1. § A rendelet hatálya kiterjed Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás és helyiség). A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati fenntartású intézmények szolgálati lakásaira is azzal a kitétellel, hogy a bérbeadói jogot a polgármester gyakorolja.

2. § (1) A Képviselő-testület a bérleti jogviszonyból eredő bérbeadói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését részben átadja

• a) Városüzemeltetési Bizottságnak és a Gazdasági Bizottságnak,
• b) Polgármesteri Hivatalnak.

(2) A Képviselő-testület

• a) az éves szociális lakásbérbeadási névjegyzék elfogadásával kiválasztja a szociális alapon bérbe adható lakások bérlőit és meghatározza a bérlet időtartamát,
• b) kiválasztja a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbe adható lakás bérlőjét és meghatározza a bérlet időtartamát.
• c) a Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján dönt önkormányzati lakások értékesítésre történő kijelöléséről
• d) kiválasztja a piaci alapon pályázati eljárás keretében bérbe adható, nem lakás célú helyiség bérlőjét.

(3) a Városüzemeltetési Bizottság

• a) dönt a megüresedett lakás hasznosításának módjáról, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek önkormányzati lakás értékesítésére, lefolytatja a Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt lakás árverési eljárását,
• b) kiválasztja a piaci alapon pályázati eljárás keretében bérbe adható lakás bérlőjét
• c) javaslatot tesz a szociális alapon bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztására,
• d) javaslatot tesz a közérdekű feladatok ellátása érdekében bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztására.
• e)^[1]

(4) A Gazdasági Bizottság

• a) dönt a megüresedett nem lakás célú helyiség 1 évet meg nem haladó hasznosításáról,
• b) meghatározza a nem lakás célú helyiség árverés útján történő hasznosítása esetén az árverésen alkalmazandó induló kikiáltási árat,
• c)^[2]

(5) A Polgármesteri Hivatal:

• a) összegyűjti és nyilvántartja a szerződési ajánlatokat,
• b) döntésre előkészíti a bizottság jogkörébe tartozó ügyeket,
• c) megállapítja a pénzbeli térítés összegét,
• d) dönt a törvényben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján bérbe adható lakás bérlőjének kiválasztásáról.
• e) ellátja azokat a feladatokat, amelyek a lakáskezelési és fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások rendeltetésszerű használatra átadásával, visszavételével, a lakbérek és egyéb szolgáltatási díjak beszedésével és behajtásával kapcsolatosak,
• f) a törvény és a rendelet, valamint a Bizottság és a Képviselő-testület határozatának megfelelő tartalommal megköti a bérleti szerződést
• g) a rendeletben meghatározattak szerint ellenőrzi a lakások rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.
• h)^[3] javaslatot tesz a polgármesternek a lakás-és helyiségbérleti szerződések felmondására, amelyről a Városüzemeltetési, valamint a Gazdasági Bizottságot utólag írásban tájékoztatja.

3. § (1) Lakásbérleti szerződés – ha a törvény és a rendelet másként nem rendelkezik –, azzal a nagykorú magyar illetve jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárral köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján lakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható:

• a) bérleti ajánlatot tevőnek szociális helyzete alapján,
• b) pályázati eljárás alapján,
• c) bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján,
• d) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,
• e) törvényben előírt bérbeadási kötelezettség alapján,
• f) lakáscsere esetén,
• g) e rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján.
• h) e rendeletben meghatározott közérdekű feladatok ellátása érdekében
• i) jogcím nélküli lakáshasználók részére a Képviselő-testület határozata alapján.

(3) Az évenként megüresedett bérlakások legalább 50%-át a szociális helyzetük alapján rászorultak részére kell bérbe adni, kivéve, ha a lakások minősége olyan, hogy azokra nincs fizetőképes kereslet a szociálisan rászorulók köréből.

4. § (1) Szociális helyzet alapján lakás annak adható bérbe akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 300%-át.

(2) Szociális helyzet alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől függetlenül nem adható lakás bérbe annak, aki – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – a bérbevételi ajánlat benyújtásakor vagy a lakás biztosításakor az Európai Unió területén

• a) lakástulajdonnal vagy lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti vagy egyéb használati joggal, üdülővel, vagy beépíthető lakótelekkel vagy üdülőtelekkel rendelkezik

b) a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét meghaladó ingó vagyonnal rendelkezik.

(3) A Polgármesteri Hivatal komfortos és összkomfortos szociális bérlakásra annak a kérelmezőnek a bérbevételi ajánlatát fogadhatja el, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 150%-át.

(4) Lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyokat a kiutalás előtt vizsgálni kell. A szerződés csak azzal köthető meg, aki a rendeletben előírt feltételeknek megfelel.

