1. § A rendelet célja Budaörs zöldfelületének mennyiségi és minőségi továbbfejlesztése, továbbá Budaörs Város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a zöldfelület és az ember, valamint az épített környezet harmonikus kapcsolatának kialakítását, az ökológiai elemek és folyamataik védelmét, ezen belül:

• a) az élő növényzet (fák, cserjék, gyep, egy-, és kétnyári növények, évelő növények) rongálásának, pusztításának, értékük csökkenésének megakadályozását,
• b) a zöldterület és a zöldfelület más célra történő indokolatlan területhasználatát megakadályozza,
• c) az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlását,
• d) a zöldfelületi elemek károsodásának megelőzését, elhárítását a mégis bekövetkezett károsodás csökkentését,
• e) a közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatának szabályozását.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

• a) A Városi Önkormányzat tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldterületekre, közparkokra, közkertekre, sétányokra, játszóterekre, utcai fasorokra és az azokat kísérő zöldsávokra, valamint az önkormányzati tulajdonú közterületen lévő zöldfelületekre,
• b) minden beépített és beépítetlen telekre (a továbbiakban: építési telek) zöldfelületére, valamint növényzetére, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes személy vagy jogi személy.

(2)^[1] A rendelet hatálya nem terjed ki a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott alkalmazási körökre.

3. § (1) A zöldterület és zöldfelület tulajdonosa, kezelője vagy fenntartója, köteles gondoskodni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerű használatáról. Ennek keretében a településrendezési tervek és az építési szabályzat alapján kell meghatározni a zöldterületek és zöldfelületek rendeltetését, a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepüket és a fenntartás minőségét.

(2) A közhasználatú zöldterületek és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit, beleértve a játszótereket is, megfelelő célra és módon – állaguk sérelme nélkül – mindenki ingyenesen használhatja.

(3) A közterület tulajdonosa az állagmegóvás érdekében egyes közhasználatú zöldterületek és zöldfelület használatát az általa szükségesnek vélt időtartamra korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatát is, (hibaelhárítás, rendezvény, ideiglenes árusítás, közterület-használat) ha az a zöldterület állagát károsan nem érinti. Az engedélyezés során Budaörs Város Önkormányzatának közterületek használatáról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.

4. § Közhasználatú zöldterületen és zöldfelületen tilos:

• a) a szemetelés,
• b) olyan tevékenység folytatása, vagy olyan magatartás tanúsítása, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja,
• c) kerti építmények, berendezések nem rendeltetésszerű használata,
• d) a virágok letépése, fák, bokrok ágainak, gallyainak tördelése, csonkítása, fákon hirdetés, reklámhordozó kifüggesztése,
• e) járdákon, sétányokon sóval történő síkosságmentesítés, (kizárólag mechanikai síkosság-mentesítő anyagok ( fűrészpor, homok, zeolit) alkalmazható),
• f) sót, sóshomokot, vagy azokkal leszórt havat zöldterületre rakni,
• g)^[2] járművel a zöldterületen közlekedni, parkolni (kivéve a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok területi hatálya alá tartozó magatartás),
• h) haszonállatot áthajtani, illetve ott legeltetni.

5. § (1)^[3] Meglévő közhasználatú zöldfelületet megszüntetni csak igen indokolt esetben lehet. Amennyiben a meglévő zöldfelület megszüntetése részben vagy egészben elkerülhetetlen, a megszűnt zöldfelület mennyiséghez viszonyított kétszeres mértékű új kertépítészeti teret kell kialakítani. Lehetőség szerint a közutakat kísérő zöldsáv faegyedeit és az egyedek termőhelyét a zöldsáv bizonyos szakaszának engedélyezett megszüntetése esetén is meg kell őrizni, ezért a fák termőhelyét (min. 1,5 m ²) biztosítani kell. Amennyiben zöldfelület nem biztosítható, úgy a részben, vagy egészben megszüntetésre kerülő közhasználatú zöldfelület zöldfelületi eszmei értékét Budaörs Város Önkormányzata részére kell befizetni.

(2) Közhasználatú zöldterületek, zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterület-használati, építési engedély) alapuló más célú használata esetén az engedélyes köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni.

(3) Aki a közhasználatú zöldterület, zöldfelület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig az eredeti állapotnak megfelelően – a szükséges mértékben – helyreállítani.

