1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját és garanciáit.

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási és egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni.

2. § (1) E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, az Szt., a Gyvt., valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Képviselő-testület szervének átruházott hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testületnek címzett, de a Kunszállási Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

3. § (1) Szociális rászorultságtól függő kérelmek közül: a települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás és a köztemetés igénybevételének elbírálásáról a polgármester dönt.

(2) Személyes gondoskodás iránti kérelmek közül:

• a) a tanyagondnoki szolgálat, a szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való jogosultság esetében a polgármester jogosult dönteni.
• b) a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az önkormányzat által működtetett család- és gyermekjóléti szolgálat látja el.

(3) A kérelmek benyújtása:

• a) az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket, a Hivatalhoz kell benyújtani. Eljárás hivatalból is indítható.
• b) a (2) b) pontjában meghatározott ellátások iránti kérelmeket a szolgáltatást nyújtócsalád- és gyermekjóléti szolgálatnál lehet benyújtani.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban és e rendeletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, valamint az elbíráláshoz felhasználható bizonyítékokat.

(2) Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt - a határidő megjelölésével - hiánypótlásra kell felhívni.

(3) Ha a kérelem elbírálásakor kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a NAV igazolása kérhető a jövedelem vonatkozásában, valamint a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket ellenőrizheti, és a szociális helyzet tisztázására környezettanulmányt folytathat.

(4) Rendszeres jövedelmek igazolására az irányadó időszak a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmek tekintetében egy év átlagjövedelme.

(5) Jövedelemigazolásra elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: munkahely által kiállított jövedelem-igazolás, vállalkozásból származó jövedelem esetében a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott bővített adattartalmú igazolás, postai feladóvevény, nyugdíjszelvény, pénzintézeti igazolás, ellátást folyósító szerv határozata, egyéb a jövedelem megállapítására alkalmas dokumentum.

(6) Kiadások igazolására elfogadható okmány, vagy annak hiteles másolata: közüzemi és egyéb szolgáltató által kiállított számla, pénzintézeti igazolás, befizetési csekkszelvény, postautalvány, nyugta, albérleti díj esetén a szállásadó írásbeli nyilatkozata, a gyermektartásdíjat kapó nyilatkozata, gyógyszerköltség a háziorvos írásbeli igazolásán alapuló igazolása, egyéb a kiadások megállapítására alkalmas dokumentum.

(7) Ha a szükséges okmányok, igazolások nem állnak rendelkezésre, azok beszerzése nehézségekbe ütközik, illetve hosszabb időt vesz igénybe, vagy sürgősség áll fenn, mert a késedelem életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet, a kérelmező írásban tett nyilatkozata elfogadható. Az irányadó időszakra vonatkozóan a jogosult forrásonként és személyenként köteles a nyilatkozatot megtenni.

(8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a határozathozatalt követő 30 napon belül csatoltatni kell a szükséges igazolásokat, illetve ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozat valódiságáról. Amennyiben valótlan adatok kerülnek megállapításra, úgy e rendelet 9. § előírásai az irányadók.

(9) A rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők esetén benyújtandó igazolások:

• a) regisztrált álláskereső esetén a Kormányhivatal Foglalkoztatási Osztálya igazolása, hogy a kérelmező az 1991. évi IV. tv. (Flt.) szerinti ellátásra nem jogosult,
• b) személyes nyilatkozat a kérelmező jövedelméről.

5. § (1) A kérelmező vagyoni-, szociális-, lakáskörülményeinek, egészségi állapotának tisztázása érdekében helyszíni szemle tartható és környezettanulmány készítése rendelhető el. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőnél, ha életkörülményeit a Hivatal már egy éven belül bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételez azokban lényeges változást.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(3) Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot háziorvos által történő, stb.) igazolását.

(4) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

6. § (1) Határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a
jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követő egy éven
belül felül kell vizsgálni, és ennek tényét feljegyzésben kell rögzíteni.

(2) Évenkénti felülvizsgálathoz szükséges okiratokat a jogosultnak a támogatást megállapító határozatban foglaltak szerint, külön felhívás nélkül kell benyújtani. Az okiratok benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését vonja maga után, ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

(3) E rendelet alkalmazása során nettó jövedelemnek a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltakat, vagyonnak, pedig a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározottakat kell tekinteni.

