Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelete
a fák védelméről
Hatályos: 2021. 09. 19- 2022. 03. 29Budapest Főváros XXII. Kerület Budafok-Tétény Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendelete
a fák védelméről
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében továbbá a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) 8. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános és értelmező rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a nem közterületen eredő fákra, valamint a kompenzációs intézkedés mértékét és módját tekintve a közterületen eredő fákra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
- a) az ingatlan-nyilvántartásban mező- vagy erdőgazdasági művelési ágban nyilvántartott földrészletekre.
- b) a külön jogszabály hatálya alá tartozó fákra, így különösen
- ba) a szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira,
- bb) a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre,
- bc) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó, ún. Natura 2000 területekre,
- bd) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre,
- be) azon területekre, ahol a fásítást egyéb jogszabályok szabályozzák,
- bf) önkormányzata költségvetési szerve vagy tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási, és zöldterület-felújítási és beruházási munkálataira.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed a 2. § 11. pont szerinti használónak minősülő természetes és jogi személyekre, egyéb szervezetekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
- 1. allergiát okozó fák: a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Kerületi Építési Szabályzatról szóló 10/2018. (V.03.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: KÉSZ) 6. melléklete szerinti allergiát okozó növényfajok
- 2. ápoló metszés: a koronából a száraz, egymást keresztező, beteg, sérült ágak olyan mértékű eltávolítása, amelynek során a koronafelület nem csökken
- 3. előnevelt díszfa: lomblevelű, minimum 12/14 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru
- 4. epifiton növények eltávolítása: a fát élettérül használó valamint a fán élősködő növények eltávolítása
- 5. fa: egy vagy több törzsű növény, egyértelmű csúcsdominanciájával rendelkező központi hajtásából nőnek ki a fő ágai, ideértve mind a lombhullató mind az örökzöld fafajtákat. A rendelet alkalmazása szempontjából nem minősülnek fának az oszlopos örökzöldek, úgymint tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok és kisebb fává növő cserjék, így különösen: tiszafa, orgona
- 6. fa kivágása: 30 cm vagy annál nagyobb törzskörméretű fa kivágása, valamint a fa életében olyan mértékű beavatkozás, ami 2 éven belül a fa pusztulásához vezet, kiszáradt fa esetében a fa végleges eltávolítása
- 7. fa erőteljes metszése: fa olyan mértékű visszavágása, megújító metszése, amely annak életképességét rövid- vagy hosszútávon befolyásolja
- 8. favizsgálati szakvélemény: meghatározott végzettséggel rendelkező, minősített favizsgáló szakember által kiállított olyan dokumentum, melyben a szakember által elvégzett teljeskörű vizsgálat kiterjed a vizsgált fa korára, fajára, méretére, térbeli elhelyezkedésére, részletes egészségi állapotára és tartalmaz a vizsgálat eredményén alapuló javaslatot a fa fenntartásával, megóvásával, áttelepítésével vagy kivágásával, kertészeti kezelésével kapcsolatban, mindezt fotókkal dokumentálva, alátámasztva
- 9. gyümölcsfa: minimum 12/14 cm törzskörméretű, emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő, alapvetően gyümölcséért termesztett és gondozott növényfajok, beleértve a diófát is
- 10. hajtásválogatás: nagy hajtástömeg esetén történő speciális metszés, melynek célja a fajra jellemző korona kialakítása
- 11. használó: a Korm. rend. 2. § (4) bekezdésében meghatározott használó
- 12. ifjítás: a nagymértékben leromlott fiziológiai állapotú fa esetében a fa megtartása érdekében végzett jelentős mértékű beavatkozás, mely maximum 30%-os lombveszteséggel jár, és új, a fajra jellemző koronaszerkezet kialakítását eredményezi
- 13. inváziós fajú fás szárú növény: a Korm. rend. 1. mellékletében megjelölt és a KÉSZ 6. melléklet 1. pontjában felsorolt agresszíven gyomosító növényfajok
- 14. kidőlt, kitört fa: természeti jelenség vagy emberi tevékenység következtében kifordult gyökérzetű, az eredési helyéről kidőlt vagy törzse kettéhasadt, vagy a törzse a földfelszín és a korona között bármely helyen eltört, amely következtében a törés feletti rész vagy az egész fa életképtelenné vált
- 15. kiszáradt fa: a fa a vegetációs időszak során nem rendelkezik élő lombozattal
- 16. koronakurtítás: a fa állapota miatt a koronafelületet legfeljebb 20%-al történő csökkentése
- 17. korona részleges kurtítása: a fa állapota miatt a koronafelületet legfeljebb 20%-kal, történő aszimmetrikusan csökkentése
- 18. koronaemelés: a fa állapota miatt a korona alsó ágainak eltávolítása, a koronafelületet legfeljebb 15%-kal, aszimmetrikusan történő csökkentésével
