Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (X.1.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátási formákról

Hatályos: 2021. 10. 03 - 2022. 02. 15

Ivád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (X. 1.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátási formákról

Ivád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető.

(2) E rendelet alkalmazásában időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gond olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a rászoruló személy önmaga, vagy önmaga és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként többletkiadások jelentkeznek.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel az Ivád község közigazgatási területén lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező Szoc. tv. 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, illetve az Szt. 92. § (2) bekezdése alapján személyes gondoskodást igénybevevő személyekre.

(2) E rendelet hatálya a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, és a támogató szolgálat tekintetében kiterjed a Társulásokban részt vevő önkormányzatokra is.

3. § E rendelet alkalmazása során az egyes szociális ellátásokra vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

3. Hatásköri rendelkezések

4. § (1) Ivád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a számára meghatározott szociális, és gyermekjóléti feladat- és hatásköröket az alábbiak szerint gyakorolja:

  • a) évente rendeletében szabályozza az önkormányzat, vagy a társulásban fenntartott személyes gondoskodást, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó ellátások, intézmények intézményi térítési díját;
  • b) dönt a személyes gondoskodást, valamint a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó alapellátások ellátási szerződés alapján történő biztosításáról;
  • c) gyakorolja az intézmények fenntartójának irányítási jogkörét az önkormányzati intézmények vonatkozásában;
  • d) évente értékeli a gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátását;
  • e) dönt az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás tárgyában;
  • f) dönt az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás tekintetében;
  • g) elbírálja az átruházott hatáskörben meghozott döntésekkel szemben benyújtott fellebbezéseket.

(2) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt:

  • a) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás esetén;
  • b) a gyermekneveléshez kapcsolódó többletkiadások enyhítését szolgáló rendkívüli települési támogatás tárgyában;
  • c) az elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás esetén;
  • d) a létfenntartási gondok enyhítésére szolgáló eseti támogatás tárgyában;
  • e) a köztemetésről való gondoskodás biztosításában;
  • f) a szociális étkeztetés tekintetében.

(3) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörben a jegyző dönt a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatástárgyában.

II. FEJEZET A települési támogatások formái

5. § (1) A rendelet 4. §-ában arra felhatalmazott szerv az Szoc. tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve gyermekneveléshez, káreseményhez kapcsolódóalkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítése céljából, valamint rendszeres vagy eseti települési támogatást az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok és személyek részére a lakhatáshoz, közeli hozzátartozó ápolásához, egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez, elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kapcsolódóan.

(2) A települési támogatás megállapítható pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásként is.

(3) Természetbeni ellátásként nyújtható utalvány, élelmiszer, gyógyszer, gyermekgondozási termék, útiköltség, tüzelősegély és térítésköteles egészségügyi ellátás igénybevételéhez, valamint gyermek vagy szociális intézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás.

4. Gyermekneveléshez kapcsolódó többletkiadások enyhítését szolgáló rendkívüli települési támogatás

6. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a polgármester,a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítése céljából rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen városban élő szülőnek, törvényes képviselőnek,

  • a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és
  • b) aki gyermekneveléshez kapcsolódó alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Többletkiadások különösen:

  • a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartása érdekében történt kiadások;
  • b) iskoláztatás biztosítása;
  • c) gyermek fogadásának előkészítése;
  • d) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás;
  • e) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(3) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás alkalmanként adott mértéke az igazolt kiadások összegétől függően állapítható meg, de legfeljebb 20.000,-Ft.

(4) A kérelemhez csatolni kell a gyermekneveléshez kapcsolódó többletkiadások igazolására szolgáló okiratokat, jövedelemigazolást.

5. Elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás

7. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a polgármester rendkívüli települési támogatást állapít meg, annak a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő személynek,

  • a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és
  • b) akinek a tulajdonában álló, vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakásában, vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi kár bekövetkezése következtében, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás alkalmanként adott mértéke az igazolt kiadások összegétől függően állapítható meg, de legfeljebb 100.000,-Ft.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság által készített káreseményt rögzítő jegyzőkönyvet, továbbá a kár bizonyított vagy becsült mértékét igazoló iratot, jövedelemigazolást.

6. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás

8. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a jegyző, a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező szociálisan rászorult személyek, családok részére, az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, lakhatásához kapcsolódó rendszeres települési támogatást (a továbbiakban: lakhatási támogatás) biztosít. Ezen támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez használható fel.

(2) A lakhatási támogatás feltétele, hogy a tulajdonosnak, bérlőnek vagy egyéb jogosult kérelmezőnek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) Nem jogosult lakhatási támogatásra

  • a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását;
  • b) olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult.

(4) A lakhatási támogatás összege havonta 5.000,-Ft.

(5) Az adott hónap utolsó napjával megszűnik a támogatás, ha a jogosult

  • a) meghal, vagy
  • b) lakóhelyet változtat, vagy
  • c) kéri a megszüntetést.

9. § (1) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) A lakhatási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg. Abban az esetben, ha a kérelmező jogosultsága már fennáll, akkor - új kérelem korábbi benyújtása esetén - az ismételten megállapított lakhatási támogatás a lejáratot követő hónaptól esedékes.

(3) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit.

7. Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás

10. § (1) A Képviselőtestület ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást (a továbbiakban: ápolási támogatás) állapít meg a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező nagykorú közeli hozzátartozónak,

  • a) aki 18. életévet betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi,
  • b) a kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására,
  • c) aki az ápolás előtt minimum 3 hónappal megelőzően a (3) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint
  • d) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és vagyonnal nem rendelkezik, és
  • e) nem jogosult az Szoc. tv. 41. §-a alapján ápolási díjra, illetve nem részesül méltányossági ápolási díjban.

(2) Ápolási támogatás nem állapítható meg, ha

  • a) az ápolt személynek van más olyan közeli hozzátartozója, aki az ápolást el tudja látni, vagy
  • b) az ápolási szükséglet más módon, szociális vagy egészségügyi szolgáltatás keretében megoldható, vagy
  • c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.

(3) ) Az Szoc. tv. 42. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység kivételével, ápolási díj megállapításához figyelembe vehető keresőtevékenységek:

  • a) jövedelemszerző tevékenység;
  • b) álláskeresési támogatás;
  • c) munkanélküli, vagy társadalombiztosítási ellátás;
  • d) nyugellátás;
  • e) gyermekek gondozása címén folyósított ellátások időtartama;
  • f) súlyos fogyatékos beteg ápolására tekintettel kapott korábbi ápolási díj időtartama.

(4) Az ápolási támogatásra való jogosultság megállapítása előtt az ápolás tényét, és környezettanulmány során annak szükségességét és körülményeit vizsgálni kell. Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

  • a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és
  • b) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

11. § (1) Az ápolási támogatás havi összege az ápolási díj mindenkori alapösszege.

(2) Amennyiben az ápolási támogatásra való jogosultság feltételei a 10. §-nak megfelelően fennállnak, az ápolási támogatást egy évre kell megállapítani.

(3) Az ápolási támogatás a jogosultság lejártát követően új kérelemre - a 10. §-ban előírt vizsgálat után - ismételten megállapítható. Az ápolási támogatás ismételt megállapítása előtt a 10. § (1) bekezdésben előírtakat vizsgálni kell.

12. § (1) Az ápolói kötelezettségét az ápoló abban az esetben teljesíti, ha

  • a) az ápolt személyt az életvitel szerinti tartózkodási helyén naponta gondozza;
  • b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető háziápolási feladatokat elvégzi, stb.);
  • c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról;
  • d) a lakást és az ápolt ruházatát, lakókörnyezetének higiéniás körülményeit rendben tartja;
  • e) gondoskodik az ápolt személy oktatási, nevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról;
  • f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hatóság emberei számára.