(4) Ha a közhasználatú zöldterület, zöldfelület engedélyezett más célú használata során a növényzet (vagy a zöldfelületen lévő kerti építmény, berendezés, felszerelés) megsemmisülése várható, az engedélyes köteles:

• a) a növényzet előzetes áttelepítéséről, ill. annak azonos értékű növényzettel történő pótlásáról gondoskodni saját költségén,
• b) a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, ill. azok áttelepítésének (le- és felszerelés, elszállítás, tárolás) költségét megtéríteni.

(5) Közhasználatú zöldfelületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tűrő esetben (csőtörés, hibaelhárítás) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát is 24 órán belül, utólag be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalnak, a terület helyreállítását az (4) bekezdésben leírtak szerint kell elvégezni.

(6) Burkolatkészítésnél vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,5 m átmérőjű szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetőség szerint faverem ráccsal kell ellátni.

(7) A növényvédelmi munkák (permetezések) megkezdése előtt 24 órával a munkát végeztető köteles a lakosságot értesíteni.

6. § (1)^[5] Közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának megváltoztatása (fa, cserje ültetése, ifjító metszése, valamint a 10. § (2) és (3) bekezdésben leírt munkák végzése) véglegessé vált engedély birtokában végezhető. Kivéve a Polgármesteri Hivatal által megbízott szervezet vagy személy tevékenységét, valamint a lakosság által ültetett gyümölcsfák ápolásával összefüggő metszés, ifjítás, gallyazás.

(2)^[6] A kérelemnek és a bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a) bejelentő nevét, címét,
• b) az elvégzésre kerülő munka indokát és rövid leírását,
• c) ültetendő fa faját, helyét (vázlatos rajz).

(3)^[7] Nem közterületen álló fa kivágását – a tevékenység megkezdését legalább 5 munkanappal megelőzően – előzetesen be kell jelenteni. A bejelentés a 2. melléklet szerinti nyomtatványon írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton nyújtható be. Előzetes helyett utólagos, haladéktalan bejelentés szükséges abban az esetben, ha a bejelentés miatti késlekedés testi épséget, vagy vagyontárgyat úgy veszélyeztet, hogy a veszély elhárítása időben biztonságosan más módon nem lehetséges. A veszélyhelyzet a bejelentés mellékleteként megküldendő dokumentációban utólag igazolandó; lehetőség szerint fényképfelvétellel is.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen álló fának – kertészei szakvéleménnyel alátámasztott – elkerülhetetlen okból illetve építmény elhelyezése miatt szükséges kivágásához fakivágási kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani.

(5)^[8] Kérelemre, vagy hivatalból a jegyző szakmai segítséget nyújt

• a) a fakivágás szakmai indokoltságának eldöntésében,
• b) a fakivágás e rendelet szerinti jogi, illetve pénzügyi következményei megítélésében.

7. § ^[9] (1) A kivágott fa esetében (annak helyétől függően) a pótlási kötelezettség a kivágott fa törzsátmérőjének

• a) 120 %-a közterületen,
• b) 100 %-a nem közterületen.

Amennyiben a telepítésre nincs lehetőség a pótlás részben, vagy egészben pénzbeli megváltással teljesíthető. Az eset egyedi körülményeit figyelembe véve törekedni kell arra, hogy a pótlás lehető legnagyobb részben – de túltelepítést nem eredményezve – azon az ingatlanon történjen, amelyről fát vágtak ki. A pótlás részleteiről – különösen az ingatlan előtti közterületen történő pótlás lehetőségéről – hatósági szerződés köthető. A számításnál a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(2) A pótlási kötelezettség, – amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan területén kivágott fa esetében

• a) természetes úton kiszáradt, vagy természeti csapás miatt kivágandó fa (e tények a kérelem/bejelentés mellékleteként megküldendő – fényképfelvételt is tartalmazó – dokumentációval igazolandóak) pótlásánál annyi fát kell ültetni, ahányat kivágnak;
• b) kertészeti szakvélemény alapján – különösen fabetegség, vagy más fához túl közel növés miatt – kivágásra javasolt fa esetén annyi fát kell ültetni, ahány darab kivágására a fényképfelvétellel is dokumentált szakvélemény javaslata kiterjed (kivéve, ha a jegyző indokolt határozatával megállapítja, hogy a szakvélemény hibát tartalmaz).

(3) Bejelentés esetén az eljáró hatóság – hivatalból indított eljárásában – határozatot hoz a pótlási, vagy a megváltásra vonatkozó kötelezettségről.

