1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

(2) E rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni: Jánossomorja Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és a rendelet hatályba lépését követően tulajdonába kerülő vagyontárgyaira, értékpapírokra, pénzben rendelkezésre álló vagyonra, vagyoni értékű jogokra.

(3) Jelen rendeletet a külön rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az alábbi ingatlanokra:

• a) a lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek,
• b) a fiatalok lakóháza.

2. § (1) Az önkormányzati tulajdon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati vagyon körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket az 1. melléklet, a korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó, forgalomképes vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.

3. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit, intézményeit, gazdasági és közhasznú társaságait (együttesen: vagyonkezelők) e rendelettel összhangban felhatalmazhatja.

(2) Önkormányzati vagyont az (1) bekezdésben foglalt körön kívüli vagyonkezelő kizárólag a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján, erre irányuló szerződésben foglaltak szerint kezelhet.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

• a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása,
• b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, ingyenes átengedése,
• c) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
• d) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli apport befektetése társaságokba,
• e) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
• f) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
• g) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
• h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás.

(4) Az önkormányzat és szerve az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

• a) csődegyezségi megállapodás során,
• b) bírói egyezség esetében,
• c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
• d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
• e) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy ráfordítással érvényesíthető,
• f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
• g) kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(5) A 3. § (4) bekezdésében - f.) pontban foglalt kivétellel - szabályozott lemondásra: 100.000,- Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 100.000,- Ft-ot meghaladó, de 500.000,- Ft-ot el nem érő követelés esetében a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság; 500.000,- Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetekben a képviselő-testület jogosult. A 3. § (4) bekezdés f.) pontjában foglalt lemondásra a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság jogosult.

4. § (1) A polgármester jogosult a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek (szerződések) megkötésére.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítését megelőzően az adott ingatlan forgalmi (piaci) értékét a Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján, a vagyonnyilvántartás szerinti értéken, vagy - 6 hónapnál nem régebbi - forgalmi értékbecslés alapján, vagy a Képviselő-testület értékarányosságra figyelemmel hozott egyedi döntésével megállapított értéken kell meghatározni. 400 m² terület feletti beépítetlen ingatlan és bármely beépített ingatlan esetében hivatalos forgalmi értékbecslés beszerzése kötelező.

(2) Ingó esetében akkor szükséges értékbecslést készíteni, ha az értékesíteni kívánt ingóság beszerzéskori értéke bizonyítottan meghaladta az 500.000,- Ft-ot.

6. § Az önkormányzati vagyont bruttó 25.000.000,- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános árverés útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

7. § (1) Önkormányzati vagyon értékesítésekor - figyelemmel e rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltakra - nyilvános árverést kell tartani.

(2) Az árverés kihirdetéséről, lebonyolításáról a polgármester (továbbiakban: Kiíró) gondoskodik.

(3) Az árverési felhívást (továbbiakban: hirdetmény) Jánossomorja Város honlapján, hirdetőtábláján kell megjelentetni, valamint lehetőség szerint más sajtótermékben is meg kell hirdetni.

(4) Az árverési eljárásban azon természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok (továbbiakban: ajánlattevők) vehetnek részt, akik/amelyek

• a) jelen rendelet 4. melléklete szerinti jelentkezési lapot határidőben nyújtották be,
• b) nincs az önkormányzat felé adó-és egyéb tartozásuk, és az erről szóló igazolásokat a jelentkezési lappal együtt megküldik, valamint
• c) ha az ajánlati biztosíték befizetését (továbbiakban: bánatpénz) legkésőbb az árverés megkezdéséig igazolja.

(5) Nem vehet részt a nyílt liciten az a természetes személy, szervezet, illetőleg képviselőjük, aki maga is ajánlattevő vagy

• a) annak közeli hozzátartozója,
• b) annak munkaviszonya alapján felettese, vagy alkalmazottja,
• c) annak más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja,

(6) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

• a) az ingatlan címét, helyrajzi számát, területét, műszaki jellemzőit,
• b) az ingatlan per-, teher- és igénymentességének bármilyen korlátozását,
• c) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
• d) árverés helyét, időpontját,
• e) az árveréssel kapcsolatos további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát,
• f) a vagyontárgy megtekintésének időpontját,

(7) A Kiíró a jelentkezés benyújtására vonatkozó határidőt nem határozhatja meg a hirdetmény közzétételétől számított 10 munkanapnál rövidebb időtartamban.

(8) A Kiíró jogosult a hirdetményt a jelentkezési határidő előtt visszavonni, de erről a hirdetmény közlésével megegyező módon a jelentkezési határidő eljárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.

(9) A kikiáltási ár a vagyon becsült forgalmi értéke képezi.

8. § (1) A hirdetményben előírtak szerint az eljárásban való részvételt bánatpénz megfizetéséhez lehet kötni. Ennek összege a kikiáltási ár 10%-a.

(2) A bánatpénzt legkésőbb az árverés megkezdésééig Jánossomorja Város Önkormányzatának bankszámlájára kell befizetni.

(3) Az árverésen való részvétel feltétele, hogy a bánatpénz összege Jánossomorja Város Önkormányzata bankszámla számára legkésőbb az árverés időpontjáig beérkezzen.

