1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben biztosított szociális ellátások formáit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit.

(2) A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

2. § (1) A rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoc. tv.) 3. §-ában foglaltak alapján - kiterjed:

• a) Nyírábrány illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;
• b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;
• c) a település közigazgatási területén élő, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre;
• d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;
• e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve a Szoc. tv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § (1) E rendeletet az Szoc. tv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rend.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a megállapító szervet.

(4) Az e rendelet alapján adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális irodájában lehet előterjeszteni, az idevonatkozó jogszabályokban leírt tartalomnak megfelelően rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével.

(5) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül történik.

4. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szoc. tv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a hatóság nyilvántartásaiban fellelhetők.

(5) A Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

5. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szoc. tv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell:

• a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
• b) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,
• c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes megfizetésére.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül rendelheti el a hatáskör gyakorlója. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől 1 év már eltelt.

(3) A jogosulatlan igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítése elrendelése esetén a hatáskör gyakorlója az Szoc. tv. 17. § (5) bekezdésében foglaltak alapján méltányossági jogkört gyakorolhat.

7. § (1) A képviselő-testület a települési támogatáson belül az alábbi ellátási formákat állapítja meg:

• a) Rendkívüli települési támogatás és Katasztrófasegély
• b) Rendkívüli azonnali települési támogatás
• c) Temetési települési támogatás
• d) Lakásfenntartási települési támogatás
• e) Idősek települési támogatása
• f) Balneo gyógykezelés támogatása
• g) Szociális tűzifa biztosítása,
• h) Első szülött gyermek utáni támogatás
• i) Települési beiskolázási támogatás
• j) Nőgyógyászati, méhen belüli fogamzásgátló eszköz biztosítása

(2) Az (1) bekezdés a) e), f), és j) pontjában meghatározott ellátásról - átruházott hatáskörben – az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

(3) Az (1) bekezdés b), c), d), g), h) i) pontjában meghatározott ellátásról – átruházott hatáskörben – a Polgármester dönt.

8. § (1) Valamennyi települési támogatási forma – a 7. § (1) bekezdés f) g) és j) pontjában szabályozott ellátások kivételével – pénzbeli és természetbeni ellátásként is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, gyógyszer, tüzelő, tankönyv, tanszer, tandíj biztosítása, gyógyászati eszköz stb.

(3) A települési támogatás természetbeni ellátás formájában – az eset összes körülményeit mérlegelve - különösen akkor nyújtható, ha

• a) a kérelmező családjában védelem alatt álló gyermek nevelkedik, vagy
• b) a család, illetve a kérelmező lakhatási- családi- és életkörülményeire tekintettel, alappal feltételezhető, hogy a pénzbeli támogatás nem a céljának megfelelően kerül felhasználásra, vagy
• c) a kérelem kifejezetten természetbeni támogatásra irányul.

(4) A kérelmezőnek a (3) bekezdés a) pontjáról a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell.

9. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében az Egészségügyi- és Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha:

• a) a kérelmező, illetve a vele egy családban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,
• b) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(3) A (2) bekezdésben szabályozottakon túlmenően is azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege esetenként legalább 5.000.-Ft és legfeljebb 30.000 forint.

(5) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor a Polgármesteri Hivatal ügyintézője által készített környezettanulmány, valamint a hivatal köztudomása alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított rendkívüli önkormányzati támogatást nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fordítaná, részére a rendkívüli települési támogatást kizárólag természetben lehet megállapítani.

(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a döntése meghozatala során figyelembe veszi azt is, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátást kap az önkormányzattól, vagy önkormányzati intézménytől.

(7) Annak a kérelmezőnek, akinek a tárgy évben korábban már két alkalommal biztosított az Egészségügyi és Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatást a harmadik kérelem elbírálása során kötelező környezettanulmányt végezni. (az 1. melléklet az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak címezve)

9/A. § (1) Az Egészségügyi- és Szociális Bizottság legfeljebb 100.000,- Ft krízistámogatást állapíthat meg azon kérelmező részére, akinek az általa lakott saját tulajdonú lakásában természeti katasztrófa, vagy rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett.

