1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed – a (2) bekezdésben foglalt kivételre tekintettel – Szepetnek Községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is Szepetnek község területén lakó

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Kolping Idősek Ápoló-Gondozó Otthona Letenye szepetneki telephelyén (8861 Szepetnek, József Attila u. 1.) intézményi jogviszonyban álló ellátottakra.

2. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet II. fejezetében szabályozott települési támogatások esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) I. fejezetében, valamint a 25. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet I. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

(3) E rendelet alkalmazásában a lakókörnyezet az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén nevezhető rendezettnek:

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális hatósági feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a Polgármester gyakorolja az alábbiak szerint:

(2) Az e rendelet 15. §-ában szabályozott köztemetés elrendelésével kapcsolatos feladat- és hatásköröket az Szt. 48. § (1) bekezdésében biztosított önkormányzati hatáskörében a Polgármester gyakorolja, továbbá dönt a rendelet 15 § (3) alapján a részletfizetésről és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítésről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlója dönt az ellátásra való jogosultság elbírálásáról, az ellátás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről. Elrendelheti a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetését. A megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megfizetésére vonatkozóan az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározottak az irányadóak.

(4) A Polgármester (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatáskörben hozott döntése elleni fellebbezést a Képviselő-testület bírálja el.

(5) A Képviselő-testület (4) bekezdésben meghatározott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozva a Veszprémi Törvényszéknél (8200 Veszprém, Vár u. 19.) lehet keresettel élni.

4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmeket az Újudvari Közös Önkormányzati Hivatal Szepetneki Kirendeltségénél (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni személyesen vagy postai úton.

(2) A kérelmet az ellátást igénybevevő vagy meghatalmazottja, továbbá törvényes képviselője nyújthatja be. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirattal, a törvényes képviseletet jellegének megfelelő okirattal kell igazolni.

(3) A rendszeres ellátás iránti újabb kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejártát követő hónapban lehet benyújtani.

(4) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(5) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzet, illetve az időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond alátámasztására szolgáló, többletköltséget igazoló dokumentumokat.

(6) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok:

(7) A tényállás tisztázása érdekében a hatáskör gyakorlója környezettanulmányt készíthet, illetve készíttethet. Amennyiben az ügyfél a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, és emiatt a tényállás nem kellően tisztázott, úgy a hatáskör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(8) A Polgármester az ellátás megállapítása során, továbbá már megállapított ellátás jogszerűségével kapcsolatos bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján - különösen az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során - környezettanulmány elkészítésére felkérheti a családsegítőt.

(9) A megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig, az eseti pénzbeli ellátásokat a megállapító határozat véglegessé válását követően kell folyósítani. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(10) Az e rendeletben szabályozott ellátások felhasználását a Polgármester ellenőriztetheti. Az ellátásban részesülő kötelesa) az ellenőrzést tűrni,b) az ellenőrzést végző személlyel együttműködni,c) a kért adatokat rendelkezésre bocsátani,d) az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.

(11) A rendszeres ellátást

(12) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás visszafizetésének elrendelése esetén, ha a kötelezett a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetési kötelezettségét azonban nem teljesíti, tartozása egy összegben válik esedékessé.

(13) Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás összege a megszüntetést követően ugyanazon a jogcímen ismételten megállapított és folyósított ellátásból a tartozás megtérüléséig levonható. A levonás mértéke nem haladhatja meg a folyósított ellátás havi összegének 50 %-át.

(14) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (12) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a tartozás megtérüléséig, de legfeljebb a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszüntetett ellátással azonos típusú ellátásra.

(15) A (14) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a nem rendszeres támogatásban részesülő kedvezményezett, aki a hatáskörrel rendelkező által megállapított támogatást alapos ok nélkül visszautasítja, különösen a megállapított támogatás összegszerűségére tekintettel, úgy a támogatás megtagadásától számított egy évig e rendelet hatálya alá tartozó támogatásban nem részesíthető.

(16)²

5. § Az Szt. valamint e rendelet alapján a jogosult részére az alábbi települési támogatások állapíthatóak meg:

6. § (1) Az ápolási hozzájárulás a 18. életévet betöltött, tartósan beteg, gondozásra szoruló hozzátartozójának állandó otthoni ápolását, gondozását végző személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási hozzájárulásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára adható.

