Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 25- 2015. 01. 20

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.11.25.

Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Soponya Nagyközség Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8123 Soponya, Petőfi Sándor utca 32.

(3) Az önkormányzat működési területe: Soponya nagyközség közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és székhelye: Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal 8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky utca 3.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig

a) a képviselő-testület pecsétjén „Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete”,
b) a polgármester pecsétjén „Soponya Nagyközség Polgármestere”,
c) a jegyző pecsétjén „Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”
d) a közös önkormányzati hivatal pecsétjén „Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal”
felirat olvasható.

5. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.soponya.hu.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

8. § (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottsága véleményt nyilvánít. Az eljárást - a testület döntésétől függően - lefolytathatja

1. a polgármester,

2. az alpolgármester, vagy

3. az erre felkért külön bizottság.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat vállalásával elérendő célt és a végrehajtás - (1) bekezdésben említett - részletes feltételeit.

9. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

III. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

10. § A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.

11. § A Képviselő-testület főbb feladat- és hatáskörét, – benne az önként vállalt feladatokkal – jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) bizottságaira,

c) jegyzőre,

d) társulására.

(2) Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. melléklet tartalmazza.

2. A települési képviselő

13. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a Mötv.-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) A képviselő előre meghirdetett időpontban fogadóórát tarthat.

(3) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeket megszegő képviselővel szemben az Mötv.-ben meghatározott szankció alkalmazható, melyhez a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

14. § Az önkormányzati képviselők aktuális névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

15. § A képviselőt külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj illeti meg.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A gazdasági program és a munkaterv

16. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

17. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(3) A munkatervet minden év január 31-ig a javaslatok alapján a polgármester állítja össze.

(4) A munkatervre javaslatot tehet:

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

b) a jegyző.

(5) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(6) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait,

b) napirendjét.

4. A képviselő-testület összehívása

18. § (1) A képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit.

(2) A meghívóhoz csatolni kell a napirenden szereplő témák írásos előterjesztését. A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót és a csatolt írásos előterjesztéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés okának tudomásra jutása vagy az önkormányzati képviselők kezdeményezését követő 24 órán belül, de az ülést megelőzően legalább 1 nappal a képviselő-testület minden egyes tagjához el kell juttatni.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület ülését formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy szóban is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.

19. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

a) a képviselők egynegyedének vagy bizottságának,

b) a Fejér Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének írásbeli indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni a napirendet, annak előadóját, az ülés helyét, idejét.

(3) Az indítványt a kezdeményező képviselőnek, a bizottság elnökének saját kezűleg alá kell írni, és az indítványhoz csatolniuk kell az írásos előterjesztést is.

(4) A polgármester a rendkívüli képviselő-testületi ülést az indítvány előterjesztésétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(5) Amennyiben a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület ülését az Mötv. 135. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a kormányhivatal vezetője hívja össze.

20. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőt;

b) a közös önkormányzati hivatal jegyzőjét;

c) a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőjét,

d) a napirend előadóit,

e) akinek részvételét napirend tárgyalásánál jogszabály előírja,

f) akit a polgármester indokoltnak tart.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) A jegyzőt az ülés valamennyi napirendi pontjánál tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

a) az (1) bekezdés d) és e) pontjában felsoroltakat, azzal a napirendi ponttal kapcsolatosan, amelyre a meghívás okot adott;

b) akit a polgármester egy-egy napirendi pontra korlátozva meghívott.

5. A képviselő-testület ülései

21. § (1) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze. Az ülés levezetése a polgármester feladata.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján az alakuló ülésen megválasztja a bizottság vagy bizottságok elnökét és tagjait, az alpolgármestert és megállapítja a tiszteletdíját.

22. § (1) A Képviselő-testület a munkatervének megfelelően ülésezik és évente legalább 8 rendes ülést és 1 közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület rendes üléseken kívül szükség szerint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(3) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés összehívására a legidősebb képviselő (korelnök) jogosult.

(4) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat tulajdonát képező Közösségi Ház (8123 Soponya, Petőfi S. u. 158.) tanácstermébe kell összehívni a hónap utolsó csütörtöki napjára 17:00 órai kezdettel.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, az ülés a (4) bekezdésben megjelölt helytől eltérő helyre is összehívható.

23. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Önkormányzati Hivatal az ülés előtt legalább öt nappal a lakosságot tájékoztatni köteles. A tájékoztatás a Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal Soponyai Kirendeltségének, illetve a település valamennyi hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel történik.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés helyét és időpontját legalább 15 nappal az ülés előtt közzé kell tenni az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzati képviselők egynegyedének írásbeli levél útján történő kérése esetén a képviselő-testület ülését a polgármesternek, akadályoztatása esetén az alpolgármesternek, a kettő egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselőnek (korelnöknek) a képviselők által kért időpontra össze kell hívnia.

24. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha legalább 4 képviselő-testületi tag jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belül ugyanezen napirendek megtárgyalására ismételten össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívása szabályai szerint köteles eljárni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

(4) A nyílt képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet, az ülésvezető engedélye alapján szólalhat fel.

25. § (1) Az Mötv.-ben meghatározott esetben, ha az érintett kérésétől függ a zárt ülés tartása, az érintett erre vonatkozó nyilatkozatának az ülés napját megelőző 5. napig a polgármesterhez be kell érkezni.

(2) Az érintett által előzetesen tett írásbeli nyilatkozatot az előterjesztéshez kell csatolni. A testületi ülésen jelen lévő érintett a nyilatkozatát szóban is megteheti, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A zárt ülésen hozott döntésekről a következő képviselő-testületi ülésen a polgármester az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével tájékoztatja a település lakóit.

6. Távollét

26. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni.

(2) A képviselő köteles írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni, megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(3) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távollétét, ha betegség, vagy előre nem látható rendkívüli elfoglaltság miatt van távol.

7. A napirend megállapítása

27. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a munkaterv figyelembe vételével összeállított, meghívóban szereplő javaslatok alapján a polgármester tesz indítványt. A napirendet a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el, amennyiben az ülésre szóló meghívóban szereplő napirendek kiegészítésére javaslat, indítvány nincs.

(2) A meghívóban szereplő napirendekhez képest újabb napirendek felvételére, erre irányuló polgármesteri vagy képviselői indítvány alapján van lehetőség, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét a képviselő-testület határozza meg.

(4) A napirend tárgysorozatát az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet elkezdeni, ha a képviselő-testület az előző napirendi pontot döntéssel lezárta, vagy az arra vonatkozó döntést elhalasztotta.

(5) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

28. § A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi.

8. A képviselő-testület ülésének vezetése

29. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő (korelnök) vezeti.

30. § (1) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

b) megnyitja és berekeszti az ülést,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,

d) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja és kihirdeti a döntést,

f) a hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel,

h) hozzászóláskor megadja, megtagadja, megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

i) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(2) Az ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyen kötelesek tartózkodni és az ülés munkáját magatartásukkal nem zavarhatják. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasítja, ismétlődő esetben pedig az érintettet az ülésterem elhagyására kötelezi. Ismételt és súlyos rendbontás esetén a polgármester eltávolíttatja a rendbontót.

31. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy annak irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) Az írásbeli felvilágosítás kérést a polgármesternél legkésőbb 3 nappal az ülés előtt kell benyújtani. A felvilágosítás kéréssel érintett személynek akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(3) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Amennyiben azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

32. § (1) A község életét, az önkormányzat munkáját érintő jelentős kérdésekben a képviselő a napirenden kívül felszólalhat.

(2) A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 12 óráig, a felszólalás témájának rövid leírása mellett írásban kell bejelenteni a polgármesternél.

(3) A felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

9. Az előterjesztés

33. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület munkatervébe, annak meghatározásakor vagy az SZMSZ szabályai szerint a testület napirendjébe időközben felvett vagy javasolt:

a) rendeleti javaslat,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató,

e) indítvány,

f) interpelláció.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják;

b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

10. Sürgősségi indítvány

34. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének, okának rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 10 óráig nyújtható be az ülés elnökénél. Az indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát és indokolását, a döntési javaslatot, valamint az előterjesztő saját kezű aláírását.

(2) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselő,

c) a bizottságok elnöke,

d) a jegyző.

(3) A sürgősség elfogadásáról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt elutasítja, a napirendre való felvételéről és a tárgyalás időpontjáról dönt.