(2) Katasztrófasegély abban az esetben állapítható meg, ha

• a) a kérelmező és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét, továbbá
• b) a kérelmezőnek vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozójának más lakhatást biztosító használati joga nincs, vagy ha más lakhatást biztosító használati joga van, abban az esetben az adott lakóingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában rögzített méltányolható lakásigénynek, továbbá
• c) Az (1) bekezdéstől eltérően a támogatás összege legfeljebb 150.000.-Ft lehet, amennyiben a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon kívül megfelel az alábbiak közül legalább egy feltételnek:
  • ca) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjban, vagy időskorúak járadékában részesül;
  • cb) nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül;
  • cc) saját jogú nyugellátásban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül;
  • cd) a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított gyermeknevelési támogatásban részesül;
  • ce) családi pótlékra jogosult;
  • cf) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll;
  • cg) egyedülélő.

(3) A Katasztrófasegély iránti kérelmet írásban postai úton vagy személyesen a Polgármesteri hivatal szociális irodájában, az Egészségügyi- és Szociális Bizottságnak címezve kell benyújtani. A kérelemben igazolni kell a jogosultsági feltételek fennállását, és csatolni kell a súlyos károsító esemény bekövetkeztét alátámasztó bizonyítékokat (pl. fényképek, hatóság igazolások és bizonyítványok stb.). ( 1. melléklet)

10. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a Polgármester rendkívüli azonnali települési támogatást állapíthat sürgős szükség esetén, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják. Sürgős szükségnek minősül különösen:

• a) a kérelmező vagy közeli hozzátartozója betegsége, kórházi ápolása esetén a gyógyszerkiváltás költsége,
• b)^[1]
• c) a kérelmező által lakott ingatlan központi berendezéseinek meghibásodása,
• d) családi krízishelyzet bekövetkezésekor élelmiszer vásárlása,
• e) A kérelmezőnek vagy családtagjának az élete, egészsége, testi épsége a támogatás biztosítása nélkül közvetlen veszélybe kerülne.

(2) A kérelmezőnek a fennálló sürgős szükséghelyzetet a kérelmében igazolnia (orvosi beutaló, orvosi vény, igazolás stb..), illetve valószínűsítenie szükséges, amellyel megalapozza az azonnali települési támogatás igénybevételét.

(3) A kérelemről a Polgármesternek legkésőbb 3 napon belül döntenie kell.

(4) A rendkívüli azonnali települési támogatás alkalmankénti összege legfeljebb 30.000 forint vagy azzal egyenértékű természetbeni juttatás lehet.

(5) Hivatalból megállapított támogatás esetén a 9. §. (2) bekezdésében foglalt egy főre jutó jövedelem vizsgálata mellőzhető.

(6) A kormány által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt a veszélyhelyzetre tekintettel lakóingatlanonként 1 fő állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, nagykorú, cselekvőképes személy részére legfeljebb 10.000.-Ft összegben hivatalból támogatást állapíthat meg a polgármester.

• a) A támogatásra jogosult az, akinek a családban az egy főre eső jövedelme nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 10 szeresét, melyről a támogatott anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik.
• b) A támogatás jogosultságának megállapítására a személyi adat- és lakcím nyilvántartási rendszer adatai szolgálnak alapul. (1. számú melléklet a polgármesternek címezve)

11. § (1) Temetéshez nyújtott települési támogatást az a tartásra kötelezett hozzátartozó kérelmező kaphat, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át , egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) Temetéshez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - számlák másolati példányát.

(4) A kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is, amennyiben az elhunyt személy nem nyírábrányi lakos volt, vagy nem a település területén hunyt el.

(5) A temetéshez nyújtott temetési hozzájárulás összegét a Képviselő- testület minden évben felülvizsgálja a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének figyelembevételével. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének meghatározására a nyírábrányi köztemetőben alkalmazott, tárgyév január 1-jei árak az irányadók. A temetéshez nyújtott települési támogatás összege ennek az összegnek legalább a 10%-a, kivételes esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, akkor a temetéshez nyújtott önkormányzati segély összege elérheti a számlával igazolt temetési költség teljes összegét.

