Becsehely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2012 (XII.20.) önkormányzati rendelete

Becsehely község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 10. 15

Becsehely Község Önkormányzat Képviselő-testületének

20/2012. (XII. 20.) rendelete Becsehely község helyi építési Szabályzatáról

2021.10.15.

Becsehely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a). pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdésében és 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, Becsehely Község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban HÉSZ) megállapítására az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1/A. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Becsehely község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások valamint, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásai mellett, csak és kizárólag e rendelet és rajzi mellékletei (1. számú melléklet V2-es jelű tervlap, valamint 2. számú melléklet V3-as jelű tervlap) együttes alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

1/B. Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási terven jelölt kötelező erejű szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek:

aa) közlekedési elemek

ab) terület-felhasználási módok,

ac) terület-felhasználási egységek határa.

b) II. rendű szabályozási elemek:

az a) és c) pontban nem felsorolt szabályozási elemek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(3) A II. rendű szabályozási elemek módosítására csak a szabályozási terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

1/C. A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás

3. § (1) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők.

(2) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően kialakított építési telkek - az építmények elhelyezésére vonatkozó előírások (telekterület, elő- hátsó- oldalkert, építménymagasság, tűztávolság, beépítettség, zöldterület nagysága) betartásával - akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a telekszélesség nem éri el a táblázatban az övezetre előírt mértéket.

1/D. Az engedélyezés általános szabályai

4. § A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.

II. Fejezet

Övezeti előírások

II/A. Településszerkezet, terület-felhasználás

5. § (1) A község beépítésre szánt területének terület-felhasználási egységei:

a) lakóterület: falusias lakó- Lf,

b) gazdasági terület:

ba) kereskedelmi, szolgáltató - Gksz,

bb) ipari- Gip,

c) különleges terület: sportterület –K-sp

(2) A község beépítésre nem szánt területének terület-felhasználási egységei:

a) közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület: KÖu,

b) zöldterület (közpark): Z,

c) erdőterület:

ca) védelmi célú- Ev,

cb) gazdasági célú- Eg,

d) mezőgazdasági terület:

da) kertes- Mk,

db) általános- ,

e) vízgazdálkodási terület – V,

f) különleges terület:

fa) temető- Kk-t,

fb) ultrakönnyű repülő fel- és leszállóhely- Kk-rep.

III. Fejezet

Szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

III/A. Falusias lakóterület (Lf)

6. § (1a) .[1][2][3]

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre vonatkozó szabályok,- a K betű kialakult állapotot jelent:

a) A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek beépítettségi mértékének 70%-ánál.

b) A lakótelek beépítettsége a gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületekkel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

(3) A terület építési övezetét, valamint a betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő felsorolás tartalmazza:

a) Lf-1 jelű építési övezet HÉSZ

aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-800 m2

ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-14 m

ac) A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló, ikres

ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság K-5,5 m

ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%

af) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%

b) Lf-2 jelű építési övezet HÉSZ

ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-500 m2

bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-30 m

bc) A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló

bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%

bf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%

c) Lf-3 jelű építési övezet HÉSZ

ca) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-700 m2

cb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-15 m

cc) A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló

cd) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

ce) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%

cf) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%

(4) Az építési övezetben a beépített tömbök vonatkozásában, a meglévő épületek bontásával kialakuló építési telkek esetében, a településképi szempontok figyelembe vételével, az új épületek telepítése a korábbi beépítés szerinti telekhatárhoz igazodva történhet.

(5) Az építési övezetben az előírt oldalkert szélessége 3,50

(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5.

(7) Az építési övezetben az előírt hátsókert legkisebb mélysége: 3,00 m.

(8) A telkek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség megléte.

III/B. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

7. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő felsorolás tartalmazza:

a) Gksz-1 jelű építési övezet HÉSZ

aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret 600 m2

ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 14 m

ac) A beépítési mód oldalhatáron álló,szabadon álló

ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m

ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%

af) A zöldfelület legkisebb mértéke 20%

b) Gksz-2 jelű építési övezet HÉSZ

ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-2000 m2

bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 20 m

bc) A beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadon álló

bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m

be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%

bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 20%

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0.

(4) A telkek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség megléte.

III/C. Ipari gazdasági terület (Gip)

8. § (1) A területen az OTÉK 20. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) [4]A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő felsorolás tartalmazza:

a) Gip-1 jelű építési övezet HÉSZ

aa) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-1000 m2

ab) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-20 m

ac) A beépítési mód oldalhatáron álló, szabadon álló

ad) A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5 m

ae) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%

af) A zöldfelület legkisebb mértéke 25%

b) Gip-2 jelű építési övezet HÉSZ

ba) A kialakítható legkisebb telekterület méret K-5000 m2

bb) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K-40 m

bc) A beépítési mód oldalhatáron álló, szabadon álló

bd) A megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5 m

be) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%

bf) A zöldfelület legkisebb mértéke 25%

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 1,5.

(4) A telkek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség megléte.

(5)1 A Gip-jelű építési övezetbe tartozó azon ingatlanok esetében, amely több, kivett út művelési ágú ingatlannal határosak, ezen határok közül egy mentén az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.

III/D. Különleges, beépítésre szánt terület (K)

9. § (1) K-sp - sportterület - jelű építési övezet HÉSZ

a) A kialakítható legkisebb telekterület méret K m2

b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K m

c) A beépítési mód oldalhatáron álló, szabadon álló

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6 m

e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5%

f) A zöldfelület legkisebb mértéke 60%.

(2) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,06.

(3) A telkek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség megléte.