11. A vita és a döntéshozatal módja

35. § (1) Írásos előterjesztés esetén az előadó szóbeli kiegészítést tehet.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Az eldöntésre váló kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igennel vagy nemmel történhessen.

(6) Amennyiben a képviselő-testület az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

(7) Amennyiben a módosító javaslat az önkormányzat költségvetése kiadásának növelését, vagy bevétele csökkenését, kötelezettségvállalást eredményez, azt legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig írásban be kell nyújtani.

(8) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

36. § (1) Indokolt esetben a polgármester javasolja az összefüggő előterjesztések egy napirendi pontba történő összevonását a tárgyalás során, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást tartani.

37. § (1) A megválasztott képviselők több mint a felének egyetértése szükséges:

a) önkormányzati rendelet megalkotásához, módosításához,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához,

c) továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

d) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

f) intézményalapításhoz, átszervezéshez, megszüntetéshez,

g) a képviselő döntéshozatalból történő kizárásához,

h) összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,

i) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

j) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott zárt ülés elrendeléséhez,

k) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

l) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

m) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, bármely vagyon feletti rendelkezés, meghatározott érték feletti szerződések megkötéséhez, gazdasági társaságokkal kapcsolatos bármely vagyoni döntés (gazdasági társaság, alapítvány, közhasznú társaság) önkormányzati kötelezettségvállalás, önkormányzati vagyon, vagy vagyoni értékű jogról való lemondás,

n) a polgármester tisztségének megszüntetése iránt kereset benyújtásához,

o) a képviselő-testület feloszlásának kimondásához,

p) a gazdasági program, településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv elfogadásához.

38. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Szavazni személyesen, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazattal lehet. Titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik. A titkos szavazáshoz szükséges szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A szavazólapokat a (2) bekezdésben meghatározott bizottság adja át a képviselők részére. A képviselők a szavazólapokat a titkos szavazás lebonyolítására kijelölt urnába helyezik el, melyet a szavazás megkezdése előtt a bizottság ellenőriz és lezár.

(4) A szavazás befejezését követően a bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, pontos időpontját (kezdetét és végét),

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(7) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

39. § (1) A Képviselő-testület a polgármester illetve a képviselő-testület bármely tagja javaslatára név szerinti szavazást is elrendelhet.

(2) A név szerinti szavazásról a képviselő-testület –vita nélkül- egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni.

(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ a névsorba rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(5) A jegyző a szavazatok összesítéséről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

40. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt figyelmeztetésben részesíti. Ismételt mulasztás esetén a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(3) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

12. Kérdés, interpelláció

41. § (1) A képviselők a polgármesterhez, a jegyzőhöz, vagy bármely képviselőhöz a napirendek tárgyalása után szóban vagy írásban kérdést intézhetnek.

(2) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdésekre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz, ha a kérdező a választ nem fogadja el.

(4) Ha a képviselő-testület a kérdésre adott választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület soron következő ülésén a kérdezett a felvetett kérdéssel kapcsolatban ismét válaszol, tájékoztatja a testületet a tett intézkedéséről.

(5) A kérdésre adott válasz elmondásának az időtartamát a képviselő-testület maximum 2 percben határozza meg.

42. § (1) A képviselők a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után

a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottság elnökétől,
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(2) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor kerül, úgy az ülésen kell érdemi választ adni.
(3) Az interpelláció és az arra adott válasz elmondásának az időtartamát a képviselő-testület maximum 10 percben határozza meg.
(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert vagy az önkormányzati bizottság elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
(6) Az interpellációról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

13. A tanácskozás rendjének fenntartása

43. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

14. A jegyzőkönyv

44. § (1) A képviselő-testület nyílt üléséről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A zárt ülésről jegyzőkönyv készül.

45. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

c) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,

d) név szerinti szavazás esetén annak eredményét,

e) az önkormányzati rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,

f) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

g) a polgármester esetleges intézkedéseit,

h) a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.

(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(3) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztések,

d) az a rendelet, amelyet terjedelme miatt a jegyzőkönyv nem tartalmaz,

e) az írásban benyújtott hozzászólások, interpellációk, kérdések,

f) titkos szavazás jegyzőkönyve,

g) név szerinti szavazás jegyzéke.