(4) A pótlási kötelezettség teljesítése a bejelentést követő egy éven belül esedékes. A pótlás megtörténtét, illetve a használatbavételi engedély, a használatba vétel tudomásulvétele vagy a használatba vételről szóló hatósági bizonyítvány véglegessé válásának tényét az ügyfél bejelenti az eljáró hatóságnak.

8. § ^[10] (1) A fapótlás helyett a pénzben történő megváltás összege az előző naptári évben a Budaörs Város közterületein elültetett fák ültetési költséggel együtt számított átlagárának összege, melyet Budaörs Város Önkormányzata éves költségvetési rendeletében határoz meg.

(2) Ha a pótlásra irányadó határidő – részben vagy egészben – eredménytelenül telt el, az eljáró hatóság a nem pótolt rész tekintetében a megváltási összeg megfizetésére kötelezi az ügyfelet (pótlási kötelezettség átváltása).

(3) A pótlási, illetve a megváltás megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesít az egyéb jogszabályi előírások megszegése (különösen az engedély, illetve bejelentés nélkül történő fakivágás) miatti bírság alól.

9. § ^[11] (1) Indokolt kérelem esetén az eljáró hatóság részletfizetést engedélyez.

(2) A havi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a fennmaradó teljes összeg megfizetése válik esedékessé.

10. § (1)^[12] A fakivágás csak akkor végezhető, ha az engedélyes a meghatározott fa megváltási értéket Budaörs Város Önkormányzata részére a határozatban foglaltak szerint befizette.

(2)^[13] A pótlási kötelezettség teljesítésénél 5 cm törzsátmérőnél, illetve 16 cm törzskerületnél kisebb méretű facsemeték, továbbá a 4. mellékletben felsorolt invazív és nem engedélyezett fajok a pótlás során nem használhatók. A törzsátmérőt, törzskerületet 1 m magasságban kell mérni.

(3) A pótlási előírásnál figyelembe kell venni a kijelölt hely és az előírt fafaj sajátosságait, az utcai fasorok egységes képének megőrzését, a városképi szempontokat, előnybe kell részesíteni az őshonos fajokat.

(3a)^[14] A tényállás tisztázásához az eljáró hatóság becslést is alkalmazhat, ha a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, vagy egymásnak ellentmondanak (különösen, ha nincs kérelem/bejelentés, vagy az abban foglaltak ellentétesek műholdas, vagy egyéb felvételekkel). A becslés során alkalmazandó szabály, hogy

• a) a lemérhető lombkorona-átmérőjű fa huszadakkora törzsátmérőjű,
• b) az egymáshoz érő lombkoronájú fák esetén 10 négyzetméterenként egy fa áll,
• c) minden fa legalább 10 cm törzsátmérővel rendelkezik,
• d) vélelmezni kell, hogy – ha már csak az mérhető – a tuskó átmérője megegyezett a földfelszín fölött 1 m-rel mérhető törzsátmérővel.

(4) A pótlási kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha a fa az ültetéstől számított következő vegetációs időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.

(5)^[15] A fakivágási engedély a véglegessé válásától számított 1 évig érvényes.

(6)^[16] Aki a 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal ellentétben bejelentés nélkül fát vág ki, a bírságon túl, az eset körülményeinek – különösen a telek méretének, zöldfelületének – figyelembevételével a fa megfelelő mértékű pótlására vagy értékének megfizetésére is kötelezendő.

(7) A növények telken való elhelyezését és a telepítési (ültetési) távolságra vonatkozó előírásokat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(8)^[17] Amikor az alkalmazandó jogszabályok alapján új épület építésére irányuló építési tevékenység esetén szakmai konzultáció, vagy településképi véleményezés iránti kérelem terjesztendő elő, azzal egyidejűleg legalább 1:200 méretarányú kertépítészeti tervet kell benyújtani a jegyző részére.

(9)^[18] A kertépítészeti terv tartalmaz:

• a) Műszaki leírást:
  • aa) az zöldfelület nagyságának (m²) meghatározásával,
  • ab) a zöldterület közművel való érintettségével,
  • ac) az eredeti növényállomány felvételezésével,
  • ad) az ültetendő növények megnevezésével, faiskolai méretével,
  • ae) az előírt zöldfelületre (zöldfelületi mutató igazolása) és a fák számára és törzsátmérőjére vonatkozó számítások igazolásának teljesülésével,
  • af) favédelmi leírással, valamint
• b) helyszínrajzot (legalább 1:200 léptékben)
  • ba) a megmaradó és a kivágásra javasolt 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák feltüntetésével, fajának megjelölésével,
  • bb) az ültetendő növények feltüntetésével,
  • bc) öntözési lehetőség megjelölését,
  • bd) térburkolat és azok szintbeli kapcsolódását,
  • be) utcabútorok, felszerelési tárgyak elhelyezésével,
  • bf) a kivitelezés során megszüntetendő zöldfelület lehatárolásával.