(2) Az ápoló az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségei nem megfelelő teljesítéséről helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az ápoló a kötelezettséget mely időponttól nem teljesítette.

13. § Amennyiben az ápoló az ápolási díjra nem jogosult

  • a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése vagy keresőtevékenység létesítése miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének napjától;
  • b) az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól;
  • c) egyéb ok miatt (az ápoló vagy az ápolt személy kérésére), az ok bekövetkezését követő hónap első napjától;
  • d) ápolt vagy ápoló halálát követő hónap első napjától;
  • e) az ápolást végző vagy az ápolt személy lakcíme megváltozik, a változást követő hónap első napjától,kell az ápolási támogatás folyósítását megszüntetni.

8. Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás

14. § (1) A Képviselőtestület az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulást (a továbbiakban: gyógyszerköltség támogatás) állapít meg annak a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személynek,

  • a) aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult és
  • b) igazoltan a rendszeresen szedett gyógyszer kiadása, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének költsége meghaladja saját jövedelme 15 %-át, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás alkalmanként adott mértéke az igazolt gyógyszerköltségtől függően állapítható meg, de legfeljebb 10.000,-Ft. A támogatás egy naptári éven belül legfeljebb kettő alkalommal adható.

(3) A kérelmező gyógyszerköltségét a háziorvos által leigazolt rendszeres gyógyszer szükséglet alapján, a gyógyszerész által kiállított költségigazolás igazolja.

9. Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kapcsolódó települési támogatás

15. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a polgármester rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személynek,

  • a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy
  • b) az a közeli hozzátartozó, aki az elhunyt személy eltemetésére köteles, de a temetési költség viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A támogatás mértéke egyszeri vissza nem térítendő települési támogatás, melyet a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell az igénylőnek jogosultsága esetén kifizetni.

(3) A temetési települési támogatás mértéke a temetés költségétől függően állapítható meg, de legfeljebb 40.000 Ft-ig terjedhet.

(4) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlát, jövedelemigazolást.

10. Létfenntartási gondok enyhítésére szolgáló eseti támogatás

16. § (1) A Képviselőtestület által átruházott hatáskörében a polgármester eseti jelleggel települési támogatást (a továbbiakban: eseti segély) állapít meg annak a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személynek, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küszködik. A támogatás a jövedelem igazolása nélkül is megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás alkalmankénti egyszeri összege nem haladhatja meg a 100.000,-Ft-ot.

(3) Az eseti segély egy naptári éven belül egy háztartásban élő családnak legfeljebb három alkalommal adható.

(4) A települési támogatást a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell az igénylőnek jogosultsága esetén kifizetni.

(5) A kérelemhez csatolni kell a létfenntartási gond alapját szolgáló iratot (pl.: számla).

11. Köztemetés

17. § (1) Az eltemettetésre kötelezett személy részére részletfizetés biztosítható, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén a 250%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az Önkormányzat és a kötelezett személy megállapodásában rögzített részletfizetés időtartama az egy év időtartamot nem haladhatja meg.

(3) E rendelet alkalmazásában az Szoc. tv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülménye az, ha a kötelezett a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át.

III. FEJEZET Gyermekjóléti ellátások

18. § Ellátások formái:

  • a) gyermekjóléti szolgáltatás;
  • b) gyermekek átmeneti gondozása.

12. Gyermekjóléti szolgáltatás

19. § (1) Az Önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szól 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást az Aranykapu Intézmény keretében működő gyermekjóléti szolgálaton keresztül biztosítja az illetékességi körébe tartozó gyermekek részére. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységére, igénybevételére a Gyvt. 39-40. §-aiban foglaltak az irányadók.

(2) Az Aranykapu Intézmény ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény, illetve a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek a hatáskörébe utalnak.

(3) Az Aranykapu Intézmény köteles együttműködni a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsorolt szervekkel, jelzésük alapján a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a további intézkedéseket megtenni, illetve a gyámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni.

