A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2020(IX.25.) önkormányzati rendelete

a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól

Hatályos: 2021. 09. 30

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2020(IX.25.) önkormányzati rendelete

a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodása szabályairól

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában, 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és célja

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve kerülő ingatlanokra, ingatlanon fennálló tulajdoni hányadra, ingóságokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, egyéb más értékpapírokra és az Önkormányzatot megillető követelésekre, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályaira. A rendelet célja, hogy szabályozza a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, meghatározza az önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető feltételeit és korlátait, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.

(2) A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok és célok eredményes ellátásának elősegítése.

(3) Az Önkormányzat által végzett vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

2. § [1] A rendelet hatálya kiterjed:

  • a) a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésére (a továbbiakban: Közgyűlés)
  • b) a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnökére (a továbbiakban: Közgyűlés elnöke)
  • c) a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Bizottságaira (a továbbiakban: Bizottságok)
  • d) a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatalára (a továbbiakban: Hivatal)
  • e) az önkormányzat vagyona kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervekre,
  • f) a rendelet alkalmazási körébe eső minden más jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és természetes személyre.

2. A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyona, a vagyon rendeltetése

3. § (1) A Veszprém Megyei Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-a szerint a törzsvagyon körébe tartozó vagyon lehet:

  • a) forgalomképtelen törzsvagyon, és
  • b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik

  • a) a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek,
  • b) törvényben vagy jelen önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként minősített vagyonelemek, amit az 1. melléklet 1. pontja tartalmaz.

(3) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy jelen önkormányzati rendelet annak minősít. Ezen vagyonelemeket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(4) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe. Ezen vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint idegeníthető el, terhelhető meg.

(2) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni – a Pénzügyi, Területfejlesztési, és Területrendezési Bizottság előzetes véleménye alapján – kizárólag a Közgyűlés döntésével lehet.

(3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

3. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

5. § (1) A Közgyűlés ciklusonként közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít, amit a Közgyűlés elnöke a gazdasági program elfogadásával együtt terjeszt elő. A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(2) A Közgyűlés a költségvetési koncepció részeként állást foglal a vagyongazdálkodási terv költségvetési évre vonatkozó megvalósításáról.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a Közgyűlés gyakorolja. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, létesítése, fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése, felújítása a Nvtv-ben szabályozott módon engedhető át másnak.

(2) A Közgyűlés kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik:

  • a) az ingatlanvagyon besorolása és átsorolása, használójának kijelölése, megváltoztatása törvény rendelkezésének keretei között,
  • b) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlása,
  • c) a vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározása: az adott vagyon rendeltetése, az önkormányzati feladat ellátással kapcsolatos kötelezettségek, a működtetés költségei, a várható bevételek, a vagyon értéke, műszaki állapota figyelembevételével,
  • d) 5.000.000 forint forgalmi értékhatár felett az önkormányzat tulajdonában lévő 3. § (4) bekezdésében meghatározott üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása a Pénzügyi, Területfejlesztési és Területrendezési Bizottság véleményezése után,
  • e) a rendelet 8. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenes vagyonátruházás.

(3) A Közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik:

  • a)[2] 5.000.000 forint forgalmi értékhatár alatt az önkormányzat tulajdonában lévő 3. § (4) bekezdésében meghatározott üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása a 8. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenes vagyonátruházás kivételével,
  • b) az Önkormányzat javára szóló öröklés, ajándékozás elfogadása, annak átvétele vagy visszautasítása.

5. Gazdasági társaságok

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság legfőbb szervének törvény által hatáskörébe tartozó jogait a Közgyűlés közvetlenül gyakorolja.

(2) Az Önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságoknál a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a Közgyűlés határoz az alábbi kérdésekben:

  • a) a társasági szerződés jóváhagyása, valamint módosítása,
  • b) gazdasági társaság részéről új gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, más gazdasági társaságban részesedés megszerzése, elidegenítése, átruházása,
  • c) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,
  • d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása.

(3) Az Önkormányzati tulajdoni hányaddal működő többszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésein az Önkormányzatot mint tulajdonost a Közgyűlés elnöke, távollétében az alelnök képviseli. Távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a képviseletre a Közgyűlés tagjának vagy a Hivatalban közszolgálati jogviszonyban lévő dolgozónak közgyűlési döntés alapján eseti megbízás adható.