(5) Nem köthető lakásbérleti szerződés azzal a kérelmezővel, akinek lakásbérleti jogviszonnyal összefüggő lakbér illetőleg közüzemi díj tartozása van.

5. § (1) Az egy főre jutó átlagjövedelem kiszámításánál a bérbevételi ajánlat benyújtását megelőző egy éves jövedelmet kell alapul venni.

(2) A jövedelem meghatározásánál a mindenkori hatályos személyi jövedelemadóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíj– és nyugdíjszerű ellátások teljes összege jövedelemnek minősül.

(3) Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a 40. életévüket be nem töltött gyermektelen fiatal házasok (élettársak) esetében egy gyermek meglétét előzetesen számításba lehet venni.

(4) A kereseti, jövedelmi viszonyt munkáltatói, illetve a Nemzeti Adó-és Vámhivatal igazolásával kell igazolni.

6. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan szobaszámú lakásra köthető bérleti szerződés, amely a (2) bekezdésben meghatározott lakásmértéket nem haladja meg.

7. § (1) A 40. életévüket be nem töltött házastársi és élettársi kapcsolatban élők részére garzonházi lakás szociális helyzetük alapján legfeljebb 5 évi időtartamra adható bérbe.

(2) A bérbeadás feltétele a 4. §-ban foglaltakon túlmenően:

• a) az élettársi kapcsolatban élőknek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy legalább két éve életvitelszerűen együtt laknak,
• b) a házastársak és élettársak kereső tevékenységet folytassanak, kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóját,
• c) a bérbevételi ajánlat megtételekor a fiatal pár legalább egyike nyilatkozatban vállalja, hogy a lakásbérleti szerződés megkötésekor olyan lakáscélú előtakarékossági szerződést köt, amelynek keretében havi 20.000.-Ft betétet fizet. Az előtakarékossági szerződést – legalább a bentlakás időtartamára – valamely Európai Unió területén bejegyzett hitelintézetnél vagy biztosító társaságnál kell megkötni.

(3) A havi nettó jövedelem számításánál a kötelező havi lakás-előtakarékosság összege a jövedelemből levonható.

(4) Az előző éves befizetés összegét minden év március 31-ig igazolni kell.

(5) A házasság jogerős felbontását, az élettársi kapcsolat valamint a hallgatói jogviszony megszűnését a bérlőtársak kötelesek 8 napon belül bejelenteni és az azt követő 60 napon belül a lakást el kell hagyni. Amennyiben a bérlőtársak a (4) bekezdésben megállapított igazolási és az előírt előtakarékossági kötelezettségüket elmulasztják, a lakást szintén 60 napon belül el kell hagyni.

(6) A bérlőtársak kötelezettséget vállalnak arra, hogy a bérleti szerződés megszűnéséig lakáshelyzetüket megoldják.

(7) Azon épületben lévő lakásokat, amelyek e rendelet hatálybalépéséig nyugdíjasok elhelyezésére szolgáltak, csak az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek lehet bérbe adni.

8. § (1) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakás bérelni, e rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon bérbevételi ajánlatot tehet a Polgármesteri Hivatalnál.

(2) A bérbevételi ajánlatot a Polgármesteri Hivatal akkor fogadja el, ha az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek.

(3) Ha a Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy az ajánlattevő szociális helyzete alapján megfelel e rendelet feltételeinek, értesíti őt a bérbevételi ajánlat elfogadásáról. Ezzel egyidőben az igénylő önkéntes hozzájárulásával a (4) bekezdésben szereplő személyes adatokat a 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az ajánlatot nyilvántartásba veszi és a lakásbérleti szerződés megszűnéséig kezeli.

(4) A bérbevételi ajánlat benyújtásakor az érintettek az alábbi személyes adatokat kötelesek szolgáltatni:

• a) családi és utónév,
• b) születési családi és utónév,
• c) születés helye és ideje,
• d) anyja születési családi és utóneve,
• e) családi állapot,
• f) lakcím adat (bejelentett lakóhely és tartózkodási hely címe),
• g) állampolgárság,
• h) munkahely,
• i) kereseti, jövedelmi viszony – munkáltatói, illetve a megyei Nemzeti Adó-és Vámhivatal igazolásával.

(5) Ha a bérbevételi ajánlat hiányos, a Polgármesteri Hivatal 8 napos határidővel felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adat pótlására, mely határidő elmulasztása esetén a bérbevételi ajánlat érvénytelenné válik.

(6) Az ajánlatokat a Városüzemeltetési Bizottság – a várhatóan megüresedő lakások számához igazodóan – évenként terjeszti sorrendiségi javaslattal a Képviselő-testület elé.

