1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

• a) a jövedelem,
• b) a vagyon,
• c) a család,
• d) a közeli hozzátartozó:
• e) az egyedülélő,
• f) a háztartás,
• g) a rendszeres pénzellátás,
• h) a keresőtevékenység és
• i) az egyedülálló

fogalma a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc tv.) 4. § (1) bekezdésének a)-f), i)-j), l) pontjai szerint kerül alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségeknek minősülnek a Szoc tv. 4. § (1b) bekezdésében meghatározottak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősülnek a Szoc tv. 4. § (1c) bekezdésében meghatározottak.

(4) Ahol e rendelet jövedelmet említ, ott a Szoc tv. 4. § (5) bekezdésének vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

2. § E rendelet alkalmazásában: az általános eljárási szabályokat a Szoc tv. 5-16. §-ai és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése, a 2. §-a, 3. § (2)-(4) bekezdései, 4-5. §, 12-13. §-ai és a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése vonatkozó szabályokat a Szoc tv. 17. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg.

3. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az e rendeletben meghatározott pénzbeli- és természetben nyújtott szociális ellátások megállapítására, ellenőrzésére kiterjedő hatáskörét.

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározottak alól kivételt képez a kivételes méltányosságból nyújtott rendkívüli települési támogatás. E támogatás megállapítása, ellenőrzése hatáskörét a képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza át.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Váli Közös Önkormányzati Hivatal Gyúrói Kirendeltségéhez címezve kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(3) A jövedelem igazolható:

• a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással,
• b) amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni
• c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,
• d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával, amennyiben az ellátás nem szerepel a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Nyilvántartási rendszerében,
• e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott személyi jövedelemadó bevallással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,
• f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan a jövedelemről szóló könyvelői igazolással,
• g) egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó, a NAV által kiállított igazolással, vagy szerződéssel,
• h) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,
• i) ösztöndíj esetén az ösztöndíjat folyósító intézmény igazolásával,
• j) jövedelemmel nem rendelkező személyek esetén a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül, vagy
• k) az a)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a polgármester az alábbiak szerint ellenőrizheti:

• a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot
• b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet
• c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot
• d) elrendelheti környezettanulmány készítését
• e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót

(5) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról a jegyző gondoskodik.

(6) A havi rendszeres támogatásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján kérelmező által megadott bankszámlaszámra, amennyiben csatolta a bank által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy ő a számla jogosultja.

(7) A rendkívüli települési támogatás és a nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül az (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is történhet.

(8) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

5. § A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

6. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés és a lakhatással összefüggő kiadások támogatása.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával történhet.

7. § Települési támogatás

• a) rendkívüli települési támogatás
• b) a lakhatás támogatása
• c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás
• d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
• e) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás
• f) ápolási támogatás
• g) étkezési támogatás

céljából nyújtható.

8. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására létfenntartási gondok enyhítése céljából akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke alkalmanként 15.000 Ft lehet.

(3) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, legfeljebb 50.000 Ft értékben, természetbeni vagy pénzbeli támogatást állapíthat meg.

(4) A képviselő-testület szociális bizottsága, kérelemre különös méltánylást érdemlő rendkívüli települési támogatásban részesíti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, ha ez

• a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesése következett be vagy
• b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
• c) nyugdíj, vagy a megváltozott munkaképességű személye ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
• d) önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódott fel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
• e) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
• f) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt különös méltánylást érdemlő rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 1.000.000 Ft-ig terjedhet.

9. § (1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként fűtési támogatás október 15.-április 15. napjáig terjedő időtartamban, a fűtési időszakra állapítható meg.

(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak, aki

• a) öregségi nyugdíjas, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte;
• b) saját háztartásában egyedülálló szülőként kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató-és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el,
• c) saját háztartásában legalább három kiskorú vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató- és önálló jövedelemmel nem rendelkező nagykorú gyermeket tart el, feltéve, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-t, egyedülálló esetén 400%-át, és vagyonnal nem rendelkezik.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésében megállapított támogatás összege fűtési időszakra, havonta 8.000 Ft.

(2) A 9. §-ban meghatározott támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

11. § (1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek,

• a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és
• b) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15%-át, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,
• c) esetenként felírt gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költségét önerőből biztosítani nem tudja, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás a kérelem benyújtásától egy éves időtartamra állapítható meg, összege az igazolt gyógyszerköltség, de nem haladhatja meg a havi 5.000 Ft-ot.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos, vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen szedett gyógyszerek költségének összegéről adott igazolás.