7. § (1) Az e rendeletben meghatározott rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtásától, ill. a jogosultság napjától kell megállapítani (kivéve a közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó települési támogatás) és a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a megállapítást követő 10 napon belül kell a jogosult részére kifizetni.

(3) A megállapított ellátások kifizetéséről, utalásáról a Hivatal pénzügyi ügyintézői gondoskodnak.

8. § (1) Amennyiben az igénylő vagy érintett családtagja az eljárás során valótlan adatokat állít vagy valótlanul nyilatkozik, illetve ha a kapott támogatást nem rendeltetésszerűen, a kérelemben foglaltaknak megfelelően használja fel, a megállapított támogatás vagy annak pénzbeli értékének visszafizetésére köteles.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése esetén a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

9. § A polgármester hatáskörében hozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket a soron következő képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni.

10. § A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a Szt. 18. §-ában, valamint a Gyvt. 138. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból csak az adatigénylésre jogosult szerveknek szolgáltatható adat.

11. § (1) A közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó rendszeres kiadások – így különösen a villanyáram- fogyasztás díjának- viseléséhez települési támogatást lehet megállapítani annak a személynek,

• a) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és
• b) vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.

(2) Fogyasztási egységen az alábbiakban meghatározottakat kell érteni:

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

• a) (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartás elismert havi költség összegét a helyben elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata adja. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege e rendelet alkalmazásában 450 Ft.

(6) A helyben elismert lakásnagyság alatt az alábbi nm-eket kell figyelembe venni:

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) A támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 2500 forint, és nem lehet több mint 5000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) Az (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

12. § (1) A kérelem a rendelet 2. mellékletében található nyomtatványon nyújtható be, melyhez mellékelni kell:

• a) közös háztartásban élők jövedelméről szóló igazolást, nyilatkozatot,
• b) a közös háztartásban élők vagyonára vonatkozó vagyonnyilatkozatot,
• c) a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot, ill. személyes nyilatkozatot,
• d) albérlet esetén a bérleti szerződést.
• e) az áramszolgáltató által kiállított, 30 napnál nem régebbi számlát, ahova a kérelmező a támogatás folyósítását kéri, és
• f) az érintett lakás használati jogcímét igazoló irat másolatát.

(2) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(3) A támogatást a kérelemről szóló döntés jogerőre emelkedés hónapjának első napjától egy évre kell megállapítani.

(4) A támogatás összegét a Hivatal a közüzemi szolgáltatónak havi átutalással teljesíti.

13. § (1) Nem állapítható meg támogatás annak a kérelmezőnek aki

• a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,
• b) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről nem gondoskodik,
• c) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,
• d) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.

(2) A lakott ház vagy lakás, udvar rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja

• a) az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi,
• b) a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja.
• c) egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított,
• d) az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
• e) a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
• f) a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett,
• g) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerűen használt, művelt.

(3) A Hivatal az (1)–(2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét szemle szerint vizsgálja. A megállapított feltételek teljesítésére a Hivatal a kérelmezőt, illetve a jogosultat legalább ötnapos határidő tűzésével a Hivatalnak – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a támogatás iránti kérelmet a polgármester az (1) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be támogatás iránti kérelmet.

(5) Amennyiben a támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának ideje alatt lakóhelyet változtat, a lakcímében bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni. Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a jogtalanul felvett támogatás visszafizetésére köteles. A visszafizetés elmulasztása esetén további támogatásra nem jogosult.

14. § (1) Rendszeres gyógyszerkiadás viseléséhez települési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek

• a) családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén 225 %-át
• b) közgyógyellátásra nem jogosult,
• c) vagyona sem neki, sem a vele közös háztartásban élőknek nincs.

(2) A támogatás megállapításához a 2. melléklet szerinti nyomtatványt kell csatolni, illetve a háziorvos által kiállított igazolást a havi rendszeres gyógyszerszükségletről, valamint a gyógyszertár igazolását a háziorvos által igazolt gyógyszerek térítési díjáról.

(3) A támogatást havi összegben, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani. A támogatás összege havonta maximum 5.000 Ft lehet.