(7) A megüresedő illetve a megüresedett lakásokra a bérlőket a Képviselő-testület választja ki és meghatározza a bérlet időtartamát.

(8) A sorrend megállapításánál előnyben kell részesíteni a 3 és többgyermekes családokat, a zsúfolt körülmények között lakókat, rokkant, munkaképtelen személyeket, akiknek állami gondozása 5 éven belül szűnt meg. Ezen belül az ajánlattétel időrendje szerint kerül sor a bérleti szerződés megkötésére.

9. § (1) A lakásbérleti szerződést – ha jogszabály vagy a Képviselő-testület másként nem rendelkezik – csak határozott időre, legfeljebb 5 évre lehet megkötni.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlőnek a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul a lakás bérbeadható-e.

(3) Ha a lakás a bérlő szociális helyzete alapján bérbe adható, a bérlő kérésére az új bérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb azt követő 15 napon belül újabb határozott időtartamra – 5 évre – kell megkötni.

10. § (1) A piaci feltételekkel bérbe adható lakásokat pályázati eljárás keretében kell meghirdetni.

(2) Pályázati eljárás keretében lakás bérbe adható bármely természetes és jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. A bérleti szerződést határozott időre kell megkötni.

(3) Piaci feltételekkel bérbeadásra meghirdetett önkormányzati bérlakásra annak az öregségi nyugdíjas vagy munkaviszonnyal rendelkező magánszemélynek a pályázata fogadható el, akinek – a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy vagy kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 200%-át.

(4) A pályázati eljárás keretében bérbe adható lakást az ajánlattevő megtekintheti.

(5) A pályázat során az ajánlattevőnek az önkormányzat lakbérrendeletében meghatározott havi lakbér több hónapra – de legalább 3 hónapra – előre, egy összegben történő megfizetésére kell ajánlatot tennie, továbbá óvadék megfizetését kell vállalnia a fizetendő lakbér és a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául. Az óvadék összege a fizetendő havi lakbér mértékének háromszorosa, amelynek megfizetése a lakásbérleti szerződés megkötésekor esedékes.

(6) Az új lakásbérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a pályázati kiírásban megjelölthöz képest a legtöbb hónapra előre, egy összegben történő lakbér megfizetését vállalja. Pályázat esetén a nyertest a Városüzemeltetési Bizottság választja ki.

(7) A pályázati felhívást a helyben szokásos módon ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és legalább egy alkalommal az elektronikus médiában is közzé kell tenni.

(8) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a lakás (helyiség) pontos megjelölését (utca, házszám, szint, ajtószám),
• b) a lakás alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, közművesítettségét,
• c) a használat célját,
• d) az induló bérleti díj összegét annak ismertetésével, hogy a bérleti jogot az szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a legtöbb hónapra előre vállalja a bérleti díj megfizetését,
• e) a szerződéskötéskor fizetendő óvadék összegét,
• f) lakbéremelés lehetőségét, tájékoztatást arról, hogy a lakásbérletre az e rendeletben foglaltak az irányadók,
• g) a szolgáltatások fajtáit és térítésének rendjét,
• h) bérleti szerződés időtartamát, és egyéb szerződési lényeges feltételeket,
• i) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és költségeit,
• j) a pályázni jogosultak körét,
• k) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét és módját,
• l) pályázati tárgyalás helyét, időpontját.

(9) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

• a) a pályázó nevét, személyi adatait és lakcímét,
• b) a pályázóval együtt költöző személyek nevét, személyi adatait, rokonsági fokot,
• c) az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,
• d) bérlő kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot,
• e) munkáltató vagy a megyei Nemzeti Adó-és Vámhivatal igazolását illetve az öregségi nyugdíjat folyósító szerv igazolását a pályázó és a vele együtt költöző személyek havi nettó jövedelméről

(10) A pályázatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap különbség legyen és megegyezzen a Városüzemeltetési Bizottság ülésének időpontjával.

(11) A pályázatokat személyesen, a kiírásban megjelölt Városüzemeltetési Bizottság ülésének időpontjában kell benyújtani.

(12) Érvénytelen az ajánlat, ha:

• a) azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
• b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
• c) a pályázó jövedelmi viszonyai nem felelnek meg a (3) bekezdés előírásainak

(13) A benyújtási határidőben a Városüzemeltetési Bizottság pályázati tárgyalást tart, melyet a Bizottság elnöke vezet.

(14) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki érvényes ajánlatot nyújtott be.

(15) A Bizottság a pályázati eljárás nyertesének az ajánlattevők közül azt hirdeti ki, aki a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Azonos egyösszegű ajánlat esetén a Városüzemeltetési Bizottság a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és intézkedik a pályázati eljárás megismételéséről.

(16) A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(17) Ha a pályázat nyertese a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, a bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köt szerződést.

