1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tyukod Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4762 Tyukod, Árpád út 33.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Tyukod Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4762 Tyukod, Árpád út 33.

(3) A Képviselő-testület szervei:

2. § Az Önkormányzat jelképei:

3. § Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: http://www.tyukod.hu

• 4. Az Önkormányzat által alapított elismerések

4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek:

5. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más települések önkormányzataival a Képviselő-testület egyedi döntései alapján.

(2) Az Önkormányzat hivatalos – testvértelepülési – kapcsolatot alakíthat ki és tarthat fenn – a Képviselő-testület döntése függvényében – külföldi önkormányzattal.

• 6. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

6. § (1)^[1] A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a következő hatásköreit:

7. § (1) A Képviselő-testület és bizottságai tagjainak névjegyzékét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével kettő hónap időtartamot meghaladó távollét.

8. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább hat ülést tart. Az ülések indokolt esetben folytatólagosan is tarthatók.

(2) Ülésének helye a székhelye és esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(3) A munkatervben nem szereplő ülés soron kívüli ülésnek minősül.

9. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

10. § (1) A munkaterv elkészítéséért a polgármester a felelős, azt a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(2) Az elkészítés során figyelembe kell venni a Képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottságok véleményét.

(3) A munkaterv tartalmazza az év során megvalósítandó feladatokhoz kapcsolódóan az ülésnapok várható időpontját (hónap), a napirendek címét, előadóját, időpontját (hónap). A munkatervet a Képviselő-testület tárgyév első hónapjában fogadja el.

11. § (1) A Képviselő-testület ülésére a jogszabályokban meghatározottakon kívül meg kell hívni:

12. § (1) Soron kívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban, az indítványozó által aláírva lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot. Soron kívüli ülésen azon a napirendi ponton kívül, amire az indítvány vonatkozott egyéb napirendi pont a Képviselő-testület döntésének függvényében tárgyalható.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 10 napon belüli időpontra hívja össze. A soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legalább egy nappal ki kell kézbesíteni.

(3) A polgármester soron kívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésében foglalt eseten kívül. Rendkívüli esetben a polgármester a Képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton szóban – 1 órával az ülés előtt összehívhatja.

13. § (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása, vagy más ülés akadályát képező körülmény esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

14. § (1) Az ülésvezető jogkörei:

15. § (1) Napirend előtt a végrehajtásért felelős beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A polgármester tájékoztatást ad a két ülés között a települést érintő főbb eseményekről, intézkedésekről.

(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, javasolhatja az egyes napirendek összevont tárgyalását, melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

16. § (1) A polgármester attól a hozzászólótól, akinek mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a második felszólítás után megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben véleményezi a rendelet-tervezetet és a határozat-tervezetet. A bizottsági véleménynek, amennyiben az elhangzott utalnia kell a kisebbségi álláspontra is.

(3) A bizottság véleménynek a képviselő-testületi ülésen az előadó esetleges szóbeli kiegészítését követően a kérdéseket megelőzően kell elhangozni.

• 9. Az előterjesztések

17. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban és szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén, előkészítést nem igénylő esetben meghozza döntését, egyéb esetben kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés és a döntési javaslat, írásban vagy szóban kerülhet benyújtásra. Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(3) A Képviselő-testület elé színvonalas, elemző, konkrét feladatokat meghatározó, lehetőség szerint döntési alternatívákat felvázoló előterjesztés nyújtható be.

(4) A soron következő ülés napirendjének előterjesztéseit – az ügy súlyának függvényében – lehetőség szerint írásban kell megküldeni. Az előzetes írásos előterjesztés – az ügy súlyának függvényében – indokolt esetben, a polgármester egyetértésével mellőzhető.

(5) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

18. § (1) Előterjesztő lehet az a személy akit a Képviselő-testület ülésére meg kell hívni, vagy meghívható.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése a jegyző feladata, előkészíthetik az (1) bekezdésben meghatározottak is a jegyző közreműködésével. A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

(3) Az előkészítő munkába be lehet vonni a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati intézményeket, szerveket. A Képviselő-testület előzetesen állást foglalhat a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározhatja az előkészítés menetét, dönthet arról, hogy az előkészítésbe – a tárgy szerint illetékes bizottságon és a jogszabályban meghatározottakon túl – mely szerveket kell bevonni, kiktől kell véleményt kérni. Az eltérő véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelet-tervezet tárgyában lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani. A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

19. § (1) A kérdés önkormányzati feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben a szóbeli vagy írásbeli felvilágosítás kérés. A Képviselő-testület a kérdésre adott válasz elfogadásáról, nem szavaz.