(10)^[19] A kertépítészeti tervben szereplő munkálatok szerint kell eljárni; annak teljesítését

• a) növényirtás tekintetében a kivitelezés során,
• b) a zöldfelület jogszabályoknak megfelelő kialakítását a használatbavételi engedély véglegessé válása, a használatba vétel tudomásulvétele vagy a használatba vételről szóló hatósági bizonyítvány véglegessé válásának tényéről szóló bejelentés kézhezvételétől számított 60 napon belül

a jegyző hivatalból ellenőrzi. A teljesítés megfelelő indok esetén külön bejelentésre egyszer halasztható, a vegetációs periódusnak megfelelően tavaszra, vagy őszre.

(11) A tulajdonosnak, használónak kötelessége a kialakított zöldfelületet saját költségén fenntartani. A tervnek megfelelő zöldfelület kialakítására és fenntartására a tulajdonos kötelezhető.

(12) Közparkokban, közkertekben csak lehetőség szerint a rendeltetésszerű működéséhez feltétlenül szükséges közművek helyezhetők el.

11. § (1) A közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek megóvásához, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges anyagi feltételeket Budaörs Város Önkormányzata a mindenkori költségvetésében a lehetőségeinek függvényében biztosítja.

(2)^[20] A fakivágások kapcsán fizetendő fa érték, a meglévő zöldterület, zöldfelület megszüntetése esetén fizetendő zöldfelületi érték befizetések, a közhasználatú zöldfelülettel kapcsolatos, a növényzet megkárosításából vagy kivágásával kapcsolatban kiszabott bírságokból befolyó összeg, valamint az önkormányzathoz zöldfelületekkel kapcsolatban befolyó egyéb összegeket a költségvetés elkülönítetten kezeli.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kizárólag a kivágott fák pótlására, zöldfelületek létesítésére, felújítására, korszerűsítésére, ill. ilyen tárgyú lakossági kezdeményezések támogatására fordítható.

12. § (1) A Polgármesteri Hivatal a zöldterületet, zöldfelületet műszaki átadás-átvétel során veszi át, adatait nyilvántartja, a fenntartás minőségi kategóriáját meghatározza, a fenntartás minőségét ellenőrzi.

(2) Közhasználatú zöldfelületek fenntartásának minősül azok jó karbantartása, felújítása, korszerűsítése, így különösen:

• a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme,
• b) a növényzet szakszerű permetezése,
• c) a növényzet pótlása, időszakos cseréje,
• d) a kerti- és sétautak, a játszási, pihenési, szórakozási és testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések balesetmentes, üzemképes állapotban tartása,
• e) a kertészeti építmények (szökőkutak, támfalak, ivó kutak) jó állapotban tartása,
• f) a kerti- és sétautak tisztántartása, ill. hó – és síkosságmentesítése.

13. § (1) A lakossági és más nem önkormányzati kezdeményezésű közterületi zöldfelület-alakításhoz önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(2) Lakosság által közhasználatú zöldterületre ültetés történhet:

• a) saját költségén
• b) a Polgármesteri Hivatalnál igényelt növényzetből.

(3) Közhasználatú zöldfelület (közutakat kísérő zöldsáv) területére ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988 évi I. törvény alapján.

(4) Országos közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítés az út kezelője engedélyéhez kötött tevékenység, ezért a lakossági ültetés tilos (Károly király út, Szabadság út, Budapesti út, Kinizsi u, Vasút u, Gyár u).

(5) Lakosság által végzett növényültetésnél a 3. sz. mellékletben meghatározott telepítési távolságokon túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:

• a) meglevő egyöntetű utcai fasorba idegen fafaj nem ültethető,
• b) fő szabályként az utcai légvezeték alá csak kistermetű vagy gömbkoronás fa ültethető,
• c) előnybe kell részesíteni az őshonos fafajokat,
• d) figyelembe kell venni a fafaj sajátosságait, termőhellyel szembeni igényét,
• e) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes előírásokat (pl beláthatóság, közúti űrszelvény, gyalogos közlekedés biztosítása).