15. § (1) A Szt. 45. § (4) bekezdése értelmében rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,

• a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy
• b) akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel, vagy
• c) haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság, vagy
• d) valamilyen előre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása, vagy
• e) gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt, vagy
• f) aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy
• g) aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.

(3) Rendkívüli települési támogatásra vonatkozó kérelem az alábbi esetekben nyújtható be:

• a) elhunyt eltemettetéséhez
• b) gyermek étkeztetési díjának támogatásához
• c) létfenntartást veszélyeztető egyéb esetekben.

(4) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülállónál vagy gyermekét egyedül nevelőnél 200 %-át nem haladja meg.

(5) A rendkívüli települési támogatás összege esetenként 5.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedhet.

(6) Egy naptári éven belül ugyanazon személy legfeljebb négy alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Amennyiben egy határozatban többszöri támogatás kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

(7) Amennyiben a rendkívüli települési támogatást az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjtámogatás céljából igénylik, a támogatás mértéke a térítési díj 50% és 100% között lehet. A támogatás – a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kérelem benyújtásától iskolai étkeztetés esetén legfeljebb az adott tanítási év, óvodai étkeztetés esetén legfeljebb az adott nevelési év végéig állapítható meg.

16. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapításához a 3. melléklet szerinti nyomtatványt kell csatolni és mellékelni kell a rendkívüli körülmény (pl. magas gyógyszerköltség, táppénzesállomány, elemi kár) bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot.

(2) A kérelem elbírálására jogosult polgármester döntésétől függően a rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.

(3) A természetbeni ellátásként megállapított rendkívüli települési támogatás formája lehet:

• a) tartós élelmiszer,
• b) tüzelőanyag.

(4) Egyedi mérlegelés alapján (nagy összegű elemi kár, hosszan tartó súlyos betegség, jövedelem igazolt elveszítése, illetve a létfenntartást súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén) a 15. § (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, illetve a 15. § (5) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól el lehet térni.

(5) Rendkívüli települési támogatás hivatalbóli eljárásra is megállapítható, ha azt önkormányzati intézmény, vagy önkormányzati szociális szerv jelzi. Ez esetben kérelmet nem kell benyújtani és a jövedelmi helyzetet sem kell vizsgálni. A támogatás pénzbeli és természetbeni juttatásként is adható a 15. § (5) bekezdésében meghatározott értékhatárig.

17. § (1) Temetési célú rendkívüli települési támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki

• a) a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
• b) tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
• c) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át, egyedülálló vagy

gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 400 %-át.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000 Ft.

(3) A temetési segélyre vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz és mellékelni kell a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát (melyről a Hivatalban másolat készül), valamint a halotti anyakönyvi kivonatot, melyre kifizetéskor a segély összegét rá kell vezetni.

18. § (1) A kiskorú gyermek vagy a 18 év feletti, de 25. életévét nem betöltött közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnőtt részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani különösen

• a) a szülő halála esetén,
• b) a családot ért elemi kár esetén,
• c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása vagy a gyermek családba való visszakerülése érdekében,
• d) a szülő vagy a gyermek 5 napot meghaladó kórházi kezelése esetén,
• e) a gyermek iskoláztatásával vagy óvodai nevelésével kapcsolatos egyszeri kiadásokra,
• f) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik.
• g) a szociális válsághelyzetben levő várandós anya részére gyermekének megtartása céljából.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem benyújtásakor

• a) az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal,
• b) a nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal,
• c) a kórházi kezelést az ellátást végző intézmény által kiadott igazolással,
• d) a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással,
• e) az óvodai nevelést az óvoda által kiadott igazolással,
• f) a várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel kell bizonyítani.

(3) Az iskoláztatással vagy az óvodai neveléssel összefüggő eseti kiadás összegéről a kérelmező írásban nyilatkozik, az elemi kár tényét pedig a Hivatal környezettanulmány útján állapítja meg.

(4) Nem állapítható meg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a környezettanulmány során vagy más hiteles módon megállapítást nyert, hogy a benyújtott jövedelemnyilatkozat és az ahhoz becsatolt igazolások adatai nem valósak, és időszakos létfenntartási gond vagy a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet nem áll fenn.