(5) A képviselő-testület üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát az irattárban, a második példányát a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül meg kell küldeni a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

(7) A zárt ülés jegyzőkönyvét csak a képviselők, az ülésen résztvevők, valamint törvényességi felügyelet céljából az Mötv.-ben meghatározott szerv vezetője jogosult megtekinteni. A jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítetten kell kezelni.

(8) A nyílt ülésről készült hangfelvétel 1 példányban készül, melyet a jegyző kezel a Közös Önkormányzati Hivatalban.

15. A képviselő-testület döntései

46. § (1) A képviselő-testület döntéseit rendelet és határozat formájában hozza.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testületi döntést szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A képviselő-testület hatósági határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. § A határozatok jelölését a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következő formában történik:

Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének (sorszám)/(évszám). (hónap . nap) határozata a ………………………………….-ról.

48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) helyi önkormányzati képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester,

d) a jegyző

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell eljuttatni, aki a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be.

(3) A rendelettervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap.

(7) A kihirdetésre került rendeletet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

49. § A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok közzétételéről, illetőleg közléséről, valamint a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.

16. A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

50. § (1) A rendelettervezet elkészítése:

a) a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg,

b) a tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el, megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is,

c) a Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(2) A tervezetnél figyelembe kell venni:

a) a jogszabályi környezetet.
b) az önkormányzati rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni, ennek elsődleges forrásai:
- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
- a lakossági közvélemény-kutatás,
c) a polgármester egyes rendelettervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat,
d) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) A jegyző (a polgármester, a bizottságok elnöke) az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Soponya Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

_____/______ (_____. ______.) önkormányzati rendelete

a _________________________-ról.

(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester, jegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
b) Egy-egy "ágazat" képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is.
c) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.
d) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

51. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követő három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

(2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. Az időközi választás költségeit az önkormányzat viseli.

V. Fejezet

17. A képviselő-testület bizottsága

52. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére két állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, tagjainak száma: 5 fő (5 fő képviselő tag)

b) Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, tagjainak száma: 5 fő (3 fő képviselő tag, 2 fő nem képviselő (külső) tag).

(4) A képviselő-testület esetenként felmerülő feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére vonatkozóan az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, illetve tagja.

53. § (1) A bizottságok nem települési képviselő tagjaira az alábbi szervezetek tehetnek javaslatot:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) pártok,

c) egyesületek,

d) szervezetek.

(2) A bizottság elnökét, valamint a képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A Képviselő-testület a polgármester előterjesztésére a bizottság személyi összetételét, létszámát megváltoztathatja, a bizottsági tagot bizottsági tisztségéből visszahívhatja.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(5) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

54. § (1) A bizottságok elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 2. és 3. függeléke tartalmazza.

(2) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége látja el.

(3) Az Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság feladat- és hatáskörét a 4. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A képviselő-testület jogosult arra, hogy bármely bizottsági ügyet elbírálás végett magához vonjon, módosítson, amíg nem került sor a végrehajtásra.

(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(3) Azok az ügyek, amelyeknek eldöntésére a képviselő-testület jogosult a polgármester, vagy az összes helyi képviselő egynegyedének javaslatára előkészítés végett az illetékes bizottság elé terjesztendő.

56. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a legidősebb bizottsági tag (bizottsági korelnök) hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottsági tagok számára a bizottsági üléseken kötelező a megjelenés. A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésein.

(5) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(6) A bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

(7) A bizottság előterjesztéseire a képviselő-testület előterjesztéseire vonatkozó szabályok az irányadók.

57. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendet, a tanácskozás lényegét, az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket. A bizottság üléséről hangfelvétel is készíthető. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottsági jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus formában a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül megküldésre kerüljön a Fejér Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztályának.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.

(3) A bizottság döntéseiről a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A helyi önkormányzat tisztségviselői

18. A polgármester

58. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét a képviselő-testület határozza meg. A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét, fogadónapját az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:

a) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

c) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

d) gyakorolja a törvényben foglalt munkáltatói jogokat,

e) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,

f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit,

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

19. Alpolgármester

59. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak
megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

(3) Az alpolgármester feladata:

a) ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,

b) közreműködik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában,

c) segíti a képviselő-testület, a bizottságok munkáját, üléseiken részt vesz,

d) részt vesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében.