12. § (1) Települési támogatásként az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, egyedülélő estében 400%-át. A segély összege 45.000 Ft.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla másolatát.

(3) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, melynek elmulasztása jogvesztő.

13. § (1) Települési támogatás állapítható meg a gyermek részére, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(2) A támogatást évente két alkalommal lehet megállapítani. A kérelem kötelező melléklete a tanköteles korú gyermek tanulói jogviszonyának fennállására vonatkozó igazolás.

(3) A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás alkalmanként és gyermekenként 15.000 Ft.

14. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a Gyúró község területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Gyúró községben lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

• a) az igénylő
  • aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására
  • ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására
  • ac) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult
  • ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és vagyonnal nem rendelkezik.
  • ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra.
• b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
• c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.

(2) A polgármester döntését a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy háziorvosa vagy szakorvosa által kiállított igazolás figyelembevételével hozza meg.

(3) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakókörnyezete mennyiben biztosítja

• a) a megfelelő lakhatást
• b) a megfelelő étkezést, felügyeletet, gyógyszerezését
• c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(4) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

(5) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(6) Az ápolási célú támogatás a kérelem benyújtásának napjától egy éves időtartamra állapítható meg.

15. § (1) A Polgármester különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) 50% részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége között összeg tekintetében lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

16. § Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

• a) házi segítségnyújtás
• b) családsegítés
• c) nappali ellátás (Idősek Klubja)
• d) étkeztetés

17. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák megszűnnek:

• a) az ellátott halálával,
• b) az ellátott kérelmének visszavonásával,
• c) Gyúró községben az életvitelszerű tartózkodása megszűnésével.

(2) Az ellátást meg kell szüntetni, ha a felülvizsgálat során megállapítható, hogy az ellátott az ellátásra nem jogosult.

(3) Az ellátott az életkörülményeiben bekövetkezett változásokat a Szoc tv 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint köteles bejelenteni és jelezni az Önkormányzat felé.

18. § (1) A házi segítségnyújtás keretében az önkormányzat az Szt. 63. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Szent László Völgye Többcélú Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) keretében, a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül látja el.

19. § (1) A családsegítés keretében az önkormányzat az Szoc tv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat biztosítja.

(2) Az önkormányzat a családsegítést a Társulás keretében, a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül látja el.

20. § (1) A nappali ellátás keretében az önkormányzat az Szoc tv. 65/F. § (1) bekezdés a.) pontban meghatározott ellátást biztosítja.

(2) Az önkormányzat a nappali ellátást a Társulás keretében, a Szent László Völgye Segítő Szolgálaton keresztül látja el.

21. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani.

(2) A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önálló képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud,

• a) 75. életévét betöltötte, vagy
• b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
  • ba) egészségi állapota, vagy
  • bb) fogyatékossága, vagy
  • bc) pszichiátriai betegsége, vagy
  • bd) szenvedélybetegsége vagy
  • be) hajléktalansága

  indokolja.

(3) A személyes gondoskodás (ellátás) igénybevételére irányuló kérelmet az Önkormányzat által fenntartott intézmények esetében polgármesterhez kell benyújtani.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel írásban megállapodást köt.

(5) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról - részben vagy teljesen - gondoskodni nem tud.

(6) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(7) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(8) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(9) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat, illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

• a) a (2) bekezdés ba.) és bd.) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
• b) a (2) bekezdés bb.) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,
• c) a (2) bekezdés bc.) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,
• d) (2) bekezdés be.) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(10) Az Önkormányzat az Szoc tv. 62. §-a szerinti étkeztetést Gyúró Község Önkormányzatának Főzőkonyhája útján biztosítja a jogosult általi elvitellel.

(11) Az étkeztetésre való jogosultságot és a fizetendő térítési díj összegét kérelmező jövedelme és a jelen rendelet 4. mellékletében foglaltak alapján a polgármester állapítja meg.

(12) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor a polgármester az ellátást igénylővel írásban megállapodást köt.

(13) Az önkormányzat térítésmentesen biztosítja az ellátást annak a személynek, aki jövedelemmel igazolható módon nem rendelkezik.

(14) Az intézményi térítési díjakat Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testületének az intézményi térítési díjakról szóló 8/2021. (VII. 21.) önkormányzati rendelete szabályozza.

22. § Ez a rendelet 2021. október 01.-én lép hatályba.

23. § Hatályát veszti Gyúró Község Önkormányzat Képviselő-testületének a települési támogatás keretében nyújtott pénzbeli-, a természetben nyújtott szociális- és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 4/2020. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.