1. § (1) ^{[7] [8]} Jelen rendelet csak a rendelet 14. mellékletét képező külterületi és belterületi szabályozási tervlapokkal együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és alkalmazandó. ^[9]

(2) Jelen rendelet hatálya Őcsény község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.

(4) A jelkulcsban szereplő jelek közül az alábbiak kötelező érvényűek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges:

• 1. szabályozási vonal és a szabályozási szélesség,
• 2. építési határvonal,
• 3. építési övezeti és övezeti besorolás, lehatárolás,
• 4. az egyes területek felhasználásának módja és határa,
• 5. a közigazgatási és a belterületi határ vonala,
• 6. a beépítésre szánt - nem szánt területek határa,
• 7. beültetési kötelezettségű terület határa.

1/A. § ^[10] (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek:

• 1. a helyi védettségű objektumok (épületek, botanikai értékek) köre,
• 2. a védőterületek, védősávok határvonala, mérete.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható irányadó jellegű jelek:

• 1. az irányadó telekhatár,
• 2. a megszüntető jel.

(3) Az irányadó telekhatár és a megszüntető jel jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosíthatók.

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

3. § (1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben, illetve építési övezetben szereplő paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak és köztárgyak telkét.

(2) Az építési teleknek minősülő, az adott övezeti előírásoknál szűkebb paraméterekkel rendelkező, kialakult telken álló épület szükség esetén felújítható, korszerűsíthető, és az övezeti előírások betartása mellett bővíthető. Új épület azonban Lf-5 jelű falusias lakóterület kivételével csak legalább 300 m ² területű, legalább 10 m széles és legalább 20 m mélységű telken helyezhető el. Lf-5 jelű falusias lakóterületen a 200 m ² területű, legalább 10 m széles és legalább 20 m mélységű telken is elhelyezhető új épület.

(3) Kialakult telekállapotok esetén telekfelosztás, telekcsoport újraosztása csak az övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekegyesítés, illetve telekhatár rendezés ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is kialakítható abban az esetben, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek. ^[11]

4. § (1)^[12]

(2) Belterületen a vezetékes szennyvízhálózat nem rendelkező területeken, annak kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése szakszerű közműpótló létesítményekkel oldandó meg vagy zárt tárolóba történő gyűjtés után engedélyezett települési folyékony hulladék fogadótelepre szállítandó. A szakszerű közműpótló berendezések alkalmazása esetén a szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz végső elhelyezése történhet földtani közegbe szikkasztással, illetve öntözéssel, vagy felszíni víz befogadóba vezetéssel. A szennyvíz elszikkasztása esetén a külön jogszabályban ^[13] foglaltak betartandók.

(3) Új létesítmények építésekor, vagy meglévők átalakításakor, bővítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó tűzrendészeti jogszabály ^[14] rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében.

(4)^[15] Új épület építése csak a jogszabályban meghatározott gépjármű-várakozó- és tárolóhelyek telken belüli biztosítása esetén engedélyezhető.

(5)^[16]

5. § (1)^[17]

(2) Új utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.

(3)^[18]

(4)^[19]

(5) Gazdasági és különleges területeken – ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik – porta épület esetében az előkert 0 méter , egyéb funkciójú épület esetében 5 méter . Porta épület legfeljebb 30 m² bruttó alapterülettel alakítható ki.

(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén új épület csak a hatályos jogszabályban ^[20] előírt oldalkert megtartásával és az építmények közti tűztávolság biztosításával helyezhető el.

6. § (1) Hátsókert mélysége – ahol a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik - legalább 6 m , de kialakult, 30 m-nél nem mélyebb, és jelen előírások szerint egyébként beépíthető telek esetén hátsókertet nem kell biztosítani.

(2) Az elő- és oldalkert előírt, vagy a szabályozási terven jelölt legkisebb méretén belül nem lehet:

• 1. növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor;
• 2. szennyvízszikkasztó műtárgy;
• 3. árnyékszék;
• 4. kemence, húsfüstölő;
• 5. állatkifutó;
• 6. trágyatároló, komposztáló, továbbá
• 7. siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló
• 8. A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag,- folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

(3)^[21]

(4)^[22]

• a)
• b)^[23]

(5)^[24]

(6) Drénezett területen alagsor nem létesíthető. A 80 cm-nél mélyebb építési tevékenység esetén tisztázni kell a területen elhelyezkedő dréncsövek pontos helyét és mélységét.

7. § (1)^{[25] [26]}

(2)^[27]

(3) Terepszint alatti építmények (pince) a talajmechanikai és talajvíz-viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telek beépített területét meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők. Pincét csak úgy szabad építeni, hogy az a szomszédos ingatlanok beépíthetőségi (alapozási) feltételeit ne rontsa.