- 19. koronaritkítás: a korona belsejének ritkítása, sűrűn álló, egymást keresztező, beteg, sérült ágainak eltávolításával, a koronafelület legfeljebb 5%-kal történő csökkentésével
- 20. koronaalakító metszés: fiatal fák - másodlagos korona kialakítása esetén ifjított fák vagy alakra nyírt fák – metszése, amelynek célja a fajra vagy felhasználási célra jellemző, a környezethez alkalmazkodó koronaalak kialakítás
- 21. közterület: a Korm. rend. 1/A §-ban meghatározott terület
- 22. műszaki beavatkozás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontjában meghatározott építési tevékenység, valamint a kármentesítés, a környezetalakítás, a tereprendezés és a földmunkával járó egyéb tevékenység
- 23. össztörzskörméret: több faegyed törzskörméretének összege
- 24. pénzbeli megváltás: az össztörzskörméret szerinti pénzbeli megváltás 12,56 cm törzskörméretenként számított, az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott fapótlási kompenzációs intézkedési díj, amely tartalmazza egy 12/14 cm törzskörméretű, minimum 4 cm törzsátmérőjű kétszer iskolázott sorfa vagy parkfa minőségű fa elültetésének, valamint az elültetett fa 2 évig való fenntartásának költségét
- 25. sarjak eltávolítása: a gyökér-, tő-, törzssarjak eltávolítása
- 26. statikai helyreállítás: a legtöbb esetben olyan speciális metszés, amelynek fő célja a fa súlypontjának közelítése a gyökérnyakhoz a korona részleges, aszimmetrikus kurtításával a függőlegestől eltérő súlypont-eltolódás korrigálása érdekében
- 27. törzskörméret: a fatörzs - földfelszíntől egy méter magasságban mért – kerülete cm-ben
- 28. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak
- 29. veszélyhelyzetet alátámasztó dokumentumok: fotódokumentáció vagy minősített favizsgáló által kiállított szakvélemény a veszélyhelyzetet okozó fáról
- 30. visszavágás: a koronafelület nagymértékű, drasztikus csökkentése az ágrendszer kóros elváltozása vagy a fa főbb részeinek meggyengülése miatt a fára ható erőhatások csökkentése érdekében, amelynek következtében a fa habitusa nem tartható meg.
- 31. vis maior esemény: természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, így különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégeső, fagy, felhőszakadás
3. Általános rendelkezések
3. § A fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.
4. § Fát kivágni, erőteljesen megmetszeni, továbbá áttelepíteni indokolt esetben, a kért munkálatok elvégzésére vonatkozó engedély birtokában lehet. Az engedélyben megállapított mértékben és módon, valamint előírt határidőn belül köteles az engedélyes gondoskodni a pótlásról.
5. § A használót közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet okozó kidőlt vagy kitört fa eltávolítása esetén bejelentési kötelezettség terheli a veszélyhelyzetet alátámasztó dokumentumok egyidejű csatolásával, azonban ebben az esetben is köteles a számára előírt pótlási kötelezettséget teljesíteni.
6. § (1) Fapótlásként nem telepíthetők inváziós fajú fák, cserjék, oszlopos örökzöldek. és allergiát okozó fák.
(2) Közterületen kivágott fa csak díszfával pótolható, nem közterületen kivágott fa díszfával vagy gyümölcsfával is pótolható.
7. § Fa gyökerestül történő kiemelése és földlabdával történő szakszerű áttelepítése akkor engedélyezhető, ha a kivitelezés bejelentésben részletezett módja, különösen az előkészítés, a fa állapota, mérete, a megfelelő időszak, a munkamenet tervezett eszközei előreláthatólag biztosítja a fa túlélését.
8. § (1) Az engedélyes az e rendelet hatálya alá tartozó fa kivágását – az 5. § és a 16. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével – szeptember 1. és április 1. között végzi el.
9. § A fatelepítés határidejét a meglévő adottságokra és a vegetációs időszakokra figyelemmel kell meghatározni, de nem lehet később a fakivágás megtörténtétől számított, vagy műszaki beavatkozás esetében a műszaki beavatkozás befejezésétől számított háromszázadik napnál.
10. § Műszaki beavatkozás érdekében szükséges fakivágás esetén a fakivágás várható időpontja legfeljebb fél évvel előzheti meg a műszaki beavatkozás kezdési időpontját. Műszaki beavatkozás - engedélyköteles, vagy egyszerű bejelentésköteles tevékenység - esetén a fakivágás megkezdésének feltétele a műszaki beavatkozáshoz kapcsolódó és szükséges bejelentés vagy a véglegessé vált engedély megléte.
11. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó ügy önkormányzati hatósági ügy, amelyben átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
(2) Az eljárási határidő a bejelentésköteles tevékenységek esetén húsz nap, míg az engedélyköteles tevékenységek esetén negyven nap.
(3) A településrendezési, településképvédelmi, kultúrtörténeti szempontok érvényesítését igénylő esetekben és a KÉSZ-ben a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, valamint megtartandó facsoport növényállomány jelölésű területrészen elhelyezkedő, továbbá az építési helyen belül elhelyezkedő értékes, megtartandó faként jelölt fákat érintő eljárásban a jegyző megkéri az önkormányzati főépítész véleményét.
