1. § (1) Jelen rendelet hatálya Zsombó nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint a Zsombó településképének védelméről szóló 8/2019. (VII. 2.) önk. rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel továbbá eltérésekkel együtt szabad.

(3) E rendelet alkalmazásában

• a) háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 150 m²-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett;
• b) meglévő tanyás teleknek: minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2019. január 01. napját megelőzően művelésből kivont alrészlettel és házszámmal rendelkező telek.

2. § E rendelet mellékletei a következők:

• a) a Belterület és csatlakozó, beépítésre szánt területek szabályozási terve – Sz-1 ( 1. melléklet),
• b) Külterületi szabályozási terv – Sz-2 ( 2. melléklet),
• c) Építési övezetek beépítési paraméterei ( 3. melléklet).

3. § (1) Újonnan kialakításra kerülő utcák mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.

(2) Közterületen végzett építési tevékenység során a meglévő növényzetet adottságnak kell tekinteni. Fakivágás csak indokolt esetben és fapótlási kötelezettséggel történhet.

(3) A területek feltárására magánút létesíthető,

• a) beépítésre nem szánt területen
  • aa) maximum 3 telek esetén legalább 6,0 méter,
  • ab) maximum 9 telek esetén legalább 8,0 méter,
  • ac) 9-nél több telek esetén legalább 12,0 méter szélesség biztosításával.
• b) beépítésre szánt területen
  • ba) maximum 2 telek esetén legalább 8,0 méter,
  • bb) maximum 6 telek esetén legalább 12,0 méter,
  • bc) 6-nál több telek esetén legalább 14,0 méter szélesség biztosításával.

4. § (1) A szabályozási terven „kötelező zöldfelület” jelöléssel ellátott terület 90%-án az 1. § (3) bekezdés szerinti háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(2) A Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű

• a) az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 25 m teljes magassággal,
• b) az a) pont szerinti területen kívül magassági korlátozás nélkül

elhelyezhető, ha egyéb előírásoknak megfelel.

5. § (1) A nagyközség igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.

(2) A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.

(3) A nagyközség területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.

(4) A nagyközség területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.

(6) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.

(7) A talajt és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.

(8) Az „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.

6. § (1) Az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre legalább részleges közművesítettség vonatkozik, az alábbi módon:

• a) villamos-energia közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
• b) ivóvíz a közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
• c) közüzemi szennyvízelvezetése, ha gyűjtőcsatornára csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
• d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása.

(2) A 2. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre és telkekre a hiányos közművesítettség előírásai vonatkoznak az alábbi kiegészítésekkel:

• a) villamos-energia közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha a szükséges kapacitás a hálózatról vételezhető, egyébként alternatív energiaforrás is alkalmazható,
• b) ivóvíz a közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 100 méteren belül lehetséges, egyébként egyedi megoldás is alkalmazható,
• c) közüzemi szennyvízelvezetése, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
• d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli elszikkasztás is alkalmazható.

(3) A gazdasági területek övezeteiben burkolt felületeket szikkasztásra alkalmas módon kell kialakítani. Hézagosan zárt burkolat alkalmazásával vagy technológiai akadály esetén (pl. nem megfelelő teherbírás) a telephelyen szikkasztó rendszert kell kiépíteni a csapadékvíz beszivárogtatására.

(4) A belterületi csapadékvíz csatornákat szikkasztásra alkalmas burkolatokkal kell ellátni.

7. § A nagyközség országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:

• a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében az elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
• b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően.
• c) Felkészítés:
  • ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,
  • cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
  • cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
• d) Védekezés:
  • da) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakaszegységek megalakítása,
  • db) járási mentőcsoport bevonása,
  • dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
• e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.

8. § (1) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény az építési helyen belül korlátozás nélkül létesíthető az építési övezetekre vonatkozó minimális zöldfelületi arány megtartása mellett.