(4)^[28]

(5) A repülőtér felszállási pályájának alábbi szakaszaiban elhelyezhető építmények legmagasabb pontja nem haladhatja meg:

• 1. 300 m és 400 m közötti szakaszban a 9 métert;
• 2. 400 m és 500 m közötti szakaszban a 12 métert;
• 3. 500 m és 600 m közötti szakaszban a 16 métert;
• 4. 600 m és 700 m közötti szakaszban a 19 métert.

8. § (1) A településen minden 12 m-nél magasabb építmény elhelyezése esetén biztosítandó a légiközlekedés zavartalan működése.

(2)^[29]

(3)^[30]

(4)^[31]

(5)^[32]

9. § (1) A legkisebb telepítési távolság az egymással szembenéző olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke. A nyílás nélküli kialakítású, vagy csak az egyik, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épületek között telepítési távolságot nem kell tartani.

(2) A lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületek tűztávolsága vonatkozásában a hatályos jogszabályi előírások ^[33] alapján kell meg meghatározni a tűztávolságot.

(3) Az építmények elhelyezése vonatkozásában a hatályos jogszabályi előírások ^[34] az irányadók.

(4) Minden létesítés, építészeti átalakítás, bővítés, rendeltetés mód váltás során érvényre kell juttatni a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló jogszabályi előírásokat. ^[35]

(5) A létesítmények védelme érdekében a tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltóvizet- és egyéb anyagokat a jogszabályban ^[36] előírtak szerint biztosítani kell.

10. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(2) Könnyűszerkezetes épületek - a vonatkozó ^[37] jogszabályok alapján - csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek.

11. § (1) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bővíthetők.

(2) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévő épület – a benapozási és tűzvédelmi előírások teljesülése esetén - korszerűsíthető és bővíthető az építménymagasság további növelése nélkül.

(3) Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része indokolt esetben felújítható, de ezen a részen nem bővíthető.

(4) Építési határvonallal érintett (átszelt) meglévő épületnek a tervezett elő- vagy oldalkertbe eső része indokolt esetben felújítható.

12. § (1) Az építési engedélyezési tervnek tisztáznia, ábrázolnia és értékelnie kell az építési terület pince és üregviszonyait.

(2) Külterületnek csak olyan részén szabad új épületet elhelyezni, ahol a nyugalmi talajvízszint –1,5 m-nél mélyebben található.

(3) Pinceszint, alagsor nem létesíthető belvízveszélyes területen.

(4)^[38]

(5)^[39]

13. § (1) A település területére jellemző építés-hidrológiai viszonyok miatt az építmények körül olyan állapotokat kell létrehozni, hogy biztosított legyen a felszíni vizek természetes elfolyása a közeli befogadóba, valamint a felszíni vizek célzatos elvezetése a meglévő épített környezet állagát nem veszélyeztetheti.

(2) A parti sávok, a vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatánál és hasznosításánál a vonatkozó jogszabályok ^[40] előírásai betartandók.

14. § (1)^[41]

(2) Nyersanyag kitermelés nem folytatható belterületen, ökológiai folyosó területén, magterületen és Natura2000 védettségű területen, ez alól kivételt képeznek a vadvédelmi, illetve árvízvédelmi célú kitermelések.

(3)^[42]

(4) A község területén található felhagyott bányák rekultivációját építéshatóság által kiadott tereprendezési vagy bányahatósági engedélyezést követően jóváhagyott terv birtokában lehet végezni.

15. § (1) A termőföld védelme érdekében minden építési, közműépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termőréteg (humuszos termőtalaj) megmentéséről és más termőföldön való hasznosításáról.

(2) Az ivóvízellátás létesítményeinél a vonatkozó jogszabályban ^[43] előírt védőtávolságokat be kell tartani és az előírt védelemről gondoskodni kell.

(3)^[44]

(4)^[45] A település területén csak olyan tevékenység végezhető, amelynek szennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértéket.

(5) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező területen keletkező szennyvizeket szakszerűen kialakított közműpótlóban kell gyűjteni, amelyhez a vonatkozó jogszabály előírásait ^[46] figyelembe véve 500 ^m3 /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény építése, használatbavétele, átalakítása esetén a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges.

(6) A település területén keletkező, összegyűjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni.

16. § (1) Tisztítatlan szennyvizet nem lehet termőföldön elhelyezni.

(2) Hígtrágya a termőföldön csak külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően helyezhető el.

(3) A termőföldeken a földhasználó köteles olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, mely a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket figyelembe veszi.