6. Az önkormányzati vagyon hasznosítása, a vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok

8. § (1) Az üzleti vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.

(2) A 3. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott nemzeti vagyon hasznosítására, tulajdonjogának átruházására csak természetes személlyel vagy az Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezettel köthető szerződés.

(3) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésekben irányadóként kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és a magyar joghatóságot – ide nem értve a választott bíróságot – lehet kikötni.

(4)[3] Az Önkormányzat nemzeti vagyonának ingyenes használatba adására, tulajdonjogának ingyenes átruházására kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor. Az ingó vagyon ingyenes átruházásáról szóló döntés a Közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A Közgyűlés 5 000 000 Ft forgalmi értékhatár alatt dönthet az Önkormányzat tulajdonában álló ingóság ingyenes átruházásáról. Az önkormányzati vagyon ingyenes átengedésére a használóval megállapodást kell kötni, melynek tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használat során felmerülő költségek viseléséről való rendelkezéseket.

9. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv.-ben, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt rendelkezések szerint, az Nvtv.-ben megjelölt személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva írásba foglalt vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog magában foglalja az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében foglalt jogokat és kötelezettségeket.

(3) A versenyeztetés mellőzésére az Nvtv. 11. § (3) bekezdésében foglalt esetekben kerülhet sor.

(4) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog létrejöttéhez – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja értelmében – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei az Nvtv. 11. § (8) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt korlátozással.

10. § (1) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelő – a vagyonkezelésre vonatkozó szerződés keretei között – jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére.

(2) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelő köteles:

  • a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,
  • b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében,
  • c) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
  • d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,
  • e) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,
  • f) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal gazdálkodni, az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a megyei önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel,
  • g) amennyiben a szerződésben kikötésre kerül, az átadott vagyonra az Önkormányzat által meghatározott kategóriákra biztosítási szerződést kötni,
  • h) az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni, ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
  • i) az Önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni, ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,
  • j) köztartozása több mint 2 hónapja lejárttá vált.

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra – meghatározott hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

11. § (1) A vagyonkezelői jog kijelöléssel történő létrejöttére az Nvtv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon hasznosítására a jelen rendelet előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hasznosítással kapcsolatos jogokat, illetve kötelezettségeket a vagyonkezelő gyakorolja.

12. § (1) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Közgyűlés elnöke – a megyei jegyző útján, a Hivatal közreműködésével – évente ellenőrzi, melyet a vagyonkezelő tűrni köteles.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Közgyűlés elnöke, vagy a Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

  • a) az ellenőrzött szerv megyei önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
  • b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete GDPR) rendelkezéseit nem sértő – adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíttetni,
  • c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A Közgyűlés elnöke, vagy a Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

  • a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
  • b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 nappal tájékoztatni,
  • c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője jogosult:

  • a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
  • b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, vagy képviselője köteles:

  • a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
  • b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
  • c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
  • d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
  • e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) A Közgyűlés elnöke az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év április 30-ig – tájékoztatja a Közgyűlést.

13. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti értékek, erdők, védett műemlék ingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak és történeti emlékek vagyonkezelésbe adásához a Mötv. 109. § (5) bekezdésében meghatározott szervek és személyek előzetes hozzájárulása szükséges.

14. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

  • a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
  • b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása megtörtént,
  • c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
  • d) a szerződés felmondásával,
  • e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével, vagy az önkormányzat tulajdonából kikerülésével,
  • f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
  • g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,
  • h) a törvény erejénél fogva az Nvtv.-ben meghatározott esetben.

(2) A felmondási idő:

  • a) rendes felmondás esetén 3 hónap,
  • b) rendkívüli felmondás esetén 1 hónap.

(3) A vagyonkezelői szerződés megszűnése esetén a feleknek egymással el kell számolniuk.

(4) A vagyonkezelésre átengedett nemzeti vagyonra vonatkozó vagyonkezelési szerződés rendkívüli és azonnali felmondására vonatkozó szabályokat a Mötv. rendelkezései tartalmazzák.

7. A vagyonértékesítés szabályai

15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló, a 3. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonjogát átruházni 25.000.000 forint forgalmi érték felett – a Mötv. 108/A. §-ában meghatározottak kivételével – csak e rendelet szerinti versenyeztetés, nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesítésre kijelölni csak 3 hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés birtokában lehet. Az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az értékbecslés során megállapított forgalmi érték.

(3) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását vagy az ingatlanügyi hatóságtól legfeljebb 6 hónapra a szerződés függőben tartását kell kérni a vételár teljes kiegyenlítéséig és ki kell kötni a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetése esetére az elállási jogot.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot az Nvtv. szerint illeti meg az elővásárlási jog.

(5) Egyéb vagyontárgy értéke meghatározásának módja:

  • a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
  • b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
  • c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
  • d) ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
  • e) ingatlan hasznosítása esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték.
  • f) Az önkormányzati vagyonnak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor a vagyon értéke csak a könyvvizsgáló által jóváhagyott értéken vehető figyelembe.

(6) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy együttes elidegenítése, megterhelése, vagy hasznosítása, a rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

16. § (1) Az Önkormányzat e rendelet 3. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott vagyonának értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján az eljárást a Hivatal bonyolítja le. A kiírás elkészítésében szükség szerint szakértő vagy az önkormányzat gazdasági társasága közreműködhet.

(2) A nyilvános pályázatra vonatkozó felhívást legalább egy megyei lapban és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni. A felhívásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

  • a) a felhívást kiíró szerv neve, székhelye,
  • b) a vagyon megnevezése, azonosító adatai,
  • c) a hasznosítás módja, időtartama,
  • d) a pályázat tartalmi követelményei, benyújtásának helye, módja, az ajánlatok bontásának helye, időpontja,
  • e) a dokumentáció beszerzésének helye, feltételei,
  • f) további információk nyújtásának módja,
  • g) amit a kiíró szükségesnek tart,
  • h) a pályázat célja, típusa, a fordulók száma,
  • i) az értékesítésre vonatkozó feltételek, a fizetés módja, valamint a pályázati biztosítékokra vonatkozó előírások,
  • j) az ajánlati kötöttség időtartama, illetve az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírások,
  • k) a kiíró azon jogának fenntartása, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése vagy meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést köthet,
  • l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételei.

(3) A pályázati dokumentáció tartalmazza:

  • 1. az eljárást lebonyolító szerv nevét, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, egyéb elérhetőségét,
  • 2. azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármely természetes személy és a Nvtv-ben meghatározott átlátható szervezet,
  • 3. a pályázat útján értékesítendő, vagy hasznosítandó vagyontárgy megjelölését, így különösen: helyrajzi szám, a művelési ág, vagy művelés alól kivett terület ingatlan-nyilvántartási megnevezése, az ingatlan fekvésének helye - belterületen utca, házszám, közismert azonosító elnevezés - tartozékok, jellemző sajátosságok, tulajdoni hányad, valamint megtekintésének helyét és idejét,
  • 4. a dolog kiinduló vételárát, a hasznosítás esetén fizetendő legalacsonyabb ellenértéket,
  • 5. célhoz kötött értékesítés, hasznosítás esetén a megvalósítani kívánt cél megjelölését, az ezzel kapcsolatos egyéb szerződési feltételeket,
  • 6. előbérleti, elő-haszonbérleti jog fennállását, egyéb hasznosítási korlátozást, értékesítés esetén a Magyar Állam, más jogosult elővásárlási jogának fennállását,
  • 7. a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
  • 8. az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját, visszafizetésének eseteit, feltételeit és módját,
  • 9. az ajánlati kötöttség időtartamát, vagy az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,
  • 10. az eljárás során alkalmazandó értékelési szempontokat és a - tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott - pontozásos vagy egyéb értékelési rendszert,
  • 11. az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilvánítsa,
  • 12. az Önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő szerződéskötéskor történő elállása esetén jogosult a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével megkötni,
  • 13. az ajánlat benyújtásának módját, helyét, idejét,
  • 14. az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson az ajánlattevők személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt,
  • 15. a pályázat elbírálásának módját: az összességében legelőnyösebb ajánlat vagy a legalacsonyabb ár alapján történik a pályázat elbírálása,
  • 16. figyelemfelhívást arra vonatkozóan, hogy a szerződés megkötése csak természetes személlyel, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezettel köthető,
  • 17. figyelemfelhívást arra vonatkozóan, ha az ajánlatot benyújtó nem természetes személy és abban a kérdésben, hogy átlátható szervezetnek minősül-e, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a létrejött szerződést a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint semmisnek kell tekinteni,
  • 18. a részletes pályázati kiírás megtekintésének és kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét.

(4) A pályázat eredményességéről a Közgyűlés elnöke dönt, és ennek alapján jogosult a szerződés megkötésére. Az eljárást követő közgyűlésen a Közgyűlés elnöke köteles a döntéséről tájékoztatni a Közgyűlést.

17. § (1) A 15. § (1) bekezdésben meghatározott értéket el nem érő, e rendelet 3. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítése, használati illetve hasznosítási jogának átengedése esetén az értékesítésre nyilvános pályázattal kerülhet sor. A pályázati kiírásra, dokumentációra a 16. § szabályai, egyebekben e rendelet nyílt pályázati eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Nem kell nyilvános pályázati felhívást közzétenni a 25.000.000 forint forgalmi érték alatti, e rendelet 3. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott vagyon elidegenítése, használati illetve hasznosítási jogának átengedése esetén:

  • a) ha az ingó vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el az 5.000.000 forintot,
  • b) állami feladatot ellátó szerv, önkormányzati szerv, egyéb költségvetési szerv elhelyezése, ezek részére vagyontárgy bérbe vagy használatba adása esetén,
  • c) bírósági nyilvántartásba bejegyzett non-profit szervezetek elhelyezése, ezek részére vagyontárgy bérbe, vagy használatba adása esetén,
  • d) önkormányzati ingatlan csere útján történő értékesítése esetén, ha az önkormányzat szándéka egy konkrét ingatlan megszerzése csere útján, amennyiben ezen szándékot a Közgyűlés határozatban kinyilvánította,
  • e) ha az ingatlan egy évet meg nem haladó hasznosítására egy eredménytelen nyilvános eljárást követően kerül sor.

18. § (1) Zártkörű pályázatot kell lefolytatni önkormányzati vagyontárgy használatba adása, hasznosítása, vagy tulajdonjogának átruházása esetén, ha ezt kiemelt jelentőségű önkormányzati érdek – vagyon értékének megőrzése, jelentős anyagi hátrány elkerülése, épület állagának megóvása, megyei célok érvényesítése – indokolja.

(2) Zártkörű pályázatot lehet lefolytatni, ha az ingatlanvagyon egyedi forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg:

  • a) és az ingatlan értéke vagy jellege alapján az ingatlannal kapcsolatos egyes feltételek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy
  • b) ha a korábbi nyilvános pályázat – érdeklődés hiányában – két alkalommal eredménytelenül zárult.

(3) Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén:

  • a) a pályázati felhívást egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon tértivevénnyel kell megküldeni legalább három egymástól független, a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott potenciális ajánlattevőnek,
  • b) a pályázati felhívás és dokumentáció tartalmára vonatkozóan a nyílt pályázati eljárás során összeállításra kerülő felhívás és dokumentáció tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
  • c) egyebekben e rendelet nyílt pályázati eljárásra vonatkozó szabályai az irányadók.

19. § (1) A pályázatra az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban – minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, és megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, vagy annak mértékét.

(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, vagy egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként.

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát minimálisan:

  • a) a pályázati kiírás szerinti feltételek elfogadására,
  • b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
  • c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan.

(5) Nem természetes személy ajánlattevő esetén csatolni kell a cégszerűen aláírt okiratban tett nyilatkozatát, mely szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint átlátható szervezetnek minősül.

(6) a) A pályázaton való részvételt a kiíró biztosíték adásához is kötheti, melyet a kiíró által a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, és közzéteszi a pályázati kiírásban.

  • b) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.
  • c) A biztosítékot a pályázati hirdetmény visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – e rendeletben meghatározott kivételtől eltekintve – vissza kell adni.
  • d) Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződéskötésre neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerülő más okból hiúsult meg.

20. § (1) A pályáztató ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve ha ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződéskötésre kerül sor, a pályázati felhívás visszavonásra kerül, vagy a pályázatot a kiíró eredménytelennek nyilvánítja.

(3) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására kijelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzétenni. A pályázat visszavonása esetén a kiíró köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

21. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban vagy a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, vagy annak további szakaszában nem vehet részt.

22. § Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a pályázat kiírójától ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, vagy eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

23. § (1) A pályázati eljárás lebonyolítója a meghirdetett bontási helyen az ajánlatot vagy ajánlatokat tartalmazó zárt borítékot felbontja, és ismerteti az ajánlattevő, vagy ajánlattevők nevét, címét, székhelyét, valamint a tett ajánlatokat.

(2) Az ajánlatok ismertetése után a pályázati eljárás lebonyolítója megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.

(3) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, melyben tanúsítja:

  • a) a pályázatok felbontásának szabályos menetét,
  • b) rögzíti, hogy az ajánlatok megfeleltek-e a kiírás szerinti alaki követelményeknek,
  • c) rögzíti az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,
  • d) rögzíti a pályázatok felbontásakor, ismertetésekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket.

(4) A bontási eljáráson a pályázati eljárás lebonyolítóján kívül az ajánlattevők vehetnek részt személyesen, vagy meghatalmazott útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

24. § (1) Amennyiben a pályázati hirdetményben a pályázat elbírálásának szempontjaként a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg a kiíró, a pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legmagasabb összeg megfizetését vállalta.

(2) Ha az ajánlattevők közül többen azonos összeg megfizetésére tettek ajánlatot, vagy az ajánlatok között a nettó eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj, ellenérték 5 %-ánál nem nagyobb a különbség, a pályázati eljárás lebonyolítójának ártárgyalást kell tartania.

(3) Az ártárgyalás megtartásáról az ajánlatok bontásán megjelölt ajánlattevőket tájékoztatni kell, egyúttal fel kell hívni őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot.

(4) Az ajánlattevők bármelyikének kérésére az ártárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az ártárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 8 napnál.

(5) Ha az ajánlatok bontásán, vagy a későbbi ártárgyaláson az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, vagy újabb ajánlataik egymással megegyező összegű vételárra, bérleti, egyéb díjra, ellenértékre vonatkoznak, a pályázatot elnyerő ajánlattevőt sorsolással kell kiválasztani.

(6) Az ártárgyalásról a pályázat lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, melyben tanúsítja:

  • a) az ártárgyalás lefolytatásának szabályszerűségét,
  • b) az ártárgyaláson tett ajánlatokat,
  • c) az ártárgyalást (pályázatot) elnyert ajánlattevő kilétét,
  • d) sorsolás esetén a sorsolást elnyert ajánlattevő kilétét.

25. § (1) Amennyiben a kiíró a pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat Értékelő Bizottságnak kell véleményezni.

(2) Az Értékelő Bizottság tagjainak száma minimálisan 3 fő. Az Értékelő Bizottságnak az értékesítés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkező tagjait az adott eljárásban a megyei jegyző jelöli ki a Hivatal köztisztviselői közül.

26. § (1) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit és azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(2) Ha a pályázati kiírásra csak egy ajánlat érkezett, az Értékelő Bizottságot nem kell összehívni.

(3) Az Értékelő Bizottság köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(4) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok, és súlyozás alapján végzi. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

(5) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan:

  • a) a pályázati eljárás ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
  • b) a beérkezett ajánlatoknak a pályázati felhívásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését,
  • c) az ajánlat egésze értékelésének szempontjait,
  • d) a pályázók által ajánlott biztosítékok értékelését,
  • e) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot,
  • f) az Értékelő Bizottságnak a legjobb ajánlatra vonatkozó indokait.

27. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha:

  • a) a pályázati határidő lejártáig nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,
  • b) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, vagy a pályázatra vonatkozó jogszabályi előírásnak,
  • c) az összességében legjobb ajánlat szempontjai alapján értékelendő pályázatra benyújtott legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányosságának elve sérülne,
  • d) a közgyűlés elnöke a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.

(2) Érvénytelen, és egyúttal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor e rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

28. § (1) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen volt, a tulajdonosi jogkör gyakorlója - a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályait is figyelembe véve - döntést hoz újabb pályázati eljárás kiírásáról, vagy arról, hogy e rendelet alapján melyik versenyeztetési eljárás keretében, vagy ha e rendelet lehetővé teszi, versenyeztetési eljárás nélkül történjen meg a vagyontárgy értékesítése, hasznosítása.

(2) Amennyiben a közzétett értékesítési felhívásra ajánlatot nem tettek, ismételt értékesítési felhívást kell közzé tenni azzal, hogy a felhívásban az ingatlan vételárát az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékhez képest maximum 5 %-kal alacsonyabb mértékben lehet megjelölni. Az új vételár megállapításáról a tulajdonosi jogkör gyakorolója dönt.

(3) A szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő vételi ajánlatában a pályázat kiírója által meghatározott vételárral megegyezően vagy magasabb áron teszi meg szerződéskötési szándékát kifejező nyilatkozatát.

29. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt:

  • a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
  • b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
  • c) annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
  • d) az a-c) pontban megjelölt személyek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,
  • e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Ha az összeférhetetlenség kérdésében vita van, a közgyűlés elnöke dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből, elbírálásából.

30. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást – erre irányuló jogszabályi rendelkezés kivételével –nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére, ill. az ajánlattevő által igénybevett szakértőre.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

31. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti. A pályázatot elnyert ajánlattevővel a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni. Ha az értékesítésre, hasznosításra kerülő dolgot elővásárlási, előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog terheli, a szerződést meg lehet kötni, de a pályázat nyertesét tájékoztatni kell, hogy az elővásárlási előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja felé a megkötött szerződés nem lépett hatályba.

(2) Ha a pályázat nyertese csak az elővásárlási, elő-bérleti, vagy előhaszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követően kíván szerződést kötni, a 15 napos szerződéskötési határidő az elővásárlási, elő-bérleti, vagy elő-haszonbérleti jog jogosultja joglemondó nyilatkozatának beérkezését követő napon, legkésőbb a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik.

(3) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján – amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor – a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(4) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Ha a pályázat nyertesével, vagy a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, és a tulajdonosi jogkör gyakorlója további versenyeztetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyeztetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.

8. A követelés elengedés szabályai

32. § (1) Követelést elengedni költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.

(2) Követelésről ingyenesen lemondani – kivéve a behajthatatlan követeléseket - nem lehet.

(3) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal bizonyítani kell.

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 37. § (3) bekezdése alapján Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést – az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül – behajtásra előírni nem kell.

(5) Behajthatatlan követelések törléséről, az Önkormányzat tényleges, illetve várományosi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről, valamint követelés elismeréséről

  • a) nettó 1.000.000 forint értékhatárig a Közgyűlés elnöke,
  • b) nettó 1.000.000 forint érték feletti, de nettó 5.000.000 forintnál nem nagyobb érték esetén a Pénzügyi, Területfejlesztési és Területrendezési Bizottság,
  • c) nettó 5.000.000 forint felett a Közgyűlés jogosult dönteni.

9. A Megyei Önkormányzat vagyonának nyilvántartása

33. § (1) Az Önkormányzat a vagyonát a Hivatal közreműködésével kezeli.

(2) Az Önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon, a számviteli és más vonatkozó jogszabályok előírásai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a megyei jegyző felelős.

(3) Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

(4) Az önkormányzati vagyont – annak tulajdonjogát, állagát, értékét vagy bármely nyilvántartott paraméterét – érintő változást követően azt a nyilvántartásokban a jogszabályoknak megfelelően át kell vezetni. Vagyont keletkeztető jogügyletet követően az Önkormányzat új vagyonelemének vagyoni jellegét meg kell határozni és ennek figyelembe vételével kell azt nyilvántartásba venni.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 19/2012. (VI. 19.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

A Veszprém Megyei Önkormányzat törzsvagyona

1. Forgalomképtelen vagyonelemek (nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon)

Sorszám

Használó

Ingatlan adatai

Megjegyzés

Megnevezése

Helyrajzi
száma

Területe (m2)

Címe

1.

2. Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

1. Ingatlanok

Sorszám

Használó

Ingatlan adatai

Megjegyzés

Megnevezése

Helyrajzi
száma

Területe
(m2)

Címe

1.

Veszprém Megyei
Önkormányzati
Hivatal

Megyeháza

5035/A/1

777

Veszprém,
Megyeház tér 1.

Műemlék.
A Veszprém Megyei
Önkormányzat
tulajdoni hányada
2080/10000

2.

Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal

Kórház utcai parkoló

5056/2

405

Veszprém,
Kórház utca

parkoló

2. melléklet

A Veszprém Megyei Önkormányzat üzleti vagyona

A Veszprém Megyei Önkormányzat üzleti vagyonát képezik az önkormányzat főkönyvi nyilvántartásában szereplő eszközök, a 1211222, 1211322, 1211482 főkönyvi számon nyilvántartott ingatlanok kivételével.


[1] A 2. § a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 6. § (3) bekezdés a) pontja a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 8. § (4) bekezdése a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.