11. § (1) A polgármester a Képviselőt-testület felhatalmazásával, térítési díj ellenében, önkormányzati bérlakás egyszeri bérlő kiválasztási jogának biztosítására megállapodást köthet a munkaviszony fennállásáig.

(2) A megállapodásban a bérlő kiválasztásának jogáért ellenértéket kell kikötni a következők szerint:

• a) az önkormányzat intézményei a megállapodásban szereplő lakás(ok) helyi forgalmi értékének 10%-át köteles térítési díjként megfizetni,
• b) más gazdálkodó szervvel kötendő megállapodás estén a lakás forgalmi értékének 30%-át, új lakás(ok) esetén az építési költség összegét köteles térítési díjként megfizetni.

(3) A kedvezményezett a térítési díjat a megállapodás megkötésekor egy összegben, készpénzben köteles megfizetni az Önkormányzatnak.

(4) A bérlő kiválasztási jog biztosításából eredő bevételt az elkülönített számlán (lakásalap) kell elhelyezni.

(5) A kiválasztott bérlő az önkormányzati lakások lakbéréről szóló rendeletben meghatározott mértékű lakbért köteles fizetni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a Képviselő-testület egyedi elbírálás alapján, határozatban dönthet bérlő kiválasztási jog biztosításáról. Ebben az esetben a bérlő kiválasztási jog megszerzéséről (ingyenesen vagy térítés ellenében), időtartamáról és a bérleti díjról külön megállapodás rendelkezik a Képviselő-testület határozata alapján.

12. § (1) Ha a lakás bérlőjének kijelölésére vagy kiválasztására megállapodás vagy a törvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa megjelölt személlyel kell szerződést kötni.

(2) A bérlő kijelölésére vagy kiválasztására jogosult köteles a lakás megüresedésétől számított 30 napon belül közölni a bérbeadóval a bérlő személyét, a bérleti szerződés időtartamát és feltételeit.

(3) Ha a jogosult a (2) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli, az elmaradt bérleti díjat és a felmerült közüzemi költségeket köteles viselni.

(4)^[4] Közérdekű feladatok ellátása érdekében – szociális helyzettől függetlenül – lakás adható bérbe a Képviselőtestület döntése alapján a munkaviszony fennállásának időtartamáig.

(5) Azokkal a jogcím nélküli lakáshasználókkal, akiknek a lakásbérleti jogviszonya bérleti díj nem fizetése miatt a bérbeadó felmondásával megszűnt, de a Polgármesteri Hivatallal megkötött részletfizetési megállapodás alapján a fennállt tartozásukat megfizették, a Képviselő-testület döntése alapján - határozott időre – bérleti jogviszony létesíthető.

(6) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról térítés ellenében mondott le a bérbeadó javára, részére egyszobás, komfortos lakás adható bérbe.

13. § (1) Lakás csak kizárólag lakás céljára adható bérbe, más célú felhasználásához hozzájárulás nem adható.

(2) Ha a bérlő e rendelet hatálybalépésekor az egész lakást nem lakás céljára használja, a bérleti szerződést 60 napon belül fel kell mondani.

(3) Lakás nem lakás céljára – önkormányzati érdekből, illetőleg önkormányzati feladat ellátása érdekében – kivételesen és csak a Képviselőtestület erre vonatkozó döntése alapján az általa meghatározott személynek (szervnek) és feltételekkel adható bérbe.

14. § (l) Lakásra a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Lakásra bérlőtársi szerződés közös kérelem esetén a bérlő gyermekével (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermekével) valamint szülőjével (örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőjével) köthető feltéve, hogy beköltözhető lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joggal nem rendelkeznek és legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.

(3) Lakásra bérlőtársi szerződés a bérlő és élettársa közös kérelme esetén is köthető feltéve, hogy az élettársnak nincs lakástulajdona, lakáson fennálló haszonélvezeti vagy más használati joga és az élettársak közös kiskorú gyermekükről a lakásban együtt gondoskodnak, vagy legalább 5 éve életvitelszerűen együtt laknak.

15. § (1) Ha lakásban lévő társbérleti lakrész megüresedik és az a lakásban visszamaradt társbérlő e rendeletben meghatározott lakás mértékének felső határát nem haladja meg – kérelmére – a megüresedett lakrészre a visszamaradt társbérlővel kell lakásbérleti szerződést kötni.

(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő által bérelhető lakrész mértékének felső határát meghaladja vagy a lakrészre a társbérlő nem kíván lakásbérleti szerződést kötni, a bérbeadó a bérleti szerződést cserelakás felajánlásával felmondhatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett lakásmérték – méltánylást érdemlő esetben – legfeljebb egy lakószobával túlléphető.