(4) A település csapadékvíz hálózatában összegyülekező vizet be kell vonni a befogadóba, a termőföldön történő elszikkasztása tilos.

(5) A csapadékvizek károkozás nélküli elvezetéséről gondoskodni kell. Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

(6) Őcsény község közigazgatási területének egy része (Duna menti területek, a vízmű kutak környéke és az attól délre lévő részek) a hatályos jogszabályok ^[47] alapján felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területekbe tartozik, továbbá a község kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település is.

17. § (1) Felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen:

• 1. betartandók a vonatkozó jogszabályok ^[48] előírásai,
• 2. bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni,
• 3. a felszín alatti vizeket potenciálisan szennyező (fertőző, mérgező) szilárd vagy folyékony anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(2) Őcsény község ivóvízellátását biztosító vízkivételi művének A és B hidrogeológiai védőövezete előzetesen lehatárolásra került. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a hatályos jogszabály tartalmazza. ^[49]

(3) Decs-Sárpilis vízmű decsi vízbázisának A és B hidrogeológiai védőövezete lehatárolásra került. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a hatályos jogszabály ^[50] és a 7761/2006. ügyiratszámú, Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata tartalmazza.

(4)^[51] Öntöző telepet létesíteni, öntözni csak talajvíz felhasználásával lehet, rétegvízből nem lehet. ^[52]

18. § (1) A község területén és gyűjtőkörzetében (Alsónána, Decs, Sárpilis, Szálka, Várdomb) keletkező, 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a község (013/80. hrsz) területén létesítendő átmeneti, állati tetemgyűjtő konténerbe kell elhelyezni, ahonnan a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítő-helyre kell elszállítani.

(2) Új közlekedési útvonalak létesítése esetén a meglévő védendő területekre vonatkozóan a hatályos jogszabályban ^[53] meghatározott határértékeknek teljesülniük kell.

(3) Jelentős zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a jogszabályban ^[54] előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket.

(4) A község teljes területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületén fekszik, ezért a hatályos jogszabály ^[55] előírásai betartandók.

(5) Reklám-, és hirdetőtáblák termőföldön történő elhelyezése jogszabály szerint történhet .^[56]

19. § (1) Folyamatosan gondoskodni kell a termőföldön elhelyezett hirdetőtáblák melletti területek gyommentesítéséről, továbbá a termőföldek között elhelyezkedő úthálózat fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása).

(2) Erdőterületeket érintő beruházások során vagy erdőtelepítés esetén a vonatkozó jogszabályok ^[57] betartandók.

(3) A község közigazgatási területén történő növényültetésnél a 4. számú mellékletben megadott értékek betartandók.

(4)^[58]

(5) Trágyaelhelyezés csak megfelelő műszaki védelemmel folytatható.

(6)^[59]

20. § (1) A hatályos jogszabályok alapján ^[60] nitrátérzékeny területbe tartozó földrészleteken a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait ^[61] kötelező betartani.

(2) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén, az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére a Duna minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, egyéb kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (folyók, patakok, csatornák) tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.

21. § (1) Az országos ökológiai hálózaton belül az ökológiai folyosó területébe tartozik a Szekszárd-Bátai főcsatorna. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok ^[62] előírásai.

(2) Őcsény község közigazgatási területén magterületnek minősül a Duna-Dráva Nemzeti Park területe. Az övezeten belül betartandók a magasabb szintű jogszabályok ^[63] előírásai.

(3) Őcsény község közigazgatási területén lévő, Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó országosan védett természeti területeket a külterületi szabályozási tervlap ábrázolja.

(4) A védett természeti területeken a vonatkozó hatályos jogszabályok ^[64] betartandók.

(5)^[65] Védett természeti területeken épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása során a környezeti állapot és a tájba illesztés igazolása érdekében a jogszabályban ^[66] előírt dokumentációkat kell csatolni.

(6) A nemzeti park területén

• 1. kizárólag vízgazdálkodással, vízvédelemmel, vízkárelhárítással, halászattal, vadászattal, vadgazdálkodással, hajózással és a védett természeti területek kezelésével, fenntartásával, bemutatásával kapcsolatos létesítmények helyezhetők el;
• 2. tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
• 3. gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről.

22. § (1) A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelési tervében foglaltak a nemzeti park területén tevékenységet folytatókra kötelező erejű.