(4) A Kiíró a bánatpénz után - a visszafizetési határidő elmulasztásának esetét kivéve - kamatot nem fizet.

(5) A nyertes ajánlattevő esetében a bánatpénz az ajánlattevő által fizetendő ellenértékbe beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a bánatpénzt elveszti. Az elveszett bánatpénzt az önkormányzatot illeti meg.

(6) A Kiíró a bánatpénzt a hirdetmény visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve - az ajánlatok elbírálását követően - a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 10 munkanapon belül visszafizetni.

9. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben közzétett határidőig, az ott megjelölt módon a jelentkezését leadta, és az egyéb részvételi feltételeknek megfelel.

(2) Aki az árverési szabályoknak megfelelően jelentkezett, az árverésen meghatalmazottja útján is képviseltetheti magát. Ebben az esetben a meghatalmazott köteles magát közokirattal igazolni, valamint meghatalmazást bemutatni a Kiírónak.

(3) Az árverés levezetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni.

(5) A licitlépcsők mértéke a kikiáltási ár 10.000 Ft-ra kerekített 1%-a, de minimum 10.000 Ft.

(6) Negatív licit nem lehetséges.

(7) Az árverés nyertese az, aki a többi érvényes ajánlathoz képest a legmagasabb összegű - de az aktuális kikiáltási árat elérő vagy meghaladó - érvényes ajánlatot teszi.

(8) Ajánlatot kézfelemeléssel az árverés levezetője által megjelölt licitlépcsőkre tehető.

(9) A licitálásba bármikor be lehet szállni, illetve a licitálásból bármikor ki lehet szállni.

(10) Az árverés a licitösszeg háromszori bejelentését követően lezárásra kerül, ezt követően ajánlattételre nincs lehetőség.

(11) Az eredmény az árverés lezárását követően azonnal megállapításra kerül.

(12) Azok közül, akik a kikiáltási árat, vagy az azt meghaladó ajánlatot többen is tartják -és nincs aki azt meghaladó ajánlatot tesz -, az árverés nyertesét sorsolással kell kiválasztani.

10. § (1) A Kiírónak az adásvételi szerződést az árverés nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén - ha erre vonatkozó kitétel a hirdetményben szerepel - a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelel a Kiíró számára.

(2) Adásvételi szerződés csak a jelentkezési lapon szereplő személlyel köthető.

(3) Az árverésen kialakult végösszeg és a bánatpénz közötti különbség készpénzben történő megfizetésére nincs mód.

(4) Adásvételi szerződést az árverés napjától számított 15 munkanapon belül kell megkötni az árverés nyertes személlyel, szervezettel. A nyertes ajánlattevő köteles a szerződés megkötéséhez szükséges adatait a pályázat Kiírójának megadni, az árverésen vállalt feltételek szerinti szerződést megkötni.

(5) A nyertes ajánlattevő köteles az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül az általa megjelölt licitösszeg és a letétbe helyezett bánatpénz közötti összeg különbözetét az adásvételi szerződésben meghatározott bankszámlára befizetni.

(6) Ha a nyertes ajánlattevő a megjelölt határidőkig a fizetési és/vagy szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett bánatpénz teljes összegét elveszíti.

11. § (1) A vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(2) A vagyonkezelési jog értékét a képviselő-testület az adott vagyon tekintetében piaci értéken, egyedileg határozza meg.

(3) A vagyonkezelői szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

• a) pénzösszeget, vagy
• b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet, vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

(4) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja, köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:

• a) a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezelni és hasznosítani;
• b) a kezelésében lévő vagyontárgyakat fenntartani, karbantartani, üzemeltetésével és védelmével kapcsolatos feladatokat ellátni;
• c) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket eleget tenni;
• d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírtakat teljesíteni.

(5) Az Önkormányzat a vagyonát ingyenesen a következő feladatok esetén adhatja kezelésbe:

• a) óvodai ellátás,
• b) alapfokú nevelés, oktatás,
• c) szociális, gyermekvédelmi ellátás
• d) egészségügyi ellátás
• e) államigazgatási, önkormányzati ügyek ellátása,
• f) közművelődési, kulturális feladatok ellátása,
• g) sportcélú feladatok ellátása
• h) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
• i) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem.

(6) A vagyonkezelés ellenőrzésének:

• a) módja:
  • aa) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
  • ab) a vagyonkezelők képviselő-testületi ülésen történő éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
  • ac) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
• b) a tárgya:
  • ba) a vagyonkezelő megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
  • bb) a vagyonkezelő gondoskodik-e az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,
  • bc) a vagyonkezelő az egyéb vállalt kötelezettségeit teljesíti-e.

(7) Vagyonkezelői jog létesíthető az 1. mellékletben foglalt forgalomképtelen, kizárólagos Önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemekre, a 2. mellékletben foglalt korlátozottan forgalomképes vagyonra, valamint a 3. mellékletben foglalt üzleti vagyonra.

(8) Az Önkormányzat gyakorolja a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakra vonatkozóan a vagyonkezelőnek át nem adott jogokat és kötelezettségeket.

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.