(6) A temetéshez nyújtott települési támogatásról a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a Polgármester dönt.

(7) A temetéshez nyújtott települési támogatás kifizetése a döntést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik.

(8) A temetéshez nyújtott települési támogatásra vonatkozó kérelem a temetést követő 6 hónapon belül nyújtható be. (2. számú melléklet)

11/A. § A polgármester - átruházott hatáskörben - a köztemetés költségeinek megtérítése alól teljes egészében mentesíti azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és az eltemettetés költsége az eltemettetésre kötelezett személy létfenntartását veszélyeztetné.

12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás hulladék-közszolgáltatási díjának megfizetésére nyújtott ellátás.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás összege negyedévente 4.865.- Ft. A támogatást, a kérelem benyújtását követő negyedévre lehet megállapítani, egy éves időtartamra.

(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (3. számú melléklet)

13. § (1) Idősek települési támogatása nyújtható Nyírábrány Nagyközség területén életvitelszerűen élő azon 65 éves kor feletti személynek, akiknek a családjában (nyilatkozatuk alapján) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj háromszorosát. ( 85.500.-Ft) Egyedül élő 65 év feletti személy esetében a legkisebb öregségi nyugdíj négyszeresét. ( 114.000.-Ft)

(2) A támogatás évente egy alkalommal igényelhető, kizárólag gyógyszervásárlásra, melynek összege 10.000.-Ft./fő.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatához, melyhez csatolni kell a jövedelem/nyugdíj igazolásokat, valamint a gyógyszer javaslatot a háziorvostól vagy szakorvostól. (4. számú melléklet)

14. § (1)^[2] Az Egészségügyi és Szociális Bizottság – átruházott hatáskörben- a Ligetalja Gyógyfürdő És Termál Szabadidőpark (4267 Penészlek 018 Hrsz.) szolgáltató által nyújtott balneológiai kezelések igénybevételéhez támogatást nyújt évente egy alkalommal a R. 2. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó személynek, akinek a részére a kezelést szakorvos javasolta és megfelel a Rendelet 9. §. (2) b.) pontja szerinti feltételeknek.

(2) A támogatás mértéke kezelésenként 500.-Ft/alkalom, maximum 10.000.-Ft-ig terjedően, melyet az önkormányzat utólag fizet meg a kezelés igénybevételét követen.

(3) Kérelemhez a csatolni kell igazolást arról,

• a) hogy a kérelmező a szolgáltatást szakorvosi javaslatra vette igénybe és
• b) igénybevett kezelések számát és időszakát.

(4) A kérelem az utolsó kezelés napját követő 60 napon belül adható be.

15. § A fűtési kiadások viseléséhez kérelemre egyszeri támogatás nyújtható, akinek a háztartásában az együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 353 %-át (100.605.-Ft), egyedül álló személy esetében a 403 %-át (114.855.-Ft). A támogatás ugyanazon lakcímre csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A támogatás és a kérelem benyújtásának feltételeit évente rendeletben határozza meg a Képviselő-testület.

16. § (1) Első gyermekük születését követően egyszeri 50.000.-Ft pénzbeli támogatásban részesülhet minden Nyírábrányban bejelentett lakcímmel rendelkező szülő, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• a) a gyermek születését megelőzően az egyik szülő legalább 1 éve bejelentett lakcímmel rendelkezik Nyírábrány településen,
• b) ahol a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj ötszörösét nem haladja meg az egy főre eső jövedelem,(142.500.-Ft)
• c) a gyermek születésekor vagy a kérelem benyújtásakor házastársak vagy igazolt élettársi kapcsolatban élnek. ( Igazolt élettársi kapcsolat: csak közjegyző előtt tett nyilatkozat)
• d) A gyermek állandó bejelentett lakcíme Nyírábrány településen van.