(2)^[67]

(3) Közösségi jelentőségű természetvédelmi területek közé tartoznak Őcsény közigazgatási területén a különleges madárvédelmi területekhez tartozó Gemenc (HUDD10003), és a különleges természet-megőrzési területekhez tartozó Gemenc (HUDD20032) Natura2000 védettség alá helyezett területei. (Natura2000 védettségű ingatlanok listáját e rendelet függeléke tartalmazza) A területen az Élőhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a Natura2000 védettségre vonatkozó jogszabályok ^[68] érvényesek, valamint az alábbi előírások betartandók:

• 1. Erdő művelési ágú területek művelési ága nem változtatható meg.
• 2. A területhasználat során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
• 3. Új térburkolatok, utak pályaszerkezete csak elemes, vagy szórt (zúzottköves) kivitelű lehet. Vízzáró (aszfalt, beton) térburkolat csak különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdekből építhető.
• 4. A gyep, nádas (láp) művelési ág változtatása kerülendő, a művelési ág megváltoztatásához az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(4) Őcsény község közigazgatási területén tájképvédelmi övezetbe tartozik a Gemenci erdő területe, amelyet a külterületi szabályozási tervlap ábrázol.

(5) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken az alábbi előírások betartandók:

• 1.^[69]
• 2. A területen 15 m-nél magasabb építmények nem helyezhetők el.
• 3. Az övezetben bányászati tevékenység a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint folytatható, az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján.
• 4.^[70]

23. § (1) Őcsény község esetében a településkép-védelmi terület megegyezik a tájképvédelmi övezetének, a világörökség-várományos övezetének és az ökológiai hálózat övezetének (magterület, ökológiai folyosó) területével, amelyre az adott övezeti előírások az érvényesek.

(2) Egyedi tájértéknek minősül a tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

(3) Jelen rendelet függelékében felsorolt egyedi tájértékek országos védelem alá helyezésükig helyi védelemben részesülnek.

(4) Jelen rendelet függelékében felsorolt botanikai értékek helyi védelem alatt állnak.

24. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:

• 1. falusias lakóterület;
• 2. kisvárosias lakóterület;
• 3. kertvárosias lakóterület;
• 4. településközpont vegyes terület;
• 5. kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület;
• 6. jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület;
• 7. egyéb ipari terület;
• 8. különleges terület.

(2)^[71] A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:

• 1. különleges beépítésre nem szán terület;
• 2. közlekedési és közmű-elhelyezési terület;
• 3. zöldterület;
• 4. vízgazdálkodási terület;
• 5. gazdasági rendeltetésű erdőterület
• 6. védelmi rendeltetésű erdőterület;
• 7. turisztikai rendeltetésű erdőterület;
• 8. általános mezőgazdasági terület;
• 9. kertes mezőgazdasági terület
• 10. természetközeli területek

25. § (1) Falusias lakóterület övezetein belül építési telken az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. legfeljebb kétlakásos lakóépületek;
• 2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
• 3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
• 4. szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.);
• 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület;
• 6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény;
• 7. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
• 8. sportépítmény;
• 9. gépjárműtároló.

(2)^[72]

(3)^[73] A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

(4)^[74] A falusias lakóterület építési övezetein belül legalább az alábbi oldalkert méretek biztosítandók:

• a) Lf-1 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m
• b) Lf-2 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 3 m
• c) Lf-3 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m
• d) Lf-4 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• e) Lf-5 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• f) Lf-6 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• g) Lf-7 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 0 m

(5)^[75] Az Lf-1, Lf-5, Lf-7 jelű falusias lakóterületeken az előkert mérete – ahol a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – a kialakult utcaképet figyelembe véve 0 - 2,5 méter közötti érték.

26. § (1) A kisvárosias lakóterület övezetén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. lakóépület,
• 2. helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,
• 4. sportépítmény,
• 5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2)^[76] A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

(3) Oldalkert szélessége legalább 3- 3 m .

(4)^[77]

27. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

• 1. legfeljebb négylakásos lakóépület,
• 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.
• 5.^[78] sportépítmény.

(2)^[79] A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Oldalkert szélessége legalább 4- 4 m .

(4)^[80]

28. § (1) A Vt-1 jelű és a Vt-3 jelű településközpont vegyes területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. lakóépület (legfeljebb 4 lakás),
• 2. igazgatási épület,
• 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
• 4. egyéb közösségi szórakoztató épület,
• 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
• 6. sportépítmény,
• 7.^[81] nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület

(2) A Vt-2 jelű településközpont vegyes területen az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. egyházi épület, templom
• 2. igazgatási épület,
• 3. kereskedelmi, szolgáltató épület.

(3)^[82] A településközpont vegyes terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 10. melléklet tartalmazza.

(4)^[83]

(5) Oldalkert mérete a Vt-1 jelű és a Vt-2 jelű építési övezetben 0 m , Vt-3 jelű építési övezetben 4 m .

29. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Gksz-1 jelű és a Gksz-3 jelű építési övezeten belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
• 3. igazgatási és egyéb irodaépület;
• 4. parkolóház, üzemanyagtöltő;
• 5. sportépítmény.

(3) A Gksz-2 jelű építési övezeten belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
• 3. igazgatási és egyéb irodaépület.

(4) A Gksz-4 jelű építési övezeten belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• 2. igazgatási és egyéb irodaépület;
• 3. parkolóház, üzemanyagtöltő;
• 4. sportépítmény.

(5)^[84] A Gksz-5 jelű építési övezeten belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

• 1. nem jelentős mértékben zavaró hatású tevékenység céljára szolgáló gazdasági építmény;
• 2. igazgatási és egyéb irodaépület;
• 3. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(6)^[85] A Gksz-5 jelű övezetben az üzemi tevékenységből fakadó zajterhelés az övezet határán nem lépheti túl nappal az 50 dB, éjjel a 40 dB határértéket.

(7)^{[86] [87]}

(8)^[88] A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(9)^[89] A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetein belül legalább az alábbi oldalkert méretek biztosítandók:

• a) Gksz-1 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• b) Gksz-2 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 3 m
• c) Gksz-3 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m
• d) Gksz-4 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m
• e) Gksz-5 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m .

30. § (1) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gip (állati hulladék-tároló konténer) jelű építési övezet a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület övezetébe tartozik.

(3)^[91] A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

(4) Oldalkert mérete a Gip jelű építési övezetben legalább 3 m kell legyen.

30/A. § ^[92] (1) A G-e jelű, ipari gazdasági területbe tartozó egyéb ipari terület elsősorban településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető nem zavaró hatású, a településüzemeltetéshez, a településgazdálkodáshoz szükséges létesítmények és ezeket kiszolgáló építmények.

(2) Az egyéb ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 11/A. melléklet tartalmazza.

(3) Oldalkert mérete G-e jelű építési övezetben legalább 5 m kell legyen.

31. § (1) Kt jelű különleges (temető) területen csak az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. sírok, urnasírok, kripták,
• 2. ravatalozó, halottasház,
• 3. egyházi épület,
• 4. a temető működéséhez szükséges gazdasági és szociális épület.

(2) Új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges.

(3) A Kt jelű különleges terület kertépítészeti terve szakági tervezővel készítendő.

(4) A Kt jelű különleges terület bekerítendő.

32. § (1) A református temető déli részén a szabályozási tervlapon jelölt területen csak kriptás temetés engedélyezett.

(2) Ksz jelű különleges (szennyvíztisztító telep) területen csak a szennyvíztisztító üzem rendeltetésének megfelelő építmények és műtárgyak helyezhetők el a telep vízjogi engedélye szerint.

(3) A Ksz jelű különleges terület bekerítendő. A kerítés mentén 10 m széles sáv beültetendő a beültetési kötelezettség szabályai szerint.

(4) Kid-1 jelű különleges (idegenforgalmi) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület és annak kiegészítő létesítményei,
• 2. gépjárműtároló,
• 3. sportépítmény.

(5) A tömb beültetésre kötelezett területrészén 3 szintes növényzet telepítendő. A növényzettelepítés az ingatlan tulajdonosának feladata.

33. § (1) Kid-2 jelű különleges (idegenforgalmi) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület és annak kiegészítő létesítményei,
• 2. gépjárműtároló,
• 3. sportépítmény.

(2) A tömb beültetésre kötelezett területrészén 3 szintes növényzet telepítendő. A növényzettelepítés az ingatlan tulajdonosának feladata.

(3) A Kt, Ksz, Kid-1, Kid-2 jelű különleges területeken haszonállat-tartás nem megengedett.

(4) Kmg jelű (mezőgazdasági üzemi) különleges területen elsősorban az alábbi építmények helyezhetők el:

• 1. a növénytermeléssel és tárolással kapcsolatos építmények;
• 2. állattenyésztéssel kapcsolatos építmények;
• 3. mezőgazdasági feldolgozó üzem;
• 4. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások vagy lakóépületek;
• 5. szociális és adminisztrációs épületek;
• 6. igazgatási és egyéb irodaépület;
• 7. géptároló;
• 8. portaépület;
• 9. egyéb, a mezőgazdasággal kapcsolatos építmények.

(5)^[93] A különleges terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 12. melléklet tartalmazza.

(6)^[94] A különleges terület építési övezetein belül legalább az alábbi oldalkert méretek biztosítandók:

• a) Kt jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• b) Ksz jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• c) Kid-1 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 6 m
• d) Kid-2 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• e) Kmg-1 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 4 m
• f) Kmg-2 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 5 m
• g) Kmg-3 jelű építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete50 m.

