterületről látható homlokzatát teljesen eltakaró növények telepítése nem megengedett.
• e) Zöldfelületen burkolt felület kialakítása csak a használathoz szükséges minimális mértékben megengedett. Burkolat kialakítása természetes, vagy azt a hatást keltő anyag használatával megengedett (kő, bazalt, gránit, gránitzúzalék, égetett agyag).

(6) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetében a hőszigetelést és egyéb technikai fejlesztéseket csak úgy lehet megvalósítani, hogy a közterületről látható homlokzati részeken és a tetőzeten külső beavatkozás nyoma ne látszódjon.

17. § (1) E rendelet 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott beépítetlen jellegű településképi szempontból meghatározó terület a közigazgatási terület mezőgazdasági és erdőterületei, melyek jelentős része természetvédelmi kijelölés alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken épített elemek elhelyezésénél elsődlegesen a táj- és természetvédelmi érdekek érvényesülésének és a tájbaillesztés, a sziluettvédelem, a hagyományos tájhasználat követelményének való megfelelés szempontjait kell figyelembe venni.

(3) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon.

(4) Mezőgazdasági és erdőterületen épületek – a helyi építési szabályzat szerint megengedett létesítés esetén – kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, tájba illő módon, magastető alkalmazásával, természetes építőanyagok (pl. terméskő, tégla, fa, cserép) és természetközeli színek használatával megengedett.

(5) A táj- és természetvédelmi, ökoturisztikai, gazdálkodási szempontból indokolt egyéb építmények (kerítés, kilátó, magasles, vadetető), valamint egyes kerti építmények (erdei pad, asztal, játszószer, esőbeálló, tájékoztató tábla) kialakításánál az anyagszerű, letisztult formavilág, a természetközeli színvilág alkalmazása, a természetes, helyi anyagok – kiemelten a fa – felhasználása, az alacsony fenntartási igényű, rongálásbiztos, esetleg többfunkciós kialakítás és az egységes megjelenés biztosítása megengedett.

(6) Kilátó építmények tömegformálása során a környezethez illeszkedő arányok és a természetes anyaghasználat alkalmazása mellett megengedett a szabad formálás, a szabálytalan, természetszerű elrendezés.

(7) A településszegélyeken elhelyezett építmények kialakítása a meglévő, szomszédos épületállomány építészeti jegyeihez, tömegformálásához és anyaghasználatához illeszkedően megengedett.

(8) Növényfajok nem természetvédelmi szempontú telepítése esetén a kitüntetett helyszínhez méltó őshonos és tájhonos fajok alkalmazása megengedett, a helyi jellegzetességek hangsúlyozásával. Az idegenhonos és invazív növényfajok alkalmazása nem megengedett. A Pánholc-domb idegenhonos feketefenyővel beültetett északi részének rehabilitációja, az eredeti gyepes felszín helyreállítása kívánatos lenne.

(9) A mezőgazdasági területeken a kistáblás, erdősávokkal, illetve művelés alatt nem álló területekkel elválasztott művelés, a változatos növénytermesztés megengedett. A nagytáblás, alacsony biológiai sokszínűségű és a dombvidéki területektől idegen tájképi megjelenésű monokultúrás művelés nem megengedett.

(10) Az (1) bekezdés szerinti teljes területen burkolt felület kialakítása csak a használathoz szükséges minimális mértékben megengedett. Burkolat kialakításánál a szilárd burkolatok csökkentése, a víz- és légáteresztő burkolatok előnyben részesítése megengedett. Az egyéb (nem országos) külterületi (mező- és erdőgazdasági) utak földútként, vagy szórt köves útként történő kialakítása megengedett.

(11) A közönségforgalmi területek (kisvasút végállomása, megállói, erdei rekreációs területek) kialakítása olyan módon megengedett, hogy a burkolt felületekkel szemben a meglévő növényzet képviseljen nagyobb arányt.

18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a hatályos településrendezési tervek szerinti gazdasági és közműterületek, valamint a beépítésre nem szánt és természetvédelmi rendeltetéssel nem bíró külterületi területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

• a) műemlékek telke,
• b) műemléki környezetek területe,
• c) helyi egyedi védett értékek területe,
• d) oktatási, egészségügyi és szociális építmény telke,
• e) nyilvántartott régészeti lelőhelyek területe,
• f) NATURA 2000 terület,
• h) országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetének területe.

(3) A sajátos építmények, műtárgyak anyaghasználatára vonatkozó követelmény a technikailag szükséges, időtálló, minőségi, a környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő, élénk színeket kerülő, állagát hosszútávon megőrző és a település karakterével összhangban lévő anyagok kötelező alkalmazása.

19. § (1) E rendelet 11. § (6) bekezdése szerinti, a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem helyezhető el.

(2) A település szempontjából jelentős valamely eseményről, rendezvényről való tájékoztatás érdekében évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó elhelyezhető építményhomlokzatra függesztve, vagy lehetőleg textil anyagból (molinó) a közutak felett átfeszítve a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvényt két héttel megelőzően.

20. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezései és a végrehajtásukról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: reklám-elhelyezési kormányrendelet Rkr.) keretei között:

• a) A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének a meglévő épített környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie.
• b) Reklám közzététele és reklámhordozók elhelyezése kizárólag e rendelet értelmezése szerinti utcabútor igénybevételével lehetséges.
• c) Reklám, reklámhordozó legfeljebb 2 m² felületnagyságig helyezhető el.
• d) Reklám, reklámhordozó nem létesíthető egészségre káros, káprázást, vakítást, zavaró fényhatást okozó kivitelben.
• e) Rikító színű reklám, reklámhordozó elhelyezése nem megengedett.
• f) Az elhelyezhető reklámhordozók anyaghasználatára vonatkozóan a nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható anyagok használata, és a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

(2) A reklám-elhelyezési kormányrendelet (Rkr) keretei között építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység tényleges időtartamára a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton megengedhető építési reklámháló kihelyezése.

21. § A reklám-elhelyezési kormányrendelet (Rkr) keretei között cégérek, cég- és címtáblák, valamint cégérszerű reklámok elhelyezésének általános szabályai:

• a) Vállalkozásonként 1 db cégér, cégtábla, vagy címtábla helyezhető el.
• b) Cégér, cégtábla, vagy címtábla csak épület homlokzati felületén vagy arra merőlegesen helyezhető el.
• c) Tetőfelületen cégér nem helyezhető el.
• d) Cégérek, cégtáblák, címtáblák homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően, valamint a homlokzat tagozataihoz, színezéséhez és arányaihoz illeszkedően alakítandók ki.
• e) Cégér, cégtábla, vagy címtábla még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, díszítő, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
• f) Világító, vagy világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
• g) Épületek közterületre néző földszinti homlokzatának legfeljebb a 10%-án helyezhető el cégér, cégtábla, és címtábla.
• h) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció és/vagy reklám mérete nem haladhatja meg az adott portál/nyílászárófelület méretének 25%-át.

22. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektromos energia- és elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsoron közművezeték létesítése nem megengedett.

(3) Üzemelő föld feletti elektromos és hírközlési elosztóhálózat rekonstrukciója során a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(4) Napenergia-kollektor és napelem elhelyezése lakóépületen a magastető felületén, a tetőablakokhoz igazodóan, valamint a homlokzaton, a nyílásméretekhez és kiosztáshoz igazodóan megengedett.

(5) Napelemcserép a tetőzet teljes felületén alkalmazható.

23. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, e rendeletben foglaltak szerint – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A szakmai konzultáció biztosítása a polgármester feladata.

(3) A szakmai konzultáció az Önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(4) A szakmai konzultációról a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a vonatkozó településképi követelményeket, a felvetett javaslatok lényegét, valamint a polgármester lényeges nyilatkozatait, a településképi követelmények érvényesítésének javasolt módját.

(5) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített tájékoztatását, javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére.

24. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció kérése minden tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül attól, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési, vagy egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött, vagy építési engedély nélkül végezhető, kivéve, ha az építési tevékenység közterületről nem látható változást eredményez.

(2) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.

25. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le építési hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

(3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

26. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve a kérelmező kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a magasabbrendű vonatkozó jogszabályi követelményekben meghatározott tartalommal és formában.

(2) A polgármester a településképi véleményét a települési, vagy megbízott főépítész szakmai véleményére alapozza.

27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

• a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek,
• b) építmények rendeltetésének megváltoztatása,
• c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése

esetében.

(2) Településképi bejelentési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

28. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentéssel indul.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló papíralapú építészeti-műszaki tervet, amelynek legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
• b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
• c) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
• d) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
• e) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és színtervet.

(3) Rendeltetésváltozás esetén a bejelentéshez mellékelni kell a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt, amelynek legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

• a) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat jellemzőit, a rendeltetésváltozás – a szomszédos ingatlanokat érintő – várható hatásait,
• b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
• c) a megértéshez szükséges alaprajzot, valamint
• d) a megértéshez szükséges megváltozott homlokzatot.

(4) Reklámok, reklámhordozók, valamint cégérek, cég- és címtáblák elhelyezése esetében a bejelentéshez mellékelni kell:

• a) a berendezés formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
• b) a berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

29. § A településképi követelmények és eljárási szabályok megszegésének jogkövetkezményei:

• a) településképi kötelezés,
• b) településkép-védelmi bírság.

30. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul az alábbi esetekben:

• a) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
• b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
• c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
• d) településképi követelmények nem teljesítése.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és ha a jogszabálysértés elrendelt megszüntetése a kiszabott határidőre nem történik meg, hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.

(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész

• a) felújítására,
• b) átalakítására, vagy
• c) elbontására, és egyidejűleg
• d) településkép-védelmi bírság megfizetésére

kötelezi.

31. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke:

• a) felső határa 500 000,- forint,
• b) alsó határa 10 000,- forint.

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabása során, az alapbírságon túlmenően mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.

(3) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:

• a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szóló bakszámlájára történő befizetéssel,
• b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

32. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.