II. FEJEZET Nem közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények kivágása és pótlása
Bejelentésköteles tevékenységek
12. § (1) A használó bejelentési kötelezettségének a 14. § (1) bekezdésében foglalt esetben a veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást követő tizenöt napon belül a melléklet szerinti formanyomtatványon köteles eleget tenni.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell a már bekövetkezett eseményeket alátámasztó képi vagy írásos dokumentumot, így különösen:
aa) fénykép- vagy videófelvételt, vagy
ab) tanúk nyilatkozatát, vagy
ac) favizsgálati szakvéleményt,
b) a kivágott fa helyét a kivágással érintett ingatlan helyszínrajzán feltüntetve, darabszámát, faját, törzskörméretét megadva,
c) műszaki beavatkozás esetén be kell jelölni a megmaradó fa (fák) helyét és a műszaki beavatkozás területi határait, a tervezett pótlás leírását, a telepítéssel érintett ingatlanok helyszínrajzán feltüntetve a telepítendő fa helyét, darabszámát, faját, törzskörméretét, a telepítés tervezett idejét.
13. § Amennyiben a fa áttelepítés, erőteljes metszés esetén a lombtömegvesztés és károsodás miatt a cselekmény időpontjától számított két éven belül elpusztul, vagy nem ered meg, gondoskodni kell arról, hogy az elpusztult fa a környezetére veszélyt ne jelentsen.
14. § (1) Az 5. §-ban meghatározott esetben - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a használó köteles haladéktalanul elvégezni a fakivágást, kidőlt vagy kitört fa esetén annak eltávolítását, majd a tevékenység bejelentését.
(2) Amennyiben a kár másként nem hárítható el, és a kiszáradt, kidőlt, közvetlen élet-, baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet jelentő fa kivágására, eltávolítására a használónak nincs lehetősége, a használó személye nem ismert, vagy az élet-, baleset- vagy vagyonvédelem megköveteli, azt az önkormányzat a használó költségére haladéktalanul elvégeztetheti.
15. § A jegyző a bejelentés alapján az e rendeletben előírtak szerint fapótlásra vagy pénzbeli megváltásra, vagy részben pótlásra, részben pénzbeli megváltásra kötelezi a használót.
5. Engedélyköteles tevékenységek
16. § (1) A fa kivágása, áttelepítése, erőteljes metszése iránti kérelmet a tervezett cselekmény elvégzését megelőzően kell benyújtani a melléklet szerinti formanyomtatványon.
(2) Beavatkozás nélkül kiszáradt fa esetében a használó köteles a fa kiszáradását követően gondoskodni arról, hogy a kiszáradt fa a környezetére veszélyt ne jelentsen. A kiszáradt fa eltávolítása engedélyköteles tevékenység.
(3) A kérelemben meg kell jelölni a tervezett cselekmény indokát, mellékelni kell a kérelmezett tevékenységet alátámasztó rajzi, képi és írásos dokumentumot, így különösen:
- a) fényképfelvételt vagy favizsgálati szakvéleményt,
- b) a kivágandó fa helyét a kivágással érintett ingatlan helyszínrajzán feltüntetve, darabszámát, faját, törzskörméretét megadva,
- c) építkezés, műszaki beavatkozás esetén be kell jelölni a megmaradó fa (fák) helyét és a műszaki beavatkozás területi határait is, az ingatlanon található minden fa fajtáját, méretét és elhelyezkedését tartalmazó fakatasztert
- d) a tervezett pótlás leírását, a telepítéssel érintett ingatlanok helyszínrajzán feltüntetve a telepítendő fa helyét, darabszámát, faját, törzskörméretét, tervezett telepítés idejét.
17. § A jegyző
- a) a tervezett cselekményt engedélyezi és fakivágás esetén fapótlásra, pénzbeli megváltásra, vagy részben pótlásra, részben pénzbeli megváltásra kötelezi a kérelmezőt, vagy
- b) a tervezett fakivágást nem engedélyezi,
- ba) ha e rendelet által előírt követelmények nem teljesülnek, vagy
- bb) a fa áttelepítése szakmai és településrendezési szempontból célszerű és kivitelezhető, vagy
- bc) élővilágvédelmi, élőhelyvédelmi, településképvédelmi, kultúrtörténeti szempont indokolja.
- c) a tervezett egyéb cselekményt nem engedélyezi,
- ca) ha e rendelet által előírt követelmények nem teljesülnek, vagy
- cb) élővilágvédelmi, élőhelyvédelmi, településképvédelmi, kultúrtörténeti szempont indokolja.
18. § A fakivágási engedély a véglegessé válástól számított egy évig hatályos.
19. § A fakivágás megtörténtének időpontjáról és tényéről az azt követő tizenöt napon belül az engedélyesírásban tájékoztatja a jegyzőt.
6. A fapótlás rendje, mértéke
20. § A fapótlás kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a használó.
21. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a véglegessé vált fakivágási engedély vagy a bejelentés alapján kivágott fát a határozatban megállapított mértékben, módon és határidőn belül kell pótolni.
(2) Amennyiben a fa áttelepítése, erőteljes metszése esetén a lombtömegvesztés és károsodás miatt a cselekmény időpontjától számított két éven belül elpusztul, vagy nem ered meg, a 22–26. § rendelkezéseinek megfelelően kell pótolni.