34. § (1) Kb jelű, különleges beépítésre nem szánt terület övezetébe tartozik a „Szekszárd I. Homok” védnevű bányatelek.

(2) Az övezet területén csak a bánya-üzemeltetési engedélyében szereplő építmények és műtárgyak helyezhetők el.

(3) Beépítési mód: szabadon álló.

(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m .

35. § (1) A Kb jelű különleges beépítésre nem szánt terület bekerítendő.

(2) A felhagyott bányaterületek folyamatosan rekultiválandók a rekultivációs terv szerint.

(3) Kk-id jelű különleges (idegenforgalmi) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület és annak kiegészítő létesítményei,
• 2. a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások vagy lakóépületek;
• 3. állattartó épületek;
• 4. szociális és adminisztrációs épületek;
• 5. gépjárműtároló.

(4) Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 2000 m ² . Az övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítési értékkel, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 8 méteres építménymagasságú épületek helyezhetők el.

35/A. § ^[95] (1) A Kb-M jelű, különleges beépítésre nem szánt – megújuló energiaforrások számára alkalmas övezetben a megújuló energiaforrások felhasználására és a terület kiszolgálására szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezet telkein legfeljebb 2 %-os beépítési értékkel, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 5 méteres építménymagasságú épületek helyezhetők el.

36. § (1) KÖu- jelű közlekedési (út) területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával:

• 1. gépjármű-, gyalogos- és kerékpáros közlekedési pályák;
• 2. csapadékvíz-elvezető árkok;
• 3. utcafásítás;
• 4. utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• 5. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• 6. forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések;
• 7. közlekedési rendeltetésű épületek (buszvárók).

(2) Az utak szabályozási szélességét legalább a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani.

(3)^[96] Az utak besorolását a 13. melléklet tartalmazza.

(4) A település mezőgazdasági földútjainak fenntartásáról (gyommentesítés, kátyúzás, műtárgyak karbantartása, vízelvezetés megoldása) folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A szabályozási tervlapon tervezett fasorral jelölt utak északi oldalán legalább egy fasor ültetendő.

37. § (1) A KÖl jelű légiközlekedési területbe Őcsény repülőterének területe tartozik.

(2) Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. a légi közlekedést kiszolgáló forgalmi és üzemi épület,
• 2. gazdasági építmény,
• 3. igazgatási és egyéb irodaépület,
• 4. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épület,
• 5. szabadidő- és sport-létesítmény,
• 6. gépjárműtároló.

(3) Beépítési mód: szabadon álló

(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m .

(5) A repülőtér területén belül a futópályák területén, az átmeneti felületeken, a megközelítési területen és a végbiztonság területén épületet elhelyezni tilos.

(6) Az őcsényi repülőtér területén minden tevékenység, építés és változás csak a repülőtérre kiadott hatályos környezetvédelmi engedélyben foglaltak betartásával végezhető, illetve engedélyezhető.

(7)^[97] Az övezetben kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.

38. § (1) Kötöttpályás közlekedési területbe tartozik a MÁV Rétszilas-Bátaszék vasúti fővonal és a Gemenci Állami Erdei vasút területe.

(2) A KÖk-1 jelű övezet (MÁV Rétszilas-Bátaszék vasúti fővonal) területén a közlekedési hatóság engedélyével az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. a vasúti közlekedést kiszolgáló forgalmi és üzemi épület,
• 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• 3. gépjárműtároló.

(3) Beépítési mód: szabadon álló.

(4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m .

39. § (1) A KÖk-2 jelű övezet (Gemenci Állami Erdei vasút) területén a közlekedési hatóság engedélyével az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. a vasúti közlekedést kiszolgáló forgalmi és üzemi épület,
• 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,
• 3. igazgatási épület,
• 4. gépjárműtároló.

(2) Beépítési mód: szabadon álló.

(3) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m .

40. § (1) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(2) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)^[98]

(4)^[99]

(5) Z jelű zöldterületen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetők el:

• 1. a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pl. sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér stb.);
• 2. utcabútorok, képzőművészeti alkotások;
• 3. közmű-vezetékek és műtárgyaik, közvilágítási berendezések;
• 4. a vendéglátó épületek;
• 5. a terület fenntartásához szükséges épületek.

(6) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4 m építménymagassággal.

41. § (1)^[100]

(2) V-1 jelű vízgazdálkodási területen csak vízkárelhárítást szolgáló építmények helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével.

(3) V-2 jelű vízgazdálkodási területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el a vízügyi hatóság engedélyével. A terület bekerítendő.