(3) Az ápolási hozzájárulás megállapítható a jegyes kivételével a nagykorú hozzátartozónak (továbbiakban ápoló), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg, gondozásra szoruló személy (továbbiakban ápolt) állandó otthoni ápolását, gondozását végzi, ha

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk.8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti személyt, valamint a szülő testvérét.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg, gondozásra szoruló személy az, aki előre láthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban, állandó ápolást, gondozást igényel, és
a) mások személyes segítsége nélkül, önállóan nem képes

(5a) étkezni,

(5b) tisztálkodni,

(5c) öltözködni,

(5d) illemhelyet használni,

(5e) lakáson belül - segédeszköz igénybevétele nélkül – közlekedni, feltéve, hogy esetében a felsoroltak közül legalább három feltétel egyidejűleg fennáll.

(5f) b) az ápolást, gondozást az ápolt lakcímén felvett környezettanulmány alapján teljesíti.

(6) Az ápolási hozzájárulás havi összege a nyugdíjminimum 90%-a.

(7) Az ápolási hozzájárulást 12 hónap időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(8) Nem jogosult ápolási hozzájárulásra a hozzátartozó, ha

(9) Az ápolási hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

(9a) a (8) bekezdésben felsoroltak valamelyike bekövetkezik,

(9b) b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,

(9c) c) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

(9d) d) az ápolt személy meghal,

(9e) e) az ápoló lakcíme a támogatás folyósítása alatt illetékességet érintően megváltozik.

(10) Az ápolt személy halála esetén az ápolási hozzájárulás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(11) Az ápolási hozzájárulás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező munkaviszony-igazolását, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, nyilatkozatokat (1. és 2. melléklet).

(12) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

(13) Az (9) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha

7. § (1)⁵ Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében közgyógyellátásra nem jogosult személy részére rendszeres gyógyszer hozzájárulás állapítható meg, ha
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum) 300%-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum) 350 %-át és a háztartás b) tagjainak vagyona nincs,
és a rendszeresen szedendő gyógyszereinek havonta felmerülő költsége a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás rá irányadó összegét eléri, és lakókörnyezete rendezett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendszeres gyógyszerköltségnek kell tekinteni a krónikus betegséggel összefüggő, havi rendszerességgel szedett, vényköteles gyógyszerek egy havi adagjának költségét. A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapításánál nem vehetők figyelembe a krónikus betegséggel összefüggésben szedett, vény nélkül kapható, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, a táplálékkiegészítők, a vitaminok és a gyógyászati segédeszközök.

(3) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás havi összege legfeljebb
a) az (1) bekezdés a) pontja alapján a nyugdíjminimum 300 %-át meg nem haladó egy főre jutó jövedelem esetén 3.500,- Ft,
b) az (1) bekezdés b) pontja alapján a nyugdíjminimum 350 %-át meg nem haladó, egy főre jutó jövedelem esetén 5.000,- Ft.

(4) A rendszeres gyógyszer hozzájárulást 12 hónap időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(5) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a rendszeres gyógyszer hozzájárulásban részesülő személy lakcíme illetékességet érintően a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
b) a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri,
c) a jogosult meghal.

(6) A rendszeres gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 8. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat, nyilatkozatokat (1. és 2. melléklet).

8. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás állapítható meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás adható pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is. Az alkalmankénti támogatás létfenntartásra, továbbá gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb, alkalmanként jelentkező többletkiadások részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

(3)⁶ Rendkívüli települési támogatás annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 400%-át, egyedül élő esetén 450%-át, és a háztartás tagjainak vagyona nincs; a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők életkörülményei indokolják, és lakókörnyezete rendezett. E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben – önhibáján kívül rendkívüli élethelyzet - eltérhet.

(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege rászorultságtól függően állapítható meg. Egy naptári éven belül ugyanaz a személy egy alkalommal - a megállapított összeg több részletben történő kifizetésével is - részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Elemi kár esetén a károsultnak 100 000 Ft-ig terjedő támogatás nyújtható.

(5) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezést állapítanak meg, fel kell sorolni a későbbi folyósítások összegét, és időpontját is.

(6) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetésszerűen használná fel, az kiadható részben vagy egészben természetben, valamint elszámolási kötelezettséggel. A természetbeni ellátás lehet élelmiszer, gyógyszer, ruházat stb.

(7) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása készpénzben is történhet.

(8) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

(9) A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatást - pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában - is nyújthatja.

(10) Kamatmentes kölcsön formájában a rendkívüli települési támogatás legfeljebb 12 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.

(11) Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét a szerződésben vállaltaknak megfelelően visszafizette.

(12) A kölcsön megítélésének feltétele, hogy a rászoruló családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400%-át, egyedülálló esetén 450 %-át ne haladja meg, valamint ne legyen az önkormányzattal szemben lejárt tartozása és lakókörnyezete rendezett. E jövedelemhatártól a döntést hozó különös méltánylást érdemlő esetben – önhibáján kívül rendkívüli élethelyzet - 50%-kal eltérhet.