(4) Az Intézmény köteles a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente értékelést készíteni, és azt május 31-ig a Képviselőtestület elé terjeszteni.

13. Gyermekek átmeneti gondozása

20. § (1) Az Önkormányzat a Gyvt. 45. §-ában meghatározott gyermekek átmeneti gondozási feladatokat az Aranykapu Intézményben működő helyettes szülői hálózat keretében látja el.

(2) A helyettes szülői jogviszonyra egyebekben a Gyvt. 49. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások

21. § Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

  • a) szociális étkeztetés,
  • b) házi segítségnyújtás,
  • c) családsegítés,
  • d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
  • e) támogató szolgáltatás,
  • f) falugondnoki szolgáltatás.

14. Szociális étkeztetés

22. § (1) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt a 70. életévét betöltött igénylőt, illetve általa eltartott személyt is, aki nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni, és

  • a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy
  • b) állandó orvosi felügyelet alatt áll, gyógyszerfogyasztásának mértéke eléri a közgyógyellátottak egyéni gyógyszerkeretét, amit a háziorvos igazol, vagy
  • c) szakorvos által igazolt fogyatékos vagy pszichiátriai betegek ellátásában részesül, vagy
  • d) szakorvosi igazolás szerint szenvedélybetegségben szenved (alkohol, drog, játékgép, stb.), vagy
  • e) a lakcímnyilvántartást vezető szerv által igazolt hajléktalan.

(2) A szociális étkeztetés díját az Önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete tartalmazza.

15. Házi segítségnyújtás

23. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást az Aranykapu Intézményen keresztül látja el, az Szoc. tv. 63. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A házi segítségnyújtás szolgáltatást gondozási szükséglettel rendelkező személy térítési díja 800,-Ft/óra, a gondozási szükséglettel nem rendelkező igénylő esetén 2.000,-Ft/óra.

16. Családsegítés

24. § Az Önkormányzat az Szoc. tv. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait az Aranykapu Intézményen keresztül látja el.

17. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

25. § (1) Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Aranykapu Intézményen keresztül nyújtja, az Szoc. tv. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint.

(2) A szociális rászorultságot az Szoc. tv. 65. § (4) bekezdése határozza meg.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociálisan rászoruló esetén a térítési díj 85 Ft/nap, szociálisan nem rászoruló igénylő esetén 400,-Ft/nap.

18. Támogató szolgáltatás

26. § (1) Az Önkormányzat a támogató szolgáltatást az Aranykapu Intézményen keresztül nyújtja, az Szoc. tv. 65/C. §-ában meghatározott feltételek szerint.

(2) A szociális rászorultságot az Szoc. tv. 65/C. § (4) bekezdése határozza meg.

(3) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott személyi segítés térítési díja szociálisan rászoruló személy esetén 550,-Ft/óra, szociálisan nem rászoruló személy esetén 6.150,-Ft/óra.

(4) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott szállítási szolgáltatás térítési díja szociálisan rászoruló személy esetén 85,-Ft/km, szociálisan nem rászoruló személy szállítása esetén 120,-Ft/km.

19. Falugondnoki szolgáltatás

27. § (1) Az Önkormányzat az Szoc. tv. 60. § (1) bekezdése alapján falugondnoki szolgáltatást biztosít.

(2) Falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó alapellátási feladatok különösen:

  • a) az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étel biztosításában történő segítség nyújtása, akik azt önmaguk, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani;
  • b) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (pl.: gyógyszerkiváltás);
  • c) a házi segítségnyújtásban való közreműködés;
  • d) családsegítésben való közreműködés;
  • e) óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása és egyéb gyermekszállítás (bábszínház, iskolai rendezvények, versenyek);
  • f) munkanélküliek munkahelyteremtésének továbbképzésének segítése, szállítás biztosításával;
  • g) fogyatékos emberek elszigeteltségének csökkentése a szállítás lehetőségével;
  • h) információ közvetítése az önkormányzat és a lakosság között a helyi szociális szükségletek és szolgáltatások elérése érdekében;
  • i) ellátottak szociális igényének továbbítása a Polgármesteri Hivatal felé;
  • j) rendszeres személyes segítségnyújtás a rászorulók problémáinak meghallgatásával és megbeszélésével.