(4) A lakásmérték meghatározásánál azokat a személyeket lehet figyelembe venni, akiket a társbérlő jogszerűen fogadott be és a társbérleti lakrész megüresedését megelőzően legalább 2 éve életvitelszerűen a lakásban együtt laknak.

(5) Ha a megüresedett társbérleti lakrészben több társbérlő maradt vissza a bérbeadó a társbérlők szociális helyzete, a lakásba jogszerűen befogadott személyek száma alapján dönti el, hogy melyik társbérlővel köt az egész lakásra bérleti szerződést.

16. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a házastársát (élettársát), gyermekét, jogszerűen befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlő a lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával befogadhatja a testvérét és annak élettársát, ha azok bérleti szerződés megkötését megelőzően a bérlővel legalább 2 év óta életvitelszerűen együtt laktak.

(3) A bérbeadónak az írásbeli hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a (2) bekezdésben meghatározott jogcím nélkül visszamaradó személyek elhelyezésére csak akkor vállal kötelezettséget, ha a visszamaradó személy a szerződés megszűnésekor szociális helyzete alapján rászorulónak minősül.

(4) A fiatal házasok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakásba a bérlő gyermekén kívül más személyt a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(5) Nyugdíjasok elhelyezésére szolgáló lakásba a bérlő házastársán kívül más személyt a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

17. § (1) A bérlő a lakás egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lakás célára albérletbe adhatja.

(2) Lakás albérletbe adásához akkor adható bérbeadói hozzájárulás, ha:

• a) a lakásban lakó személyekre legalább 6 m2 nagyságú lakóhelyiség jut,
• b) az albérleti szerződésben a felek kikötötték, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(3) Nem adható hozzájárulás:

• a) a lakás egészének,
• b) szükséglakásnak és egyszobás lakásnak

az albérletbe adásához.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbe szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a lakásbérleti szerződés bérbeadó által történő, azonnali hatályú felmondását.

18. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében – a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet.

(2) Meg kell tagadni a hozzájárulást

• a) ha az eltartó a 14. életévét még nem töltötte be,
• b) ha az eltartó a 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből eredő anyagi terhek viselését vállalja,
• c) ha az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik,
• d) ha az eltartó tartási szerződés alapján lakásbérleti jog folytatására már jogosultságot szerzett,
• e) ha az eltartó az egészségügyi, anyagi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
• f) a bérlő az életkora, illetőleg egészségügyi, anyagi körülményei alapján tartásra nem szorul,
• g) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
• h) a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó az írásbeli hozzájárulás megadását nem tagadhatja meg abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.

19. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával csak másik lakás bérleti jogára, vagy lakástulajdonra cserélheti el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) Tulajdoni hányadra csak akkor lehet a lakás bérleti jogát elcserélni, ha a tulajdoni hányad megfelel egy lakásnak.

(3) Lakás bérleti joga szükséglakás bérleti jogára nem cserélhető el.

(4) Bérlőtársak a lakás bérleti jogának elcserélésére csak együttesen jogosultak.

(5) A bérbeadó a lakáscseréhez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha

• a) az elcserélni kívánt lakásbérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni,
• b) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem a lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,
• c) a bérlőkijelölésre vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá,
• d) az elcserélni kívánt lakáson a bérleti szerződéssel kapcsolatos, illetve közüzemi tartozás áll fenn,
• e) a lakástulajdonra történő csere esetén a cserélő fél tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát nem nyújtja be,
• f) más önkormányzat illetékességi területén lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező cserepartner a lakásbérleti jogviszonyának fennállását tanúsító bérbeadói írásbeli nyilatkozatát 30 napon belül nem csatolja be.

(6) Az önkormányzati lakásbérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél:

• a) egészségügyi ok,
• b) munkahely megváltozása
• c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együtt lakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást, és az (5) bekezdésben megjelölt indokok nem állnak fent.

(7) Ha a cserélő felek a szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

20. § (1) A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

(2) A szociális lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, amelynek megszegése rendkívüli felmondási ok, kivéve az indokolt és igazolt távollét eseteit:

• a) egészségügyi ok (orvosi igazolással)
• b) munkahely megváltozása (munkáltatói igazolással)
• c) tanulmányok folytatása (tanintézet vezetőjének igazolása)

21. § (1) A bérbeadó és a bérlő előzetesen és írásban megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérbeadó és a bérlő az (1) bekezdésben foglalt megállapodás esetén a szerződésnek tételesen tartalmaznia kell a bérlő által elvégzett munkákat, azok kezdésének és befejezésének időpontját, mindkét fél által elfogadott és szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A lakásbérlő a (2) bekezdésben foglalt költségeit a bérbeadó köteles a bérlőnek megtéríteni, oly módon, hogy a bérlő mindaddig mentesül a lakbér fizetése alól, amíg költsége teljes egészében meg nem térül.