(4) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

(5) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

20. Polgármester, alpolgármester helyettesítése

60. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

21. Jegyző, aljegyző

61. § A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai az Mötv.-ben meghatározottakon túlmenően:

a) törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a képviselő-testület tagjait az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról,

c) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke kérésére jogértelmezési kérdésekben,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról,

e) javaslatot tesz az önkormányzati döntések felülvizsgálatára,

f) biztosítja a képviselő-testület, bizottságok ülésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről,

h) gondoskodik az elfogadott önkormányzati rendeletek kihirdetéséről,

i) gondoskodik az SZMSZ függelékeinek napra készen tartásáról.

62. § A jegyzőt akadályozatása esetén a kinevezett aljegyző helyettesíti.

63. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén
– legfeljebb hat hónap időtartamra – a Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi igazgatási ügyintézője látja el a jegyzői feladatokat.

VII. Fejezet

A közös önkormányzati hivatal

64. § (1) Káloz Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Soponya Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-teste az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. április 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Kálozi Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel, Káloz székhellyel (8124 Káloz, Bajcsy-Zsilinszky utca 3.).

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

VIII. Fejezet

A társulások

65. § (1) A képviselő-testület feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb megvalósítása, az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, a térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással az Mötv.-ben meghatározott társulást hozhat létre.

(2) A képviselő-testület rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése: a környező településekkel való összehangolt település- és térségfejlesztés, valamint a feladatok színvonalasabb ellátása.

(4) Társulások:

a.) Soponya-Káloz Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás,
b.) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
IX. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

22. Lakossági fórumok

66. § (1) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) falugyűlés.

67. § A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját legalább 15 nappal előbb a képviselő-testületi ülés közzétételével azonos módon hirdet meg.

68. § A falugyűlés összehívása szükség szerint, a lakosság széles rétegeit érintő témákban kerül sor. A falugyűlés célja az adott témában megfelelő információ nyújtása a képviselő-testület felé.

X. Fejezet

23. Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

69. § Tevékenységi körökben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

a) Soponyáért Alapítvány

b) Soponyai Faluszépítő és Természetvédő Egyesület

c) Soponyai Hegyközségi Egyesület

d) Soponyai Iskoláért Alapítvány

e) Soponya Református Templomáért Alapítvány

f) Soponya Nagyközségi Polgárőr Egyesület

g) Soponya és Környéke Horgászegyesület

h) Soponyai Sportegyesület

i) Soponyai Sportlövő Egyesület

j) Soponyai Óvodásokért Alapítvány.

70. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel együttműködik, részükre kizárólag az őket érintő napirendek vonatkozásában tanácskozási jogot biztosít.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

24. Az önkormányzat vagyona

71. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre
figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(3) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

25. Az önkormányzat költségvetése

72. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

1. Az első forduló (koncepció) főbb elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.

Ezen belül:
ba) a bevételi források,
bb) azok bővítésének lehetőségei,
bc) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak a meghatározása),
bd) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
be) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
bf) várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
2. A második forduló főbb elemei:
a) A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
b) A költségvetés tartalmazza:
ba) a bevételi forrásokat,
bb) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
bc) a felújítási előirányzatokat célonként,
bd) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
be) az általános és a
bf) céltartalékot.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést az Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletben foglaltak az irányadóak.
XII. Fejezet

Vegyes rendelkezések

26. Vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos egyéb szabályok

73. § (1) A polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) Az Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

74. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2014 (II.20.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

A Képviselő-testülete főbb FELADAT- és hatásköre

I. A helyi közügyek valamint a helyi önkormányzati feladatok:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való

gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása a helyi közutak és tartozékainak

kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása,

gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy {köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar-és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház,előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatásai védelme;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának valamint a

hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár elhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik

értékesítései lehetőségeinek biztosítása ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

l17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás

20.. távhőszolgáltatás

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

rendelkezései szerint a helyi önkormányzat e|látásért felelősnek minősül.

II. Önként vállalt önkormányzati feladatok:

1. nemzetközi kapcsolatok ápolása,

2. széles közösséget érintő rendezvények szervezése, támogatása (falunap, advent, stb. )

3. civil szerezetek anyagi támogatása.

III. Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

IV. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. az önkormányzati rendeletalkotás,

2. az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása

3. a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

4. a helyi népszavazás elrendelése,

5. az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása használatuk szabályozása díszpolgári cím adományozása,

6. a gazdaság program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

7. a helyi adó megállapítása,

8. a településfejlesztési eszközök településszerkezeti terv jóváhagyása,

9. területszervezési kezdeményezés,

10. hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, kölcsönfelvétel vagy más, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása,

11. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése , abból történő kiválás, társulási

12. megállapodás módosítása , társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

13. intézmény alapítása, megszüntetése, átszervezése,

14. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

15. közterület elnevezése, műalkotás és közéri szobor állítása,

16. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

17. a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,

18. állásfoglalás intézmény átszerezéséről, megszüntetésről ellátási, szolgáltatási körzeteiről,ha a szolgáltatás a települést érinti,

19. véleménynyilvánítás olyan ügyekben amelyekben a törvény az érdeke|t önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

20. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntés,

21. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés,

22. amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

2. melléklet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
A polgármesterre átruházott képviselő-testületi hatáskörök:
A képviselő-testület az átruházható hatásköreiből az alábbiak gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

1. az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása,

2. önkormányzati segély megállapítása,

3. Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíjpályázat megállapítása,

4. szociális célú tűzifa megállapítása.

3. melléklet

Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
feladatai és hatásköre
A képviselő-testület az Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladatait és hatáskörét az alábbiakban határozza meg:
Ügyrendi feladatkörében:

1. Vizsgálja a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, vagy új szabályzat alkotására.

2. Kivizsgálja a települési képviselők összeférhetetlenségi, méltánytalansági ügyeit.

3. Előzetesen állást foglal és javaslatot tesz a képviselő-testület elé kerülő fegyelmi ügyekben.

4. Döntés előkészítésében való részvételt a bizottság is kezdeményezhet.

5. Indítványozhatja – kért napirenddel és előterjesztéssel – a képviselő-testület ülésének összehívását a polgármesternél 15 napon belül.

6. Kezeli a polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatát, s ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálatokat.

Pénzügyi feladatkörében:

1. Közreműködik a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek, a helyi adókra vonatkozó rendeletek, a hatósági ármegállapításra vonatkozó testületi döntések előkészítésében.

2. Véleményezi a költségvetési koncepció egészét, a tervezett bevételek és kiadások nagyságát és teljesíthetőségét.

3. Véleményezi a költségvetési előirányzatok teljesítését.

4. Véleményezi a – a költségvetésben biztosított – fejlesztési, működési és fenntartási előirányzatok elosztását.

5. Véleményezi a Képviselő-testület ülése elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat.

6. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló tervezetét.

7. Ellenőrzi az egyes bizottságok szükség szerinti közreműködésével, a polgármester és a Közös Önkormányzati Hivatal, az önkormányzati költségvetési szervek pénzgazdálkodási tevékenységét, a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek végrehajtását.

8. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.

9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt, előidéző okokat, megállapításairól tájékoztatja a Képviselő-testületet.

10. Nettó 5.000.000 Forint értékhatár alatt önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését, hasznosítását megelőzően lefolytatja a célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot.

Településfejlesztési feladatkörében közreműködik:

1. a képviselő-testület elé kerülő településfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztések összeállításában, előterjesztésében,

2. javaslatot tesz a település fejlesztésére,

3. a vízrendezéssel, az ivóvízellátással és a csapadékvíz elvezetéssel, csatornázással,

4. az építési telek-felhasználással és telek-gazdálkodással,

5. az utcák, utak, parkok, önkormányzati tulajdonú lakóházak karbantartásával, felújításával, fejlesztésével,

6. az energia-szolgáltatással, fenntartásával,

7. a közvilágítással,

8. a közúti közlekedés helyi szabályozásával,

9. folyamatosan ellenőrzi a településfejlesztéssel összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását, a fejlesztések szabályszerűségét,

10. a képviselő-testület felkérése alapján közreműködik az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésében,

11. a képviselő-testület felkérése alapján közreműködik egy-egy konkrét fejlesztés, projekt részleteinek kidolgozásában.

Környezetvédelmi feladatkörében közreműködik:

1. a települési környezet védelmével, esztétikus kialakításával,

2. a közterületek fenntartásával,

3. a köz- és településtisztasággal,

4. a közterületek tisztántartásával, az út menti árkok és zöldterületek gondozásával, a parkok és fásított területek védelmével,

5. az emberi környezet védelem alatt álló tárgyainak: a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet megóvásával és hasznosításával, a kommunális és a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában.