(13) A kölcsön összege a 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(14) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(15) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(16) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

(17) A kamatmentes kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított legkésőbb 6 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerű felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülő egyösszegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 1 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.

9. § (1)⁷ A képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: temetési segély) állapíthat meg annak az igénylőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 500%-át nem haladja meg, és a háztartás tagjainak vagyona nincs, és lakókörnyezete rendezett.

(2) A temetési segély összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:
a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel továbbá,
b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és
c) vélelmezhető, hogy egyébként az eltemettetésről az önkormányzatnak kellene gondoskodnia köztemetés formájában.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában írt feltétel megléte iránti igazolás beszerzése a Hivatal feladata.

(5) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:
a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá
b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(6) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

10. § (1) A lakásfenntartási hozzájárulás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, amely a villanyáram-, a gázfogyasztás, a víz- és csatornahasználathoz, a szemétszállítás díjához kerül megállapításra.

(2) A lakásfenntartási hozzájárulást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3)⁸ Lakásfenntartási hozzájárulásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a) egy-, vagy kétszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum 350%-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
b) három-, vagy többszemélyes háztartás esetén nem haladja meg a nyugdíjminimum 400%-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
feltéve, hogy a háztartás igazolt lakásfenntartási költsége a háztartás havi összjövedelmének 10 %-át meghaladja, és a háztartás tagjainak vagyona nincs, valamint lakókörnyezete rendezett.

(4) A lakásfenntartási hozzájárulás esetén a kérelmező által lakott lakás nagysága nem haladhatja meg a 120 m²-t.

(5) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege legfeljebb

(6) A lakásfenntartási hozzájárulást 12 hónapra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától.

(7) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) A lakásfenntartási hozzájárulás tovább nem folyósítható, és a hozzájárulásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) a lakásfenntartási hozzájárulásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik,
b) a jogosult a hozzájárulás megszüntetését kéri, vagy
c) a jogosult meghal.

(10) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 9. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(11) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításához csatolni kell
a) a háztartás tagjai havi nettó jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, és vagyonnyilatkozatait,
b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, valamint
c) a háztartás lakásfenntartási költségeinek a kérelem benyújtását megelőző havi - három hónapnál nem régebbi – hitelt érdemlő bizonylatait, a közüzemi szolgáltatás azonosítóit, mely bizonylatok kérelmező nevére szólnak.

(12) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a szolgáltató azonosító adatait.

(13) A hozzájárulás nyújtója a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási hozzájárulásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(14) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell

(15) A lakásfenntartási hozzájárulással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(16) A szolgáltató a hozzájárulást első ízben a (14) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(17) Amennyiben a hozzájárulás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(18) A (19) bekezdésben szabályozottak szerint előrefizetős mérőóra feltöltéséhez nyújtott lakásfenntartási hozzájárulás esetén a (13)-(17) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(19) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérőóra működik, a lakásfenntartási hozzájárulást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is. A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

11. § (1) A tanulmányokat segítő támogatás (továbbiakban: támogatás) olyan támogatás, amely – költségvetési kerettől függően – az óvodába, általános iskolába, középfokú és felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermekek, tanulók, hallgatók után állapítható meg. A támogatást kiskorú gyermek után a szülő igényli, nagykorú hallgató saját jogon igényli.

(2) ^[6] A támogatás annak állapítható meg, akinek
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át, és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
b) egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 550 %-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3)⁹ A támogatás feltétele az óvodai, iskolai, hallgatói jogviszony megléte, amelyet a szülőnek, illetve a hallgatónak igazolni szükséges. A támogatás további feltétele, hogy a kérelmező szülőnek, illetve nagykorú hallgatónak a lakókörnyezete rendezett legyen.

(4) A támogatás annak a gyermeknek, tanulónak adható, aki Szepetnek község illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik, és bölcsődés- és óvodáskorú gyermek esetén a Királyi Pál Óvoda és ÁMK-ba felvételre került.

(5) Támogatás jár a (3) bekezdésben meghatározott gyermekeken kívül annak a Szepetnek községi illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak, hallgatónak, aki bármely középfokú oktatási intézményben nappali tanulói jogviszonnyal vagy bármely felsőoktatási intézményben nappali hallgatói jogviszonnyal rendelkezik (az első diploma megszerzése céljából).