14. § (1)^[21] A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek és a természetes személyek (tulajdonosok, bérlők, használók) kötelesek az ingatlanuk határvonalától az út szegélyig elhelyezkedő közterületek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, parlagfű mentesítés, tisztántartás, cserjegondozás) elvégezni, vagy saját költségen elvégeztetni.

(2) A közutak tartozékát képező fák és cserjék közlekedésbiztonsági-, kezelői szempontból szükséges gallyazása a közút kezelőjének mindenkori kötelessége.

(3) Ha fák gallyazása a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása miatt vált szükségessé, a gallyazás az ingatlan tulajdonosának kötelessége.

(4) A közhasználatú zöldfelületek területéről és összetevőiről a zöldfelület tulajdonosa és kezelője nyilvántartást köteles vezetni.

(5) A zöldfelületek rendeltetésszerű használatának ellenőrzését a Polgármesteri Hivatal látja el.

15. § (1) Települési zöldfelületi rendszer: A zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége, a település valamennyi zöldfelülettel borított területe, amely elrendezéséből, kapcsolataiból és rendeltetéséből eredően rendszert alkot, a bel – és külterületi elemek közötti kapcsolatot biztosítja.

(2) Zöldterület: beépítésre nem szánt terület, állandóan növényzettel fedett közterület, a város szerkezeti és szabályozási tervében közpark vagy közkert céljára kijelölt terület.

(3) Közhasználatú zöldterület: Közparkként vagy közkertként kialakított (vagy kialakítás alatt álló) közterület.

(4) Korlátozottan használható zöldterület: A város közigazgatási területén működő vagy már bezárt köztemető (felekezeti hovatartozás nélkül), ill. azok a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, amelyek önkormányzati vagy más szervezet tulajdonában vagy kezelésében vannak.

(5) Zöldfelület: Minden olyan felület (telek, vagy telekrész), amelyet döntő mértékben növényzet fed, függetlenül attól, hogy a település melyik területfelhasználási egységén (lakó-, üdülő-, gazdasági, közlekedési stb.) belül és milyen telken (közterületen vagy magántelken) helyezkedik el.

(6) Közhasználatú zöldfelület: Önkormányzati közterületen vagy közhasználatra átadott magánterületen lévő zöldfelület (magába foglalja a közhasználatú zöldterületeket is).

(7) Közpark: Legalább 1 ha területű, közhasználatú zöldfelület, amelynek alapvető rendeltetése az, hogy a lakosság számára biztosítsa a lakás közelében a hétközi és hétvégi szabadidő szabad levegőn történő sokoldalú, aktív eltöltését.

(8) Közkert: 1 ha-nál kisebb területű, közhasználatú zöldterület.

(9)^[22] Fa érték: A pótlási kötelezettség pénzben történő megváltásának összege, amelyet az előző évben közterületen elültetett fák ültetési költséggel együtt számított átlagára alapján határozandó meg.

(10)^[23] Fa: Minden olyan fás szárú növény, mely nem a talajszintben ágazik el. Ilyenek a lombhullató fák (különösen gesztenyefa, tölgyfa, akácfa), a díszfák (különösen díszkörték, vérszilvák, díszalmák, díszgalagonyák), továbbá azon tűlevelűek, örökzöldek melyek oszlopos, központi törzses növekedésűek (különösen lucfenyő, feketefenyő, borókák, ciprusok, hamisciprusok, tujafélék, azonban kivételek a terülő és kúszó örökzöldek).

(11)^[24] Vegetációs időszak: Általánosan az április 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszak, illetve – ha az általánostól eltér – amely időszak alatt az adott növényfaj aktív anyagcserét folytat, zöld hajtást, lombot fejleszt, vagy termést hoz (fák esetében lombhullásig tart).

15/A. § ^[25] (1) A pótlási kötelezettséggel kapcsolatos segítségnyújtás [ 6. § (5) bekezdés], a pénzbeli megváltására vonatkozó kérelem elbírálása, a pótlási kötelezettség megállapítása, a pótlási kötelezettség pénzben történő megváltási összegének meghatározása a jegyző hatásköre.

(2) A 11. § (2) bekezdésében megjelölt forrás 11. § (3) bekezdés szerinti felhasználásáról szóló döntés, valamint a 13. § (1) bekezdésében megjelölt tulajdonosi hozzájárulásról szóló döntés a polgármester hatásköre.

17. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 46/2001. (XII.07.) ÖKT. rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.