Tarcal község képviselő testületének 24/2017 (XII.27.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 28 - 2019. 12. 12

Tarcal Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti véleményezési jogkörükben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I.FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.   A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések


​1.§

E rendelet célja Tarcal Község épített környezetének, sajátos településképének védelme és alakítása

a.) a helyi építészeti örökség egyedi védelemének meghatározásával,

b.) a településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,

c.) a településképi követelmények meghatározásával,

d.) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e.) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2.§ 


A helyi védelem célja:

a.) A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.

b.) A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.

c.) A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3.§


A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a.) Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.

b.) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák alkalmazása mellett.

4.§


(1) E rendelet területi hatálya Tarcal Község (a továbbiakban: Tarcal Község) közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén:

a.) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b.) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c.) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.

d) A terüli értékvédelemmel védett területen, vagy az egyedi értékvédelemmel védett épületen, építményen jelen rendeletben meghatározott változtatást végez.


5.§


A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

  1. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a  használati mód  szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
  2. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
  3. Műtárgy: Étv. 2. § 15. pontja szerint.
  4. Utcabútorzat: az utasváró,  a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.
  5. Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
  6. Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
  7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
  8. Főépítész: az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
  9. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.törvény (Tktv.) 11/F. § szerint.
  10. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
  11. Sajátos építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. § 18. pontja szerint.
  12. Hivatal: Polgármesteri Hivatal, Közös Önkormányzati Hivatal.




II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A helyi védelem feladata, meghatározása, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek


6.§ 

(1) A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség

a.) számbavétele, meghatározása, dokumentálása;

b.) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

c.) megőrzése, megőriztetése;

d.) a nyilvánossággal történő megismertetése.


(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:

a.) El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.

b.) A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.




7.§


(1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.


(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alatt tartja számon az 1. számú mellékletben meghatározott területeket.


(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a.) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b.) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c.) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d.) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.


(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alatt tartja számon a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

8.§

(1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

a.) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján, a 3. számú mellékletben szereplő adatlap kitöltésével kerülhet sor.

b.) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.

c.) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.

d.) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.

e.) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.

f.) Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.

g.) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.

h.) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.


(2) A helyi védelem alá helyezés/védelem megszűnésének a testületi döntéssel összefüggő eljárás-rendje:

a.) Értékvizsgálat /értékvédelmi dokumentáció/: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (megfelelő jogosultsággal rendelkező építész, művészettörténész, régész) bevonásával az 5. számú melléklet szerinti tartalommal.

b.) Előterjesztés: a Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. Az előterjesztés mellékletét képezi az Értékvédelmi dokumentáció.

c.) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő- testület rendelettel dönt.

d.) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, az illetékes: állami főépítészt, ingatlan-nyilvántartást és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.

e.) Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.




3.A helyi védelemhez kapcsolódó önkormányzat kötelezettségek 


9.§


(1) A helyi védelemi területen álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett területen végzett építési tevékenység. A védett területen az ingatlan használat sem veszélyeztetheti az adott területi sajátosság, mint építészeti örökség fennmaradását.


(2) A helyi védelemi területen álló építészeti örökség – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem bontható, a telkek és utcák struktúrája meg nem változtatható.


(3) A helyi területi védelem alatt álló területen épület, építmény csak akkor bontható, ha a bontani kívánt épület, építmény építészeti értéket nem hordoz, s ezt a mindenkori főépítész javaslatával alátámasztja.



4.A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 


10.§


(1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti,  műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység. A védett építészeti örökség használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.


(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség csak részlegesen bontható ha a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz, s ezt a mindenkori főépítész javaslatával alátámasztja, vagy ha a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.


(3) Tulajdonosi kötelezettség:

  1. ) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, a védett érték állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
  2. ) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
  3. ) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
  4. ) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy részleges bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.



III.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


5.A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


11.§


A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat  településképi szempontból meghatározó területeket állapíthat meg.



IV.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


6.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


12.§


Az egyéb hagyományos telkes területek (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a.) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

b.) tetőhéjazat: Felújítás során azbesztet tartalmazó-, bitumenes- vagy műanyag hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapézlemez alkalmazása tilos,

c.) tetőszerkezet:  35-45 foknál kisebb és nagyobb hajlásszögű tetősíkok kialakítása.




7.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények


13.§ 


(1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt területen:

a.)I beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a kialakult beépítési móddal.

b.) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: a területen kialakult magassághoz (szomszédok) illeszkedő, attól legfeljebb egy kategóriával eltérő építménymagassággal.

c.) színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat legalább az utcáról látható, jellemző nézeteinek teljes felületén kell a színezést egyszerre elvégezni.

d.) kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.

e.) kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 5 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.


(2) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:

a.) anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken vakolt és festett felületképzésnél tilos az eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása. Részleges – legalább az utca felől látható teljes homlokzati nézetet sem fedő - festés tilos.

b.) tömegformálásra: Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

c.) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken - részben, vagy egészben - tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

d.) zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.


(3) Megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:

a.) Közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját meg lehet haladni helyi főépítészi és tervtanácsi támogatással, de elsődlegesen az épülettömeg telek belseje felé bővítése javasolt.

b.) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése.

c.) Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.

d.) Az épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.

e.) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.