(2) Az interpelláció a Képviselő-testület tagjai által szóban vagy írásban előterjesztett felvilágosítás kérés és vélemény nyílvánítás, melyet önkormányzati feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez lehet intézni.

(3) Az interpellációt, lehetőség szerint, az ülést megelőző 5. napig, írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Indokolt esetben az interpelláció, szóban az ülésen is előadható. Ez esetben az interpellációra a választ ha lehetőség van rá, akkor azonnal, ha nincs, legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni melyről a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el a Képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. A válasz el nem fogadása esetén a polgármester megtárgyalásra átadja az illetékes bizottságnak.

(5) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte. Egyazon kérdésben, újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(6) A tájékoztató olyan írásos, vagy szóban elhangzó információk Képviselő-testülettel történő ismertetését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, segítik, illetve amelyek valamely jelenségnek, vagy nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(7) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében, nem kötelező vitát nyitni. Ha a Képviselő-testület bármely tagja javasolja, akkor a tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Ha a tájékoztató vitára bocsátásra kerül az afeletti döntés önkormányzati határozattal zárul.

• 10. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok

20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje: a helyi választási bizottság tájékoztatója az önkormányzati választás lebonyolításáról, törvényességéről és eredményéről, a képviselő-testület és a polgármester eskütétele, a polgármester juttatásainak megállapítása, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választáson, titkos szavazás lebonyolítására, szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztása, az alpolgármester megválasztása és eskütétele, az alpolgármester juttatásainak megállapítása, a képviselő-testület bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztása, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatára, vagy arra megbízás adása, tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről és összeférhetetlenségi szabályokról.

(3) Az alakuló ülésen az alpolgármester illetményére (tiszteletdíjára) és költségtérítésére a polgármester tesz javaslatot.

21. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésén, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazás (pl.: az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás) lebonyolítására a tagjai sorából 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek megbízatása, a pénzügyi bizottság megválasztásáig tart.

(2) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni

22. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazása borítékba helyezett szavazólappal, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Titkos szavazásnál a Pénzügyi Bizottság határozatképtelensége esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság jár el.

(2) A titkos szavazás esetén a Pénzügyi Bizottság/Szavazatszámláló Bizottság elnöke:

23. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők személyesen, kézfelemeléssel közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet elrendelni, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik egymás után, szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A névszerinti szavazásról készített névsort a polgármester és a jegyző írja alá és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Titkos szavazás lebonyolításának módja a 21-22. §-okban foglaltak szerint történik.

24. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról, azok visszamenőleges sorrendjében dönt, úgy hogy előbb a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról határoz.

(2) Alternatív döntési-tervezet esetén először a bizottságok által támogatott alternatívát kell szavazásra feltenni.

(3) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

25. § (1) Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz négy fő) szükséges jogszabályban meghatározott eseteken kívül:

26. § (1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó, egyéb ügyben határozatot hozhat.

(2) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente, a naptári év elejétől kezdődően újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(3) A határozat megjelölése tartalmazza:

27. § (1) A Képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban a zárt üléséről 1. példányban készül.

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv az Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját a mindenkor hatályos árszabályzat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a képviselők a soron következő munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés előtt a jegyző által biztosított alkalommal és formában megtekinthetik.

(3) A lakosság tájékoztatása érdekében, a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv másolati példányát, az érdeklődők a községi könyvtárban megtekinthetik. A községi könyvtárban történő elhelyezés felelőse a jegyző, a megtekintés felelőse a könyvtár vezetője. Egyebekben az adatvédelemmel összefüggő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jegyzőkönyv második eredeti példányát évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.

• 13. Közmeghallgatás, falugyűlés

28. § (1) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a választópolgárokat és a helyben érdekelt szervezetek képviselőit a meghívó helyben szokásos módon történő kihirdetésével értesíteni kell.

(2) Konkrét témakörben is tartható közmeghallgatás, amely azonban nem pótolja az általános közmeghallgatást.

(3) A polgármester falugyűlést hívhat össze, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A falugyűlés a közmeghallgatással együtt is tartható a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Az önként vállalt, a lakosság széles körét érintő feladatokkal kapcsolatos döntés esetén a lakosság véleményét ki lehet kérni.

29. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el, fogadóórát szerdánként 8.00 órától 16.00 óráig tart. A polgármester szabadságát a jegyző tartja nyilván, engedélyezésére átruházott hatáskörében a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult^.

(2) A polgármester a jogszabályban meghatározott feladatain kívül:

30. § A polgármester 500.000,-Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott szabályok szerint, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

31. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester: a jogszabályban meghatározott feladatain kívül:

32. § A Képviselő-testület bizottságainak száma kettő – Pénzügyi Bizottság valamint Egészségügyi és Szociális Bizottság.

33. § (1) A Pénzügyi Bizottság három tagból áll, a bizottság elnöke és két tagja önkormányzati képviselő.

(2) A Pénzügyi Bizottság:

34. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság három tagból áll, a bizottság elnöke és egy tagja önkormányzati képviselő, egy tagja nem önkormányzati képviselő.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság:

35. § (1) A Képviselő-testület által, az egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára létrehozott ideiglenes bizottság elnevezését, feladatát, tagjainak számát, tagjait és megbízatásának időtartamát, a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira, az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat, megfelelően kell alkalmazni.

36. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról, a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén, az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze, vezeti a bizottság ülését és látja el az elnöki teendőket. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei e feladata ellátása során az elnökével azonosak.

(2) Az elnök a bizottságot olyan időpontra hívja össze, hogy a Képviselő-testület ülése előtt, a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténhessen.

(3) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására, előterjesztést nyújthatnak be a bizottság tagjai, valamint azok, akik a Képviselő-testület ülésein előterjesztők lehetnek.

(4) A bizottság elnöke gondoskodik róla, hogy a meghívó és az írásos napirendi anyagok, az ülés előtt legalább 3 nappal megküldésre kerüljenek a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak, a testületi ülés meghívójával megküldött anyagokat.

(5) A bizottság ülésére a, bizottság tagjain kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

37. § (1) A bizottságok a határozatai számozását évente, a naptári év elejétől kezdődően újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

38. § (1) Az Önkormányzati Hivatalban az ügyfélfogadás munkanapokon 8.00-tól 12.00 óráig, szerdán 8.00-tól 16.00 óráig tart.

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a képviselő-testületi ülést követően a helyben szokásos módon az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, és a honlapján történő megjelenítéssel történik.

(3) A közzétételre, tájékoztatásra szánt információ ismertetése a helyben szokásos módon történik.

(4) A tájékoztatásra szánt információ ismertetésének, a kihirdetésnek, közzétételnek, helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztés.

(5) Az Önkormányzat honlapjára adatok információk feltöltését a jegyző engedélyezi.

(6) Az Önkormányzati Hivatalban, önkormányzati hatósági ügyben – azon ügyek kivételével, amelyek esetében magasabb színtű jogszabály rendelkezései alapján kötelező biztosítani az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét –, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél elektronikus úton nem jogosult kapcsolatot tartani a hatósággal.

• 17. Jegyző

39. § (1) A Pénzügyi Bizottság által átvett vagyonnyilatkozatok biztonságos tárolásáról, kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az Önkormányzati Hivatalban valamennyi érintett településen ellátja a Jegyző feladatait.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az önkormányzati hivatal pénzügyi, gazdálkodási feladatait ellátó pénzügyi, gazdálkodási ügyintézője látja el.

40. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés előtt legalább 1 nappal a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat az Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit (pl.: eskü letételének hiánya miatt, személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt, a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt) megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület, legfeljebb 25%-kal, a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. A csökkentésről a képviselőt tájékoztatni kell.

(3) A bizottsági ülésekkel kapcsolatos kötelezettségszegés esetén is a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A képviselőt közügyekben – lehetőleg előre egyeztetett időpontban – soron kívül kell fogadni a polgármesternek, a jegyzőnek és a Hivatal dolgozóinak.

41. § (1) Az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján együttműködik Tyukod Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzatával (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörén felül egyéb esetben is biztosíthat véleményezési jogkört a Nemzetiségi Önkormányzatnak. A Nemzetiségi Önkormányzat véleményét a polgármester kéri ki a döntés meghozatala előtt.

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

42. § (1) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez a jogszabályban meghatározott feltételeket biztosítja.

(2) Az Önkormányzat a hivatalán keresztül biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működés feltételeit.

43. § (1) E rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testület bizottsága tagjainak névsorát.