(2) A kérelem benyújtására a gyermek születését követő 6 hónapon belül kerülhet sor. (5. számú melléklet)

17. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester évente egy alkalommal beiskolázási és óvodáztatási települési támogatásban részesíthet minden nyírábrányi bejelentett lakcímmel rendelkező óvodás, általános és középiskolai, nappali tanulmányokat folytató tanulót, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%-át. ( 128.500.-Ft)

(2) A beiskolázási és óvodáztatási települési támogatás évente egy alkalommal adható és összege gyermekenként óvodás és általános iskolás gyermek esetén 6.000.- Ft, középiskolai, nappali tanulmányokat folytató tanuló estén 10 000.- Ft pénzbeli ellátás, maximum családonként 30 000.- Ft.

(3) A támogatásra irányuló kérelem a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, a tárgy év szeptember hónap 10-ig nyújtható be, amelyhez csatolni szükséges az (1) bekezdés szerinti tanulói jogviszony fennállását, vagy az adott tanévre szóló beiratkozási dokumentumot, valamint a jövedelemigazolást.

18. § (1) A Képviselő-testület a települési hátrányok csökkentése, életfeltételek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a szociális alapellátások kiépítése, a települési funkciók bővítése, a külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítésére tanyagondnoki szolgálatot hoz létre.

(2) A tanyagondnok közreműködik az étkeztetés biztosításában, a kiszállításban, a napi egyszeri étkezést 11⁰⁰ órától – 13³⁰ óráig kell kiszállítani. Az ételhordót az ellátottnak kell biztosítani.

(3) A tanyagondnoki tevékenység dokumentálását biztosító tevékenység naplót az ellátást igénybevevőknek nem kell aláírniuk.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(5) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevételét – átruházott hatáskörben – a polgármester engedélyezi.

(6) A szolgálat alapfeladatai:

• a) közreműködés
  • aa) az étkeztetésben,
  • ab) a házi segítségnyújtásban,
  • ac) közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
• b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása:
  • ba) háziorvosi rendelésre szállítás,
  • bb) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
  • bc) gyógyszerkiváltás és gyógyászati segédeszközhöz való hozzájutás biztosítása;

(7) A szolgálat kiegészítő feladatai:

• a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységének szervezése, segítése,
• b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
• c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

(8) A szolgálat önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatás:

• a) ételszállítás önkormányzati intézménybe,
• b) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,
• c) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása,
• d) a munkanélküliek munkába helyezésének segítése, foglalkoztatásuk koordinálása,
• e) a tanyagondnoki szolgálat köteles ellátni az egyéb (7) bekezdésben és az a.)-d.) pontba nem tartozó, de az önkormányzat működését szolgáló feladatokat, ha azok ellátásra a polgármester kötelezi és az nem ellentétes e rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott céllal.

(9) A (7)-(8) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztethetik, azokat maradéktalanul ki kell elégíteni. A kötelezően ellátandó feladatok rangsorolását a tanyagondnok végzi a polgármester iránymutatása szerint, míg a többi feladat esetében, amennyiben rangsorolni kell, a polgármester dönt.

(10) A tanyagondnoki szolgálat gondozási körzete Nyírábrány nagyközség közigazgatási külterületi lakott részeit foglalja magában az alábbiak szerint:

• 1. Bernátrész tanya 37 fő
• 2. Feketerét tanya 27 fő
• 3. Fülöpi utca 80 fő
• 4. Keszlertag tanya 6 fő
• 5. Liget telep 27 fő
• 6. Pergő tanya 44 fő
• 7. Szentannapuszta tanya 111 fő Összesen: 332 fő

19. § (1) Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ látja el.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - az étkeztetés kivételével - térítésmentesek

20. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szakosított szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselő kérelmére történik. A kérelmet a HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona Nyírábrány, Határőr u. 89. sz. alatti szociális intézménybe kell beadni.

(2) A benyújtott kérelemről az intézményvezető dönt, erről az ellátást igénylőt, illetve a törvényes képviselőjét írásban értesíti. Amennyiben az érdekeltek az intézményvezető döntését vitatják, a döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül az önkormányzat képviselő-testületéhez fordulhatnak fellebbezéssel.

(3) Amennyiben az intézményvezető a felvétel ügyében döntött, az igénybevétel megkezdése előtt, az igénylővel ellátási megállapodást köt, melyet az intézményvezető 15 napon belül az önkormányzatnak megküld.