42. § (1) Erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység az illetékes erdészeti hatóságának ^[101] engedélyével folytatandó.

(2) Őcsény község területén erdőterületbe sorolt földrészletek gazdasági, védelmi vagy turisztikai rendeltetésű erdőterületbe tartoznak.

(3) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdő rendeltetésének megfelelő, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el szabadonállóan.

(4) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

43. § (1) Az Et-1 jelű turisztikai rendeltetésű erdőterületen parkerdő telepíthető, illetve tartható fenn.

(2) A területen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, 5 %-os beépítettséggel, 6 m-es építménymagassággal, szabadon álló beépítési móddal az erdő rendletetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(3) A repülőtér akadálysíkjába eső területen növényzet-telepítéséhez a Polgári Légiközlekedési Hatóság hozzájárulása szükséges.

(4) Az Et-2 jelű turisztikai rendeltetésű erdőterületen a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, 5 %-os beépítettséggel, 8 m-es építménymagassággal, szabadon álló beépítési móddal az erdő rendletetésének megfelelő létesítmények helyezhetők el.

44. § (1) Mezőgazdasági területeken földművelési tevékenység csak a földművelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható.

(2) A termőföldeken történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.

(3) Mélyfekvésű, időszakosan vízállásos, belvizes területeken mezőgazdasági tevékenység csak a földhasználók kockázatára végezhető, épület pedig nem helyezhető el.

(4) Általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi előírások szerint:

• a) 1500 m ² alatti telken épület nem helyezhető el,
• b) 1500 m ² feletti telken 3 %-os beépítettséggel.

(5) Általános mezőgazdasági területen belül megkülönböztetünk védett általános mezőgazdasági övezeteket (Má-2, Má-3).

45. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen:

• 1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m ² területű telek alakítható ki.
• 2. Új épületet, építményt szabadonállóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
• 3. A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
• 4. A területen lakóépület az alábbiak szerint helyezhető el:
  • a) Szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m ² feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m ² beépített területtel,
  • b) Egyéb művelési ág esetén 6000 m ² feletti telken, a földrészlet 1,5 %-os beépítésével, de egy földrészleten legfeljebb 200 m ² beépített területtel,
  • c) Lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága: 4 m .
  • d) Gépjármű tároló kizárólag a lakóépülettel egy tömegben alakítható ki.

(2) Má-2 jelű általános mezőgazdasági területen:

• 1. Telekalakítás esetén legalább 3000 m ² területű telek alakítható ki.
• 2. A területen kizárólag az állattartáshoz, legeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el, szabadon álló beépítési móddal, 4 m építménymagassággal.
• 3. Lakóépület a területen nem alakítható ki.
• 4. Új épületet, építményt szabadon állóan kell elhelyezni, legalább 10 m előkert-mélységgel.
• 5. A területen birtokközpontok nem alakíthatók ki, az övezeten kívül elhelyezkedő birtokközpontba birtoktestként a vonatkozó előírások ^[102] betartásával beszámítható.

(3) Má-3 jelű általános mezőgazdasági területen:

• 1. A területen épület nem helyezhető el.
• 2. A területen a régészeti leletek védelme érdekében csak extenzív gyepgazdálkodás folytatható.
• 3. Telekalakítás esetén legalább 3000 m ² területű telek alakítható ki.

(4)^[103] Mke-1 jelű általános mezőgazdasági területen:

• 1. A területen épület nem helyezhető el.
• 2. A területen a régészeti leletek védelme érdekében csak extenzív gyepgazdálkodás folytatható.
• 3. Telekalakítás esetén legalább 600 m² területű telek alakítható ki.

46. § (1) A Tk jelű természetközeli területekbe az alábbiak tartoznak:

• 1. mocsár
• 2. nádas

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

(3)^[104]

47. § (1) A település belterületi határvonala csak a szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg.

(2) Belterületbe csatolásra szánt területen a becsatolás végrehajtásáig a terület művelési ágának megfelelően hasznosítandó, épület azonban nem helyezhető el.

48. § (1) Elektromos vezetékek mentén a szabványban ^[105] előírt védőtávolságok betartandók.

(2) Szénhidrogén termékvezeték és földgázvezetékek mentén a jogszabályban ^[106] előírt biztonsági övezetre vonatkozó előírások betartandók.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok ^[107] betartása mellett helyezhető el.

(4) Országos közforgalmú vasút mentén, 50 m védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályban meghatározott módon helyezhető el.

(5) Természetes állapotú vízfolyások partvonalától mért 50 m védőtávolságon belül épület nem helyezhető el. Felszíni vízfolyás mindkét partja mentén a partéltől számított 6 méter sáv szabadon hagyandó, amelyen belül nem építhető építmény, nem ültethető növényzet.