4. melléklet

Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság feladatai és hatásköre

1. Közreműködik a szociális, nevelési-oktatási intézményekkel és sport szervezetekkel való kapcsolattartásban.

2. Véleményezi a szociális, kulturális és sport témájú testületi előterjesztéseket, javaslatokat, határozat-tervezeteket, a képviselő testület felkérésére e tárgyban önálló előterjesztéseket készít.

3. Kiemelt figyelmet fordít a feladatkörébe tartozó intézményeket, szervezeteket és tevékenységeket érintően kiírt pályázatokra.

4. Megszervezi és lebonyolítja a községi rendezvényeket.

5. melléklet

A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjének és fogadó idejének meghatározása
A társadalmi megbízatású polgármester munkarendje:
Hétfő: 8.00 – 16.00
Kedd: 8.00 – 16.00
Szerda: 8.00 – 16.00
Csütörtök: 8.00 – 16.00
Péntek: 8.00 – 13.00
A társadalmi megbízatású polgármester fogadóideje:
Hétfő: 8.00 – 16.00

1. függelék

Soponya Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének névsora és elérhetőségei

A

B

C

D

E

1.

Béndek József

polgármester

8123 Soponya,
Munkácsy M. u. 18.

06-20/230-68-40

polgarmester@soponya.hu
hunket90@gmail.com

4..

Bencze Péter

képviselő

8123 Soponya,
Petőfi u. 136.

06-70/319-17-05

kozbeno@gmail.com

2.



Dr. Ulcz Gyula

képviselő

8123 Soponya,
Petőfi S. u. 76.

06-30/946-82-52
06-22/450-111

ulcz.gyula@soponya.hu
ulczgy@datatrans.hu

3..

Hollósi Lászlóné

képviselő

8123 Soponya,
Rákóczi u. 26/B.

06-30/495-07-92
06-22/587-006

laszlonehollosi@freemail.hu
hollosi.laszlone@soponya.hu
iskola@soponya.hu
aisksoponya@freemail.hu

6.

Lendvai Barnabás Gyula

képviselő

8123 Soponya,
Dózsa u. 1.

06-30/207-46-49

lendvaikert@gmail.hu

5.

Simon Zoltán

képviselő

8123 Soponya,
Ady E. u. 1.

06-30/498-53-98

simon.zoltan@soponya.hu z.simon@t-email.hu

7.

Varga Zoltán

képviselő

8123 Soponya,
Arany J. u. 26.

06-70/410-96-29

varga.zoltan73@jobbik.hu

2. függelék

Ügyrendi, Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság névsora és elérhetősége

A

B

C

D

E

1.

elnök

2.

tag

3.

tag

4.

tag

5.

tag

3. függelék

Szociális, Egészségügyi, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság névsora és elérhetősége

A

B

C

D

E

1.

elnök

2.

tag

3.

tag

4.

tag

5.

tag

4. függelék

Névszerinti szavazáshoz tartozó ív


Határozat száma


Határozat tárgya:

Névsor

Szavazás módja

Aláírás

Igen

Nem

Tartózkodom

Béndek József

polgármester

Bencze Péter

képviselő

Dr. Ulcz Gyula

képviselő

Hollósi Lászlóné

képviselő

Lendvai Barnabás Gyula

képviselő

Simon Zoltán

képviselő

Varga Zoltán

képviselő

Összesen:

A névsor hiteles.
Soponya, 20_____. év ______________ hó _______ nap
jegyző

5. függelék a 12/2014. (XI. 24.) önkormányzati rende

5. függelék

Soponya Nagyközség Önkormányzat társulásokban való részvétele

1. Soponya-Káloz Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás

2. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

6. függelék

Soponya Nagyközség Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011210 Az államháztartás igazgatása, ellenőrzése
011220 Adó-, vám, és jövedéki igazgatás
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai lakosság felkészítése
032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start- munkaprogram – téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
064010 Közvilágítás
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
082010 Kultúra igazgatása
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődési –közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődési, hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
102 030 Idősek, demens betegek nappali ellátása
104 042 Gyermekjóléti szolgáltatások
107051 Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás