1. § Ezen rendelet hatálya Zalaszentiván község közigazgatási területén fekvő temetőre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető elnevezése: Zalaszentiváni köztemető

2. § (1) Zalaszentiván község Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásáról.

(2) Az önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésre, valamely faji csoporthoz tartozásra, nemzeti-etnikai hovatartozásra, a halál okára, vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(3) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

(4) A köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az önkormányzat gondoskodik.

(5) Ha a temető, temetőrész, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(6) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárástól, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a körjegyző ellenőrzi.

(2) A körjegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.

(2) A temetőt az épített és a természeti környezet harmóniájára figyelemmel kell kialakítani és meg kell őrizni a kert jellegét.

(3) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környékét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.

(4) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.

(5) A temetőben keletkezett hulladék rendszeres gyűjtéséről, elhelyezéséről és kezeléséről az önkormányzat alkalmazásában lévő parkgondozó-karbantartó gondoskodik.

(6) A vízvételt a köztemetőben lévő vezetékes közcsapból kell megoldani.

(7) A temetőt körülkerítő kerítés állapotát a parkgondozó-karbantartó félévente ellenőrzi, amennyiben a kerítés állagának romlását észleli, gondoskodik annak kijavításáról.

(8) A ravatalozónak alkalmasnak kell lennie az elhunyt ravatalozásra való előkészítésére, a kegyelet lerovására, az elhunyt elbúcsúztatására.

(9) A holttest hűtéséről a halott hűtőberendezésben a ravatalozásig folyamatosan – a halott hozzátartozójának költségére – temetkezési vállalkozó gondoskodik.

6. § A temető üzemeltetését a vonatkozó jogszabályokban, a temető-szabályzatban foglaltak szerint kell ellátni.

7. § (1) Az önkormányzat (továbbiakban: üzemeltető):

8. § A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

9. § (1) A temetőben az önkormányzat, mint üzemeltető:

10. § (1) A temetőt sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető üzemeltetője jelöli ki.

(2) A temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A temetési helyek számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.

(3) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.

12. § (1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.

(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.

(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30 x 30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.

(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamára (használati idő) különböznek egymástól.

(5) A temető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani

13. § (1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.

(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az építésügyi hatóság korlátozhatja.

(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni

14. § (1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításán is alkalmazni kell.

(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.

(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt, vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel kell tüntetni.

15. § (1) A sírjel, vagy sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosult felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az élet és biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívást – temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtáblán) 90 napra ki kell függeszteni.

(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a vészhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.

(3) A sírjel, vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.

16. § (1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sorok, milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.

(2) A temető részleges térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évente ki kell egészíteni.

(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.

17. § (1) A temető, temetőrész, temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón is ki kell függeszteni.

(2) Lezárt temetőrészben koporsós temetés csak sírboltba, vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.

(3)² Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetve 25 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, temetkezési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiakban, pedig kéthavonta történjenek.

(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, temetési helyet újra betemetés, vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.

18. § .

(1) Temetőt, vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltozott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.

(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerinti illetékes városi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.

19. § (1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.

(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.

(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni

20. § Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.

21. § (1) A temetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel való beültetését és díszítését – a temető üzemeltetőjének kell jelenteni. Fák ültetésére a szabályzat irányadó.

(2) Az üzletszerű tevékenység során a vállalkozó köteles betartani a szabályzatban meghatározott feltételeket.

(3) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogatók kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(4) Búcsúztatás alatt a munkavégzéssel keletkezett hang, vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.

22. § (1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

23. § A temetőbe szállított halottat – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a temetkezési vállalkozó halotthűtőjében való elhelyezéséről.

24. § (1) temetni – ha a törvény, vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

25. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbe temetéshez olyan koporsóanyag, vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként, vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polietilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

26. § A kolerába, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrhagiás lázban elhunytak holttestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

27. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a körjegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

28. § (1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben a következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként nem rendelkezik.

(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg

29. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető, vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

30. § (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

31. § (1) A sír, vagy sírbolt felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes intézet engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

32. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel –a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt, vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a 25 éves használatát.

(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül a sír (sírbolt) felnyitására engedély hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

33. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással, vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi, vagy világi szertartás mellett.

(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezés az irányadó, amennyiben az nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv, vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetben nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

34. § Ha a temetésre kötelezett személy nincs, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a kötelezettségét nem teljesíti, a temetésről az önkormányzat gondoskodik – illetékességi területén belül.

35. § (1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.

(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.

36. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell a temetkezési vállalkozó részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát a temetkezést végző vállalkozó a temetés időpontjában átadja a temetőt üzemeltető parkgondozó-karbantartójának.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

(3) Az elhunyt eltemetésére, elhamvasztására, az urna földbe temetésére – a sírboltba temetés és az urna kivételével – olyan, a kegyeleti igényeknek megfelelő koporsó, illetőleg kellék használható, amely lebomlik, és nem veszélyezteti a környezetet.

37. § (1)³ A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő):

38. § (1) Temetkezési helyek megváltásának és újraváltásának díjai:

39. § (1) Aki e rendeletben foglalt szabályokat megsérti, szabálysértési eljárás keretében, szabálysértésre vonatkozó szabályok szerint 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

40. § (1) Ezen rendeletet alkalmazni kell a temető fenntartását, üzemeltetését, valamint temetkezési szolgáltatási tevékenységet végző természetes és jogi személyeknek, illetőleg azoknak, akikre nézve e tevékenységek során jogok keletkeznek és kötelezettségek hárulnak.

(2) Ezen rendelet 2001. év január hó 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(3) Ezen rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/1978. számú Községi Közös Tanácsi rendelet.