(5) A kérelem a rendelet 4. mellékletében található nyomtatványon nyújtható be és csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő – a jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető – közeli hozzátartozóknak a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolását.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként maximum 10.000 Ft, illetve évente gyermekenként maximum a nyugdíjminimum kétszerese.

(7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is nyújtható, melynek formái:

• a) étkezési térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,
• b) kollégiumi, diákotthoni térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása,
• c) tanszer, tankönyvtámogatás.

(8) A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a (7) bekezdés a)–c) pontjai esetében közvetlenül az intézményhez történő átutalással valósul meg.

19. § (1) A települési támogatás - különösen a rendkívüli és a közüzemi kiadásokhoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz nyújtott települési támogatás - természetbeni juttatásként is megállapítható.

(2) A természetbeni juttatás formái különösen az élelmiszerjuttatás, az élelmiszerutalvány, a vásárlási utalvány.

(3) Utalvány formájában nyújtott támogatás tekintetében a támogatottnak utólagos elszámolási kötelezettsége nincs.

20. § (1) Annak a személynek, akinek nincs, vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles és képes hozzátartozója, az eltemettetéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A köztemetés elrendelésénél a Szt. 48. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A polgármester a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(4) A (3) bekezdés szerinti különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha

• a) az eltemettetett személy hagyatéka a köztemetés költségét nem fedezi, és
• b) az eltemettetésre köteles személy vagyontalan és jövedelme nem éri el az öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

21. § (1) Az Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

• a) szociális alapellátás keretében a családsegítést, a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a tanyagondnoki szolgáltatást,
• b) gyermekjóléti alapellátás keretében gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele önkéntes. A kérelem a rendelet 5. mellékletében található nyomtatványon nyújtható be.

(3) A családsegítés és tanyagondnoki szolgáltatás térítésmentes, a szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás igénybevétele térítési díj köteles, melynek mértékét a Képviselő-testület az e rendelet 1. mellékletében határozza meg.

(4) Különös méltánylást igénylő esetekben a személyi térítési díj mérsékelhető vagy elengedhető. A méltányosságot a Polgármester gyakorolja. Ilyen méltányossági ok különösen:

• a) az ellátott állandó fekvőbeteg,
• b) az ellátott súlyos fogyatékos,
• c) elemi kár,
• d) nem rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel.

22. § (1) Étkeztetés, házi segítségnyújtás és tanyagondnoki szolgálat esetében a Polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul gondoskodik a szociális alapellátásról, ha a gondoskodás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Családsegítés esetében a család- és gyermekjóléti szolgálat külön eljárás nélkül, haladéktalanul gondoskodik a szociális alapellátásról, ha a gondoskodás hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások megszüntethetők az Szt. 100-102 §-a szerinti esetekben.

23. § (1) Szociális étkeztetésben kell részesíteni a Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szociálisan rászorult személyeket.

(2) A Képviselő-testület a Szt. 62. § (2) bekezdése alapján a jogosultsági feltételeket az alábbiak alapján állapítja meg:

• a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte.
• b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
• c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
• d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
• e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(3) Szociális étkeztetést a jogosult kérelmére lehet megállapítani. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem benyújtására jogosult a gondozást kérő vagy a törvényes képviselője.

(4) A kérelemhez mellékelni kell - amennyiben a kérelem egészségügyi okra alapozott - az orvosi igazolást. Az ellátás igénybevételét megelőzően a polgármester az ellátást igénylőnél az 1993. évi III. tv. 119/C § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelemvizsgálatot folytat le, hogy megállapítsa az ellátást igénylő havi jövedelmét. A kérelmező köteles a saját helyzetében, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni. Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, akinek vagyona meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyon mértékét.

(5) Az önkormányzat napi egyszeri étkeztetést biztosít (hétköznapokon), térítésmentes házhoz szállítással - melyben közreműködik a tanyagondnoki szolgálat -, személyes elvitellel vagy a házi segítségnyújtó közreműködésével. Azon személyeknél, akik koruk vagy egészségügyi állapotuk alapján kérik a szociális étkeztetést, az étel házhoz szállításáról is gondoskodni kell.