(6) A támogatás összege bölcsődés- és óvodáskorú gyermek esetén 7.500.- Ft-ig, iskoláskorú tanuló, illetve hallgató esetén 15.000.- Ft-ig állapítható meg gyermekenként, tanulónként, hallgatónként, amely minden év augusztus 31-ig kerülhet megállapításra évente egyszer.

(7) A támogatásban részesülő a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy a támogatás kifizetését vagy kiutalását követő 30 napon belül számlával igazolja, hogy a támogatást a gyermek, tanuló részére tanulmányokhoz kapcsolódó eszközök, tanszerek (tankönyv, írószer, füzet, tornaszer, ruházat stb.), valamint – különösen óvodáskorú gyermek esetén - ruha és cipő vásárlására fordította. Ha a támogatásban részesülő 30 napon belül nem igazolja a támogatás felhasználásának célját, a támogatást vissza kell fizetni. A visszafizetés elmaradása esetén a támogatás adók módjára behajtható.

(8) A támogatás megállapításához a rendelet 10. melléklete szerinti kérelem benyújtása szükséges. (1. és 2. melléklet)

13. § (1) Tehetséges tanulók támogatása (továbbiakban: támogatás) állapítható meg a 7. évfolyamtól kezdődően a középfokú nevelés-oktatás utolsó évfolyamát vagy a szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés utolsó évfolyamát megelőző évfolyamig bezárólag annak a Szepetneken bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak,
a) akinek a pályázat benyújtását közvetlenül megelőző már befejezett tanévben vagy félévben a tanulmányi átlaga eléri a 4,5-et, vagy
b) Magyarország, és a szakminisztériumok által meghirdetett országos tanulmányi verseny vagy szakmai verseny döntőibe jutott.

(2) Támogatásra jogosult továbbá az a nappali tagozaton szerzett diplomás, aki minimum 4-es minősítéssel végzett.

(3) ^[8] Támogatás annak állapítható meg, akinek

(4) A támogatás iránti kérelmet e rendelet 12. mellékletében (1. és 2. melléklet) szereplő formanyomtatványon lehet benyújtani a tárgyév január 31-ig vagy július 1. napjáig.

(5) A támogatást kiskorú gyermek után a szülő igényli, nagykorú tanuló saját jogon igényli.

(6) A támogatást tárgyév február 1-jétől július 31-ig illetve augusztus 1-jétől következő év január 31-ig kell megállapítani.

(7) A támogatás mértéke:
a) az (1) bekezdés a.) pontja esetén 6 hónapon keresztül havi 10.000.- Ft (február 1-jétől július 31-ig illetve augusztus 1-jétől január 31-ig)
b) az (1) bekezdés b.) pontja esetén egyszeri 50.000.- Ft,
c) a (2) bekezdés esetén egyszeri 30.000.- Ft.
A támogatás kifizetése minden hónap 10-ig – első alkalommal március és szeptember hónapban - történik. Amennyiben a kérelmező egy összegben kéri a támogatást, úgy azt a kérelemben indokolással együtt jelzi.

(8) A támogatás iránti kérelemről a Polgármester dönt.

(9)¹⁰ A támogatásban részesülő – kivétel ez alól az 1. § b.) pontja és a (2) bekezdés alapján támogatott diplomás kérelmező - a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás nyújtását követő 6 hónapon belül számlával igazolja, hogy a támogatást a gyermek, tanuló részére tanulmányokhoz kapcsolódó eszközök, tanszerek (tankönyv, írószer, füzet, tornaszer, ruházat stb.). Ha a támogatásban részesülő a támogatási időszakot követő 30 napon belül nem igazolja a támogatás felhasználásának célját, a támogatást vissza kell fizetni.

14. § (1) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a szepetneki állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Szepetneken tartózkodó szülő(k) jogosult(ak), aki(k) újszülött gyermeke első lakóhelye Szepetnek község területén található, és vállalják a gyermek születését követően legalább 5 évig tartó helybenlakást valamint azt, hogy gyermeküket legalább a tanköteles kor eléréséig a Királyi Pál Óvoda és ÁMK-ba járatják.

(2) ^[9] Támogatás annak állapítható meg, akinek
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
b) egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 550 %-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem e rendelet 13. mellékletében (1. és 2. melléklet) szereplő formanyomtatványon a gyermek születését követően legkésőbb az adott év július 31. napjáig terjeszthető elő, a határidő jogvesztő.

(4) A támogatás mértéke 50.000,- Ft egyszeri, vásárlási utalvány formájában adott vissza nem térítendő támogatás.

(5) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie.

(6) A támogatás iránti kérelemről a Polgármester dönt.