(4) A határozott idejű bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel állapodnak meg a meg nem térült költségek fizetésének mértékében és ütemezésében.

22. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli.

(3) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

23. § (1) Önkormányzati bérlakás átalakítására és korszerűsítésére – függetlenül attól, hogy az a lakás komfortfokozatának növelését vonja-e maga után – a Városüzemeltetési Bizottság által előzetes jóváhagyott munkák tekintetében a bérlő részére támogatást biztosít.

(2) Amennyiben a bérlemény átalakítása, korszerűsítése a lakás komfortfokozatának növelését vonja maga után, úgy a bérbeadó csak akkor vállalhatja át a felmerült költségek meghatározott részét, ha a bérlő vállalja a magasabb komfortfokozatnak megfelelő lakbér fizetését.

(3) A támogatás feltételeiről, eljárási rendjéről és a bérlővel megkötésre kerülő megállapodás részletes tartalmáról a Városüzemeltetési Bizottság által a bérlők részére közzétett felhívás rendelkezik.

24. § (1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnéskor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor az átvételkori állapotnak megfelelő módon a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, mely költséget a bérlő köteles a bérbeadónak megfizetni.

25. § (1) A bérbeadó évente legalább egy alkalommal köteles a helyszínen ellenőrizni – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – a rendeltetésszerű használatot valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem-teljesítése rendkívüli felmondási ok.

26. § (1) A rendelet felhatalmazza a bérbeadót, hogy e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a megállapodás tartalmát meghatározza.

27. § (1) Amennyiben a felek a bérlakásra fennálló bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást biztosít, a bérbeadó a visszaadott és a cserelakás havi lakbére közötti különbözetének háromszorosa összegű pénzbeli térítést fizet.

(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződés az (1) bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérbeadó a bérlőnek a visszaadott lakás havi lakbérének háromszorosa összegű pénzbeli térítést fizet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben szereplő pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(4) Ha a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadó ezen költséget a pénzbeli térítésből jogosult levonni.

(5) Amennyiben a bérlőnek lakbér vagy a bérleti jogviszonnyal összefüggő egyéb tartozása van, a pénzbeli térítés mértékét a fennálló tartozás összegével csökkenteni kell.

(6) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából felmondja, a bérlővel megállapodhat, hogy cserelakás helyett a (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítést fizet.

28. § (1) A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – a bérleti jog folytatására jogosult és a rendelet 16.§. (3) bekezdésében meghatározott jogcím nélkül visszamaradó személyek kivételével – másik lakásba való elhelyezésére nem tarthat igényt.

(2) Ha a lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, a bérlőt (használót) legalább szükséglakás illeti meg.

(3) Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat legalább szükséglakás illeti meg.

(4) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult köteles 30 napon belül a bérleti jog folytatását a bérbeadónak bejelenteni.

(5) A bérlő halála esetén, ha nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszony folytatására jogosult lenne, az örökös köteles a lakást a bérlő halálát követő 60 napon belül kiüríteni. A bérleti szerződés megszűnésétől a lakás kiürítéséig az örökös e rendelet 29.§-a szerint használati díjat köteles fizetni.

30. § (1) A helyiségek bérletének, hasznosításának létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet, hasznosítás megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e rendelet III. részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

(2) Az üres és - e rendelet hatálybalépése után - megüresedő helyiség ipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra adható bérbe.

(3) Nem adható bérbe a helyiség az alábbi célokra:

• a) erotikus és szexuális áruk forgalmazására,
• b) a város belterületi határán belül környezeti ártalommal (zaj, bűz, stb.) együtt járó tevékenység gyakorlására.

31. § (4) Helyiség bérbe adható bármely természetes és jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak.

(5) A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatala útján gondoskodik.

(6) A vagyon egy év időtartamot meghaladó hasznosítása a forgalmi és piaci értéknek megfelelő kikiáltási áron nyilvánosan meghirdetett árverésen, illetve pályázat útján történhet.

(7) A meghirdetés és az árverési, pályázati eljárás mellőzhető:

• a) ha az ingatlan hasznosítását jogszabály vagy szerződés eltérően szabályozza,
• b) ha társadalmi célok elérése érdekében, célszerűségi okok alapján és indokolt esetben arra nincs szükség. Különösen a városban működő művészeti-, oktatási-, sport-, nevelési-, ismeretterjesztési-, egészség-megőrzési-, és egyéb társadalmi szempontból jelenős tevékenység elősegítése érdekében történő hasznosítás esetén,
• c) ha a helyiségben folytatni kívánt tevékenység önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódik, vagy a helyiség más módon történő hasznosítása önkormányzati érdek,
• d) ha a bérlemény tárgyának specialitása miatt kizárólag egy bérlővel köthető szerződés.