(6) A Képviselő-testület az e rendelet 1. mellékletében meghatározott térítési díjból az alábbi kedvezményeket biztosítja:

• a) a szociális étkezési térítési díjból 100 %-os kedvezmény adható annak az ellátatlan személynek, aki az Szt. szerinti jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) a szociális étkezési térítési díjból 50 %-os kedvezmény adható annak az ellátatlan személynek, aki tartósan beteg, eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincs és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
• c) a szociális étkezési térítési díjból 25 %-os kedvezmény adható annak az ellátatlan személynek, aki tartósan beteg, eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincs és jövedelme meghaladja az a) pontban meghatározott mértéket, de nem haladja meg a 250 %-ot,
• d) a szociális étkezési térítési díjból 10 %-os kedvezmény adható annak az ellátatlan személynek, aki tartósan beteg, eltartásra kötelezhető hozzátartozója nincs és jövedelme meghaladja a b) pontban meghatározott mértéket, de nem haladja meg a 300 %-ot.

24. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás keretében gondoskodik a Szt. 63 §-a szerinti szociálisan rászorult személyekről.

(2) A házi segítségnyújtás igénylése tárgyában benyújtott kérelmek ügyében a polgármester jár el.

(3) A polgármester és az ellátott vagy törvényes képviselője megállapodást köt az az ellátásról.

(4) A házi segítségnyújtás igénybevételére való jogosultság szempontjából szociálisan rászorult az,

• a) akinek egészségi állapota a szolgáltatás azonnali biztosítását indokolja. Ennek igazolására a háziorvos szakvéleményét ki kell kérni;
• b) akinek a gondozási szükséglete a napi 4 órát nem haladja meg a szakértői bizottság véleménye alapján.

(5) A házi segítségnyújtás térítési díjának megfizetése alól mentesül az, akinek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, ezt meghaladó jövedelem esetében e rendelet 1. melléklete szerinti térítési díjat köteles fizetni.

25. § (1) A tanyagondnoki szolgálat célja:

• a) a tanyás települési hátrányok csökkentése, életfeltételek javítása, a közszolgáltatáshoz való hozzájutás elősegítése.
• b) a szociális alapellátások kiépítésének bővítése, települési funkciók bővítése.
• c) a közösség fejlesztés, a helyi társadalmi, a civil szféra erősítése, jobb életminőség elérése elsősorban a tanyán élőknek.

(2) A Képviselő-testület Kunszállás Község közigazgatási területét egy tanyagondnoki körzetre osztja.

(3) A tanyagondnokot az Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki, menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Az elvégzett munkáról évente beszámolót ad a Képviselő-testületnek.

(4) A tanyagondnoki tevékenységben a szociális alapellátási feladatok meghatározóak:

• a) idősek étkeztetése, ételkihordás, bevásárlás.
• b) gyógyszer felíratása és kiváltása.
• c) betegek orvoshoz szállítása.
• d) gyermekek (óvodások, általános iskolások) szállítása az óvoda és iskola nyitvatartási rendjéhez igazodva rossz időjárás esetén.
• e) egyéb feladatok (p. hivatali ügyintézés segítése)

A felsorolt feladatok közben a tanyagondnok rendszeresen nyújt személyes segítséget a rászorulóknak, problémáik meghallgatásával és megbeszélésével.

(5) A Képviselő-testület a tanyagondnoki szolgálat ellátásához gépjárművet biztosít.

(6) A rendeletben szabályozott tanyagondnoki szolgálat szociális jellegű szolgáltatásai térítésmentesek és az ellátottak részéről nem szükséges a tanyagondnok által vezetett tevékenységnaplót aláírni.

26. § Az Szt. 92. § (1) bekezdés a) pontja és a Gyvt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak mértékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

27. § (1) Az Önkormányzat a család- és gyermekjóléti szolgálat keretében gondoskodik a Gyvt. 39. § (1) bekezdése szerinti feladatairól.

(2) A család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 5 – 26. §-ában foglaltak szerint látja el.

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

29. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az alábbi rendeletek hatályukat vesztik:

• a) az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete
• b) az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2019. (I.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2019.(III.26.) önkormányzati rendelet.
• c) az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2019. (I.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2019.(XII.17.) önkormányzati rendelet.
• d) az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2019. (I.29.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2020.(IX.1.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2021. szeptember 15-én lép hatályba.