8.A helyi területi értékre vonatkozó építészeti követelmények 


14.§ 


(1) A helyi védett területi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a.) Kötelezőkövetelmény:

1.A történelmileg kialakult telek-struktúra, az értéket képviselő telekforma, az értéknek tételezett beépítési mód megtartása kötelező.

2.Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez és a lehatárolt területen levőkhöz igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.


b.) Tiltó követelmények:

1.Védett, és fokozottan védett területen az utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen.

2.Védett, és fokozottan védett területen az épületek előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

3.Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó, műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró oszlop elhelyezése tilos.


(2) A helyi védett közterületen műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhűpótlására.



9.A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények


15.§


(1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészetikövetelmények:

a./ Kötelezőkövetelmény:

  1. A történelmileg kialakult értéket képviselő homlokzatképzés, épületrészlet, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
  2. Kötelező a meglévő magastető forma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
  3. Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

b./ Tiltókövetelmény:

1. A védett épületeken - részében, vagy egészében - tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult utcai homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket.

2. Utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületenis.

3. Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítésetilos.

4. A magastetőn nem építhető aránytalan, nem megfelelő anyaghasználatú kiugró tömegű tetőfelépítmény,tetőablak.

5. Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés, vagy közterületen álló látványt zavaró közműoszlop, vagy -berendezés elhelyezésetilos.

c./ Megengedő követelmény:

1. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablak elhelyezése.

               2. Az épület a telek belseje felé bővíthető a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték

               érvényesülését.

3. A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyásamellett.

4. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelébővíthető.

5. Igény esetén, zártsorú beépítési módnál, településközponti helyzetben a megengedhető az épületek egybeépítése, szintszámának emelése.


(2)A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

  1. ) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
  2. ) A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.



10.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak, elhelyezése


16.§ 


(1) Hírközlési sajátos építmények elhelyezése:

a.) hírközlési műtárgy (adótorony) a nem védett külterületen,

b.) belterületen templomtornyokban helyezhető el.


(2) Villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezése:

a.) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.

A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.

b.) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.


(3) Villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezése:

a.) településképi szempontból meghatározó területeken a település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el,

b.) a helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken nem helyezhetők el.


(4) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést,  korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba ajánlott átépíteni. 


11.Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezése


17.§ 


(1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok

a.) homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, építész vagy grafikai terv alapján

b.) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,

c.) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.


(2) Az épületek homlokzatfelületein kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást  elhelyezni nem lehet.


(3) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – cégfeliratot, plakátot nem lehet elhelyezni.


(4) A napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;


(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan (de nem műanyag kábeltakaróval) kell vezetni.


(6) A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, közlekedést nem zavaró módon, melynek magassága legfeljebb 2,2 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m²-t.


(7) Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen helyezhető el, amely 2 db egyenként legfeljebb 1,5 x 2,0 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.


(8) Vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.


(9) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként

a.) az elhelyezési magasság,

b.) a betűnagyság és

c.) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását, előzetesen építész vagy grafikai terven bemutatva.


(10) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.


12.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


18.§


(1) A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi magterület), valamint a településképi szempontból meghatározó területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó évente összesen 12 naptári hét időszakra helyezhető el a település szempontjából valamely jelentős eseményről (falunap, konferencia, stb.) történő tájékoztatás érdekében.


 (2) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 5 m2 felületen.


(3) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.


(4)Egyéb területen lévő magáningatlanokon max. egy reklámhordozó és reklám helyezhető el:

  1. ) max. 1 m2 felülettel,
  2. ) anyaghasználata, elhelyezésének módja: Az ingatlan közterületi kerítésének részeként, utcai felületére tehető a reklám. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni.



13.Utcabútorokra vonatkozó településképi követelmények


19.§


A település fokozott védelem alatt álló területein (világörökségi magterület) lévő közterületen utcabútort (köztárgyak, vendéglátó egységekhez tartozó bútorok, árnyékolók, stb.) elhelyezni csak építész vagy grafikai terv alapján a helyi főépítész jóváhagyásával lehet.



14.Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


20.§


(1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.

(2) Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.

(3) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el!


V.Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


15.Rendelkezés a szakmai konzultációról

21.§


(1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.


(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.


(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén a polgármester felkérésére a Képviselő-testület Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága látja el. 


(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.


(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.


VI.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 

16.A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre 



22.§

(1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.


(2) A  településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

a.) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;

b.) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;

c.) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén.


17.A bejelentési eljárás részletes szabályai

23.§


(1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.


(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.


(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.


(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.


(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.


VII.FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG


18.A településképi kötelezési eljárás 


24.§ 

(1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:

a.) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;

b.) a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;


(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.



19.A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

25.§ 



(1) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:

a.) első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,

b.) második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.


(2) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.


20.A településképi bírság behajtásának módja


26.§ 


A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.




VIII.FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


21.A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


27.§ 


Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.



IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK



28.§ 

(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.


(3) Hatályát veszti Tarcal Község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló  5/2005.(IV.12.) számú önkormányzati rendelet 33.§ (3) és (10) bekezdései, valamint 4. sz. melléklete.




                        Dr.Kovács Zoltán  sk.                                      Butta László sk. 

                                   jegyző                                                        polgármester