Az e bekezdés szerinti, legfeljebb öt év időtartamú hasznosításról a Gazdasági Bizottság, az öt év időtartamot meghaladó hasznosításról a Képviselő-testület dönt.

(8) Az árverési, pályázati eljárás keretében bérbe adható helyiséget az árverező (ajánlattevő) megtekintheti.

(9) Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Pályázat esetén a nyertest a Képviselő-testület választja ki.

32. § (1) A nem lakás célú ingatlan egy év időtartamot meg nem haladó hasznosításáról, bérbeadásáról kérelem alapján a Gazdasági Bizottság dönt. A Gazdasági Bizottság az egy év időtartamot meg nem haladó, kérelemre történő bérbeadás esetén megállapítja a bérlemény bérleti díját függetlenül attól, hogy a bérlemény árverés útján történő hasznosítása, bérlete okán az induló kikiáltási ár meg van-e állapítva. A kérelmezővel akkor köthető bérleti szerződés, ha legkésőbb a szerződés aláírását megelőző harmadik napon a bérbeadó részére négy havi (bruttó) bérleti díjnak megfelelő óvadékot megfizet. Nem kell óvadékot fizetni a kérelmezőnek, ha a négy havi (bruttó) óvadék összege a tízezer forintot nem éri el.

(2) A nem lakás célú ingatlan árverés útján történő hasznosítása esetén az árverésen alkalmazandó induló kikiáltási árat a Gazdasági Bizottság határozza meg. Az ármegállapítás legfeljebb kettő évig érvényes. Amennyiben az ingatlant három hónapnál hosszabb ideig nem sikerül hasznosítani, a Gazdasági Bizottság új induló kikiáltási árat határozhat meg.

(3) A nem lakás célú ingatlan pályázati eljárás útján történő hasznosítása esetén a pályázati felhívás szövegét a Képviselő-testület határozza meg. A pályázat nyerteséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a helyiség címét, nagyságát, felszereltségét,
• b) a használat speciális feltételeit,
• c) a helyiség megtekintésére vonatkozó tudnivalókat,
• d) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét, módját,
• e) felhívást arra nézve, hogy a pályázó tegyen ajánlatot az általa vállalt havi bérleti díj összegére.

(5) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

• a) a pályázó nevét, adatait, címét,
• b) a pályázó nyilatkozatát a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról,
• c) a pályázó kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát,

(6) A nem lakás célú ingatlan hasznosítása céljából tartott árverésen, pályázaton a bérlőjelölt négy havi (bruttó) bérleti díjnak megfelelő óvadék megfizetése mellett vehet részt. Amennyiben a bérleti jogot elnyerő árverező (pályázó) az árverés (pályázatról való döntés) után 15 napon belül nem köti meg a szerződést, az általa letett négy havi (bruttó) bérleti díjat elveszíti. Amennyiben a bérleti jogot elnyerő árverező az árverés után 15 napon belül nem köti meg a szerződést, az árverésen másokként kikerülő árverező lesz az árverés nyertese, akire alkalmazni kell az e bekezdésben részletezett szabályokat.

(7) A bérleti jogot elnyerő által az árverés (kérelemről való döntés, pályázatról való döntés) előtt letett óvadék a szerződés megkötését követően is a bérbeadónál marad és a bérleti jogviszony megszűnésekor az esetlegesen felmerülő, a bérlemény használatával kapcsolatos közüzemi költség, bérleti díj, illetve egyéb jogcímű tartozásba beszámításra kerül. A bérleti jogot el nem nyerő árverező (pályázó) által befizetett óvadék a bérleti szerződés megkötését követő harminc napon belül vissza kell fizetni a befizető számára.

(8) A nyilvános meghirdetést a helyben szokásos módon, a helyi sajtó elektronikus felületén (www.felegyhazikozlony.eu), a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és Kiskunfélegyháza Város honlapján (www.kiskunfelegyhaza.hu) kell közzétenni.

(9) Az árverés időpontját illetve a pályázat leadási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a közzététel napja és az árverés vagy a pályázat benyújtására megjelölt határnap között a rendelkezésre álló idő egy hónapnál kevesebb ne legyen.

(10) A nem lakás célú ingatlanra kiírt hasznosítási pályázatnál amennyiben a pályázat (árverés) során a legmagasabb bérleti díj fizetését több jogi személy is vállalja (többen tesznek azonos összegű, legmagasabb ajánlatot) és van közöttük kiskunfélegyházi székhelyű vállalkozás, akkor az a szerződéskötés szempontjából előnyben részesül. Amennyiben a legmagasabb ajánlatot tevők közül több vállalkozás is kiskunfélegyházi székhelyű, akkor a bérlő személyéről a Gazdasági Bizottság dönt.