(3) Falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatás feladatok különösen:

  • a) közművelődési, szabadidős és sporttevékenységek szervezése, segítése (színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.),
  • b) Ivád község közigazgatási területén hiányzó szolgáltatáshoz való hozzájutás segítése, lakossági szolgáltatások igénybevételének segítése (bevásárló utak szervezése, háztartási gépek javításának intézése, táp-és terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.),
  • c) közreműködés önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, információ közvetítés, tájékoztatás stb.),
  • d) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

(4) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatok végrehajtásának: napi, heti, havi tevékenységének megszervezése, a feladatmegoldás gazdaságosságának biztosítására tekintettel, a felmerült és bejelentett igények ismeretében a falugondnok feladata és hatásköre.

(5) A falugondnoki szolgáltatások körébe tartozó alapellátási feladatok ellátása - ezen belül elsősorban a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások körébe tartozó étkeztetéshez és házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó feladatok ellátása, valamint a gyermekek intézménybe történő szállítása - ezen feladatok körén kívül eső szolgáltatásokkal szemben elsőbbséget élvez.

(6) A polgármester, különösen önkormányzati érdekből, utasíthatja a falugondnokot, az általa tervezettől eltérő, illetve azonnali feladat-végrehajtásra: ebben az esetben a polgármester lehetőség szerint köteles tekintettel lenni a (4) bekezdésben foglaltakra.

20. A falugondnoki szolgáltatás működése

28. § (1) A falugondnokot a Képviselőtestület nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A falugondnok közalkalmazott. A falugondnok az elvégzett munkáról évente beszámol a Képviselőtestületnek.

(2) A falugondnoki szolgáltatás szakmai program alapján történik.

(3) A Képviselőtestület a falugondnoki szolgálat ellátásához gépjárművet biztosít.

(4) A rendeletben szabályozott falugondnoki szolgálathoz kacsolódó szolgáltatások térítésmentesek.

21. A falugondnoki szolgáltatás igénybevételének eljárási rendje

29. § (1) A rendeletben szereplő szolgáltatások iránti igényt, a rendeletben meghatározott esetek kivételével a falugondnoknál kell írásban vagy szóban bejelenteni.

(2) A szolgáltatások iránti igényeket, azok jellegétől függően, olyan időpontban kell bejelenteni, hogy azokat a falugondnok a feladatok végrehajtásának megszervezése során figyelembe tudja venni.

(3) A bejelentett igényekről a falugondnok nyilvántartást vezet, amelybe az igényeket, azok bejelentésének időpontja szerinti sorrendben vezeti be.

(4) Abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás teljesítése akadályba ütközik a falugondnok köteles erről az igénybejelentőt haladéktalanul értesíteni.

(5) A falugondnok tájékoztatja az igénybejelentőt az igényelt szolgáltatás díjtételéről.

(6) A falugondnoki gépjármű igénylését a polgármesternél írásban kell bejelenteni.

V. FEJEZET Intézményi ellátásokkal kapcsolatos általános szabályok

30. § (1) Az Intézményi személyi térítési díjakkal kapcsolatos általános szabályokat a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 27.) Korm. rendelethatározza meg.

(2) Intézményi térítési díjkedvezmény, illetve mentesség megállapítása az Intézmény vezetőjének hatásköre.

22. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

31. § Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az alábbiakra is:

  • a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
  • b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
  • c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
  • d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
  • e) az ellátás megkezdésének időpontjára;
  • f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;
  • g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

32. § [1]

33. § Ez a rendelet 2021. október 2-án lép hatályba.


[1] A 32. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.