(2) Az építési övezetekre meghatározott legkisebb épületmagasság értékét csak az építési hely közterület felőli határvonalán álló épület esetén kell figyelembe venni.

(3) Állattartási épületet és trágyatárolót lakóépülettől legalább 10 m távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körül-venni.

9. § (1) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén

• a) lakó,
• b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• c) kereskedelmi, szolgáltató,
• d) kulturális, közösségi szórakoztató,
• e) szállás jellegű,
• f) igazgatási, iroda,
• g) sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén melléképítmények közül nem helyezhető el:

• a) állat ól, állatkifutó,
• b) trágyatároló, komposztáló,
• c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.

(3) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén

• a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(4) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén

• a) lakó,
• b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
• c) a lakosság ellátását szolgáló
  • ca) kereskedelmi, szolgáltató,
  • cb) szállás jellegű,
  • cc) kulturális,
  • cd) sport

  rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetés létesítése esetén, ugyanazon telken legalább egy lakást is ki kell alakítani.

(3) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén melléképítmények közül nem helyezhető el:

• a) 40 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű állat ól, állatkifutó,
• b) trágyatároló,
• c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.

(4) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy lakó és egy egyéb rendeltetésű főépítmény helyezhető el.

(5) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén

• a) az előkert legkisebb mérete
  • aa) az Lke-1 jelű építési övezetben a kialakult állapotnak megfelelő,
  • ab) az Lke-2 jelű építési övezetben 5 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(6) Az (5) bekezdés a) pont szerinti kialakult állapot meghatározásakor az azonos utcafronton lévő, szomszédos 3-3 telken meglévő előkerti méretet kell vizsgálni. Azt az értéket kell alkalmazni, ami a vizsgált ingatlanokon nagyobb arányban fordul elő.

(7) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Az Lf-1 jelű, falusias lakóterület építési övezet területén

• a) lakó,
• b) a mezőgazdasági,
• c) erdőgazdasági,
• d) a lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló
  • da) kereskedelmi, szolgáltató,
  • db) szállás jellegű,
  • dc) igazgatási, iroda,
  • dd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  • de) kulturális, közösségi szórakoztató,
  • df) sport

  rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) Az Lf-1 jelű, falusias lakóterület építési övezet területén

• a) az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(3) A (2) bekezdés a) pont szerinti kialakult állapot meghatározásakor az azonos utcafronton lévő, szomszédos 3-3 telken meglévő előkerti méretet kell vizsgálni. Azt az értéket kell alkalmazni, ami a vizsgált ingatlanokon nagyobb arányban fordul elő.

(4) Az Lf-1 jelű, falusias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Vt jelű, településközpont terület építési övezetek területén

• a) lakó,
• b) kereskedelmi, szolgáltató,
• c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
• d) kulturális, közösségi szórakoztató,
• e) szállás jellegű,
• f) igazgatási, iroda,
• g) sport

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A Vt jelű, településközpont terület építési övezetek területén melléképítmények közül nem helyezhető el:

• a) állat ól, állatkifutó,
• b) trágyatároló, komposztáló,
• c) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.

(3) A Vt-1 jelű, településközpont terület építési övezet területén

• a) az előkert legkisebb mérete 0 méter,
• b) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(4) A Vt-2 jelű, településközpont terület építési övezet területén

• a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(5) A Vt jelű, településközpont terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

13. § (1) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén

• a) kereskedelmi, szolgáltató,
• b) közösségi szórakoztató,
• c) igazgatási, iroda,
• d) sport,
• e) vendéglátó
• f) mező- és erdőgazdálkodási,
• g) parkolóház, üzemanyagtöltő

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti főépítményben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

(3) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén

• a) az előkert mérete 5 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(4) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetekben az elő- és hátsókert területének legalább 90%-án az 1. § (3) bekezdés szerinti háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(5) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén

• a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
• b) kereskedelmi, szolgáltató,
• c) raktár

rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(2) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában

• a) az előkert mérete 10 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 6 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.

(4) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetekben az elő- és hátsókert területének legalább 90%-án az 1. § (3) bekezdés szerinti háromszintes növényállományt kell kialakítani.

(5) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A Ktü jelű, településüzemeltetés területe építési övezetben a település ellátását biztosító vízmű, illetve szennyvíztisztítómű építményei helyezhetők el.

(2) A Kid jelű idegenforgalmi terület építési övezetben idegenforgalmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális és egyéb szabadidős jellegű funkció elhelyezhető el.

(3) A Ks jelű sportterület építési övezetben sport rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(4) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetek területén

• a) az előkert mérete 5 méter,
• b) az oldalkert legkisebb mérete 5 méter,
• c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.

(5) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetek területén egy telken több épület is elhelyezhető.

(6) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.

16. § (1) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:

• a) KÖü-1 – országos mellékút területe;
• b) KÖü-2 – helyi gyűjtőút területe.

(2) A közlekedési területek övezeteiben elsődlegesen az (1) bekezdés szerinti útvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az övezetek legnagyobb megengedett beépítési mértéke 10%.

(5) Az (1) bekezdés szerinti övezetekben, továbbá a szabályozási terven jelölt lakó- és vegyes forgalmú utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.

17. § A „Zkk” jelű közkertek és a „Zkp” jelű közparkok területén elhelyezhető a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló építmény, közmű műtárgy, kiszolgáló út és tó.

18. § (1) A Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Eg” jelű gazdasági erdő és „Ek” közjóléti erdő övezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások érvényesek.

(2) Belterületen erdőt telepíteni csak erdőövezetben lehet.

(3) Az erdőterületekbe ékelődött, az 1. § (3) bekezdés szerinti meglévő tanyás telek építményei átalakíthatók.

19. § (1) Az Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület övezetében épület mindegyik telekhatártól legalább 6 méter megtartásával helyezhető el, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal. Amennyiben a mezőgazdasági technológia azt megköveteli, az épületmagasság legfeljebb 7,5 méterig növelhető.

(2) Az Má-2 jelű, általános mezőgazdasági terület övezetben

• a) épület a közterületi telekhatártól 5 méter távolságra építhető, mely vonalra a közterület felőli homlokzat legalább 50 %-ának illeszkednie kell,
• b) az a) pont szerinti épület csak lakóépület lehet,
• c) épület a nem közterületi telekhatároktól legalább 6 méterre építhető,
• d) épület, épületrész a közterületi telekhatártól 50 méternél távolabb nem építhető,
• e) épület legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal építhető,
• f) nagyüzemi állattartási épület nem helyezhető el.

(3) A szabályozási terven ábrázolt „Országos Ökológiai hálózat” egyes elemei, azaz „magterület”, „ökológiai folyosó”, „pufferterület” által érintett területen birtokközpont nem alakítható ki.

(4) Az Mk-1 jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében épület

• a) a közterületi telekhatártól legalább 5 méter,
• b) az oldalsó telekhatártól legalább 3 méter,
• c) a hátsó telekhatártól legalább 6 méter

megtartásával helyezhető el, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal.

20. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.

(2) Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.

21. § (1) A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.

(2) Az övezet területén építményt elhelyezni tilos.

22. § (1) A „Kt” jelű temető területe övezetben a temető üzemeltetését kiszolgáló építmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal.

(2) A „Ksp” jelű, sportpálya területe övezetben nagy kiterjedésű sportolási, szabadidős, közösségi jellegű funkciók és az ezeket kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó egységek helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal.

(3) A „Khu” jelű, hulladékudvar területe övezetben a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el legfeljebb 10%-os beépítési mértékkel és legfeljebb 4,5 méteres épületmagassággal.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

25. § Az e rendelettel megállapított szabályok alkalmazhatók a hatálybalépésekor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.