(6) Meglévő állattartó telep korszerűsítése, bővítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a külön jogszabályok ^[108] szerinti védőtávolságok betartandók.

49. § (1) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3- 3 m .

(2) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4- 4 m .

(3) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3- 3 m .

(4) A vízmű kutak vízjogi engedélyben meghatározott védőterületén kívül az ivóvízellátás egyéb létesítményeire (tárolók, vízkezelők, vezeték) a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.

(5) A szennyvíztisztító-telep és a tervezett átmeneti állati hulladékgyűjtő konténer védőtávolsága lakó- és vegyes területektől 500 m .

(6) Szennyvízátemelők, szennyvíztisztító telepek, szennyvíz iszapkezelők vonatkozásában – azok technológiájától, nagyságától és védettségétől függően a hatályos jogszabály állapít meg védőtávolságot.

50. § (1) Egyéb vízi létesítmények vonatkozásában betartandók a hatályos jogszabályban ^[109] foglalt védőtávolságok.

(2) A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és egyes közcélú vízilétesítmények mentén, az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére a Duna minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, egyéb kizárólag állami tulajdonú vízfolyások (Szekszárd-Bátai főcsatorna, Kis-Duna-holtág) tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vizek és közcélú vízilétesítmények (tározók, belvíz- és öntözőcsatornák) partvonalától számított 3 méterig parti sáv biztosítandó.

(3) Külterületen parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Ettől eltérni csak a vonatkozó jogszabály ^[110] előírásainak figyelembe vételével lehet.

(4) A gyorsforgalmi út zajvédelmi hatásterületén védendő létesítmény nem telepíthető.

51. § (1)^[111] Régészeti érintettség esetén ( 4. függelék 5. pontja) a hatályos jogszabály ^[112] alapján kell eljárni.

(2)^[113] Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő engedélyköteles talajbolygatással járó tevékenység végzéséhez, valamint a művelési ág megváltoztatásához kapcsolódó eljárásban az illetékes hatóság szakhatóságként vesz részt ^{[114] .}

(3)^[115]

(4)^[116]

52. § (1)^[117] Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet, régészeti emlék vagy régészeti jelenség kerül elő, a területileg illetékes feltárásra jogosult szervet, illetékes hatóságot értesíteni kell, a további intézkedésig a munkálatokat fel kell függeszteni a terület őrzéséről a megtaláló köteles gondoskodni. ^[118] ”

(2)^[119]

(3)^[120] A jogszabályban ^[121] meghatározott nagyberuházások esetében a régészeti feladatok tartalma előzetes régészeti dokumentáció elkészítése után kerül meghatározásra, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, az illetékes szerv jogosult.

(4)^[122] A régészeti örökséget érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban ^[123] és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.

(5) Nagyberuházások esetén a hatályos jogszabály előírásai betartandók. ^[124]

52/A. § ^[125] (1) A világörökségi várományos területeken a vonatkozó jogszabály ^[126] előírásai betartandók.

(2)^[127] Őcsény község közigazgatási területén lévő világörökségi várományos területeket a függelék 7. tartalmazza.

53. § (1)^[128] Műemlék-épületek építési ügyeiben az illetékes hatóság építési hatóságként jár el.

(2)^[129] Műemléki környezet területén (L. függelék 6. pontja) minden építési tevékenység a hatályos építési jogszabályok szerint végezhető ^[130] .

55. § ^[132] (1)^[133]

(2)

(3)^[134]

(4)^[135]

(5)

56. § Az Önkormányzat az ÉTV 27. §. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, államigazgatási határozattal kerülhet sor.

57. § (1)^[136]

(2) A beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendő.

(3) Beültetési kötelezettségű területen épület nem helyezhető el, kivétel porta épület.

(4) A beültetési kötelezettséggel érintett telkeken a növénysáv legfeljebb 2 helyen, 6 méter szélességben megszakítható, saját út és közmű szükséglet kialakítása céljából.

58. § (1) Feltétel teljesítéséhez kötött terület a belterületi szabályozási tervlapon lehatárolt terület.

(2)^[137]

59. § A szabályozási terven jelölt helyrehozatali kötelezettséggel érintett területek (községi hulladéklerakó, Keselyűsi úti hulladéklerakó, major szennyvíziszap kezelője) környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon rekultiválandók.

61. § (1) Jelen rendelet 2010. április 1.-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidőben a 12/2002. (XII. 23.) ÖK rendelet és az azt módosító 9/2003.(XI.1.), 18/2005.(XII.30.), 19/2007.(XII.10.) és a 18/2008.(VIII.29.) rendeletek hatályukat vesztik.