(7) A támogatás odaítéléséről meghozott döntés után a támogatottat nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e az ünnepélyes átadás alkalmával a rá vonatkozó személyes adatok nyilvánosságra hozatalához.

(8) A támogatásról szóló díszoklevelet és vásárlási utalványt ünnepi keretek között a Polgármester adja át.

15. § (1) Letelepedési támogatás (továbbiakban: támogatás) iránti kérelmet nyújthatnak be azok a szepetneki állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Szepetnek község területén élő lakosok, akik a községben első ízben építenek vagy vásárolnak lakhatás céljából (elsődleges tartózkodásra) ingatlant.

(2) ^[10] Támogatás annak állapítható meg, akinek
a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 500%-át, és a háztartás tagjainak vagyona nincs,
b) egyedül élő, egyedülálló és havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 550 %-át és a háztartás tagjainak vagyona nincs.

(3) A támogatás igényelhető
a.) lakásvásárlás esetén a lakcímbejelentést követő 180 napon belül,
b.) lakóingatlan építés esetén a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül.

(4) A támogatás iránti kérelmet e rendelet 14. mellékletében szereplő formanyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolandó:
a) Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a községben első ízben épít vagy vásárol lakáscélú ingatlant,
b) Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a támogatás igénybevételétől számított öt évig nem költözik el a községből illetve lakóhely változtatás esetén a támogatást növelve a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegével számolt kamatával – időarányosan – visszafizeti,
c) Adásvételi szerződés vagy jogerős használatbavételi engedély.

(6) A támogatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(7) A kérelmező/k ingatlanonként csak egy alkalommal részesíthető/k támogatásban.

(8) A támogatás mértéke 150.000,- Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatás.

(9)¹¹ A támogatásban részesülő a kérelem benyújtásakor nyilatkozik arról, hogy a támogatás kifizetését vagy kiutalását követő 60 napon belül számlával igazolja, hogy a támogatást a megvásárolt lakás felújítására fordította. Ha a támogatásban részesülő 60 napon belül nem igazolja a támogatás felhasználásának célját, a támogatást vissza kell fizetni.

(10)¹² A kérelmező a letelepedési támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat összegével növelt összegben – időarányosan - köteles visszafizetni az önkormányzat részére, amennyiben a kérelem elbírálását követő 5 éven belül az ingatlant - amelyre tekintettel a letelepedési támogatást megítélték számára – elidegeníti, birtokából kikerül, illetve az ingatlant nem életvitelszerűen használja, onnan kijelentkezik. Az ingatlan tulajdonjogának változását annak megtörténtétől számított 15 napon belül köteles írásban az önkormányzatnak bejelenteni.

(11) A „Letelepedési támogatást” első alkalommal az e rendelet hatályba lépése után kötött adásvételi szerződések megkötése illetve használatbavételi engedélyek jogerőre emelkedése után van lehetőség igényelni.

(12) A támogatás kifizetése évente két alkalommal, május 30-ig illetve november 30. napjáig történik.

16. § (1) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó költségeket az önkormányzat nem vállalja fel.

(3) Az Szt. 48. §. (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott esetben - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező határozat kézhezvételét követő 15 napon belül benyújtott kérelem esetén - a Polgármester méltányosságból engedélyezheti
a) a köztemetés költségének részletekben történő megfizetését, annak,
aa) aki egyedülálló, és havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, vagy
ab) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét,
feltéve, hogy az eltemettetésre köteles személy, illetve családja nem rendelkezik vagyonnal,
b) a köztemetés költségének részben vagy egészben történő elengedését, ha az elhunyt hagyatéka az eltemettetés költségére fedezetet nyújt.

(4) A köztemetés iránti kérelmet a hozzátartozó a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon nyújthatja be. (1. és 2. melléklet)

17. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kötelező ellátandó feladatát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) Gyvt. 39-40. §-ai szerint Újudvar Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) keretén belül látja el.

(3) Újudvar Község Önkormányzata a Szolgálat jogszabályokból adódó feladatainak ellátását Újudvar, Sormás, Magyarszentmiklós, Gelsesziget, Kacorlak, Kilimán, Szepetnek és Gelse települések közigazgatási területén biztosítja.

(4) A Szolgálat feladatellátását térítésmentesen biztosítja.

(5) A Szolgálat éves feladatainak ellátásáról tárgyévet követő év május hó 31. napjáig beszámol az önkormányzat képviselő-testülete előtt.

18. § (1) Ez a rendelet 2020. június 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szepetnek Községi Önkormányzat a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/2018. (IV. 25.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2018. (IX. 24.), 8/2019. (V. 2.) önkormányzati rendeletek.