(4) Az ellátási megállapodásnak tartalmaznia kell:

• a) az ellátás időtartamát (határozott, vagy határozatlan időtartam megjelölésével),
• b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáit, módját, körét,
• c) személyi térítési díj összegét (mely tartalmazza a szolgáltatásokért fizetendő díjat) megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,
• d) az eltemettetésről gondoskodó személy megjelölését.

(5) Az Önkormányzat az Idősek Otthona létesítésének és működésének költségeit és bevételeit elkülönítetten kezeli, a keletkező többletet az idős ellátási rendszerek tárgyi, személyi feltételeinek javítására kell fordítani.

(6) Az intézményvezető az ellátást köteles külön eljárás nélkül nyújtani, ha az ellátást kérő szociális helyzete, egészségi állapota indokolja. Soron kívüli elhelyezést a kérelemre rá kell vezetni. Külön eljárás keretében biztosítható az ellátás annak a kérelmezőnek, aki nincs létfenntartását veszélyeztető helyzetben, de az azonnali elhelyezése állapotánál fogva szükséges. Ez esetben a szakvéleményt a kérelmező háziorvosa adja ki.

(7) Több soron kívüli elhelyezésre irányuló kérelem esetében, az intézményvezető az ellátásról az intézmény orvosának bevonásával dönt.

20/A. § Az intézményi jogviszony megszűnik:

• a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,
• b) az ellátást igénybe vevő halálával,
• c) határozott idejű elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával,
• d) a házirend súlyos megsértése esetén.

20/B. § A térítési díjat az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője, illetve tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója, továbbá tartásra, gondozásra szóló szerződés alapján az erre köteles személy fizeti.

20/C. § (1) A Képviselő-testület, mint intézményt fenntartó – a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szoc. tv.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben, e rendeletben, valamint az Szoc. tv. 94/B. szerinti megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. A Bentlakásos Idősek Otthonában az intézményi térítési díj mértéke:

• a) emelt színvonalú bentlakásos ellátás 3.865,Ft/nap; 115.950,- Ft/hó
• b) demens beteg ellátás esetén: 3.020,-Ft/nap; 90.600,- Ft/hó
• c) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás esetén: 3.230.-Ft/nap; 96.900.- Ft/hó

(2) Az intézményvezető a kötelezett által fizetendő térítési díjat (a továbbiakban: személyi térítési díj) állapít meg konkrét összegben és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj megállapításánál a fizetésre kötelezett – Szoc. tv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálat alapján kiállított igazolásban szereplő – havi jövedelmét kell figyelembe venni. Ha az ellátásra jogosult tartási, vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(3) Az Idősek Otthonában ellátásban részesülő személyi térítési díja nem haladhatja meg havi jövedelmének 80 %-át. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, az ellátott jövedelme

• a) olyan mértékben csökken, hogy az Szoc. tv-ben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.

(4) Az intézményvezető ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

• a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében a Szoc. tv. 119. §. (2) bekezdése szerinti jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(5) Az intézményvezető a megállapított személyi térítési díjat 25 %-kal csökkentheti, amennyiben a kérelmező jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

20/D. § (1) A Képviselőtestület az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett, az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulást állapít meg. Az egyszeri hozzájárulás összege 1.500.000 Ft.

(2) Az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy mentesül az egyszeri hozzájárulás megfizetése alól, amennyiben vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az Szoc. tv. 117/A. §. (1) – (2) bekezdésben foglalt költőpénzre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni az Szoc. tv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő, vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

20/E. § Az Idősek Otthonában elsősorban azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, azonban az Idősek Otthonában, demens betegek részére ellátást biztosít.

21. § A Képviselőtestület Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezés koncepció kidolgozása. A szociális kerekasztal tagjai:

• a) védőnők
• b) háziorvosok
• c) mentőállomás vezetője
• d) iskola-óvodavezető
• e) idősek otthona vezetője
• f) családgondozók
• g) polgármester
• h) rendőrség körzeti megbízottja
• i) Egészségügyi és Szociális Bizottság tagjai
• j) a település jegyzője

22. § (1) Ez a rendelet 2021. augusztus 19-én lép hatályba.

(2)^[3]