(11) A nem lakás célú ingatlant árverés útján

• a) legfeljebb öt év határozott időtartamra, vagy
• b) határozatlan időtartamra, vagy
• c) feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évig lehet bérbe adni.

A bérleti jogviszony időtartamáról a Gazdasági Bizottság dönt.

(12) A nem lakás célú ingatlant pályázat útján határozott időtartamra, határozatlan időtartamra, vagy feltétel bekövetkezéséig lehet bérbe adni.

(13) A nem lakás célú ingatlan bérleti jogviszonyban történő hasznosítása céljából tartott árverés után nyolc napon belül a Gazdasági Bizottság az árverést Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának érdekeire való hivatkozással – határozattal – érvénytelennek nyilváníthatja. A Gazdasági Bizottság a határozatát köteles megindokolni.

(14) A szerződést az árverés, a Képviselő-testület illetve a Gazdasági Bizottság döntése után 15 napon belül meg kell kötni.

(15) A bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj összege a bérleti jogviszony ideje alatt nem csökkenthető. Amennyiben a bérbeadóhoz ilyen irányú kérelem vagy megkeresés érkezik valamely önkormányzati tulajdonban lévő bérlemény kapcsán, azt a bérbeadó jelen rendelkezésre figyelemmel köteles elutasítani.

(16) Kivételt képeznek a (15) bekezdés rendelkezései alól az alábbi esetek:

• a) ha természetes személy bérlő, egészségi állapotának súlyos megromlására hivatkozva kezdeményezi a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ebben az esetben a bérlő a Gazdasági Bizottsághoz, vagy ha a Képviselő-testület illetékes dönteni, akkor a Képviselő-testülethez intézett írásos kérelemmel kezdeményezheti a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet hiteles orvosi igazolásokkal, dokumentációval köteles alátámasztani. A kérelem kapcsán készülő előterjesztés titkos, azt zárt ülésen kell tárgyalni.
• b) ha garázsbérlet kapcsán a természetes személy bérlő másik városrészbe vagy városba történt átköltözése miatt kezdeményezi a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ebben az esetben a bérlő a Gazdasági Bizottsághoz intézett írásos kérelemmel kezdeményezheti a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet a lakcímigazoló kártya hiteles fénymásolatával köteles alátámasztani.

33. § (1)^[6] A bérlő a helyiséget vagy annak egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata által fenntartott, működtetett intézményben lévő bérleményt vagy annak egy részét a bérlő, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja, feltéve, hogy az albérleti díj összege nem haladja meg a bérleti díjat.

34. § ^[7] A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja.

35. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másik helyiség bérleti jogára elcserélheti.

(2) A bérleti jog cseréjéhez hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő a két helyiség területarányos éves bérleti díj különbözetének kétszeresét az Önkormányzatnak megfizeti.

36. § A bérleti jogviszony fennállása alatt valamint a bérleti jog átruházása és cseréje esetén a helyiségben folytatott tevékenység üzletkörét csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

37. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

• a) az épület karbantartásáról,
• b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
• c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá a helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) A bérbeadó nem köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon kialakítani, felszerelni, illetőleg berendezni.

(3) A szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(4) A felek jogaira és kötelezettségeire egyebekben a rendelet 20-26. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

38. § (1)^[8] A határozott időtartamú szerződést a bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére közös megegyezés jogcímén azzal a nappal szüntetheti meg, amikor az alábbi feltételek mindegyike maradéktalanul teljesül:

• a) bérlőnek a szerződés megszűnésekor nincs a bérbeadó felé a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos tartozása (bérleti díj, közüzemi költség, stb.), valamint
• b) bérlő a bérleményt bérbeadó részére visszaadja.

(2) Ha a felek a bérleti szerződést bérbeadó kezdeményezésére közös megegyezéssel megszüntetik, a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizethet, mely összeg nem lehet nagyobb, mint a visszaadott helyiség éves bérleti díjának kétszerese.

(3) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha a bérlő a helyiséget tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta.

(4) A bérbeadó a bérleti jog megszűnésekor bérlő részére cserehelyiséget nem köteles biztosítani.

39. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon elidegenítéséről az önkormányzati vagyonról, a vagyon hasznosításáról, használatának, forgalmának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

40. § A Rendelet e részének alkalmazásában:hasznosítás: az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés, kivéve az elidegenítés esetét. Ez a rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba és egyidejűleg Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 4/2008. (II. 14.) rendelete hatályát veszti.