10. § (1) K-rep jelű építési övezet: ultrakönnyű repülőgép fel-és leszállóhely HÉSZ

a) A kialakítható legkisebb telekterület méret 25000m2

b) A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30m

c) A beépítési mód szabadon álló

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 m

e) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 6%

f) A zöldfelület legkisebb mértéke 80%

(2) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,06.

(3) A telkek beépíthetőségének feltétele a részleges közművesítettség megléte.

IV. Fejezet

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

IV/1. Közlekedési, közmű-elhelyezési, terület (KÖu)

11. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A közutak besorolása: az út jele, neve; kategóriája; tervezési osztálya; legkisebb szabály.szélessége; övezeti jele

a) M7 - autópálya - K.I.A - 60- KÖu-1.

b) 7 út, Kossuth L., Kossuth Lajos tér - I.r. főút - K.III.B, B.III.b-C - 40, 16 - KÖu-2.

c) 7536 út, Borsfa irányába -összekötő út - K.V.B - 30 - KÖu-3.

d) 8636 út, Tótszentmárton irányába - összekötő út, gyűjtőút - K.V.B, B.V.c-C - 30,16 -KÖu-3.

e) 75136 út, Valkonya irányába -összekötő út - K.V.B -30 - KÖu-3.

f) belterületi utcák - lakóút - B.VI.d-C, B.VI.d-D -12,12 - KÖu-3.

g) tervezett belterületi utca - lakóút - B.VI.d-C, B.VI.d-D - 16 - KÖu-4.

h) meglévő további külterületi utak - egyéb út - K.VI.C. - 12 -KÖu-4

i) nagy kiterjedésű parkoló Köu-p.

1/A. Zöldterület

12. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

1/B. Erdőterület

13. § (1) E terület-felhasználási egységbe a gazdasági (Eg) és védelmi rendeltetésű (Ev) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) A gazdasági erdő (Eg) területen elhelyezhető egytömegű épület nagysága az 500 m2 hasznos alapterületet, és 6,0 m építménymagasságot nem haladhatja meg. A beépítettség vonatkozásában az OTÉK előírását kell alkalmazni.

(3) A falazat anyagát, a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.

(4) Erdőterületet igénybe venni csak helyhez kötött beruházás esetén, és csak az erdészeti hatóság engedélyével lehet.

(5) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

IV/2. Mezőgazdasági terület

14. § (1) A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29. § (1) bekezdéseiben megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) Az Má-1 és Má-2 jelű területeken:

a) 10 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad.

b) lakóépület 60 000 m2-nél nagyobb földrészleten helyezhető el.

(3) Má-1 es övezetben építmény:

a) szabadon állóan,

b) 3%-os beépítettséggel, lakóépület esetén 1,5%-os beépítettséggel helyezhető el.

c) A különálló épület

ca) nagysága a 600 m2-t,

cb) építménymagassága 5,5 métert nem haladhatja meg.

(4) Má-2 es övezetben építmény:

a) szabadon állóan,

b) 2%-os beépítettséggel, lakóépület esetén 1,5%-os beépítettséggel helyezhető el.

c) A különálló épület

ca) nagysága a 300 m2-t,

cb) építménymagassága 4,5 métert nem haladhatja meg.

(5) Mk (kertes mezőgazdasági) övezetben az OTÉK 29. § (1) bekezdésében foglalta-kon túl egyházi épületek is elhelyezhetők.

a) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) 720 m2 feletti területen építmény:

ba) 3%-os, lakóépület esetében 1,5%-os beépítettséggel,

bb) szabadon állóan vagy oldalhatáron állóan,

bc) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal,

bd) az út tengelyétől mért minimum 4,0 méter távolságra,

be) 35-45°-os hajlásszögű magastetővel,

bf) a szomszédos területek használatának akadályozása nélkül helyezhető el.

(6) Mk-0 (kertes mezőgazdasági) övezetben építmény elhelyezni nem szabad.

IV/3. Vízgazdálkodási terület

15. § (1) E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A rendezési terv vízgazdálkodási területei:

a) V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület: vízmű,

b) V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület: árok, patak,

V. Fejezet

Egyéb előírások

V/A. Közterületek használatra

16. § (1) A község közigazgatási területén az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek (pl.: közutak, közpark, sportpálya) közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közterületeket a rendeltetésnek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) Építmény elhelyezése közterületen az OTÉK előírásai szerint történhet.

V/B. Közművek

17. § (1) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható.

(2) Ahol a kommunális szennyvízcsatorna hálózat kiépült, használatba vételre és rendeltetés megváltoztatásra irányuló építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.

V/C. Helyi építészeti és táji értékvédelem

18. § A helyi építészeti és táji értékvédelemről külön Önkormányzati rendelet intézkedik.

V/D. Növénytelepítési előírások

19. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

a) Az ingatlan déli és nyugati határától:

aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;

ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad) és ae) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;

ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

b) Az ingatlan északi és keleti határától:

ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;

bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0 m;

bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;

bh) dió- és gesztenyefa,továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottaktól eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;

b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

(3) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

VI. Fejezet

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények[5]

20. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Az ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározottak és engedélyezési eljárás szerint végezhető.

20/A. § (1) Becsehely Község közigazgatási területén veszélyeztetett terület nincs, erre vonatkozó szabályokat nem állapít meg a képviselő-testület.

(2) Becsehely Község közigazgatási területén elővásárlási joggal érintett terület nincs, erre vonatkozó szabályokat nem állapít meg a képviselő-testület.

(3) Becsehely Község közigazgatási területe III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011.(XI.10.) Korm. rendelet[6] rendelkezik a veszélyeztető hatások és az elégséges védelmi szint követelményeiről.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/2007.( II.28.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

1

A 8. § (5) bekezdését a Becsehely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (IX. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.