22. § (1) Legfeljebb két fa kivágása esetén a pótlás mértéke a kivágott fával azonos számú fa, a harmadik fától a kivágandó fák törzskörméretének 100%-a.
(2) Amennyiben olyan ingatlanra adnak be fakivágási engedély kérelmet, amelyre három éven belül már adott ki engedélyt a jegyző és ennek alapján csak egy fa kivágása történt, úgy jelen eljárásban egy fa pótlásának mértéke a kivágott fával azonos számú fa, a további fapótlás mértéke a 22–25. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(3) Ha a fa egy méteres magasságban több törzzsel rendelkezik, akkor minden törzs egy méteres magasságban lemért törzskörméretét össze kell adni.
(4) Ha a fa egy méteres magasságban két vagy több törzse ágazik, akkor közvetlenül az elágazás alatti törzskörméretet kell mérni.
23. § (1) A KÉSZ-ben a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, megtartandó facsoport növényállomány jelölésű területrészen elhelyezkedő fák kivágása esetén a pótlás mértéke a kivágott törzskörméret 120%-a.
(2) A KÉSZ-ben építési helyen belül elhelyezkedő értékes, megtartandó faként jelölt fákra vonatkozó pótlás mértéke a kivágott törzskörméret 130%-a.
24. § A pótlás mértéke meghatározható a fakivágást megelőző öt évben, az érintett ingatlanon elültetett fák össztörzskörméretének figyelembevételével egyenként 30 cm törzskörméretig, amennyiben másik fa pótlásában korábban nem vették figyelembe.
25. § Inváziós fajú fa, allergiát okozó fa, fenyőfa, kiszáradt fa valamint – a diófa kivételével – a gyümölcsfák esetében a pótlás mértéke a kivágott fával azonos számú fa.
26. § Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy a fa kiszáradása emberi beavatkozás miatt következett be, úgy a fapótlás mértékét a 22–25. § rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.
7. A fapótlás módja
27. § (1) A fapótlás módját az alábbiak szerint kell meghatározni:
- a) a kivágott fa pótlására a fatelepítést elsősorban az érintett ingatlanon belül kell megvalósítani legalább a KÉSZ szerinti minimális fásítottság mértékéig;
- b) ha a fatelepítést a fakivágással érintett ingatlanon belül csak a
KÉSZ szerinti minimális fásítottság mértékéig kívánja a kötelezett elvégezni, akkor a
KÉSZ szerinti minimális fásítottságon felüli pótlás
- ba) a kötelezett más, jelen rendelet területi hatályán belül elhelyezkedő, saját tulajdonú ingatlanán való pótlással
- bb) a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi ingatlanon
- bc) amennyiben a kivágással érintett ingatlan fizikai adottságai alapján nem valósítható meg az ültetés, részben vagy egészben pénzbeli megváltással
történhet.
28. § (1) A fapótlást legalább 12/14 cm törzskörméretű minimum 4 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfával, vagy legalább 12/14 cm törzskörméretű gyümölcsfával kell elvégezni.
(2) Díszfa esetén a pótlást legalább kétszer iskolázott, sorfa vagy parkfa minőségű fával kell teljesíteni.
(3) Faültetés előírása esetén azt lehetőleg 1 m3-es ültetőgödörbe, 50% talajcserével, talajjavítással kell elvégezni.
(4) Műszaki beavatkozás esetén a maradó fákat kalodázással, vagy más megfelelő módon kell megvédeni. A maradó fa védelméről annak kell gondoskodnia, aki a műszaki beavatkozást végzi.
(5) A fatelepítés időpontjától számítva a kötelezettnek három év fenntartási kötelezettsége van. Ezen időszak alatt a fa nem vágható ki, és a fa életképességét megfelelő gondozással biztosítania kell.
(6) A kötelezett a fapótlás fatelepítéssel történt teljesítéséről legkésőbb harminc napon belül a jegyzőt írásban tájékoztatni köteles.
8. A fapótlás teljesítése pénzbeli megváltással
29. § (1) A fapótlás a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével részben vagy egészben teljesíthető pénzbeli megváltással a jegyző kötelezése alapján.
(2) A pénzbeli megváltás esetén a befizetést
- a) a fa kivágása előtt,
- b) engedély nélkül kivágott fa esetén a hatósági döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül,
- c) ellenőrzés alapján hozott döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül az Önkormányzat Környezetvédelmi Alap számlájára kell teljesíteni.
(3) Természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek esetében - kérelemre - a jegyző részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
9. A fapótlás ellenőrzése
30. § (1) A jegyző a fapótlás tényleges megtörténtét a 21. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglaltaknak megfelelően teljesített fapótlás után, egy éven belül ellenőrzi. A jegyző az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított három éven belül ellenőrizheti.
(2) A fapótlási kötelezettség teljesített, ha
- a) a fatelepítéstől számított második vegetációs időszak kezdetén a telepített fák mindegyikén a lombkorona kihajt, vagy
- b) a pénzbeli megváltás előírt összegét a kötelezett befizette.
(3) A fatelepítés elmulasztása, vagy hiányos teljesítése esetén, vagy ha a telepített fák bármelyikén a második vegetációs időszakig a lombozat nem hajt ki, a nem teljesített ültetést el kell végezni az eredeti pótlási feltételeknek megfelelően.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában és a 28. § (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítése alól kizárólag az ezen időszak alatt bekövetkezett vis maior esemény mentesít.
(5) Amennyiben a kötelezett a garanciális pótlást a második vegetációs időszakot követő nyugalmi időszakban nem végzi el, akkor a jegyző a pótlás vagy annak hiányzó része pénzbeli megváltására kötelezi a kérelmezőt. Ebben az esetben a jegyző részletekben történő teljesítést nem állapíthat meg, részletfizetést nem engedélyezhet.
10. Engedély nélküli fakivágás
31. § Engedélykérelem vagy bejelentési kötelezettség esetén a bejelentési adatlap benyújtása nélkül történő fakivágás esetén a jegyző hivatalból eljárást indít.
32. § Az engedély nélkül kivágott legfeljebb két fa esetén a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 100 %-val kell pótolni, három vagy több fa kivágása esetén a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 150 %-val kell pótolni.
33. § Amennyiben a kivágott fák száma másként nem állapítható meg, úgy azt a KÉSZ szerinti minimális fásítottság mértékében kell megállapítani. Amennyiben a kivágott fa törzskörmérete egy méter magasságban már nem állapítható meg, illetve a tönk sem áll már rendelkezésre, akkor a kivágott fát egyenként 150 cm törzskörmérettel kell beszámítani, ennek másfélszerese szerint kell a pótlás mértékét megállapítani.
34. § Engedély nélküli fakivágás esetén a pénzbeli megváltás összegét a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell teljesíteni. Természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek esetében - kérelemre - a jegyző részletekben történő teljesítést is megállapíthat.
III. FEJEZET Kompenzációs szabályok közterületi ingatlanok esetében
35. § A Korm. rend. 8. § (4) bekezdése szerinti kompenzációs intézkedés alatt e rendelet 29. §-ában foglalt pénzbeli megváltást kell érteni.
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő engedélyezési és bejelentési eljárásokban is alkalmazni kell.
37 §
38 § Hatályát veszti Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének a fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM / BEJELENTÉS*
a nem közterületen lévő fákra, fás szárú növényekre
A fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelet alapján fakivágási engedélykérelemmel / bejelentéssel* fordulok Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzat Jegyzőjéhez.
Kérelmező neve, címe: | ||
Bejelentett lakcíme, telefonszáma: | ||
Jogosultsága*: | tulajdonos/közös képviselő/meghatalmazott/egyéb** | |
email címe |
A kivágás / áttelepítés/ erőteljes metszés /* (mind együtt: beavatkozás) indoka:
A magánterület címe, helyrajzi száma, a fa/fák pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással):
A beavatkozással érintett fa/fák (pótlap szükség szerint csatolható):
Sorszám | Fafajta | Törzskörméret (földtől számított 1 m magasságban) |
A tervezett beavatkozás időpontja, kivitelezésének részletes leírása:
Tervezett fapótlás:
Sorszám | Fafajta | Darabszám | Törzskörméret | A kiültetés helye |
A beavatkozással érintett ingatlanon meglévő és megmaradó fák:
Sorszám | Fafajta | Darabszám | Törzskörméret |
A fapótlást ültetéssel / pénzbeli megváltással / ültetéssel és pénzbeli megváltással kívánom megtenni.*
Korábban (maximum 5 éven belül) az ingatlanra ültetett, beszámítható fák:
Sorszám | Fafajta | Darabszám | Törzskörméret | A kiültetés helye |
Mellékletek felsorolása:
Fa pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel:
oszlopos örökzöldek: például thuja (Thuja sp.), hamisciprus (Chamaecyparis sp.), boróka (Juniperus sp.), leyland-ciprus (Cupressus sp., Cupressocyparis sp.) fajok, inváziós fajok: fehér akác*** (Robinia pseudoacacia) amerikai kőris*** (Fraxinus pennsylvanica); mirigyes bálványfa*** (Ailanthus altissima); cserjés gyalogakác (Amorphafruticosa); kései meggy (Padus serotina), zöld juhar (Acernegundo); fehér eper (Morus alba); ezüstfa (Eleagnos angustifolia); kanadai nyár (Populus x canadensis); nyugati ostorfa (Celtis occidentalis); arany ribiszke (Ribes aureum) allergiát okozók: enyves éger - Alnus glutinosa (honos); fehér fűz - Salix alba (honos); magas kőris - Fraxinus excelsior (honos); mogyoró - Corylus avellana (honos); nyír - Betula pendula (honos)
(*A megfelelő rész aláhúzandó!)
(**A kivágandó fával/fákkal való rendelkezési jogosultságot bizonyító dokumentum (például: tulajdoni lap, vagy idegen vagy közös tulajdonban lévő ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulás, területhasználati, vagy egyéb vonatkozó szerződés, meghatalmazás.)
(***Kivéve a kertészeti változatok.)
Kelt: ..........................., ..................... ............................................
Aláírás
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerülete zöldfelületeinek erőteljesebb védelme, ugyanakkor a lakosság érdekeinek figyelembe vétele szükségessé tette a fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelet kiváltását, a fák védelméről szóló új rendelet megalkotását. Az új rendelet megalkotásának célja a korábbi rendelet gyakorlati alkalmazása során felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése. A hatósági eljárások során fény derült arra, hogy az ügyfelek nem ismerik és értik a jogi szabályozás lényegét, illetve méltánytalannak tartják a fapótlás és a kompenzáció szabályait. A jelenleg hatályos szabályozás nem tesz különbséget aszerint, hogy magánszemély vágat ki 1-2 fát, többnyire balesetveszély elhárítása, megelőzése céljából az ingatlanán, vagy építési vállalkozó vágat ki több, akár 10-15 fát is az általa megvásárolt ingatlanon, többlakásos társasház felépítése, lakások eladása érdekében. Az utóbbi eset környezetkárosító hatása lényegesen nagyobb, ugyanakkor itt haszonszerzés is történik, ezért fontos, hogy a jogkövetkezmények, a fapótlás és pénzügyi kompenzáció mértéke is ehhez igazodjon. A rendelet differenciálja a fapótlás szabályait, továbbá pontosítja a favédelemmel kapcsolatos fogalmakat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. § A rendelet területi, tárgyi és személyi hatályát határozza meg. A közterületen levő fák esetén a korábbinál szűkebb körben, a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kizárólag a kompenzáció tekintetében tartalmaz szabályokat. A korábbi szabályozásnál részletesebb felsorolást tartalmaz arról, mi nem tartozik a rendelet hatálya alá, ezen belül nevesíti, hogy mely külön jogszabály hatálya alá tartozó fákra nem vonatkoznak a rendelet szabályai (pl. Natura 2000 területek). Kiveszi a rendelet hatálya alól az önkormányzat, költségvetési szerve, illetve a tulajdonában álló gazdasági társasága által végzett zöldfelület-fenntartási, felújítási és beruházási munkálatokat is annak érdekében, hogy az önkormányzat illetve szervei által végzett munkálatokhoz – melyekre nem közterületen, hanem az önkormányzat tulajdonában álló területeken kerülne sor – hatósági engedély kiadására ne legyen szükség. Ez egyébként kizárási ok lenne az önkormányzati hatósági ügyben, ugyanakkor önkormányzati hatósági ügyben nincs felettes szerv, amelyik kijelölhetne másik eljáró hatóságot, ezért gyakorlatilag a polgármesteri hivatal egyik szervezeti egysége készítené elő azt a jegyzői határozatot, mely engedélyezi a másik szervezeti egység által végzett munkálatokat. Ez felesleges eljárásokat generálna, ezért a bürokráciacsökkentés érdekében kellett ezt a rendelkezést megfogalmazni, természetesen a kivágott fák pótlását a rendelettel összhangban az érintett szervezeti egység elvégzi.
2. § A rendelet értelmező rendelkezéseit tartalmazza, a korábbi szabályozásnál részletesebben, pontosabban. Kiemelendő a fa fogalmának pontosítása, mely szerint a rendelet alkalmazása szempontjából nem minősülnek fának az oszlopos örökzöldek, úgymint tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus, és kisebb fává növő cserjék, úgymint tiszafa, orgona. Ezek kivágásához tehát nem kell engedély.
3. § Az általános rendelkezések körében a korábbi szabályozással egyezően rögzíti, hogy a fák védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelezettsége.
4. § Rögzíti, hogy fát kivágni, erőteljesen megmetszeni, továbbá áttelepíteni engedély birtokában lehet, továbbá az engedélyben foglaltak szerint köteles az engedélyes gondoskodni a pótlásról.
5. § A bejelentésköteles tevékenységeket sorolja fel, a közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzetet igazoló dokumentumokat egyidejűleg a bejelentéshez csatolni kell, továbbá a fapótlásról ebben az esetben is gondoskodnia kell a használónak. A kidőlt fa mellett nevesíti a kitört fát is, mely fogalom magyarázata a rendelet értelmező rendelkezéseiben található.
6. § A fapótlásként telepíthető és nem telepíthető fatípusokat szabályozza.
7. § A fa áttelepítésének szabályait határozza meg.
8. § Rögzíti, hogy a rendeletben foglalt tevékenységeket – a vegetációs időszakot figyelembe véve – mely időszakban lehet elvégezni.
9. § A fatelepítés határidejét határozza meg.
10. § Műszaki beavatkozás esetén fakivágás várható időpontját határozza meg.
11. § Rögzíti, hogy a rendelet hatálya alá tartozó ügy önkormányzati hatósági ügy, melyben a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át a hatáskör gyakorlását. Meghatározza továbbá az ügyintézési határidőt, és azokat az eseteket, amikor az önkormányzati főépítész véleményének kikérése szükséges: településképvédelmi, kultúrtörténeti szempontok érvényesítését igénylő ügyekben, a Kerületi Építési Szabályzatban (a továbbiakban: KÉSZ) a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, valamint megtartandó facsoport, vagy értékes, megtartandó faként jelölt fákat érintő eljárásban.
12. § A bejelentésköteles tevékenységek eljárásrendjét tartalmazza. A kérelmet a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani. A bejelentést utólag, a fakivágást követő 15 napon belül kell megtenni, feltétele mindig valamely közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzet. E rendelkezés részletezi, hogy az 5. § szerinti veszélyhelyzetet milyen dokumentumokkal lehet igazolni. Ennek során a rendelet a korábbi szabályokhoz képest konkretizálja a szakmai vélemény fogalmát, és favizsgálati szakvéleményt nevesít, mely fogalom értelmezését a rendelet 2. § 8. pontja tartalmazza. Ennek beszerzése továbbra sem kötelező, csak egy a lehetséges bizonyítékok közül, továbbra is elfogadható a már bekövetkezett eseményt alátámasztó fénykép- vagy videofelvétel, illetőleg a tanúk nyilatkozata.
13. § Rendelkezik arról, ha a fa áttelepítés, erőteljes metszés esetén két éven belül elpusztul, vagy nem ered meg, gondoskodni kell arról, hogy az elpusztult fa a környezetére veszélyt ne jelentsen.
14. § A közvetlen élet- baleset- vagy vagyonvédelmi veszélyhelyzet esetén a használó kötelezettségévé teszi a fa eltávolítását, ha más lehetőség a veszély elhárítására nincs. Amennyiben a használónak nincs erre lehetősége, a használó nem ismert, vagy élet-, baleset-, vagy vagyonvédelem azt megköveteli - azonnali intézkedésre van szükség -, az önkormányzat végeztetheti el a használó költségén a fa eltávolítását.
15. § A jegyző által előírható pótlási kötelezettségeket határozza meg a bejelentésköteles eljárásokban, mely lehet fapótlás, pénzbeli megváltás és a kettő kombinációja, azaz részben fapótlás, részben pénzbeli megváltás.
16. § Az engedélyköteles tevékenységeket sorolja fel. A korábbi rendeleti szabályozáshoz képest itt is kikerült a csonkolás fogalma. A bejelentésköteles eljárásokkal szemben lényeges, hogy az engedély kérelemnek mindig meg kell előznie a tervezett cselekményt. A kérelem benyújtása a rendelet mellékletében található formanyomtatványon történhet. A korábbi szabályozáshoz képest változás, hogy a beavatkozás nélkül kiszáradt fa eltávolítása engedélyköteles tevékenység.
Meghatározza továbbá – példálózó felsorolással – hogy mely bizonyítékok alapozhatják meg a fakivágás indokait. A korábbi szabályozástól eltérően kertészeti szakvélemény helyett minősített favizsgáló szakember által készített favizsgálati szakvéleményt nevesít, melynek fogalmát az értelmező rendelkezések között, a 2. § 8. pontja adja meg. Újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, hogy építkezés, műszaki beavatkozás esetén az ingatlanon található minden fa fajtáját, méretét és elhelyezkedését is tartalmazó fakatasztert is kell készíteni. Ennek azért van jelentősége, hogy később a tereprendezési munkák, majd az építkezés befejezése után is megállapítható legyen, hogy pontosan milyen fák voltak az ingatlanon, mely fák kivágására került sor engedéllyel, esetleg anélkül, illetve az ültetéssel történő pótlás meghatározásánál is fontos lehet.
17. § A határozat tartalmát és a mérlegelés szempontjait határozza meg.
18. § A fakivágási engedély hatályát a korábbi három évről egy évre csökkenti, ezzel megelőzi az eljárások elhúzódását, és a fapótlások megtörténtének nyomon követhetőségét is biztosítja.
19. § A korábbi szabályozással egyezően a fakivágás megtörténtéről és időpontjáról az engedélyesnek tizenöt napon belül írásban tájékoztatnia kell a jegyzőt. Az előbb említett egy éves végrehajtási határidő betartása, továbbá a fapótlási kötelezettség figyelemmel kísérése és az eljárás lezárása szempontjából fontos az eljáró hatóságnak, hogy értesüljön az engedélyben foglaltak megvalósulásáról.
20. § A fapótlás kötelezettjeként az ingatlan használóját nevesíti, a korábbi rendelkezésekkel egyezően. A használó fogalmát az értelmező rendelkezésekben a 2. § 11. pont határozza meg.
21. § A pótlás rendjének általános szabályait határozza meg.
22. § A korábbi rendelkezésektől eltérően a lakosságra kedvezőbb szabályt vezet be, amennyiben legfeljebb két darab fát vágnak ki, akkor a kivágott fákkal azonos számú fával kell azt pótolni, a harmadik fától a kivágandó fák törzskörméretének 100 %-át kell a pótlás mértékeként meghatározni. Amennyiben az adott ingatlanra három éven belül már adtak ki fakivágási engedélyt, és annak alapján csak egy fa kivágása történt meg, akkor az első fa pótlása történhet egy fával, a többi fa pótlása az általános szabályok szerint történik. A rendelkezés célja, hogy megakadályozza a szabályok kijátszását, és pl. minden évben csak egy-egy fa kivágását, a kedvezőbb szabályok alkalmazása céljából.
Megállapítja a törzskörméret számítási szabályokat arra az esetre, ha a fa több törzsből áll, vagy elágazik. Korábban ez sokszor adott vitára okot az ügyfél és a hatóság között.
23. §A KÉSZ-ben a telek zöldfelületként fenntartandó részeként jelölt, megtartandó facsoportban, illeve értékes megtartandó faként jelölt fákra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, annál szigorúbb szabályok alkalmazásának előírása, a pótlás mértékének az adott fa kivágott törzskörméretének a 120% illetve 130%-ban történő meghatározásával.
24. § A pótlás mértékébe beszámítható, korábban elültetett fák számának meghatározása.
25. § A lakosság számára a korábbi szabályozástól kedvezőbb szabályok megállapítása, amennyiben az inváziós, allergén és kiszáradt fák mellett a fenyőfa és a – diófa kivételével – a gyümölcsfa pótlását is a kivágott fával azonos számú fában határozza meg. Ennek oka, hogy a kerületben a magánszemélyek általában a balesetveszélyessé vált, túlméretesre nőtt fenyőket, illetve az idős, beteg gyümölcsfákat kívánják kivágatni, ezekben az esetekben nem lenne célszerű, ha ezeket a fákat a pótlás mértéke vagy a pénzbeli kompenzáció összege miatt inkább nem vágnák ki, és így balesetet okoznának.
26. § Az emberi beavatkozás miatt kiszáradt fa esetén alkalmazható rendelkezések.
27. § A fapótlás módjának szabályait határozza meg. Újdonság a korábbi rendeleti szabályozással ellentétben, hogy lehetővé teszi a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi ingatlanon való ültetéssel történő pótlás meghatározását.
28. § A fapótláshoz igénybe vehető facsemeték paramétereinek, illetve az ültetés módjának meghatározása, annak érdekében, hogy az elültetett fák lehetőség szerint meg is maradjanak. A fatelepítéstől számított három évig fenntartási kötelezettsége van a kötelezettnek. A kötelezett a fapótlás teljesítéséről is köteles a jegyzőt tájékoztatni, a teljesítés és az ezt követő fenntartási kötelezettség nyomon követhetősége érdekében.
29. § A pénzbeli megváltás teljesítésének idejét, módját tartalmazza. Új rendelkezés, hogy a pénzbeli megváltás nem a kötelezett által választható alternatíva a teljesítésre, hanem a hatóság dönt, hogy a pótlás mely formáját írja elő.
30. § A fapótlás ellenőrzésének szabályait írja elő.
31. § Az engedély vagy bejelentés nélküli fakivágás esetén a jegyzőt felhatalmazza, hogy hivatalból eljárást indítson.
32. § Az engedély nélkül kivágott fák esetén is differenciál a jogkövetkezmények tekintetében, legfeljebb két fáig a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 100 %-ig, három, vagy több fa kivágása esetén a megmaradt tönkök össztörzskörméretének 150 %-val kell pótolni. Ezzel ismét csak a környezetet nagyobb mértékben károsítók engedély nélküli fakivágásainak jogkövetkezményeit állapítja meg súlyosabban.
33. § Újdonság, hogy a rendelet bevezet egy vélelmet azokra az esetekre, amikor a kivágott fákat elszállítják és a tönköket is kiforgatják, így nincs már lehetőség annak megállapítására, hogy mennyi és milyen törzskörméretű fákat vágtak ki. Ha a kivágott fák száma másként nem állapítható meg, úgy kell tekinteni, mintha a KÉSZ-ben meghatározott minimális fásítottság mértéke szerinti számú fa lett volna az ingatlanon, és ha a tönk nem áll már rendelkezésre, akkor a kivágott fát egyenként 150 cm törzskörmérettel kell beszámítani. Természetesen, ha rendelkezésre áll bizonyíték, hogy mennyi, és milyen nagyságú fa volt az ingatlanon (pl. fakataszter készült) akkor annak alapján kell a kivágott fák számát és nagyságát megállapítani.
34. § Az engedély nélküli fakivágás esetén a pénzbeli teljesítés határidejének meghatározása. Természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek esetén a jegyző részletekben történő teljesítést is megállapíthat, ez ismét a lakosság számára kedvezőbb szabályok alkalmazását teszi lehetővé.
35. § A közterületi ingatlanokon történő fakivágások esetén a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a kompenzációs szabályok megállapítása, mely megegyezik a rendelet 29. §-ban foglalt pénzbeli megváltás szabályaival.
36. § hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, a rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is előírja alkalmazni.
37. § A rendelet 28. § (1) bekezdéséhez igazodva, a fapótlási kompenzációs intézkedések díjának a 4 cm törzsátmérőjű és vagy 12/14 cm törzskörméretű fa pótlására vonatkozó megállapítása, a díj ennek megfelelő arányosítása, és a szabályozás átvezetése a 2021. évi költségvetésről szóló rendeletben.
38. § A fák védelméről szóló 7/2020. (IV.23.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.